Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)

1957-08-07 / 62. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. augusztws 7. Filmszínházaink augusztus havi műsora A nyári nagy meleg ellenére a filmszínházak kellően látogatottak, mert a műsorok jók, szórakozta­tók. Augusztus hónapban megyénk filmszínházaiban még jobb, még szórakoztatóbb filmeket láthatunk, mint a június és júliusi műsorok voltak. De nézzük közelebbről Is: au­gusztus első napjaiban megyeszer- te VIT-filmnapokat tartanak a filmszínházak, ahol felújítják a régebben bemutatott ifjúsági fil­meket és bemutatásra kerülnek az új Ifjúsági filmek is, mint pél­dául: Siker útján, Nehéz anya nél­kül, Kisdobos, stb. De augusztus hónapban nemcsak ifjúsági filme­ket láthat a közönség, hanem az országban megjelenő új filmekből Is számos bemutatásra kerül. Az Egy ember frakkban című lengyel filmvígjáték, amely film a lengyelek nagyszerű komikusá­nak főszereplésével készült. A bu­dapesti premier után vidéken is nagy sikerre tarthat számot. A balassagyarmati, salgótarjáni, kisterenyei és a szécsényi film­színházak újították fel elsőnek a megyében a Külvárosi szálloda című francia filmet, amely az ős­bemutatón Is nagy sikert aratott. A film főszereplője Marcel Carné. Fantasztikus történetet mond el a »Két óceán titka» című színes szovjet film. Egy mélytengeri bú­várhajó felfedezéseit tárja a néző elé Igen izgalmas jelenetekben. Régen láttunk olyan ritmikus, zenés, vígkedélyű színes szovjet filmet, mint a Kötekedő Lia. A Szitakötő-bői megszeretett Abe- sidze új filmjében a Kötekedő, Iia-ban is csillogtatja rendkívüli képességét. A Szitakötő után a Kötekedő Dia a grúz filmművészet nagy fejlődéséről tanúskodik. A filmet a balassagyarmati és szé­csényi filmszínházak mutatják be. Kiváló francia komikusok fő­szereplésével kerül bemutatásra a «Hét lányom volt« című színes francia film, amelynek főszerepét Chevalir alakítja és a «Vörös korcsma» Fernandel nagyszerű alakításával. A filmet a salgótar­jáni November 7. filmszínház mu­tatja be. A Két Lotti című nyugatnémet film egy ikertestvérpár kedves, mosolygós történetét mondja el, hogy hogyan hozzák rendbe a gyerekek a szétzilált családi éle­tet. A Kapitány és hőse, Kuruzsló, Megosztott szív és még számos más új film megjelenése és bemu­tatása teszi változatossá a film­színházak műsorát. Kálovits Géza Szülők! Diákok! FIGYELEM! A szükségei iskolai cikkeket MOST kényelmesen és nyugodtan megvásárolhatják Kiskereskedelmi Vállalat Papír és Írószer SZüKÜZLETÉBEN (Szovjet emlékművel szemben) ASSZONYOK! GYERMEKEK! NAGY ÉRTÉK A MÄKGUBÖ, NE DOBJUK A SZEMÉTBE. A helyi földművesszövetkezet 1 kg mákgubóért 90 fillért fizet, mely összegből az alábbiakat vásárolhatja: 1 kg mákgubóért 1 db ceruza, vagy 2 db irka 5 „ „ 1 doboz színes iron 10 „ „ 1 pár gyermekharisnya 15 „ „ 1 db kapa 25 „ „ 1 db félliteres zománclábas 55 ., „ 1 db kasza 100 „ „ 1 db 10 literes zsírosbödön 200 „ „ 2 db férfiing 400 „ „ 1 db karóra. A begyűjtést végző és kiváló eredményeket elért dol­gozók, gyerekek között ezenkívül értékes jutalmakat osztunk ki. SALGÓTARJÁN MEZŐÉRT KÖZPONT <Hádiá iníhúr Csütörtök, augusztus 8. Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű melódiák. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A Gyermekrádió műsora. — 9.25: Kis­pajtások hanglemeztára. — 10.10: Rádióegyetem. — 10.50: Strauss­keringők. — 11.00: Ifjúsági műsor. — 11.20: Falusiegyüttesek műsorá­ból. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Regényismertetés. — 13.18: Nyári zenés szórakozás. — 14.00: Szimfonikus zene. — 14.40: Kóru­sok. — 15.20: Ifjúsági rádiójáték. — 16.10: Nótacsokor. — 17.00: Könyök Ödön előadó. — 17.10: Híres előadóművészek hangverse­nye. — 18.10: Zenei műsor. — 18.17: Beszélgetés a Népfrontról. 18.32: Zenés rádiójáték. — 20.30: Jelentés a VT. VIT városából. — 21.00: VIT-hangverseny. — 22.20: Tánczene. — 23.10: Kamarazene. — 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók. — 14.40: Tánczene. — 15.15: Pillan­tás a nagyvilágba. — 15.25: Rész­letek meseoperákból. — 16.20: Elő adás. — 16.40: A Gyermekrádió műsora. — 17.10: Ki mire alkal­mas? Előadás. — 17.25: Operett­egyvelegek. — 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.29: Férges gyümölcs. Elbeszélés. — 19.05. Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Régi Magyar muzsika. — 20.00: Hanglemez. — 21.05: Régi Tizenkét szék, öt főváros és négy komikus Fernandel, a világhírű fran­cia komikus jelenleg a Don Quijote című film egyik fő­szerepét játssza, de amint a felvételek befejeződnek, má­ris új filmhez kezd, amely­nek címe „A 12 szék“. A for­gatókönyv szovjet regény nyo­mán készült, a főhős aranyat rejt el szobája egyik székének lábába. A székek végül egy régiségkereskedőhöz kerülnek, majd onnan szétszóródnak Európába mindenfelé . . . A felvételeket Franciaor­szágban, Németországban, Angliában, Olaszországban és Spanyolországban készítik és Fernandel partnerei között ott lesz az utóbbi négy or­szág egy-egy híres komikusa. (f ádról (ar/uf ott oőleg^émj. Juliska már ki tud ja hánya­dik kérőjét utasította vissza. A minap is a derék, szorgos (és hat holdas — ez sem utol­só szempont) Balogh Józsi ke­rülgette. Az apa szive már repesett a boldogságtól, hogy végre kedvére való történik. Hogyisne. Itt van a nagy ela­dó lánya, szép lány, megkell hagyni, nem hiába kapják a legények egymás után a kosa­rat. De az már mégiscsak sok, hogy ez a lány minden legény­nek csúfondáros kosarat ad, barnára sült keze helyett. Hiszen itt a kis gazdaság, nem sok az igaz, csak hat hold. De az asszonyt két éve temették, az öregember a lá­nyával meg nem győziamun­Pásztói járási tapasztalatok a munkanélküli segély igénylőiről kórusmuzsika. — 21.30: A debre­ceni népi együttes műsorából. — 21.50: Látogatás a Textilipari Ku­tató intézetben. — 22.00: Esztrád- zenekar játszik. — 22.44: Hangszer­szólók. Péntek, augusztus 9. Kossuth-rádió: 8.10: Operettrész­letek. — 8.50: Népi zene. — 9.10: Szimfonikus táncok. — 10.10: Óvo­dások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Regényismertetés. — 11.30: Csajkovszkij-művek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás. — 13.15: Verbunko­sok, népdalok. — 14.00: Úttörő­híradó. — 14.20: Operarészletek. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Szólóművek. — 16.10: Ma­gyar chansonok. — 16.50: Múzeumi séta. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Könnyű zene­kari hangverseny. — 18.40: Elbe­szélés. — 19.10: Offenbach-est. — 20.25: Jelentés a VI. VIT városá­ból. — 21.00: Salzburgi Ünnepi Já­tékok. — 23.00: Hanglemezek. — 0.10: Bartók-művek. Petőfi-rádió: 14.20: Hangleme­zek. — 15.00: Zenekari hangver­seny. — 15.40 :Elbeszélés. — 15.56 Népi zene. — 16.40 Regényismer­tetés. — 17.00: Fúvószene. — 17.38: Don Juan. Moliére komédiájának rádióváltozata. — 19.05: Hangver­seny. — 19.45: Schumann: Házi A pásztói járásban is felmérte a tanács munkaügyi csoportja mennyi valójában a munka- nélküli a járásban. Az ered­mény meglepő. Kiderült, hogy munkanélküli jóformán nincs is, csupán „állástkeresők” és vándormadarak vannak. Még májusban egy hónapra 55 ezer forintot fizettek ki munkanél­küli segély címén, 79 férfinak és 56 nőnek. Amikor tüzetesen meg­vizsgálták, kinek jogos va­lóban, kiderült, hogy alig a tizedrészének. Olyanoknak például, akik a racionalizálás alkalmával ke­rültek ki beosztásukból és idős korukra, vagy egészségügyi ál­lapotukra való tekintettel még nem találtak számukra meg­felelő munkát, vagy olyan szakmunkások, akiket eddig nem tudtak szakmájukba el­helyezni. A többi pedig? Hát bizony az fejőstehénnek nézte az ál­lamot. Például egyedül Jobbágyiban 36 ezer forintot fizettek ki májusban. Tehát az egész járásban kifizetett segély­nek több mint a felét. Ezt azoknak fizették, akik azelőtt a tömegcikkműveknél dolgoztak és most kizárólag csak ott akarnak elhelyezked­ni és sehol máshol. Nem egy van köztük olyan, akinek a férje 2000—2500 forintot keres, az asszony tehát nincsen ráutalva, hogy dolgozzon, nem is a munka után vágyik, csu­pán a könnyű állás kellett volna. De némelyiknek még az sem,£ megelégedett az 500 forint se- £ szabályok. — 20.00: Népi együtte­sek műsorából. — 20.20: Heti hang-j versenykalauz. — 21.05: Filmdalok, j — 21.20: Magyar nóták. — 21.50:j Külpolitikai kérdésekre válaszo- < lünk. — 22.00: Tánczene. Szombat augusztus 10. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari! hangverseny. — 9.00: A Gyermek­rádió műsora. — 940: Svéd nép-! dalok. — 10.10: Két magyar dal-í játék zenéjéből. — 11.00:: Ifjúsági műsor. — 11.20: Kamarazene. —j 12.10: Népi zene. — 13.00: Mi van a könyvesboltokban? — 13.10: Operarészletek. — 14.20: Az Ifjú­sági Rádió műsora. — 14.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.25: Kórusaink életéből. — 15.45: Vi­lággazdasági negyedóra. — 16.15 :j A versmondás művészete. —16.38: j hétvége. — 18.10: Uj népzenei fel-! vételeinkből. — 19.00: Zenés beszél-! getés a VlT-ről. — 20.25: A győz- ! teseké a szó. — 21.30: Jelentés ai VI. VIT városából. — 22.25: Tán­coljunk! Hanglemezek. Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. — 15.00: Kamarazene. — 15.25: Bé-j lyeggyűjtők ötperce. — 15.30: Zene-Í kari hangverseny. — 16.40: A Lip-j csei Rádió fúvószenekara játszik. — 17.00: Gigll emlékiratai. — 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. —j 17.50: Könnyű szimfonikus zene. — 18.20: Lányok, asszonyok... — 18.40: Nemes Katalin zongorázik. — 19.05: Tánczene. — 19.35: Elő­adás. — 19.55: Az opera minden-; kié. — 21.05: Magyar népdalok. — 21.50: Zenekari hangverseny. géllyel, amit munkanélkül minden hónapban felvett. A munkaügyi csoportnál még nem is jelentkezett, nehogy vé­letlenül munkát találjanak számára. Mert munkát tudna biztosítani a csoport minden­kinek, aki tényleg rá van szo­rulva a keresetre. A pásztói, sziráki, hényeli állami gazda­ságnál és az Űjmajori Kísér­leti Gazdaságnál, lámpással keresik a munkásokat. Ha je­lentkezik valaki munkáért, de munkáért, nem pedig kizárólag kiszolgálónői, vagy más hason­ló állásért — azt minden további nélkül a lakóhelyéhez közel eltud­ják helyezni kertészetben, szőlészetben és más külön­böző növényápolási mun­kákhoz. A munkahelyükre is kiszál­lítják őket. Ez a munka nem1 nehéz, ezt bizonyítja az, hogy az általános iskolából kikerült 14 éves fiatalok közül is na­gyon sok elhelyezkedett már ilyen munkára és egy cseppet sem erőltetik meg magukat, akkor az egészséges felnőttek egészen könnyen eltudnák vé­gezni. kát. A fia meg Pestre nősült, fütyül az most már a földre. Legfeljebb ősz tájt látogat ha­za kikent-kifent feleségével. Akkoris első útjuk a szőlőbe vezet, egy kis hazai gyümölcs­kóstolóért. De a munka az nem ízlik nekik. Azt jó bo­lond apjukra bízzák. Milyen hízelgőén tudja mondani az a nyafka menye is, hogy apuká­nak ez csudára megy, hogy csodálom apukát. . . Én cso­dálnám, ha te egy sor cukor­répát, vagy krumplit megka­pálnál — dörmög vissza az öreg ilyenkor hosszú, bagósza- gú bajúsza alatt. Szóval most az a baj, hogy dühös az öreg. Az a lány me­gint elszalasztottá a munkás­kezet, mert ő nem is lát mást a kérőben, csak a dolgos, munkáskezet. Ha ő kidől, mi lesz a lánya kis földecskéjé- vel? Mert a fiának nem ad be­lőle, legyen övé a pesti asz­falt. De ide meg emberkéz kellene! Annyira belelovagolja magát gondolataiba, hogy amit még soha meg nem tett, rári- palkodik a lányára. — Ide figyelj Juliska! Amit mondok, jól vigyázzál, mert úgyis lesz. Hozzámész a leg­első férfihez, ki megkér. Még akkoris, ha fából faragták azt a férfit. Értsd meg, hogy ember kell a földre. Ez a pa­rancsom. Juliska megrémült egy ki­csikét. Azt már tapasztalásból tudta, hogy az apja ritkán jön ki a sodrából. De legtöbb­ször sikerül őt egy kis csengő kacagással, hízelkedő bajúsz- pedréssel levenni a lábáról. De most olyant villámlottak a szemei, hogy ezt már Julis­ka sem vehette tréfának. Az meg már bizonyos, hogy amit egyszer az apja megmond, az úgy lesz, mégha vasszilánkok is potyognak az égből. De emellett egy pici reményszikra lopódzik szivecskéjébe. Vagy harminc legénynek adott már ő kosarat, az apja meg egyet­len egynek. Éppen annak az egyetlennek, aki befészkelte magát a Juliska haszontalan szivecskéjébe. Ezért az egyért állt aztán bosszút a többi har­mincon. Máris terjed az árulkodó pirosság a cseresznye szájtól egészen a furán elálló kis fü­iecskékig. Sőt még a szép már­vány nyaka is beleveresedett, amikor az ő Pistájára gondolt. Csak, hogy Pista éppen a fa­lu tsz-ének az elnöke. Márpe­dig az öreg mindent szível,, csak azt nem, hogy a tsz-ről. halljon. Nem méghogy egy- fedél alatt éljen egy ilyen „közösködővel“, ahogy ő szók-- ta nevezni a tsz-belieket. Ép­pen ezért a lány megkérdezé-. se nélkül kerek-perec kiadta, az útját a férfinek. — No most szaván fogjuk az öreget, — villant egyet szép Juliska huncut szilvakék szeme. Az apja megdöbbenve nézett a lányára. Eddig úgy ült, mintha megszorult volna, benne a szó, a mosoly, a szo­kásos csintalan vitázgatás. Most meg egyszercsak felpat­tan, és máris nekimegy gyö­nyörű szép copfjának, igazít rajta egyet, majd java dolog-, időben éppen a legszebb ruhá­ját, a gyönyörű rózsásat kapja, magára. — Hová mégy te — enyhült; izgatott kérdésre a hangja at. öregnek, szinte feszesen a kí­váncsiságtól. A lány huncut szemét rá­villantja és hetykén böki ap­jának a szavakat: — Parancsára, vőlegényt keresni — és már kilibben az: ajtón. Az öreg Juhásznak bizony inába szállt a bátorsága egy ilyen feleletre. Alig győzte várni a lányát. Gyűlt benne a keserűség, meg a harag és ezekkel veszettül incselkedett szivében az izgalom. Hanyagol­ta a tehén fejését, nem volt kedve a disznókat sem tisztá­ba tenni, csak nézte, állandó­an nézte az utat. Végülis a kínzó várakozásban elbóbis­kolt a padkán. Még pipáját sem volt kedve elővenni, ami bizony ritka dolog volt nála. Szunyókálásából kuncogás ébresztette fel. Juliska állt előtte, tűzpiros arcai és kar­jába csimpaszkodott a kiutasí­tott „közösködőnek.“ Az apa végignézte őket, elővette pi­páját, komótosan megtömte, s aztán dörmögve megszólalt: — Juliska te ... ültesd mái le ezt a . . . — nyelt egyet — ezt a . . . fából faragott vőlegényt . . . Ujlaky Mária Nógrádi bányászokkal a baráti Csehszlovákiában JK'ozel száz bányász várta izgatottan július 27-én a napkeltét. De hát hogyne do­bogtak volna jobban a bá­nyászszívek, amikor arról volt szó, hogy a II. negyedév mun­kaversenyében elért jó ered­ményekért három napos cseh­szlovákiai kiránduláson ve­hetnek részt. Háromnegyed ötre volt kitűzve aZ indulás a salgótarjáni Fő térről, de már félötkor ott volt a Som­lyói KISZ-brigád Kovács László Kossuth-díjas vájár ve­zetésével. Ott várt már Somos­kői Alajos Árpád, a salgói bá­nyászok kis csoportjával. S jöttek, egyre jöttek a bányász elvtársak. S végülis elérkezett az oly várva-várt pillanat, amikor a küldöttség elindult. A határnál az izgalom szinte a tetőfokra hágott. Első állo­másunk Fülek volt. Itt csatla­kozott hózzánk a csehszlová­kiai Kékkő bánya vezetősége, hogy háromnapos útunkon kalauzoljanak bennünket. El kell mondanom, hogy kölcsö­nös megállapodás útján szüle­tett meg ez a kirándulás. Most a szlovák elvtársak a vendég­látók, de hamarosan mi le­szünk. Mint mondták, a szlo­vák elvtársak, már nagyon szeretnék megnézni a magyar tengert. Ütünk tovább Losoncon ke­resztül vezetett. Számunkra is oly ismerős dombos vidéken vezetett az út. S hogy mégis kissé élénkebben néztük, an­nak talán a 12 fokos sör volt az oka. — Hű, milyen szép fenyő — kiáltott fel Lehoczki elvtárs tiribesi frontcsapatvezető. Bi­zony nagyon szép látvány tá­rult szemünk elé. Az Alacsony- Tátrába érkezünk. A szemek szorosan tapadtak az ablak­hoz, hogy minél többet lássa­nak a nem mindennapi lát­ványból. — Nem mondom, jó lenne belőle egy pár száz — jegyzi meg Lantos elvtárs. s megin­dult a beszéd a házépítésről, a jó fenyőgerendáról. Alig győznek a sok kérdésre válaszolni kísérőink cserto- vicai pihenőnk alatt. Elénk tárul az Alacsony-Tátra ha­talmas fenyves erdejével. Itt- ott vihar által kidöntött fa hever. Közel tízezer köbméter fát döntött ki a hatalmas erejű vihar, de ez itt olyan, mint csepp a tengerben. Az átmentén hóvédő desz­kák hevernek. — Hát ez nem maradna így meg nálunk — mondják egy­szerre többen, A házak zöme fából készült. Elvétve látni egy-egy kő, vagy téglaházat. Az ablakon hűvös levegő áram­lik az autóbuszba, itt már he­gyilevegő van. ___ Ejnye komám, nézd m ár csak most vir rágzik — hallom a hátam mö­gött. — Nemcsak a mák, de a krumpli is most virágzik, a gabona élénk zöldszínű. S meg­indul a találgatás, mikor érik be a gabona. Most tudjuk csak értékelni a mi vidékünket, ahol már befejeződik az ara­tás. Délután volt, amikor első állomáshelyünkre, a Csorbató­hoz, a Magas-Tátrába megér­keztünk. Mintha haza érkez­nénk, úgy vártak már bennün­ket a szlovák elvtársak. Itt volt az ebéd. Nem nagy távol­ságra szakadtunk hazánktól, mégis milyen furcsa. A mel­lettem ülő Somoskői elvtárs a leves különleges ízéről beszél. Fenyvesi elvtárs az uborkát sérelmezi. Itt nincs rajta ecet, csak őrölt borssal van leszór­va. Hanem a hatalmas bécsi szelet bármely magyar kony­hának becsületére lenne. jrbéd után Zemánek János elvtársat, a kékkői bányák igazgatóját kis csoport fogta körül. Kovács László érdeklő­dik az itteni bányászok életé­ről, s munkájáról, közben ki­váncsi bányászszemek tüzében Zemánek elvtárs beszélni kezd. — Ismerjük nagyon jól a munkátokat. Sok jót hallot­tunk már a nógrádi bányá­szokról. Most mi is szeretnénk majd meglátogatni benneteket a legjobb bányászainkkal mert nálunk sem akármilyen emberek vannak ám. Az orszá­gos munkaversenyben hatszor egymás utápi mi szereztük meg a vezetést" Megnyertük a vö­rös zászlót, az ifjúsági zászlót, a kínai ifjúság zászlaját. Csak az ifjúsági brigádunk két zász­lót nyert az országos munka­versenyben. A frontfejtéseink kifogytak, s most készülnek az új fejtések. Szeptember 9-re a bányásznapra azonban ter­vünket hiánytalanul teljesít­jük, s a vörös zászlót újból visszaszerezzük. Ez után a Csorba-tavat néz­tük meg. A tó érdekessége, hogy a legmagasabban fekszik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom