Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-28 / 77. szám

1957. szeptember 28. NÓGRÁDI Népújság „NEM TAKARGATJUK HIBÁINKAT SEM .. — Levél Mizserfáról — A mizserfai bányaüzem " igen szép eredmények­kel dicsekedhet. Az elmúlt hónapokban a bányászok ter­ven leiül 4.099 tonna szenet küldtek a felszínre. A több­termelés mellett az önkölt­ségről sem feledkeznek el. Termelési önköltségük 2.10 forinttal, míg bányaüzemi költségük 1.40 forinttal csök­kent. Az üzemegységnél a terve­zett fejteljesítményt állan­dóan túlteljesítik. Az eddigi rossz szokástól eltérően, augusztusban nem volt any- nyü talbátra (nagy csillékre) várás, mint az előző hónapok­ban. így a szénkilapátolás á minimumra csökkent, ami természetesen önköltségcsök- kenést eredményezett. Az anyagköltségnél volt ugyan némi túllépés, de a farablás jó szervezésével csökkentet­ték az új faanyagok haszná­lását. Az önköltségcsökkentés legfőbb forrása azonban a bányásznapi munkaverseny volt. Ebben nagy része volt a műszaki dolgozóknak, akik ismertették a csapatokkal, mit jelent az olcsóbb szén- termelés. A bányásznapi munka­versenyben különösen szép eredményt ért el a Ka­posvári KISz-brigád, Kővári József, Koós István és Hajas Mihály csapata. A karban­tartó iparosok közül Huszár Imre, Huszár János és Cser­háti Mihály brigádja nyúj­tott szép teljesítményt. Na­ponta ellenőrizték a bánya­gépek munkáját. A gumisza­lagot csak műszakváltáskor javították, ezzel is csökken­tették a kiesési időt. Váltás­kor átadták tapasztalataikat, előre figyelmeztetve a váltó­társat, hol várható baj. A sodronypálya zavartalan munkája Csesztvényi János érdeme. Nem egyszer ott hagyta a meleg ágyát éjjel, s indult ki megnézni a pályát. Megnyugodva tért vissza, ha látta, hogy a szállítás za­vartalanul folyik. A jó együtt­működés eredménye a kiesési idők csökkenése. Az eredmények mellett azonban igen komoly hibák is vannak. A hibák forrása a munkafegyelem helyenkénti lazasága. A munkásszállító gépkocsik sokszor és sokat késnek. A másik nagy hiba a korai indulás. Előfordult már a délelőttös műszakban, hogy az autó 3 óra 5 perckor el­indult. Azok a bányász dol­gozók, akik becsületesen ki­használják a munkaidőt, nem egyszer lemaradnak. De még nagyobb hiba, hogy a dél- utános műszakharmadban már fél 11-kor kijönnek a bányá­ból. A legkirívóbb eset szep­tember 14-én, szombaton tör­tént. Fél tizenegykor a Pál- hegy II. üzemben csak a Kő­vári és Csatai csapat volt munkahelyén. Kővári elvtárs bosszankodott, hogy miért áll a gumiszalag, amikor még szállítani akarnak. S hogy kik nem használják ki a munkaidőt? Könnyű erre is válaszolni. Bármily hihetet­len is, de ezeket az embere­ket a bányamesternél lehet megtalálni. Igen. Hó végén elmaradhatatlanok. Hogy miért kerestek ők csak 60-65 forintot, amikor a Kővári­csapat 122.73 forintot keres? Bizony ez a legnagyobb alka­lom megmagyarázni a dolgo­zóknak, mit vesztettek forint­ban, azért, mert nem hasz­nálták ki a munkaidőt. A másik hiba forrása a ” minőségnél keresendő. Gusztáv-körletnél a rossz minőség augusztus hóban 5.000 forint kárt jelentett. Szeptember első felében egy tonna szén kitermelését a minőség romlása 4 forinttal drágította meg. Ha ez to­vábbra is így, folytatódik, a hó végére 200.000 forintos kárt eredményez. Természete­sen ez kihatással lesz a dol­gozók bérére is. Az anyagtakarékosság te­rén is van mit tenni a mi- zserfaiaknak. A Duclos-kör- letnél a szerszámokkal nem nagyon törődnek. Sok dol­gozó természetesnek tartja, hogy munka után nem kell a csákány, s holnap majd ad­nak újat. A becsületes bá­nyászok látták ezt. Így szü­letett meg Koós István b. csapatvezető javaslata: szá­mozzák meg a szerszámokat, így a csapat felelős a részére kiadott szerszámokért. Régi fájós kérdésük a mi- zserfaiaknak, miért nincs éj­jeliőr? A tröszt a kérés elől mereven elzárkózik, pedig ez eredményezi a szabad lopást. Este a bányákból 2.20 és 2.50 m-es fenyőfát, használ­ható síneket lopnak az épít­kezők M int láttuk, az eredmé­nyek mellett hibák is vannak. A mizserfai bányá­szok azonban nem takargat­ják hibájukat, s ez a biztosí­ték a több és jobb, olcsóbb széntermelésre. Almádi Ferenc tudósító. OKTÓBER ÉS A CSAP •«Berúgni, mint a csap.-« — Régi, általánosan hasz­nált mondás. Ugy-e a szőlő nemes nedve a hordóban érik. A hordó kulcsa a csap, s ez a Csap mindig fontos szerepet játszik a politiká­ban. A régi, feudálkapitalista nagyurak nem élhettek muzsikaszó nélkül, no meg a jó tüzesbor nélkül sem. Ugy-e 191>9-ben a Tanács- köztársaság elfojtása után a feudálkapitalisták min­dent csapra vertek — a munkások és a kommunis­ták vérét is. Siófokon és Orgoványnn ülték a tort. Amikor elvégezték a nagy műveletet, az utána követ­kező 20—25 évben csapra verték a munkások zsebét is. Aztán nem egyszer a kommunisták vérét is. S októberben? Muzsikaszó és bor nélkül élni nem tudó díszmagyarok ka­kastollasok, zöldingesek előszöris csaora verték a fegyverraktárakat, az álla­mi borpincéket, hordókat, csapra verték a fasiszta erényt, hogy icce számra mérhessék, s utána csapra verték — orgoványi módra —? a munkások, s a kommu­nisták vérét. Nagy Imre, az a nagy­bajszos hazaáruló csapra- verte a nemzeti kommuniz­mus elveit, amelyek a fa­sizmus árkaiba ömlöttek. Csapra verték a naciona­lista, soviniszta elvet, amely már a szomszédos országok határait nyaldosta. Csapra verték a szónoklatok özö- nétj amelyeknek árjai ha­lált suhogva csaptak össze a megtévesztett, s a gyűlé­sekre kényszerített embe­rek feje felett. Novemberben elzártuk a csapot, megállítottuk a szenny, a bűz és a piszok hömpölygő áradatát. S most már vagyunk olyan jó bo­rászok, hogy a bajszos nagy mikrobiák, a kakastollas bacilusok, a horogkeresztes zöld spórák, s a zebraszínű misztikus baktériumok egész légióját — melyek ve­szedelmesen környékezik jól elzárt hordóinkat — ala­pos kénezéssel elriasszuk. — OS — HIRDESSEN A Nógrádi Népújságban! Kilenc Bikát selejteztek — A szerződött üszőállomány minőségileg az átlagos színvonal felett áll A Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda 1957. szeptember 17—21-ig a tsz-ek és egyénileg gazdálkodó parasztok szerző­id ésesen nevelt állatai felett szemlét tartott. Az állományt felülvizsgálták, s a továbbte- nyésztésre nem alkalmas egye- deket kiselejtezték. Szerződéses bikanevelés 21 községben és három tsz- ben van. Az üsző nevelés aránya már jobb, 27 köz­ségben és nyolc tsz-ben fő­ijük a szerződéses üszőne­velés. Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyedektől származó le­szerződött bikaborjak száma 127. Ebből a tsz-eknél mindösz- sze nyolc darab van. A szemle alkalmával 9 bikát selejteztek, s hetet a tenyésztő saját felelősségére hagyták ne­velni. A múlt évekhez viszonyítva az állomány minőségileg ja­vult, főleg termelés terén. Ez a javulás csak az ellenőrzött szülőktől származó egyedeknél mérhető le. A szerződött üszőállomány az egy-két községben előveze­tett állatok kivételével, minő­ségileg az átlagos színvonal felett áll. A mesterséges megterméke­nyítő hálózatba bekapcsolt községekben a szerződött álla­tok minősége jobb. Ehhez az is hozzájárul, hogy törzsköny­Csábi István csitári közénnaraszt kiváló állattenyésztő gazda. Ez évben egy üszőt és egy bikát nevel szerződésesen. vi ellenőrzést ezeken a terüle­teken folytatnak. Terény községben 14 üsző a leszerződött állatok át­lagánál magasabb színvo­nalon áU. Jó küleműek, Mi újság a cserhátsuráuyi Szabadság tsz-ben? Az aratási és cséplési mun­kálatok befejeztével a cser- hátsuránvi Szabadság tsz a soronlévő munkálatait szerve­zetten hajtotta végre. Időben elvégezték a tarlóhántást, s 25 holdon vetettek másodve­tést. A tsz földjein géppel szán­tanak és vetnek. Szeptember 20-ig elvetettek 26 kh őszi árpát, 22 kh rozsot, 4 kh szö- szöst és 2 kh panont. A talajt jól előkészítik, hogy magágya legyen a 75 kh-s búzavetésnek. Az elő- veteményeket is jól válasz­tották meg. 36 kh vöröshere, 22 kh kapás, 4 kh dohány, 2 kh cukorrépa és egyéb ve­gyes növény. A magtermesztésre szerző­dött bíborherét 14 kh-on el­vetették, a sarjúszénát beta­karították, s most folyik a tarlóherék kaszálása. Törik, fűzik, csomagolják a dohányt. A fogatok 12 kh te­rületre hordták ki a trágyát. Gondosan felkészültek a burgonya, kukorica és a répa betakarításra úgy, hogy minden munkaerőt kihasz­nálnak. Veszelka András gazdasági felügyelő. ÚJRA ITTHON Hazaérkezett tíznapos Szov­jetunióbeli útjáról a béke­vonat. A háromszáz küldött közül hat volt Nógrád me­gyei, különböző szervek, üze­mek és tsz-ek képviselői. HÉTKÖZNAPOK — Nem kívánkoztunk mink ilyen helyre, nem is volt rá pénz ... Cselédek, summások voltunk, még bírtuk. Fiatalon, hozta. Igyekeztem úgy el- együttérzés megtörte a zajos két nullát ír az egyes után... mihelyt kinőtte a kezes-lábast. helyezkedni, hogy a lehető jókedvet. legtöbbet lássam. Nagyon so­A történet nem friss, de kan voltunk a pályaudvaron, még most is úev él mindannyian kiváncsiak, iz­A mikor egy fiatal, 20 egy­néhány éves asszony az még most is úgy él mindannyian Kíváncsiam íz- autóhoz lépve, virágcsokrot hUÜOtt h°' bennem, mintha ebben a gatottak Voltak ot„ szovjet nyújtott át a szovjet elvtárs­percben történt volna. És elvtarsak is, ok is feszült fi- ngnek; csak annyit mondott: liogy miért csak most írom gyelemmel nézték a hazájuk- köszönöm, a férjének is kö­meg? Nem is tudom, csak ka mdulokat Tálán gondolat- szönöm Belőle is kitört a zo­azt érzem, kikívánkozik be- han ok ls otthon járták. A kogás. Majd amikor magához P , , .' lőlem a közlés. vonatot yalosagos virageso tél% elmesélte, hogy férjét a Dohányzik? A hitelesség kedvéért meg- borította es a levegőt hatar- pártház védelménél, öccsét a nevezem a történet színhe- taian jókedv, szeretet telítette r^diónál végezték ki. Hangja lyét is és azt is, hogyan ke- meg. megcsuklott, újra sírni kez­rültem bele én, mint csendes Kövér, teltarcú. FIosszú, munkába szegődött. Kondás szépen ívelt bajusza, s a haja volt, meg juhászbojtár. Aztán színe olyan, akár a frissen egyik uraságtól a másikhoz vándoroltunk. Kerestük a bol­Étvágya? dogságot, de hiába. Nagyon — Jó. Nagyon szereti a elbújt előlünk... Csúnya, rossz friss zöldségféléket, különö- élet volt — magyarázza az sen az uborkasalátát és a öreg mami. Hány gyerekük volt? — Hét volt belőlük ... Már — Pipázik és bagózik ... csak három él... A bort is szereti? Eltek-e jót? — Az igaz. Csak az a baj, — Nem. Most nyugodtan szemlélő, a szomorú ese- J^gyszercsak _ az egyik, SOrsában egymásra talált, ménybe. Emlékszem, augusz- mellettem allo no han- megcsókolták egymást. Saj­tusi meleg nap volt, ahogy §os zokogásban tört ki. Egyre nos nem maradhattam to- mondani szokták, „hetedma- csak azt hajtogatta: Pavlusa, vabb, már a mozgó vonatra gával“ árasztotta kellemes Pavlusa. Nem tudtam mire jtejiett sietve felugornom. Az melegét a nap az ünnepi yélni a dolgot, _ de mélyen ablakból még annyit láttam, díszbe öltözött szolnoki álló- érintett a szivtepo zokogás. a két asszonyka megfelezte, a másra. Ügy látszik, ő is ré- A síró nőhöz két szovjet tiszt virágot, szese akart lenni a történet- lepett. Sejtettem, valószínű a nek. Ahogy Szolnokra érkéz- n° is honfitársuk. Az^ egyik tem, az első, ami szemembe tiszt észrevette, hogy érdekel tűnt. az állomás homlokza- bennünket az esemény, tört tán ' lévő dekoráció volt, magyarsággal kezdte magya- amely üdvözölte a VI. VIT- rázni: ..Kapitány Pavlusa... re induló fiatalokat. Érdekelt Budapest... rádió ... kaput...“ a dolog, s azt szerettem vol- nagy°t sóhajtott. Nem tu­na, ha én is megláthatom a dóm, mire gondolt, lehet, VIT-vonatot, Sajnos, azonban hogy hazajara, de az is le­azt mondták, hogy az én vo- hét, hogy arra a harcra, natom indulása után érkéz- amely^ Pavlusa es mas nevte­nék csak. így hát magamba le,p> értünk harcoló szovjet fojtva a látás vágyát, leültem hős életét követelte. Töpren- .. — ----­a z egyik padra. Egyszercsak gesemet egy odasuhano kocsi Dózsa György az évek... arra lettem figyelmes, hogy szakította meg. Az asszonykát utca 95. számú házban lakik egy vonat fut be, amely a kísérték a kocsiba egy három Pisák Mihály, a falu legöre­VIT-re induló sportolókat és féléves kislány mellé... Az gebb embere. Hét év múlva dett. A két asszony tragikus hogy ne™ rá az öreg~ flünk> ,de fzt ™m mondha­ségi segélyből. tóm jónak. Megöregedtünk. Nálánál van-e idősebb a 45-ben két hold földet kap- faluban? tunk, de leadtuk. Nem ne­künk való már a földműve- 'ISÁK BÁCSI felesége, lés, nem bírják a kapát az ki ugyancsak háta mögött öreg, fáradt csontok.,. hagyta már a S0. esztendőt, Mennyi öregségi nyugdíjat erre már nem tudott vála­szolni. Oda ment idős férjé­hez, s a fülébe kiáltott. — Él-e még kendnél öre­gebb ember a faluban? Öregebb? Nem, nem él. kapnak? — 120 forintot... kevés, többet is el tudnánk költeni. Szűkösen, de azért megélünk. Szűkösen, de bizton- Aki előttem volt, azt már el- Ságban ""'élnek'' Nyugodtak, temették, nem régen volt az... mert az ellenforradalom vér- Most már rajtam a sor, én gőze már nem fertőzi a sza- vagyok a legöregebb... Mú- bad levegőt, s így nem lesz lik az idő, rohamosan múlik, cseléd a gyerekekből. Az mintha csak kergetné valaki, egyik fia rendőr. Fegyverrel Az ősz eltakarít engem is .. a kézben vigyáz arra, hogy Se nem hallok, se nem látok, soha többé ne jöjjön vissza se nem bírok. .. Lenyomnak az emberi méltóságot meg­gyalázó cselédsors, am^ly szü- Elete soráról beszélgetünk... leit 80 éven át szolgasorsba Látott-e valaha is filmet? süllyesztette. — Nem... (nt) gondos takarmányozásban és felnevelésben részesül­tek. Leggyengébb volt az üsző- állomány Ludányhalászi és Érsekvadkert községekben. Itt az állomány részben takar­mányozási okok miatt, rész­ben tenyésztői munka hiányá­ban a megkívánt mértéket nem üti meg. E két községben a takar­mányozási viszonyok javuló félben vannak. A tenyésztők­nek sokkal több abraktakar­mány, valamint szálastakar­mány áll rendelkezésükre. E községeket is bevonták a mes­terséges megtermékenyítő há­lózatba. A leszerződött bikák őseinek átlaga jó. Az állomány 60 szá­zalékánál 4500 kg tejtermelést tartanak nyilván. A szerződésesen nevelt álla­tok árának szabályozása foly­tán a tenyésztők érdekeltek a jobb egyedek előállításában. Ezért most már a jó minőségű borjak az eddigiektől eltérően nem kerülnek vágóhídra, ha­nem azokat tenyésztőjük to- vábbtartásra megtartja. Az érdeklődés az egyénileg gazdálkodó parasztoknál a mi­nőségi állattenyésztés iránt igen nagy. Nem mondható ez el a tsz-ekre. A megye 23 tsz-énél tarta­nak szarvasmarha törzs­könyvi ellenőrzést, s mind­össze csak 3 tsz-nél van szerződéses bikanevelés. A berkenyéi Petőfi tsz-ben 5 bikát szerződtek le, amely­eknek felnevelése biztosított. A tsz-eknél a szerződéses bikanevelésnek nem lenne semmi akadálya, mivel a meg­lévő állatállományuk a gondos takarmányozás és kezelés mel­lett olyan színvonalon áll, hogy azok bika utódaival a megye állatállományát javít­hatnánk. Hiba az, hogy a szü­letett borjúkat, ha felnevelik is, hiányos takarmányozásban részesítik, mint a nagyoroszi Úttörő, a tolmácsi Szabadság, a cserhátsurányi Szabadság tsz-eknél, ahol a leszerződött bikaborjúkat ki kellett selej­tezni. A tsz-ek felismerték, hogy a jelenlegi árak mellett bi­kákat nevelni előnyös, azonban minőségi bikákat egy-két tsz kivételével még sem nevelnek. A tsz-eknél a szerződésesen nevelt üszők jobbak, mint a bikák, mert azok tavasztól őszig legelőn vannak, s keve­sebb velük a munka. A tsz-ek ezévi abrak- és szá­lastakarmány készlete a meg­lévő állomány termelését emel­ni fogja és az utódok erőtelje­sebb fejlődését biztosítja. így a jövőben biztos alapokra le­het helyezni a minőségi te­nyészállat nevelést. Hlavcska Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom