Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-06 / 88. szám

1957. november 6. NÓGRÁDI Népújság 5 Törődjünk többel termelőszövetkezeteinkkel Közismert tény. hogy az el­lenforradalom falun főleg a »termelőszövetkezetek ellen tá" ímadt. Mégis tsz-eink minden nehézség ellenére megállták he­nyeik sok tekintetben kiválóak- Nem kiváló eredménynek szá- mít-e az. hogy az őszi árpa ki­vételével túlszárnyalták az egyénileg gazdálkodók termés­liyüket. A gazdasági eredmé­átlagát? Búzából tsz-átlag 11,3 mázsa egyénileg átlag 8,8 mázsa rozsból 9.4 .. 7,2 tavaszi árpából 12,1 .. 11,3 zabból 9,6 7,9 «szí árpá­ból 11,4 •é 11,8 Az elmúlt évben kukorica, burgonya és cukorrépa átlag­termésük magasabb volt, mint az egyénieké, s egész biztos az idén is lóval magasabb lesz. A nagyoroszi Petőfi Tsz-t sem kerülte el az ellenforradalom vihara. Minden nehézség elle­nére mégis magasabb termés­átlagot ért el minden termény­féleségből, mint a falu egyé- tinileg gazdálkodói. Például búzából a tsz átlaga 16,35 mázsa, míg a dolgozó pa­rasztoké 11,20 mázsa, bur­gonyából a tsz 102 mázsát, az egyénileg gazdálkodók 15 mázsát. cukorrépából a tsz 190 mázsát, a dolgozó Darasztok holdanként 160 mázsát termeltek. Néhány holdas öntözéses kertészetükből előre látható­lag közel 100 ezer forintos jö­vedelmet mondhatnak magu­kénak. s közel 100 ezer forin­tos beruházást hajtottak végre saiát erőből. De nézzünk meg egy másik tsz-t milyen eredményeket ér­tek el az állattenyésztés terén. A berkenyéi Petőfi Tsz 1950- ben alakult, s mindössze egy •pár lóval rendelkezett. Ma törzskönyvezett tehén­állományuk van. 26 növen- dékiószág. 190 iuh. 13 ló és 3 csikó az állatállományuk. A tejtermelésben elért ered- f.tnényeik sem lekicsinylendők. Az istállóátlaa 12 liter felett, a feiési átlag 14 liter felett van. 's a teizsír foka 4 százalék. Hasonló jó eredményeket ér­tek el a oalotási közös gazda­ság dolgozói is. S lehetne még sorolni tovább, például az eey munkaegységre jutó jövede­lem átlagosan 10—15. vagy en­nél is több százalékkal növek- szik. Több tsz-be úi tagok je­lentkeztek. A mostani nagyobb -önállóság mellett sok helyen 'építkeznek A berkenyéi elvtársak kö­zel 100 ezer forint értékű korszerű tehénistállót épí­tenek. főleg saját erőből, de állami támogatást is kaptak, s jövőre komoly mértékben fejlesztik állo­mányukat. Ez is azt bizonyítja, hogy tsz- eink zöme biztos, szilárd ta­lajt érez lába alatt és komoly hozzáértéssel tervezi a jövőt. Most kezdődnek a zárszám­adások. Elérkezett az ideje, hogv csv esztendő munkájáról számot adjanak, tervezgesse­nek. hogvan tovább? Az e°vik legjobb alkalom, hopv egyen­gessük a tsz-ek előtt az utat. Mégis több elvtárs párt" és állami területen nem foglalko­zik megfelelően a tsz-ek prob­lémáival. eredményeik népsze­rűsítésével­Az ellenforradalmi támadás hatása nemcsak forint érték­ben mérhető le. S nemcsak úgv. hogy X tsz felbomlott, ennyi és ennvi tag lépett ki. stb. Ezt is számításba kell venni de nem szabad elfeled­keznünk arról. ho?v az ellen- forradalmi támadást kiálló tsz- einknél is akad bőven nehéz­ség amelyek megoldásra vár­nak. lev az alapok helve- ter­vezése, az adósságok kiegyen­lítése, a gépállomással és az állammal szemben vállalt kö­telezettségek teljesítése ége­tően fontos megoldásra váró feladatok, amelyekkel koráb­ban részletesen foglalkoztunk. A géoállomási dolgozó i= azért dolgozik. ho»v megélhetését biztosítsa és munkája után ő is meekania a meof plelő bért. De ho'P’ha termelőszövetkeze­teink nem egyenlítik ki tarto­zásukat akkor miből fizessen a gépállomás? N°m lehet vár­ni arra. ho<w majd az állam kifizeti helvettük. Tsz-eink eevrészénél vita tárgyát képezi az is. hogy a belterjességre való fokozottabb áttérést milyen módszerekkel, hogyan történjék. A jövő évi tervkészítés is többhelyütt gon­dot okoz a tagságnak, a veze­tőségnek. Érzik a segítés hiá­nyát a felsőbb szervek részéről. Az elmúlt évben jogosan kifo­gásolták a túlzott, bürokrati­kus központi irányítást, min­denki okosabb volt a tagság- ságnál, lényegében teljesen meg­kötötték kezüket, önállóan vaj­mi kevés ügyben dönthettek. A kormánynak azt a rendelke­zését. amely lényegesen na­gyobb önállóságot biztosít a tsz-ek részére, énoen ezért szí­vesen fogadták és élnek is jo­gaikkal. E rendelkezések he­lyessége lemérhető a tsz tagok aktivitásán, felelősség érzeté­nek növekedésében. S mit teszünk mi, akiknek kötelességünk a termelőszövet­kezetek segítése, problémáik megoldása? Igen keveset. Az elmúlt helytelen gyakorlat fel­számolása együtt jár a jó mód­szerek elhanyagolásával. Most az ellenkező végletbe estünk. Ahelvett hogy a termelő­szövetkezeti alapszabályzat betartása mellett segíte­nénk a tsz-eknek a fenti problémák megoldásában, magukra harvHik és keve­set teszünk annak érdeké­ben. hogy a tsz pártszerve­zetével. tagságával közö­sen megoldjuk a problé­mákat. Ismert tény. hogy a karancs- sági tsz-ben nem tudnak dű­lőre jutni az elnök személyét illetően. Ahelvett, hogy az ille­tékes szervek megbíznának egv elvtársat azzal, hogy men­jen ki. ha kell egv hétig is le­gyen ott és segítsem a tsz-tag- ságának a helves döntésben, a járási szervek szeme láttára mérgesedik a helyzet, akik egyszerűen tudomásul veszik, hogy ha nem sikerül megol­dani az elnök problémát, vár­ható a tsz felbomlása. Az ilyen segítés kigúnyolása a tsz-ek segítésének. Ilyesmire nincs szüksége a tsz-eknek. Ez sem egyedüli példa, járáson­ként akad egv-két olyan tsz. ahol elengedhetetlenül szüksé­ges párt- és állami szerveink beavatkozása a problémák megoldásába. Mostanában so­kat beszélünk arról, hogy funkcionáriusainknak meg kell tanulniok igent és nemet mon­dani. Ez vonatkozik ide is. Akkor dolgozunk helyesen, hogyha nemcsak tudomá­sul vesszük a területünkön lévő problémákat, hanem önállóan és gyorsan azokat meg is oldjuk. Feltétlen helyes lenne, ha azokba a tsz-ekbe. ahol jelen­leg kritikus a helyzet, egy-egy elvtársat küldenének ki azzal a céllal, hogy a zárszámadási közgyűlésekre számolják fel e problémákat. Állami szerveink az agrár tézisek figyelembevételével te­gyenek javaslatot a termelő- szövetkezetek felé. hogy ho­gvan és milyen módszerekkel valósítsák meg a belterjességre való fokozottabb áttérést, ter­mészetesen a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevéte­lével. Godó Györgyné Népművészeti Szabadiskola nyílik Salgótarjánban A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségé­nek megyei vezetősége fel­hívja mindazokat a művésze­tet szerető fiatalokat és fel­nőtteket, akik képzőművészeti tudásukat fejleszteni akarják, hogy jelentkezzer.ek Képző- művészeti Szabadiskolára. Az oktatás Salgótarjánban lesz. hetenként három alka­lommal, esti tanfolyam kere­tében, alakrajz, festés, művé­szettörténet, ábrázoló geomet­ria tantárgyakkal. Azok a fia­talok, akiknek képzettségük művészeti jártasságuk még ke­vés, kezdők, azok, akik már előképzettséggel rendelkeznek, haladó tagozaton vehetnek részt. A felvételi vizsga anyaga kezdők részére: Csendélet raj­zolása és festés akvarellel, ha­ladóknál fejrajz modell után szénnel, ceruzával. A jelent­kezők felvételi kérelmüket a Képzőművész Szövetség me­gyei csoportja részére küldjék: Salgótarján, Megye tanács, mű­vészeti előadó címére. Építkeznek termelőszövefkezeteink Október hónapban két 50 férőhelyes istállót adtak át tsz-inknek az építők. Kistere- nyén a Vörös Október TSz 40 ezer forinttal járult hozzá a padlás nélküli istálló építésé­hez. Karancslapujtőn a Béke TSz október 30-án ünnepséggel kö- ségük megvan. tötte össze az új 50 férőhelyes magtár-padlásos istálló átadá­sát. A tsz mintegy 60 ezer forint pénzzel és anyaggal já­rult hozzá az építkezéshez. Mindkét tsz-ben az idén tízzel növelik a tehénállo­mányt, ehhez minden lehető­Tegyük társadalmi üggyé a munkavédelmet A karancslapujtői Béke Tsz 50 férőhelyes istállója magpadlásos Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta igen nagy gondot fordított a dolgozók egészségesebb és biztonságo­sabb munkahelyeinek és mun­kakörülményeinek megterem­tésére. Sajnos annyi törvénysértés a munkavédelemben még nem volt, mint napjainkban. Bűnö­sen elhanyagolják az új dol­gozók munkába állítása előtti balesetelhárítási oktatást, vagy ha meg is tartják, formálisan, s pár szóval figyelmeztetik, hogy „vigyázz, nehogy meg­sérülj” stb. Vagy, ha már be­következett a baleset, nem vizsgálják ki, hogyan követke­zett be, mi okozta, ki a felelős érte. Rendszerint, ha csinál­nak is jegyzőkönyvet és bale­seti jelentő lapot, vagy a dol­gozó a felelős, vagy igen el­szaporodott a „véletlen, fele­lősség senkit sem terhel” be­jegyzés. Elterjedt — különösen az építőiparban — a „vizsgálat felelős személyt nem talált” megállapítás. Az új üzemek, üzemrészek tervezésénél, s üzembe helye­zésénél nem kérik ki a szak- szervezet véleményét és en­gedélyét. Panaszok vannak az üzemorvosok munkájára, mert az üzemi gondozási munkát nem látják el. Az ügyészségek és bíróságok sem eszközölnek megfelelő felelősségrevonást a munkavédelmi törvények és rendeletek megszegőivel szem- ben. Ezekután az üzemek szerve­zett dolgozóinak képviselői és aktívái joggal kérték a segít­séget ezen áldatlan állapotok felszámolására. Ennek alap- feltétele megvan, a lehetősé­gek a kezünkben vannak. Min­den iparágunk rendelkezik balesetelhárítási óvórendsza­bállyal. Például az Általános Balesetelhárítási Övórendsza- bály 24-—35 pontokban előírja, hogy minden újonnan munká­ba lépő dolgozót ki kell oktat­ni a munkahelyére vonatkozó biztonságos és egészséges mun­kára. Ugyanez vonatkozik a más munkahelyre, munkakör­be áthelyezett .valamint hosz- szabb távoliét után visszatért dolgozókra is. Az oktatás két részből áll: elméleti és gya­korlati oktatásból. Általában az újonnan felvett dolgozók oktatását az igazgató megbízá­sából, a biztonsági megbízott­nak kell végeznie. COOOOOOOCOOOOCXX OcySOOOOCOOCCjCCCOOOCXXXX OOCKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Nem lehet egy olyan emberrel meghatódottság nélkül beszélni, aki részese volt, látta miként tá­madt fel a tenger, a népek tengere. Nem, mert a negy­ven év távlatában is fényesen ragyo­gó történetek, — még, ha mozaikok­ban is — de ma­gával ragadják a hallgatót és benne van, hogy ereje vi­lágformáló volt. S ennek ők részesei. Úgy látom, ezek az októberi hősök lélekben örökkön fiatalok maradnak. Emlékeik soha nem fognak el ho- mályosulni, mint ahogy emlékük sem szürkül el a ködös homályban. Többen vannak ezekből az örök if- jakból nálunk is. Az egyik erre járt a végtelen nagy Oroszországban, a másik arra. De bármelyikkel vált­son szót az em­ber, mintha vala­mennyien együtt lettek volna, ott a világ közepében, a perzselő lánggal égő földön, mint­ha mindannyi!, n közös gondolattal tartották volna ezt cAz örök (fiatalok volt ott .