Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)
1957-11-16 / 91. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. november 16. A NYERESEGVISSZATÉRÍTÉSRŐL Az, hogy hazánkban népi demokrácia van és szocializmus épül — mindez nem jogi kérdés. Azt jelenti, hogy a munkásosztály vette kezébe a kormányrudat, a hatalom birtokosa lett. A hatalom gyakorlása roppant felelősséget jelent A demokrácia térhódítása (annak eredménye, hogy a munkásosztály osztálytudatra ébred) olyan jelenség, hogy nem térhet ki előle a népelnyomó kapitalizmus világa sem. Amerikában van egy szánalmas próbálkozás, hogy fából vaskarikát csináljanak —, hogy a kapitalizmust „népivé“ tegyék. Természetesen úgy, hogy az igazságtalanság rendjén ne essék csorba: a hatalmas tőkésvállalatok részvényeiknek jelentéktelen részét elárusítják (a dolgozók elenyésző rétegének) és az évvégi „részesedéssel“ ilymódon akarják cirkuszi hókusz-pó- kusszal elsvindlizni a munkások és a milliomos tőkés urak közötti áthidalhatatlan, kibékíthetetlen ellentétet. Amikor a szociálisa demokrácia alapján megsokasodnak a dolgozók jogai, ez a hatalom gyakorlásában való fokoKEPRE3TVENY PÁLYÁZAT a Szovjet Film Ünnepe alkalmáéi f ? A SZOVJET FILM ÜNNEPE Képrejtvény pályázata 11 ................................................. A színész neve: 12. ......................................... 11 12 11................................................. M elyik filmben látta: 12................................................. A beküldő neve és címe: zott részvételt is jelenti. Nem „elmélet“ kérdése, hogy az anyagi érdekeltség hatékony mozgósító erő. Nem „taktikai“ meggondolások vezérelték a párt és kormány vezetőit az évvégi nyereségvisszatérítés meghirdetésével, — a munkásvezetés következménye ez. Szó se róla: nem rossz dolog ez a visz- szatérítés. Csakhogy ennek feltételei vannak. Mindenekelőtt az szükséges hozzá, hogy a dolgozók mindennapos munkájukkal igazolják: tudják, önmaguknak dolgoznak. Szükséges hozzá a munka olyan fokú szervezettsége, hogy a termelés a gazdaságosság keretén belül folyjék. A nyereségvisszatérítésről szóló intézkedést könnyebb volt meghozni, mint megteremteni azokat a feltételeket, amelyek reálissá teszik az évvégi részesedést, — s ez döntően a munkások, a műszaki és az adminisztratív apparátus együttműködésén múlik. A Salgótarjáni Üveggyár jól példázza: ha a párt s a gazdaság' vezetés a munkásokkal együtt dolgozik, ha azt öntudatos munkára ösztönzi az előttük álló feladatok megoldásáért, akkor nagyszerű eredményeket érhetnek el. De csak így. Az üveggyár idősebb dolgozói már 30. nem kevesen még ennél is több évet töltöttek a gyárban. Még ők sem emlékeznek olyan örvendetes nagy termelésre, mint amilyent napjainkban elérnek. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni az idősebb és az ifjabb nemzedék derekas együttműködéséről. Mint nem akármilyen eredményről, érdemes megemlíteni. hogy az üveggyár nem a minőség rovására éri el sikereit. Javul gyártmányai minősége — termékeik 10—11 százalékát exportra szállítják. Növekszik a gyár. Űj üzemrészek épülnek, könnyebbé válik a dolgozók munkája. Ez a tény is ösztönzi a dolgozókat — s természetesen az évvégi visszatérítés is. Már bizonyosra vehető: a becsülettel helytálló munkások egyhavi fizetésüknek, sőt lesz olyan is — aki a legtöbbet tette a közös asztalra —, aki még ennél is többet kap. Nagy ösztönző, fegyelmező erő ez. A termelési értekezletek eredményesebbé váltak. Megnőtt a dolgozók újítási kedve is. Fel lehet ezt tüntetni önző érdeknek is. De valóság az, hogy közösségi érdekű ez. részvállalás a közösség boldogulása érdekében. Nagyszerű dolog ez: az egyén, boldogulása egybeesik a közösség ügyével. Nagyon lényeges, hogy az eddigi sikerek ne tegyék el- bizakodottá az üveggyári vezetőket — megbosszulhatja az magát. Annak, hogy hazánkban a munkásosztály van hatalmon, abban is meg kell nyilvánulni, hogy a dolgozók munkájuk fontosságának tudatában vannak; a vezetőkre vonatkoztatva meg azt jelenti, hogy éberen őrködnek a közösségi vagyon védelme felett és szigorúan megkövetelik a munkafegyelmet. Nem egy építőipari vállalatnál nagyon súlyos fegyelmezetlenségekkel találkozunk. Nemcsak, hogy a népi tulajdon védelme ellen vétenek, de egyes felelőtlen vezetők elnéző magatartá' sukkal szinte bátorítják a fegyclmezetlenkedőket. Ugyanakkor az évvégi visszatérítés tényét is visszájára fordítják: demagóg hangok keltésére adnak lehetőséget. Mert hogyan lehet értékelni például a Nógrád megyei Építőipari Vállalat Zagyvapálfalván, a községi kultúrotthonnal szemben dolgozó részlege vezetőségének munkáját, amely egy hatalmas lakóház építésénél akkor vette észre, hogy az alapot nem szigetelték és a beépített több vagonnyi tégla minősége sem megfelelő, — amikor a fal már másfél méteres volt. A falat le kellett rombolni — közben a tégla tönkrement. Gazdaságos lehet-e így a termelés? Lehet-e így visszatérítés? A dolgozók hogyan vélekedhetnek ilyen vezetőikről?! Ilyen munka után nem, hogy visszatérítést nem kapnak a dolgozók, de a vállalat is ráfizetéssel zárja az évet. Mit szólnak az ilyen vezetők munkájához az olyan dolgozók, akik sokalják a lakbért?! Az ilyen vezető önmagát fossza meg attól a buzdító erőtől (a nyereségvisszatérítéstől), amely a termelés hatékonyabbá tételének, a munkafegyelem megszilárdításé nak segítője lehet. Más jelenségekkel is találkozunk. Nem egy üzemnél, vállalatnál nem foglalkoznak a visszatérítéssel — nehogy ..melléfogjanak” nehogy olyan csalódás érje a dolgozókat, mint amilyen anyaghiány miatt a tűzhelvgyáriakat érte. Máshol meg olyan jelenségekkel találkozunk, hogy a dolgozókat túlbiztatják: úgy, hogy már ennyi és ennyi fizetett hét lesz... Közben rossz üzem- szervezés. be nem tervezett szállítás kiadása miatt csökken a visszafizetésre összegyűlt pénz. Az ilyen dolgok sem ösztönző erejűek és csökkentik a vezetők tekintélyét is. Ismét egy másik káros vonás: nem egv olyan üzem. illetve vállalat van. amelynek tevékenysége a másiktól függ. És ekkor az ..egyik” a ..másik” terhére, rovására oróbál nyereségre. jutalomra jogosulttá válni. Ezt tapasztaljuk a Salgótarjáni Vágóhíd és a megyei állatfelvásárló vállalat kapcsolatában. Egészségtelen, káros „verseny“ folyik a két állami vállalat között — minden ez, csak nem szocialista versengés. A nyereségvisszatérítés — a megvalósult munkásdemokrácia egyik lényeges mutatója. Gazdasági kérdés ez? Gazdasági kérdés is, de igen lényeges politikai kérdés is. A fenti jó és rossz tapasztalatok érdemesek arra. hogy tanulmányozzuk. A pártszervezeteknek többet kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk. Nagyon fontos, hogy elérjük: a dolgozókat reálisan tájékoztassák a termelés kérdéseiről. a legfőbb mutatókról, tudják: mikkel számolhatnak. visszatérítésről szóló elvi intézkedés — ha mögötte a dolgozók eredményes munkája áll — a termelés nagyfokú emelésének fontos tényezője, a szocialista munkaerkölcs megszilárdításának lényeges alapja lehet. (T. L.) KÖZLEMÉNY A Nógrádi Népújság szerkesztősége. kiadóhivatala és pártszervezete mély megdöbbenéssel és felháborodással vette tudomásul, hogy egyik vezető munkatársa: Lantos László, a lap mezőgazdasági rovatának vezetője visszaélve a párttól kapott bizalommal és a dolgozóknak újságírók iránt megnyilvánuló megtisztelésé- vel, súlyosan vétett a párt, a kommunista erkölcs ellen. Mint a párt megyei lapjának munkatársa olyan közbotrányt kiváltó magatartást tanúsított, amely a legsúlyosabban elitélendő és amitől a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a pártszervezet magát elhatárolja. A legteljesebb mértékben egyet ért a megyei párt végrehajtó bizottság azon határozatával, hogy Lantos Lászlót kizárja a párttagság soraiból, munkaköréből azonnal eltávolítja, s számára megtiltja, hogy bárhol is közfunkciót betöltsön. Lantos László 1949-ben került mint munkatárs a szerkesztőségbe. Az itt töltött ideje során több, kevesebb sikert ért el a párt politikájának propagálásában. Rovatvezetővé történt előléptetése után azonban emberi magatartásának fogyatékosságaiból eredve egyre inkább előtérbe kerültek negatív vonásai. Ezek főleg az alsóbb szervek és a beosztott munkatársaihoz való helytelen viszonyban jutott kifejezésre. Elharapódzott nála a mások munkájának aláértékelése, a parancsolgatás, saját tevékenységének túlértékelése. Nem tudott eléggé uralkodni heves természetén. Lobbanékonysága és ingerlékenysége gyakran okozott összeütközéseket közte és a szerkesztőség munkatársai között. Rossz természetének legdrasztikusabb megnyilvánulása október végén Szurdokpüspöki községben történt. Csaknem tragikus kimenetelű botrányos viselkedést tanúsított. Munkaideje alatt italozott, miközben teljesen megfeledkezve magáról pisztolyát elővéve embereket fenyegetve, életüket veszélyeztette. Botrányos, kommunistához nem méltó módon becsmérelt és tettlegesen bántalmazott köztiszteletben álló ember-eket. Viselkedésével az egész község, de nemcsak a község, hanem a pásztói járás, sőt a megye más részein is felháborította a közvéleményt. A Nógrádi Népújság szerkesztősége. kiadóhivatala, párt- szervezete. a Lantos Lászlóra hozott párt végrehajtó bizottsági határozattal egyetért, azt támogatja, és a történtekből levonja magára nézve is a megfelelő tanulságot. Anélkül, hogy Lantos László felelősségét csökkentené tudatában van annak, hogy felelősség terheli azért, hogy volt munkatársa ilyen körülmények közé került. Ugyanis hibáiért kellő időben és megfelelő következetességgel nem vonta felelősségre. Lantos László ügyében hozott döntés tanulság mindannyiunk számára. Nógrádi Népújság szerkesztősége és kiadóhivatala. Nógrádi Népújság pártszervezete. Megérdemlem a súlyos büntetést Az ellenforradalmi események átformálták jellememet, magatartásomat. Növelték bennem a felelőtlenséget, a rossz modort, a munkatársaim iránti bizalmatlanságot, sőt az emberek iránti. bizalmatlanságot is. Ez volt az okozója többek között a szurdokpüspöki botránynak. Ittas állapotban bántalmaztam több ellenforra- dalmistának hitt becsületes embert, s így jogosan zúdult ellenem a párt, a szerkesztőség, s a falu haragja. Tetteimért a párt felelősségre vont. Megérdemlem a súlyos büntetést. A sajnálatos esemény óta vádol, s még nagyon sokáig vádolni fog a józan lelkiismeret. Ez, kommunista beállítottságom, s a volt újságíró munkatársaim őszinte, komoly bírálata ad erőt ahhoz, hogy bocsánatot kérjek tettemért a megbántott emberektől. Kérem. ne vessenek ki soraikból, s adjanak erkölcsi lehetőséget arra, hogy a leendő új munkahely munkáskollektívájának segítségévei kijavíthassam magatartásbeli hibáimat, s hosszú, küzdelmes munkával visszaszerezhessem emberbecsületemet. A sajnálatos esemény örök tanulságként fog szolgálni. Óvakodni fogok, s másokat is óvni fogok hasonló hibák elkövetésétől. Lantos László DÍVSZ küldöttek érkeznek Salgótarjánba A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásának 12. évfordulója alkalmából e hónap 23-án Salgótarjánba látogat a DÍVSZ egyik titkára és kíséretében több külföldi vendég. A küldötteket a KISZ megyei bizottsága fogadja. A vendégek tiszteletére a megyei tanács kultúrtermében gyűlést tartanak, majd ezt követően ifjúsági bált rendeznek. Mindkét rendezvényen részt vesznek a DÍVSZ küldöttei. Mindannyiunk kötelessége nélkül, hogy pánikot keltenénk, foglalkoznunk kell a légoltalom kérdésével. A néptömegek életvédelme igen nagy felelősséget követel meg a légoltalomtól. A légitámadás lehetetlenné tétele a légoltalom és a lakosság feladata. A korszerű háború nemcsak a frontokon folyik, a háború aktív részesévé válik a hátország is. Nemcsak olyan értelemben, hogy a hátország a hadsereg szükségleteinek kielégítésével döntő mértékben járul hozzá a harci eseményekhez, hanem a szó szorosabb értelmében is: a bombatámadások következtében a háború közvetlen megpróbáltatásait is ki kell bírni a hátországnak. A légitámadások már a második világháború idején a háború szempontjából igen fontos tényezőkké váltak. Jelentőségük azóta is a légierők és a légitámadási eszközök legújabb fejlődésének eredményeként csak tovább nőtt. A légierők és a légitámadási eszközök napjainkig rendkívül fejlettek. A második világháborúhoz viszonyítva hatalmas fejlődéssel kell számolni légoltalmi szerveinknek is. légierők és légitámadási eszközök fejlődésével együtt fejlődtek a légvédelem és a légoltalom korszerű eszközei, módszerei, amelyek hathatós védelmet tudnak nyújtani a légitámadásokkal szemben. Sokan u vetik: az atomfizika hatalmas fejlődése szinte már lehetetlenné teszi, hogy a különböző atomfegyverek hatásai ellen védekezni tudjunk. A második világháború óta nagyon sokat fejlődött az atomfegyverek ellen való védekezés módja is. Ilyenformán bebizonyosodott, hogy tudunk védekezni az atomfegyverek hatásai ellen, csak éppen az szükséges, hogy a különböző hatások ellen a védekezés módját a dolgozók nagy tömege megismerje, megtanulja. A dolgozó tömegek körében éppen ebből a célból tartunk légoltalmi kiképzéseket. Az első atombombát 1945 augusztus 6-án Japán ellen, Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagasa- kit támadták meg. Eredménye: Hirosimában 70.000 halott, ugyanannyi sérült, Na- gasakiban pedig 35 ezer halott és 40 0*00 sérült esett áldozatul. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben az emberek teljesen védtelenül, a napi munkájuk végzése közben kapták a támadást; a támadást nem előzte meg légiriadó, az emberek nem tartózkodtak óvóhelyen. Minden dolgozó ember kötelessége a légoltalommal foglalkozni, kötelessége a védekezés módját megtanulni abból a célból, hogy nálunk felkészületlenül hasonló eset elő ne forduljon. A mi légoltalmunk népi államunkra, a tanácsokra, azok szerveire, intézményeire épül fel. A légoltalmi törzsekben kiválóan képzett szakemberek teljesítenek szolgálatot, akik a néphadsereg katonáival és más fegyveres erőkkel együtt éberen állnak őrt hazánk békéje és biztonsága felett, állandóan fejlesztik tudásukat és mély- felelősséget éreznek népünk életének és vagyonának biztonságáért, Fiikor László légoltalmi alhdgy