Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-07 / 62. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. augusztus 7. Az új pártoktatási év küszöbén A Központi Bizottság Politikai Bizottsága 1957 június 5-én határozatot hozott az 1957/58-as pártoktatási év feladatairól. A határozat alapján a pártoktatás fő feladata, hogy harcoljon az ellenforradalmi ideológiai és a revizio- nizmus ellen és ugyanakkor fordítson figyelmet a dogma- tizmus, a szektáns nézetek leküzdésére is. Hogy ezeket a feladatokat eredményesen megtudjuk oldani, változtatást kell eszközölni az oktatás megszervezésében is. Pártszervezeteink döntő többsége már hozzáfogott a pártoktatásról szóló határozat ismertetéséhez, a propagandisták kiválogatásához. A propagandisták kiválogatása gondos, körültekintő munkát igényel. Fokozottabban érvényre kell juttatni azt a sokat hangoztatott igazságot, hogy a pártoktatás központi alakja a propagandista. A propagandisták jó vagy rossz munkáján áll, vagy bukik egy-egy szeminárium sorsa úgy szervezeti, mint tartalmi vonatkozásban. Ha a propagandisták megfelelő foglalkozásokat tudnak tartani, akkor a hallgatók szívesen eljárnak, ha viszont a foglalkozások mechanikusak, sablonosak, vagy ha brossurából olvassa a propagandista az anyagot, akkor a hallgatók nem járnak el szívesen. A pártoktatásról szóló határozat ismertetése után az első feladat az, hogy kiválogassuk a propagandistákat, a párt- szervezetek javaslatai alapján. Kik lehetnek a pártoktatás propagandistái? Propagandista munkát csak olyan elvtársak végezhetnek, 1. Akik megfelelő marxista-leninista felkészültséggel rendelkeznek, ismerik a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdéseket és ezekre választ is tudnak adni. Legyen megfelelő propagandamunka tapasztalatuk, mert nagyon fontos az is, hogy hogyan, milyen módszerrel tartják meg előadásaikat. Ezt annál is inkább szükséges hangsúlyozni, mert az oktatási évben — különösen az alsófokú oktatásnál — a hallgatók elsősorban az előadásokból tanulnak. 2. Megfelelő jártasságuk legyen a gyakorlati pártmunkában. Ez az elv különösen vonatkozik azokra az elvtársakra, akik az időszerű kérdések tanfolyamain fognak propaganda munkát végezni. 3. Legyenek politikailag szilárdak, olyanok, akik az ellenforradalom idején helytálltak. Tehát van erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy propagandamunkát végezzenek. Természetesen ezenkívül fontos követelmény még a propagandistákkal szemben, hogy legyenek példamutatók úgy munkában, mint a magánéletben. Bízzuk meg propagandamunkával a párt, tömeg szervezeti és gazdasági vezetőket. s azokat, akik képesek a propagandamunka megnövekedett feladataival megbír kózni. 'Mindebből következik, hogy a propagandistákat kiválogatni nem lehet íróasztal mellől, különösen nem lehet egy sze mélynek. Pártszervezeteink nagy többsége a kiválogatást eredményesen végzi. Járásunk területén eddig mintegy 130— 150 fő propagandistát válagottunk ki, s eb bői a JB. 35—40 fővel beszélgetett el. Azok az elvtár sak, akiket propaganda mun kával kívánunk megbízni döntő többségük szívesen vál lalja ezt a munkát annális in kább, mert a saját telepükön és falujukban fogják munka jukat végezni. Ezt azért kívánjuk így megoldani, mert nem vált be az, amit az elmúlt oktatási években alkalmaztak sok helyen, hogy 20—30 kilométerről vitték a bányász oktatásra a propagandistákat. Nem vált be azért, mert sokszor nem tudott kiutazni (vagy nem is akart) és így az oktatás demoralizálásához ez is hozzájárult. Az eredmény mellett a propagandisták kiválasztásában vannak lemaradások és hiányosságok is. Egyes területeken például a szolgáltató üzemnél és községekben még kevés propagandistát válogattak ki. Maga a járási pártbizottság sem kezeli súlyának megfelelően az oktatás előkészítését. pártbizottság munkatársai között még nem sikerült kollektív munkává tenni az oktatás előkészítését. Vannak munkatársak, akik még egyetlen propagandistával sem beszélgettek el pedig ez a feladat, hogy a JB tegye kollektív munkává a pártoktatás előkészítését. A pártszervezetek pedig haladéktalanul tegyenek javaslatot a propagandistákra, beszéljék meg vezetőségi üléseken és terjesszék taggyűlés elé a propagandisták neveit. Helyes, ha minden szemináriumhoz két propagandistát biztosítanak. A pártoktatás előkészítésének másik szerves része a hallgatók kiválogatása. Pártszervezeteink maguk döntik el, hogy hány tanfolyamot indítanak, mennyi lesz a bevont hallgatók létszáma. Csak annyi tanfolyamot indítsanak, ahány jó propagandista áll rendelkezésükre. Természetesen, vannak egyes üzemek, amelyek nem tudnak valamennyi területre biztosítani propagandistát. Ez ne riassza vissza őket a tanfolyamok szervezésétől, mert más üzemek tudják biztosítani a propagandistát. így például a kányási üzem pártszervezete nem tud ugyan biztosítani a bányavárosban lakó hallgatók számára saját üzeméből propagandistát, viszont tudnak biztosítani a többi üzemek, például Szorospatak, Tiribes. stb. Helyes, ha ezek az üzemek pártszervezetei felveszik egymással a kapcsolatot. A hallgatók kiválogatásánál a Iegmesszebbemenőkig biztosítani kell az önkéntességet. Természetesen ez alatt nem csupán azt kell érteni, — amit az elmúlt oktatási években alkalmaztak, — hogy csak any- nviban volt önkéntes a pártoktatás, hogy milyen tanfolyamon vegyenek részt a hallgatók. Nagyon fontqs feladat az is, hogy a hallgatók maguk válasszák meg, hol kívánják a szervezeti szabályzatban meghatározott kötelezettséget teljesíteni. Kétségtelen, a legnagyobb lehetőséget a szervezett pártoktatás biztosítja a marxista-leninista képzéshez. Azonban a kötelezettség teljesítésének számos lehetősége van. ilyen például az önálló tanulás, egy-egy mű, vagy határozat feldolgozása, áttanulmányozása. Amikor hangsúlyozzuk a pártoktatás önkéntességét, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a pártoktatást a véletlenre, a sponta- nításra bízzuk. Fontos feladat az, hogy megmagyarázzuk az ideológiai képzés fontosságát. A hallgatók kiválogatása pártszervezeteink nagy többségénél nem kezdődött el. Az idő azonban sürget, várakozásra nincs idő. Pártszervezeteink haladéktalanul fogjanak hozzá a hallgatók kiválogatásához. Hogyan végezzék a pártszervezeteink ezt a felad alpt? Helyes az, ha a pártszervezetek minden párttaggal elbeszélgetnek, nemcsak azokkal, akiket biztosra vesznek, hogy elfognak járni az oktatásra. De beszélgessenek el a becsületes pártonkívüliekkel is, olyanokkal, akik érdemesek arra, hogy résztvegyenek a szervezett pártoktatásban. A pártonkívüliek számát és arányát maguk a pártszervezetek határozzák meg. Jó és bevált módszer az, ha a pártszervezetek vezetőségei felosszák egymás között az üzemet, a területet, s bevonják e munka végzésébe a már kiválasztott propagandistákat és a pártcsoport bizalmiakat. így máris kialakul egy 3—4 főből álló „bizottság”. A hallgatókkal nem kell két- szer-háromszor elbeszélgetni, mint korábban ezt tették, — amely természetesen formális volt — hanem egyszer, ez azonban legyen alapos és tényleg beszélgessenek el mindenkivel. A hallgatók kiválogatásánál, a tanfolyamok szervezésénél figyelembe kell venni a hallgatók kívánságait, politikai előképzettségüket. Minden hallgatót arra az oktatási formára vonjuk be. amely megfelel előképzettségének, s kielégíti igényét. Pártszervezeteink tartsák fontos feladatnak, hogy alaposan készítsék elő az új oktatási évet, mert a jó előkészítés alapvető biztosítéka a pártoktatási év sikerének. Szabó István, Starjáni J. B. ágit. prop. o. v. Káros önnálláság Az országos pártértekezlet után, de már jóval előtte is — járási, megyei, sőt országos szinten — gyakran elhangzott: dolgozzanak alapszervezeteink önállóan, ne várjanak mindig felsőbb utasításra. Ez nem könnyű feladat. Helyes politikai érzékkel és a lenini elvek betartásával ki lehet kerülni a veszélyes zátonyokat jelentő végleteket. Pártszervezeteink jelentős része sikeresen meg is birkózott ezzel a feladattal. Mégis egy-két helyen az önállóságot teljesen elvonatkoztatott módon alkalmazzák, megsértve a demokratikus centralizmusnak azt a tételét, hogy a felsőbb szervek határozatait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. Az országos pártértekezlet megtárgyalta s jóváhagyta szervezeti szabályzatunkat s benne a progresszív tag- díjfizetést. Ennek ellenére a kazári MSZMP aiapszervezet vezetősége, új „tagdíj fizetési tarifákat” állapított meg. E szerint a külszíni munkások 5.— forint. Fa. csatlósok, gépkezelők, egyéb 10 Ft Fa. csillés, rokk. vájár, tartalék 15 „ Vájárok 20 „ Lőmesterek 25 „ Aknászok 30 „ lg. állományba tart. progresszív szerint fizetik a tagdíjat. Úgy gondoljuk, nem tesznek vele jó szolgálatot a pártnak a kazári elvtársak, ha munkájukban nem az országos pártértekezlct határozatai alapján dolgoznak. Szervezeti szabályzatunk a párt törvénye. Az alapszervezeti vezetőségek is gondoskodjanak ezek betartásáról. Dolgozzunk önállóan, — de a párt szabályainak betartásával. M. P. Ne feledjük HIROSIMÁT M ég nagyon sok ember emlékezetében él 1945 augusztus 6-a, amikor Hirosimára ledobták az első amerikai atombombát, amely a házakat valósággal elsöpörte a föld színéről. E robbanásnál 70 ezer ember vesztette életét, 70 ezer pedig megsebesült. A robbanás hatásától sokan halnak meg még napjainkban is. Azóta 12 év telt el. Ezalatt az idő alatt sok ország lakói megismerték az atombomba robbantásából következő veszélyeket, borzalmakat. Ezzel egyidőben nőt azoknak a száma, akik tiltakozva emelték fel szavukat az atomrobbantások további kísérletei ellen. A népek milliói nemcsak emlékeznek, hanem cselekednek is a béke megvédése érdekében. Világnézetre való tekintet nélkül egyre többen, világosan látják — tudósok, bányászok, írók, parasztok — egy atomháború következményét. Ez a felismerés türöző- dött vissza a júniusban megtartott Colombói békevilágta- nácskozáson is, ahol több mint 70 ország küldötte vett részt. Ezek a különböző nyelvű, világnézetű emberek egy emberként emelték fel szavukat, hogy szüntessék be az atomfegyverek gyártását, az azzal való kísérletezést. Egyet követelt a felszólaló spanyol író. az angol atomfizikus, az amerikai professzor. Ne érezzék mégegyszer az emberek azt, ami Hirosimában történt. Ne kelljen félni a holnaptól, a jövőtől. Tűnjön el a háború réme az emberek gondolatából. Ne kelljen félni az emberek millióinak attól, hogy nyomorék gyermekek születnek. ^ borzalmakat a Japán nép a saját bőrén tanulta meg. Ezért indult el először ebben az országban minden különleges felhívás nélkül a tiltakozó aláírásgyűjtés az atomfegyverek kísérletezéseik ellen. Ma már több mint 40 millió japán követeli aláírásával, hogy a nagyhatalmak egyezzenek meg és ne legyen atomháború. E tiltakozásoknak még nagyobb lökést adtak a neves tudósok, amikor ráébresztették a világot a nukleáris kísérletek folytatásából fakadó veszélyek tudatára. Ma már kormányok és parlamentek, különböző szervezetek sok országban, az emberiség valamennyi rétege az egész földkerekségen, követelik a kísérletek beszüntetését. A közvélemény e hatalmas méretű megnyilvánulása ellenére a kísérleti robbantások tovább fertőzik a levegőt, a földet, a vizet és veszélyeztetik az egész emberiség jövőjét. Ezek a kísérletek jelentik a jelenlegi fegyverkezési hajsza csúcspontját és végeredményben csak is a legnagyobb borzalomhoz — az atomháborúhoz — vezethetnek. ^érfiak és nők megszámlálhatatlan milliói egyre növekvő aggodalommal tekintenek a jövő elé. Az állampolgári felelősségüket átérző legtekintélyesebb tudósok világszerte felhívják az emberiség figyelmét, arra a számtalan csapásra és bajra, amely a jelen és a jövő nemzedékeket fenyegeti az atomfegyver kísérletek folytatása esetén. Az emberiség jól felfogott érdeke követeli e kísérletek beszüntetését. Mindazok érdeke, akiket foglalkoztat az emberiség sorsa, összefogásra és közös erőfeszítésre kötelezi őket a cél megvalósításáért. Ez diktálta megyénk békeszerető lakóinak is, hogy felemeljék szavukat a tömeg- pusztító fegyverek kísérletei ellen. Nógrád megyében is tiltakozásukat fejezték ki a munkások, parasztok, értelmiségiek és az ifjúság egyaránt. A táviratok, levelek százait küldték Nógrád megyéből is Colombóba, hogy a mi akaratunk is érvényesüljön ezen a tanácskozáson. ^ iltakoztunk azért, mert Nógrád megye dolgozói is emlékeznek Hirosima borzalmaira. Tiltakozásunk legyen még egységesebb, hogy 12 év után kiharcoljuk e gyilkos fegyverek gyártásának megszüntetését. KASZÁS JÖZSEF Augusztusban újra megjelenik a Pártélet című folyóirat Az MSZMP Központi Bizottságának folyóirata, a Pártélet az ellenforradalom óta először augusztus első napjaiban ísA társadalmi tulajdon védelmére legyen újra társadalmi bíróság Az ellenforradalom előtt nagyobb ipari üzemekben társadalmi bíróságok működtek. Céljuk a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása, a munkafegyelem lazaságainak felszámolása volt. Az ellenforradalmi események következtében ez megszűnt. Soha olyan nagy méreteket nem öltött a gyári lopás, mint azokban az időkben. Igen nagy feladat hárult a kommunistákra, a becsületes dolgozókra, hogy véget vessenek a népi vagyon herdálásának. Ez jórészt sikerült is. A II. negyedévben már körülbelül 30 százalékkal csökkent az üzemi lopás. Ezzel az eredménnyel azonban még korántsem lehetünk megelégedve. Azonban hogy itt rend legyen, ahhoz elengedhetetlenül szükséges újra életre kelteni a társadalmi bíróságot. Az acélárugyári lopásokat vizsgálgatva láttuk, hogy leggyakoribb eset a szerszámféleség és szögek kivitele. A gyár vezetősége harcol ezek ellen. Az elkészített fegyelmi jegyzőkönyveket a dolgozók előtt felolvassák, de helyes lenne, ha a lopott tárgyat ki is állítanák. A fegyelmi jegyzőkönyvek között kell lapozgatni, az sok mindent megmutat. Fekete József szögletes acélokat lopott. Az anyag értéke 30 forint. Borbás Ernő két darab ásót akart kivinni a gyárból. Van azonban faanyag lopás is. Barta János 840 forint értékben egy köbméter deszkát akart ellopni, Benkő Ferenc 5 kg patkószeget 110 forint értékben akart elvinni. Márton István és Józsa István 8,5—5 kg szöget lopott. De meg van még az úgynevezett „fusizás” is. Máté János maga gyártott munkaidő alatt fűrészt, amit természetesen haza is akart vinni. Kojnok László és Jakab Sándor egész komoly szervezkedést készített 10 négyzet- méter bádoglemez kiszállítására. A hideghengerműi tűzlét- rán a tetőre vitték a lemezt, majd onnan ledobták az utcára. Egyikük utána ugrott összeszedni, míg a másik a főkapun ment ki. A lopott lemezt Kovács Sándor kisiparos bádogos műhelyébe szállították s felét már fel is dolgozták csatornának. Lehetne még sorolni az eseteket tovább. Egy azonban biztos. Sürgősen véget kell vetni a népi vagyon herdálásának. Nem titok ma már egy dolgozó előtt sem, hogy saját magát károsítja meg, amikor különböző anyagot ellop. Azt viszont senki nem hiszi el, hogy egy kapát, vagy baltát ne tudna a dolgozó az engedélyezett 400 forintból megvásárolni. Helyes, hogy a gyárvezetőség harcol a társadalmi tulajdon védelméért. Munkája azonban akkor lesz teljes, ha ismét életre hívják a társadalmi bíróságot. Ezt a becsületes dolgozók egyöntetűen kérik s mi úgy hisszük, hamarosan meg is lesz. — tob — mét megjelenik. A folyóirat ezt követően rendszeresen havonta jelenik meg. A párt közvéleménye már sürgette és várja, hiszen régi olvasótábora ismeri, hogy a gyakorlati pártmunkában, elvi és politikai kérdésekben hasznos tanácsokat adott. E hagyományaihoz hűen, a lap első száma több cikkben foglalkozik az MSZMP Országos Pártértekezlete alapján a pártmunka időszerű kérdéseivel. Közli Marosán György elvtárs, „az egységesen hozott határozatok egységes végrehajtásáért” című cikkét. Bárányos József, a Szervezeti Szabályzatról, Szirmai Jenő a pártegységért folytatott harc Somogy megyei tapasztalatairól ír. Kalmár György: „Az intrikák és rágalmak ellen” c. cikkét közli a lap. A pártmunka időszerű feladatai közül a kádermunkáról, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatairól, a pártfegyelmi munkáról, a termelés pártellenőrzéséről, a kommunisták tömegek közötti munkájáról közöl cikkeket. Ezenkívül több cikk foglalkozik a pártmunka tapasztalataival. Elméleti cikk jelenik meg a szocializmus építésének általános és sajátos vonásairól, továbbá a burzsoá nacionalizmusról és az internacionalizmusról. TTIT járási szervezet alakul a pásztói járásban A napokban alakítják meg a pásztói járásban a TTIT járási szervezetét. A szervezetnek körülbelül 10—12 tagja lesz. Orvosok, pedagógusok, a képzőművészeti szakkör vezetője, agronómus, jogász, stb. A népművelési felügyelőség felméri a járás területén, hogy a községekben augusztus 1-től jövő év április 1-ig milyen előadások, milyen témák érdeklik leginkább a lakosságot és azt is, hogy ezek megtartása egy-egy községben mikor lesz a legalkalmasabb. Az előadásokat igyekeznek a legvonzóbb, legközérthetőbb módon összeállítani.. JÖL KÉPZETT HENTES ÉS MÉSZÁROS SZAKMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Kereseti lehetőség: 1. Szakmunkás 1300 Ft — 1700 Ft-ig. 2. Hetenként 15 Ft értékű természetbeni juttatás. 3. Munkaruhát, csizmát, térítés nélkül biztosít a vállalat, védőöltözet címén. JELENTKEZNI LEHET a Salgótarjáni Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat Igazgatóságánál.