\\v\nV\\^.\v\\x.\w\\x:\'v\- ? a nagy-nagy fák­lyát, amely messze világított az orosz földről. Fazekas Sándor bácsival beszélget­tem legutóbb. Már kétszeresen apám milyen frissen, milyen élmény­gazdagon, ök, drá­ga jó öregjeink, akik megifjították a világot. Hát nem érezhetem én ma­gam mellette egy lehetne. Mégis úgy "pici, jelentéktelen éreztem, fiatalabb törpének? Egy nálam. Nem tesz semmit, hogy fe­hér a haja, hogy híjjas az alsó fog­sora, mert a sze­me most is olyan fiatalon tűz, mint negyven évvel eze­lőtt. Lehet, hogy az ünnep előtti izgalom teszi, ez ifjúi emlékek, le­lehet, hogy ez. Mert az ünnep előtt négy nappal cseréltünk gondo­latot, bent munka­helyén, a Tűzhely­ben. S akkor azt mondta: »Most tet­tem le a ki. lapá­csot, megyek Bu­dapestre. Találkoz­ni fogunk mi vö­rösök, akik kinn voltunk, akkor Találkozni fog­nak, beszélgetni dolgaikról. De ho­gy n...? Szinte lát­tam m .g. m előtt, semminek...? Rövid volt be­szélgetésünk, de mégis ott volt ben­ne az egész nagy- nagy feltámadás. Láttam az agyon­gyötört katom fog­lyok éhező mene­tét. Éreztem a be­tegségtől tizedel­tek fájdalmát. Lát­tam felpattanni az idegenbe szakadt emberekben az osztályöntudat szikráját. Láttam a névtelen agitá­torok t, hogy n élesztgetik ezt a szikrát. És hallot­tam az ismerteket: Kun Bélát, Szamu- elly Tibort, hogy szólítják talpra a háborúb' n elfá­radt kí.tonákat. És látt m ezeket a holtnak hitt embe­reket, megkopott, fakult ruhában, de izzó arccal, sapká­juknál ragyogóan szikrázó csillaggal 1917. novemberé­ben talpra állni, s indulni az orosz néppel, a vörös­forradalomért. Nem kell kér­dezgetni, hogy mint volt. Ezeket az öregeket nem kell faggatni, ma is élik minden részletét. Él, izzik bennük a forra­dalomnak még a gondolata is. így kelti életre Faze­kas Sándor is eze­ket az időket. Ak­kor még nem volt kommunista. De munkás volt. Ko­vács. Volt a tábo­rukban egy orosz ember is. Különös ember volt. Ala­csony; keményjá­rású, tuskó ember. Haja majd a vál­lát verte. És a csizmája...? Az oly n magyaros volt, mintha Kis­kunfélegyházán vette volna. Az el­ső látásra magyar­nak vélték. Nem ez volt, oroszul váltott velük szót. Egyszer azt mondja neki ez az ember: hol a hazád, mi a szak- kok a szovjet hata hőstett akkor. Aztán még egy dátum. 1918. au­gusztus 1-e. Az Uraiba szólította őket a kötelesség. Rátörtek a kozá­mád fogoly? — Magyar föld­ről jöttem. Kovács vagyok. — Akkor üsd a vasat kovács, most izzik jól! De, mindenkihez volt ennek az em­bernek szava. Ke­mény, pattogó tü- zesítő. És mentek vele, végig Lenin- grádon. Nyögött aluttuk a föld, har­sogott az utca lép­teiktől, zúgott a város hangjuktól. Ment a feltámadt nép, mint meg­áradt tenger. És az öreg har- ütötték, cos ajkán meg- iemig_ elevenednek a tü­zes napok. A harc Denyikin csapatai­val, majd a len­gyelek elleni üt­közet. A fu nciák leverése a Krím­nél. A németek, angolok támadá­sainak visszaveré­se. Mennyi-meny­nyi szenvedés, lomra. Kegyetlen volt a küzdelem. A fiatal szovjet haza védelmezői nagy túlerővel néztek szembe. Már-már a csüg- gedés jelei mutat­koztak, szembe ve­lük az Ural lej­tőin hurráztak a fehér kozákok. És ekkor a hosszú­hajú, a már meg­kopott magyaros csizmájával me­gint ott lépkedett közöttük, minden­kihez volt szava. Hozzá is, Fazekas­hoz. Üssed kovács, izzik a vas — és a gyoze­Emlékek, dicső emlőnek, bátor hurcosok, bátor tettei. Elevenedje­tek, hirdessétek negyven év után is, hogyan ragyo­gott fel szovjet föl­dön az ötágú vö­röscsillag. Bobál Gyula jOOOCOOOOOOOOOOC »OCXXXXX^OQüQQCXXXTEDOQfXXXXXXXXXXXXXXXX^OlXXXXJQC^iOiXXlOOOOOOOcaCXXXJOOCOOaOOOQC» OOOOOOCOOOOOGOOriOOOOOOOOOOOOQQCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOC Az elméleti oktatás anyagá­ba kell venni az Általános Balesetelhárítás és Egészség- védő Óvórendszabály, továbbá az iparági óvórendszabályok, valamint a vonatkozó szabvá­nyok rendelkezéseit, a hatósági rendelkezéseket, a munkahe­lyen szükséges balesetelhárítá­si és egészségvédelmi tudni­valókat. Ezekről a 2080/25/1952. M. T. — SZOT. határozata szerint üzemekre és szakmák­ra bontva balesetelhárítási út­mutatókat kell készíteni és kiadni .a dolgozóknak. Ha a dolgozó a szükséges tudnivaló­kat nem sajátította el, nyolc napon belül újabb oktatásban kell részesíteni. Az oktatás megtörténtét a dolgozónak rendszeresen vezetett nyilván­tartásban, aláírásával kell iga­zolni. Az oktatás menetét és eredményességét a munkálta­tónak ellenőriznie kell. Amíg a dolgozó a baleseti és egész­ségvédelmi tudnivalókat nem sajátította el a munkahelyére való beosztása nem tekinthető véglegesnek és megfelelő fel­ügyelet nélkül nem dolgozhat. Nézzük meg mit ír elő az óvórendszabály a létesítési és üzemeltetésre vonatkozólag. Uj üzemeket tervezni, létesí­teni, üzembe helyezni, meg­lévőket áthelyezni, üzemeket bővíteni, felújítani, üzemen be­lül új műhelyt létesíteni, vagy új technológiát bevezetni, illetve új anyagot gyártani csak a szakszervezet és az egészség- ügyi szervek előzetes ellenőr­zésével és jóváhagyásával sza­bad. A létesítmény nem he­lyezhető üzembe, ha az előírt munkavédelmi és közegészség- ügyi követelményeknek nem felel meg. Ha gazdasági vezetőink ezt állandóan szemelőtt tartanák, akkor nem lennének olyan üzemrészek, ahol a legelemibb követelmények sincsenek biz­tosítva, de nem lennének olyan cukrászdáink és italboltjaink sem, amelyek még WC-vel sem rendelkeznek. Szakszervezeti taggyűlése­ken, termelési tanácskozáso­kon, szakszervezeti csoportgyű- Ieseken rendszeresen tárgyalják meg a helyi balesetelhárítási problémákat. Nyilvános ta­nácskozásokat kell szervezni egy-egy műhely, üzem, foglal­kozási ág dolgozói között és ki kell kérni a dolgozók javas­latait saját munkájuk bizton­ságának növelésére. Fel kell karolni a már jól bevált mód­szereket, mint a munkavédel­mi hetek és hónapok szerve­zése. Meg kell javítani a mun­kavédelmi propagandát. Nem sok idő választ el a téltől. Tehát idejében meg kell tenni az intézkedéseket. Ülé­seiken tárgyalják meg az üzem munkavédelmi helyzetét es a téü felkészülést. Dolgoz­zanak ki a vállalat vezetésé­vel közösen tervet a gyakor­lati végrehajtásra és tegyenek meg mindent, hogy a tél be­állta előtt a munkahelyeken, a szociális intézményekben megjavítsák az ajtókat, abla­kokat, épületeket, a közleke­dési utakat. Hozzák rendbe és szükség esetén bővítsék ki a iuto es szellőző berendezése­ket, biztosítsák a munkahe­lyek, közlekedési utak kellő megvilágítását, idejében sze­rezzék be a fűtéshez szükséges anyagokat és azoknak, akiket megillet, a meleg ruházatot és a melegítő italt. Még a hideg beállta előtt tegyenek intéz­kedéseket a szabadban lévő munkahelyek megszüntetésére, ahol ez nem lehetséges, meg­felelő melegedő helyek bizto­sítására. Dolgozó népünk elvárja a gazdasági vezetőktől és a szak- szervezettől, hogy a tél folya­mán egészséges, biztonságos műhelyeket, meleg szállást, jó ellátást, megbízható közleke­dést biztosítsanak számára. Paál Lajos munkavédelmi felügyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom