Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-27 / 59. szám

1957. július 27. NÓGRÁDI Népújság 3 1 hiányzó műszak = 2000 Ft YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY A MUNKAVERSENY EDDIGI TAPASZTALATAI Megéri-e ? Lapunk hasábjain az el­múlt időben foglalkoztunk már a bányászatban fenálló magas kieső létszámmal. Ugy- gondoljuk, mindenki előtt vi­lágos, mit jelent az egyenle­tes termelés, a terv maradék­talan teljesítése. Sajnos e té­vén nincs minden rendben. Szinte nevetségesnek tűnik, de az üzemvezetőség akkor bízik a tervteljesítésben, ami­kor esős idő van. Ilyenkor ugyanis kasza helyett sokan ismét csákányt fognak, csök­ken a kieső létszám. S milyen érdekes. Esős időben nemcsak a szabadság, de — és ami fur­csa — a beteglétszám is csök­ken. Nézzük meg például a kazári üzemegységet. 18-án napos időben 160 fizetett sza­badság és 53 betegműszak volt, 22-én, mivel esett az eső csak 53 szabadság és 42 betegmű­szak volt. Vajon ezek után kell-e külön kommentár, hogy miért? Aligha, hiszen esős idő­ben nem lehet aratni. Tíz üzemegység van. Ha összességében vizsgáljuk, meg­döbbentő kép tárul elénk. Jú­lius 18-án 2649 fő hiányzott műszakból. 22-én viszont a kieső létszám már csak 1875 íő volt. Ha azonban a nap ki­süt, újra számítani lehet a ki­eső létszám emelkedésére. Ez pedig tudvalévő, a szénterme­lésre nyomja rá bélyegét. Államunk megkülönbözte­tett módon foglalkozik a bá­nyászokkal. Részükre a bá­nyásznapon hűségjutalmat fi­zetnek ki, ami nemegy eset­ben 4-5 ezer forint. Az idei bányásznapon azonban sokan fognak szomorú arcot vág­ni. mivel nevüket nem ol­vassák a jutalmazottak között. Az sem titok miért. Hűségjutalom csak annak a dolgozónak jár, aki egész évben becsületesen dolgozott. Egy hiányzás esetén a fele, két hiányzás esetén az egész hűségju­talmat elveszíti. Emellett még megkell térí­teni a munkásruha árát. Er­re ma azonban kevesen gon­dolnak, pedig nemcsak az üzem, a népgazdaság, hanem láthatjuk a dolgozó saját ma­gát is megkárosítja. Az igazolatlan hiányzásokat vizsgálgatva szomorú kép tá­rul elénk. Július 22-ig 1395 dolgozó maradt munkahelyé­től távol. így elvesztettek a távollévők 83,700 forintot, s a népgazdaságot 1350 tonna szén kitermelésével károsították meg. Az igazolatlan hiányzá­sok megszüntetésére a tröszt­vezetőség utasítást adott ki, hogy az üzemek naponta ír­ják ki a hiányzókat, s forint­ban a hiányzót ért kárt. Ezt vizsgálgattuk 23-án, vajon az üzemek harcolnak e a hiány­zók ellen. A kazári üzemegységhez tartozó Szurdok bányaüzem­ben szívügyüknek tekintik a notórius hiányzók elleni har­cot. Műszakkezdéskor 22-én a következőket olvasták fel: „Szabó Béla csillés 4 hi­ányzóért 1400, Mezei Béla vájár 3 hányzóért 1400, Kakuk Vilmos vájár 1'hi­ányzóért 2 000, Radics Bertalan vájár 1 hiányzó­ért 2 000, Radics György szállító 4 hiányzóért 3 000, Petróczki András vájár 5 hiányzóért 4.500 és Gara­mi Ferenc vájár 6 hiány­zóért 5.000 forint hűségju­talomtól esett el.” Eddig a levél. S most érde­mes elgondolkozni, megérte-e? Aligha. Vagy talán ezeknek az embereknek nem kell a pénz? Ugye senki sem hiszi el, pedig így van. A mizserfai Pálhegy I. üzemben erről még nem hall- lottak és azt hinné bárki, itt nincs igazolatlan hiányzás. De nézzük, mit mutat a mű­szakkönyv. Csak július 1-től Kapás Gusztáv vájár 4, Pap Pál ifj. vájár 3, Radics Rezső szállító 1, Varga Mihály 6 és Kómár Imre 1 alkalommal maradt távol munkahelyétől. Hogy ezért mit vesztettek, jó lenne ha az üzemvezetőség közölné nemcsak a dolgozó­val, de családjával is. Vagy talán még várnak? Mátranovákon Csurgó tá­ró üzemet látogattuk meg. Itt is van hiányzó, de úgy­látszik ezt az üzemvezető­ség titokban tartja, mert senki nem tud erről. Pedig jó lenne ha nyilvános­ságra hoznák sürgősen, mert úgy gondoljuk akkor jobban meggondolná a dolgozó a mű­szakmulasztást. Pedig lát­hattuk az előző példákból, a dolgozó is, az üzem is jól járna. Hangsúlyozni kívánjuk, nem az ellen hadakozunk, hogy javítsák át a hiányzó műszakot szabadságra, ami elég gyakori eset, hanem az a cél, hogy ne legyen „jó fiú“ a főaknász, hogy egy javítást eszközöl és ezután a dolgozók ezt törvénynek veszik. Becsür j letesen, felvilágosító munká­A tanácsokra többnyire anyagért kopogtat az újság­író. Megkérdezi miről tárgyal­tak a legutóbbi vb-n, vagy ho­gyan állnak a csépléssel, eset­leg milyen problémák vannak a tanácson. Most kivételesen más ügy­ben kerestük fel a Balassa­gyarmati Járási Tanácsot. Megnéznénk azt, milyen a munkaszervezése, hogyan dol­gozik a végrehajtó bizottság függetlenített apparátusa, ho­gyan foglalkoznak a hozzájuk forduló egyszerű kisemberek ügyes-bajos dolgaival. A járási titkár elvtárs, Ras- man István különös gonddal foglalkozik az egészségügyi állandóbizottság munkájával, terveivel. Ezen a területen még igen sok a tennivaló. Javaslata alapján 7 egészség­házat hozattak rendbe a já­rásban és új helyiséget bizto­sítottak a tüdőgondozónak is. De még így is sok a probléma, 43 család lakik például a kór­házban. Lakásproblémájuk megoldásával mintegy 200 ággyal bővülhetne a kórház befogadóképessége. A foko­zottabb gonddal megszervezett egészségügyi munkákban ezen­túl az állandóbizottsággal párhuzamosan a végrehajtó bizottság elnöksége is szere­pet vállal. Legközelebb Érsek- vadkert és Bércéi egészség- ügyi ellátását és problémáit vitatják meg a helyszínen. Lelkiismeretesség jellemzi a járási tanács vezetősége és a községi tanácsok közötti együttműködést is. Szervezési újítás ebben a járásban, hogy a végrehajtó bizottsági tagok mindegyike felelős egy-egy községért. így minden község­gel tudnak foglalkozni, isme­rik a helyi, sajátságos problé­mákat, résztvesz valaki a köz­ségi vb-üléseken és részletesen ismertetik a községek dolgo­zóival a vb fontos határoza­tait, eseményeit is. Nem kisebb gonddal és be­csületességgel szervezték meg a dolgozók ügyes-bajos dolgai­val való foglalkozást. A hét két napján, hétfőn és szomba­ton tartanak fogadóórát, a titkár és elnök elvtársak. Uliczky József elnök szobá­jába olykor rendkívül nehéz bejutni, annyira megostromol­ják a dolgozók valamilyen problémájuk elintézése érde­kében. Érdemes megnézni, milyen gonddal és becsületes­val kell meggyőzni a dolgozó­kat. Van példa mindenütt. Ne sajnálják elmondani, mit jelent a színtermelés csökkenése, a hűségjuta­lom feltételei. Ha ez megtörténik, akkor bár­milyen nap is fog az elkövet­kezendő időben sütni, nem lesz magas kieső létszám, nem lesz termelés ingadozás. A feladat nem könnyű, de nem megoldhatatlan. Ez nem magánügy, hanem népgazda­ságunk legfontosabb ügye. Mert hát tud-e dolgozni a ne­hézipar szén nélkül? Semmi­esetre sem. Szén kell s eh­hez azok a bányászkezek, akik már oly sok dicsőséget szerez­lek a nógrádi bányászok ne­vének. séggel, a dolgozók érdekének feltétlen figyelembevételével intézik el az ilyen panaszos ügyeket. Pásztor Margit felajánlotta földjét az államnak egy bi­zonytalan időre, míg újra mód­jában áll megművelni. A köz­ségi tanács haszonbérbe adta ki földjét és a bérlő Pásztor Margit többszöri kérésére sem volt hajlandó mostmár a föl­det visszaadni. Jogos pana­szával a járási tanácshoz for­dult, földjét párnapon belül visszakapta. Szabó Vincze drégelypalánki dolgozó paraszt szintén elég súlyos panasszal fordult az el­nök elvtárshoz. 1200 négyszög­öllel több föld után követelték tőle az adót, mint amennyije ténylegesen megvan. A járási tanács intézkedése nyomán le­írták nevéről a többlet földet és ma már boldog örömmel vette tudomásul terhei meg­könnyebbülését. Drégelypalánkról a fenti példában reménykedve, mások is fordultak ügyes-bajos dol­gukkal a tanácshoz. Ifjabb Csósza János a múlt évben jégbiztosítást kötött az álla­mi biztosítóval. Dohányterme­lésében súlyos kárt tett a jég és a 700 forintos jégkárt — bár megállapították számára — a biztosító nem volt haj­landó kifizetni. Rasman elv­társ erélyes közbelépésére a biztosító ki is utalta a pénzt és kiderült, mindössze téves elírásról volt szó, emiatt halo- gotódott az ügy. A romhányi Cserépkályha- gyárban szép eredményt értek el az I. félévben, 149 ezer forintos megtakarítás vált lehetővé. A vállalat dol­gozói már most számíthatnak az év végén 3 heti fizetésre a nyere­ségrészesedésből. De ha a jó munka folytatódik (amelynek minden feltétele biztosított) akkor teljes havi fizetés kerül visszafizetésre. A szép eredmények elérésé­ben igen jelentős szerepe van a munkaversenynek. A gyár termékeit nemcsak belföldön, de külföldön is igen szeretik. Az exportraktárban szorgos kezek rakják az üvegárut. Je­lenleg Egyiptomba és a Szovjet­unióba mérőhengert és ILYEN IS VAN . . . ellenforradalom ellen ... TALÄL0S kérdés Az egyik hivatalból elbo­csátják, «máshol szívesen» alkalmazzák. Ki az? ... Ocot Pálné, terényi lakos amiatt panaszkodott, hogy rét­jét más birtokolja. A községi tanács nem tudott ügyében in­tézkedni. Kétségbeesve jött Ulicky elvtárshoz panaszra. Az elnök elvtárs szerette volna az ügyet emberségesen meg­oldani úgy, hogy ne kerüljön bíróság elé e kényes kérdés. Földmérőkkel mentek ki a helyszínre és a döntésbe mind­két fél belenyugodott. Ilyen és hasonló eljárásokat meg­lehetősen rövid idő alatt bonyolítanak le. Az apparátus mindent meg­tesz a dolgozók igazsága meg­védéséért, jogos érdekeik biz­tosításáért. Az emberséges foglalkozás­nak, a lelkiismeretes ügyinté­zésnek köszönhető, hogy a já­rás dolgozói nagy bizalommal vannak a tanács iránt. Bátran fordulnak ügyeik elintézéséért a tanács vezetőihez. Jelenleg nagy munkában van az appa­rátus. Az új fizetésemelési költségvetést készítik el. Kü­lönösen a községi tanácsok el­nökei, titkárai kapnak méltá- nyosabb kielégítést. Eddig majd minden elnök, titkár 1100—1200 forintos fizetést kapott, most 1400—1500 fo­rintra emelték fel fizetésüket. A járási tanács apparátusa nagy gonddal végzi a fizetés- emelés kidolgozását. Ebben is igazságosság, lelkiismeretesség vezeti őket. A versenymozgalom bein­dulása teljesítménynöve­kedést, minőségjavulást és önköltségcsökkentést eredményezett. Ezzel magyarázható az is, hogy az aratási munkák alatt is a kéziformázók 100.9 szá­zalékos tervteljesítést érnek el. A közelmúltban megala­kult minőségi ellenőrző bri­gád igen nagy segítséget nyújt. Jó üzemvezetés, jó munkafel­tételek, ez jellemzi a cserép- kályhagyár munkáját. Min­den elismerést megérdemel­nek eddig végzett munkájuk­ért. egyéb más orvosi felsze­relést, New-Yorkba, Kana­dába, Torontálba, Svájcba, kehelyárukat, — Teheránba, Törökországba korsókat és festett üvegárut szállíta­nak. Az ellenforradalom napjai­ban dolgozóink lelkesedése, a munkához való viszonya, a nagyobb eredményekért foly­tatott harc lehanyatlott és úr­rá lett a nemtörődömség. Az ellenforradalom szítói ezt még fokozták az általuk kiagyalt rágalmakkal, ame­lyekkel félre akarták terelni és beakarták szennyezni a szo­cialista munkaverseny-mozga- lom jelentőségét. A rend és nyugalom helyre­álltával mindtöbben követel­ték a szocialista munkaver­seny felújítását. A dolgozók kezdeményezése helyes és kö­vetelésük jogos, hiszen a szo­cializmus építésének egyik lendítőkereke a dolgozók ál­tal kezdeményezett, becsülete­sen és helyesen irányított versenymozgalom. Éppen ez­ért a tröszt vezetősége és a szakszervezet trösztbizottsága április 1-vel versenyt hirde­tett a második negyedév si­keres teljesítése érdekében. A versenymozgalom fő cél­kitűzése volt az üzemeknél az összüzemi teljesítmény növe­lése, a kalória, a beruházási, feltárási és elővájási tervek maradéktalan betartása, va­lamint a balesetek számának csökkentése. A csapatok kö­zötti versenyben pedig feltá­ráson cm/műszak legmaga­sabb elérését, míg fejtéseken a to/műszak legmagasabb el­érését, a palaszazalek betar­tását, a szállítóknál a csapa­tok jobb üressel való ellátá­sát, a bányafa helyes elosztá­sát és a szállítópályák biz­tonsági berendezésének mű­szakonkénti ellenőrzését tűzte feladatul. E versenyben győztesek pár­napos ingyenes jutalomki- randuláson fognak résztvenni. A meghirdetett versenymoz­galomhoz dolgozóink csatla­koztak. Ezt bizonyítja, hogy 56 KISz-brigád jelentette be csat­lakozását, amelyet még kö­vetett 35 más brigád is. A meghirdetett verseny eredmé­nye, hogy a szorospataki bá­nyaüzem példáját követve bá­nyaüzemeink egymással pá­rosversenyre léptek és közö­sen meghatározott feladatok jobb teljesítéséért harcolnak. Az ankétokon, ahol a két üzem küldöttségei megtárgyal­ták célkitűzéseiket, elmondot­ták úgy a fizikai, mint mű­szaki dolgozóink, hogy ők versenyezni akarnak, csak azt kérik, hogy az értékelés, a kitüntetések és jutalmazások odaitélése igazságosan, a dol­gozók meghallgatásával tör­ténjék. Az ankétok igen jól sikerültek és meghozták a várt eredményt, amit mi már tonnában is lemérhetünk, hi­szen dolgozóink hangulata, jó munkalendülete biztosítéka volt a második negyedéves tervünk túlteljesítésének. A meghirdetett versenyhez való csatlakozás meghozta ugyan a várt eredményt, de annál nehezebben tudtunk rendet teremteni az elért eredmények, a végzett mun­kák értékelése területén. A tröszt és trösztbizottság közös körlevélben ismertette az üzemek vezetőivel, az üze­mi bizottságokkal az értéke­lésnek azt a módját, amivel medencénk szintjén egységes elvek alapján oldhatjuk meg e feladatot. Ezen felhívás el­lenére dolgozóink több üzem­ből (Kazár, Mátranovák stb.) vetették fel, hogy ők ugyan bejelentették csatlakozásukat a versenymozgalomban való részvételre, de eredményeiket nem értékelik, nem ismerte­tik velük, hogy mit kell telje­síteniük, hogy a 100 százalé­kot, vagyis az alapot elérjék. Ezen hiányosságokat felis­merve, a tröszt és a tröszt­bizottság közösen többször helyszínen iparkodott az üze­mek vezetőinek segítséget ad­ni a hiányosságok kiküszöbölé­sében. Különböző elgondoláso­kat és nézeteket kellett meg­cáfolni annak érdekében, hogy az értékelést helyes úton és egységesen végezhessük me­dencénk területén. Voltak olyan nézetek, például Kiste- renyén, Ménkesen, hogy a csapatok értékelését irányke- reset és a ténylegesen elért ke­reset összehasonlításán mér­jük. Ezt fel kellett számol­nunk, mivel az ilyen eljárás bércsalásra, einem végzett munkák átadására ad okot. Voltak üzemek, például Mátranovák, Mizserfa, ahol a üzemre megadott mennyiségi tervet bontották le csapatok­ra és így mérték az. elért eredményeket. Ezt mind meg­változtattuk és az értékelést az elmúlt évhez hasonlóan ve­zettük be, vagyis a munka­helyek adottságaihoz mérten, előre megállapított teljesít­ményt hasonlítunk össze a dolgozók által ténylegesen elért teljesítménnyel. Ügy az értékelések, mint az eredmények nyilvánosság­ra való hozatalánál még min­dig tapasztalhatók lazaságok. A verseny nyilvánossága még mindig nem kielégítő, példá­ul Mátranovákon, Nagybá- tonyban, Kisterenyén, Zagy­ván. Igen gyakran látogatjuk az üzemeket, ahol felhívjuk a figyelmüket a lazaságok ki­küszöbölésére, de többször bí­ráljuk őket a megyei lapban, hogy a mulasztást e téren mihamarabb felszámoljuk. Az értékelések és a verseny nyil­vánossága igen jó irányban halad Mizserfán, Kányáson és Szorospatakon. Ha a negyedévre beindított munkaverseny eredményeit értékeljük, megállapíthatjuk, hogy trösztünk a második ne­gyedéves tervét 103.9 százalék­ra teljesítette és így 29.312.8 tonnát adott terven felül nép­gazdaságunk számára. Üzemeink viszonylatában is örömmel mondhatjuk, hogy az elmúlt negyedévben nem volt olyan üzem a nógrádi szénmedencében, aki hónap- ról-hónapra és negyedévi szin­ten is ne teljesítette volna esedékes tervét. Igen szép ered­ményt értek el a mizserfai bá­nyaüzem dolgozói, akik ne­gyedéves tervüket 5.519 tonná­val, míg a kisterenyei bánya­üzem dolgozói 3.154 tonnával teljesítették túl. Üzemeink és a tröszt ered­ményét nagyban elősegítették az olyan brigádok jó mun­kája, mint például Kovács László Kossuth-díjas vájár brigádja, aki az elmúlt ne­gyedévben 183,2 százalékot vagy Csúz Sándor 45-fős bri­gádja, aki 133,5 százalékot vagy pedig Sirkó János sufi, brigádja, kik 132,5 százalékot teljesítettek. Lehetne sorolni még a termelésben élenjárók neveit és eredményeit, akik jó munkájukkal hozzájárultak az április 1-vel beindított szo­cialista munkaverseny sikeré­hez. Igen sok műszaki közép­káder adta annak tanújelét, hogy igenis segíteni fogja dol­gozóink kezdeményezését, a munkaverseny kiszélesítését és sikerét, hiszen egymást pá­rosversenyre szólították fel és fogadalmat tettek önkén­tesen a termelés növekedésé­nek elősegítésére, önköltsé­günk csökkentésére. A második negyedévi mun­kánkat értékelve, a hiányossá­gokat mérlegelve, az alábbi feladatokat tűztük célul a harmadik negyedévre, hogy megjavítsuk munkánkat és minél szélesebb körben bon­takoztassuk ki dolgozóink kez­deményezését, a szocialista munkaverseny mozgalmat. Tóth Sz. Barna — Hortobágyi — AZ EGYSZERŰ EMBEREK mindennapos gondjairól Tapasztalatok a Balassagyarmati Tárási Tanács munkájából —-----------------^ ---------------------­N yereségesen dolgozó üzem a Ramíiányi Cserépkályhagyár Naponta több vagon üvegárú a Salgótarjáni Üveggyárból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom