Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-31 / 69. szám
1957 augusztus 31. NÓGRÁDI Népújság 5 Látogatás Benczúrfalván, a nógrádi művészek alkotó házában romos, megrongálódott benczurfalvai kastélyban mozgalmas élet folyik. Benczúr Gyula méltó hagyatékaként az idén művésztelep létesült augusztus 5-ével. Orvos, tanár, festőművész és még sok más foglalkozású, de tehetséges festő, grafikus kereste fel a művésztelepet, hogy néhány napot ott töltve gyarapítsa és gazdagítsa tudását. Még előzőekben el kell mondanom, hogy a megyében ez a művészeti csoport volt .az első, amely művészi vonalon megkezdte munkáját és nyilatkozatot adott ki, melyek szerint elismeri és támogatja a Kádár kormányt. Itt találjuk Czinke Ferenc festőművészt, a Nóg- rád megyei Képzőművészeti Szövetség elnökét, s megkérjük őt beszéljen további terveikről és általában a telep életéről. — Célunk az, hogy a művésztelepet még szebbé, még kellemesebbé fejlesz- szük. Már az ősszel kiállítást tervezünk, melynek keretében beindítanánk a művészbarátok körét. Ennek a feladata dg volna, hogy a művészet szeretőket egytáborba tömörítse, Több üzemi képzőművészkor beindítására is sor kerül. Salgótarjánban egy úgynevezett képzőművészeti szabad iskolát szeretnénk beindítani. Természetes ezek még távolabbi célok, mert a fő feladatunk az, hogy a Benczúr-kastélyt, mely eléggé meg van rongálódva rendbehozzuk. Igaz, ennek beruházására meg is kapjuk a kellő támogatást. ár több esetben itt járt Cser Gyula elvtárs, a Megyei Tanács elnöke és közölte velük, hogy a Műemlékek Országos bizottsága 200 ezer forintot, a Nógrád Megyei Tanács pedig 30Q ezer forint értékű munkát biztosít különböző üzemek segítsége révén. Igazán hálásak vagyunk a község lakosságának azért a szeretetért, amivel elhalmoznak bennünket. Bármikor szívesen állnak modellt, vagy például, ha, az utcán egy szekeret akarunk festeni, szívesen megállnak, hogy vázlatokat készíthessünk. A napokban egy idősebb néni bejött a műterembe és megkéri, hogy megnézhesse a képeket, mert amint mondta, valamikor ő_ is állt modellt Benczúr Gyulának. f J gylátszik ez hagyomány, hogy itt ilyen szeretettel fogadják a művészetet. Igen. Ezt, amit itt Czinke elvtárs elmondott mind nagyon örvendetes dolog és reméljük ezek a szép tervek valóssággá is válnak. ? De nézzünk csak be a mű- i terembe. \ Több szép képet találunk, | amely bizonyára már az | őszi tárlaton is szerepelni ? fog. 1 Nézzük mindjárt az elsőt. [ Iványi Ödön: Dohányfűzők f című képe, reális munka- \ ábrázolást mutat. Nemcsak ‘ témakeresésben, hanem stí- \ tusában is előre mutat. Né- \ meth Sándor: A festő pi- | henője című képe igen szép ; szinhatású, harmonikus i kép. Radics István: Csend- j élete nagy igényességet és • a festő szocialista, realista = nézetéről tanúskodik. Igen . érdekes témájú kép Czinke ; Ferenc: Agronómus lányok j című kompozíciója. Szín- • hangulata és mondanivaló- ? ja már az új, realista kép- ; zőművészetet tükrözi. • M ég sorolhatnánk egy \ pár képet, de így pár % szóban nem akarok róluk f külön kritikát írni, inkább • talán bízzuk az őszi tárlat ? megtekintőire. \ Reméljük az elismerés ! nem marad el munkájuk j iránt. i KISS BÉLA l Többet kéne törődni Nagybátonnyal Két üzérkedő került az igazságszolgáltatás elé A nagybátonyiakat igen bosszantotta, hogy már hosz- szabb idő <jta a vendéglőjük kerthelyisége hasznavehetetlen. Nem volt benne asztal, szék. Felháborodásuk annál is inkább érthető, mert a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat minden felszólítás és ellenszolgáltatás nélkül rendbehozta az egyébként elhanyagolt kerthelyiséget. Javítgatták, a világítást rendbehozták, piros troszkával felszórták. Természetesen asztalt, széket már nem tudtak adni. Ez már a megyei Vendéglátóipari Vállalat feladata 'kell, hogy legyen. Itt azonban a nyáron nem vették figyelemKis fesztivál Az öreg Szilváskő-hegy «reléjében fekszik ódon házaival Kónabánya-telep. Ezen a kis telepen lelkes ifjúságot találunk. Dolgoznak, sportolnak és kultúr- munkát végeznek. Hónapok óta lelkes munka foglalkoztatja a fiatalokat. A megalakult KISZ-szervezet ugyanis elhatározta, hogy ifjúsági parkot létesít. Az elhatározást tett követte s a munkából hazatérő fiatalok szerszámokkal siettek a vabe a kérelmet. Igaz, nekik is van indokuk. Nincs pénzük asztalra, székre. A másik indok pedig, hogy Nagybátony- ban törik a székeket, az asztalt. A bátonyiaknak ezen el kell gondolkozni. A VII. Bányásznap alkalmából részben megoldódik a probléma. A Vendéglátóipari Vállalat igazgatósága Balassagyarmatról hozat székeket, mintegy 50 darabot. Egyelőre ennyit. És berendezik a kerthelyiséget. Remélhető, még lehet majd ott szórakozni. Mindenesetre a Vendéglátónak többet kellene törődni az ilyen forgalmas hellyel. tek a közönségnek. Amikor felcsendült a fiatalok ajkán a barátság himnusza, színes rakéták szálltak a magasba, s percekig vörös, lila, sárga fényárban úszott az erdő. Megszólalt a tánczene. A fiatalok dalától zengett a vén Szilváskő, s mintha az öreg Hold is mosolyogva figyelte volna a hajnalig tartó táncot. Eljárás indult Turicki Lajos volt gondnok ellen, aki a kezelésére bízott anyagokat ellopta. Egyrészét lakására szállította, a többit barátainak, ismerőseinek ajándékozta. A bűn részesei még id. Turicki János, Szűcs Ferenc- né, Percze István és Benkó Ignác. A vizsgálat során eddig 12.000 forint értékű lopott tárgy került elő. * Lőrinc György, kisterenyei vasutas szabadjegyét üzérkedésre használta fel. Leutazott az Alföldre, ott felvásárolt 29 mázsa kukoricát és 22 darab sertést. Ezeket hazaszállította és megkezdte vele az üzérkedést. Az üzlet jól is ment, mert a 29 mázsa kukorica elfogyott, sőt a 22 darab sertésből 12 darabot sikerült magas felárral „elpasszolnia”. Ezekből összesen 6546 forint jogtalan haszonra tett szert. A még megmaradt 10 darab sertés eladására azonban már nem kerülhetett sor, mert a rendőrség letartóztatta és üzérkedés büntette miatt átadta az ügyészségnek.---------------------------------------A BÁNYÁSZNAPRA Közel 740 vagon tervenfelüli szénnel köszöntik bányászaink a Bányásznapot. A szép eredmény elérésében nagy része volt a csapatok, az üzemek versenyének. A kányási bányászok esedékes havi tervüket már 28-án, míg Nagybátony és Tiribes 29-én jelentette a terv befejezését. Míg a rónai és mizserfai bányászok 30-án fejezték be havi tervüket. De ezenkívül e hő. végére szombaton valamennyi bányaüzem teljesíti tervét. A tervenfelüli szénnel köszöntik bányászaink nagy ünnepüket. Rónabányán hűs lepi KISZ-tagok dalokkal, népitáncokkal és jelenetekkel kedveskedAz emberiség védelmében ! Valahol a Szovjetunióban interkontinentális irányítható rakéta emelkedett a levegőbe. Eddig a világon először itt olyan magasságba, amelyet még sehol nem értek el. Atom- és hidrogén bombák robbantak. A sikeres kísérlet felrázta az egész világot és vegyes érzéseket váltott ki az emberekben. Némely helyen örömmel és megnyugvással vették a hírt, másutt pedig megrettentek tőle. A szocialista tábor országai, de maga a Szovjetunió is, nem a feltétlen lelkesedés hangján emlékezik meg e tényről, pedig óriási a jelentősége, a tudomány fejlesztése, a szocialista tábor védelmiképességének megerősítése szempontjából. Óriási a jelentősége, amit a hír hallatán kifejeznek a nyugati körök is és elsősorban az imperialista csoportok. Kormányköreikben külön minisztertanácsot hívtak össze, lapjaik enyhénszólva kétségbeesve mondják, hogy most már nincs más a háborútól való elriasztásra, mint teljes tudatában lenni annak, ami egy háború esetén történne. Valóban, a nyugatiak elevenjére tapintottak. Most már gondolkodjanak, mi történne, ha tényleg kirobbantanák a háborút. Itt zajlik le szemünk előtt, valamennyien jól ismerjük, hiszen nem egyszer emeltük fel szavunkat: kezdjék meg a leszerelést, szüntessék meg a hidrogén- és atomfegyver robbantását. Meg tették? Nem. Robbantástól hangos a Csendes Óceán világa- Semmibe vették azt a józan javaslatot, amelyet a Szovjetunió már évek óta odaterjeszt eléjük, a békéért. Félrelökték, mert egyeduralomra törtek, azt remélve, hogy a szocialista tábor országait ezzel letéríthetik út- jukról. íme, itt nincs monopóliumuk. A Szovjetunió rendelkezik olyan fegyverekkel, amilyennel az imperialista országok nem rendelkeznek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében évek hosszú során hányszor elhangzott már a javaslat: leszerelni, megszüntetni az atom- és hidrogénfegyvereket, szolgálják ezek az eszközök az emberiség békés fejlődését. A megértés helyett mindenféle akadályokat támasztottak, sőt fokozták a robbantásokat, s közben kardcsörtetve fenyegetőztek. Hát többé nem fenyegetőzhetnek. A Szovjetunió ezekben a fegyverekben túlhaladta a kardesörtetőket. Nem ő akarta, így rákényszerítették, mert a szovjet haza védelme egyet jelent a béke védelmével, az építőmunkára vágyó nagy szocialista tábor biztonságával. Ez pedig az egész világ dolgozó népének érdekével egyezik meg. A Szovjetunió továbbra is békejobbot nyújt. De, ha ezt a békejobbot ütéssel fogadják, méltóképpen tud válaszolni.-------------KÉSZÜLŐ Előkészítő munkát folytat Makk Károly rendező, aki a közeljövőben Vulkán címmel megkezdi új filmjének forgatását. A film Tatay Sándor regényéből készül s egy nyomorék nő szerelmi tragédiájáról szól. Megkezdték a »Játék a szerelemmel« című új, mai tárgyú film forgatását. Az alkotócsoport az első felvételeket Aquincumban és az Operaház előtt készítette el, majd a Bükkbe utaznak és onnan Leányfalura, ahol a forgatást folytatják. A film főszereplői: Mensáros László és Németh Margit, rendezője Apáthy Imre. Filmet készítenek a gyermek- paralízisről. A rövidfilm a járvány megelőzésével kapcsolatos teendőket, a betegek gyógyítását és az utókezelésben alkalmazott módszereken mutatja be. A Budapesti Filmstúdió munkatársai Noviszádba utaztak, ahol felvételeket készítettek a KK. mérkőzés döntőjéről. Kollányi Ágoston a jugoszláv filmalkotók kérésére a pulai fesztiválon bemutatásra kerülő »Bölcsők« című filmen kívül az »Akvárium« című alkotását is magával vitte és levetíti. den meghódítására. Villányi János1 KlSZ-titkár vezetésével Gyurkovie« László, oláh Ferenc, Kovács Fe-A p elmérhetetlen Oroszország i-cnc, Kovács István, Susán József,^ ■ kiterjedése, nagyok az ő sőhm Frigyes és a leánycsoport jóp fúltál energiái, határtalanok néhány tagja szinte kivétel nél-c képességei, megborzong a leikül minden délután késő estig ottökem a gyönyörűségtől, mikor dolgozott. y megsejdítem nagy hivatását” A munka eredményét augusztus^ írta 1839-ben Bjelinszkij, a 25-én csodálta mintegy ezer fia-^, nagy európai hatású irodal- tal, akik a környező falvakból ésV már, kifejezve hazája szebb bányatelepekről ifjúsági találko-& jövőjébe vetett hitét T) izénkét nap a <%zonje in n iéh a n zára jöttek össze. Már a reggelű érákban ’ minden irányból autőbu-' szók kapaszkodtak a hosszú szerpentinen Róna felé. Fiúk és leányok vidám kacajától visszhangzott az erdő, szólt a zene, 3 a sportolók pedig röplabda villámtornával szórakoztatták a jeBeteljesedett a Bjelinszkij- * álmodta orosz jövendő: a mo- i dern Oroszország, a nagy j Szovjetunió erős, hatalmas or- ' szág lett. Ez az, amiről legfőképpen meggyőződik a szovjet ’ földön szemlélődő utazó. Moszkva a 8 milliós világlenlévöket. A röplabda mérkőzé-Öváros méltó módon demonst- seken öt csapat vett részt, s az ötürálja ezt az erőt. Már 8—10 csapat közül a küzdelemből afi kilométerre a fővárostól lát- .ceredi fiatalok kerültek ki győz-» szanak az egykori Veréb-hetesen a rónai és a salgói Kiszy gyen épült 30 emeletes Lomo- ■alőtt. A női mérkőzésen a ro-€1noszov egyetem karcsú, vörös- naiak 41:l0-re győztek a salgőiak ^csillagos tornyai. Az egyetem ellen. Xnagyságáról úgy alkothatunk Délután pedig a labdarúgópályángreális képet, ha mi parlamen- szőrakoztak a sportkedvelők, AzAmentünkkel hasonlítjuk össze, úttörők mérkőzésén a cerediek fö-STalán négyszer akkora, mint lény esen 8:0 arányban győztek aöa mi szemünkben óriásnak rónaiak ellen. A határőrségek kö-QtÜnő országház. Folyosóinak zötti mérkőzést a rónai őrs nyerteMhossza 120 kilométer! Falai 3:1 arányban az utasiak ellen. Be-gközött 64 nemzet fiataljai ta- fejezésül pedig a Rónai Bányász—ftnulnak. Homokterenye jóiramú mérkőzé-S Moszkva a roppant arányok sén szurkolhatott a nagyszámústvárosa. A Vörös téri Gum- közönség. Eredmény: 3:1 Róna Ráruház forgalmát 5500 kisz.l- javára. í gáló bonyolítja le — raktárait Természetesen közben a parkban jr naponta 250 teherautó táplál- is a vidámság uralkodott. Este pe-« ja. A Gorkij-park 207 hektódig meghallgatták a fiatalok és az« ron fekszik, a Mezőgazdasági idősek Hegedűs László megyei'/ Kiállítás területe nagyobb, Kisz-éttkár viT-rői szóló beszámo-gmint Salgótarján városé — és lóját. Ezt követte a kultúrműsor,§mindez a város központjában. metfe-rx az uttorok, a falusi es te-ó fl/fog^ya külső képe — bármennyire is furcsán hangzik — egységes benyomást kelt. Hogyan lehetséges ez? Sehol nem tapasztaltam még, hogy valahol is annyira megbecsülnék a múlt értékeit, mint a Szovjetunióban, Moszkvát története folyamán gyakran érte támadás. Védekezni kellett ez ellen. Védőfalakat emeltek a város körül E tornyos védőfalak még ma is megtalálhatók — a város kiemelkedő pontjai ezek. (Ilyen védőszerepe volt a híres Kreml-nek is.) Nos, ezeknek a bástyatornyoknak az építőelemeit (természetesen a modern és hatalmas épületeknek megfelelő arányokban és formákban) láthatjuk viszont a felhőkarcolók tornyaiban, így a város különböző pontjain. a Moszkva folyó mindkét partján elhelyezkedő tor- n”os épületek egységes harmóniába fogják a hatalmas vá- vámst. zek a modern paloták a korábbi évek építésétől eltérően minden fölösleges cicoma nélküli épületek. Szépség és praktikum, ez a fő jellemzőjük. Szállodánk a Hotel Ukrajna. Moszka legfiatalabb magas épülete: 34 emeletes — ez év májusában készült el. 1200 szobája van! Minden szobához elő- és fürdőszoba. „Tartozékok” még: íróasztal, telefon és rádió. A szállónak természetesen televíziója is van. Budapest kivételével bármilyen nagy magyar városból érkezett volna is az utazó, feltétlen vidékinek érzi magát a roppant kiterjedésű városban. Vidékinek, aki még soha nem látott ilyen hosszú és széles utakat (szélességüket még növeli az a ténv. hogy a város legnagyobb részében nincs villamos közlekedés) és a forgalom. Beleszédül az ember. Ha a belváros bármely útkereszte- zésénél csak két percre is megáll a forgalom, nyomban hatos. nyolcas oszlopban 200 autó sorakozik eavmás mellett. Az autók a legmodernebb Zisz, Zim. Moszkvics. Popeda és más-más márkájú szovjet autók^ iztosan sok a baleset — mondhatná az olvasó. Egyhetes moszkvai kinnlétem alatt esetlen garambolt sem láttam. Pedig a közlekedés jó- vol gyorsabb, mint a pesti. A közlekedésről szólva feltétlen írni kell a moszkvaiak büszkeségéről, a földalatti márvány városról, a Metróról. Valahogy szegénynek és mondom vidékinek érezzük magunkat, ha Moszkva lenyűgöző nagyvonalúságával, gazdagságával hasonlítjuk össze a mi magyar dolgainkat. (Különösen ha a mi félbemaradt földalattinkra gondolunk.) Egy-egy földalatti pályaudvar márványcsarnokában öt— nyolcezer ember is elfér. A Metrónak a város forgalmában betöltött szerepéről fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy naponta 22 millió utast szállít! Idehaza sokan kérdezték, mi a legmaradandóbb élményem? A legnagj'obb (bármily alacsony is legyen) a felhőkarcoló, a Metró és a hatalmas város építője a — szovjet ember. Valahogy egészen különös viszony fűzi itt össze az embereket. Soha nem látott emberek, ha valami után érdeklődnek egymástól, úgy beszélnek (és nem lehet ezt udvariasságnak nevezni), mintha régi ismerősök, jó barátok lennének. Ha a vidéki ember nem tájékozódik jól a városban, karonfogják és elkísérik — úgy, ahogy nagyon sokszor megtették ezt velünk, külföldiekkel. A széles, 8—10 méteres gyalogjárókon rengeteg ember közlekedik. Szembetűnő, hogy a ja«-—«Sk az rókelők kényelmesen, nyu- cipőben, godtan sétálnak, nem tülekednek, mint ahogy" Pesten látni. Kis dolog, de mégis jellemzőnek éreztem Moszkvában. Talán tíz piroscsíkos nadrágú tábornokot is láttam a városban gyalog sétálni — és különös módon senki sem fordult utánuk. Érdekes volt megfigyelni, hogy néhány nagyszakállú öreg ember megjelenése nagyobb esemény volt. Még egy „természetes“ dolog — az egy év alatt épült Luzsnyiki sportváros (Moszkva egyik legrégibb és legelmaradottabb helyén létesítették) százezres stadionjában nincs állóhely — sőt a legtávolabbi ülőhelyek fedettek. Kis dolgok, de talán még sem jelentéktelenek. És a nők, a moszkvai nők! Szőkék és kék szeműek, egészségesen tiszták (nem lehet másképpen jellemezni) és diszkréten kozmetikázottak. Meglepő kevesen festik szájukat (persze csak viszonylagosan), de elvétve látni olyan nőt, aki nem manikűrözi körmét. Az öltözködésük: ruhájuk talán egy árnyalattal zártabb, testük fedettebb és talán nem annyira sokszínű, nem annyira választékos, mint a pesti. Igen sok az egybeszabott ruha (természetes módon az itteni jóval hűvösebb és igen szeszélyes időjárás befolyással van az öltözködés alakulására). Sokan jár- úgynevezett balettigen elegánsak és kedveltek a tűsarkú cipők is. Elegáns, csinos és főleg rendkívül közvetlen és kedvesen tartózkodó a moszkvai nő. ól élnek a moszkvai emberek. Ez a jólét az, ami derűssé, bizakodóvá teszi életüket, bensőségessé egymáshoz fűződő kapcsolataiké- (Folytatjuk.) Túrái Lajos
