Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-09 / 80. szám

195?. október 9. NÓGRÁDI Népújság 3 Hűség a néphez, hűség a párthoz (Folytatás n 2. oldalról.) A megyei szervező bizottság­nak az ifjúsági munka minden területén alaposan elemző be­számolóját az aktiva résztve­vői nagy figyelemmel hallgat­ták végig. A beszámolót élénk vita követte. Hz MSZMP megyei bizottságának levele Elsőnek Jakab Sándor elv­társ. a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta az idősebb kommunista nemzedék üdvöz­letét az aktíva résztvevőinek, és felolvasta a pártbizottság­nak az ifjúsághoz intézett le­velét. Bevezetőben a KISZ létrejöt­tének történelmi körülményei­vel foglalkozott. Majd így folytatódott a levél: A KISZ megalakulásával az ifjúság arra az útra lépett, amin a márciusi ifjak, a Ta­nácsköztársaság fiatal harco­sai. a Horthy fasizmus ellen harcoló KIMSZ-tagok oly sok dicsőséggel meneteltek. Ti most azt a sikeres munkát folytat­játok, amit a MADISZ, a SZÍT és a DISZ a felszabadulás után oly sikeresen végzett. Mi bí­zunk abban, hogy munkátok eredményes lesz. 1945-ben és az azt követő években ered­ményes ifjúsági szervezeteink voltak. Az úttörők és a ma- diszisták sok hasznos munká- ”al támogatták a párt harcát. A DISZ a munkafrontján ért el maradandót. Éppen ezekre emlékezve hisszük hogy a Ti munkátok még eredményesebb lesz. még többet tesztek a párt. a nép ügyéért. A KISZ-nek meg kell terem­teni a magyar ifjúság szocia­lista egységét, elvi. politikai harcban. Harcot kell folytatni a nacionalizmus, a sovinizmus ellen. Közületek sokan tudják hazánk történetéből — nem régi időkre emlékezve —. hogy a tőkés földesúri Magyaror­szágon iskola és szószék, film és könyv, levente és más in­tézmények oltották fiatalba és időshe egyaránt a naciona­lizmus méreét. Minden baj­nak, nyomornak az okát cson­ka Magyarországban látták. A nagy társadalmi kérdések­ről. nacionalista maszlaggal terelték el a figyelmet. Vad. soviniszta uszítással, függet­lenségük megvédésére való hi­vatkozással. háborúba vitték ifjúságunk színe-javát az első munkás-paraszt állam, a Szov­jetunió ellen. Mi 12 éve lát­hatjuk. hogy a nemzet igazi függetlenségét, éppen a szoci­alista Szovjetunió biztosította, a magyar népet is elnyomó hitleri fasizmus leverésével. Tudott dolog az is. hogy nem az ország területének nagy­sága dönti el a nép jólétét, hanem annak társadalmi rend­je. Hazánk és más szocializ­must építő országok példája azt meggyőzően igazolja. Ez azonban önmagában még nem gyomlálta ki a fejekből a több éven át bepalántált téves el­lenséges eszméket. Ezt október eléggé világosan megmutatta. Ezért feladata a KISZ-nek is. hogy harcoljon a sovinizmus ellen. ho"v a fiatalokat más népek tiszteletére, megbecsü­lésére nevelje. Nevelje fiata­lokat proletár nemzetköziség­re. Épp azokon a példákon ke­resztül amelyeknek oly ra­gyogó megnyilvánulásait a leg­nehezebb napjainkban érez­tük. A továbbiakban a politikai nevelőmunka és a termelés­frontján az ifjúságra háruló feladatokról szólt a levél. A fiatalok forró lelkesedéssel fo- godták a pártbizottság üzene­tét. m Egner Gyula a Salgótarjáni Tűzhelygyár KISZ titkára, a KISZ és a pártszervezet kap­csolatának alapvető jelentősé­géről beszélt. Megemlítette, hogy a KISZ-szervezet tekinté­lyét növeli, ha a fiatalok lát­ják, hogy minden fontos kér­désben meghallgatják vélemé­nyüket. Hangoztatta: a lakás- bizottságokba fiatalokat is de­legálnak. hogy a lakások 20 százalékát valójában a fiata­lok kapják. * Domszky György szécsényi küldött a társadalmi munká­ban létesített ifjúsági házuk életével foglalkozott. Megemlí­tette. hogy szervezetük leg­aktívabb, legdolgosabb tagjait néhány napos — az országgal ismerkedő — kirándulásra vi­szik. Különböző rendezvények bevételéből anyagilag jól áll szervezetük. Ebből fedezik a kirándulás költségét is. A Bu­dapest—Szeged közötti utat repülővel teszik meg. Az aktíva résztvevői forró szeretettel köszöntötték a fia­talok tanácskozásán résztvevő és a munkájában is tevékeny­kedő régi ile.gális harcost. Len­gyel (tusi) István elvtársat. Felszólalásában arról beszélt, hogv mennyire megváltozott a felszabadulás után az élet hazánkban: hogy meg kell ezt becsülni; hogy milyen bizalom­mal vannak az idős. régi har­cosok a mostani fiatalok iránt. * A tanácskozáson resztvettek a testvéri csehszlovákiai fia­talok képviselői is A csehszlo­vák kommunista fiatalok szo­lidaritásáról és barátságáról biztosította a résztvevőket a felszólaló Fedor Szurnyák elv­társ. a besztercebányai kerület ifjúsági titkára. * Móricz István a Salgótarjáni Üveggyár küldötte fiatalsá­guknak. a termelés frontján végzett eredményes munkáját ismertette. — Üzemünkben hét brigád dolgozik. Ebből négy exportbrigád. A brigádok állandóan versenyeznek eev- mással. most a vállalat ván- dorzászlót tűzött ki jutalmul, amit a legjobb üzemrész, illet­ve brigád nyerhet el. a vele­járó hétezer forinttal — mon­dotta. * Perjés! László, a KISZ köz­pont osztályvezetője a gya­korlati munka sok kérdésével foglalkozott, különösen nagy teret szentelt a szervezetek ön- tevékenysége problémájának és részletesen szólott az ifjú­ság egyes rétegei előtti szak­társ elzárkózás káros követ­kezményeivel. Felszólalt még a tanácskozá­son Schkodnik László. Piskó- czi András őrnagy. Tóth Ká­roly Horváth József. Hegedűs László, Vonsik László és Nád házi Lajos. Ezután a jelölő bizottság javaslatai alapján megválasz­tották a KISZ megyei bizottsá­gának tagjait. Ezek a követke­zők; Hegedűs László. Matúz József. Lengyel (tusi) István. Nagy Oszkár. Szlabej István. Lipták Sándor. Smida Antal. Ellenbach Istvánné. Piskóczi András. Szűcs Teréz. Havas Péter. Kiss Sándor, Oravecz Ernő. Vonsik László. Balogh Vilmos. Völgyi Magda. Egner Gyula, Nádházi Lajos. Gálfi Árpád. Oláh Ignác. Kecskés János. Szirtes Gizella. Horváth József. Kovács Zoltán. Csábi János. Jászfalvi Dezső. Báli Sándor. Tóth Károly. Szalai István. Sólyom István. Ilajnák Júlia. Bozó Ernő. Schwodnik László. Póttagok: Szétesik Pál. Sütő Sándor. Bartos János. Szekacsek Zoltán. Széles Fe­renc. Andó Józsefné. Termann T-i"án. Megválasztották az országos KISZ értekezlet küldötteit is. Ezek az alábbiak: Havas Péter. Perjési László. Horváth Jó­zsef. Oláh Ignác. Széles Fe­renc, Kuborczik János, Ora­vecz Ernő, Nagy Oszkár. Von­sik László. Tóth Károly. Hai- nák Júlia. Szklenár István. Tóth Endre. Schwodnik László. Megkapó volt. amikor a ta­nácskozás végeztével Perjési elvtárs emlékéremmel tüntette ki azokat a fiatalokat, akik az ellenforradalom ideje alatt feoyverrrl álltak a néohata- lom védelme mellett. Végezetül külföldi fiatalok kedves ajándékával jutalmazta meg a megye legeredményeseb­ben dolgozó KISZ szervezeteit. Az értékes hasznos, minden bizonnyal a munkát előresegítő tanácskozás az internacionaliz mus eléneklésével ért végett. A fiatalok köszöntik . . . Nógrád megye fiataljai megkezdték az előkészü­leteket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. év­fordulójának megünneplésé­re. Valamennyi alapszervezet­nél ifjúsági napokat tartanak, ahol az ifjú kommunista ve­zetők és idősebb párttagok az Októberi Forradalom világ- történelmi jelentőségéről be­szélgetnek a kiszesekkel. Ezekbe a beszélgeté­sekbe bekapcsolódnak azok a párt- és állam­igazgatási vezetők is, akik az utóbbi években a Szovjet­unióban jártak. Október 13-án a salgótarjáni kohász-, bá­nyász-, üvegipari és hivatali alapszervezetek fiataljai ifjú­sági nagygyűlésen emlékeznek meg az évfordulóról. Az ün­nep előestéjén többszáz fiú és leány fáklyás felvonulás­sal köszönti majd a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. A legjobb eredményt elérő fiataljainak a KISZ em­léklapokkal kedveskedik. EGY KEGYELETSÉRTŐ POLGÁRNAK Egy 21 éves vöröskatonát te­mettek el a 40-es években a balassagyarmati temetőbe. Ba­yer Leó önkéntes katona, fő­iskolai hallgató részt vett Ba­lassagyarmat védelmében. Ko­rai elhunyta alkalmából kato­nai díszpomp'ával helyezték örök nyugalomba. Kegyelettel megőrizve emlé­két, szép borostyánnal futtat­ták be sírját a hozzátartozók és sírkő jelzi a nevét is. Úgy adódott, hogy a sors messzire elsodorta a családtagokat, las­san már nem maradt senki az elhunyt katona hozzátartozói közül a városban. Évenként egyszer, halottak napján el­jöttek a rokonok, hogy leróják hálájukat a szeretett testvér­nek. Az idén a vörös katona sírját szomorú állapotban ta­lálta Bayer Leó nővére. A szomszéd sírok összes szeme­teit rádobálták, törött üvegek, bádog dobozok és rothadt vi­rágcsokrok kerültek a hajdan szép borostyán helyére. Hatal­mas szívfájdalom ez egy test­vérét szerető nővérnek. De itt még sokkal többről van szó. Embertelen cselekedetet haj­tott végre a szomszéd sír gon­dozója. Ugyanis onnét kerül­tek Bayer Leó sirhantjára a felsorolt maradványok. És az egészben az a legszomorúbb és legvisszataszítóbb, hogy a szemétdomb oda mindössze négy, öt lépés. A kegyeletsértő polgárnak ezúton üzenjük: nem ember az, aki idáig süllyed. Honti Józsefné szül. Bayer Klára levele nyomán Községi temetkezési segély csoport alakult megyénk egyes községeiben Megyénk dolgozóinak többsége évek óta nélkülözi a régebben be­vált Temetkezési Segély Csoporto­kat, amelyek elhalálozás esetén anyagi segítséget nyújtanak a hozzátartozóknak. Ezért a Pénz­ügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy községekben a dolgozók ké­relmére az érdekvédelmet szolgáló községi temetkezési segély cso­portok létesüljenek. A községi te­metkezési segély csoport élén a község lakosságából alakuló 3—5 tagú intéző bizottság áll, amely maga végzi és irányítja a csoport teendőit. Megyénk területén a temetkezési segély csoportok megszervezése és megalakítása már Endrefalva, Ludányhalászi és Diósjenő közsé­gekben megkezdődött. A temetkezési segély csoportba belépni egyéni, vagy családi tag­sággal lehet. Egyéni belépés ese­tén 16—65 éves korig bárki tagja lehet a csoportnak. Belépési illeték nincsen. A tagdíjat legfeljebb 20 évig, havi 10 forintos részletekben kell fizetni. Egyegy személy két szeres tagsággal, — tehát kétszeres díjjal is — beléphet. Egy évi tag­ság után a tag elhalálozása ese­tén a csoport a hátramaradottak­nak a teljes temetkezési segély összeget kifizeti. Ha a tag a belé­pés és díjfizetés kezdetétől számí­tott egy évnél korábban hal meg, akkor az elhalálozásig befizetett teljes díj kerül visszafizetésre. Már az első évben bekövetkező elhalálozáskor is a teljes segély összeget kapják a hozzátartozók, ha a tag baleset, vagy fertőző be­tegség következtében hunyt el. A temetkezési segély összegek havi 10 forint tagsági díjért a be­lépési kortól függően vannak meg­állapítva az alábbiak szerint: 16—20 éves korok között 5840 forint 21—25 >> ,, 5220 26—30 „ ,, 4640 31—35 »» ,, 3960 36—40 »> 3320 „ 41—45 »* >> 2760 „ 46—50 ,, »» 2280 „ 51—55 „ 1840 56—60 „ „ 1480 61—65-• • >* •• 1000 Családi tagsággal is be lehet lép­ni a temetkezési segély csoportba. Ez azt jelenti, hogy a házastársak, valamint a 2—18 éves korú gyer­mekeik együttesen részesülhetnek a segély csoport által nyújtott se­gélyből. A tagdíj itt is 10 forint. Egy család legfeljebb négyszeres tagsági díjjal léphet be. Családi tagság esetén a havi 10 forintos tagdíj ellenében az idősebb házas­társ belépési korától függően a segély összege ha az idősebb há­zastárs a belépéskor például 30 éves korban volt, egy-egy házas­társ halála esetén 2040 forint, gyermek elhalálozása esetén pedig 6121 forint. Annak érdekében, hogy a köz­ség dolgozói a temetkezési segély csoportba beléphessenek, a köz­ségi temetkezési csoport intéző bizottsága által kijelölt tagszerző az érdekelteket felkeresi, s ugyan­akkor részletes tájékoztatást nyúj­tanak. A gazdaságfejlesztés nehézségei a Nógrádmegyeri Petőfi Tsz-hen A Nógrádmegyeri Petőfi Tsz tagjainak egy része az utóbbi időben nyílt, vagy burkolt formában elégedetlen­ségének ad kifejezést. Egyes dolgok megzavarják a közös gazdálkodás jövője iránt aggódó emberek lelki­világát, noha a tsz-hez való ragaszkodásuk legszebb pél­dáját az ellenforradalom ide­ién megmutatták. A vérük­kel is megvédték volna atsz-t az ellenség támadásaival szem­ben. Fegyverrel álltak őrt a tsz kapujában, s így ellensé­ges elem oda be sem tehette a lábát. Megvédték közös nagyüzemi gazdaságukat, mert felismer­ték annak szükségszerűségét, s rádöbbentek, hogy ennek elpusztítása az ő egyéni sza­badságuk elvesztésével járt volna. Egyikük sem akarta a tizenkét évvel ezelőtt abba­hagyott életet folytatni, pedig a tsz a rossz vezetési mód­szerek miatt majdnem csak egyhelyben topogott. A múlt évben mindössze 8 vagon 64 mázsa gabonájuk termett, mégis szilárdan hittek abban, hogy még jobb életük is lesz. Igazuk volt. A mostani év­ben ugyanazon a vetésterüle­ten már 15 vagon 9 mázsa gabona termett. A termés csaknem megkétszereződött — a munkaegység értéke szin­tén. Mégis, amikor ilyen szép eredményt ért el a tsz, akkor üti fel fejét az elégedetlen­ség, a bizonytalanság? Szinte érthetetlen, mi ennek az oka. Amint említettem is, egy­helyben topogás jellemezte a tsz-t az elmúlt évek folyamán. A volt elnökök — Princz Já­nos és Pásztor Istvánné — az olcsó népszerűség útjait jár­ták. A nagyüzemi gazdálko­dás alapjainak lerakását év- ről-évre halasztották, s köz­ben nem tudni, kik, köbméter számra hordták szét az épít­kezésekhez szükséges deszkát, egy félvagon meszet, s hagy­tak tönkremenni egy vagon cementet, ösztönösen féltek a tagok eddig a nagyobb beru­házás végrehajtásától. Nem magyarázta meg senki ért­hetően azt. hogy ezek a be­ruházások okvetlen szüksége­sek. Minek ez a nagymérvű épít­kezés? — kérdezik csak a mára gondoló emberek. Pe­dig kell. A belterjes gazdálko­dás nagyobb jólétet biztosít a tagságnak. Ez holdanként na­gyobb termést, állatonként nagyobb hozamot — munka­egységenként nagyobb jöve­delmet biztosít. De hogy a belterjességet el­érhesse a nógrádmegyeri tsz is, szükséges a takarmány­bázis és az állatállomány meg­teremtése. Enélkül nincs bel­terjes gazdálkodás. Ebben az évben alig 40 kh földet trá­gyáztak meg istállótrágyával a 216 kh szántóból. Az állat- állomány fejlődése a jövőben biztosítani fogja a nagyobb földterület megtrágyázását is. A takarmánybázis biztosított már az idén is. A szálastakar­mányok 70 százaléka pillan­gós. Jövőre is 75 kh pillangós növényt vetnek. 10 vagon ta­karmányrépa terem és még 400 köbméter silót is készíte­nek. Ezért szükséges a két 120 köbméteres siló építése. A 19 darabból álló tehénál­lományt is felfejlesztik 40 da­rabra, ezért szükséges a most október 15-én átadásra kerülő, villannyal, vízvezetékkel fel­szerelt, modem, 50 férőhelyes tehénistálló. Czükséges volt még az idén felépíteni a négy • vagon befogadására alkalmas kukoricagórét is, mert öt va­gon szerződéses export kuko­ricájuk termett, amit nem tudtak volna hol tárolni. A borúlátó tagok kicsit elé­gedetlenek, mert a tagság nagy része az építkezéseken dolgozik, s annyi építkezés jött össze, hogy úgy érzik, meghaladja képességeiket. A tervezett építkezés is sok lett volna, s még közbejött a juh- hodály építése is, amit a nyá­ron a vihar tönkretett. Sze­rencse, hogy most már az is lassan elkészül. Nehéz dolga van az elnöknek, Elek Dezső­nek. A tagság állította a tsz élére, s ugyanez a tagság elé­gedetlen egyes, a közösség ér­dekét szem előtt tartó intéz­kedésével. Minden tagnak meg kell érteni: az évek óta hú­zódó építkezéseket ebben az évben be kell fejezni, mert csak így lesz biztosított jövő­ben a nagyüzemi gazdálkodás. Egyénenként mindenkivel meg lehet értetni, szükség- szerű a nagyüzemi gazdálko­dás alapjainak megteremtése, mégis nagyon sokan bizony­talanok. Mást mondanak az utcán, a kocsmában, mint ami a valóság. Most az ősszel be­fejezik az építkezéseket, s a jövőben nem lesz rá gondjuk. Princz János zetoros a za­varos őszi hónapok kivételé­vel megkeresi pénzben, ter­ményben a havi 2000 forintot. Ugyanígy van Ispány Jó­zsef párttitkár is, mégis elé­gedetlenkednek. Nehéz a dolga az elnöknek. A 16 tagból álló pártszervezet nem minden tagjára számít­hat úgy, mint egyes párton- kívüliekre. Mi ennek az oka? Az, hogy túlságosan magára hagyta a járási pártbizottság a tsz tag­ságot. Az ilyen nagymérvű önállósághoz még nem szok­tak hozzá. Elhanyagolták a tsz pártszervezetét. Nem tar­tottak rendszeresen párttag­gyűlést, a közgyűléseket sem előzte meg párttaggyűlés. Így a kommunisták sem voltak egy véleményen a közgyűlésen — s ebből adódott az eszmei zűrzavar. Nincs igazuk a tsz azon tagjainak, akik a pillanatnyi nehézségeket látva meghátrál­nának. Mi a feladat Nógrád- megyerben? A tagok között az összhang megteremtése. Egy nevezőre hozni a külön­böző véleményeket, úgy, hogy abból a tsz-nek legyen haszna. Több támogatást adni az el­nöknek, az intézőbizottságnak. A pártszervezet legyen szi­lárd támasza a gazdasági ve­zetésnek, s többet foglalkoz­zon a kívülállókkal is. Fel­tétlen meg kell szüntetni a tsz ellen való ágálást a tag­ságon belül. Vigyázni kell arra, hogy a tsz eredményeit egyes tagok ne eltorzítva vi­gyék ki a faluba. Akik dol­goznak, hibát is követnek el. Ezért nem kell egyes dolgo­kat tragikusan felfogni a tsz tagjainak sem. A tsz jövője biztosított. Ezt kell minden tagnak belátni. Ezt kell tisztázni a pártszer­vezeten belül is. Ehhez adjon több segítségét a járási párt- bizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya, vala­mint a gépállomás. A/T őst az őszi mezőgazda­lrjm sági munkák idején tervszerűbb munkára van szükség. A jól megszervezett munka, a jó munkafegyelem is alakíthatja azt a szellemet a Petőfi Tsz-ben, amely a szo­cialista nagyüzemi gazdaság fejlesztéséhez, az összhang megteremtéséhez, a vezetők és a tagok között elengedhetet­lenül szükséges. — Kata János — Mivel a községi temetkezési se­gély csoportok megalakításával a Népköztársaságunk Alkotmányá­nak azon cikkelye szerint, hogy «legfőbb érték az ember» a dol­gozók érdekvédelme domborul ki az elhalálozás esetén történő se­gélyezés folytán. A temetkezési segély csoport tehát támasz a baj­ban, éppen ezért fogadták szívesen egyes dolgozók annak megalakí­tását. Községi Temetkezési Segély Csoport megyei központja. Megyei talajjavitási értekezlet lesz Szecsényben Megyei talajjavítási érte­kezletet és bemutatót tarta­nak Szécsényben október 11-én. A tapasztalatcsere me­gyei jellegű. Célja a megye talajainak megjavítása, a ter­melők és a termelést irányító szervek, valamint a cél szol­gálatában álló vállalatok mun­kájának összehangolása. A vitabevezető előadást dr. Sá­tori Józsefné, az O. M. I. I. Budapesti Talaj laboratórium osztályvezető főmérnöke tart­ja a megyében végzett trá- gyázási kísérletekről és az eróziók pusztító munkájáról. A gyakorlati bemutatót a Tangazdaság területén Faragó Gusztáv, a Tangazdaság fő- agronómusa, Kékesi László, a Talajjavító Vállalat Budapesti Kirendeltségének főagronó- musa, valamint Aurel Ferenc, a Talajjavító Vállalat gépész- mérnöke vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom