Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-05 / 79. szám

1957. október 5. NÓGRÁDI Népújság 5 A szakmtinkás-iitánpótlás problémáiról Látogatás a 211-es sz. Ipari Tanulóintézetben Néhány hónappal ezelőtt jelent meg az ipari tanulók beiskolázásáról szóló új rendelet, amelynek értelmében a jövőben az üzemek igényei alapján történik a tanulók föl­vétele. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Nagy Bélát, a Salgótar­jáni 211-es számú Ipari Tanulóintézet igazgatóját. — Mi már a rendelet megjelenése előtt is arra töreked­tünk, hogy az üzemek igényei szerint szabályozzuk a ta­nulók fölvételét. Azonban az MTH tervosztálya ^majdnem minden esetben módosította az általunk beadott létszámter­vezetet, és legtöbbször úgy, hogy csökkentette azt. Ennek az lett az eredménye, hogy nem tudtunk annyi szakmunkást biztosítani, amennyire az üzemeknek szükségük lett volna. Ezt mutatja egyébként a statisztika is. A rendelet megjele­nése előtt az Acélgyár javaslata alapján 43 tanulót vettünk •fel, az idén ötvenötöt. Még szembetűnőbb a különbség a tröszt esetében. Tavaly 21 elsőéves tanulójuk volt, az idén 59. Az a tény, hogy valamennyi javasolt ipari tanujó szá­mára tud munkalehetőséget biztosítani a megfelelő üzem, azt mutatja, hogy szükség volt az új rendeletre. A helyiinari tanulók beiskolázása szintén az igények •alapján történik. Azonban ezen a területen megnehezíti az új szakmunkások képzését az a körülmény, hogy amíg az állami vállalatoknál a tanulók költségeit a Munkaügyi Minisztérium fedezi, addig ez a helyiipari vállalatok eseté­ben az illetékes szövetkezetei terheli Ezért a KTSz-ek sok esetben azzal érvelnek, hogy számukra nem kifizetődő az ipari tanulók oktatása Ezért van az, hogy egyes szakmák­ban még a magánkisiparosok is több tanulót foglalkoztat­nak. mint az azonos szakmájú helyiipari szövetkezetek — mondotta Nagy elvtárs. Vajon csak ez az egyetlen akadálya annak, hogy a szocialista vállalatok több tanulót foglalkoztassanak? Mint kiderült, nem. A ruházati KTSz például már évek óta meg­telelő helyiséget keres tanműhelve számára. Azonban a mai napig sem sikerült ezt a kérdést megoldaniok. noha több­ször kérték a megyei és a járási tanács segítségét is. Hatnapos előny a bányákban az évi tervteljesítésben Szénmedencénk bányászai (helyen végzett 111.7 százalé- szeptember hónapban 6.682 kos eredményével. tonna szenet termeltek terven felül. Ezzel együtt a második és harmadik negyedévben 64.472 tonnára emelkedett az a mennyiség, amellyel hozzá­járultak előirányzatukon felül az ország jobb szénellátásá­hoz. Ez azt .jelenti, hogy az évi terv teljesítésében már több mint hat napos előny­re tettek szert. A bányaüzemek közül kü­lönösen kiemelkedik Kányás, amely szeptemberben az első A kányási bányászok azt ígérték, hogy november , 7-ig 940 tonnával tetézik meg tervüket, ehelyett már szeptemberben 1.031 tonnát adtak terven felül. A napokban beszélik majd meg, hogy hány tonnával egészítik ki korábbi, és már teljesített vállalásukat. A szénmedence eddigi szép eredményét azonban lerontja, hogy — Róna kivételével — október első napjaiban vala­mennyi bányaüzem elmaradt tervének teljesítésében. Koniárkodnak Á munkások döntöttek! „Az igazság még akkor is igazság, ha sokan nem akar­nak tudni róla“ — mondta beszélgetés közben Józsa Pál 59 éves szécsényi kovács. Mindjárt éreztem, hogy va­lami nyomja a szívét. Csak ki vele bátran, hátha tudunk se­gíteni. De tanteremhiánnyal küszködik maga az ipari tanuló- intézet is. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy két helyen fo­lyik az oktatás. A Sztahanov-úton lévő öt tanteremben és az Iskola-utcában, ahol három tantermet használnak. Ez azt jelenti, hogy a tanárok az óraközti szünetekben kénytelenek -a mintegy másfél kilométeres utat szinte futva megtenni, hogv idejében odaérjenek az órákra. Arról nem is beszélve, hogy az Iskola-utcai tanulók számára mennyire megnehe­zíti a tanulást a szertár és a szemléltető eszközök hiánya. Az ugyanitt lévő TI körzet általános iskolának is szük­sége lenne a tantermekre. Egyetlen megoldásnak az látszik, ha a Salgó-úti alsó tagozati átalános iskola két tantermét át tudnák adni az intézetnek. Erre azonban csak a nyáron .kerülhet sor, ami­kor esetleg az új iskolakörzeti tervezet megoldhatná a Salgó-úti általános iskolák helyzetét is. Ilyen nehéz körülmények mellett is igyekeznek az inté- -zet vezetői jó szakmunkásokat nevelni. Ezt bizonyítják a tanulók fegyelmi és tanulmányi eredményei, valamint az a fény, hogy a végzett tanulók szaktudásával az érdekelt üze­mek’ idáig is meg voltak elégedve. Ha az előbb említett problémájuk is megoldódnék még több és jobban képzett szakmunkást tudnának nevelni szocialista iparunk számára. Ezen? Nagyon nehezen. Mert tudja, arról van szó — de inkább el sem mondom. Egy kis kérlelés után elmond­ja: 46 éve kovács, de az ipart mégsem adja be. Pedig ha négy hold földje nem lenne, meg se tudna élni a mester­ségből Mégis folytatja —mert ez is hoz valamit a házhoz. Mi bánthatja a munkában megőszült kovács szívét? Az, hogy egyes kovácsok belekontárkodnak a becsülete­sen adót fizető kovácsok mun­kájába. Legyen olyan gerin­ces minden iparos, ha dolgo­zik, hogy fizesse is meg az adót — mondja felháborodot­tan. — Igaza van, Józsi bácsi, tökéletesen igaza van. Kik ezek a törvénytelenül dolgozó kovácsok? — Mit tesz a KIOSz helyi csoportja a kontárkodás meg­szüntetése érdekében? — Nem sokat. Felvette a jegyzőkönyvet a törvénytele­nül dolgozókról, s ezzel min­dennek vége. Most már érthető, miért kesereg egy becsületes adó­fizető kisiparos. Tökéletesen igaza van. A törvény legyen mindenkire kötelezően tör­vény. Jó lenne, ha ezt Szé- csényben is így értelmeznék. (K. J.) Rendkívüli rüpgvűlést tar­tottak csütörtök délelőtt a Salgótarjáni Acélárugyár Hi­deghengermű üzemének dol­gozói. Rendkívüli volt ez azért is, mert nem előzte meg „szervezés”, meghirdetői még munkába indulásukkor sem gondolták, hogy szükség lesz ilyesmire. Azért is, mert az ellenforradalom leverése óta a megyében példa nélküli ese­mény előzte meg: a munká­sok leálltak, megtagadták a munka folytatását. Mi történt hát? Valóban nem mindennapi esemény. Farsang János, az acélgyár­ban az ellenforradalom egyik legfőbb, frecsogószájú szerve­zője. csütörtökön reggel meg­jelent az ellenforradalom előtti munkahelyén _ hogy folytassa ott. ahol abbahagyta. A hideg­hengerműben a becsületes, az ellenforradalom okozta kábu­latból feleszmélt emberek szé- gventelies bélyegnek tartják, hogy Farsang korábban kö­zöttük dolgozott. A figyel­meztető munkabeszüntetés Farsangnak szólt: azt a szán­dékukat juttatta kifeiezésre, hoev megvetik őt. elhatárol­ják magukat tőle. és nem kí­vánnak többé együtt dolgozni vele. A röpgyűlésen— amin nem­csak a hideghengermű min den dolvozó ia ré°ztv»tt. de a szomszédos üzemekből is töb­ben el iöttek. — iellemző mó­don nem párttag dolgozó, ha' nem a köztiszteletben álló pártonkívüli Tolnai Sándor ismertette Farsang szégyen­teljes bűnlaistromáí. Farsang, mint a „forradal­mi” bizottság tagja, a legfőbb sztráikszervező volt. Nem kis része van abban, hogy az el­lenforradalom pusztítása csak az acélgyárban 86 milliós kárt okozott. November 4-e után. a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásakor is bátran” és buzgón folytatta felforgató, államellenes tevé­kenységét. „Kinyilatkoztatta” döntését: nem ismeri el a Kádár-kormányt — és nem­csak beszélt, de ígv is csele­kedett ... Akkor fegyverrel az oldalán hősködött, most mint gyáva kutya, még a nya­kát is összehúzza. Nem érti. hogy másra fordult a világ. Ha nem lenne ilyen határozott és egyértelmű az elutasítás, ta­lán még térdre is borulna, „megértésért” esdekelne, de vezérsége ideién erősen fel- feevverezve. keményebb szívű volt. még bizonyos lista ösz- szeállítására is tellett ereié­ből. Ilyen ember hát az „ok­tóberi vezér”. A röpgyűlésen sokan felszó­laltak. Párttagok és párton- kívüliek vegyesen Olyan han­gulatban. olyan felháborodott tiltakozással fogadták a „ve­zér” visszatértét, hogy csak egyfajta döntés születhetett. A röogyűlés után még se­rényebben megy a munka. A helyi vesetők nagyobb felelősséggel foglalkossanak as üsemi konyhákkal Népköztársaságunk korma- I Helyes, ha a vezetők nem- nya sok olyan intézkedést csak a termelési mutatókkal, — Először is Sárközi Fe­renc idős kovácsmester há­rom fia. Egy iparengedéllyel hárman dolgoznak. Továbbá Burgundi István is iparenge­dély nélkül dolgozik. hozott a felszabadulás óta, amely a dolgozók számára nagyjelentőségű. Egyik ilyen, fontos intézke­dés volt az is, amely az üzemi konyhák létesítéséről gondoskodott. Ma a dolgozók egyre jobb ellátásban része­sülnek ezeken a konyhákon, egyre kulturáltabb étkeztetést biztosítanak számukra. Persze csak ott, ahol a vezetők tö­rődnek ezzel a fontos kérdés­sel. hanem az üzem szociális kér­déseivel is foglalkoznak. E tekintetben külön ki kell emelni a kazári bányász üze­mi konyhát, a hényelpusztai és a magyarnándori állami gazdaságot és a berceli gép­állomást. Ezeken a konyhá­kon megfelelő rend és tiszta­ság uralkodik és a dolgozók meg vannak elégedve az ét­keztetéssel. Sajnos, nem mindenütt van így. Akad még hiba bőven. Egy-egy nagyobb ellenőrzés Üsok hibára fényt derít, de deviza ’YÖNYÖRÜ pszi délután suhan autónk Nógrád megye szép tájain. Rétságon túl a meredek emel­kedőn lassúbb ütemben ka­paszkodik felfelé a már sok kilométert maga mögött hagyó kis Skoda. Letérünk a főút­vonalról. s máris fehérre me­szelt hosszú épületre leszünk figyelmesek. Pár pillanat múl­va olvassuk is a névtáblát: Pusztaszántó. A pvitott ablakon keresztül a sertéshizlaldák szokásos illata tölti meg a kocsi belse­jét. , Eltűntek a nyomorúságos pusztai cselédházak, s helyük­re emberhez méltó új lakások épültek. A volt kastély szobáiból az írógépek megszokott kattogása hallatszik ki. Itt van a Buda­pesti Sertéstenyésztő és Hiz­laló Vállalat pusztaszántói üzemegységének „főhadiszál­lása”. Régen várt vendégként fogadják az újságírót és Bolla Károly üzemegységvezető örömmel vállalja a kalauzo­lást. Elindulunk a kastélytól nem messze lévő sertéstelepig. Az őszi nap meleg sugarai ki­csalják a kutricákból a pár- napos malacokat, s azok min­denről elfeledkezve, egymás­hoz bújva, mint a ió testvérek alszanak és élvezik a napsü­tést. — A rózsaszínbőrű. nagy lelógófülű. hosszútestű kisma­lacok a magyar fehér hússer­tés és a dán íapáj sertés ke­resztezéséből származnak — magyarázza az üzemvezető. A kutricákban gyönyörű tiszta fehérhús kocák alsza­nak. miközben kicsinyeik egy része szorgalmasan szopik. Csala József ellető az egyik kutricában éppen a bábaasz- szony szerepét tölti be. Moso­lyogva mutatja.az éppen most világra jött nagyfülű aprósá­got. Már tizenegyen vannak testvérek — mondja —. de méa lesz egvoár. Valóban minden disznó körül 11—12 malac lá­ba tlankodik. A másik ehetőben 17 éves kis barna lány dolgozik.^ Fé­lix Mária. Nagyon szeret a ko­cákkal foglalkozni. A malacát féltő anyadisznó méa csak meg sem röffem ha sivító csöppségeit a kezébe veszi. Na^on szelídek a kocák s ez a ió kezelésnek tulajdonítható. A kis csinos Marika fiatal még. mégis mestere a sertés­nevelésnek. A legutóbb is 18 kocától 180 malacot válasz­tott el. — A ió munkát, jutalmazni szokták nálunk. Nem régen 2 darab 20 kv-os prémium ma­lacot kentem Elvittom a k°d- venc malacomat, a kis ártányt is magammal — meséli. Megv’"uk tovább. Már-már megakartam koc­káztatni a kijelentést, ezekre rá sem lehet mondani, hogy disznók, mert ezek tisztábbak, mint egv szobai macska, ami­kor megláttam egy-két süldőt magukról megfeledkezve fü­rödni a pocsolyában. Oda sze­rettem volna nekik kiáltáni: szégveljétek magatokat, ronda disznók. így elrontani a dán lapái sertésről bennem kiala­kult véleményt! — Mint mindenütt, itt is megtalálható az elit gárda. — magvarázza az üzemegység­vezető. Két ember már hajtja is ki­felé a lusta, nagyfülű dán la- pájokat. — Miért elit ez a 16 dán lapái koca? — kérdezem. — Mert tizen felül válasz­tanak tőlük malacokat — mondják egyszerre hárman is. A beszélgetés folyamán megtudtam. 270 koca van a telepen de rövidesen 350 lesz. Z ELLETŐ végében a leendő ser+ésmamák vannak. Naevfülű tiszta dán- lapái előhasú kocák, de a sú­lyuk túl van a két mázsán. ÉT NAGY kifutóban a röfögő deviza süt­kérezik több száz malac képé- Den. — Ezek nagvrésze elsőrendű bacon export-sertés lesz. A magyar fehérhús és a dán lapái sertés keresztezéséből származnak. Nagyon kereset­tek külföldön. Ezek tenyész­tése gazdaságos lenne a tsz-ek részére — jegyzi meg az egyik állatkezelő. Ahoev a gvönvörű. fiatal ál­atokat nézegetjük, megismer­kedünk a süldőnevelés és híz- lp'ás le«iobb dolgozójával, a szőke, kékszemű, 17 éves nő- tincsi brigádvezetővel, Ivanics Ferenccel. Nem kenvere a sok beszéd Alig akarja elárulni, miért ő a legiobb dolgozó a részlegen. Végül mégis bele­lendül a beszédbe. =nem biztosít gyökeres válto- — A brigád tagjai — Be-lzjst> ,ha ott helYben a Ye?e lencsék Pál. Varga László ésL_ én — 900 disznót kezelünk. i=nek gtők és a dolgozók beletörőd- abba. hogy minden ma­egyik helyen rosszabb, mint a másikon, hogy a tisztaság egyik helyen megfelelő, míg a másik helyen kritikán aluli. — mint például a Kisterenyei Ál­lami Gazdasághoz tartozó Do- rogpusztán. De ők hiába ké­szítenek erről sorozatos jegy­zőkönyvet és adják ki utasí­tásaikat, ha a helyi vezetők nem gondoskodnak azok vég­rehajtásáról. A kereskedelmi felügyelőség az utóbbi hetekben sorra el­lenőrizte a gépállomások, ál­lami gazdaságok konyháit, s a bányász szakszervezet területi bizottságával a bányász üzemi konyhákat is. A szakszerve­zet ezelőtt fél évvel is tartott egy nagyobb arányú ellenőr­zést, azóta sok fejlődést ta­A daraértékesítési tervet “ ^7,° i A ““ a ráhízlalási tervet 119 száza-= lékra teljesítettük. — Akkor jutalmat is ka-|| pott. biztos? ü — Igen, kaptam. Először H két darab 20 kilós malacot, M augusztus 20-án pedig pénz-|| jutalmat. |§ ^szervek által bejegyzett ürevételeket el sem olvassa az üzem ve­zetője, mint például a szé­csényi tangazdaságban, ahol most ugyanolyan hi­bákat talált az ellenőrzés, mint másfél évvel ezelőtt. HATALMAS apaállatok szelídek, mint a bá-= rány. Jól gondozza őket Né-s Hitt az igazgató meg sem nézte =az ellenőrző könyvet. fe’ügyelőség mindenütt jegy­zőkönyvbe foglalta észrevéte­leit. javaslatait. Most már csak az kell, hogy a helyi vezetők el­lenőrizzék, hasznosítják-e a konyhákon ezeket a ja­vaslatokat, végrehajtják-e az utasításokat. Ahol pedig a vezetők segít­= A szécsényi gépállomáson sége kell a hiányosságok ki­meth István apaállatgondozó. Pontosan búgat. Vigyáz arra.H nehogy lesoványodjanak, vagyg esetleg elzsírosodjanak a 600 § ártana, ha a vezetők Utóbb figyelmet fordítanának gaz üzemi konyhára. Gondos­kodnának többek között arról, dollárt érő apaállatok. Az ő=bog^\ a szakácsnőt aki egy- jutalma is egy 20 kilós malaclben beszerző de a konyha es volt. =az étkezde takarítója is „ , ., , , ,, smentesítenék az egyéb takarí­ílebian Mihály tenyésztés-itási munkák alóL Mert így vezető kezeit a csípőjére teszi ihogy az jro(Ják és a műhel; s úgy nevet, ha a latogato Betakarítása is rá vár, nincsen malacokkal játszik. =elég ideje az üzemi konyha A mi kezünk munkájastisztántartására. ez a sok szép állat — mondjad a helyi vezetők feladata a víg kedélyű, 32 éves palóc =lenne rendszeres ellenőrzéssel „bácsi“. Ő a telep párttitkára. =biztosítani azt is, hogy a jo­Az ellenforradalom alatt egye-=gos adagokat megkapják a dűl maradt itt a vezetők kö-=.jolgozók. Kisterenyén a bá­Kommunista zül. nem engedte, hogy cserben g, hagyja az oly sok gonddal te-g nyésztett állományt. n Érdemes volt megnézni ezt§= az üzemegységet. A mezőgaz-g dasági kiállításokon sem lehet§§ szebb disznókat látni, mintg itt. A hússertésé a jövő —g becsülete^nyász üzemi konyhán csak egy ebéd alkalmával negyven adagra való má­kot takarítottak meg, egyet­len vacsoránál, leveshez kiadott szalonna mennyi­ség 19 százalékát ette meg a konyhai személyzet. mugyai azza az üzemegység-nagybátonyi központi kony vezető. A Pusztaszántón neveltgha telepvezetőjét meg is bűn dán lapáj-fajta sertések nem-|tette kereskedelmi felügye- sokara eljutnak a nagyüzemi—.- ­„ i =lőség az indokolatlan meg­Eltakarításért. Egy hónap alatt javításához — például kisebb költséget jelentő meszelés, nagytakarítás, a konyhai edé­nyek felújítása, kiegészítése, védőháló az ablakokra, stb. — ott adják ezt meg. A dolgo­zók egészségének megóvása érdekében az is nagyon fon­tos, hogy rendszeresen ellen­őrizzék, megvannak-e a kony­hákon dolgozók egészségügyi leletei — a zabari a borsos- berényi állami gazdaságnál és még számos helyen hónapok óta dolgoznak egyesek a kony­hán, úgy, hogy nincs meg minden egészségügyi leletük. Nem egy helyen a panasz­könyv is teljesen elvesztette je'entőségét — sok helyen nincs is —, mert a dolgozók által bejegyzett észrevételeket figyelmen kívül hagyják. Ezen is feltétlenül változtatni kell, a jogos bírálatok ne sikkad­janak el észrevétlenül. Csak ígv lehet az összes, még meg­lévő hiányosságokat megszün­tetni. hogy a dolgozók min­denütt meg legyenek elégedve az üzemi étkeztetéssel T. L.-né aztán elindulhassanak hódítani a világpiacot. meg'ltöbb stöbb mint 10 kiló zsírt és mint 14 kiló cukrot Amikor elbúcsúztunk, Bollaitakarított Egy-egy na­.arolv U7emp?vspf?vP7Ptn a/-= ................ „. ... „ .. J „ K ároly üzemegységvezető az-jgyobb; f81ülről jöv6 ellenőrzés Megígértük.^jÜnk ^ ™Sk°r * §«* kzt a tényt tudja meg­sállapítani, hogy a minőség Kata János —azonos körülmények között Salgótarjánban 2 szoba, 2 kony­ha és mellékhelyiségekből álló csa­ládi ház 2 hónap alatti beköltö­zésre eladó. Termő gyümölcsfák. Salgótarján, Csizmadia Sándor u, 34. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom