Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-26 / 85. szám

1957. október 26. NÓGRÁDI Népújság 500 hektár erdőt telepítenek az erdőgazdaságok Az őszi fásítási munkák be­indítása előtt felkerestük a Cserháti Állami Gazdaság fá­sítási előadóját — Nagy István elvtársat, hopv tájékoztassa lapunk olvasóit a fásítási mun­kálatokról. Készített-e tervet az erdőgazda­ság a községi legelők fásításá­val kapcsolatban? — Hatvan hektár terület fá­sítására szóló tervet készítet­tünk. amely megoszlik az erdé­szetek között. A községi lege" lökön és külterületeken az ősszel főleg pótlásokat vég zünk. Tavaszra e munkát to­vább folytatjuk s 80—90 hek­tár területet fásítunk. Hol a legindokoltabb a fásí­tás? — Nem túlozunk, ha azt mondjuk. Szécsényben. Itt a községi legelők szélein lehetne 10 hektár területet fásítani. Már a talajmunkát el is vé­geztük. A munka mégsem megv. mert a legeltetési bi­zottság ellenzi a fásítást. — Továbbá lehetne minden köz­ségben. de a legjobban Bárna község határának kopár ré szein. Ha itt rövidesen nem tudnak fásítani, milliókba fog kerülni a munka. Gátolja-e meg nem értés, vagy esetleges ellenállás munká­jukat? — Nem is kis mértékben. A községi tanácsok, a legeltetési bizottságok valósággal irtóz­nak a fásítástól, mert a meg­őrzés feladata rájuk hárul. A legélesebben ez Szécsényben nyilvánul meg. Milyen gyakorlati haszna van a fásításnak? — Előszöris a víz pusztító hatásának kitett területek ter­mőföldjének megkötése. Má­sodszor a fásított területeken názsitosabb a fű. továbbá a szakaszos legeltetésnél termé­szetes akadályt képez a fasor. Hol segítik a megye területén legjobban a fásítást? — A romhányi erdészet kör­zetében. Romhányban a vásár­ai­----------------­T akarékoskodjunk a bányafával! "Dányaüzemeink faellátása a jelen pillanatban meg­felelőnek mondható. Nehézsé­gek mutatkoznak még a 2,20 és a 2,50-es lombos bányafá­ból. Ugyanis ebből a fajtából trösztünk üzemei 1500 köb­méter mennyiséget használnak fel, amely az összes lombos bányafa felhasználás 60 száza­lékát jelenti. Viszont a 2 mé­teres lombos bányafa felhasz­nálása csökkent. Erdőgazdasá­gaink is szívesen termelték a 2 méteres lombos bányafát, mert a fák beosztása 1, vagy 2 méteres mércével történik és a teljesítménybérben dolgozók számára a 2 méteres bányafa termelése előnyt jelentett. Ké­résünket az erdőgazdaságok indokoltnak ismerték el és most már nagy javulás mutat­kozik az erdőgazdaságok ré­széről. Előreláthatóan örvendetesen fog javulni 1958-ban is bánya­fa ellátottságunk. Szeptember végén a tröszt részére szállító összes erdőgazdaságokkal mé­reti tárgyalásunk volt az 1958. évi szállításokról. Az üzemek igényeit figyelembevéve ösz- szeállítottuk, hogy mire van szükségünk. Sikerült elérnünk azt, hogy az eddig nagy meny- nyiségben szállított 1.50—2 és 3 méteres lombos bányafából jövőre csak az egész szállítan­dó mennyiségnek, igényünk­kák voltak és ekkor normális­ra esett az üzem bányafa fel- használása. Az üzemnél Szabó József, Simon József korpácsi, Gál Emil farabló brigádjai jó munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy az üzem betartja fafelhasználási keretszámát. A mátranováki bányaüzem a Szénbányászati Tröszt azon üzemei közé tartozik, ahol szívügyüknek tekintik a bányafával való takarékossá­got. Az üzem főmérnöke, Rév­falvi elvtárs nagy gondot for­dít arra, hogy a bányába csak olyan méretű bányafa kerül­jön amire szükség van. Fel­számolták, hogy nem használ­ható méretű fát szállítsanak egyes munkahelyekre és az felhasználás nélkül, mint ócs­ka bányafa kerüljön a külszín­re. Csetneki elvtársnak, a fa­telep vezetőjének kezdeménye­zésére a fatelepen a bánya­üzem megbízottja átveszi a szükséges méretű és mennyi­ségű bányafát és gondoskodik arról, hogy ahhoz a csapathoz kerüljön, amely azt igényelte. A fatakarékosság egyik leg­fontosabb tényezője a farablás. Ezzel a megoldással tudja az üzem takarékossági tervét tel­jesíteni. Ezen veszélyes mun­kában igen jó eredménnyel dolgoznak Varga Ferenc fa­rabló felvigyázó vezetésével László Balázs, Hegedűs Alajos, Nádasdi Ferenc és Géza vájárok. teret. Kisecseten 25 hektár legelőt és terméketlen tarta' lékföldet. Kétbodonvban. Bán­kon a legelőket fásítiák De nemcsak itt értek el szép ered­ményeket. Bujákon 26. Szirá- kon 12 hektár erdőt telepíte­nek. Szépen fásító községek Nógrádmarcal. Szügv. Vanvarc és Mátraszőllős. Dicséret illeti a pusztaberkieket, ahol a le gelő közepén 1.5 hektár fen vöt telepítettek s azt meg is őriz­ték. A tsz-ek közül fehérholló a maevargéci Marx Károlv tsz. ahol 7.5 hektár fenvőt és hár sót telepítettek. Minden tsz legalább ennyit fásíthatna. Hol mutatkozik nemtörődöm­ség a befásított területekkel kapcsolatban? — Szarvasadén, ahol derék- ba törik a növekvő fákat, to­vábbá a Hénvelpusztai Állami Gazdaság sem úgy vigyáz a csemetékre, ahoev kellene. De a legnagyobb probléma Salgó­tarján vidékén jelentkezik, ahol a kecskék rengeteg kárt tesznek a népgazdaságnak.. Nem szabad elfeledkezni a le­geltetésről sem. Általában az új erdők 30—40 százalékát ígv pusztítják el. Az új erdők betelepítéséhez lesz-e elegendő csemete? — Lesz. Az erdészetek az ősszel 500 hektár erdőt telepí­tenek. 100 hektár olyan erdőt, ahol eddig még nem volt. s ezenkívül a községi legelőkön is 60 hektárt telepítünk. 25 százalékkal nagyobb területen ültetünk, mint a kitermelés. A tüzifaellátás terén lesznek-e problémák? — Nyugodtan felelhetjük: nem! A kitermelést időben el" végezzük, s ígv időben jutnak a háztartások is a tűzifához.-------­--------------------­J F állattenyésztő szakcsoport alakult Űrhalomban A szövetkezésről eddig hal­lani sem akaró Őrhalomban, nyolc dolgozó kisparaszt 34 kntasztrális hold állami tarta­lék földterületen állattenyésztő szakcsoportot alakított. A szán­tóföld mellé 10 kh. ipolymenti rétet vesznek bérbe a községi tanácstól. A tagoknak gondot okoz a gépállomás késedelmes mun­kája. Még mindig nem szán- Maruzs j tották fel a földet, pedig a gépi munka díját már korábban be­Közgyűlés BENCZÚRFALVÁN Október 13-án a benczurfalvai földmüvesszövetkezet első félévi beszámolóját tartotta, amelyen 106 szövetkezeti tag jelent meg. Az igazgatóság elnöke beszámolt az elért eredményekről. A bcn- czurfalvai bolt első félévi forgalma 376 000 forint volt. Jó eredménnyel zárt az italbolt is. 33 tag részben vagy teljes egészében kiegészítette részjegyét 1076 forint összegben — s így a szövetkezet részjegyalapja 7300 forint lett. Szó volt a szerződéses termelte­tés fontosságáról is. A hozzászólók elmondták, szeretnék, ha a szövet­kezet a községben üzembe helyez­ne egy szeszfőzdét. A gyűlés után a szécsényi föld­müvesszövetkezet tánccsoportja és népi zenekara adott kultúrműsort, s utána következett a fiatalok táncmulatsága. Miklián Pál, Benczurfalva A szövetkezet venné hasznát... ^öitkßznijjpßk nek megfelelően, csupán 2—5 illetve 8 százalékát fogják kül­deni. Minden reményünk meg | Hegyi József I fizették a gépállomásnak van arra vonatkozóan hogy .^-ooooooooo^^ az elkövetkezendő evben 2,20 és 2,50-es lombos bányafából hiányunk nem lesz. A bányafa fajlagos felhasz­nálása 1956. szeptemberben 10 tonnánként 233 köbméter volt.* örvendetes javulás, hogy 1957.8 i^enhet gyerek lelkiismere- augusztus hóban 10 to./223í szoll°n szavam. Gyere­köbméter volt a Nógrádi Szén-§ kekhez’ ('kik már felnőttek, bányászati Tröszt fajlagos bá-s . ok ls Tinö'’tjak már kar- nyafa felhasználása. 8 3Ukba1} "sajátjukat. És közben A hánvafa felhasználásában 8 me9teledkeznek arról, hogy jó eredményt fér^k “ ^ nekik életet’ hogy ret° gö°icsélés’ öröm és hála Kistereibe Tiribes Naavbá-1 nemcs,ik ,n szülőnek kötelessé- aranyozná be egyetlen kis szo­tony Ménkes és Mátta ák l epeket nevelni, hanem a bamat. Nincs nekem senkim és tony, íxemtes es . la.ra. o .dkg gyerektől is követel kötelessé- eleiemnél is jobban szeretnék A karancssági tsz még a baromfitenyésztést folytatott, sem. Pedig vásárolhatnának a tsz jövedelme, s megjönne Érdekességek — Az ember átlagos életkora: 140 év Cesare Frugoni olasz orvos- professzor kijelentette a Rómá­ban megtartott 56. orvostudo­mányi kongresszuson, hogy amennyiben az életszínvonal emelkedik, s az egyén szociális és pshichikai léte javul, az em­ber átlagos életkora elérheti a 120—140 évet. ^TOOOCOíXXXXDOOOOCpCXXXXOCIOOCXXXXXXXJOOOOrg Furcsa tünetek egy hormongyárban Mi lesz a 300 mázsa szalma sorsa ? A cserhátsurányi községi ta­nács 38 kh területen termelt az idén rozsot és zabot, s ezért 300 mázsa alom és takarmány- szalma elhelyezésének gondja szakadt a vállukra. A községi tanács az elszállí­tásról gondoskodna, ha tudnák kinek átadni. A szalmakazlak a falutól távol vannak. Ha nem őrzik, az éj leple alatt széthordiák a szalmát. Éjjeli őr beállítása nagyon költséges lenne. Most nem tudja a tanács mit csináljon. Nekik sem mindegv. mi lesz a 300 mázsa szalmával. A magvarnándori földművesszövetkezet felvá­sárlója már elintézte a oat- varci állatforgalmi vállalattal a szalma átadását, de a szál" mát még sem veszik át. A tanács tudja, hogy hasznos lenne a szalma értékesítése fő­leg állami gazdaságok számá­ra Most két lehetőség van: vagy átveszi valamelyik álla­mi gazdaság tőlük és haszno­sítja trágyának, vagy engedik a felelőtlen embereknek szét­hordani? Az utolsó lehetőségből sem­mi haszna nem származna a népgazdaságnak, ezért gondol­kozni kell a helvi tanácsnak a szalma helyben való felhasz­nálásáról. ha már máskép nem lehet hasznosítani. Vesz'Uka András. gazdasági felügyelő CQOC<XXXX:OOCOOOCXDCXXXJOOOOCX>DOOOCX20000COOOOOOCOOOOOOOOOOOCOO<XXXXX)OOOOOOOOOOOOOCXX)OOC Egy koppenhágai orvosi szaklap Hamburger dán orvos cikkét közli az ottani hormongyár munkásain mutatkozó furcsa tünetek­ről. A női hormonokat fel­dolgozó munkások ugyanis a hormonpor belégzése kö­vetkeztében fokozatosan női sajátosságokat vesznek fel, sőt testük is egyre nőiesebb formát ölt. Töb­ben sterillé váltak és mel­lük felduzzadt. Amidőn e tünetek láttán áthelyezték őket más üzemrészlegbe, fokozatosan visszanyerték férfiasságukat. »OOOOOOOOOC)OC)OOOOOOOOC»OOOOOOOOOOOOC>. ESERNYÖBIZTOSÍTÁS NYUGAT­NEMETORSZÄGBAN Nyugat-Németországban 8 szá­zalékkal megdrágult az esernyő. Ez az árkülönbözet ugyanis bizto­sítási díj és a biztosított esernyő tulajdonosa új ernyőt kap, ha a régit elveszti. Gyereket szeretnék ragaszkodik a magáéhoz az idős asszony. Az életnek az tartana csak meg, már engem, ha sze­ha anyja helyett szeretne..., ha én nevelném jóra, szépre... — És mennyi a nyugdíjai nénikém? — Száznegyven forint havon­ta — mondja kissé szégyenlő­, ra-^„,„„h,i-aí8 'iiniuÁiémon eqy kicsi gyereket. Hallom, sen. Látva, hogy valóságos kér­bányaüzemek. Eloirany ^ ^íget <i lelkiismeret. j Jjj Sok az anyátlan, apátion árva... döjellé válik kérésének egyet­túllépték augusztus hooa: . . -- értsék meg eze a gy > g anyjuk helyett anyjuk len- len hallgatója, még hozzáteszi. nyás. Kazár. Zagyva. 8 mekkora a visszafojtott fajda- nagymamájuk mindé- - De rákölteném mindene­A ménkesi bányaüzem fpj-g Jóm, milyen határtalan a csaló- ne*> nagymumuju*., - - ­lagos bányafa felhasználása igen jónak mondható, amely­hez hozzájárultak jó munká­jukkal Szalai József, Jónás Joachim, Kun János Csaba, Bakos Sándor lacó csapatai, amelyek farablással és fa taka­rékossági mozgalommal segítik az' üzem bányafafelhasználáT sát. Nem mondhatunk jót d.ás szülőanyjukban, ami arra készteti őt: újra kezdje a kín­lódást és lemondást, újra kezd- í je a gyermeknevelést. Súlyos évtizedek nyomják már Sz-né vállát. Tartása, já- ! rása nehézkes, tekintete meg- ; tört, révedező, arca agyon- b rázdált, sok gond vont fáty­lat hajdan ragyogó, merész nük... — A néninek nincsen gyere­ke? — tereli el kérdéssel a figyelmét a kínos dologról az előadó. met... esküszöm, utolsó. fillé­rig neki vennék meg mindent,\ amire csak szüksége van... Amikor meghallottam ezt oi történetet, elfogott az arcpirító j szégyen. Tizenhét gyerek he-1 lyett szégyeltem el magam ret-! tenetesen. Ilyen anyát magáraj hagyni... Persze, mert marj nincs semmije. Mindenét rájuk\ költötte, kifosztották és ott-] hagyták öreg, nehéz napjaira.! Az édesanyát, aki csak gyere­keiért élt, ez édesanyát, aki\ gyerekért szeretne meghalni is.j Halálosan szégyellem magam és kimondhatatlanul fáj a szi-í vem. Szégyenem, fájdalmamj tizenhétszeres. Ujlaky Mária múlt évben is jövedelmező Ma nincs e?v darab baromfi egy tenyésztörzset, növekedne Vala eh Mihály néni kedve is. ■ furcsaságot«, AZ ASSZONY INGATAG . . . A nyugat-németországi Hei- delbergben az ifjú Peter G. Hanser nem tudott megegyezni menyasszonyával jövendő la­kásuk falainak színét illetően. A forrófejű ifjú a vita hevében felbontotta az eljegyzést, majd felugrott, elrohant és csak a nagy csattanással becsapódó ajtó válaszolt a szegény meny­asszony könnyeire. Hirtelen harag, hirtelen elszáll, tartja a régi mondás és csakugyan, né­hány óra múlva a vőleaény visszatért menyasszonyához, hogy szánja-bánja elhamarko­dott tettét. Időközben azonban legnagyobb meglepetésére volt menyasszonya már eljegyezte magát... a szobafestővel. Ilvesmi csak Rhodeztóban fordulhat elő Miss Glodlane gépkocsijával Rhodézia egyik lakatlan vidé­kén autózott. Mivel megéhe­zett, az egyik útmenti fa alatt letelepedett, hogy meguzson­názzék. Hirtelen jól megter­mett »kutya« ment oda. A bátor amazon cseppet sem ijedt meg hivatlan vendégétől, hanem kockacukorral kínálta és meg is simogatta bozontos bundáját. Sőt mielőtt folytatta volna útját, még le is fény­képezte a komor ábrázatú „kutyust”. Amikor azonban az előhívott fényképet megmutat­ta néhány barátnőjének, ki­derült, hogy „ártatlan” ven­dége jól megtermett, sörény- telen oroszlán volt. A részeg tyúk többet tojik Német tudósok nemrég tyúkok­kal folytattak kísérleteket annak megállapítására, milyen mérték­ben ártalmas az alkohol az ember májműködésére. Ebből a célból borral leitattak több tyúkot. A kísérlet meglepő felfedezéssel járt. Kiderült, hogy a részeg tyúkok iöbb tojást tojnak, min* Józan társaik. Balassagyarmaton, a pádon — Nincs énnekem senkim... ül két falusi asszony. Hango­Ellesett párbeszéd Vagyis hát, van éppen... tizen­hét gyereknek adtam életet. Nem maradt belőle nekem meg azonban Bakos István nagy- g pillnntású szemére. Kérni jött egy sem. A gyerekek megnőnek, iac\ro oeonotor,r»l u — __7ír? z;___.7.1. "i j óslta csapatáról. Forgách-lejtősaknai bányá­ink nagynyomásúak, ezért a berakott ácsolatokat sokszor 2—3 hét alatt kell cserélni, mégis ki kell emelnünk Ber- zák József fejtési csapatát, amely a fatakarékossági moz­galomban jó eredményt ér el és a kirabolt bányafát újra felhasználják. ide a tanácsra, kérni és nem is akármit. — Azért jöttem — kezdi meg-megcsukló, sírás hangon, hagy tessenek nekem adni egy álla mi gyereket. Egész kicsikét, hogy felnevelhessem magam­nak, saját örömömre, gyönyö­rűségemre... Jaj, hogy is gondolhat kirepülnek a szülői fészekből és aztán már maguknak építik a fészket. Törődik is valaki a magára maradt, tehetetlen anyával... Csak hadd írja . . . Panaszko" dik. hopv otthontalan, hogy idegen kinn minden. ' El­árult. Nekem nem kell többet. Amit főzött. e”ve meg. Én. eb- | — Mondja, mit ír? — kér- ben a »rossz« országban meg-j san beszélgetnek. Az egyiket a kiváncsiság fűti. a másikból a düh sziszegteti a szavakat. dezi a fiatalabb mohósággal. A másik hévvel felel, arca fiatalságát ráncok takarják, gondok vontak barázdát a hai­vagvok szépen. Állást adtak. 1 jól keresek, szénen élünk a 1 gyerekekkel. Nekem ez elég Neki új haza kellett. Hát bol­doguljon ő is a maga válasz­totta úton úgy. ahogy tud. j- Tetszik látni, éppen erről dan harmatos homlokra van szó ' kap az alkalmon —. Törődöm is én vele. hogy az előadó lassan a néni is ír Most már késő bánat. gyámkodásra szorul, hogy tud- rseDDet sem sajnálom. Aki itt .. ná !'kkor Bondjat viselni egy tudott hagvni négv gverekkel. Ä rónai* bányaüzemnél má-§ komolyan ilyet nénikém — néz opro gyereknek. Esetleg egy akit nem érdekelt az útban ius és június hóban sok elő-1 ni kérő tekintettel a gyámügyi nagyobb, mar-ónálló fiú, vagy lévő ötödik az most már ne- veszteség nem őt, hanem a hűt­vájás miatt emelkedett az előadó. lany nem volna >°bb? kém ne panaszkodjon. írja len fériet érte. üzem fafelhasználása, a követ- 8 — Ne tessék elutasítani egy — Nem, nem — szakítja fél- ám a sürgető táviratokat, a kö­kező hónapokban fejtési mim- § öregasszony utolsó kérését — be tiltakozva — azt szeretném, nyörgő leveleket nyakra-főre. I—a— Megiött a buszom, ott ha-1 gvom őket. Nem sajnálatot csodálatot érzek a hoooon ma- j radt asszony iránt. Hiszen, aj Jugoszláviában műszálat gyártanak salakból A bori rézbánya egyik üzemrészlege megkezdte műszálak gyártását kohó­salakból. Az újfajta mű­rost kitünően pótolja a sokkal drágább üvegszálat és vízvezeték-berendezések szigetelésére meg hasonló célokra alkalmas. Az ol­vasztókemencéből kifolyó izzó salakra erős nyomás­sal sűrített levegőt sugá­roznak, amitől a folyékony halmazállapotú salak vé­kony, áttetsző szálakra bomlik és kész az új mű- rost.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom