Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-09 / 89. szám

195T. novamber 9. NÓGRÁDI Népújság 3 Megmozdult a megye valamennyi községe a nagy évforduló alkalmából — Mindenütt lelkes ünnepségek, színvonalas műsorok jegyében ünnepeltek a dolgozók — PÁSZTÓI JÁRÁS SZÉCSÉNYI JÁRÁS Szécsényben 6-án délután került sor az új szovjet em­lékmű leleplezésére és ünnepé­lyes avatására. Mintegy két és félezer szécsényi dolgozó vett részt lelkesen az ünnep­ségen. A leleplezés alkalmával díszlövéseket adtak a nagy évforduló tiszteletére. A kora­esti órákban került sor a kul- túrházban megrendezett ün­nepségre, majd a határőrség által rendezett tűzijátékban gyönyörködhettek a résztve­vők. Oly lelkes, magával ra­gadó volt ez az ünnepség, hogy a résztvevő öt szovjet elvtárs szinte meg volt hatva a szívből jövő ünnepléstől. A nagy érdeklődés miatt azok részére, akik már nem fértek be a kultúrházba hangszórón keresztül közvetítették az egész ünnepi műsort. Ságújfaluban és Karancs- ságon ugyancsak nagy tömeg mozdult meg az ünnep alkal­mával. Százával álltak £iz ut­cán iS a dolgozók Az előké­születekből nemcsak a kisze- sek vették ki részüket, egy­szerű, idős dolgozó parasztok is jártak a temetőbe gondoz­ni, rendbehozni a szovjet sí­rokat. A szépen rendbehozott sírok megkoszorúzásán jófor­mán az egész község részt vett. BALASSAGYARMATI JÁRÁS Jól sikerült ünnepségre ke­rült a sor Érsekvadkerten. A község népe fáklyás felvonu­láson vett részt. így vonultak a szovjet sírok megkoszorúzá­sára. Utána színvonalas mű­sor és bensőséges díszünnep­ség keretében emlékeztek a Nagy Októberi Forradalom je­lentőségéről. Balassagyarmaton 7-én ke­rült sor az ünnepi megemlé­kezésre. Dolgozók egész hosz- szú sora vonult a szovjet em­lékmű elé. Vállalatok és is­kolák. a munkásőrség és a határőrség képviselői helyez­ték el a megemlékezés koszo­rúját a szovjet sírokra. Drégelypalánkon csehszlo­vák küldöttség is részt vett a községbeliek ünnepén. A szovjet sírok megkoszorúzása után a kultúrházba vonult a község népe, ahol ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a forradalom 40. évfor­dulójáról. rétsági järäs A járás valamennyi közsé­gében 7-én rendezték meg az ünnepi megemlékezést. Rút­ságon a honvédség díszsza­kaszt állított az emlékmű elé, ahol állandó díszőrséget tar­tottak a munkásőrséggel kar­öltve Romhányban a Cserépkály- hagyárban rendeztek nagysza­bású emlékünnepséget. Ebből az alkalomból került sor a kályhagyár legjobb dolgozói­nak megjutalmazására. Az élenjáró dolgozók között mint­egy 6 ezer forint értékű ju­talmat osztottak szét. Ugyan­csak ez alkalomból került sor a helyi cipész KTSZ dolgozói­nak jutalmazására is. Az utóbbi hetekben a jól dol­gozó KTSZ a megye legjobb­jai közé küzdötte fel magát. A járás valamennyi közsé­gében ünnepi pártnapokon emlékeztek meg a győztes for­radalom 40. évfordulójáról. A járásbeliek nem emlékeznek arra, hogy az utóbbi években lett volna még egy ilyen nagy­szabású, lelkes, nagy tömeget megmozgató rendezvény. Bu­jákon például mintegy 1600 ember vett részt a község ün­nepi felvonulásán. Pász- tón több mint 2500 embert mozgatott meg-a jelentőség- teljes ünnep. A kis Cserhát- szentivánban 250 és a sokkal kisebb Keresztes községben is közel száz ember vett részt a helyi ünnepségen. Az Üjmajori Állami Gazda­ság ezen a napon avatta újonnan elkészült szovjet em­lékművét. Jobbágyiban Lenin­ről és a forradalommal kap­csolatos aktuális eseményekről rendeztek színvonalas, dísz­műsort az iskolások. A járás sok részében ünnepi vacsorán emlékeztek meg a tsz-tagok a nagy évfordulóról. Palotáson 6-án délután tar­tották a megemlékező ünnep­séget. A szovjet sírok meg­koszorúzására káprázatos lam- pionos felvonulással indultak el a dolgozók. Itt nemcsak a szovjet hősök emlékművét, hanem az ellenforradalom ál­dozatainak sírját is megkoszo­rúzta a falu népe. SALGÓTARJÁNI JÄRÄS Kisterenyén több mint 1500 dolgozó vett részt a község helyi ünnepségén. Ebből az alkalomból ünnepélyes külső­ségek között leplezték le és avatták föl a község főterén elhelyezett Lenin-szobrot. A községben lévő 14—18-as hősi emlékművek koszorúzása után együtt vonult ki a község apraja-nagyja a temetőben lévő hősi szovjet emlékmű megkoszorúzására. A kegyelet és hála koszorúját helyezték el az 1919-es vörös katonák sírjaira is. ^OOOOtX)OOOOOOeXXXXXXX»OOOCXXXX)üOOOCOOCOOOCO<X)OC)OOCOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOCX>OOOCCOOCODOOOOOOCOOOOOOCXXXOX)OaXXXOXX)OOOOOOOOOOOC Meleghangú ün­nepség zajlott le kedden este a Sul- gótarjáni Közgaz­dasági Technikum­ban. A technikum KISZ-szervezete összközépiskolás diák-ankétot tar­tott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. év­fordulója alkalmá­ból. A KlSZ-szer- vezet meghívására részt vett az ün­nepségen Gulajev Leonid Anatolje vies főhadnagy, komszomolista, Brunda József és Szabó János sal­gótarjáni veterá­nok, a 19-es Ta­nácsköztársaság vörös katonái. El­jöttek a pártbizott­ság, a megyei KISZ-bizottság, a minisztérium és a AZ ÖRÖK BARÁTSÁG JEGYÉBEN többi középiskolák képviselői is. Skodnik László igazgatóhelyettes üdvözölte a meg­jelenteket. »A kö­zépiskolás diáksá­got fölakarjuk so­rakoztatni az alá a zászló alá, ame­lyet a burzsoázia igyekezett az el lenforradalom alatt a sárba ta­posni« — mondot­ta többek között. »önökre, ifjú kom­munistákra vár az a feladat, hogy nyílt sisakkal ha­dat üzenjenek mindennemű el­lenséges befolyás­nak, bárkitől ér­kezzen is az.« Ezután Ádám János, az iskola tanára mondott ünnepi beszédet. Arról beszélt a fia­taloknak, milyen tanulságokat von­hatnak le ez Ok­tóberi Szocialista Forradalomból és az azóta eltelt idő szov­jetunióbeli és ma gyarországbeli eseményeiből. Pél­dákkal világította meg előttük, mi­lyen hatással volt a Szocialista For­radalom az egész világ munkásmoz­galmára. A diákokra szemmel láthatóan nagy hatást gya­korolt a két idős harcos, Brunda bá­csi és Szabó bácsi egyszerű, közvet­len elbeszélése. Ök elmondták a fiata­loknak, hogyan harcolta k unna k- idején a néphata­lomért, milyen megtorlásban volt ezért részük a Horthy-rendszer uralomrajutása után, milyen nyo­morúságosán élt a nép. Fölcsiuttanó, vi­haros tapssal kö­szönték. meg a fi­atal komszomolis­ta üdvözlő szavait, aki a hazánkban tartózkodó■ szovjet katonák üdvözle­tét tolmácsolta. Később a baráti beszélgetés során ruigy örömmel hal­lotta Gulajev fő­hadnagy, hogy Brunda elvtárs 17 —18-ban Szibéri­ában éppen ott harcolt, ahol ő szü­letett. Irkuckban a Lavrov vörös­partizán egység­ben küzdött a szovjet hatalom megteremtéséért, megvédéséért. Ab­ban a partizán­egységben, amely­nek nagy hagyo­mányai vannak a Szovjetunióban, de különösen Irkuck környékén és a szinte két generá­cióval fiatalabb ; ) hadnagyot ezek a hagyományok is segítették abban, hogy igaz ember­ré, harcos komszo- molistává váljon. Bérügyi panaszok nyomában a Zagyvapálfalvi Üveggyárban Az ellenforradalom által okozott súlyos anyagi veszte­ségek, az ország gazdasági helyzetének leromlása után kétségtelenül nem volt könnyű feladat az árak és a bérek, termelés és a fogyasztás ará­nyának megtartása. Az el­számolás. a fizetési boríték pedig gazdasági életünknek az a része, amelyre a dolgo­zók legérzékenyebben reagál­nak, s ez az elsődleges néző­pont a párt és a kormány politikáját illetően. így van ez a Zagyvapálfalvi Üveg­gyárban is. ahová legutóbb ellátogattunk. A gyár elmúlt egyévi mun­káját a termelékenység 11.6 százalékos emelkedése, a mi­nőség javulása jellemzi, s nem utolsó sorban az, hogy nőtt a dolgozók keresete, javult anyagi helyzetük. Az átlagos‘növekedés, amely figyelembe órabér a múlt év III. negye- veszi, hogy jelenleg havonta déről ez év harmadik negye­dére 1.28 forinttal emelke­dett. A kormány 15,3 százalé­kos béremelést és 5 százalé­kos intenzitás csökkentést en­gedélyezett a gyár részére. A gépüzemben eltörölték az úgy­nevezett „bunkós-műszakot“, vagyis most már nem három, hanem négy szak dolgozik, nincs szükség arra, hogy ese­tenként egy-egy műszak 16 órát dolgozzon. Mégis sok a sérelem, a pa­nasz a bérezést illetően, s a dolgozók nem egyszer elége­detlenségüket fejezik ki. Mi­előtt tovább mennénk ebben a kérdésben, hasznos lesz megnézni, hogyan alakfiit az egyes üzemrészek dolgozóinak keresete: mintegy 30 órával dolgoznak kevesebbet, mint például a múlt évben. Kétségtelen, hogy ebben a gyárban egy sor nehézség adó­dik, amikor megnyugtató bér­politikát akarnak folytatni a vezetők. így például a gép- üzemben az üveghúzó beren­dezés kapacitása szab határt a termelés növelésének. A vá­góknak alig van lehetőségük arra, hogy munkájukat tech­nikai-műszaki tökéletesítéssel tegyék termelékenyebbé. Ál­talában igen kevés az olyan munkáskategóriák aránya, amelyek alacsony keresetük­nél fogva javítanák az átlag­órabérek színvonalát. Vala­hogy úgy lehetne kifejezni, hogy ott minden munkahelyre felnőtt, jól begyakorolt dol­gozókra van szükség. Bár az átlagkeresetek nem térnek el lényegesen az országos irány­tól, azonban az alsó és felső határ között igen kevés a kü­lönbség. Annak ellenére, hogy ilyen nehézségek forognak fenn, mégis van egy sor olyan kér­dés, amelyet helyileg lehetne megoldani. A bérezés körüli elégedet­lenség, amely nem egyszer demagógiába csap át, ered abból az áldatlan állapotból, által engedélyezett bérjaví- átlagos keresetét vizsgáljuk, j kézzel és felelőtlenül szórták tást, az átlagórabérek még akkor is — 100 százalékos ! a pénzt, s bizony ebbe sokan mindig 4 fillérrel magasabbak | termelést véve alapul — kö- hamar beleszoktak, anélkül, az engedélyezettnél. 1 zel 200 forintos az emelkedés, hogy felmérték volna annak A gyár több dolgozóját fog- j 1956 III. negyedévétől ez év ; veszélyességét. Az év első fe- lalkoztatja az a gondolat, hogy harmadik negyedéig a gép- lében pedig a gyár vezetői — az év elejéhez viszonyítva üzemi dolgozóknál is emelke- a minisztérium támogatásával miért csökken a keresetük, jdett a bér — azonban csak — elkövették azt a hibát, hogy a kormány most vissza- Iolyan arányú lehetett ez a hogy az 5 százalékos intenzi­Átlagórabérek forintban Növekedés 1956. szép. 1957' szept. százalékban Gépüzem 5,87 7.25 23 Vágóműhely 5.91 7.30 23 Cserépmosó 2.93 3.62 24 Mosó 4.98 6.15 23 Ládagyár 5,31 6.55 23 Samott műhely 5.72 7.06 23 Szárító 4.70 .5.80 23 Lakatosok 5.91 7.30 25 Villanyszerelők 5,83 7.20 23 Gyári összességében az emel­veszi, amit korábban adott. kedés 23.3 százalék. Figyelem­Az ilyen nézetek bizony nem bevéve a termelés emelkedé­minden esetben állják ki a sét is, valamint a kormány kritikát. Ha csak a munkások tás csökkentést nem az ere­deti cél szerint alkalmazták, hanem hozzátették a 15.3 szá­zalékos béremeléshez s így lényegében 20.3 százalékkal növelték a kereseteket. A kor­mány tehát nem veszi el, amit már egyszer megadott, vi­szont nem engedi meg, hogy olyan béremelkedést okoz­zanak, amely nem törvényes. A párt és a kormány legfőbb feladatának tartja a jelenlegi életszínvonal megtartását. Ah­hoz pedig, hogy tovább nö­velhessük a jövőben, most van szükség céltudatos és eré­lyes pénzgazdálkodásra. Az pedig egy másik kér­dés, hogy vajmi keveset be­széltek a dolgozóknak a bé­rezés „elfutásáról“, arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek a törvényes bérkeretek meg­tartásáért. Etekintetben a gyár vezetőinek van pótolni való­juk! Véleményünk szerint — figyelembevéve a gyár spe­ciális helyzetét — a minisz­tériumban felül kellene vizs­gálni, mennyire helyes, hogy a IV. negyedévben egy száza­lékos tervtúlteljesítés után 0.33 százalékos bért biztosíta­nak. Mind a felsőbb, mind a helyi vezetők részéről pedig szük­ség lenne arra. hogy az ig:n nehéz munkát végző csomago- lóknál lehetőséget teremtse­nek arra, hogy jogos sérelmük minél előbb rendeződjön. * Ilyen tapasztalatokat szerez­tünk a Zagyvapálfalvi Üveg­gyárban, amelyek arra inte­nek, hogy bátran és rendsze­resen kell foglalkoznia min­den vezetőnek a dolgozók bér­problémáival, nem téve sem­miféle jogtalan engedményt, felvilágosító munkával elejét véve a megnemértésnek, vagy a demagógiának. »-ha— DIADALMAS 40 ér Mindenhol, ahol ember él a földön megemlékeztek a tör­ténelem legnagyobb jelentő­ségű forradalmának 40. évfor­dulójáról — a „vasfüggönyön” innen és azon túl is. Ez a vi­lágszerte megnyilvánuló rop­pant érdeklődés, együttérzés is igazolja: mennyire nemzet­közi, mennyire egyetemes for­radalom ez. A világ egyszerű emberei bárhol éljenek is ma­gukénak vallják, mert alap­vetően megváltoztatta szemé­lyes sorsukat. Olyan időket élünk, hogy nem lehet a Szov­jetunió nélkül dönteni, szavát, véleményét mindenütt meg­hallgatják és ez döntő súllyal esik a latba. Kínában és a Fokvárosban, a norvég halászok és az afrikai evémántbányászok is megün- nenlik e nagy évfordulót. Ter­mészetes dolog, hogy az ün­nepségek középpontjában a SzovjetunióbeU megemlékezé­sek állnak. A szoyjet nép nagyszerű termelési és tudo­mányos eredmények elérésével készült az évfordulóra. Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsán mon­dott ünnepi beszéde hűen tük­rözi ezeket. A Szovjetunió ipari termelése az 1913-as évhez vi­szonyítva 33-szorosára emel­kedett! Az ország gazdasági életében rendkívül fontos volt a szűzföldek feltörése. A vetés- terület az elmúlt négy esztendő alatt mintegy 50 százalékkal növekedett. A Szovjetuniót példátlan sikerei, amelyeket végeredményben 20—22 békés év alatt ért el — a világ leg­erősebb országává tették. Ez az erő a kommunista párt és a néptömegek elszakíthatatlan kapcsolatából származik, on­nan ered, hogy a pártnak si­került megteremteni a Szov­jetunió népeinek erkölcsi, politikai egységét. Az építés példátlan, tömeges hősiességet követelt ... A szovjet népet megerősítették e harcok, s most boldog büszke­séggel tölti el az a tudat. — miként Hruscsov elvtárs mon­dotta. — hogy meg vannak a szükséges feltételei a dolgozók életszínvonalának gyorsított ütemű emelésére. A Szovjetunió elsőrendű tu­dományos szakemberekkel rendelkezik. Tudományos si­kerei közül egynéhányat már megismerhetett a világ. Az első atomvillanytelep, az inter­kontinentális rakéta, és a két mesterséges hold felbocsátása fényesen bizonyítja ezt. Bizo­nyítéka ez annak is. hogy mily határtalanok a szabaddá, lett ember képességei. A szocializ­mus. a kommunizmus világa — az ember szép reményei be­teljesülésének világa. A Szovjetunió sikerei a világ minden munkásának sikere. A Szovjetunió léte elválasztha­tatlan a nemzetközi munkás- osztály támogató rokonszen- vétől. Amikor a világ munká­sai a Szovjetunió népeinek gigantikus küzdelmét támogat­ták — egyben saját jövőjükért is harcoltak. A munkásosz­tály harca — nemzetközi harc. Az elmúlt tizenhárom esz­tendő legnagyobb történelmi jelentőségű eseménye a Szov­jetuniónak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme mellett az. hogy szabaddá lett a világ legnépesebb és nagytehetségű népe. a kínai nép. az, hogy létrejött a Szovjetunió körül a szocialista országok rend­szere. hogy a szocializmus vi­lágrendszerré vált. Száznéhány éve Marx és Engels a Kommunista Kiált­ványban még arról írt. hogy kísértet járja be Európát. Az elmúlt negyven esztendő egyik legfőbb vívmánya, hogy ez a „kísértet”, az emberiség re­ménysége lett, és nemcsak Európában hódít . . . Nincs olyan erő. amely a történelem kerekét visszafor­dítaná! _A lenini eszme diadalmasko­dik a világon! Folynak a tanácstagi jelölőgyűlések BUJÁKON IS • 1 A hiányzó 2 járási és 3 köz­ségi tanácstag jelölésére no­vember 4-én került sor Bujá­kon. A jelölő gyűléseken több mint 300-an jelentek meg. De nemcsak ott voltak a vá­lasztók. hanem meg is vitat­ták a jelölteket és útravalóval látták el őket. Kérték úgy kép­viseljék őket. hogy mindenkor a dolgozók érdekeit tartsák szem előtt. | Ilyen hangulatban jelölték egyhangúlag járási tanácstag­nak Andó Gyulát a járás MSZMP titkárát, valamint Ko- dák István dolgozó parasztot. A községi tanácstagok jelö­lésében már kisebb számban vettek részt a dolgozók, mert a körzetek száma is jóval ki­sebb. A jelölő gyűlések is megmu­tatták. a dolgozók érzik, hogy a tanácsok a nép hatalmi szervei. Szovjet-orosz hangversenyt adott a Salgótarjáni Zeneiskola A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordu­lója alkalmából ünnepi mű­sort adtak hétfőn este a Zene­iskola tanárai és növendékei. Ebből az alkalomból szov­jet-orosz zenedarabokat mu­tattak be. A nagyon szép, mély átérzéssel előadott mű­sorszámok nagy tetszést arat­tak a hallgatóság körében. Az énekkar által előadott Túli­kon Békedalát például há­romszor tapsolta vissza a lel­kes közönség. A zeneiskolások külön ér­deme, hogy ezt a szép telje sítményt alig párhetes hang­szeres tanulás után érték el További munkájukhoz sok sikert és hasonló lelkesedesi kívánunk. TETO NÉLKÜL A szorospataki csillejavító- és ácsműhely tetőzfete még az elmúlt év végén leégett. Az ott dolgozó 10 iparos több al­kalommal kérte az új tetőzet elkészítését. Látszatra egy­szerű és jogos a kérés. A való­ság azonban mást mutat. Több hónapra volt szükség, míg a tröszt beruházási osz­tálya elkészítette a tervezést és rendelkezésre bocsátotta a szükséges pénzösszeget. Vé- güíis szeptember 1-re meg­született a terv, 6469. sz. alatt, s 45.500 forintot kapott az üzem a tető megjavítására. Ezek után joggal hihető, hogy a munkák megindultak, s el­készült a tetőzet. Valóban hoz zá kezdtek. Az aljazatot lebeto nozták s új kéményeket épí tettek. Ezzel aztán meg i: szűnt minden munka. Eddig az volt a probléma hogy pénz nincs az építéshez Most íme, van pénz, és nine munka. A dolgozók további'; is áznak, fáznak és félnek mikor szakad rájuk az ideig lenes tetőzet. Ideje lenne rendet terem teni végre a műhelynél. Nen tudjuk, hol akadt el a munka Azt azonban mi is együtt kér jük az ott dolgozókkal, ké jszüljön el minél előbb az ú tetőzet, még a tél beállta előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom