Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-24 / 67. szám
1957. augusztus 24. NÓGRÁDI Népújság 3 c III 01 hét lakat alatt őrzik a versenyeredményeket 13 éve szabad a testvéri román nép Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói gyártmányaikkal a lakosság ellátását szolgálják. Nem közömbös tehát, hogy e közszükségleti üzem teljesíti-e tervét, vagy nem. A tervteljesítés egyik nagymérvű elő- segítője a szocialista munkaverseny. Az elért jó eredmények teszik lehetővé a több és jobb tűzhely, kályha gyártását. Aggódva figyeltünk a gyár felé, mikor anyaghiánynyal küzdött. Most, hogy van anyag, újra megindulhatott a munka. t, A gyárban még pár hónappal ezelőtt munkaverseny csak a kulcsformázóknál folyt. Nem sokkal később a többi üzemrészekben is életre kelt a versenymozgalom. Az említett anyaghiány azonban rányomta bélyegét a versenymozgalomra is. Ezután tehát most joggal hinné bárki, hogy van anyag, van munkaverseny. A dolgozókkal beszélgetve azonban ez a véleményünk megváltozott. A május 1 ifjúsági brigád egyik fiatal tagját^ Wewart Ferencet kerestük fel. A fiatalok jól ismerik az üzem sajátos viszonyait, mert vállalást a minőségemelésre tettek. Eddig még rendben is volna minden. A fiatalok versenyezni akarnak, de vajon verseny-e az, amikor pont a versenyzők nem ismerik elért eredményeiket? Ezekután azon sem lehet csodálkozni, ha nem születnek kimagasló eredmények. S ami a legszomorúbb, ezért pont az az üzemvezetőség a hibás, amely a jobb eredmények elérésére hivatott.* pi formázóknál Nagy József elvtársat kerestük fel. Hasonlóan a kézi formálókhoz, itt is minőségi verseny folyik. Nagy elvtárs azok közé tartozik, akik kivételesen ismerik eredményeiket. Persze nehogy arra gondoljon bárki, hogy talán azért, mert közli vele az üzemvezetőség. Nem erről van szó. Nagy elvtárs minden műszak után valósággal kiköveteli elért eredményének közlését. így tudja jó eredményét még tovább fokozni. Majd a kulcssajtolóba látogattunk el. Galló Istvánné- val beszélgetünk. Addig megy is a beszéd, míg a verseny formájáról, céljáról érdeklődünk. Amikor arra kérünk választ, hogy mondja meg július hónapban elért eredményét (augusztus 18-án), nem tudja. — Lajos bácsinál megnézhetik, benne van a könyvben. Ügy látszik, a Tűzhelygyárban hét lakat alatt őrzik a dolgozók eredményeit. Bent van az irodában, a könyvben, kréta és tábla ismeretlen. gyárkapuban lévő táb-; Ián hatalmas betűk hir- i detik: „versenyhíradó“. Erre! azonban csak plakátok ke- j i.ülnek. Vajon miért nem le- i hét ide kiírni a dolgozók i eredményét? A velünk tar-; tózkodó ÜB. elnök így vála-i szol: — Tudom, hogy így van. j írják meg jó keményen. Hát ez szomorú. A szak-; szervezet a verseny gazdája.; Merlék elvtárs talán úgy; képzeli el az eleven verseny- j mozgalmat, hogy lapunkban! írjunk erről „keményen“. Jó.] jó, de akkor miért van aj Szakszervezet a gyárban? A dolgozókkal folytatott; beszélgetések azt igazolják,; hogy hívei a munkaverseny-; nek. Abban azonban vala- i mennyien megegyeznek, hogy i az eredményeiket nem isme- j rik. Ügy látszik, a dolgozó-; nak sokkal könnyebb öt for-; maszekrényt terven felül el-; készíteni, mint egy műszaki-! nak az eredményt kiírni. Vi-| szont akkor miért ösztönzik j a fizikai dolgozókat verseny-; re, ha eredményeiket nemi tartják nyilván? gy hisszük, Merlák elv-] társ, ha a cikket elöl- ] vassák, azért nem javul meg! a versenymozgalom. Egyedü ! csak Önök, tűzhely gyáriak; tudják^megjavítani. Mi hisz-! szűk, hogy így lesz, „jó ke-j mény“ cikk nélkül is. — tob — ! 11 román kőolajipar fejlődése A kőolajipar vezető helyet foglal el a román gazdasági életben. Ez az iparág az elmúlt években állami támogatással és a Szovjetúniótól kapott segítség révén hatalmas fejlődésen ment át. Míg a kőolajtermelés 1947-ben 3,850.000 tonnára csökkent, addig az államosítás után a termelés gyors fejlődésnek indult. A moldovai kőolajvidék az ország egyik legjelentősebb kőolajközpontjává vált. Az új kőolajmezők megnyitása, valamint a Prahova völgyében lévő régi kőolajforrások racionális kiaknázása, a kőolajipari dolgozóknak az a hazafias akciója, amellyel üzembe helyezték a tőkések által elhagyott kőolaj kutakat, a kőolajtermelés megnövekedéséhez vezetett. Az 1956. évi termelési színvongl elérte a 10,920.467 tonnát, ami jelentősen meghaladja a tőkés termelés legmagasabb szintiét. A Román Népköztársaság Magyar Autonom Tartományának életéről Augustus 23-án ünnepli a román dolgozó nép felszabadulásának 13. évfordulóját. A magyarlakta vidék gazdasági életének néhány jellemző vonásával foglalkozunk ez alkalomból. Valószínűleg ugyanilyen ügyesek a földművesek is. KÉPEK A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL A hó birodalmában a Fogarasi havasokban ▼VVVVTYYTVVVWVYYVVVTVYWYVVVVVYVVYYVYVVWWTVVVVVYWTVVVVVY> = az angliai tízről egyre és az argentínai export hétről hatra esett (Franciaországé változatlan maradt), addig a nyugat-németországi export kettőről tízre ugrott. Nyugat-Németország tőkét is akar exportálni Nyugat-Németország azonban nem elégszik meg azzal, hogy csak árúkat szállítson. Tőkét is akar exportálni, mert az évek során felhalmozódott külkereskedelmi egyenleg feleslegét gyümölcsöztetnie kell. Ezért fogott bele brazíliai beruházásokba és így került 1956-ban a brazil beruházási lajstromon már a harmadik helyre. Amerika 43.2, Anglia 13.5 százalékos részesedése mellett Nyugat-Németország 11.8 százalékkal szerepel. A Mannesmann konszern cső- és nitrogéngyárakat épített Brazíliában, a sao-paolói új cellulózé- és papírgyárban német tőke szerepel. Ezenfelül Nyugat-Németország nagy meny- nyiségben szállít ipari gépeket is Brazüiának, még pedig hosszú lejáratú hitelre. E gépek ellenértékének bankári biztosítása gyakorlatilag a német tőke burkolt érdekeltségét jelenti a legkülönbözőbb brazíliai iparvállalatokban. Ezek az üzleti merészségek és kiagyalt tőkés spekulációk pillanatnyilag enyhítik a nyugat-németországi ipari termelés gondjait, de nem oldják meg Brazília égető kérdéseit. Az idegen tőkének — és így a nyugat-németországi tőkének is — Brazíliában létesített vállalatai az országnak csak a gyarmati munkabér filléreit hagyják meg, míg az elsajátí-s tott többletértéket maradékta- g lanul „haza-exportálják“, te-fg hát az ország gazdasági önál-g lósága és függetlensége előreg „Népek közötti testvériség” filmszínház Bukarestben nem halad. Ami pedig a nyu- §§ gat-német tőke behatolásának j§ * stabilitását illeti, az ellenlá-g bas imperialista hatalmak —g ez esetben az Egyesült Álla- s mok — sőt Anglia sem tűr-s heti el, hogy tőkés verseny- M társa gazdasági pozícióit ille-{g tőén föléje kerekedjék. Amígg a nyugat-német ipar a brazí-jg liai gazdasági életnek csak a| felhámján tevékenykedik, ezjg a mozgása az amerikai fi-§§ nánckapitalizmus szempont- f§ jából még érdektelen. Mi-g helyt azonban a német iparig tőkének brazíliai koncéntrá- g ciója nagyobb méreteket öl-lg tene, az imperializmus törvé-g nyeinek logikája szerint eg két, ez idő szerint párhuza-g mosan haladó külön érdekű g tőkés hatalomnak mind éle-g sebben ütköznie kell. g (Megjelent a romániaip ^ bukaresti Testnevelési Főiskola hallgatói a főváros ,,Elore“-ben.) = egyik legszebb parkjában 1952-ben a Komán Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése megszavazta az ország új alkotmányát. Az alkotmány 19. cikkelye, amely szentesíti a Magyar Autonom Tartomány megteremtését, a következőket 3 mondja: »A Román Népközg társaság Magyar Autonom g Tartománya azt a területet g öleli fel, amelynek magyar-szé=| kely lakossága van és ez a targ tomány adminisztratív vezető= séggel rendelkezik, amelyet az g autonom tartomány lakossága g választ meg«. g A szorgalom és a vakmerő- gpég a Magyar Autonom Tar- gtomány lakosságának két lé- gnyeges vonása. A népi de- gmokratikus rendszer letépte jennek a két jó tulajdonságának a láncait s ezáltal ez a g két tulajdonság úgy átalakíttatta a Magyar Autonom Tartományt, hogy alig lehet ráismerni. A régi kép szakadatlanul változik. 1 A természet bőkezűen szórta gjavait az országnak erre a ré- jjszére: végtelen fenyvesek, gbükk- és tölpyerdők, nagy sfö! dgáztartalékok, lignit- és gtőzegle’őhelyek, vasérc, réz- gtartalmú Pirit, só, énítőanya- glok. Ezeknek a természeti ^kincseknek sokoldalú értékesítésére a népi hatalom a Ma- fggyar Autonom Tartományban ^ugyanannyi vállalatot hozott g étre, mint amennyit a burls zsoá földesúri rendszer, de Ü ezeknek az új üzemeknek, g ’váraknak a mérete és jelen- g ősége a népgazdaság egészégien sokkal nagyobb. Ebben gaz időszakban épült a „Simo gGéza“ bútorgyár, amely Dél- s celet-Európa legnagyobb és glegkorszerűbb bútorgyára s Ebben az időszakban hegyezték üzembe a 100.000 ki- glowattos kapacitású erdő- gszentgyörgyi „Vörös Csillag“ g hőerőművet, a gyergyóreme- glei tejporeyárat, amely a maggá nemében az első Romá- gniában, továbbá egy korszerű g lenfonodát egy lentiloló üze- gmet, az „Encsel Mór“ gépgyárat, amely a textilipart látja gél cserealkatrészekkel, vala- gmint más iparvállalatokat, g Mivel az erdők a tartomány ^területének körülbelül 43 százalékát foglalják el, nagyszámú fűrésztelepet hoztak lét- gre- itt. g A Magyar Autonom Tarto- gnányban jelenleg több mint g200 országos és helyi jelen lő- gségű iparvállalat termel, g Az utóbbi nyolc évben a gMagyar Autonom Tartomány- gban a munkásosztály száma g csaknem 19 500-al növeke- gdett. A munkások közül két g kategória komoly hírnevet gszerzett a tartománynak, és- gpedig a fakitermelők és a Fogművesek. Romániának csak- g nem valamennyi erdöborí- gtotta hegyvidékén dolgoznak sólyán favágók, akik a Magyar g Autonom Tartományból j.it- gtek. Minden nagy építkezésinél találkozhatunk a Magyar g Autonom Tartományból <=/ár- = nazó ügyes ácsokkal és közművesekkel. Ennek a tartománynak a földje nem olyan termékeny, mint az ország többi részében és ez magyarázza azt a szívós kitartást, amellyel az itteniek földjüket megművelik. A Magyar Autonom Tartomány parasztsága éppúgy, mint Románia más vidékeinek szántóvetői, vállvetve dolgozik s a bőség útján halad. 1957 elején 17.907 parasztgazdaság tömörült a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában. 1956—1957-ben, csupán egyetlen év leforgása alatt közel 4.400 család lépett a kollektív gazdálkodás útjára. A mezőgazdaság szocialista szektora a tartomány vetés- területének 38.28 százalékán gazdálkodik. A vetésterület egy részét a tartományban működő 8 gépállomás korszerű gépeivel művelik meg. Ma sok felsőfokú mezőgazdasági káder segíti nagy szeretettel és hozzáértéssel a Magyar Autonom Tartomány dolgozó parasztságának munkáját. A tartomány területén 45u agro- nómus, állatorvos és más mezőgazdasági szakember tevékenykedik, szemben a múltbeli harminccal. A mezőgazdaság büszkeségét az állattenyésztés képezi. A Magyar Autonom Tartomány falvainak lakóit kiváló állattenyésztőknek ismerik. Ez a foglalkozási ág különben már évezredekkel ezelőtt meghonosodott náluk. Ma azonban, amikor a népi demokratikus állam hathatósan segíti az állattenyésztőket, az állatállomány évről- évre gyarapszik. 1955-ben a tartományban 259.100 szarvas- marha, 128 300 tehén, 273 600 sertés 509 400 juh és 52 00 ló volt. Ha valaki ezeken a tájakon utazik, nemcsak az idevalósiak tehetsege, szorgalma és munkájának eredménye nyűgözi le, hanem a természeti szépségek is. A Magyar Autonom Tartomány csodálatos képét fenyőborította hegyhátak, a hegyekről alárohanó folyók egészítik ki. A dombok közt és a völgyekben terül el Borszék, Szováta és Tusnád, a világszerte ismert román fürdőhelyek. Mindaz, ami eddig megvalósult a Magyar Autonom Tartományban, közös munka eredménye. Ezeket az eredményeket testvéri szövetségben, szorgalmas munkával 146.289 román, 575.526 magyar és 14.629 egyéb nemzetiségű dolgozó érte el. Olyan emberek, akik együtt harcolnak az új, szocialista élet megteremtéséért. C. P. Turnu Severin dunai kikötő Felhívjuk a termelőket, hogy a cséplés után a gabona még nem teljesen száras, így nem tárolóképes A hazaszállított terményeket nagyon tiszta zsizsiktelení- tett helyen gondosan szárítsuk meg, ellenkező esetben ki van téve dohosodás- nak. Legbiztosabb ha feleslegét eladásra felkínálja a Termény forgalmi helyi megbízottjának
