Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)
1957-07-10 / 54. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. JÚLIUS 10. Mi rejtőzik a revizionizmus A marxizmus egész törté■L*- nete egybefonódik a pro- letáriátus érdekeivel szembenálló különféle revizionista ideológiák elleni harc történetével. A revizionizmus épp oly, régi, mint a marxizmus. A re- vizionizmust, az opportunizmust maga a tőkés társadalom szüli. A tőkések profitjuk csekély morzsáival megvesztegetik a munkások egy rétegét, ezek kiváltságos helyzetüknél fogva elpolgárosodnak és elidegenednek a forradalmi munkásmozgalomtól, következésképpen a burzsoázia, a kapitalizmus kiszolgálóivá válnak. A revizionizmus nemzetközi jelenség. Különböző formákba ütötte és üti fel a fejét az egyes országok munkásmozgalmába és ha behatol valamelyik forradalmi munkáspártba igen komoly károkat okozhat. (Bernsteinisták és kautskysták Németországban, az ökonomisták és mensevikiek Oroszországban. az ausztrómarxisták Ausztriában, a labouristák Angliában, a baloldali szocialisták Franciaországban, kivétel nélkül a reformizmus képviselői a burzsoázia alias szekértolói a munkásmozgalomban.! A mai jobboldali szocialista vezetők szintén az imperializmus engedelmes kiszolgálói folytatják a revizionizmus politikáját. Miben rejlik a revizionizmus lényege? Arra törekszik, hogy félrevezesse a munkásokat, hogy letérítse őket a forradalmi harc útjáról. A kommunista párt az osztályharc marxista-leninista elméletével vértezi fel a proletáriátust, a revizionisták a békülékenység, az ,,osztályharmónia” eszményét állítják ezzel szembe. Ebből következik, hogy tagadják a marxizmus-leninizmus tanításának forradalmi magvát. a proletáriátus diktatúrájának szükségességét. Azt a hazug munkásáruló kotyvalékot hirdetik. hogy a kapitalizmus békésen belenőlhet a szocializmusba. az osztályharc, a proletárforradalom nélkül, parlamenti tevékenység és szövetkezések stb. útján. A marxizmus-leninizmus leleplezte a revizionistákat, akik a tudományos szocializmust revízió alá vették, kiakarták „javítani” és kimutatta azt, hogy bár a kapitalizmus keretein belül nagv jelentősége van azoknak a reformoknak, amelyek javítanak a munkásosztály gazdasági, politikai és kulturális helyzetén, de az osztályharcnak ezzel a formájával a kapitalizmust megdönte- mi nem lehet. Világos, hogy a revizionisták a burzsoázia ügynökei a munkásmozgalmon belül. céljuk a forradalmi mozgalom megbénítása, a burzsoázia osztályérdekeinek védelme. "IYT apjaink nemzetközi kom-t ' munista mozgalmában is találkozunk olyan irányzatokkal, amelyek a proletáriátust a revizionizmus mocsarába akarják süllyeszteni. A revizionizmus új képviselői opportunista nézeteiket nem hirdetik, nem hirdethetik nyíltan, megbújnak a marxizmus-leni- nizmu- mövnjt Maeuir-'t ->7 forradalom” képviselőinek tüntetik, fel. „Igazi” marxistáknak álcázzák magukat, arra hivatkoznak. hogy a szocializmus előretörése új feltételeket teremtett a nemzetközi viszonyokban. amelynek következ- tében a marxista tételek „dogmákká” váltak, meg kell azokat „reformálni”, „tovább kell fejleszteni”. Hogy értik ezt? Elvetik a proletárinternacionalizmusról szóló fontos marxista tételt és azt a „nemzeti kommunizmus” hazug burzsoá jelszavával cserélik fel. A proletárdiktatúráról szóló marxista-leninista tanítást a „tiszta demokrácia” és „szabadság” jelszavaival támadják. Elvetik a párt szükségességét és ezzel a spontanitás káros eszméiét i viszik a munkásmozgalomba. Hazánkban az októberi ese- mények megmutatták, hogyha a szocializmus hadállásai valamelyest is meggyengülnek új erőre kap a revizionizmus, amelyet a kispolgárság ingadozása, fejvesztettsége táplál. Országunkban a jobboldal viszonylagos előretörése jó talajt szült a burzsoá ideológia és politikai befolyásának, a revizionista nézetek forrásának. Az SZKP XX. kongresszusa feltárta azokat a komoly elméleti és pártvezetési hibákat, amelyek Sztálin nevéhez fűződnek, nevezetesen Sztálin emberi gyengeségében, a személyi kultuszban gyökereznek. A kongresszuson feltárt hibák, bírálatok, többé-kevésbé tükrözték a magyar viszonyokat is. A tudományos szocializmus igazi hívei a hibák feltárásával a kommunista mozgalom erősítésére törekedtek. Nálunk marxistáknál, ez így természetes. Mire volt jó Sztálin bírálata a munkásosztály ellenségeinek számára? Mindenek előtt arra, hogy új fegyvereket kovácsoljanak össze a szocializmus ellen, hogy zavart keltsenek, hogy megalapozzák a „kommunizmus válságának” hírhedt elméletét. A revizionizmus új fegyverekhez jutott. Megszületett a „sztálinizmus” elleni harc jelszava, amely leple- zője volt a marxizmus-leninizmus, a szocializmus elleni harcnak. TV/Tagyarországon is zászlót ■L’A bontott a revizionizmus a „rákosizmus” elleni harc hamis jelszava alatt, élén: Nagy Imrével és csoportjával. Az osztályharc állandó éleződéséről szóló sztálini tétel bírálatát arra használták fel, hogy az osztályharcról szóló marxista-leninista tanítást teljesen elvessék. Arcátlanul mocskolták és beszennyezték országunkban a szocializmus építése során elért nagy eredményeinket. Rágalom hadjáratot indítottak pártunk ellen, támadták a Szovjetuniót. A „sztálinizmus”, „rákosizmus” fogalma az ellenség koholmánya. Kísérlet a munkásosztály egységének megosztására. Következésképpen olyan törekvés, amely megakarja bontani a szocializmus országainak a Szovjetunió által vezetett egységét. Az októberi napok a napnál is világosabban megmutatták, hogy hová vezet a revizionizmus: a kommunisták, a szocializmus híveinek üldözéséhez, a kapitalizmus restaurálásához, nyílt ellenforradalomhoz. Az októberi ellenforradalom véres eseményekkel demonstrálta azt a marxista igazságot, hogy nincs harmadik út. Az ellenforradalom megmutatta: ha valaki a proletárdiktatúra nélküli demokráciáról és szabadságról fecseg az a munkásosztály. a szocializmus ellen lép fel, a burzsoázia oldalain áll. A magyar eseményekből az egész világ dolgozói levonhatják azt a tanulságot, hogy a revizionizmus útja a kapitalizmushoz vezető út, hogy a marxizmus-leninizmus- nak az osztályharcról szóló tétele nem avult el; hogy az osztályok harc nélkül nem mondanak i° a pozíciókról. Következésképpen: minden kum- munista elsőrendű feladata, hogy harcoljon a revizioniz- j mus mindenféle megnyilvánulása ellen. Gutter József ÜLÉSEZETT A MEGYEI TANÁCS AZ ELLENFORRADALOM Diósjenőn is dühödt támadás* indított minden ellen, ami szocialista rendszerünk vívmánya volt. így elsősorban a nagyüzemi gazdaságok ellen fordították fegyvereik csövét. I»y kerültek a támadás kereszttüzébe a diósjenői termelő szövetkezetek. A maradi gondolkodású és talán nem is önkéntesen belépő termelőszövetkezeti tagok az ellenség támadásának hírére nekiestek a szocialista tulajdonnak és mindenki hurcolt, apiit ért. Így volt á diósjenői Űj Barázda tsz-ben is. A szövetkezethez hű tagoknak és az elnöknek, Hamzel elvtársnak nagy erőfeszítésébe került a szövetkezet vagyyonának megvédés' A diósjenői p j Barázda tsz széthurcolt • vagyonának visszaszerzésére a Rétsági Járási Tanács háromtagú brigádot alakított. (Folytatás az első oldalról.) A megyei tanácsülésen Nóg- rád megye egészségügyi munkájáról Dr. Bánhegyi István megyei főorvos tartott beszámolót, amelyet vita követett. Beszámolójában részletesen foglalkozott az egészségügyi szervek munkájával, a hiányosságokkal és a hiányosságok kiküszöbölésének módjaival. Beszámolója elején rámutat: milyen óriási változáson mentek át az elmúlt tizenkét év alatt egészségügyi szerveink. Az egységes társadalombiztosító intézményt az egészség- ügyi ellátás alapjává a körzeti orvosi szolgálat tette. Amíg 1952-ben 48 orvosi körzet volt, addig ma 66 körzeti orvos látja el ezt a munkát. Az egy körzeti orvosra eső lélekszám 5000-ről 3500-ra csökkent. A körzeti orvosok munkáját azonban nehezíti az, hogy körzetével több egymástól távol eső kisközség tartozik. Jelenleg ’22 orvosnak van saját gépkocsija, 9-nek pedig motor- kerékpárja, de több olyan körzeti orvos is van, aki lófogatot tart. A körzeti rendelők állapota és berendezése a járási székhelyeken általában kielégítőnek mondható, ellenben sok a hiányosság és sok a jogos panasz a községekben levő rendelő helyiségekkel kapcsolatban. Ös- agárdon, Honton, Patvarcon, Cserháthalápon még váróhelyiség sincs biztosítva. Egy körzeti orvosra általában napi 60—80 beteg esik. nem beszélve a fekvőbetegekről. Ez a körzeti orvos minden idejét leköti, s nem tudja a közegészségügyi és járvány ügyi munkát becsületesen elvégezni. A körzeti orvosok munkájának könnyítésére az Egészségügyi Minisztérium megyénkben 27 or- vosirnoki és 14 körzeti ápolói állást rendszeresített a legfontosabb ipari és bányavidéki körzetekben. A rendelőintézetek támogatják a körzeti orvosokat, amelyekben a napi rendelőintézeti óraszám az 1952. évi 136 órával szemben elérte a 280 órát. A megye három rendelőintézete túlzsúfolt, kevés idő jut egy betegre. A kórházi ágyak száma mé" ma is kevés. Mindössze 1304 kórházi ággyal rendelkezünk. Nem megfelelő a kórházak elhelyezése sem. A megyei kórház is két helyen üzemel, ami rendkívül megnehezíti a munkát. Nincs meg a lehetőség a távolság miatt Salgótarjánban a kórház és a rendelőintézet munkájának összehangolására. A volt honvédségi laktanya területén megoldható lenne egy 500 ágyas megyei kórház felállítása. Szükséges az új megyei kórház felállítása, mert kórházainkban minden osztály túlzsúfolt. A mozgó szakorvosi szolgálat három kórházban működik négy alapszakmával, sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat és gyermekgyógyászattal. A járványos megbetegedések aránvszáma megyénkben az országos átlag értékekhez viszonyítva jónak mondható. A tüdőbeteggondozó intézetek 1956-ban 45 000 szűrővizsgálatot végeztek. Ma tízezer ember közül csupán 4 hal meg gümőkórban. Az egészségügyi munka megjavításában igen nagy szerepe van a tanácsoknak és a társadalmi szervek támogató munkájának — fejezte be beszámolóját dr. Bánhegyi István megyei főorvos. A hozzászólások kiegészítették a beszámolót. Igen sokan beszéltek a vízellátásról. Nagybátonyban napi 800 ezer liter vízre lenne szükség, s csak 470 ezer liter van — mondja Bozó József. Többen foglalkoztak az iskolák egészségügyi helyzetével is. Sztruhár János három problémáról, az ivóvízről, a WC-ről és a tantermek portalanításáról beszélt. Több hozzászólás foglalkozott a fürdők kérdésével. Több javaslat hangzott el fürdő létesítésére. A hozzászólások foglalkoztak a körzeti orvosirendelők munkájával is. Rámutattak a hiányosságokra. Sok helyen a lakásprobléma is gátolja az orvosok munkáját. Míg ez meg nem oldódik, az állandó bizottságoknak nem szabad levenni a napirendről e kérdést. Beszéltek még arról is, hogy a körzeti orvosok munkáját az is megkönnyítené, ha betöl- tenének minden állást. A vita végén a tanácsülés határozatot fogadott el a Nóg- rád megyei szervek egészség- ügyi munkájának megjavításáról. Ennek egyik lényeges pontja a létesítendő megyei kórházzal kapcsolatos utasítás, amely a végrehajtó bizottság egyik fontos feladatává teszi az erre a célra kiszemelt területek és épületek tulajdonjogi viszonyainak a rendezését. Igen fontos pontja ap határozatnak az is, amelyben a tnegyei tanács kéri az alsóbb tanácsok egészség- ügyi állandó bizottságait, hogy a kétlaki üzend dolgozók ellenőrzésében a mezőgazdasági munkák ideje alatt nyújtsanak fokozott támogatást az egészségügyi szerveknek, tartsanak az egészségügyi intézményeknél társadalmi ellenőrzéseket és tegyenek javaslatokat a végrehajtóbizottságoknak az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére. Szervezzenek ankétokat az időszerű egészségügyi problémák megtárgyalására és végezzenek széleskörű, felvilágosító munkát a köztisztaság fokozása és a járványveszély csökkentése érdekében. A következő napirendi pontban az évi költségvetést és a múltévi zárszámadásról szóló beszámolót hallgatta meg a tanácstagság. A beszámolót követő vita után visszahívta a tanácsülés azokat a népi ülnököket, akik érdemtelenné váltak ennek a fontos feladatnak az elvégzésére és új népi ülnököket választottak helyükre. YYYYYYYYYYYYYYYYTYYYTYYYYYYYY^ ► Néhány szóban a azé- y ► csényi gépállomás 3 £ pártszervezetéről 3 Mire e sorok az újságí E ban megjelennek, a szé- 1 E csényi gépállomás dől- < E gozóit már künn a ha- ^ ► nát. ► A szécsényi gépállo- ^ A „tiszta demokrácia“ bölcsőjénél 1956. OKTÓBER 30. ' Z ELLENFORRADALOM megyei működésének fontos állomása, a megyei „Forradalmi Nemzeti Tanács” megalakításának napja. Emlékeztes dátum ez a megalakuláson résztvevő becsületes és hőzöngő embereknek egyaránt. Mi is történt ezen az emlékezetes napon a megyei tanács épületének tanácstermében? Már nyolc óra után szállingóztak a „küldöttek”. Akadtak közöttük ismertek is, de a legtöbben ismeretlenek. Az ajtónál megbízóleveleket, küldöttigazolványokat kellett felmutatni. A párt maroknyi képviselőinek azonban sikerült anélkül is bejutni. Igaz. a folyosón és az ülésteremben már elhangzott: — Mit keresnek ezek itt? Amikor a széksorok meglellek, elkezdődött a gyűlés. Sar- tórirz Kálmán trösztigazgató elcsukló hangon megtartott bevezető szavai csak fokozták az amúgyis pattanásig feszült 1 és a vihar előtti csend fojto- I gató légkörétől terhes hangulatot. A vérmesebb „magyarok” már alig bírták, hogy Sartó- risz befejezze ömlengéseit. „Választani“ akartak. De előtte | mégis lehet, hogy csak formaság kedvéért — korelnököt választottak. Mivel Jermendi Károly volt a legidősebb, rá akarták tukmálni a dicstelen szerepet Ö azonban nem vállalta. Tisztességben érte el a férfikor estéjét — tisztességben akar tovább élni. De akadtak utódai nyomban. A forradalmi diákság küldötte legyen az elnök! — hangzott el a jelszó a hátsó sorokból. S az új jelölt mintha rugók lökték volna: felpattant, s pillanatok alatt az emelvényen termett. — Lénárd Andor tanár vagyok, a forradalmi diákifjúság küldötte. Engedjék meg. hogy felolvassam a diákság követeléseit. LIG HOGY BEFEJEZTE az akkoriban kifogy liatatlan pontok sorolását, a „Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács” megválasztásához kezdtek hozzá. Még a szokásos bevezetőt sem mondta el az elnök, amikor stentori hang süvített végig a termen: — Csak a küldöttigazolvány- nyal rendelkezők maradhatnak a teremben! — Majd egy másik. — Mit keresnek itt a párt- bizottság emberei? Ki küldte őket? — S ezzel a levegőben lógó demokleszi kard a földre esett, s pengéje elvágta az* a gyenge húrt, amely eddig útját állta a vad szenvedélyek kirobbanásának. Ami ezután következett, azt örök tanulság és intő figyelmeztetés valameny- nyiünk számára. Az elmúlt tizenkét esztendő alatt lapító már egyszer megvert, de úgymond „jobb napokra” számító, a letűnt idők gavalléraji mellett a zűrzavaros napokat egyéni céljaikra és a. jelen helyzet adta lehetőségeket kiaknázni akaró és az ezek közé keveredett viharos időkben eligazodni nem Képes emberek, a tárgyilagosságot messzemenően nélkülöző kirohanásaitól, igazságtalan vádaskodásaitól volt hangos a helyiség. Hogy mit akarnak, egyre világosabbá vált: osztozkodni a pozíciókon, kiszorítani a munkások képviselőit az állami és gazdasági élet fontos posztjairól. Ennek akadályozóit — a pártfunkcionáriusokat, néphez hű embereket rövid úton akarták eltávolítani. A párt harcosai hiába hivatkoztak a párttagságra, az ebben az időben nem volt aktuális ajánlólevél. Aki pedig szót emelt az úgynevezett „küldöttek“ ellen, — mint Mrázik János bányász — annak komoly kellemetlenségei származtak belőle. Mlinarik István, aki a későbbiek folyamán a főszószóló volt, s aki a dicstelen múltú megyei bizottság elnöke lett, „Visszaemlékezései”-ben arról írt, hogy nem volt túlzó szó sem, senkire nem kiáltottak halált, — noha a sorok között olvasva, úgy látja az olvasó, hogy ő nem bánta volna ... sőt talán illdomosnak tartotta volna . . . radalom megyei vezérkarának tagjai. A fentebb említett három nevezetes „vezéregyéniség” mellett újabb poziciókövetelők léptek elő. Az első számú, dr. Garam- völgyi Antal, — aki a megye földművelői nevében vérben- forgó szemekkel mondotta el nevezetes bemutatkozó beszédét — s amely nyomán rögtön az elnökségbe került. Trezsnyik János acélgyári nyilas kortesnek nem volt ilyen szókincse — erejéből Farsang társával együtt csak általános kirohanásokra telt. Szabó Ervin nagybátonyi vezető kirohanásokban, demagógiában, magas hanghordozásban, de főleg a pártvezetők elleni uszításban rekordernek bizonyult. Ez megfelelő ajánlólevél volt részére ahhoz, hogy később az ellenforradalmi megyei munkástanács elnöke le- gven. Hogy kiben látta ő az ellenséget, jellemző: még akkor is a funkcionáriusokat kereste, amikor azok már régen elhagyták a helyiséget. Miklós Dezső, a „Szabad Nógrád” volt munkatársa szintén méltónak bizonyult arra, hogv az ellenforradalmárok rábízzák az újság szerkesztését. ..A Szabad Nógrád örökké hazudott! Belénk fojtották a szót.” Majd azt ígérte, hogy a flórért” fog ezután harcolni. ► kában nagy részt vál- 3 ► lalt magára a gépállo- 3 ► más pártszervezete. Már 3 ► hónapokkal ezelőtt a 3 ► , pártszervezet a gazda- 3 E ságvezetéssel együtt kö- 3 £ zösen megbeszélte a 3 ► nyári nagymunkák gon- 3 £ dós elvégzéséért reájuk 3 E háruló feladataikat. En- 3 £ nek eredménye, hogy 3 E időben elkészültek a 3 E gépjavítással, indulásra 3 E készen állnak a kom- 3 £ bájnok és az aratógé- < E oek. felkészültek a tar- * E lóhántásra, 35 cséplőgé- •« ► pükhöz leszerződtették 3 E a szükséges munkáso- 3 £ kát ► A pártszervezet tévé- í ► kenysége a gépállomás ■* Z ELNÖK TOVÁBBI visszaemlékezését azonban már el kell fogadnunk: „Az önmagunkat megtisztító tűz vezette minden szavunkat. Nem volt szervezett hozzászólás.” A felszólalásokból, vagy nevezzük inkább szónoklatokból már akkor következtetni lehetett, hogy kik lesznek az ellenforOSSZAS HUZA-VONA és rágalmazó hozzászólások után megkezdődött a szavazás, persze „demokratikus” alapon. A „tiszta demokrácia” bajnokai ..megtisztították” a választókat. Csak haszonszőrűek választhattak. így alakult meg a „Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács.” Molnár Pál E val együtt nőtt a szer- ■* E vezet tekintélye is. Egy- < E re többen kérik a párt- < E szervezetbe való felvé- * E telüket. Legutóbb * pél- J E dául Terék Ferenc és J E Szeles János traktoro- ^ E sok kérelmét beszélte ^ E meg a vezetőség és az ^ E el is határozta, hogy ^ E fokozott figyelemmel * E kíséri munkájukat. És 3 E ha a nvári kampányfel- 3 E adatokból példásan ki- 3 E veszik részüket — mert 3 E erkölcsi, politikai szem- 3 E pontból megfelelnek — 3 E a vezetőség javasolni 3 ► fogia a taggyűlésnek s ► felvételüket. < ► A nártszervezet veze- 3 ► tőségét most az foglal- 3 ► koztatja. hogv az ered- 3 E ^énvesebb munka ér- 3 ► 'dolcében a mostani há- 3 ► ”em tagi! vezetőséget 3 E két új taggal kiegészíti. 3 E í '*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAr
