Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)

1957-08-24 / 67. szám

1957. augusztus 24. NÓGRÁDI Népújság 5 Olcsóbb széntermelésért harcolnak a mátranováki bányászok Mátranováki Bánya­üzem nehéz viszonyok között kezdte meg az 1957. évi termelést. A nehéz kőzet­viszonyok mellett nem volt megfelelő munkalendület az elmúlt ellenforradalom utó­hatásaként. Kemény és szívós munkát kellett kifejteni, hogy a ter­melés megindulhasson. A munkafegyelem megszilárdí­tása mellett fontos kérdéssé vált az üzem gazdaságossága. Szépítgetés nélkül elmondtuk dolgozóinknak, hogy ez év első negyedévében több anya­got fogyasztottunk el, keve­sebb szén kitermeléséhez, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Dolgozóink elmondot­ták, hogy a többlet anyagfel­használás munkafegyelem la­zulásból és hanyagságból «red. Voltak olyan napok, amikor anyaghiánnyal küz­döttünk és nem volt mást tenni ,mint az ócskavasak és hulladékok között a még használhatót előkeresni és azt felhasználni. Ekkor láttuk mindannyian, hogy a kisebb értékűnek mondható, de igen nagy mennyiségben felhasz­nált anyagok is milyen ha­tással vannak az önköltség alakulására. A faanyagfogyasztást a biz­tonság elhanyagolása nélkül sikerült lecsökkenteni az év ■eleji magas fajlagos értékről 27 százalékkal. Ézt egyrészt a korszerű biztosítás fokozot­tabb alkalmazásával, más­részt a rabolt fa újrafelhasz­nálásával értük el. Fatele­pünk részére hordozható kör­fűrészt készítettünk, hogy a régebben tárolt hosszfákat a munkahelyeknek megfelelő ■méretűre vághassuk. A robbanóanyag felhasz- nálásánál csak igen kis javulás mutatható ki. Fajla­gos robbanóanyagfogyasztá­sunkat meg kell javítani. Komolyan kellett foglalkoz­ni a teljesítménynövelés ön­költségcsökkentő hatásával. Bányászaink ezt megértették és segítséget kértek, hogyan lehetne a teljesítményt több­let fizikai munka nélkül nö­velni. A vékony telepű fejté­seken Kóta-felrakógépeket al­kalmaztunk, amelyen keresz­tül a munkahelyeken az át­lapátolás teljesen megszűnt, teljesítményünk növekedett. Dolgozóink kérték az inpro­duktiv műszakok csökkentését. Javasolták, hogy szállításnál harmadonként egy-két főt le­het csökkenteni, forgató le­mezek helyett felnyitható kar­váltó alkalmazásával. így egy ember akár 1000 csillét is el A Nógrádi Népújság S. E. aláírással folyó hó 19-én a fenti cím alatt beszámolt a gépállomások félévi munkájá­ról. Általában egyetértek az elmondottakkal, azonban mégis lenne egy pár szavam, mert egyes kitételei tágan, homályosan vannak megfo­galmazva és így félreértések­re adhatnak okot. Az utolsó bekezdés így szól: ,.Minden gépállomásnál megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy nye­reségesen gazdálkodhassanak. A legnagyobb lehetőség a terv teljesítésében rejlik. Ez a legfontosabb forrása a be­vételek növelésének.“ így ez helyes is lenne, de hiányzik belőle a legfontosabb, hogy a tervteljesítésnek a leg­nagyobb részét a termelő­szövetkezeteknél kell el­érni és pedig a tala jmunka, a kaszálás, aratás és csép- lés vonalán. — nem pedig az országúton „normál- holdban” — mert tudni és érezni kell azt, hogy a gépállomás elsősorban a termelőszövetkezetekért van és nem fordítva. Miért mondom ezt? Mert itt állunk augusztus közepén és azt tapasztalom, hogy e hó végéig javulás nem lesz az ősziek alá való előkészítő talajmunkában és a nyár­végi 312 kh betervezett lu­cernavetés alá való munká­ban — melyhez az 50 mázsa lucernamag a tsz-eknél van mert nem tudnak erőgépet adni. Már pedig nem elég, hogy ez évben jó közepes kalászos termésük van, nem elég, ha a növényi sorrendjük, a ve­tőd, szállítani az eddigi két dolgozó helyett műszakon­ként. T ermészetesen sok egyéb * aprónak látszó gondo­lat került megvalósításra, amelyek bizonyítják, hogy dolgozóink olcsóbb szenet akarnak termelni. Paróczay Péter tésforgójuk, jó vetőmagjuk megvan a téeszeknek, ha ide­jében nem szántják a talajt. A téeszeknek jövőre is és mindig nagy termésre van szükségük. A lucerna vetésé­nél sem mindegy, hogy most augusztus végén, vagy csak jövő tavaszra vetik el, mert ha most vetik, úgy jövőre megerősödve 2-3 kaszálást is adhat, a tavaszi vetés esetén a vetés évében esetleg nem is lesz kaszálható. A gépállomások azt mond­ják, a csépléshez kellenek a gépek. Hol vannak a tarló­hántásra beütemezett gépek? Miért viszik azokat más vo­nalra és nem gondolnak arra, hogy csak a korai szántással előkészített talaj érik be olyanná — a vetés alá való szántási időre —, amely a leg­kedvezőbb. Minél később vég­zik el az előkészítő talajmun­kát, annál kedvezőtlenebb, s a talajban élő milliárdnyi hu­muszt gyártó baktérium in­gyenes munkája elvész. Arra is kell feltétlenül gon­dolni, hogy ha az első előkészítőmunkák elkésnek, nem lesz idő a kétszeri szántáshoz és egy szántásba fog kerülni az őszivetés ami súlyosan csökkenti a ter­mésátlagot, mint ez évben volt a somoskői III. Párt- kongresszus téesznél, ahol a kétszeri és egyszeri szántás után vetett őszi gabona kö­zött 4—5 mázsa volt a kü­lönbség. A tervet teljesítet­ték. Nagyon fontos, hogy hol, mikor és miképpen teljesítet- ték. G. H. Kilenc bányász KST működik megyénkben A bányászok körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a KST-mozgalom. Je­lenleg 60 bányász Kölcsönös Segítő Takarékpénztár műkö­dik, amelynek mintegy 5000 tagja havonta közel 400.000 forintot takarít meg. A me­gyénkben lévő kilenc bányász KST-nek 660 tagja van, akik havonta 35.000 forintot fizet­nek be. A tavaly már működő KST-ék közül csak egy nem alakult újjá ezideig, de máris hat új bányász KST szerve­zése van folyamatban. Érdemes csipkebogyót gyűjteni A csipkebogyót magas »C« vita­min tartalmánál fogva minden év­ben nagyobb és nagyobb mennyi­ségben gyűjtik be. A földműves­szövetkezetek által begyűjtött áru a -«Herbaria» Országos Gyógynö­vényforgalmi Szövetkezeti Köz­ponthoz kerül. A központ a beérkezett csipke­bogyót kettéhasítva, kimagozva, megszárítva hozza csipkehúsként forgalomba. Ugyanilyen állapot­ban majd száraz, egészbogyóként többszáz mázsás tételekben Skan­dináviába és egyéb államokba exportálja. ^A központ a begyűjtött és meg­szárított csipkebogyóból -«C» vita­min tartalmú csipkeszörpöt, majd csipkeürmöst is készít, mely szin­tén szaküzleteken és egyéb szak­boltokon keresztül kerül forga­lomba. A csipkeszörpöt védőitalként használják gyárakban bányákban, üzemekben. Ezenkívül a csipke­szörpöt erősítő-italként használják A csipkebogyógyűjtés után nagy az érdeklődés a megye területén, mert a földművesszövetkezet 1 kilogramm nyers bogyóért 2 fo­rintot fizet. Szorgalmas gyűjtő napi 80—100 forintot is megkeres­het a csipkebogyó gyűjtésével. Üvegező és képkeretező j szakmunkást felveszünk azonnali belépésre. Jelent­kezni lehet a Kiskereske­delmi Vállalat központjá­ban. Salgótarján, Petőfi tér 2. reggel 7—3 óráig. ——i' Hozzászólás „B gépállomások félévi itllinkáiárél“ szóló cikkhez Az uborka tragédiája Huj. de nagy a baj(!) sok az uborka! Ilyen csapás még nem érte a nógrádi népet. Még az ausztrál farmerre sem jelent oly veszélyt a vadnyulak inváziója, mint a nógrádi termelőre az uborka szezon. Sokan, sok uborkát ültettek, és a gyakori esőzések gom­bamódra növesztették a hengeralakú, szürkészöld színű gyü­mölcsöket. Annyi termett, hogy legújabban már a „bocikkal” kezdik etetni. A bocikat még sehol a világon nem szoktatták rá a kovászos és a saláta uborka evészetre — de Nógrádban igen! A szakértők véleménye szerint a száraz széna jobban csúszik a kovászos vagy saláta uborkával ... Az egészben az a világszenzáció, hogy az emberek helyett az állatok fogyasztják el az uborkát. De örüljön az emberiség, hogy valakik helyett valamik fogyasztják az uborkát, mert különben a földön rothadna. Micsoda tragédia?! Node nagy ludas ebben az uborka is: nagyra női, ahe­lyett, hogy kicsi maradna! Nem veszi figyelembe a fogyasz­tók igényeit . . . Viszont a szállítók igénye elérte a csillago­kat! Szinte fittyet hánynak arra az igazságra, hogy a pofonok és az ízlések különbözők. Ugye. amikor valamiből sok van. akkor lehet válogatni. De ha abból a valamiből nincs . . . De most más a helyzet! Van bőven uborka. Nagy a választék. De nem a piacon, ha­nem a parasztok és a szocialista szektorok földjein. A piacon lehetne olcsóbb is az uborka és még sem olcsóbb. Pedig az emberek megvennék olcsóbban is. Nem kellene őket erősza­kolni arra. hogy olcsóbb uborkát vegyenek . . . Csak hát a szabvány! . . Ez üti el az uborkát a piaci tetszelgéstől. Ez üti el az embereket az olcsóbb, a friss, vitamindús uborka fogyasztásától. Ugye a termelő azért termel uborkát, hogy a piacon érté­kesíthesse? Addig nincs baj. míg az uborkáért „filléreket” fizetnek. A baj ott kezdődik, araikor már az uborka nem keli még a „bociknak” sem! Szégyen ide. szégyen oda; a termelők nem azért termelik az uborkát, hogy az állatok „zamakója” legven, hanem, hogy az emberek táplálkozzanak vele S ugye. nem azért termelünk több uborkát, hogy egyre följebb és följebb kanyarinthassuk a fogyasztói árát. hanem, hogy az amúgy is magas piaci árát leszorítsuk: jól éljen a nép — a termelő is, meg a fogyasztó is. Nem lenne baj. ha az illetékesek megértenék ezt! Nem is kell nagyon megerőltetni magukat, hogy ezt megértsék. Ugye a kövérre hízást meg lehet „torpedózni”. Ez a termelő­től függ. Ha a szedést gyakran megismétli, nem női a nyakára az uborka és ez a módszer a termés mennyiségét is kedve­zően befolyásolja. A szedést és a fogyasztók igényeit a fel­vásárlóknak kell harmonizálni. A kínálat kerekíti az árakat. De az ilyen munkához rugalmasság és új szocialista kereske­delmi szellem szükséges. Sajnos”, ezt pedig nem árulnak az állami boltokban, de a maszekok bódéiban sem. (Lantos) Salgótarján és vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet értesíti tag­ságát, hogy 1956. évi nyereségből a tagok ré­szére visszatérítést fizet a szövetkezet központi irodája Régi Posta u. 2. sz. alatt a hivatalos időn belül. Felhívjuk tagságunk figyelmét, hogy érvényes és kifizetett részjegyeik után 15%-os visszatérí­tést adunk és feltétlen keressék fel szövetkeze­tünket a visszatérítendő pénz átvétele végett. | ilyen nagy is az ember! Egyszerre képes rom­bolni és építeni, gyűlölni és -szeretni. Folyton ilyen gon­dolatok foglalkoztattak, míg ■vonatunk a végtelen szovjet földön Moszkva felé robogott. „Izgalmas“ kirándulás a Szovjetunióba utazni, bármi­lyen nemzetiségű is legyen az utazó. Kevés olyan ország -van a világon, amelynek tő­kés urai nem kényszerítették -volna katonáikat a világ első munkáshatalma ellen. Az in­tervenció évei alatt 14 kapi­talista állam tört az akkor még belső harcoktól vérző, ■éhező, fázó szovjet földre. Aztán a második világhábo­rúban az egész tőkés világ harcolt ellenük. Mennyi harc, küzdelem, lemondás, fél- Európányi terület teljes ki­fosztása, feldúlása, 8. millió ember szörnyű halála, nyo­morékok százezrei, árvák és özvegyek milliói! És ezután 1956 magyar októbere ... Milyen roppant erős, maga­bízó az az ország, amely mégis majd az egész világ, 131 ország fiatalságát vendé­gül látja... És hogyan fogad­nak bennünket, magyarokat... (A városról, Moszkva felejt­hetetlen képéről most ne ber széljünk. Erről majd később.) Moszkvában első útunk a hí­res, nevezetes Vörös Térre vezetett. Este 11 óra volt, mikor kiértünk. Hullámzott, hömpölygött a tömeg az óriási téren. A Kreml-mel szemben áll a Gum nevezetű óriási áruház. -(Moszkváról ízűikét nap a cSzovjetnnióhan in írva elengedhetetlen az óriási, monumentális jelző haszná­lata — a város ötször akkora, mint a mi Budapestünk!) Az áruház tetejéről reflektorok ontják a fényt, nappali vilá­gosságot árasztva. Hunyor- gunk a fénytől... és a meg­hatottságtól. Moszkvában, a Vörös Téren vagyunk! Jobbról a Kreml, előtte Lenin és Sztálin tetemeit őrző sok­színű márvány Mauzóleum, távolabb a Szpaszkij torony híres muzsikáló órájával — a tér zárója a XVI. században épült, mesés szépségű, sok­kupolás (a kupolákat arany­lemezek fedik) Vaszilij szé­kesegyház. A Mauzóleum előtt ezernyi ember áll néma csendben. Mintha azt vár­nák, hogy a két nagy vezető kinézzen hozzájuk, intsen ne­kik. [ ézem az embereket. Nagyrészük szovjet, de itt is, ott is FDJ-jel vény es, kékinges német fiatalokat lát­ni (mintha zavar, szégyen­érzet lenne arcukon), Afrika fekete fiait könnyű felismer­ni, a mi magyar csoportunk mellett kreol bőrű, fekete ha­jú iraki férfiak állnak. Áll­nak, várnak, szorosan egymás mellett. Soha nem látott, is­merősök, szovjet és német fiatalok megölelik egymást és örök hűséget, barátságot fogadnak egymásnak sok-sok nemzet fiataljai a Vörös Té­ren, ott, a Mauzóleum előtt. A téren rengeteg ember. Egy-egy külföldit húszas-har­mincas csoport vesz körül. Mikor megtudják, hogy Veng- riából jöttünk és hogy ven- gerszkik vagyunk, nagyon sokan jönnek körénk. Ke­zünket szorongatják, címün­két, aláírásunkat kérik, jel­vényt cserélünk és többen is mondják, hogy ismerik a ma­gyarokat. Egyikük látta La- tabárt, a másik Munkácsyra mondja, hogy harasó, fiatal gimnazista Hidegkúti felől ér­deklődik. Nem az „érdekes“ külföldi iránti ez az érdeklő­dés. a barát, a testvér fogad­ja így hozzátartozóit. Benyo­másaink felől érdeklődnek, arról, hogy voltunk-e már Moszkvában. Gyarló orosz tudásunk nem elég, „nehéz“ itt a beszélgetés: kézzel-láb- bal, rajzzal folyik a társalgás. És megértjük egymást. Szű­kül a kör és a vengerszkik izzadnak... Nem könnyű a kérdésekre válaszolni. ehezen sikerült tovább jutni. Alig, hogy kisza­badultunk a baráti gyűrűből, egy idős, 50 év körüli szov­jet nő termett előttünk. Szép­arcú, teljesen ősz hajú nő volt. Ügy tűnt, mintha lát­tam volna már valahol. Pe­dagógusnak néztem. Barátin rámnézett és jobbkezét eny­hén ökölbeszorítva felemelte és nem szemrehányóan, nem számonkérően, de határozot­tan mondta: oktyabr! (októ­ber!). Egy szó volt csak, amit mondott, de megértettem ki nem mondott szavait is. Ke­resgéltem az orosz szavakat, hogy válaszoljak, hogy meg­nyugtassam: soha többé! — de ő már nem volt előttem. Sétáló léptekkel tovább ment. Egy 30 év körüli nő állt előt­tem és azt mondta, hogy a széparcú nő fia Budapesten kaput, meghalt — és az idős nő irányába ő is elsietett... Én is és egy „France“ jel- vényű fiatal is elszakadt cso­portjától. A Történelmi Mú­zeumnál találkoztunk össze. „Nehéz“ beszédbe kezdtünk. A jobb értés kedvéért orosz szavakkal is segítettük ma­gunkat. Elmondta, hogy pári­zsi. Huszonhat éves. Autó­gyári munkás. Harcolt Viet-k námban. Pártonkívüli. Lesze­relése óta vasárnaponként társadalmi munkában ter­jeszti a L'Humanitét, a kom­munista párt lapját. Azért, „mert a kommunista párt volt az egyetlen, amely elle­nezte a vietnámi háborút“. Nagyon örül, hogy végesza- kadt a francia—vietnámi há­borúnak, hogy újra civil le­het. Magyarországra terelődött a szó. Megdöbbentette és eleinte nem értette, hogy a magyar október idején, a írancia reakciósok megtámad­ták Párásban a kommunista, párt székházát. Később esz-< mélt csak, hogy új háború i fenyegetett. Azóta sem letti kommunista, de vasárnapon-' ként változatlanul terjeszti aí L‘Humanitet. A francia ha- \ ladó mozgalom gyűjtése ered-( ményeként kerülhetett ki. Moszkvába. Gyönyörű itt min­den. — Ezeket mondta új fran- j cia barátom, Michel Simone.' Miután elbúcsúztunk, mégi utánam kiáltotta: Látta a' csárdást Párizsban. Bizonyo- \ san a népi együttesre gondol. J így váltunk el. Hétnapos \ moszkvai tartózkodásom ide­je alatt sokszor gondoltam \ új barátomra, de nem talál-1 koztunk többé. Tudom, nem „szabályos“ beszámoló ez. Az utazásról, J az érkezésről, az első szemé­lyes benyomásokról kellene» írnom először, de az első j moszkvai éjszaka felejthetet- s len emléke nem engedett f nyugodni. Sokat beszélünk mi prole-í tár nemzetköziségről, de saj-J nos, sokszor csak jelszóként. Moszkvában döbbentem rá,» hogy mily nagy felelősségéig ró ez ránk. gyönyörű, 34 emeletes szállóig (itt, a Hotel Ukrajnában szállásoltak el I bennünket) aznap éjjel gya-■ log tettem meg az utat. Haj -1 nali fél három volt, hogy ha­zaértem. Gyönyörű volt az éjszakai Moszkva. (Folytatjuk) Túrái Lajos Általános iskolások és középiskolások az előirt is­kolaszereket, füzeteket már most megvásárolhatják az ÁLLAMI ÁRÚHÁZ-BAN (Az előre csomagolt füze­teket gondosan nézzék át, mert több csomagban ajándéktárgyra utalványt találnak.) Kocsisokat és rakodókat a Sal­gótarján! és Nagybátonyi munka­helyünkre felveszünk. Munkaru­hát, védőöltözetet, napi kétszeri Imeleg étkezést á 7.10 Ft-ért térí­tés ellenében biztosítunk, úgyszin­tén munkásszállást és havonta egyszeri hazautazást biztosítunk. (Jelentkezést augusztus 22-én délig, íaz É. M. 2. sz. Szekér és Kordély- [fuvarozási vállalat kirendeltségén Salgótarjánban, Nagycsáté - dűlő, (Nagyállomásnál. Háló és kombinált bútorok ké­szen és rendelésre príma kivitel­ben kaphatók. Budapest, IX., Mes­ter u. 34. Vámos. Az Állami Fodrászat vágott ha­jat vásárol. Budapest, V., Kossuth Lajos u. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom