Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)
1957-11-02 / 87. szám
1957. november 2. NÓGRÁDI Népújság Egy esztendő ■ gy esztendővel ezelőtt, könnytől, vértől, pusztulástól terhes napon, akkor, amikor az ellenforradalom számító támadása következtében már a néphatalom léte, vagy nemléte volt kockán, a rádióban reménytkeltve megszólalt egy hang: „Munkások, parasztok, értelmiségiek, magyar testvéreim! Megalakult a munkás-paraszt forradalmi kormány ..Higgadtság, meg- gondoltság áradt a beszédből. Nem harsogta túl a rádió skáláján jövő. vérre, pusztításra uszító hangokat, mégis erőteljesebb volt. Bizalom áradt belőle. Józanító, nyugodt megfontolásra késztette az embereket. Elindította a harcra készen állókat, megmentette a halálra ítélteket. S mint derült égből a villámcsapás, vágott a győzelmi mámorában úszó ellenforradalom kellős közepébe. Egy esztendővel, ezelőtt, november 4-én virradóra történt ez. Ekkor ébresztette Kádár János a bénult elaléltság rettenetes betegségében szenvedő dolgozó népet. Nem volna méltó a mindig egyszerűségben, hétköznapi- ságban élő emberhez, ha most az édes-mázos dicséret hangján áradozásba kezdenénk. Hiszen egy magyar hazafi, a köréje csoportosult becsületes emberektől támogatva, kötelességét teljesítette. De engedtessék meg, hogy a mihoz- zánk mindig olyan közel álló, a mi őszinte tiszteletünket bíró Kádár elvtársnak az egyéves évforduló alkalmából ennyit mondhassunk mindannyiunk, valamennyi hazáját igazán szerető nógrádi ember nevében: köszönjük! |ehéz idők voltak az elmúlt novemberi napok. S mondjuk meg őszintén, igen kevés emberben keltett bizakodást a munkás-paraszt forradalmi kormány megalakulásának bejelentése. Igaz, a hitetlenkedők sok mindennel nem számoltak. Nem elsősorban azzal, hogy ez a kormány megtisztítva magát minden olyan ellenséget tápláló nézettől lépett az élre, hogy nekünk nem kell a Szovjetunió barátsága. Ez a kormány ilyen nézetet nem ismert. Ellenkezőleg: vallották, hirdették, hogy a magyar dolgozó nép léte függ attól, hogy testvéri együttélésben éljünk a Szovjetunióval. S a munkás-paraszt forradalmi kormánynak ez volt a legfőbb érdeme. Elgondolkodtató példa intette őket erre. A dicstelen Nagy Imre és társai a Szovjetuniótól való elszakadást tűzték gyászlobogójukra. Mi következett ebből? — noha ezt ők jó előre tudták — a politikai kalandorok, gyilkosok, kémek, diverzánsok, nyilasok, volt földbirtokosok, gyárosok és egy egész söpredék előtt szélesre nyíltak nyugati kapuink. Komoly hadfelszerelésekkel, a népet felfalni készen özönlöttek az országba. És az országon belül csatlakoztak hozzájuk barátaik és rávetették magukat hazánkra. Nem elég jellemző-e, hogy a balassagyarmati járásban ezekben a napokban megjelent gróf Majláth valamelyik leszármazottja és követelte földjét vissza-? De az is eléggé megvilágíthatja a Szovjetuniótól való elszakadás veszélyét, hogy Acélárugyárunkban a Hadadi SS-tiszt és társai már nyíltan feszéltek arról, hogy felveszik a kapcsolatot a gyár volt nyugati érdekképvisele teivel. Nem meglepő az sem, hogy a városi tanácson nyíltan, többszáz ember fülehallatára dr. Förstein Kálmán nagyméltóságú urat kérték vissza polgármesternek. A munkás-paraszt forradalmi kormány nem az elfordulással a Szovjetuniótól, hanem a Szovjetunióval való szoros kapcsolat megteremtésével harcolt ezek ellen a kísérletek ellen. Ma már nagyon jól tudjuk, hogy ez volt az egyedüli helyes út, hiszen a söpredéket így tudták kiűzni az országból. Hősies munka volt, a munkás-paraszt forradalmi kormány hősies munkája, hogy jól felhasználva a Szovjetunió és más baráti országok segítségét, talpra állította az embereket, hogy életet lehelt beléjük. Ez mind a munkásparaszt forradalmi kormányra és a kommunisták megújho- dott pártjára, a Magyar Szocialista Munkáspártra várt. Mérhetetlen nagv pusztítás után vette át az ország vezetését. Csak az anyagi kár 22 milliárd forint volt. De felmérhető az a kár, amelyet az ellenforradalom az emberekben okozott? És ebben a reménytelen helyzetben ez a kormány szembe nézett minden nehézséggel, ha az akkor mindenki előtt nem is volt valami népszerű. Nehéz gazdasági helyzetünk ellenére nem félt öt és fél- milliárd forintot fordítani a dolgozók bérének emelésére. Ismerte a munkások rendezetlen anyagi viszonyát. Ezután a dolgozó nép életének megkönnyítését szolgáló számtalan intézkedéseket hoztak. Mint az üzemi nyereségrészesedést. a gyermektelenségi adó és begyűjtés eltörlését, a nyugdíjak 200 millióval való felemelését, a bányász és egyéb lakásépítkezések meggyorsítását, sok sok mást. Anélkül, hogy bárkit lebecsülnénk, nyugodt lelkiismerettel megállapíthatjuk: a népi demokráciák életében — de méginkább a világon — nincs arra példa, 'hogy ilyen mérhetetlen, ellenforradalom okozta kár után talpra állítsák az országot, és ilyen nagy arányban emeljék a nép jólétét. S mindezt olyan viszonyok között kellett végrehajtani, amikor kemény kézzel kellett harcolni az ellenséggel, és szembe nézni a nyugati világból ránkszórt rágalmakkal. e hogy helyesen cselekedett a forradalmi kormány, ezt a? igazolja legékesebben, hogy a nép mindinkább felsorakozott mögéje és egyre inkább megértve dolgozik az ország gyarapításán. Gondoltunk volna még az elmúlt évben ilyenkor arra, hogy a víztől lepett, omladozó bányáink pótolni tudják a termelés-veszteséget? Nem igen gondoltunk erre, de ma már, ha összehasonlítást teszünk az értéktermelésben. alig van eltérés. Amíg 1956 III. negyedévében az értéktermelés 57 millió 853 ezer forint volt, ma kevesebb létszámmal elértük az 50 millió és 139 ezer forintot. Van még eltérés, az igaz, de már vannak üzemek, ahol túlszárnyalás van. Az Acélárugyárban az 1956. év III. negyedévében az értéktermelés 71 millió 579 forint volt. Ma 75 millió 156 ezer forint. S így a Tűzhelygyárban is. A múlt év azonos időszakában 20 millió 766 ezer forint volt a jövedelem. Most pedig 21 millió 11 ezer forint. Ezek, de a parasztság önkéntes adófizetései és egyéb más, azt igazolják, ezt a kormányt a nép magáénak tudja, követi útmutatását és vezetésével dolgozik, hogy jómódúvá legyen az ország. Nem szerénytelenség, de világraszóló eredményeket értünk el. Azonban jól jegyezzük meg, nem hetedhét országra szóló lakodalmat jelent ez. Talán akkor követnénk el életünk egyik legnagyobb hibáját, ha elvakulva az elért néznénk a holnapba. A írun- kás-paraszt forradalmi kormány erre soha meg nem szűnőn hívja fel figyelmünket. Ha érdemes volt — mint ahogy érdemes volt — elfogadni az irányítást, megszívlelni tanácsait, ma még inkább érdemes. Olyanok dolgaink, hogy javításra szorulnak. Itt vannak még rosszakaróink. ellenségeink is. Nem kevésbé a nagyhangúak, a követelődzők és ezek valamennyien egyet akarnak: megrontani életünket. kormány figyelmeztet bennünket, harcol ellene, de a dolgozó népen múlik, hogy meg tudunk-e végleg szabadulni tőle. Nem frázis, lényegesen jobban élünk, nyugodtabban dolgozunk, mint máskor, de az alapvető gazdasági dolgaink nincsenek egyensúlyban. Drágábban termelünk, mint máskor, s a fogyasztás nagyobb, exportunk kisebb, mint volt, az importunk pedig magasabb. Ez nem jó. Ezeket a gazdasági tényezőket egyensúlyba kell hozni. Ennek ellenére a kijavítás helyett jelentkeznek az úgynevezett követelődzők, a mindenkinek »jótakarók«. Szociális demagógoknak nevezik újabban őket. Csak ad- jára áll szájuk, de olyany- nyira, ha engedményeket tenne a kormány, tán teljes csődbe is zavarnák az országot. Álljon itt egy példa. A Zagyvapálfalvi Üveggyárban — noha ők is részesültek az öt és félmilliárdos béremelésből — azt mondják, kevés a fizetés, több kéne. Ez ellen nem is szól senki. De amikor a termelékenység 11.6 százalékkal nőtt eddig, az átlagórabér pedig 23.3 százalékkal, akkor ez ellen már szól, mert ez semmi egyéb, mint fejőstehénnek nézni az államot. Aztán itt vannak a nacionalisták. Ezek meg valamiféle nagy Magyarországot kiabálnak. „függetlenségért” sóvárognak. Hazafiságot mutatnak, közben a nép sírját akarják megásni. Azt kiabálják, nem vagyunk függetlenek. Próbáltak az elmúlt évben függetlenek lenni — hacsak egy hétre is —, de máris nyakunkra özönlött az egész imperialista .világ. Aztán itt vannak még a tőzsgyökeres ellenforradalmárok. Mind valahány, akár így, akár úgy, romlásunkat akarja. forradalmi kormány megmentette az országot a pusztulástól és most egy esztendejét tölti, merészen szembe néz ellenségeinkkel. Megjelölte számunkra az utat, hogy menjünk ezen egyenesen, becsülettel, a nekünk egyedül járható úton, a Szovjetunió, Kína és a testvéri népek által járt úton, a szocializmus útján. Fogadjuk meg kormányunknak ezt a tanácsát, mert a dolgozó nép számára ez elfogadható. Ma már ezen az úton kevésbé zavarnak bennünket a múlt gidres-gödrös hibái. Megbecsült a társadalom minden rétege. Eltűnnek az akadályok s menetelhetünk a szép mában, a még szebb holnap felé. Menetelhetünk egységesen a munkás-paraszt forradalmi kormány mögött, amely sok jót téve az országnak, büszkén nézhet vissza az egy1 esztendős, küzdelmekben nehéz, de sikerekben gazdag c5z a kormány a kormányunk! 160 MILLIÓ FORINT A BÁNYÁSZOKNAK A nógrádi bányászok derekasan kivették részüket az ország politikai és gazdasági rendiének helyreállításából az elmúlt egy esztendőben. A kormány a nehéz helyzet ellenére is. komoly anyagi erőket fordított a szénmedence fejlesztésére. a bányászok igényeinek kielégítésére. Erről nyilatkozik Kristóf Ernő elvtárs. a tröszt beruházási osztályának vezetője. — Ebben az esztendőben bányáink fejlesztésére több mint 22 millió forintot fordítunk. Jellemző, hogy csak aknamélyítésre 16 797 000 forintot. Továbbra is törekszünk arra. hogy új gépek beszerzésével könnyítsük a bányászok nehéz munkáját. Erre a célra mintegy 14 millió forintot fordított államunk csak a nógrádi bányáknál. A különböző szerelésekre, technikai, műszaki fejlesztésre közel 5.3 millió forint állt rendelkezésünkre. a villamosberendezések korszerűsítésére pedig több mint egy millió forint. — Különösen kiemelkedő az a gondoskódás. amely a lakásépítésben megnyilvánul a pártós a kormány részéről. Az itteni bányászkodás történetében még soha nem fordult elő. hogy egy évben közel ezer lakást építsenek fel. mint ahogyan 1957-ben történik. Erre a célra kormányunk 84 035 000 forintot irányzott elő. Eddig 146 lakást adtunk át a bányászoknak. a többit pedig az Köszöntjük kormányunkat! r Mi, gyári munkások az elmúlt években is rengeteget kaptunk népi demokratikus rendszerünktől, de a forradalmi munkás-paraszt kormány egyéves munkájával méginkább megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy ez az ország valóban a dolgozók állama. Paraszttestvéreink a beszolgáltatás eltörlését, mi, gyári munkások pedig többek között a fizetésemelést köszönhetjük az új kormánynak. Működésének egyéves évfordulóján szeretettel köszöntjük Kádár elvtársat és a kormány többi tagját s arra kérjük őket, hogy eddigi politikájukhoz híven továbbra is tegyenek meg mindent az ország fejlődéséért, a dolgozók élet- színvonalának állandó emeléséért. ígérjük, hogy mi a magunk helyén, ebben a munkájukban teljes odaadással fogjuk támogatni. Lorkó Béla, Salgótarjáni Üveggyár elkövetkezendő néhány hétben. Megoldódik a nagybátonyi bányaváros vízellátási gondja is. 600 000 forintos beruházással hat kutat építettünk, amelyek közül az első már megkezdte működését. Másik hat kút próbafúrása most van folyamatban. s amennyiben a munkálatok sikeresek lesznek, akkor a jövő év közepére bőségesen kielégíthetjük a bányaváros vízigényét. — Számos más létesítmény is szembetűnően mutatja az egyéves fejlődést. Fürdő épült Tordason, Katalinbányán és Kányáson. — A gondoskodásnak és megbecsülésnek annyi jele van, ha csak a bányák fejlesztését, a beruházásokat is vizsgáljuk, hogy elmondásukhoz is hosszabb időre lenne szükség. Jellemző példaként akarom megemlíteni, hogy a bányák fejlesztésére — bár kevesebbet fordítunk, mint 1956-ban — jóval többet, mint amennyire számítottunk az ellenforradalom által okozott károk miatt. Több mint 160 millió forint az az összeg, amelyet bányászaink ebben az évben kaptak, illetve kapni fognak új gépekben» lakásokban. jobb munkaviszonyokban a kulturális és sportolási lehetőségek növekedésében. A dolgozók szeretető, ragaszkodása kíséri a kormányt Laczkó István a Salgó-Rónai Bányák főmérnöke: A forradalmi munkás-paraszt kormány felbecsülhetetlen történelmi érdeme az a határozottság, amellyel az ellenforradalom fékevesztett tombolása idején föllépett. Következetességének és a legeredményeink láttán, nem tevékenységére. A fejlődés két példája Az Acélárugyár kereskedelmi kapcsolatai az elmúlt egy évben jelentősen bővültek. Amíg 1956-ban 46 országgal tartott kapcsolatot, addig ebben az évben már a világ 92 államával kereskedik. Csákányból például 45 százalékkal készítenek és expoltálnak többet 1957-ben. mint tavaly. Emellett ebből a cikkből növekedett a választék is. A külföldi megrendelők között Szudántól Dél-Amerikáig. Nyugat- Németországtól Görögországig találunk cégeket. * A Tűzhelygyár dolgozói a III. negyedévben 2 százalék■ kai magasabb értékű termelést értek el, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan egy sor új gyártmánnyal bővült a gyár cikklistája. Közel 32 ezer darabot készítettek a közkedvelt Neo-Kalor kályhából. Üj gyártmányuk még a mákőrlő, korcsolyakulcs és a kályha öntvények Csehszlovákia számára. Még decemberben megkezdik a kávédaráló készítését, jövőre pedig két újtípusú tűzhellyel, háztartási mérleggel és zsemlyedarálóval szeretnék meglepni a dolgozókat. nagyobb eszmei zűrzavar között is híven követett, azóta számtalanszor igazolt helyes politikájának köszönhető, hogy sikerült az ellenforradalmat szétzúzni, az országos méretű sztrájkot felszámolni és megteremteni a biztonságos termelés föltételeit. A kormány komoly érdemének tartom, hogy a gazdasági konszolidáció megindulásával egyidőben rögtön összefogta a párt megingathatatlan magvát és az MSZMP megalakulása után, annak segítségével igyekezett helyes politikai irányvonalat megteremteni. Sokan azt mondják, hogy az egy év alatt elért eredményeket októbernek köszönhetjük. Ez nem így van. Október semmit sem hozott, de nagyon sok mindent vitt. Az elért sikerek a forradalmi munkásMegvédjük szocialista vívmányainkat November 3-án lesz egy éves évfordulója innak, amikor Kádár elvtárs vezetésével megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány. Ez a nap történelmi jelentőségű, mert Kádár elvtárs vezetésével kivezette a magyar dolgozó népet abból a nehéz helyzetből, amikor az ellenforradalmárok, az imperializmus szálláscsinálói kezükben érezték a hatalmat. Felmérhetetlen segítséget adott a nagy Szovjetunió, amely fegyveresen is segített leverni az ellenforradalmat, megvédeni a nép szocialista vívmányait. Fontos megemlékeznünk nekünk, gépállomási dolgozóknak arról, hogy milyen terveik voltak az ellenforradalmároknak a gépállomásokkal kapcsolatban. Először is elkezdték hangoztatni: nem kellenek kommunisták a gépállomásokon, majd hozzákezdtek azok és a legjobb dolgozók eltávolításához, semlegesítésükhöz. Rövid pünkösdi királyságuk alatt is tetemes, közel 300 000 forint kárt okoztak a gépállomásokon. Céljuk természetesen az volt: megszüntetni a gépállomásokat, mert tisztába voltak azzal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ez egy fontos eszköze. Mi a gépállomások dolgozói tudjuk és érezzük november 4-e nagy jelentőségét igyekszünk munkaterületünkön a legjobb munkát végezni és erősíteni az elért szocialista vívmányainkat, Szomszéd József, a gépállomási igazgatóság vezetője paraszt kormány által vezetett, a népi demokratikus rendszerhez hű dolgozók jó munkáját dicsérik. Az igazság az, hogy sokkal előbb lennénk, ha az ellenforradalmi események nem okoztak volna ekkora kárt népgazdaságunknak. Hogy a kormány eddigi politikája helyes volt. azt bizonyítja a dolgozók szeretete, ragaszkodása, amellyel vezetőink felé fordulnak. Meggyőződésem, hogy ez a politika fog továbbra is érvényesülni államunk vezetésében. Ez az egyetlen olyan út, amely megvalósítja az Októberi Szocialista Forradalom célkitűzéseit, és országunkat a munkások, parasztok, néphez hű értelmiségiek fejlődő, szocializmust építő közösségévé forrasztja. Mi a kormány mögött állunk Dr. Darida Mihály, a megyei kórház egyik orvosa így látja az elmúlt esztendőt: „Napjainkban egyre inkább tapasztaljuk az értelmiségiek megbecsülését, egyre több segítséget kapunk problémáink megoldásához. Kétségtelen, hogy vannak még sérelmeink, de sok az eredmény is, amit a Kádár-kormány első évében elértünk. Nekem például mintegy 300—400 forint megtakarítást jelentett, a számunkra kiadott vasúti utazási kedvezmény. Kaptam lakást is, szép három szobásat. így most már sokkal nyugodtabb körülmények között élhetek. Öröm számomra az is. hogy végre lehetőséget kaptunk a betegek jobb egészség- ügyi ellátásara. Csak pár napja még, hogy az Egészségügyi Minisztérium átvette a volt laktanyát a Honvédelmi Minisztériumtól. amivel 520 kórházi ágyat nyertünk, ötven ággyal még az idén megindul az új kórház, ahol fülészeti, szemészeti és bőrosztályt nyitunk. Most vettük át a szülészeten a 35 ágyas bővítést. Mi szilárdan állunk a munkás-paraszt forradalmi kormány mögött.” A Hl ÜGYÜNK KÉPVISELŐJE Szólaltassunk meg egy pedagógust, mit jelentett neki az elmúlt esztendő? Bajóczki János gimnáziumi tanár így nyilatkozott. »örömmel töltött el a tudat, amikor az ellenforradalom sötét napjaiban megalakult a Kádár-kormány. Az első pillanattól bíztam benne, mert tudtam: ez a kormány a mi ügyünket, a szocializmus építését akarja tovább vinni. A másik n"gy öröm, néhány hónappal a megalakulás után ért. Először tapasztaltam a pedagógusok anyagi megbecsülését. A fizetésrendezés jelentős mértékben növelte a pedagógusok munkakedvét és több bizalmat ébresztett bennünk a kormány iránt. Meg kell vallanunk, hatalmas volt a káosz, az eszmei zűrzavar a pedagógusok és a diákok körében. De a kormány intézkedései nyomán az új kultúrpolitika eredményeképpen sikerült rendezni sorainkat. A harmadik és talán számunkra legfőbb öröm: hogy végre sérelmeinkkel, panaszainkkal, problémáinkkal van hová fordulnunk. A kormány működésének alapja: meghallgatni a dolgozók, köztük a pedagógusok véleményét is az országépítés fontos kérdésében. Ez eddig még nem uolt.«
