Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

1957. JÚLIUS 10.

NÓGRÁDI Népújság

5

Hl ÍNYIG LENNE

200 db kályha elkészülne Teljesítménybérben dolgoznának Nem kellene tétlenül ülni

Alacsony, zömök, barna ember Varga István. A tűzheLy- ,-gyárban dolgozik 1949-től, mint kályha samottozó. Pásztóról jár naponta munkába. Otthon hét éves fia és két eves lánya várja naponta aput.

Ennyit tudtam meg Varga elvtársról, miközben szaporán 'tünteti el a samottéglát a kályha belsejébe. Majd néhány pillanatra megáll és beszél. A gazda szemével mutogat, s érezni szavaiból a felelősséget a gyár munkája, saját munkája iránt.

í_ Tervünk ugyanaz maradt, mint volt. A kályhagyártást újra megkezdtük, de az anyag- ellátás nem javult. Lemez és szürkeöntvény hiánnyal küzdünk, mondhatnám mindig. Azelőtt is kevés volt az anyag, míg a tűzhelyeket csináltuk. Bár öntvényünk már majd lesz, ha a kulcsöntést kitelepítjük. Már építjük is társadalmi munkában az új kulcsöntödét. A lemezellátás javulása azonban nem ilyen egyszerű. Néhány napja kaptunk ugyan egy nagy autóval, de el is fogyott mindjárt.

Ha lenne anyag, nem kellene sokszor 1—2 órát várni. Akkor naponta 200—210 darab kályhát tudnánk kisamottozni. Akkor több lenne a keresetem is. Igaz sokan jöttek ide dolgozni az ellenforradalom után, mert jól lehetett keresni. Persze ez nem volt jó, mert több bért fizettek ki, mint amennyi

engedélyezve volt. Ha így folytatódott volna, bizony nagyon drágák lettek volna kályháink. Nem volt könnyű ezt megmagyarázni a társainknak. Most 1 700 forintot keresek. Ez nem nagyon sok, de mégis elég. Ma már egyre több azok száma, akik megértik, hogy nyereségesen kell dolgozniuk.

A mennyiségi termelés mellett a minőség is nagyon fontos. Itt azonban nincs minden rendben. Sok kézen megy keresztül a kályha és ez sok se- lejtet eredményez. Nem ritka a napi 2—3 selejt. Elég egy

kis zománchiba (s a közelben mutat is vagy hármat) és már újból el kell készíteni a kály- haköppenyt. Ebben a zománcozok is hibásak, akik selejtes munkát adnak ki.

Nem szoktam ellógni a napot. Ha már eljövök, dolgozni, keresni akarok. Igaz, most 2—3 nap csak órabért kapok. Nem volt anyag, nem tudtunk teljesítményben dolgozni. Ma javításokat végzek selejtes kályhán fél nyolctól tíz óráig és még csak kilenc darabot szereltünk össze. Pedig ha rendesen dolgozhatnánk, már 70

darab új kályhát samottozhat- tunk volna ki. S ami a legrosszabb, a javításért csak időbért kapok. Persze megértem, hogy muszáj kijavítani a selejtes kályhát, mert nem adhatjuk el a 10—15 százalékos se- lejtárut sem.

Az elmondottakhoz nem kell külön kommentár, örvendetes jelenség, hogy gyárainkban nemcsak a műszaki vezetők ismerik az üzemi problémákat, hanem minden egyes dolgozó tisztában van vele. A bizalom eredménye meg is hozza a gyümölcsét. Hiszen csak úgy tudnak a selejtcsökkentéséért és a minőség megjavításáért harcolni a Varga Istvánok, ha ismerik azt.

— tob —

Mi újság az Acélárugyárban?

(Tudósítónktól.)

A Salgótarjáni Acélárugyár Vállalat az ellenforradalom óta igen sokat fejlődött a termelés területén. Amíg a harmadik negyedévben a napi átlagos termelés 334.9 tonna volt, addig napjainkban átlagosan elérjük a napi 332 tonnás termelést. A vállalat az első negyedéves tervét mennyiségileg 111.5 százalékra, értékben 114 százalékra teljesítette. A második negyedéves tervé't június 24-én befejezte.

A HIDEGHENGERMŰ

gyárrészlegnél május 1 tiszteU3ITOK KÖZÖn

Az

fontos

újítómozgalom . egyik tényezője népgazdaságunk gazdasági megszilárdulásának. Hiszen az újítások amellett a termelékenységet növelik, az önköltséget csökkentik, a munkát is könnyebbé, biztonságosabbá, gazdaságosabbá teszik. Vajon hogyan ^dolgoznak az Acélárugyár újítói? E kérdésre keressük a választ.

Mint minden területen itt is nagy károkat okozott az ellen- forradalom. Hosszú hónapok teltek, amíg a kedélyek megnyugodtak és az emberek alkotni kezdtek. A bizonytalanság eredményezte, hogy januárban mindössze két újításijavaslat érkezett csak az újítási csoporthoz. Az idő múlásával, ahogyan nőtt a bizalom a munkás-paraszt kormány iránt, úgy növekedtek az újítások. Ezt mutatják a számok. Februárban 15, márciusban 12, áprilisban 19, májusban 38, míg júniusban 21 újítási javaslat történt.

Az elmúlt hónapban csökkenést mutat az újítások száma, melynek oka az anyaghiányban lelhető fel. Ennek ellenére is eredménynek mondható az I. félév 107 újítási javaslata. Ez 1.391 587 forint megtakarítást eredményezett. A dolgozók részére pedig újítási díjként 72 997 forintot fizettek ki. Amint a számok is igazolják, jól jártak az újítók is és az üzem is.

A második félév kbmoly ötletekkel várja a gyár újító gárdáját.

A technológiai osztály az új gyártási eljárások beve- t zetésével ad tervfeladato- ? kát, amivel úgy a termelést. mint a technológiát meg akarják javítani.

Bizony .itt van tennivaló bőyen. S most nézzük az újító gárdát.

Székely Mihály most nyújtotta be javaslatát az egyes huzalfajták keresztmetszet csökkentéséről. Ha javaslata valóra válik úgy az önköltség nagymérvű csökkenése folytán körülbelül 600 000 forint megtakarítás válik lehetővé. Mint hallottuk, minden remény megvan, hogy valósággá lesz a még papíron lévő javaslat.

Behan József többszörös újító a szögverő üzemben dolgozik. Újításai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egy gép napi teljesítménye 350 kg- ról 600 kg-ra emelkedett. Ma azonban már igen nehéz az újítás a szögverőben, hiszen a régi elavult gépek modern gépekkel lettek felcserélve.

Balogh István a patkósarok készítésénél dolgozik. Most „nagy fába vágta fejszéjét”. Egy teljes munkafolyamatot akar megszüntetni azáltal, hogy az anyag helyrehúzásán újítást eszközöl. így egy ember munkája felszabadul. De ezenkívül még számtalan elgondolást kíván valóra váltani.

Akad az újítások között nemegyszer olyan is, ami ugyan ínem jelent termelés növelést, de jelent könnyebb és biztonságosabb munkát. A szögverői újító brigád: Pampurik Béla, Angyal Barna, Jancsik János és Teplán György érdeme az, hogy már másodszor szerezték meg a vezető helyet a munka- védelem során. Azóta csökkent igen nagymértékben a baleset. Természetesen ez termelés növelést is eredményez, hiszen a kieső létszám csökkent.

Nehezen indult meg az újítómozgalom, de ma már jó nyomon halad. Ezt bizonyítja az első félév alatt újításból eredő 1,391 587 forint is. Ez azonban csak kezdet. Az igazi pagy munka csak most kezdődik a második félévben.

— Hortobágyi —

leiére egy nemes munkaverseny mozgalom indult be (1 karikás mozgalom), azóta ez igen föllendült és szép eredményeket hozott. Mintegy 150 fő vesz részt a versenyben, amely az üzemnek mintegy 60 százalékát teszi ki. Igen sok dolgozó van már, ki naponta nem egy karikával, hanem 2—3 karikával termel többet. Ilyen például Borsovitcz Sándor hengerész és Dancsák Ferenc hengerész, ki 34 karika helyett 37 karikát hengerel naponként Az 1 karikás mozgalom igen szép eredményeket hozott, melyet bizonyítanak az alábbi eredmények. Amíg április hóban naponta 42,6 tonnát termeltek, addig májusban ez 44,4 tonnára és júniusban 45 tonnára emelkedett. Természetesen a termelés emelkedésével javult az 1 fő 1 napra termelési érték is, míg április hóban ez 628.— forint volt, addig május hóban 646.— forintra és június hóban 650.— forintra emelkedett. Az 1 karikás mozgalmat a hideghengermű gyárrészleg műszaki dolgozói is segítik,

A GAZDASÁGI

SZERÁRUGYÁR

részleg. Jelenleg a leggazdaságosabban termelő üzem. Az egy fő napra eső termelési érték a harmadik negyedévi 268 forintos átlaghoz viszonyítva 300.70 forintra emelkedett, ugyanakkor május hó folyamán egymillióhetvennégyezer forint nyereséggel zárta a hónapot.

HUZALMÜ

gyárrészleg. A rúdvas üzemben műszaki fejlesztés vonalán a meglévő adottságok figyelembevételével szükségesnek látszik a korszerű húzó sebességekre való áttérés. A húzó padok, hegyezők, eg.yengetők, polírozók, stb. elavultságán csak szórványosan lehetett módosítani. A termelékenységre kiható húzósebesség normt termelésük volt. Az ellen- forradalom, amely megbénította munkájukat, több mint

0©00©©©G©©©©©©©©00©0000000^

velőssel azonban a korszerűsítésben is javulás mutatkozott. A régi elavult gyártási technológia mellett a kisméreti sebesség növelése azon időben (1952) sok ellenvetéssel állt szemben, de ennek ellenére két gépen (15 to 30 to láncos húzópad) a sikerrel be lett vezetve a kettős húzás azonkívül több más géppel együtt a húzósebesség is meg lett növelve. A korszerű rúdhúzó technológiától óriási mértékben távol vagyunk húzósebesség, felületi finomság, gazdaságosság szempontjából. Ezek az indokok tették szükségessé, hogy a rúdvas üzemben korszerűsítsék a gépeket és olyan gépeket szerezzünk be, melyek a mai követelményeknek megfelelnek.

ACÉL- ÉS VASÖNTÖDE

Az Acélöntődében a kemence nagyjavítás előtt áll. Már az 1500. adagnál tart, még 80 adagot akarnak kihozni a nagyjavítás előtt. Az Acélöntődében javul a munkafegyelem. Nincs igazolatlan hiányzó és későn jövő. Itt is áttértek az órabérről a darabbérre. Ugyanez a helyzet a vasöntödében is, ahol kidolgozás alatt áll a darabbér bevezetése.

Rend lesz a Tatarozó Vállalatnál

— Válasz hét újságcikkre —

Az elmúlt félévben vállalatunkról és az itt működő munkástanácsról két újságcikk jelent meg, melyek vázolták vállalatunknál az akkori helyzetet. Az elmúlt időszak munkáira visszatekintve szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatunkról írt cikket, az abban feltárt hibákat elemezzük és elmondjuk, hogy .ezek a hibák mennyire szűntek meg.

Vállalatunk az I. negyedéves tervét 121.7 százalékra teljesítette. Önköltségi tervünk veszteségre volt tervezve, ennek ellenére 299 000 forint nyereséget értünk el. Négy építés- vezetőségünknél eredményesség szempontjából legjobb volt a salgótarjáni építésvezetőség. Ez ugyanis 159,3 százalékra teljesítette tervét, az egy főre eső termelékenysége 153,8 százalék volt. Üzemi eredménye 167 000 forint. Hasonlóan teljesített még két építésvezetőségünk a szécsényi és a pásztói. Előbbi 146,7 százalékos teljesítéssel, 118,2 százalékos termelékenységgel, utóbbi 119,9 százalékos teljesítéssel, 119,7 százalékos termelékenységgel.

Legnagyobb építésvezetőségünk a balassagyarmati, ahol az ellenforradalmi időszak alatt nagymérvű volt a tevékenykedés. Most ugyanazon feltételek mellett mint a fenti három építésvezetőségünk a tervét csak 95.9 százalékban teljesítette. Létszáma 103 százalék volt, az egy főre eső termelékenysége mégis csak 97,6

említett Simon István ügyében az elmúlt hónapokban folyt le a tárgyalás, ahol is fegyelmi elbocsájtását tárgyalta a bíróság. A bíróság a vállalat határozatát helybenhagyta. Ezen a tárgyaláson teljes mértékben bizonyságot nyert, hogy Simon ellen felhozott vádak igazak. Mentő tanúi voltak többekkö- zött Kadlecsik Márton volt építésvezető, aki ellen vállalatunk már előzőleg többrendbeli feljelentést tett. Ugyancsak bejelentette tanúnak TÓth Ferenc üzemvezetőt is Simon István, akinek tanúskodását azonban a bíróság nem fogadta el, mivel beállítottságánál fogva erősen húzott a Simon- féle ügyek felé.

Simon István és társaival kapcsolatban bebizonyosodott, hogy a róla szóló írások megfeleltek a valóságnak, sőt sokkal több cselekményt követtek el, amelyeket a cikk még nem tárgyalt. Például a nevezett Simon István bontásból kikerült anyagokat vett át a vegyesipari vállalattól vállalatunk nevében és azt a dolgozóknak dupla áron akarta tovább adni. Az ellenforradalmi időszak a vállalatunknál sem vonult el rombolás nélkül, a munkaerkölcsben, munkafegyelemben erős lazaság volt. Ezek felszámolása és a mielőbbi rend helyreállítására becsületes dolgozóink minden erőfeszítésüket megteszik. Dolgozóink minél előbb fel akarják számolni az ellenforradalom

százalék volt. Ezek a termelési j rombolásait, ezért január 1-től

számok bizonyítják, hogy a balassagyarmati építésvezetőségünknél igen komoly problémák voltak, amelyek kiindító alapjai az előző két cikkben tárgyalt szellemnek tulajdoníthatók. Az ellenforradalmi időszaknak hibáiból még mindig maradtak akadályok az építésvezetőségnél, azonban ez fokozatosan, folyamatosan szá- ■molódik fel.

A második negyedév folyamán eltávolítottuk azokat a személyeket, akik résztvettek az ellenforradalmi akcióban, azonban ennek ellenére sem tudtunk még megfelelő munkafegyelmet és termelést biztosítani. Az előző cikkekben

kezdve vállalták, sőt követelték a teljesítménybérezést. Az első negyedév pontos adatai szerint 94.7 százalékos volt a teljesítménybérezés.

A balassagyarmati építésvezetőség ügye még nem záródott le. Nem záródott le azért, mivel a hibák felszámolása nem mehet máról holnapra. Azonban az ott dolgozó becsületes dolgozók biztosítékok arra nézve, hogy a második félévben már semmiféle hatás nem jelentkezik munkájukban az ellenforradalmi akciók folytán történt rombolásból.

Szabó Lajos,

főmérnök

Váli Ferenc,

igazgató

Ahol a termelékenység 30 százalékkal növekedett

Látogatás a Szécsényi Ruházati KTSZ-ben

A szécsényi ruházati KTSZ. dolgozói az elmúlt évben csaknem két és félmillió forint termelési értéket termeltek. Ez a szám kiemelkedő volt a KTSZ életében, hiszen fenállá- suk óta alig másfél millió fo30 ezer forinttal károsította meg a dolgozókat. Az év elejétől kezdve azonban még jobb eredmények születtek, mint az elmúlt évben. A dolgozók szívós munkájának eredményeképpen az első negyedévben 700 ezer forint, a második negyedévben pedig 730 ezer forint volt a termelési érték,

®©©©0©©©0©Q0©£

íz hónapon keresztül vetették a tudás magját. Aztán learatták a termést. S most? Amíg kemény akarattal fegyelmezték önmagukat és másokat, s szivük melegét osztogatták mindenkinek — közben kifáradtak. A fáklya fénye, mellyel mutatták az utat, füstölög. . . Tarisznyájukból is csak osztogattak. . .

Itt a nyári szünidő! Meg kell töltenie a tudástarisznyát, megtölteni olajjal a kis bányászlámpát, mert a reájuk váró munka gyönyörű, de nehéz is.

A nyári szünidő tehát „rejtett élet“. Nem pihen egy percig sem a pedagógus, csak felveszi a „garabonciás diák“ köpenyé^ s elindul. Sokkal szebb, sokkal gazdagabb a haza, semhogy bele lehetne sűríteni egy tankönyvbe. Soksok földrajzi, növénytani és történelmi ismeretek jutnak így birtokába, melyeket aztán gazdagon osztogat az ifjúságnak.

De mielőtt elindulna, hetekig visszavonul az elárvult iskola falai közé és dolgozik.

Pedagógusok szünideje

Ez a »rejtett« munkája olyan, mint a jó háziasszonyé. Nincs látszatja, de ha nem csinálni meg, akkor van a »baj«. Statisztika, könyvtár- leltár, tankönyvek halmazainak átrendezése, selejt, naplók felülvizsgálása, lezárása, stb. De már csend van körülötte, Pihennek a gyerekek!

f

elenet a beiratás napján.

(Az udvarban Oláh Rózsiba jön. Hajában szalag, kezében bizonyítvány. Mellette édesanyja beszélget a tanító nénivel.)

— A tanító nénire is ráfér már egy kis pihenés — mondja meggyőződéssel Oláhné. De mit fog ebben a kis faluban csinálni, mikor városból került ide?

A tanítónő — magas, barna pedagógus —. elmosolyodik.

— Ne gondolja, hogy unatkozni fogunk. A nyár csak a gyerekeknek jelent két hónapos szünetet. Nekünk változatos elfoglaltságunk lesz.

Rózsika felfigyel. — Tessék elmesélni tanító néni — kérleli.

— Jó, hazáig elmesélem — egyezik bele a tanítónéni. — Előszőnie kell írnom, milyen munkát végzett az ősz• tályom egész évben. Mi volt a jó és mi a rossz. Te is szerepelsz majd benne, mert kitűnő a bizonyítványod. Mikor a beiratás befejeződött, megszámláljuk, mennyien is lesztek jövőre, hogyan is helyezzük el az osztályokat. '

— Hát már nem a „halacs- kás“ teremben leszünk? — kotnyeleskedik Rózsika.

— Bizony nem, oda a kicsik jönnek. Még alapos munka előtt állunk. Egy hét is beletelik, mire a könytárat rendbehozzuk és a leltár elkészül.

— Jé, ez sok munka lehet, de a tanító néninek legalább nem kell tanulni! (Anyja meg- rovóan néz a kislányra.)

A tanító néni erre is megfelel:

— Tévedsz Rozikám! Aki jól akar tanítani, annak magának is állandóan tanulni kell. Júliusban indul a továbbképző tanfolyam, oda készülök.

— Hát akkor nem lesz kirándulásunk? — Búsul Rozi.

— De lesz. Az úttörő foglalkozások sem szűnnek meg a nyáron, mindig lesz itt egy nevelő. Sőt, mire visszajövök, a pilishegyi napot is megcsináljuk.

Megint Rozi szól.

— Jóskának meg be kell járni, mert megbukott.

— Persze — bólint a tanítónő. A javítóra bukott tanulókkal nyáron rendszeresen foglalkozunk, hogy ősszel le tudjanak vizsgázni. A gyengébbeket is korrepetáljuk. Augusztus 25-én pedig megkezdődik már a jövő tanév előkészítő munkája. El kell intézni a meszelést is.

Oláhné elgondolkozik.

— Nem is gondoltam, hogy mén ennyi dolga van. Mi tagadás, azt hittem semmit sem csinálnak júniustól szeptemberig.

— Persze azért 2-3 hét szabadidő mindnyájunknak fog jutni, — kell -is, mert a tanítás nagy idegmunka. Akkor látogatjuk meg a két kitüntetett tanulót, akiket az állam. 2-2 hétre teljesen ingyen üdültet.

Sok-sok jóakarattal lödnek az új tanévre.

készümely a múlt év azonos időszakához viszonyítva csaknem 30 százalékkal növekedett.

A termelékenység és a termelési érték növekedését kedvezően befolyásolja az a körülmény, hogy a műhelyeket teljes egészében gépesítették. A szabóságban a láb hajtású gépeket 12 darab villamos meghajtású gépekkel cserélték fel. A cipészeiben a talpszél csiszolását gépesítették és ezzel évi 250 darab reszelőt takarítanak meg. Ugyancsak nagy gondot fordítanak a textilkonfekció szabásminták betartására is. A megadott anyagnormáktól egy pillanatra sem térnek el, melynek eredményeképpen évi 15—18 ezer forint a megtakarítás. Az anyag gazdaságos fölhasználásával a cipészeiben csaknem 140 kg belső keményárut takarítottak meg az első félévben. A munkalendületet nagymértékben elősegítette a KTSZ dolgozók 8—15 százalékos’béremelése. A rendelet szerint a szövetkezet vezetősége most maga döntheti el, hogy milyen mértékben, miből mennyit termel. Ez a szövetkezeti önállóság. valamint a termelékenységben elért eredmények átlagosan 200 forinttal emelték a dolgozók keresetét.

A KTSZ dolgozói még eredményesebbé szeretnék tenni üzemüket. Ha a felsőbb szervek hozzájárulnak, gumivulkanizáló üzemet akarnak létesíteni, mert a járás területén bőségesen akadnak gumi lábbeli, autógumi javítanivaló. Ugyancsak a szövetkezet gazdaságosságát segítené elő, ha üzlethelyiséget kapnának, meivben saját termel vényeiket értékesíthetnék. Ehhez azonban szükséges volna a központ, a megyei szervezetnek a segítsége is. — szabó —