Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-19 / 66. szám
7/, ki (agaiba tmzLted Sert! Bükkszék a dolgozóké Megyénkben évi 8 millió forint kultúrális életünk fejlesztésére K ulturális életünkben is stb. együttesei. Lehetőség van + ........... .... 1________ „ -J^7,-,~.vA7, 7 *A\. p éldátlan eredményt hozott a Magyar Népköztársaság Alkotmányának törvénybe iktatása. Megyénkben a felszabadulás előtt alig volt 20—25 olyan helyiség — beleértve a mozikat, könyvtárakat és kaszinókat —, amelyek némi szórakozási és művelődési lehetőséget nyújtottak a lakosság számára. És mit mondanak ma a számok. Megyénkben jelenleg 98 kultúrotthon van (községi, városi, járási és szakszervezeti). Ezek általában több helyiségből állnak, amelyekben lehetőség nyílik a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére. Ezenkívül körülbelül 30 klubhelyiség biztosítja még a jó munka után megérdemelt kellemes pihenést: szakköri foglalkozásokkal és különböző játékokkal. Megyénkben körülbelül 250 művészeti csoport működik, melyek legtöbbje magasabb kulturális igényeket is kielégít. Például az Acélárugyár, Mohora, Buják, Galgaguta Egy orvos hozzászól l lkotmányunk ünnepén *• fontos dolognak tartom városunk illeisszaemlékezést izségügyi helyzetét í. ok eredménnyel büszkél- hetünk. A gyermekvéde- terén három bölcsödét tunk és egy anyatejgyűjtő mást. Az állomás havonta -60 liter tejet gyűjt össze juttat el a rászoruló cse- nőknek. Kettővel nőtt a ;eti orvosi rendelők száma, ;zerűbbé, modernebbé vál- ak az üzemorvosi rende- Tizenhat ággyal bővült a -mekosztály, terveink sze- új megyei kórházat is unk. Folyamatban van a észeti osztály kibővítése Teljesen felszerelt tüdőgondozó intézetünk. Városunk jövendő fejlesztésében is gondoltak az egészségügyre. Orvosi rendelőt kap a vásártér, a régi helyén pedig gyermekvédelmi tanácsadót létesítünk. Ide helyezzük az anyatejgyűjtő állomást is. E sok eredmény mellett gondokkal is küzdünk: kilenc körzeti orvosi állás helyett csak hetet tudtunk betölteni, ebből is két orvosunk más vidékre kéri magát, kettő pedig már túl van a hatvan éven. Gondolni kéne a beruházásoknál az orvosok lakás- problémáira is. Akkor biztosan szívesebben jönnének ide az új orvosok. Elmondotta: Deák Ferenc salgótarjáni tisztiorvos arra is, hogy a dolgozók különböző ismeretterjesztő előadásokon, tanfolyamokon művelődjenek. Fejlődő kulturális életünk eredménye az 1955- ben létrehozott Salgótarján Városi Zeneiskola, ahol a dolgozók gyermekei magasabb zenei képzettségre tehetnek szert. A felszabadulás előtt még 20 filmszínház sem volt a megyében. A látogatók száma évente körülbelül 300 ezer fő volt. Jelenleg megyénk területén 72 filmszínház működik. Mozikultúránk fejlődésének hű bizonyítéka, hogy 1957 első felében a látogatók száma 1 millió 300 ezer fő volt. /§ z Alkotmányban biztosí- tott művelődéshez való jog gyakorlati megvalósítását jelentik az országszerte létrehozott közművelődési könyvtárak is. Nógrád megyében a felszabadulás előtt, sőt 1949 első feléig is csak néhány üzemi könyvtár működött. 1949 második felében nyitották meg Salgótarjánban a körzeti könyvtárat, amely még ebben az évben 72 népkönyvtárat létesített a megye falvaiban. Ezeknek a száma 1956- ra 167-re nőtt. Ez azt jelenti, hogy megyénk legkisebb településére is eljutott a könyv. A művelődéshez való jog tehát nemcsak papíron van meg. Nógrád megyében évente kb. 8 millió forintot tesz ki ez az összeg, amelyet kulturális életünk fejlesztésére biztosít államunk. II szelíd lejtőjű hegy tövé" bői előtörő sós. meleg víz ezrével hódítja magához a munkásembereket, a munkásnőket, a dolgozó paraszt embereket. Vizétől gyógyulást nyernek a munkában elfáradt emberek, a reomatikus fájdalmaktól szenvedő betegek. Megszerette, megkedvelte a nét). Naponta százával járnak fürödni az idősek, hogy elűzzék a test nyugalmát megzavaró reumát. Kellemes itt lenni, s hallgatni az emberek megjegyzéseit s látni a strandoló fiatalok vidámságát. A kis kerek medencét most is körülülik mint mindig. Az egyik idős hevesi narasztnéni — miközben belemártotta fáradt, beteg testét a meleí». sós vízbe — megjegyezte. — Isten áldása ez a népre... A hasonlókorúak helyeslőén mondtak igent, de többen körülötte huncutkásan mosolyogtak. Én is ezt tettem. Hiszen Női dolgozók az Alkotmányról n lkotmányunk 50. §-nak •• első bekezdése így hangzik: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egvenlő jogot élveznek.” Romhánv Sándorné a Salgótarjáni Tűzhelygyár női dolgozója a njúltra emlékezve a következőket mondja: E SSEGBOL •t a kezükből, er meggvőző- sg van fogva, írj, hogy még nény se bírt 'egyvert kérő, ás emberek, : a mai muntük a hiányát rendezett, a ű-halni tudó szovjet had- aposan elme- gyveres kato- :szét föl tudta aira, a régen készülő szervezkedő ellenség. De próbálja ezt valaki megcsinálni a munkásőrségnél. Aki IDEKERÜL, annak nem frázis. nem egy paragrafus a sok közül az alkotmányban az a mondat, hogy a haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. Nem egynek elszorul a szíve a meghatottságtól, amikor az eskü szövegét mondja . . . ..Ha pedig eskümet megszegem, sújtson a Népköztársaság törvénye, pártom. osztályom megyetése.” November, december már egyre erélyesebb lett a munkások követelése. munkásőrséget kell felállítani. Még az ablakok is belerengtek a dörgő éljenbe, amikor Kádár elvtárs februárban a salgótarjáni kommunista nagvaktiván bejelentette, hogy meglesz a munkásmilicia. A legtöbb helyen kétszer, háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyi kellett. Az üveggyárban például nagy volt a sértődöttség azok körében, akik kimaradtak. Iko- nomo Hédi görög szabadságharcosok lánya még sírt is. Ha örögor- szágban nem harcolhat a szabadságért, legalább itt hadd védje a népi demokratikus rendszert. Most aztán már büszkén feszít az egyszerű munkásruhának tűnő egyenruhában.! Szorgalmasan jár a kiképzésre Andój Máriával, Szabó Istvánnéval és aj többi nővel. Egyszerű kék munkaruha, lenini! sapka. Ez a munkásőrség egyenru-I hája. Nem pompás díszruha. Nincsen« rajta semmi ékesség, de alatta forró.« a néphez hű szív dobog. Amerre el-J haladnak, bizalommal teli szemek kí-J sérik. Ezer és ezer ember van még,! aki ha szükség lenne rá, bármely! percben kész maga is fegyvert fogni.« közéjük állni. Októberben is csak a * szervezetlenség miatt ült tétlenül sok" munkás. ! ■ Persze, ki hitte volna, hogy bator-J sága legyen valakinek kezet emelni J a munkáshatalomra. Most láthattuk J hogy saját hatalmuk visszaszerzése! érdekében a ..jó” uraknak minden-« hez van bátorságuk, hát most mi is« megteszünk minden intézkedést. J ■ Jó tudni, ho"-' kipróbált, bátor em-J berek kezében van a fegyver, (az! egyik parancsnok saját sógorát nem! engedte fölvenni, mert novemberben« gváván viselkedett!. Mindjárt nyu-j godtabban hajtja álomra fejét min-J den becsületes ember. ! — Első ízben 1936-tól 1940-ig dolgoztam itt — mondja Rom' hányiné. — Órabérem 16 fillér volt. Ugyanakkor a férfiak, nak 29—36 fillért fizettek. A női dolgozók közül voltak olyanok is„ akik csak 12 fillért kaptak. Petik Rozália is 14 éves korától dolgozik. Az ő munkáját például óránként 18. a férfiakét pedig 40 fillérrel számolták el. Ebben az időben nem volt ritka eset. amikor 16 órán át dolgoztatták' a munkásokat. Fizetett szabadságról, — ami ma már olyan természetes — akkor szó sem lehetett. Leszámolásnál pedig mindenkor elsők voltak a nők, akiket elbocsátottak. És még egy! Amikor pedig teherben jártam a fiammal, az orvos nem fogadott el betegnek, szinte a gyárban szültem . . . Éppen a közelben tartózkodik ifj. Lipták Jánosné, aki most vár babát. Mikor megkérdezzük tőle, hogyan bántak vele. amikor megtudták hogy teherben van. Azt vála szolja, hogy terhességének már a negyedik hónapjában könnyebb munkára tették. lubickoló fiatalok is épp úgy tudják, mint én, hogy a ,,ma- gasságos öregúrnak’ semmi köze sincs az ilyen áldások osztogatásához^. A mérnökök, a fúrómunkások segítették felszínre jutni a gyógyhatású sót, meleg vizet, amit most mindenki kénye- kedvére élvezhet. De élvezze is! Tőlem nem messze barnatestű fiatalembereket látok. Úgy vélem, nógrádiak vagy legalábbis ott dolgoznak. Nem csalódtam. Az egyik fiatalembert Asztalos Jánosnak, a másikat Ludvig Barnának hívják. Szénbányászok Mizserfán. Asztalos János Mizserfa Pál- hegy I. üzemében dolgozik, jobb lába reumás. Az orvos ide utalta be — gyógyulni. Ludvig Barna, Gusztáv-lejtaknán dolgozik. Munkaközben megrántotta derekát és az orvos őt is ideküldte — gyógyulni. szünteti a fájdalmakat. Eljöttem saját költségemen. Tíz napig leszek itt . . . Látni itt bőven olyan embereket, akik saját költségükön utaznak ide egy pár napra, vagy hétre. Amott a medence túlsó oldalán látni a fiatal Fekete Elemért, a Salgótarjáni Bizományi Áruház vezetőjét. Izületes ő is. S amikor szerét teheti, elruccan ide egy napra, saját költségén. M incs is annál kellemesebb, mint itt eltölteni egy boldog, vidám hetet. Bükkszék a dolgozóké S a népi államunk gazdasági helyzete megengedi,. bizonyára kibővítik a strandot és építenek ide több üdülőt, hogy még több dolgozó ember élvezhesse a sós, meleg gyógyítóhatású vizet. (1—1) — Reméljük, térünk haza — mind a ketten. egeszsegesen jelentik ki Q jó meleg vízbe áztatja testét, az 57 esztendős Jessze Sándor bácsi is a mi- zserfai bányaüzem villanyszerelője. — Reuma bántja a lábam. Annyira kínozott már, hogy muszáj voltam eljönni . . . Talán sehol sem éget úgy a nap, mint itt a strandon. Szinte percek alatt ..pirosra sül” itt a legfehérebb testű ember is. Sok ember ismeri már a nap eme ..huncutkodását” és ezért ha szert tehet rá, fürdés után az árnyékba menekül. Egy kis fa árnyékába hűsöl az öreg Mogyorósi János bácsi. Bag- lyasaljáról jött ide. — Karjaimat, lábaimat a reuma bántja. Ez a viz meg,ttqov BT.NÉ7EM az öreg Ver-! bóvszki bác~it. Kövesdi bácsit, a fia-J tál Varga Pált. és a többieket, úgy! érzem, amíg ilven emberek állnak p1! vártán az egész országban, addig« nyugodtan alhatnak gyermekeink« tündérá!mok csalhatnak mosolyt ki-J csinv arcocskájukra. Addig a picinvj emberkék boldog kacagását nem! meri halált os-úó fegvverdörejjel el-» némitani az ellenség. Ehhez nem keil kommentár... XT ét férfi gyalogol a nagyalmási gyümölcsös felé vezető úton. Mindkettő mezőgazdasági szakember. Beszélgetnek... — Nem bántam meg, hogy ide jöttem brigád-agronó- musnak. 22 éves vagyok, 1.600 forint a fizetésem, fejadagot, illetményföldet kapok — így magyarázza a fiatalabb. Az idősebb, kopaszodó férfi közbeszól: — Jó nektek... 22 éves koromban javába kuliztam. Havi fizetésem 10 ezer korona volt. S egy pár_bakancsért nyolc hónapig kellett dolgoznom gróf Eszterházy Pál birtokán. Szakember voltam, de sehol annyit nem dolgoztam és éheztem, mint nála. E beszélgetés a kertészeti üzemegység vezetője, a népszerű Gyula bácsi s a gyümölcsészeti brigád agronómusa: Lantos Imre között folyt le. Művészotthont koptak a megyei képzőművészek Kedves színfoltja a falunak a Bencurfalván létesült művésztelep. A hosszú idő óta fennálló kérdés végre megoldódott és ebben az évben sikerült is létrehozni. Egyhetes váltásokban keresik fel a festőművészek, rajztanárok a ben- curfalvi. kasténvt, hogy ecsetjükkel a fehér vásznon megörökítsék a vidék romantikusan szép tájait. A napokban átadták a nagy műtermet és ezzel megoldódott a műterem kérdés is. Maga a lakosság nagy- szeretettel fogadta a festőművészeket és szükség esetén még modellt is állnak a képek témájához. A mű vésztel épnek még különös előnye az is, hogy itt él Szabó István szobrászművész is, aki jelenleg a bányász történelmet faragja fába. Nagy művészi tapasztalatával és hozzáértésével sok segítséget tud nyúj-. tani a résztvevőknek az esetleges felmerülő problémában Az ellátásról elismeréssel nyilatkoznak a résztvevők. Megfelelő szállás és bő élelem áll rendelkezésükre. Itt a lap hasábjain mondunk köszönetét a Megyei Tanács Népművelési Osztályának a képzőművészet önzetlen és nagyfokú támogatásáért. (Kiss)
