Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)
1957-10-12 / 81. szám
Í957. október 12. NÓGRÁDI Népújság I tervfegyelem megsértése egyenlő a terv be nem tartásával A községi tanácsok rövidesen megkezdik a szokásos évi községfejlesztési terv elkészítését. Az idén kissé nehezebb körülmények között terveznek, mint eddig. Ha életszínvonalunk tudott is már meglehetős nagy léptekkel fejlődni, emelkedni, a takarékoskodásra még mindig szükség van. Még mindig nagyon érződik az ellenforradalom pusztításának a hatása. Eddig szinte megszokott jelenség volt, hogy a községi tanácsok terveztek és ha valami miatt bajba jutottak, minden további nélkül segítségért fordulhattak a megyei tanácshoz. Nem volt ritka dolog, hogy nagyobb beruházásra, építkezésre készült a község, nagyobbra, mint amilyen erejéből tellett. Sóshartyánban és Litkén például még a múlt években megtervezték egy kultúrház építését. A község úgy nyilatkozott: társadalmi munkából építik fel majd. De alig rakták le az alapot, máris kétségbeesvé fordultak a tanácshoz segítségért. A megyei tanács elvonta más, előbb tervezett létesítménytől a költségeket és felépült Litkén. Sóshartyánban a kultúrház. Ritka esetben előfordul, hogy az ilyen előre be nem tervezett, illetve társadalmi munkával létrehozott építkezésre is szívesen adott a megyei tanács. Somoskőújfaluban például nagyon szép, több mint 700 ezer forintos értékű kultúrház felépítését vállalta a község népe. Áldozatot, fáradságot nem kíméltek, ha hosszú idő után, de végül is felavatták kultúrházukat. Szinte az utolsó simításoknál kellett anyagi támogatásért fordulniok a megyei tanácshoz. Mindössze 50 ezer forintot kértek és így újabb 700 ezer forint értékű létesítmény gazdagítja megyénket. Most' az a helyzet, hogy a sok kár miatt a megyei tanács az elkövetkező három évben csak az előző évekről áthúzódó beruházásokat tudja befejezni. Üj létesítményekre (oktatás, lakásépítkezés, vízellátás biztosítása kivételével) nem tud egyáltalán semennyi költséget sem fordítani. Éppen ezért az új kultúrházakat, vagy egyéb, a községekben szükségessé vált beruházásokat állami támogatással nem építhetünk. Iskolákra, nevelő lakásra és ennek a kielégítése a lakásínség bizonyos mérvű enyhítése mindannviunk legelsőbbrendű érdeke. 70 kh-val bővül az ipolytarnóci szakcsoport területe Ipolytarnócon a meglévő szakcsoport tizenkét kh földön gazdálkodott az idén. A litkei földművesszövetkezet vezetői közölték hogy a szakcsoportot tovább erősítik az idén. A juhtenyésztő vállalat 70 kh földet ad át a szakcsoportnak. Sok gondot okoz a megye dolgozóinak ivóvízellátása is. Ezt a problémát is jó lenne a következő három évben. megoldani. Számos községben egész kor moly összegű beruházással terveznek kultúrházat, s egyéb létesítményt a közeljövőre. Galgagután, Érsekvadkerten, Dejtáron, Endrefalván, Szal- matercsen és Szécsényfelfalu- ban kultúrház építését határozta el a község népe. Nóg- rádmegyeren mintegy 120 ezer forint értékben nevelői lakás építését tervezik. Kétségtelen, hogy az a tendencia, hogy mindenütt, minden községbe eljusson a kultúra, mindenütt tudjanak szórakozni, tanulni a fiatalok, dolgozó emberek. De a községeknek most csak olyant szabad tervezniök. amire futja a községfejlesztési alapból, amire telik a falu népe ereiéből. Erőn felüli tervezgetést ne csináljunk, mert nincs értelme a megkezdett munkának, ha a befejezéshez már nincs erő, nincs költség. Persze itt nem arról van szó, hogy a társadalmi munka értékét lebecsüljük, leértékeljük. Az emberek összefogása egy közös cél érdekében mindig is nagyon szép cselekedetnek számított Az állam csak örül a község népe saját erejéből végzett munkájának. És úgy van az valahogy, hogy nagyobb az értéke az emberek szemében is az ilyen létesítményeknek. Most mindössze arról van szó, hogy az állami támogatást csak a legszükségesebb emberi igények kielégítésére szabad igénybe vennünk. A társadalmi ellenőrök kifogásf emeltek egyes bőitek ellen Salgótarjánban a városi tanács kereskedelmi állandó bizottságának társadalmi ellenőrei egyre aktívabb tevékenységet fejtenek ki a boltok ellenőrzésében. Elmondták többek között, hogy a téli szükséglet fedezésére Somlyó bányatelepen 200—300 mázsa burgonyára lenne szükség, de a dolgozók kifogásolják, hogy az őstermelők és a MEZŐÉRT által forgalomba hozott burgonya ára között túl nagy a különbség. A felvetett észrevétel nyomán intézkedés történt, és a MEZŐÉRT már csökkentette is a burgonya árát. Kifogásolták, hogy a boltokban nem egyszer nyúlós élesztő kerül forgalomba. Felhívták a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség figyelmét a 3. sz. cukrászdában uralkodó rossz munkafegyelemre. Itt több esetben tapasztaltak olyan jelenséget, hogy blokk nélkül szolgálnak ki. A pénztáros fizetés után csak oda szól a kiszolgálónak, hogy kiadhatja az árut. Kérték, hogy intézkedjenek az asztalisó minőségének javítása érdekében. Most ugyanis nem megfelelő. Durva és szennyezett. Több más problémát is felvetettek még, amelyet kivizsgálnak és a tett intézkedésről a legközelebbi értekezleten tájékoztatják a társadalmi ellenőröket. Á társadalmi javak elosztása a dolgozók legszemélyesebb ügye A kormánynak az átlagbérek ellenőrzéséről szóló határozata már több hónap óta érvényben van. Az eddigi tapasztalatok e határozat végrehajtásában azt mutatják, hogy igen sok még a tennivalónk azért, hogy a vezetés közelebb kerüljön a dolgozókhoz, s a munkások valóban tudjanak és beleszóljanak a gyár, a bánya minden lényeges kérdésébe. Az árualap és a bérek helyes arányának betartása, az egyes szakmák keresetének egymáshoz való viszonya, s az, hogy a termelékenységet elsősorban műszaki — szervezeti intézkedésekkel, a munkaidő jobb kihasználásával növeljük — a munkások legszemélyesebb ügye. Ebből következik, hogy bérpolitikánkról, az átlagbérek ellenőrzéséről sokkal többet, alaposabban kell beszélnünk a munkásokkal, a helyi vezetőkkel. Ennek megvalósításához azonban legalább két dologra lenne szükség. Az egyik a felső vezetők — s itt a minisztériumokra gondolunk — ne az íróasztal mellett, hanem a helyszínen, a helyi vezetőket meghallgatva döntsenek fontos bérügyi kérdésekben. Sajnos, most az a helyzet, hogy az átlagbér-ellenőrzésről, a törzsórabérek betartásáról, szóló határozat előzetes ismertetésének hiánya miatt egy egész sor ellentmondás kerül felszínre. így például a Salgótarjáni Acélárugyár a múlt év harmadik negyedében, valamint ez év első felében nyújtott jó teljesítménye után indokolatlanul hátrányos helyzetbe került. -Miután 1957. harmadik As influenzás megbetegedésekről Iparmedencénk üzemeiben és bányáiban az elmúlt napok során több esetben fordult elő, hogy az átlagosnál magasabbra szökött az influenzában megbetegedettek száma. Az .egészségügyi szervek megállapították, hogy ez az influenza, amely az ..ázsiai” jelzőt kapta, nem különbözik a más években tapasztalható megbetegedésektől. Az emberek általában rövid idő alatt átesnek a betegségen. Valószínű, hogy a hűvösebb idő bekövetkezése is hozzájárul a járvány elterjedéséhez. Megelőzésének egyik fontos feltétele a szervezet általános védőerejének, ellenálló- kéoességének fenntartása. Ez feltétlenül ésszerű táplálkozást kíván meg. Fogyasszunk vitamindús ételeket, főleg paradicsomot. paprikát, savanyított káposztát, csipkebogyót, citromot és másfajta gyümölcsöket. II nagybátonyi vájártanulók tervei Ez év márciusában alakult meg intézetünk KISZ- szervezete. Harmincas létszámmal indultunk. Megválasztottuk •a vezetőséget, amely azonnal ■munkához fogott. Előadásokat szerveztünk, hogy a tanulók körében tisztázzuk a múlt év októberében kezdődött ellen- forradalmi események népellenes- ségét. Erősen szorgalmaztuk a taglétszám növelését is, sokat beszélgettünk a fiatalokkal, így értük el hogy taglétszámunk hamarosan ötven főre emelkedett. Az új tanév beindulásával még nagyobb ambícióval fogtunk a munkához. Első feladatunk a KI SZ- munkatervének elkészítése volt. Munkatervünkben ilyen pontok szerepelnek: VIT élménybeszámoló, szovjet katonákkal való találkozás, magyar- és szovjet lcatonák sírjának gondozása, KISZ- politikcikör beindítása, levelezések népi demokratikus országok fiataljaival, különböző műszaki körök szervezése. Nagy munkakedvet adott fiataljainknak az a hír, hogy a nógrádi bányászoktól egy értékes, szép zászlót kaptunk. A KISZ zászlóavató ünnepséget Bányásznapkor tartottuk. Anyagilag alap- szervezetünk még rosszul áll. De társi dalmi munkával arra törekszünk, hogy ezen a területen is eredményeket érjünk el. Célunk, hogy intézetünket, szobáinkat otthonossá tegyük. Dér János KISZ-titkár, Nagybátony V ájártanuló Intézet Téves a hiedelem, hogy az alkohol s főleg az égetett szeszesitalok alapvető hatással vannak a betegség megelőzésére, vagy gyógyítására. A megelőzés és gyógyítás legfontosabb módszere, hogy a beteg maradéktalanul tartsa be az orvos utasításait! Sajnos, Bárna községben a betegek túlnyomó többsége azt egyáltalán nem veszi figyelembe. Csütörtökön, 10-én délelőtt az ellenőrzések során több olyan margittárói bányászt találtak, aki távol volt otthonától. Ifjú Batki János például Salgótarjánba jött. Testvére, Batki László a faluból sietett haza, amikor tudomására jutott, hogy betegellenőrök járnak náluk. Gajdár Lajos fát vágott, Gajdár János és Gajdár András (Gyúróka) pedig a földművesszövetkezeti vendéglő előtt vélték keresni gyógyulásukat. Bozó Gyula sutbadobva betegségét szaporán kerékpározott a falu utcáján. Nyilvánvaló, hogy így meggyógyulni nem lehet. Ezzel csak azt érhetik el ilyen betegek, hogy terjesztik a járványt és meghosszabbítják saját gyógyulásuk idejét. És táppénzcsalást követnek el. Az influenza és más betegségek szinte szervezett terjesztéséhez a fentieken kívül más dolgok is hozzájárulnak. Ebből I kiindulva javasoljuk, hogy a ! járvány elvonulásáig korlátozzák a filmszínházak, a különböző zenés, táncos mulatságok és egyéb összejövetelek számát, mert azok rendkívül alkalmasak a fertőzés tömegméretű terjesztésére. Szükséges, hogy az üzemi és községi párt- és tanácsszervek, a helyi orvossal együttes intézkedéseket tegyenek mindazok ellen, akik a megbetegedést lógásra, fegyelem lazításra használják fel. mindazért, hogy akik valóban betegek, minél előbb gyógyultan foglalhassák el munkahelyeiket. Nem igaz az, amit Susán elvtárs, a 'bárnai községi pártszervezet titkára állít, amely szerint ezek a problémák az üzemi pártszervezetre tartoznak A betegség megelőzése és gyógyítása érdekében mindenkinek össze kel! fognia. aki csak valami kis felelősséget is érez ez iránt. Ehhez kapcsolódik szorosan a gyógyszerellátás helyzete. Jelenleg a megnövekedett igényeket a gyógyszertárak csak akadozva képesek kielégíteni. Szükséges lenne, hogy a megyei gyógyszertárvállalat vezetői operatívan segítséget nyújtanának a gyógyszerellátás megjavításával. az orvosok munkájához. Köztudomású, hogy a dolgozók túlnyomó többsége nem szereti a betegágyat nyomni. A mostani kényszerű helyzetből tehát az a következtetés adódik, hogy minden szervezet a maga hatáskörére megtegye a szükséges intézkedéseket az influenza megbetegedések leküzdésére. A betegséget ki kell feküdni és erre szorítsa rá magát az is, aki beteg és ennek megtartását szigorúan ellenőrizzék azok, akikre az tartozik. Víztelenítik a litkei és ipolytarnóci réteket Elkészültek a tervek a litkei és ipolytarnóci rétek víztelenítésére. A mintegy 400 kh rétet érintő víztelenítésnél 6700 köbméter földet fognak megmozgatni. Az állam 33 500 forinttal járul hozzá a költségekhez. A munkálatok elvégzéséhez szükséges, hogy a két község dolgozó parasztsága is ugyanennyi pénzzel, vagy társadalmi munkával járuljon hozzá a rétek víztelenítéséhez, amelynek két-há- rom • éven belül meglesz az eredménye, s a rossz, savanyú füvek helyett édes réti füveket kaszálhatnak. negyedében túlteljesítették termelési tervüket, sikeresen gazdálkodtak a béralappal — a mostani mutatók megállapításánál ezt vették figyelembe. Ahol pedig elmaradás volt, ott annak tényeit tekintették alapnak. Ez most odavezetett, hogy a jólgazdálkodó vállalatok terhére akarják a rosszul dolgozók lemaradását pótolni. Ehhez hasonló panasz vetődik fel más üzemek részéről is. Furcsa helyzet, de tény, hogy az Acélárugyárban az engedélyezett bérhányadon belül megtakarítást érnek el, a béralap mégsem elegendő a 100 százalékos termelés bér- kihatásának fedezésére. A tűzhelygyáriak azt tarják sérelmesnek, hogy hozzájuk hasonló gyárban, ahol nincs öntöde, melegüzem, mint náluk — jobban járnak az átlagbérek megállapításánál. Sőt, egyes szakmák keresete között még itt a nógrádi iparmedencében is van figyelemreméltó eltérés. Sok ilyen és ehhez hasonló nehézséget előzhettünk volna meg, ha például a minisztériumban is azzal az eltökélt szándékkal kezdik a határozat végrehajtását, hogy éppen, mert „kényes kérdésről” van szó, behatóan tanácskozzuk I meg a helyi vezetőkkel ,a dől-1 gozókkal. Helytelen volt töb- bekközött, hogy a múlt év harmadik negyedéből nem a tervet, hanem a tényt vették bázisalapul. Ez is hozzájárult, hogy az átlagbérek kialakításánál egyes helyeken irreális intézkedések történtek, s nem hogy szűkültek volna az aránytalanságok, inkább növekedtek. A minisztériumból az utóbbi napokban jártak áz Acélárugyárban. A tények helyszínen való megismerése nyomán máris sikerült eredményt elérni. Felemelték a törzsórabért, enyhítettek a létszámkorlátozásból eredő gondokon. Ez a példa is mutatja, hogy a helyszíni ellenőrzések és tapasztalatok néklülözhe- tetlen fetlételei a munkánk során felmerülő ellentmondások napról-napra történő megoldásának. A párt és kormány nagyon komolyan veszi, hogy megtartsuk a felemelt életszínvonalat, majd tervszerűen és fokozatosan emeljük. Azonban az átlagbérek ellenőrzéséről szóló határozat végrehajtásában nem mindig tapasztalható a komolyság és következetesség a felsőbb szervek részéről. A végrehajtás során elkövetett hibákból származik, hogy például a helyi vezetők sorozatos és jogos észrevétele nyomán a minisztérium engedélyezni volt kénytelen a béralaptúllépés kifizetését. Ezt látva, persze a gyárvezetők sem nagyon törik magukat, hogy jobb munkát végezzenek. Hangzott el olyan is az átlagbérek betartása érdekében a felsőbb szervek részéről, hogy „vízhordók” (vagyis alacsony órabérű dolgozók) felvételére buzdították a vállalatokat. Az ilyen vélemény felveti azt a kérdést, hogy egyáltalán elfogadják-e a kormánynak ezt a fontos határozatátNem megoldás az a másik véglet sem, hogy bár igen sokat — a szükségesnél többet is — beszélünk a vállalatok önállóságáról, ugyanakkor a gyakorlatban az egyre csökken, s mindjobban megkötik a helyi vezetők kezét. Sőt, amióta beszélünk róla, azóta növekszik az ilyen irányú kifogások száma. De nem jönnek le a helyszínre, ahol dönteni kellene. A Vasötvözet- gyárban amiatt panaszkodnak, hogy ismét növekszik az elkészítendő jelentések, jegyzőkönyvek száma, az olyanoké, amelyekről egyszer már bebizonyosodott, hogy semmi szükség rájuk. Elmondják, hogy energiahiányból eredő néhány perces termeléskiesést már külön jelenteniük kell a minisztériumba. Másutt két hétig nem pótolhatták az elhalálozott portást, mert fent mással voltak elfoglalva, s mert nem kaptak engedélyt, két hétig portás nélkül voltak. Bérpolitikánk további javításának másik feltételét abban látjuk, hogy a helyi vezetők sokkal önkritikusabban vizsgálják saját munkájukat. Amit helyben megoldhatnak, arra ne várjanak felsőbb intézkedést, (s ne is engedjék erre rászoktatni magukat). Nem utolsó sorban saját maguk előtt is helyesen tisztázzanak egy sor, ma még ellentmondásosnak látszó kérdést az átlagbérek ellenőrzésével, általában a bérezéssel kapcsolatban. Az egyik ilyen dolog, hogy bátran mondják meg a dolgozóknak, ha a bérek „elfutottak”, vagy a norma lazult és intézkedéseket kell tenniük a helyes arány megteremtése érdekében. A Bányagépgyár görgőüzemében például miután így jártak el, a dolgozók megelégedetten végzik munkájukat. Általában le kell számolnunk azzal a szemlélettel, hogy különböző „csomagolásban” adjuk a dolgozók tudomására, ha itt-ott a béreket módosítani kell. Az ilyen eljárás szüli és táplálja azután azt a nézetet, hogy például a kormány „ijedtségében” hajtott végre bérrendezést az ellenforradalom fegyveres leverése után, s most visszaveszi, amit korábban adott. Az idő igazolta, hogy a magyar kormány nem tartozik az ijedős kormányok közé. S ha az ellenforradalom nem jön közbe, akkor már korábban és nagyobb mértékben került volna sor a dolgozók anyagi helyzetének javítására. Egyes helyeken jogtalan követeléseket is elfogadnak, hangot adnak törvénytelen, igazságtalan nézeteknek is. így például, ha egy dolgozó több gépet kezel, akkor — a termelékenység alakulásából következően — keresete nem növekedhet a kezelt gépek számával arányosan. S ez így van akkor is, ha rendszeres, akkor is, ha csak átmeneti megoldás, egyes dolgozók hiányzása miatt. Végeredményben több helyén még nem tisztázták, hogy a termelés, termelékenység növekedése nem minden esetben járhat együtt a kereset növekedésével. Uj gépek üzembehelyezése, műszaki, szervezési intézkedések könnyebbé, egészségesebbé tehetik a munkát, de nagyobb kereset csak akkor indokolt, ha a dolgozó intenzitásának növekedése, vagy újítása révén következik be emelkedés a termelésben. Ehhez kapcsolódik azután, hogy gyárvezetőink legyenek jobb üzletemberek. Keressék, kutassák azokat az új gyártmányokat, amelyekre szükség van, állandóan törjék a fejüket azon, hogyan lehetne cgy-egy gyártmányt olcsóbban, kevesebb anyagból, rövidebb úton előállítani. Kétségtelen, hogy az átlagbérek ellenőrzése átmeneti nehézséget okoz, a végrehajtás során elkövetett hibák itt-ott visszavetik a termelékenység emelkedését. Hosszabb távon azonban meghozza a maga eredményét, mind az egyes dolgozó, mind a népgazdaság számára, •— ha nálunk is és a minisztériumban is komoty- ságának és súlyának megfelelően foglalkoznak vele. Balogh Gyula
