Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-05 / 79. szám

Megyei noHyvcar Salgötar.j án A tanácsülés legyen mindig kiemelkedő esemény A tömegkapcsolat megjavítását tárgyalta a Megyei Tanács ülése' A pénteken megtartott meavei tanács­ülés egyik legfontosabb navirendi vontja volt, amely a tanácsok tömeakavcsolatának alaku­lását, javulását vizsgálta. A beszámoló, amelyet Cser elvtárs a megyei tanács el­nöke tartott, hosszú időre visz- szamenőleg elemezte, milyen eredmények, hiányosságok vol­tak és vannak ezen a vona­lon. Három fő feltétele van annak, hogy valóban tevékeny részese legyen minden dolgo­zó a tanács munkájának, hogy a tanács valóban biztosítani tudja a dolgozók százezreinek részvételét az állami munka irányításában. Először is a tanácsülése­ket kell rendszeresen meg­tartani és úgy megszervez­ni, hogy azon ne csak min­den tanácstag, hanem még a falu lakossága is részt vegyen. A tanácsülés az a fórum, ahol a dolgozók döntenek a közsé­get, járást, vagy várost érintő legfontosabb problémákról a törvényes kereteken belül. A tanácsülések határozatai álta­lában a lakosságot érintő kér­déseket foglalják magukba, ezért a lakosság számára nem közömbös, hogy a tanács ülé­sein, milyen kérdéseket tár­gyal, határozataival a lakosság többsége egyetért-e. A beszámoló megállapította, hogy eZen a téren a lakosság érdeklődését, a tanácsülések színvonalát tekintve van fej­lődés. Főként a megyei, járási, városi tanácsüléseken, ör­vendetes, hogy a tanács­tagok egyre inkább vá­lasztókerületük problémái­val foglalkoznak. Ez lényegesen emeli tekinté­lyüket választóik előtt, mivel most már a hozzászólások nem főleg egyéni panaszokból, ha­nem a lakosságot közvetlenül érintő legfontosabb problé­mákból állnak, ezeket tűzik napirendre. A községi taná­csok üléseinek napirendjében is lényeges változások tör­téntek az elmúlt évekhez vi­szonyítva. A legfőbb gazdasági fel­adatok mellett napirendre kerülnek a községek kul­turális, egészségügyi, áru­ellátási, községfejlesztési és egyéb problémái is. Ez azonban még nem min­denütt van így. Vannak ta­nácsok, ahol nem tudnak vál­toztatni azon a káros néze­ten, hogy általános, sokszor országos kérdéseket vitatnak meg csupán a tanácsülése­ken, a helyi ügyek intézését pedig teljesen a végrehajtó­bizottság, vagy annak vezetői végzik a tanács és a lakosság meghallgatása nélkül. Ilyen községek például Alsótold, Erdőtarcsa, Ösagárd, stb. Itt nyilván nem lehet jó a ta­nács és a község dolgozóinak kapcsolata, mivel még a leg­fontosabb kérdésekben sem kérik ki a lakosság vélemé­nyét. Az elmúlt éVek megvalósít­hatatlan kéréseivel szemben ma már a járási és városi ta­nácsok ülésein a tanácstagok mindinkább olyan kéréseket vetnek fel — választókerüle­tek kívánságait tolmácsolva —, amelyet a végrehajtó bi­zottságok meg tudnak valósí­tani A balassagyarmati városi tanácsülésen például az egyik tanácstag elmondot­ta, hogy választókerületük kéri a közvilágítás kibő­vítését. Egyik, másik ta­nácstag pedig elmondotta, hogy az ő választókerüle­tében a lakosság nincs megelégedve az üzletek elhelyezésével. A városi tanács vb mindkét problémát megoldotta. így nő a tanácstagok tekintélye és a lakosság bizalma a tanács iránt. A községi tanácsokat kivé­ve, a tanácstagok a lakosság véleménye' alapján mind ko- molyobban bírálják a vég­rehajtó bizottságok munkáját. Salgótarjánban a városi tanács ülésén például több tanácstag kifogásolta, hogy a VB. egyes intézkedéseivel megsértette a tanács hatáskörét, a tanács helyett döntött egyes fontos kérdésekben. A balassagyar­mati városi tanácsülésen töb­ben javasolták, hogy a VB. nagyobb gondot fordítson a ta­nácsülések határozatainak vég­rehajtására. A tanácsüléseken a lakosság zömének véleménye, kívánsá­gai alapján a lehetőségek fi­gyelembevételével olyan hatá­rozatokat kell hozni, amelye­ket azután a lakosság el is fo­gad és részt vállalnak végre­hajtásában. Ehhez az kell, hogy a tanácstagok még a tanácsülés előtt be­szélgessenek választóikkal, meghallgassák véleményü­ket az egyes napirendi pontokkal és határozati javaslatokkal kapcsolat­ban és így vegyenek részt a vitákban. Az ilyen határozatok végre­hajtásában azután részt vesz az egész lakosság, egy-egy na­gyobb feladatnál összefog az egész község. Ezután az állandó bizottsá­gok tevékenységével foglalko­zott. Sokat nőtt a tanácstagok tekintélye, mert a dolgozók által fölvetett problémákat jobban eltudják intézni, mint régebben. A vb-k szakigazga­tási szerveinek a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a tanácstagok bejelentéseinek elintézésére. A tanácstagok olyan bejelentéseket is tesz­nek a vb-k felé választóik ér­dekében. amelyekről senki sem beszélt a fogadóórákon. Nem egyedüli példa Tuskán elvtárs bejelentése a vanyarci gyer­mekek tbc-s fertőzéséről. A tanácsdemokrácia akkor fog teljes mértékben meg­valósulni, ha minden tanács­tag a választók érdekében ki­fejtett gyakorlati munkájával vívja ki a lakosság bizalmát, megbecsülését a tanács mun­kája iránt. A tanácsülés lapzártakor még tart. A hozzászólásokra és a következő napirendi pontra lapunk legközelebbi számában visszatérünk. kukoricát­Nagysikerű fogadás a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségén Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság pekingi nagy­követe. a Kínában tartózkodó magyar nagykövetség tagjai, október 3-án nagysikerű foga­dást adott a magyar komány- küldöttség tiszteletére. A foga­dáson megjelent több mint ötszáz vendég, köztük volt Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke. Csou En-laj minisz­terelnök, a kínai politikai, gazdasági és kulturális élet számos más személyisége, kül­földi diplomaták. Á BÁNYÁK VEZETŐI EAGIOB® hatáskört *** * m - *L‘u*u-nruvwinr N K Szénmedencénk bányaüze­meinek vezetői egyre sürgetőb­ben várják, hogy a miniszté­riumtól és a Szénbányászati Tröszttől feladataik jobb el­végzése érdekében nagyobb önállóságot, hatáskört kapja­nak. Erről beszélgettünk a na­pokban a nagybátonyi üzem­egység vezetőivel. Toldi elv­társ, a bánya igazgatója a kö­vetkezőket mondja ezzel kap­csolatban: — Szükségesnek látom, hogy a jövőben a létszámgazdálko­dást, a munkásfelvételt ne a tröszt végezze saját belátása szerint, hanem az üzem intéz­kedhessen saját szükségletének megfelelően. A létszámnak pe­dig függvénye a béralapgazdál­kodás. Ha az üzemnek na­gyobb lenne a beleszólása, megszüntethetnénk azt a hely­telen állapotot, hogy például az alkalmazottak bérbesorolá­sa az egyes üzemeknél külön­böző. önállóság kellene a ki nem fizetett prémiumok cél­szerű, egy-egy fontos feladat megoldása érdekében történő felhasználáshoz is. — Nem arról van szó, hogy elherdáljuk a pénzt, de most úgy áll a helyzet, hogy a fe­lelősségünk megvan, de nincs semmi anyagi eszköz a ke­zünkben, amit a gazdaságos termelés, az üzem fejlesztése érdekében felhasználhatnánk. Erős megkötöttség van az anyaggazdálkodásban is. Mi. a bányaüzemek vezetői úgy sze­retnénk, hogy amilyen gazda­ságosan dolgozunk, termelünk, annak arányában szélesedne hatáskörünk az üzem ügyeinek intézésében. A mi üzemünk például 105 forintért termel egy tonna szenet, az aratás ide­jén is teljesítettük tervünket. Úgy gondolom, eddigi mun­kánk is biztosíték arra, hogy a nagyobb önállósággal meg­felelően tudnánk élni, s tovább javíthatnánk eredményeinket. Csongrádi elvtárs, a bánya­üzem főmérnöke is ezzel a gondolattal kezdi véleménye kifejtését: — Úgy gondolom, az egész kérdés megoldása elsősorban azt jelenti: jobban bízzanak az üzemek vezetőiben. Itt van például az éves szakmai terv. Egy évre előre készítjük el, s például az ember elszámíthat­ja magát egy vágat tekinteté­ben. Azonban a felsőbb szer­vek sokszor makacsul ragasz­kodnak az eredeti terv végre­hajtásához. Véleményem sze­rint pedig az lenne a helyes, gazdaságos, hogy a változtatá­sokat a tervben saját magunk megtehetnénk. A termelési ter­vet is jobban kellene igazítani a bánya sajátosságaihoz. — Úgy vélem, legfőbb fela­datunk, hogy a vezetést köze­lebb vigyük a termeléshez, fel­számoljuk a ma még meglévő sok áttételt. Meg kellene pél­dául vizsgálni azt is. meny­nyire helyes a sok, elaprózott bányaüzem. Nem lenne-e he­lyesebb, ha például csak négy bányavállalat volna a szénme­dencében, hozzájuk tartozna a szénszállítás, osztályozás is. A tröszt pedig kimondottan csak az elvi irányítást végezné. Megkezdődött az erdőbirtokossági társulati erdők államerdészeti kezelésének rendezése A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt kormány június végén rendeletet hozott az erdőbirtokossági társulati er­dők államerdészeti kezelésé­nek rendezésére. A rendelet megszünteti azokat a sérelme­ket, amelyek éveken keresz­tül érték az erdőbirtokossági társulatok tagjait, akik döntő többségükben dolgozó kispa- rasztok. A rendelet módot ad az erdőbirtokossági társulat­nak arra, hogy közgyűlésen, a tagság döntse el. kiterjed­tebb vagy egyszerű állam­erdészeti kezelésbe adja-e erdejét. Hogy az erdőbirtokossági társulat alkalmas legyen a döntésre, ahhoz a saját mű­ködésének törvényességét kell elsősorban megoldania, s a társulati tagok névjegyzékét kell rendbe tennie. Ezeknek az előfeltételeknek a megvizsgá­lására a megyénkben bizottságok alakultak és ezek a bizott­ságok segítik az erdőbir­tokossági társulatokat ab­ban. hogy erdejük állam­erdészeti kezelésére meg­felelő szerződést köthesse­nek az illetékes állami erdőgazdasággal. Ezek a bizottságok meg­kezdték munkájukat és a tél beállta előtt be is fejezik. Az erdőbirtokossági társulati er­dőkben a tél folyamán orszá­gosan többszázezer köbméter szerfát és tűzifát termelnek ki. A Magyar Rádió magnetofonra vette a dejtári tanácsülést A napokban tanácsülést tar­tottak Deitáron. A tanácsülésre a Magyar Rádió is elküldte munkatár­sait. A késő éjszakába nyúló viták anyagát a rádió magne­tofonra vette. A fogadáson Kádár János és Csou En-laj mondott pohár­köszöntőt. A fogadáshoz hozzá­járult a Kínában tartózkodó debreceni népi együttes fellé­pése és Suha Balogh József népi zenekarának játéka. Kádár János pohárköszöntő­jében egyebek között a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalá­sokat méltatva hangsúlyozta, hogy a kínai és magyar veze­tők a tárgyalások során vala­mennyi fontos kérdésben egyetértettek. — A mi, számbelileg nem nagy magyar népünk csak büszke lehet és büszke is arra — mondotta Kádár János —. hogy barátai sorában ott tudia és joggal igaz. hű barátjának nevezheti a nemcsak számbeli­leg igen nagy. hanem eszmék­ben. kultúrában, a munka cso­dálatos alkotásaiban, történel­mi harcaiban is oly nagy és dicső kínai népet. Mi. magyarok mélyen meg vagyunk győződ­ve arról, hogy ennek a céljai­ban oly eltökélt egységes nagy népne.k sikerül megvalósítani valamennyi törekvését. Sikerül megoldaniok a szuverénítást sértő tajvani kérdést és elfoglalják az ENSZ-ben jogosan megil­lető törvényes helyüket. Kádár János miután sikert, békét és boldogságot kívánt a kínai népnek, s gyors fejlődést a szocialista társadalom építé­sében. a kínai népre, a kínai- magyar barátságra, a szocialis­ta országok barátságára, a bé­két óhajtó valamennyi nép ba­rátságára. Mao Ce-Tung. Csou En-laj és a többi kínai vezető egészségére ürítette poharát. Csou En-laj pohárköszöntő­jében többek között a követke­zőket mondotta: — A kínai és a magyar nép között bensőséges barátság van. — Mindkét ország a szocializmust építi. A lezajlott szívélyes tárgya­lások új állomást jelentenek a két ország baráti kapcsolatai­nak fejlesztésében. A mizserfai bányászok november 7-i előkészületeiből A mizserfai bányászok — hagyományaikhoz híven — ké­szülnek november 7-re. A szep­temberi terv egy százalékos túlteljesítésével szemben el­határozták, hogy az októberi, felemelt ter­vet 103 százalékra teljesítik. Az elővájás és feltárás tervét 3 százalékkal szárnyalják túl és 0.2 százalékkal csökkentik az igazolatlan hiányzások szá­mát. A vállalás teljesítésében nagy segítséget nyújtanak a KISz-fiatalok, akik elhatároz­ták, hogy tervüket 25 száza­lékkal teljesítik túl és foko­zottabban felhasználják a bá­nyából kirabolt fákat. A műszaki vezetők is több intézkedést foganatosítanak a verseny sikere érdekében. így például a kisteleki VII-es ak­nában és Gusztáv-aknában egy-egy frontfejtés kezdte meg működését az elmúlt napokban. Kemény munka folyik azért is, hogy a Pálhegy I. bányá­ban keletkezett tüzet rövid időn belül megszüntessék, a Pálhegy III. bányában pedig rövidesen keresztül jussanak a termelést akadályozó vető­kön. A kultúrotthon is ünnepi programmal készül az évfor­dulóra. Ennek keretében az elmúlt napokban szabás-var­rás tanfolyamot indítottak, amelyen több mint 50 asz- szony és leány vesz részt. Színjátszó csoportjuk, ze­nekaruk külön ünnepi műsort tanul. A zenekar hangversenyt ad majd a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozóknak. A színjátszók forradalmi da­rabokat adnak elő az évfor­dulón. II Nacy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A Magyarnándori Állami Gazdaság számviteli dolgozói az agronómusok segítőkészsé­gét látva, a főkönyvelő szerve­zési utasításait betartva, el­határozták, hogy az 1957 szep­tember 30-i mérleget a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának tiszte­letére 1957 október 15-re el­készítik. Ezzel felzárkóznak az élenjáró cifrakerti és dán- szentmiklósi állami gazdasá­gokhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom