Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-13 / 55. szám

1957. július 13. NÓGRÁDI Népújság Helyi adottságokon alapuló lakásépítkezések Világszerte vitathatatlan nagy problémát jelent a min­denkori kormányoknak a dol­gozók lakásproblémáinak meg­oldása. . A szocializmust építő orszá­gok kormányainak is komoly gondot okoz a lakásproblémák megoldása. A legkülönbözőbb .építési anyagokkal kísérletez­nek, hogy a súlyos anyagi ter­heket jelentő lakásépítkezése­ket olcsóbbá tegyék. Sok segít­séget kaptunk a Szovjetunió­tól. Teljesen díjtalanul rendel­kezésünkre bocsátja mindazo­kat az újításokat, műszaki le­írásokat és felszereléseket, amelyek a lakásépítkezést a szó szoros értelmében forradalmo- sítják. Még elevenen él az emléke­zetünkben az ipari városok piszkos, egészségtelen munkás­negyedeinek képe. Ilyen körül­mények között éltek a kapita­lizmusban a dolgozók. — Eze­ket az egészségtelen várost- csúfító munkásnegyedeket a népi hatalom tizenkét éve alatt országszerte többé-kevésbé si­került eltüntetni. S helyettük modern, csinos, egészséges munkáslakásokat építeni. El­tűntek Salgótarjánból is a vá­rost csúfító, egészségtelen vis­kók, helyettük új, egészséges, csinos házak épülnek. Rohamléptekkel fejlődik a falu és a város A népi demokrácia tizenkét éve a lázas országépítő munka időszaka ,volt. Az építő munka hevében követtünk el olyan hibákat, amelyek a nem várt eredményekhez vezettek. Az építkezések nagyon sok helyen deficittel zárultak, mert a lel­kiismeretlen anyagkezelés, a rossz munkaszervezés, a sok­szor túlzott normák oda vezet tek. Hiányos lenne a kép, ha csak azt állítanánk, hogy csak a vá­ros fejlődött rohamléptekkel az elmúlt tizenkét év alatt. Nincs az országnak talán egyetlen faluja sem, ahol ne épült volna tucatszámra új lakóház, s ahol a régi uradal­mak helyéről ne tüntették vol­na el az egészségtelen háza­kat, azok helyén ne építettek volna új, modern családi há­zakat. A falusi építkezéseknek meg van a maguk sajátos jellege. Nagyobb mértékben kihasz­nálhatók a helyi adottságok, tehermentesíthető a népgazda- ä säg. A falusi adottságokra tá- §| maszkodó helyes lakásépítke- g zéseket figyelhetünk meg me- Ü gyénken belül Diósjenő köz- f§ ségben, ahol az elmúlt tizenkét §j év alatt nyolc utcás új falurész 1 épült, körülbelül 230—250 csa- g ládi házzal. = APRÓHIRDETÉSEK | Nagybátony Szorospatakon Stie- M rand Ernőnénél rövid kereszt- g húros páncélszerkezetű zongora g eladó. — Mozaikalap 20 féle minta közül g választható. Vidéki szállítást lebo- g nyolítok. Földművesszövetkezetek- = fői bérmunkát vállalok. Mozaik- g lapkészítő kisiparos. Budapest, II., = Árpád fejedelem útja 11. Telefon: g 155—871. g Törzskönyvezett, díjnyertes szü- g löktől származó aranyspaniel köly- g kök kaphatók. Temessy Jenő H Nagyoroszi. FIGYELEM! Kérem azok értesí- = tését, akik SÜMEGI SÁNDORT g Dömsödről ismerték, vele együtt is vonultak be 1944. július végén a g LÉVAI 22. gyalogezred ni. zászló- §§ alj 8. századába. Címem: Ispán g Lukács, Dömsöd. _é Zongorahangolást Nógrádban, g salgótarjáni nyaralásomhoz vál- p lalok. Németh, Budapest, XIV., ^ Mexikói út hét. H BÜCSÜNAPTAR országos, éves § lakosság számával 50.— Ft. Tóth = Imréné Budapest, V., Kecskeméti g utca t. j = 5 méhcsalád 30X40-es lépméret- g tel eladó. Hajdú József, Karancs- g alja. = Milyen eredmények vannak Diésjenön Talán a megyében egy köz­ség sincs, ahol ennyi új ház épült volna a felszabadulás óta. Érdemes tanulmányozni a di- ósjenői példát annális inkább, mivel az itt építtető emberek szociális összetétele nagyon figyelemreméltó. Az építtetők 95 százaléka agrárproletár és ipari munkás. A volt uradalmi cselédek a régi, egészségtelen cselédházak elbontásából ju­tottak építkezési anyagokhoz. A többi építtető maga verte a vályogot, fejtette a követ, ter­melte ki a sódert, stb. A leg­több építtető a helyi adottságo­kat kihasználva szerezte meg az erdőgazdaságból a dolgozó­kon keresztül a juttatott fából az épületfát. A falusi lakásépítkezéseknél nagyon elterjedt az OTP hitel igénybevétele. Ez is rengeteg pénzt von el országszerte a népgazdaságtól. A diósjenői új falu fejlesztése ebben is példa­mutató. A több mint 230 lakás­ból alig 30 lakásépítkezésnél vették igénybe az állami hitel­keretet. Ha végignézzük eze­ket az új épületeket, meglát­hatjuk rajtuk az állandó vál­tozást, mert akármennyire is tervek szerint készült az új falurész, mégis állandóan vál­tozik a külseje. Mivel a dolgo­zók saját erőből építik házai­kat, nem tudják egy év alatt teljesen befejezni. Először csak egy helyiséget tesznek lakha­tóvá, utána hozzák rendbe a többi helyiséget. Természetes, a legnagyobb igyekezet is hi­ábavaló, ha leküzdhetetlen akadályokat állítanak elébe. Az építkezéseknél kétségtelen, hogy a legnagyobb nehézség tetőfedés megoldása. A diós­jenői dolgozók is talán a cse­rép után jártak a legtöbbet Sokat segített e kérdés meg­oldásában a faluban az utolsó évben létesített Tüzép-telep. Itt már tervszerűbben tudtak foglalkozni a helyi problémák­kal, s így jelentős pénzmegta­karítás vált lehetővé, mert az építtetők megszabadultak méregdrága fuvartól. A diósjenői házak külső for­mára igen tetszetősek. Általá­ban ikerablakosak, szoba konyha, éléskamra, sokban fürdőszoba van, a legtöbb ve­randával is rendelkezik. A tel­kek eléggé nagyok, így minden házhoz egy kis gyümölcsös is fog tartozni, amelyekbe a fákat a ház építésével egyidőben te­lepítenek. Mit tesz a tanács az új falurész építésének arányos fejlesztésére? ^ nyolc utca közül még csak egyen, a legnagyobbon a Sztá­lin utcán tudtak bekötőutat építeni. A többi utcát még a tervszerű községfejlesztés sem tudta ellátni bekötőúttal. A vil­lamosítás terén szintén gyen­gén állnak. A nyolc utcából csak egyben van villany. A to­vábbi villamosítás és bekötőút építéséhez mihelyt szükség lesz rá, a falu nagyarányú tár­sadalmi munkával fog hozzá­járulni. A diósjenői nagyarányú la­kásépítkezésekből levonhatjuk a tanulságokat. A falusi lakás- építkezések zöme megoldható állami hozzájárulás nélkül, s tehermentesíthető a népgazda­ság, a legfontosabb építkezési anyagoknál. Még egy nagyon fontos tanulságot kell levonni. Csak akkor kell hozzáfogni az építkezéshez, amikor már ap- ródonként a szükséges építő anyagokat beszereztük és csak akkor kérjünk az OTP-től épí­tési kölcsönt, ha annak hosszú éveken keresztül történő visz- szafizetése nem fogja évtizede­kig süllyeszteni a család élet- színvonalát. Elgondolkoztató eset Ivádi Antal vá.iár Rá- kóczi-telepi lakos beteg feleségéhez ment és Túrán július 7-én vonat­szerencsétlenség áldoza­ta lett. Egyszerű bányász, a hétköznapok embere volt csupán. Azok közül való, akik a bányászok derékhadát alkotják. Kiérdemelte embertársai j szeretetét. Rokonai, is- | merősei, szerettei el is ♦ kísérték utolsó útjára, | hogy leró.i.iák a végtisz­♦ tességet. Volt azonban t a temetésnek egy úgy- t nevezett „szépséghibá- ♦ ♦ ja”. Hiányzott az üzem- ♦ J vezetőség és a szakszer- X ♦ vezet képviselője, aki az ♦ X üzem dolgozói nevében ♦ I búcsúzott volna el Ivádi ♦ ä Antaltól. Elgondolkoztató és { $ megszívlelendő ez az « | eset. Az ilyen rideg, J J nemtörődöm magatar- ; X tás idegen a szocialista 5 | humanizmustól, s messze « ♦ áll az emberek megbe- j t csülésétől. Egy sor műszaki intézkedés segíti bányáinkban a II. félév sikerét A nógrádi szénmedence dol­gozói határidő előtt teljesítet­ték első féléves tervüket. En­nek eredményeképpen terven felül 29 313 tonna szenet küld­tek felszínre. Most hogv a második félév beindult, arra kértünk választ a termelési osztálytól, hogyan indult meg a munka s milyen kilátások vannak a terv teljesítésére? RÓNA: Szénvagyona teljesen feltárt, így most már az üzemben csak fejtés folyik. Feltárás ma már csak a fejtést előkészítő vága­toknál van. Lehetőyé válik a fejteliesítménv emelés. ZAGYVA: A II. félév munkája bizto­sítva van. Margit VII. és Fe­renc II. íeitaknákban csopor­tos gépesített fejtés indul be. Az eddigi kísérletek sikerül­tek. A 4 kamrás fejtés naponta 20 vagon szenet termel. Ferenc II-ben most készítik elő a fej­tést. majd utána Forgácson. A tömegtermelő munkahelyek lehetővé teszik, az improduk­tív műszak csökkenését, a szál­lítás jobb megszervezését, a sok elő váj ás megszüntetését. A legnehezebb a helyzet Királv- tárón. A sikló már szénre ért, s most korszerűen biztosított vágatokban folvik a munka. KISTERENYE: Az elmúlt hónán végén igen nagy küzdelem folyt a 100 százalék eléréséért, ami végülis sikerült. Legyen ez intő példa a jövőben, hiszen a hóvégi hajrá soha sem eredményes. Most a másik félév első nap­jaiban a régi rossz módszere­ken változtatva, a hó elején folyamatosan biztosítottá vált a tervezett szénmennyiség ki­termelése. Az első nap kötél­szakadás miatt 1,5 műszak, ki esett, míg a második nap 4 óra áramszünet volt. Ennek elle­nére azonban a 3 napon a terv­teljesítés 123.8 százalék lett. MÉNKES: Az üzem 76 százalékkal kezdte a második félévet. Szombaton már 96 százalékot teljesített az üzem. Ui feitési mód lesz kidolgozva, s a pró­bafejtés a napokban megindul. TIRIBES: A Nyugati II. ereszke össze­tört és most át kell falazni új­ból. A szállíás most a párhu­zamos légvágaton történik. Most csoportos pillérfeités in­dul meg kettős kalitka sorral. HÁNYÁS: A III. siklóban megindult a munka, az átfalazás befejező­dött. A Ny. ereszkében a front­fejtés folvik. NAGYBÄTONY: Az I. telepi szén Katalinban vékonyodik. Lényeges telje­sítménycsökkenés várható. Kossuth-tárón visszafejtés fo­lyik. SZOROSPATAK: A Szeptember 6 aknában ..... ......................... a Medve-akna előkészítése munkálatait végzik. Kossuth- leitősön és Északi-tárón tö­megtermelő munkahelyeken folyik a munka. MÁTRANOVÁK: Gáti II. V-ös ereszkéjében a fejtés megindult. MIZSERFA: Gusztáv-aknában e hó vé­gén megindul a frontfejtés. Az előkészítő vágatok bizto­sítva vannak. Ugyancsak be­indul egy mezőbe haladó fej­tés is a II. telepen. Pálhegy Ill-ban a feltárások továbbra is folynak. Pálhegv II-ben visszafejtés van. Kisteleken a II. negyedév végére a II tele­pen fejtés fog megindulni. KAZÁR: György-aknában a II. tele­pen a szállítás és levegőellátás problémája megoldódott egv gurító akna építésével. Gusz­távon az előrehaladás meg­gyorsítása érdekében az üzem réselő gépet kap. Az itt dolgozó F. 4-es fejtőgép igen jól bevált. így tehát különösebb prob­léma nincs bányaüzemeinkben. A műszaki feltételek biztosítva vannak. A legfontosabb most a munkafegyelem megszilár­dítása a magas kieső létszám megszüntetése. Ha ez meg lesz. úgy akkor az év végén a nóg­rádi bányászok büszkén jelent­hetik „a második féléves ter­vet sikeresen teljesítettük”. n III. negyedév sikeres teljesítése érdekében — a Salgótarjáni Üveggyár terveiből — Vizsgáljuk meg a feladatot, az 1957 harmadik negyedévi tervét szembeállítva a múlt év azonos időszakának és a folyó év előző időszakának tervével. 1957 harmadik negyedévi tervünk 10 százalékkal maga­sabb, mint a múlt év azonos időszakának teljesítése, de ugyancsak kb. 10 százalékkal nagyobb, mint a folyó év má­sodik negyedének terve. Ha a harmadik negyed ter­vét a második negyed várható teljesítésével vetjük össze, az első pillantásra nem érez meg­elégedettséget a szemlélő, mert a jövő negyed terve la­zább, mint az előző negyed várható teljesítménye. Tehát „nincs itt semmi baj”, csak az eddigi szintet kell tartani. És a tervteljesítés biztosítva van. Ez azonban csak a látszat, mert az öblösüvegiparban a most várható kánikula és az aratás a termelésben átmeneti visszaesést idéz' elő, melynek hatása évtizedes tapasztalat szerint július—augusztus hó­napokra terjed. Ettől függet­lenül azonban a fentiek sze­rint folyamatos a fejlődés, amit természetesen nem lerom­bolni, hanem továbbfejleszteni kívánunk. Itt csupán arról lehet szó, hogy a fejlődés üteme fog kissé csökkenni a következő negyedben és éppen e várható csökkenés mértékének a kor­látozására kell a megfelelő intézkedéseket megtenni. Műszaki intézkedési ter­vünk 1957 harmadik negye­3 ÓBB AGYIBAN a ta­nácsházán a tanács­elnöknél gyakori vendég Fazekas Imre hét és fél holdas haszonbérleten gaz­dálkodó dolgozó paraszt. Az élénk beszélgetésből kitűnik, hogy valami olyan dologról van szó, ami sem a tanácselnöknek, sem Fa­zekas Imrének nem tet­szik. Érthetetlen — ismételi a tanácselnök. — Mire va­ló ez az értelmetlen intéz­kedés. Egy ideig figyelem a társalgást, majd én is szót kérek, bár úgy tűnik, mint­ha semmi közöm nem len­ne a dologhoz, pedig van. Az új szocialista sajtó kép­viselője nem mehet el szó nélkül olyan dolgok mellett, mint ami Fazekas Imrével történt. De mi is történt Faze­kas Imrével? Nem orszá­gos jelentőségű esemény, nem érdekel mindenkit, de mégis el kell mondani, mert az országos jelentő­ségű dolgok is az ilyen kis apró-cseprő dolgokon múlnak. Már régebben történt. A Nóqrád megyei Állatfor­galmi Vállalat ügynöke felkereste otthonában Fa­zekas Imrét és szerződést kötött vele két tenyészérett üszőre. Igaz, már akkor sem szívesen kötötte a szerződést a tulajdonos, mert annyi rosszat hallott e vállalatról, hogy megin­gott a hite benne. Hogy Érthetetlen HÚZ A-VON A NI' mégis szerződést kötött, ez csak annak tulajdonítható, hogy nem hitt a szállingó híresztelésekben. Akkor még nem tudta, hogy ez így van, bár gondolta, „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja . . .“ Ügy látszik, azért zör- gött a haraszt, mert ha a szél nem is, de bizonyos szellő fújdogált. | ÉZZÜK TOVÁBB a tényeket. A szerző­dés értelmében az első üszőt 1957. március 31-ig, a másodikat pedig április 30-ig kellett volna elvin­ni az állatforgalmi válla­latnak. De mi történt? A fenti vállalat a szerződő" fél megkérdezése nélkül a szerződést átadta a buda­pesti tenyészállatfelvásár­ló irodának. Még ez nem is lett volna baj. Elvégre nem saját használatra, ha­nem állami megrendelés­re nevelte Fazekas Imre két üszőborját. A szerződés majdnem lejárt az első üszőre, ami­kor 1957. március 29-én megjelent a Budapesti Te­nyészállatfelvásárló Iroda kiküldötte és szemlét tar­tott a körülbelül 15 kilo­méterre lévő Pásztón, aho­vá Fazekas Imre az álla­tokat felvezette. Az üsző­ket ott megvizsgálták és kifogástalannak minősítet­ték. De hogy mikor viszik el, arról egy szót sem em­lítettek. * E ZUTÁN elkezdődött a véget nem érő leve­lezés. Végre, június 21-én megjelent az iroda megbí­zottja a faluban és a ta­nácselnökkel együtt elment megnézni az üszőket, amelyekben még rossz aka­rattal sem lehetne hibát találni. A megbízott nyíl­tan ki is jelentette: az ál­latok nagyon szépek, te­hát megfelelőek, de nem viszik el még sem, mert nem tudják elhelyezni. Amikor Fazekas Imre mindenáron túl szeretett volna adni a már három hónapja túltartott üszőkön, neki megértés helyett az ellenforradalomról és an­nak következményéről kezdtek beszélni. Ez nem tudta meggyőzni Fazekas Imrét, mert érzi, hogy neki van igaza. Minden terve az volt, hogy a nyár­ra tehenet vesz, természe­tes az üszők árából. Ügy látszik, terve füstbe ment. Az iroda megbízottja ar­ra akarta rábírni, hogy újabb hét hónapra kössön szerződést a két üszőre, s majd mint vemhes üsző­ket hét hónap múlva el­szállítják. Persze, ebbe a tulajdonos nem egyezik be­le, mert egyrészt ellenke­zik tervével, másrészt nincs is annyi takarmánya, hogy a két üszőt tovább g tartsa. Ezután folytatódott a hu­zavona. A tulajdonos fel­szólította az irodát. A fel­szólításban hivatkozott a szerződés kilencedik pont­jára és kérte a vállalatot, hogy tartsa be a szerződés feltételeit. Még válaszra sem méltatták az elkesere­dett tulajdonost. Végül ka­pott egy körlevelet, amely­ben feihívják a figyelmét, júliusban Jobbágyiban tenyészüszővásárt tartanak. Most még nem tudja a tu­lajdonos mi lesz. Szerinte ez lesz az eljárás; vagy ve­gyék át az üszőket, vagy bontsák fel a szerződést és fizessék meg a szerződés értelmében járó tovább- tartási díjat. i DDIG TART a törté­net, jobban mondva az ért­hetetlen huza-vona. Nem lehet megérteni ezt az ese­tet akkor, amikor az állat­forgalmi vállalat állandó­an szerződéseket köt. Miért nem viszi el a megfelelő szép állatokat? Vagy az a célja, hogy végkép elidege­nítse a dolgozó paraszto­kat a szerződéskötéstől? Ügy látszik, igen! Ne cso­dálkozzon a Nógrád me­gyei Állatforgalmi Válla­lat, ha így kezeli a szerző­déseket, hogy nem köt ve­lük szerződést senki. De ki is kötne? A bizalmat na­gyon könnyű elveszteni, megszerezni annál nehe­zebb. KATA JÁNOS déré több olyan feladatot tar­talmaz, melyek hatása a kapa­citásbővítés és önköltségcsök­kentés mellett minőségjavító szempontokat is tartalmaz. Dolgozóink nagyrésze ak­kordbérért végez termelőmun­kát. Ennek hatása a termelé­kenység növekedésében, de egyben a termelés növekedésé­ben is nyomon követhető. A munkaügyi osztály feladata, az akkordbér rendszeres ki- szélesítése. Az üvegiparban a feldogo- zott anyag tulajdonságai miatt a selejt, a töréscsökkentés a termelés növekedésének igen lényeges tényezője. A múlt évvel szemben igen jó eredmé­nyeink vannak: az idei máso­dik negyedévben a selejt kb. 2/3 része a múlt év azonos időszakában mért selejtnek. A TMK feladata, jól átgon- ’g dőlt, előrelátó intézkedések- g kel ezt az eredményt nemcsak g megtartani, de továbbiéjlesz- g teni. H A műszakiak prémiumrend- Ü szere közvetlenül a termelés H növelésére nem tűz ki felada- tot, azonban jutalmazza az ön- g költségcsökkentést. g Mivel pedig az önköltség- g csökkentés legfontosabb ténye- g zője a termelés növelése, a ter- g melékenység sérelme nélkül, a Ü felügyeleti hatóságunk által | előírt prémiumfeladat ilyen g módon segíti elő a terv teljé­ig sítését és túlteljesítését. ‘ Köztudomású máris, hogy az g év első öt hónapjában olyan g alapot gyűjtöttünk, melyből g minden dolgozó kétheti nyere- f§ ségvisszatérítést fog kapni, s g ehhez a 6 hónap eyedménye- Ü képp előreláthatólag további 3 g napi bérnek megfelelő nyere- g ségvisszatérítés járul. Ü Eddigi termelési, gazdasági g eredményeink egyik fontos g tényezője dolgozóink harcos g versenyszelleme, g Ennek egyik legújabb bízó­ig nyítéka volt dolgozóink lelkes g felajánlása az országos párt- g értekezlet tiszteletére. Jermendy Károly főmérnök asi T ermelőszövetkezet keres könyvelőt szen­tember 1-re. Lehetőleg nyugdíjast, aki méhé­szettel is foglalkozik. Lakást biztosítunk. Lenin Mg Termelő- szövetkezet. Szanda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom