Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-13 / 55. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957'. július 13. Milyen pártoktatási tormák lesznek a következő oktatási évben? — Részlet a K. B. pártoktatásról szóló határozatából — tatási évben is létre kell hozni. Célja: elsősorban az alapszerveze­tek vezetőinek és aktiválnak kép­zése. A tanfolyam időtartama 1 év. Ez­alatt a résztvevők a marxizmus- leninizmus néhány alapvető kérdé­sével ismerkednek meg. A tanfo­lyam anyaga Marx, Engels, Lenin művei mellett Sztálinnak »A leni- nizmus alapjairól« és »A leniniz- mus kérdéseihez« című munká­jára, válamint a központi előadás- sorozatban elhangzott előadásokra épüljön. Az egyes foglalkozások előadásból és csoportos vitákból álljanak. A propagandisták elvi irányítása a járási, városi, nagy­üzemi, budapesti kerületi intéző bizottságok feladata. IV. 4 ■ra- Z IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK tan­folyama. A tanfolyam célja, hogy az egyes párt- és kormányhatáro­zatok, valamint egyéb fontos aktu­ális kérdések feldolgoztatásával nyújtson segítséget a párt politiká­jának végrehajtásához. Időtartam egy év. Résztvehetnek a tanfolya­mon kezdők is és olyanok is, akik évek óta tanulnak a pártoktatás­ban. Ahol nagyobb létszámban je­lentkeznek fejlettebb hallgatók, úgy azok számára külön csoportot kell szervezni és az egyes témá­kat klasszikus irodalommal* kiegé­szítve kell tanítani.-AH. Z ESTI EGYETEMET a párt- oktatás legsikeresebb formáinak bizonyultak és jól oldották meg az értelmiség, a párt és az állami funkcionáriusok egy részének a tanulását. Ezért ezek hálózatát ki kell szélesíteni és esti egyetemet kell felállítani azokon a megye- székhelyeken ahol ezek feltételeit biztosítani tudják. Az egyetemeken a következő tárgyakat oktassák: filozófia, politikai gazdaságtan, a nemzetközi és a magyar munkás- mozgalom története. Időtartama 3 év. Az újonnan létrejött megyei esti egyetemnek nyújtsanak segít­séget a már korábban működött helyileg legközelebb fekvő esti egyetemek. Az esti egyetemek hallgatói közé az értelmiségi foglalkozásuk mel­lett fel kell venni a párt-, tömeg­szervezeti és állami funkcionáriu­sokat, valamint azokat a munká­sokat, akik olyan alapképzettség­gel rendelkeznek, hogy egyetemi színvonalon képesek a marxizmus- leninizmus tanulmányozására. Azt, hogy a kiválogatott hallgatók a követelményeknek megfeleljenek, felvételi vizsgával kell biztosítani. n.-4 z ÖNÁLLÓ TANULÁSNAK az eddiginél lényegesen nagyobb he- lyet kell biztosítani. Résztvevők azok az elvtársak legyenek, akik legalább 5 hónapos pártiskolát vé­geztek, vagy ennek a színvonalnak megfelelő marxista-képzettségük van és képesek önállóan tanulni. Az önálló tanulás az alábbi téma­körben legyen: politikai gazda­ságtan, filozófia, a magyar mun­kásmozgalom története. Ezenkívül szervezhető önálló tanulás egyes nagyobb klasszikus művek, vagy a marxizmus valamilyen részkér­désének tanulmányozásira egyéni­leg összeállított tanterv alapján is. A politikai gazdaságtan és a filozófia tanulása a KB. ágit. prop. osztálya által összeállított tematika és elsősorban klasszikus műveket tartalmazó irodalomjegyzék alap­ján: a magyar munkásmozgalom történetének tanulmányozása a Párttörténeti Intézet és a munka- közösségek által összeállított tan­anyag alapján történjék. Az önálló tanulók munkáját a megyei, buda­pesti kerületi intéző bizottságok által megbízott konzultánsok segít­sék és rendszeresen ellenőrizzék. A marxista-leninista esti egye­temet is be kell vonni az önálló tanulók segítségébe. Lehetővé kell tenni, hogy az önállóan tanulók meghallgathassák a tanulmányaik­hoz kapcsolódó előadásokat, vitá­kat, konzultációkat stb: in. M ARXIZMUS-LENINIZMUS KÉRDÉSEI« tanfolyamot az új ok Az első negyedévet az országos pártértekezlet anyagainak tanul­mányozására keli fordítani. A hall­gatók számára külön tananyag nem szükséges. A tanfolyam mód­szere: teljesen kötetlen, a hallga­tók színvonalától az Illetékes párt- szervezet és a propagandista meg­ítélésétől függ. (Pl. előadás vitá­val vagy konzultációval egybe­kötve, csak előadás, stb. Békenagygyűlés Salgótarjánban folytatás az első oldalról) erejű üzenet arról szól, milyen rettenetes veszélyt jelent az emberiségre nézve nemcsak egy esetleges atomháború, ha­nem a kísérletek folytatása is. A mi földünk túlságosan kicsi ilyen, ma még szinte teljesen befolyásolhatatlan hatású kí­sérletek számára. Előbb utóbb az egész lég­kört megfertőznék ezek­kel a kísérletekkel. A tá­vol-keleti szigeteken már­is érezteti szörnyű hatását. Olyan hatalmas influenza jár­vány dühöngött épnen abban az időben, melyet csak az első világháború pusztítóerejű spa­nyolnátha járványához lehetne hasonlítani. Rengetegen meghaltak már ebben a járványban, a kór­házak nem győzik befo­gadni a betegeket. Az édes­anyák korcsokat szülnek és halva született gyerme­keket hoznak a világra. Ebben a légkörben különösen drámai erővel hatott a béke nagy harcosának, a nagy fran­cia atomtudósnak, Joliot Curie- nek az üzenete. Nemcsak az ázsiai küldöttek, akik saját bő­rükön érezhetik az embertelen kísérletezések hatását, hanem az európai és más küldöttek is nagyon élesen felemelték tiltakozó szavukat a kísérletek ellen. Hiszen ha tovább foly­tatják a világ minden zúgában veszély fenyegeti az emberek életét. A kísérletek hatásaként megfertőződik a levegő, a nö­vényzet és ezen keresztül min­den ember szervezete. Igen érdekes volt megfigyelni, mennyire egyöntetű ebben a tekintetben a Béke-Világtanács minden tagjának a véleménye. Imperialista körökben szere­tik hangoztatni, hogy a kísér­letek elleni tiltakozás csak kommunista propaganda. A tanácskozás résztvevőinek pe­dig talán még 20 százaléka sem volt kommunista. A leg­erélyesebben tiltakozott itt a a Az acélárugyári kiszisták VIT sikeréért A Salgótarjáni Acélárugyár fiataljai lelkes munkával ké­szülnek a moszkvai Világifjú­sági Találkozóra. Ez a lelkes készülődés nem csupán a szer­vezeti élet fellendülésében nyilvánul meg: a munka front­ján is megmutatják erejüket. Hartman Mihály ifjú kommu­nista az acélöntődében dolgo­zik. Az egyik vasárnapon egész napi műszakja után járó fizetését ajánlotta fel a VIT­alap javára. Példáját többen követték az acélöntöde ifjú­munkásai közül. A napokban volt a szegcso- magolóban dolgozó fiatalok KISZ-szervezetének alakuló gyűlése. Ezen elhatározták, hogy csatlakoznak a Hartman Mihály kezdeményezte mozga­lomhoz és vasárnap ők is dol­gozni fognak — a VIT-alap javára. haladó világ képviselője és egyes imperialista országok a kommunistától nagyon is tá­vol álló képviselője. Egy belga báró pl. — aki maga is tőkés — úgy nyilatkozott hogy vég­telenül becsüli a Szovjetuniót, amiért az szívós harcot folytat a veszélyes kísérletek beszün­tetéséért annak ellenére; hogy ma birtokában van, — sőt ta­lán még jobban, mint á nyu­gati országoknak — az úgy­nevezett atomtitok. A másik kérdés, amiről na­gyon nyomatékosan szó volt a Béke-Világtanács Colombói ülésén, a gyarmatosítás kérdé­se. És ez valami új volt a Bé­ke-Világtanács munkájában. Eddig ugyanis a kapitalista országok több képviselője — érthető okokból — ellenezte azt, hogy a Béke-Világtanács tárgyaljon erről a ma már egyre égetőbbé váló kér­désről. Ezen az ülésen azonban az ázsiai és más gyarmati orszá­gok küldöttei olyan kirobbanó, heves és egységes érveléssel szólaltak fel ez ellen, emelték fel szavukat a gyarmatosítás ellen, hogy végül is meghát­ráltak, akik az ülés elején még ellenezték ennek napirendre tűzését. A ceyloni miniszter- elnök felszólalásában azt mondotta: Ma két erő küzd a vilá­gon: a születő új és az el­haló régi. És az is a születő új harcát je­lenti, hogy ma a gyarmati el- hyomásban sínylődő népek egyre egységesebben és szer­vezettebben harcolnak az em­bertelen elnyomás ellen, a nemzeti függetlenség kivívásá­ért. Az elsöprő erejű és szen­vedélyes érvelések hatására végül az először ellenkezők is teljes egyöntetűséggel fogad­ták el azokat a határozatokat, amelyek a jövőben rendkívüli súlyt akarnak helyezni erre a kérdésre a Béke-Világtanács munkájában. Végül arról beszélt Darvas elvtárs, hosv milyen fogadta­tásban volt része a magyar küldöttségnek. Olyan hallatlan erővel dolgozott és dolgozik ma is az amerikai propaganda ellenünk, bog'' ennek a m- evon távoli szigetnek a la­kossága is sokkal többet tud '•ólunk, mint ahogy mi azt hinnénk, de sajnos sok mindent — énnen a hamis propaganda következtében — rosszul tud. Még szerencse, hogy nem hisznek el mindent nekik. És bár a valóságról nem tudja őket tájékoztatni Banderenej­ke haladó kormánya — a kor- §f mánynak nincsen újságja, min-1§ den lap magánkézben van —s józan gondolkodóképességük- M kel sokszor rátalálnak az igaz- = ságra. Az imperialista és íő-M leg az amerikai elnyomás any- M ■nyi szenvedést okozott ott már = a népnek, hogy ma igen józa-1 nul így okoskodnak: ami az| amerikaiaknak jó, az eddig M még nekik sosem volt jó. Ha = tehát az amerikaiak valamit M olyan nagyon dicsérnek, — most történetesen az úgyneve- j§ zett magyar „forradalmat” — 1 az nem lehet olyan nagyon jó. M Akörül valami bűzlik. A tanácskozás alatt is meg- % próbálkoztak az amerikai pro- M pagandaszervek azzal, hogy 1 hangulatot keltsenek a ma- s gyár küldöttség ellen. Azt ír- j| ták például — ez volt a leg- Ü frissebb kacsájuk — hogy Ká- M dár János kormánya 50.000 = magyar embert adott el rab- = szolgának a Szovjetúniónak = fejenként 350 rúpiáért. Azon- M ban „kutyaugatás nem hallat- M szik az égig” a Béke-Világta- g nács ülésének jóhangulatát ilyen ostoba propagandával ü nem tudták megrontani és |§ amikor Péter János püs- M pök, a magyar delegáció §| egyik tagja felszólalt, az M elemi erővel kitörő taps js bizonyította a tanácskozás |§ résztvevőinek Magyaror- M szág iránti rokonszenvét. = ..Ha Magyarországon az ellen- % forradalom győz, akkor ma nem ülhetnénk itt a békéről = tanácskozni — mondotta :öb- i bek között Péter János — = mert hazánk a háború tűzfész- I kévé vált volna.“ Darvas elvtárs azzal fejezte I be beszédét, hogy ott lorn a || hazától sok-sokezer kilométer- § re ezerszeresen érezték azt a 1 felelősséget, amely mindany- E nviunkat. terhel azért, hogy § Magyarországon kirobbanha-1 tott az ellenforradalom. Ott f látták egész tisztán, hogy ez fj milyen károkat okozott világ- § szerte' az elnyomás ellen, a § haladásért küzdő népeknek. 1 Vigyáznunk kell sokkal job- j§ ban, mint eddig, hogy még- g egyszer ne következhessen be || október 23-a, hogy többé ne §j reménykedhessenek a régi :: rak hatalmuk visszatérésébe. j A beszámoló után Danilla || .József a Hazafias Népfront g városi bizottságának elnöke g köszönte meg az érdekes elő- g adást, s fölhívta a naggyűlés = résztvevőit, hogy egvember- g ként harcoljanak a békéért, g az emberiség életét veszélyez- g tető kísérletek beszüntetésé- éri. — HEGYÉH* VIT KÜLDÖTTEI 1 MOCSÁNYI KATALIN = a kisterenyei bányaüzem EE szénosztályozóján dolgozik. M Már az ellenforradalom H előtt is tagja volt az ifjú- M sági szövetségnek. Október |§ 23-a után a siftrájk alatt lel- = kés, meggyőző munkát vég- = zett a fiatalok körében, ü hogy meggyőzze őket a H sztrájk helytelenségéről. || Szilárdan kiállt a munkás- ü hatalom mellett. A legtöbb =| érdeme van abban, hogy = az üzemnél 49 fővel meg- == alakult a Kommunista Ifjú- s sági Szövetség. SUSAN BÉLA fiatal bányász, a margittárói [5 bányaüzemnél. Évek óta lel- ü késén dolgozik az ifjúsági = szervezetben. Az ellenforr^- = dalom alatt is minden nap |e elment üzeméhez és türel- = mesen foglalkozott a fiata- = lókkal. Nagy része van ab- H ban, hogy az üzemnél a hét || ifjúsági brigád ebben a ne- §§ héz időszakban nem esett || szét és példamutatóan dől- = goznak most is. Fegyvere- |É sen védte a nép államát, ^ amikor az veszélyben for- j= Az MSZMP elsősorban a munkások pártja — EGY PÁRTSZERVEZET EGÉSZSÉGTELEN ÖSSZETÉTELÉNEK KAROS KÖVETKEZMÉNYEIRŐL — XJ a a munkásosztály párt- járói beszélünk, a közös­ség ügyéért odaadóan dolgozó harcos emberekre gondolunk. Olyan emberekre, akik alapjá­ban azonos elveket vállalnak, közös tevékenység fűzi össze őket az új, szabad, szocialista életért való harcban. S bármi­lyen erőt is kelljen tevékeny­ségeik során kifejteniök, meg­teszik azt, mert az élet folyá­sának ők akarnak medret szabni. Erről beszélgettünk első ta­lálkozásunk alkalmával Mol­nár Béla elvtárssal, az ÉMÁSZ pártitkárával. Nagyszerű — gondoltam magamban — mi­után ő is hasonlóan vélekedett —. akiben így él a párt, az tudja, hogy a pártnak har­cosnak kell lenni, és a harcos­ságot bizonyára tudja is biz­tosítani a párt összetételének alakításával és a nevelő mun­kával egyaránt. Érdekelt az itteni párt helyzete. Tanulmá­nyoztam az alapszervezet te­vékenységét, érdeklődtem a dolgozóktól is és megfigyeltem a pártszervezet munkáját. Je­len voltam egy taggyűlésen is, ahol a párt belső életéről és az általános politikai helyzet­ről sem üzemi, sem országos szinten enyhén szólva szó sem esett. Csupán gazdasági kér­désekről vitatkoztak. De nem­csak ezen a taggyűlésen ta­pasztaltam. hanem a későbbi benyomásom is az volt. hogy a párttagok a politikai kérdé­seket csínnyán kerülgetik. R árki kérdezhetné: vajon -•miért? Miért?! Több oka van ennek. A passzivitás és közömbösség első és legfőbb előidézője az, hogy a pártszer­vezet nem elég harcos. Ez már összetételéből* is következik. Mintegy 33 párttag közül csak kettő(l) a fizikai munkás. Ezek közül is az egyik a mű­hely vezetője, a másik pedig a közelmúltban került oda, s akkor már párttag volt. Tehát felvétele nein az ottani párt- szervezet munkájához fűződik. A majdnem teljesen szellemi dolgozókból álló pártszervezet tagjai nem bírálják egymást, kéz kezet mos, elv alapján „jó­indulatból” főleg funkciófél­tésből támogatják egymást. Nem bírálják ők az ellenfor­radalom tevékeny résztvevői­nek jelenlétét sem. Elmosódik az osztályharc is náluk, „idő­szerűtlennek” tartják. Felesle­ges teherként és rosszindulat­ként könyvelik el az ilyen őszinteség halvány gondolatát is. Ott egy a jelszó: békében, jóbarátságban együtt élni, hi­szen itt az ellenforradalom ide­jén sem történt semmi (már mégis dereng valami) nincs „bosszúra” okunk. Ez a gyakorlat a nemtörő­dömség vezette a pártszerveze­tet az opportunizmus mocsa­rának a szélére. A vállalatot pedig a „baráti légkör” kiala­kulásához egy olyan összefo- nódottság megteremtéséhez, ahol könnyen érvényesülhet­nek a „jó” emberek. Van-e lehetőség a párt har­cosságát fokozni? Sokan tudják, hogy az ÉMÁSZ Üz­letigazgatóságán és salgótarjá­ni üzemvezetőségén — mert a párttagság ezen dolgozóiból te­vődik ki — több a szellemi imunkás. mint a fizikai. Az őszinteség kedvéért el kell még mondanom, hogy a Salgótarján és környékén lakó és dolgozó (150 fő) közül 55 fizikai dolgo­zó és ez az arány a pártszer­vezet összetételében nem tük­röződik. így nem vitás, hogy lenne miből javítani a párt összetételét, lehetne, de a nárt vezetősége nem foglalkozik a fizikai dolgozók politikai ne­velésével. A nevelő munka, a oárttagok, de a pártonkívüliek között is teljesen hiányzik. A párt szava nem igen hallatszik sehová. Nincs itt mit monda­nia a pártszervezetnek? Lenne ugyan miről beszélniök. Akár az osztályharc kérdéseinél, akár a párt belső életének megjavításánál, de ezt nem szívesen teszik, mept „népsze­rűtlen”. Így az emberek nem érzik, hogy van ott pártszerve­zet is. S éppen ezért sok a ferde nézet. Ha a párt kerül szóba csak a párttitkárt Mol­nár Bélát értik, öt mindenki „szeretettel” övezi, (nehogy baj érhesse) és ez a tény nem kis­méretű személyi kultuszt te­remtett számára. Ez igen meg­tévesztő és a párttitkár nem is gondol arra, hogy egyesek — azok közül, akik olyan sze­retettel veszik körül — arról beszélnek, hogy Molnár Bélá­nak az a mentőangyala, hogy párttitkár. Mert itt is akadnak ám titkon „fúró” emberek. Ezt nem mondják nyíltan, csak jó és régi barátok sut­togják egymás között. ß ár sokat jár-kel a párttit­kár, s lehet, hogy éppen a nagy elfoglaltsága miatt na­gyon keveset foglalkozik párt­ügyekkel. Legtöbbször a válla­lat vezetőségének, illetve üz­letigazgatóság vezetőinek meg­bízásából felvételeket, kivizs­gálásokat és lakásügyeket in­téz. Hogy miért? Nem azért, mintha a pártszervezetnél minden rendben lenne, inkább az összefonódottság miatt. A pártszervezet meg üres a tét­lenségtől. Ideje lenne a pártról szóló lenini tanításokat egyszer elő­venni az alapszervezet vezető­ségének, azt alaposan áttanul­mányozva gyakorlatilag is al­kalmazni, mert az ÉMÁSZ alapszervezete is része az MSZMP-nek, annak a párt­inak, amely egyre nagyobb erő­vel küzd a szocializmus felé­pítéséért, küzd az osztályharc területén is. Pártunk egysége mindennél fontosabb és az ilyen foltok csak gyengítik pártunkat. Reméljük a párt­vezetőség megérti az idő sür­gető szavát és munkája során sikerülni fog a párttagok har­cosságra való nevelése, hiszen ebben a munkában nincsen- nek egyedül. Annyi azonban bizonyos, hogy nem lesz köny- nyű feladat. Nehéz és hossza­dalmas munkát követel, de ez teszi széppé a, pártmunkát. A emberek gondolatvilá­gának megismerése, formálása nagyon hálás feladat és első­sorban a közös ügyünknek haszna, hiszen Lenin elvtárs maga tanította, hogy a párt­nak a proletáriátus harci és politikai vezérének kell lenni. S hogy ezt megvalósítsuk még van mit tenni. Kökényesi Béla = gott. Most pedig jó munka- = H val segíti az ország felvirá- g = goztatását. == DEMÉNY LÁSZLÓ {§ ü géplakatos a salgótarjáni = Ü Acélárugyár KISZ titkára. §| H Évek óta aktív tagja az =E = ifjúsági mozgalomnak. Az || j§§ ellenforradalom előtt a H H DISZ-ben dolgozott. Mint = H fiatal párttag és DISZ-tag ü H bátran kiállt október 23-a == =Ü után a népi demokrácia .ee = mellett. A sztrájk idején is H Ü dolgozott. A Kádár-kormány ée H megalakulása után mindjárt H Ü bekapcsolódott a pártszer- = Ü vezési munkába tevékenyen |f EE kivette részét a KISZ-szer- EÉ Ujj vezet megalakításáért folyó = H tevékenységből. Azóta is = H fáradhatatlanul dolgozik. A sj H termelő munkában is az el- =| = sok között van. iiilllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllNIIIIIIIIIIIIIiJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom