Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-07 / 71. szám

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 71. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1957. SZEPTEMBER 7. TILTAKOZIK AZ EGÉSZ MEGYE Az egész megyét bejárja a tiltakozás az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen Ahogy közeledik az ENSZ közgyűlés külön időszaka, úgy nő a magyar dolgozók felhá­borodása. Az imperialisták durva beavatkozása hazánk belügyeibe, világosan megmu­tatja, hogy nem tudnak bele­nyugodni terveik kudarcába. Tavaly, október előtt vérmes reményeikkel Magyarországot már újra a kapitalista tábor­ban látták. De az egy­szerű dolgozók milliói meg­mutatták, hogy nem eszik a kását olyan forrón. Falun pedig, ahol szer­vezetten nem tudtak fel­lépni, csak egy páran ugrán­doztak. Azt hiszik, ezt már el­felejtették a magyar dolgozók. Elfelejtették, hogyan gyilkol­ták sötét gazemberek, alvilági alakok, régi »urak« becsületes, néphez hű hazafiak százait? Nem, a magyar dolgozó nép nem felejt ilyen könnyen. Nem engedi, hogy az igazságot sárba tapossák olyan jelentés alapján, amelynek elkészítésé­ben meg Mindszenty is közre­működött. Akiről megyénk egyik kis köz­ségéből, Nográdmegyerből így írnak a dolgozók tiltakozó le­velükben. »...a legerélyesebben tiltako­zunk az olyan állítás ellen, mintha a magyar nép többsége harcolt volna a népi demokra­tikus rendszer ellen. Mi, Nog- rádmegyer lakói nyugodtan és szorgalmasan végeztük az őszi mezőgazdasági munkákat és egyáltalán nem gondoltunk arru, hogy megdöntsük népi demokratikus rendszerünket... — Az ötös bizottság tiszta forradalomnak nevezi az or­szágban lezajlott zavargásokat és gyilkosságokat. — Igaz, hogy ez nemzetiszí­nű papírba volt csomagolva, mely sok becsületes dolgozót megtévesztett, de mi, akik sa­ját fülünkkel hullottuk Mind­szenty rádióbeszédét, meg tudtuk állupítani; ahol Mind­szenty és társai a vezérek, ott a szocializmust és a népi de­mokráciát halálra ítélték. Mindszenty a papok és urak országát akarta visszaállítani, amivel a dolgozó magyar nép nem értett' egyet. Követeljük az ENSZ-től, hogy azt a terjengős hazugság­áradatot, melyet »magyar ügyinek neveztek el, vegyék le az ENSZ napirendjéről és ha magyar ügy, a magyarok belügye és nem tartozik sen­kire...« Nagybátony Bányaváros dol­gozói pedig többek között ezt írják 38 aláírással beküldött levelükben: »Vegyék tudomásul nyugat urai, hogy az októberi esemé­nyeket ő általuk előkészített ellenforradalomruik tartjuk, s maroknyi csőcselék lázadásá­nak, népünk ellen. Ha az ENSZ kíváncsi ha­zánk helyzetére, tekintse meg épülő bányavárosunkat, ahol napról-napra nőnek a munkás­lakások, s fejlődik szocialista bányászvárosunk.« A sok-sok levél, távirat kö­zül had emeljük ki még a rét­sági tiltakozó gyűlésről küldött levélből a következőket. »...Tudjuk, hogy az ellenfor­radalmi akció a világbékét ve­szélyeztette és az ötös bizott­ság rágalmazó és ellenséges jelentése erről a tényről akar­ja elterelni a figyelmet...« A magyar dolgozók pedig tudják, hogy az igazságot ilyen ködösítő eljárásokkal nem le­het eltakarni. Nincs az az ötös bizottság, ENSZ, vagy akár­milyen más elnevezésű szerv, amelynek ez sikerüljön. Kár is a fáradságért. Zagyva községben kedden este tiltakozó nagygyűlés volt, A résztvevők az ENSZ ötös bizottsága jelentése ellen til­takoztak. A gyűlésen mint­egy 300 felnőtt dolgozó vett részt. Kifejezték véleményü­ket az ENSz ötös bizottságá­nak jelentéséről, amit írás­ban is megerősítettek és to­vábbították az ENSz-hez. Ki­fejezték, hogy az ENSz ne avatkozzék belügyeinkbe. A Kik szenvednek a legtöb­bet, amikor a fegyverek szól­nak? A nők, az anyák. Kik azok, akiknek nemcsak a sa­ját testüket hasogató kín fáj, hanem a gyermek, a.férj, az apa, a testvér kínja is? A nők, az anyák. Ezért tiltakoznak ők külö­nös hévvel most is, amikor az ENSz olyanok véleménye alapján akar beavatkozni a mi belügyeinkbe, akik meg­szöktek a nép jogos haragja elől. Akiknek nem kis ré­szük volt az október végi, november eleji vérengzések­ben. Megyénk asszonyai, lányai is föl vannak háborodva az ilyen illetéktelen beavatko­zás ellen. „Követeljük, hogy az ENSZ tartsa tiszteletbe hazánkat, népi demokratikus rendszerünket“ — írják táv­iratukban Somlyó bányatelep asszonyai. Az Albert Rauakna-telepi nőtanács tagjai pedig így ír­nak: „... Fölháborodással vet­tük tudomásul, hogy a ma­gyar nép igazságos, a dolgo­zók boldogulásáért küzdő ve­zetésébe az ENSz beleavatko­zik ... — Foglalkozzon az ENSz Mi, a kisterenyei külszíni üzemegységek párt-, szakszer­vezet-, KISz-tagjai, valamint az összdolgozók mély felhá­borodással vettük tudomásul, hogy az ENSz napirendre tűzte az ötös, illetve hatos bi­zottság jelentésének tárgya­lását a magyarországi ellen- forradalmi eseményekről. A jelentés megállapítja, hogy nem ellenforradalom, hanem forradalom volt Ma­gyarországon. Mi ezzel nem értünk egyet. Mi egyember- ként tiltakozunk ez ellen a megállapítás ellen, mert Ma­gyarországon nem forrada­Az ENSz elé terjesztett ötös bizottsági jelentés ellen 25 KISz-tag egyhangúlag til­takozik. Mi, a Zabari Állami Gazdaság fiatal dolgozói nem engedjük meg, hogy bárki is, bármikor, beleavatkozzon a mi békés termelő munkánk­tiltakozást valamennyien alá­írták. Nógrád megye pedagógusai­tól is napról napra érkeznek a tiltakozó levelek. A leve­lekben egyöntetűen hitet tesz­nek Népköztársaságunk kor­mánya mellett és kifejezik azt a véleményüket, hogy van a világon számtalan igazi — nem mondvacsinált és ha­zugságból gyártott — problé­ma, az ENSz ezekkel foglal­kozzon. azzal, hogyan teremtse meg a világ békéjét, a népek bol­dogulását, nyugalmas életkö­rülményeit.“ Hasonló értelmű táviratot írt alá negyvenhét nő a sal­gótarjáni, Rákóczi-úti 36-os üérházban, harminc asszony a Lubi-telepen. A Vörös Had­sereg utcai asszonyok negy­ven aláírással, a Salgótarjáni Üveggyár asszonyai hatvan­három aláírással küldték el tiltakozó táviratukat a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­hoz, kérték^ hogy azt továb­bítsák az ENSz-hez. Forgács­bányatelepen nagygyűlést tar­tottak a nők, amelyen a te­lepnek jóformán minden asz- szonya, lánya részt vett és több mint kétszázan írták alá a táviratot. Ezenkívül már majd minden községben meg­mozdultak az asszonyok. Tö­megével érkeznek a tiltako­zások. Szirákról, Kálióról, Endrefalváról, Surányi Já- nosné Rauaknáról így ír: .. Követeljük, hogy ne az úgynevezett »magyar kér­dést« tárgyalja az ENSz köz­gyűlése, hanem foglalkozzon többet a leszereléssel, az atom- és hidrogénfegyverek betiltásával...“ lom, hanem igenis a belső és külső ellenségek által előre kidolgozott ellenforradalom volt. Amit igazol, hogy be­csületes hazafiakat és egy­szerű munkásokat gyilkoltak meg és bocsátottak el mun­kahelyükről. Tiltakozunk az ötös bizott­ság jelentése ellen, annál is inkább, mert azt olyan em­berek vallomása alapján ké­szítették és állították össze, akiknek a kezét az ellenfor­radalom alatt kivégzett be­csületes hazafiak vére fes­tette be. ba és megzavarja szocia­lista hazánk építését! Tilta­kozunk ellene azért is, mert nem akarjuk, hogy mégegy- szer hazánkban a gyárosok, bankárok, földbirtokosok uralkodjanak. Az ENSZ tartsa tiszteletbe hazánkat! MEGYÉNK ASSZONYAI EGYSÉGESEN LÉPNEK FEL AZ ÖTÖS BIZOTTSÁGI JELENTÉS ELLEN Vértől szennyes emberek ne mondjanak rólunk véleményt! — A KISTERENYEI BÁNYÁK KÜLSZÍNI DOLGOZÓINAK TILTAKOZÁSÁBÓL — Nem engedjük, hogy bárki is beleavatkozzon békés építő munkánkba! — TILTAKOZNAK A ZABARI ÁLLAMI GAZDASÁG FIATALJAI — MŰSZAKI FEJLESZTÉS = 16 millió forint termelés növekedés (Tudósítónktól.) A Salgótarjáni Acélárugyár­ban a vashuzalgyártás igen el­maradott volt. A gyár műszaki gárdája több kísérletet hajtott végre a gyártás tökéletesítésé­re. Hiszen a szűk kapacitás folytán az önköltség növekedett és ■ ictfcort vashuzal behoza­talra volt szükség. A huzalgyártás alapművele­ténél most sikerült a gyorsí­tás. A meglévő gépek kihasz­nálási fokát növeltük. A mű­szaki fejlesztés önköltségcsök­kentést, termelésnövekedést eredményezett. Mindez a gé­pek korszerűsítése folytán vált lehetővé. A meggyorsított gépek, a műszaki átalakítás után az átlagos kihúzási sebes­ség 21 százalékkal növeke­dett. Éves viszonylatban elő- és készrehúzó termelésben kb. 12 ezer tonna vashuzaltöbble­tet jelent. A termelés növeke­dés közel 16 millió forintot eredményezett. Igen nagy elő­nye, hogy importanyagra nincs szükségünk és ma már mi tu­dunk exportszállításokat vé­gezni. A községfejlesztési tervek minden körülmények között a lakosság érdekeit szolgál­ják. Ennek ellenére a köz­ségfejlesztési munka nem a jelentőségének megfelelően halad. Egyes tervek késedel­mesen készülnek el. A lakosság hozzájárulása sem éppen kielégítő. Csak ebben az évben megyénk területén mintegy 9 millió forintot nem fizettek be, mint hozzájárulást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a községfejlesztési tervekkel já­ró tennivalókat és ezzel kap­csolatban több határozatot hozott. Többek között: azért, mert sokan kifogással élnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy korábbi rendelkezés értelmében nem kötelezettek községfejlesztési hozzájáru­lásra, — noha azonos módon élvezik a létesítményeket — kérték az illetékes kor­mányszerveket, hogy 1958- ra dolgozzanak ki erre vo­natkozólag új törvényt. Azonkívül a községfejlesztési munka gyorsabb végrehaj­A gépek technikai átalakí­tása feleslegessé teszi úi drót­húzó gépek beruházását. Ez­által mintegy 2 millió forint megtakarítás vált lehetővé. Az érsekvadkerti gépállo­más 102 százalékra teljesí­tette nyári traktor- és motor­tervét. Az éves tervet eddig már 69 százalékban teljesí­tették. Ez év nyereséges gazdál­kodását bizonyítja az, hogy augusztus 31-ig 728 ezer fo­rint hitelt fizettek vissza az államnak, továbbá év végére terven felül előreláthatólag 140 ezer forint nyereségre tesznek szert. A nyári munkák idején a gépállomás dolgozói becsüle­tesen megállták helyüket. Fábián József az idén a leg­jobb aratógépkezelő. 63 hol­don vágta le a gabonát ara­tógépével. tása érdekében intézkedtek a rendszeres és fennakadás nélküli anyagellátásról. Emel­lett felhívták a községi taná­csokat, hogy tárgyalják meg a községfejlesztési tervekkel járó feladatokat, vizsgálják meg a hozzájárulásnál való elmaradást és intézkedjenek a bevételezésről. Egyébként a munka jelentő­ségének megfelelően bizott­ságot hoztak létre, amelynek feladata lesz állandóan segí­teni a községfejlesztési ter­vek végrehajtását. A megyeszerte újjáalakult nőtanácsoknak még többnyi­re csak ideiglenes vezetői vannak. A legtöbb helyen mostanában kerül sor arra, hogy a végleges vezetőséget megválasszák. Ez fontos fel­tétele is a jó munkának, hi­szen az ideiglenes jelleg nem nagy lelkesítő erővel hat a nőtanácsok vezetőire. És ami nem kevésbbé jelentős az eddigi magas önköltséget igen jelentős mértékben tud­juk csökkenteni. Éves viszony­latban két és félmillió forint­tal termeljük olcsóbban a vas­huzalt. A legjobb cséplési ered­ményt Kálmán Gyula érte él, aki 1070-es gépével 38.8 va­gon gabonát csépelt el. Sallai István 131 normál­holdon végzett talajmunkát,, s így az első helyre került. Most már az őszi vetések előkészítő munkálatait kezdi el a gépállomás, amelynek végzésében szintén jó ered­ményeket akar elérni. Az ellenforradalom hiteles bizonyítékainak kiállítása Salgótarjánban Országos jellegű kiállítás nyílik szeptember 22-én a Salgótarjáni Városi Kultur- otthonban. A kiállításon be­mutatják az ellenforradalom gaztetteit tanúsító hiteles do­kumentumokat. Az országos jellegű ada­tokkal együtt megtekinthetik a dolgozók az ellenforrada­lom idején Nógrád megyében megtörtént ellenforradalmi események hiteles bizonyíté­kait, fényképeket^ írásos do­kumentumokat is. A Lottó 27. heti húzásának nyerőszámai : 39, 74, 76, 78, 80. Patakon, Honton vasárnap, Mohorán pedig hétfőn hívja össze gyűlésre a nőtanács a község asszonyait, lányait. Ezeken a gyűléseken választ­ják meg a nőtanács helyi ve­zetőségét. Ezenkívül ismerte­tik az előadók az asszonyok­kal az ENSz ötös bizottságá­nak hazánkat rágalmazó je­lentését is. Nagyobb gonddal kell foglalkozni a községfejlesztési tervekkel TELJESÍTETTE NYÁRI TERVÉT fiz ÉRSEKVRQKERTt GÉPÁLLOMÁS Új vezetőséget választanak a helyi nőtanácsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom