Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)
1957-07-06 / 53. szám
1957. július 6. NÓGRÁDI Népújság 5 Táppénz üzemi baleset BALESETEK és az orvosok felelőssége ■™-z ellenforradalmi események hatását a táppénzes állomány alakulásában is éreztük. Nagyon ingadozott, sőt növekedett táppénzes állományunk megyénkben is. Például népgazdaságunk betegállományának együttese megyénk viszonylatában feb- ruár hóban 5,1 százalék volt, míg márciusban 5,3 százalékba emelkedett. Májusban ez már lecsökkent 4,6 százalékra Napjainkban is még he- ' tenként több ezer munkanap esik ki a termelésből, melyet komoly mértékben lehetne csökkenteni, ha sokkal többet foglalkoznánk a balesetek alakulásával, mert táppénzes állományunk körülbelül 20 százalékát még jelenleg is a balesetek adják. Azonban ezen adatok az 1956. évhez viszonyítva még mindig elég ma- igasak. Hiszen ezen emelkedéssel párhuzamosan nem emelkedett a biztosított dolgozók létszáma. Az állomány emelkedeset, vagy csökkenését döntő mértékben befolyásolja a körzeti orvosok jó, vagy gyenge munkája és ezenkívül az üzemek üzemi és nem üzemi balesetek alakulásai. Az ellenforradalmi események következtéiben és még ezt követően is 2—3 hónapig érezhető volt, htogy körzeti orvosaink nem mutattak kellő harcos kiállást azon dolgozókkal szemben, akik táppénzes állományba akartak menni és az orvosaink szak-szempontból megvoltak győződve arról, hogy a dolgozónál megmutatkozó betegség nem idéz elő keresőképtelenséget, hogy több orvost az ellenforradalom alatt megfenyítettek. • Ei gyes orvosaink az utóbbi Időben kezdik visszakapni azt az önbizalmat és határozottságot, ami a korábbi időben náluk megmutatkozott. Ezt a is tőlük és egyben elvárjuk, Igen kirívó eset a Vasötvö- zetgyár, ahol május hónapban 20.5 százalék volt az üzemi balesetek száma az áprilisi 2,4 százalékkal szemben. Meg kell itt azonban jegyezni azt, hogy a magas emelkedéshez hozzájárul az üzemi megbetegedésből táppénzes állományba kerülők napjainak száma is. Általában a balesetek nagyobb százaléka kisebb sérülésekből adódik és hozzájárul az is, hogy nem minden esetben van dolgozóknak megteremtve a biztonságos munkafeltétel és dolgozóink a napi tervek teljesítése érdekében sietve, kapkodva dolgoznak, amelynek következtében sokkal előbb éri őket baleset. A Jr*~ balesetek alakulásában komoly tényezőként hat az óvórendszabályok elhanyagolása, melynek következtében már ezidáig is egy halálos és egy igen könnyen halálossá válható baleset történt. Például az SZMT munkavédelmi felügyelői ellenőrzést tartottak Ka- rancskeszi Gépállomásnál, ahol felhívták a figyelmet arra, hogy nem biztonságos a köszörűgép és a figyelmeztetés ellenére nem történt semmi változás. Az lett a következménye, hogy körülbelül ,egy hét múlva annál a gépnél halálos baleset történt. Vagy a vendéglátóipar területén is figyelmeztetés történt a burgonyahámozógép állapotára és elhelyezésére. És ezután sem történt semmi változás, melyek következtében egy pár nap múlva az egyik ott dolgozó nőt áramütés érte. Táppénzes létszámunk helyes alakulása érdekében szak- szervezeti bizottságaink követeljék meg az üzemi orvosoktól még akkor is, hogyha az üzemi orvos a munkáját csak rész- foglalkozás képpen végzi, hogy többet foglalkozzon _ az üzemegészségügy helyzetével és vizsgáltassa az üzemnél megmutatkozó betegségek nemeit, azok miből adódnak és tegye meg a szükséges intézkedést a helyes és reális csökkentés érdekében. Í*T zemi bizottságaink tűzzék napirendre a táppénzes létszám alakulását, ezen belül a balesetek alakulásait is és a munkavédelmi felügyelővel közösen tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Nyújtsanak nagyobb segítséget a körzeti orvosok munkájához, leplezzék le a dolgozók előtt azon dolgozót, aki spekuláns és mindenáron táppénzes állományba akar kerülni, de ugyanakkor, ha észreveszik azt, hogy valamelyik orvos nem megfelelően bánik el a becsületes dolgozóval szemben, járjanak el az illetékes szerveknél és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy dolgozójuk megkapja a szükséges orvosi kezelést. Szojka Irén SZMT. társ. bizt. előadó NAGYOBB GONDOT FORDÍTSUNK A HASZNOS VADAK VÉDELMÉRE A vadásztársaságok vezetői nem gondolnak megfelelően a hasznos vadak állományának védelmére. Több helyen előfordult, hogy különböző egyének gombozással zavarják a hasznot hajtó vadakat, sőt elfognak újszülött szarvasborjúkat, kis őzikéket, azt hazaviszik, s odahaza megölik. Ezt nem akadályozzák meg. Töb- bekkőzött Mátrakeresz- tesen, Pásztón és Mátra- szőllősön fordult elő olyan eset, hogy megfogtak kis őzikét. Hasznoson Csépe Ignác István kutyájával fogatott meg egy újszülött szarvasborjút, akit ugyan Nagy Sándor erdész elfogott és átadott az illetékes szerveknek. Ez azonban ritkán fordul elő. A vadak haszontalan pusztítása nemzetgazdasági kár. Büntetendő cselekmény. Helyes lesz, hogyha a vadásztársaságok, de a községi tanácsok is ismertetik ezt a lakossággal. nyom á b a n a II. negyedév tapasztalatai a nagybátonyi bányákban Az Acélárugyár fejlesztési terveiből Az Acélárugyár műszaki fejlesztésénél az elkövetkezendő időszakban különös gondot kell fordítani arra, hogy a i gwsaagfta WLtSSá- jÄJfiSSUffi&S Sti. nyezzen a gyártási költségekben. Ennek megfelelően váleleget tegyenek. Számíthat- I iiak arra orvosaink, hogy a szakszervezettől, a gazdasági vezetőktől megfogják kapni munkájuk végzéséhez a segítséget, de ugyanakkor kérjük azt is, hogy a beteg dolgozóinkat megfelelő kezelésben részesítsék és szükség esetén táppénzes állományba helyezzék, vagy kórházi kezelésre utalják. Ne lássanak orvosaink a hozzájuk . menő dolgozókban minden esetben spekulánst és táppénzcsalót, mert nagyon sok becsületes dolgozó van, aki inkább dolgozik és a termelés frontján áll "helyt kisebb betegség esetén, mint sem hogy a táppénzes állományt választaná. Orvosaink védelmére példaként kell felhozni a Salgótarjáni Tűzhelygyárat, ahová bejelentés érkezett a balassagyarmati rendelőintézet részéről, hogy Nagylóc községben az egyik biztosított dolgozó eléggé agresszívan viselkedett a felülvizsgáló orvosnővel szemben, sőt a hőmérőt eltörte. A tűzhelygyári igazgató elvtárs fegyelmi vizsgálatot folytatott le és írásbeli megrovásban részesítette, valamint a hőmérő megtérítésére kötelezte az illetőt. A táppénzes létszám alakulását nagy mértékben befolyásolja az üzemi és nem üzemi balesetek alakulása. Például a ménkesi üzemegy- ' ség a 7 százalékos állománynak több mint 20 százaléka, az aknamélyítő vállalat állományának több mint 18 százaléka üzemi baleset. A tiri- besi bányaüzemnél a 7,6 százalékos üzemi baleset május hónapban 11,9 százalék lett. A tűzhelygyárban az üzemi baleset az előző hónaphoz viszonyítva 1,5 százalék emel- ’kedést mutat. De érdemes foglalkozni az üzemen kívül történt balesettel is, amelyek keresőképtelenséget okoznak az üzem területén. Ez is az elmúlt hónaphoz viszonyítva 1.8 százalékos emelkedést mutat. lantunknál az alábbi hatékony műszaki fejlesztéseket kívánjuk végrehajtani: A VASDRÓTIIÜZO üzemben a húzógépek műszaki fejlesztését irányoztuk elő. Ezzel kapcsolatosan a húzási sebességet megemeljük, a gépek kiszolgálását mechanjzáljuk, miáltal a munkát megkönnyítjük és időegység alatt nagyobb termelést tudunk elérni. RŰDHŰZÖ üzemünk gépi berendezése elavult. Ezeknél a gépeknél is tervbe vettük a gépek modernizálását, felújítását. A felújított, modemi- zá’t gépek nagyobb termelékenységet biztosítanak, ami kapacitás növekedést és önköltségcsökkentést fog eredményezni. ACÉLHUZALGYÁRTASNÁL a jelenlegi gáz- és elektromos fűtésű kemencék mellett közvetlen ellenálás-fűtésű kemencék építését vettük tervbe. Az ilyen típusú kemencék alacsonyabb önköltség mellett többszörösét termelik a jelenlegi kemence típusok termelésénél. HIDEGHENGERMŰ üzemünk az elkövetkezendő időszakban lényeges műszaki fejlesztésen megy keresztül, mivel új áthúzópácolót, modem, nagyteljesítményű hengerlő- gépeket és minő=égi acélszalag gyártáshoz szükséges edzőberendezéseket fog kapni. Az új berendezések termelésnövekedést és önköltségcsökkentést fognak biztosítani. A GAZDASÁGI szerszámgyár süllyesztékes kovácsoFR1SS KENYERET: Erről folyik a vita Hosszú idő óta folyik a vita Balassagyarmaton a Népbolt Központ és a Sütőipari Vállalat között. Sehogy sem tudnak megegyezni a város kenyérellátásának kérdésében. A Népbolt Központ következetesen követeli, hogy a város élelmiszerboltjait pontos időben, mindenkor friss és jóminőségű kenyérrel lássák el. Ez a követelés jogos és indokolt is, mert a város dolgozói sok esetben csak másnapos, silány minőségű kenyeret vásárolhatnak. Miért? Talán a Sütőipari Vállalatnak nem egyformán fontos a város különböző pontjain élő dolgozók kenyérellátása? Ügy látszik nem, mert a Sütőipari Vállalat csak a saját mintaboltját látja el állandóan friss és kiválasztott kenyérrel. Itt van a baj, mert elfelejti a vállalat, hogy valóban mi is a feladata. Nem gondoskodik eléggé a dolgozók igényeinek legelemibb kielégítésével sem. Pedig meglehetne ezt tenni, ahogyan az utóbbi időkben tud a Sütőipari Vállalat zsemlyét, kiflit, sóskiflit időben és jóminőségben készíteni, úgy tudjon kenyeret is es jóminőségűt szállífrisset tani. A szocialista kereskedelemnek nincs szüksége az ilyen konkurenciára. A Sütőipari Vállalat mintaboltja nem egyenlő feltételek mellett versenyez a város többi élelmiszer boltjaival. Miért van szükség erre az egyenlőtlen versenyre Balassagyarmaton? Nehéz lenne rá feleletet találni, mert a dolgozók érdeke azt kívánja, tűnjön el végre a városból ez a káros verseny, amelynek egyedül a dolgozók isszák meg a levét. Az évek óta folyó vita csak úgy érhet véget, ha mindkét vállalat a megegyezés szellemében közeledik egymáshoz. A város dolgozóinak érdeke azt kívánja, hogy a két vitázó fél béküljön ki egymással, s tegyen pontot a vitára. A Sütőipari Vállalat lássa el az élelmiszer boltokat a mintabolttal egyidőben, egyenlő minőségű friss kenyérrel. Ha ez megtörténik, úgy gondoljuk pontot lehet tenni a hosszadalmas vitára, a Népbolt Vállalat is és a város dolgozói is elégedettek lesznek. lás kapacitás növelése céljából egy automata kovácsoló berendezést állít üzembe, mely a jelenlegi ejtőkalapácsok többszörösét tudja menhyisé- gileg teljesíteni. Azonkívül ez az üzemrész kifejleszti az ekefej gyártását és bővíti a csőperem gyártási programját. AZ ACÉLÖNTÖDE homokellátásának megjavítása érdekében homokelökészítő berendezést fog az elkövetkezendő időszakban kapni. Mándoki A nógrádi szénmedence valamennyi bányaüzemében folyik a szocialista munkaverseny. Leggyakrabban fellelhető formája a párosverseny, amikor minden üzemnek megvan a versenytársa. A versenypontok mindenütt elkészültek, a dolgozókkal ismertetve lettek. S itt szerepel az egyik pontként a balesetek csökkentése. A termelés területén ismerjük a szép eredményeket. de mi a helyzet a balesetcsökkentéssel? A nagybátonyi bányarendészeten érdeklődünk e „kényes” kérdésről. — Nincs olyan üzem, ahol ne tudnák a termelési eredményt az ott dolgozók. Az üzemi baleseti százalékot azonban még az üzemvezetők sem ismerik — mondja Zsidai elvtárs. Sajnos, ez így van. Az sem titok, miért. Minden üzemi baleset kivizsgálásra kerül, ahol részt vesz a bányarendészet képviselője és az üzemvezető. Ez azonban csak elmélet, mert a valóságban az üzemvezetők helyettesüket küldik kivizsgálásra. Ennek eredménye aztán, hogy az üzemvezető nem ismeri a balesetek forrását és nyilván nem is tud harcolni ellene. A gyakoriság szempontjából nézve a legtöbb baleset szállításnál történik. Ez alól egy üzem sem kivétel. Ez nem titok, mégis úgy tűnik, mintha nem tudnának róla az üzemekben. A bányarendészet utasításait ugyan végrehajtják, de vájjon kell-e külön intézkedés egy csillefogó-macs- ka beépítéséhez? A tapasztalat azt mutatja, hogy kell. mert annak dacára, hogy látják, még sem csináltatják meg az aknászok. Kivételes eset, ha értesülnek a bányarendészet látogatásáról, s akkor gyorsan eszközük a javítást. De hát vajon a bányarendészetnek fontos-e a biztonság, vagy a bányászoknak? Az sem titok, hogy a gondatlanság mit eredményezett. Katalin bányaüzemben a zárókapu hiányában egy súlyos baleset történt. Ez bizony elkerülhető lett volna, ha Sipos István aknász beépítteti a zárókaput. A másik gyakori baleseti forrás a vágatok oldalainak kiszélesítése. Kossuth-lejtősön nem ritka az 1—1.5 m szélesítés. így meggyengül a vágat és nagyobb lesz a nyomás. Híves Gézát ennek folytán érte a baleset. Sujtóléges bányában a gáz mérése törvényesen is kötelező a csapatvezetőknek. Hányáson eddig azonban nem sokat törődtek ezzel az igen fontos kérdéssel. Az aknászok is tudták, hogy a csapatvezetők nem hogy a gázt nem mérik, de még benzinlámpát sem visznek magukkal, még sem tettek ellene semmit. Vagy talán „népszerűségük” rovására ment volna? Viszont egy sujtólég- robbanás nemcsak a csapat, de az ő halálukat is okozná. Nem hinnénk, hogy ez Hányáson oly mindegy lenne. Az elmúlt hónapokban és még jelenleg is kerülnek új dolgozók a bányába. Részükre hat napos bányajárással egybekötött oktatás van előírva. Sajnos, csak papíron. Kányá- son Viszócki bányamester bányajárás helyett kerítését javíttatja egy új dolgozóval, míg műszakját bányajáráshoz írta. Vagy jelenleg szintén kányási jelenség, hogy az új dolgozó az irodában vár, míg a körletvezető bányába megy. S utána megtanul a bányában szaladni, beveri a fejét, de többet nem tanult a hat napos oktatáson. Nem az a fontos, hogy műszak legyen jegyezve az új dolgozóknak, hanem az, hogy megismerjék a bányát. A munkaverseny folyik, de mi lesz a balesetek csökkentésével, amit vállaltak az üzemek. Vagy talán törvényszerű, hogy bányában balesetnek kell lenni? Úgy hisszük, nem. A második negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy a balesetek zöme gondatlanságból ered. Nem véletlen jelenség az aknászok bírságolása, de nem ez a kivezető út. Követeljék meg a fegyelmet, a biztonságot, és a jövőben minden üzemi dolgozó legalább annyira ismerje a baleseteket, mint az üzem tervteljesítésének százalékot. — H. A. — ICmiá tant el a Vők: izzólámpa sodronyszeg sinszeg tutó lakat ? Csáki szalmájaként bánnak egyes bányaüzemben az anyagokkal. Erről került szó a június 27-én megtartott bányász értekezleten. Az anyag felhasználása tekintetében az egyes üzemeknél a kellő ellenőrzés nincs meg és az egyes anyagok kiutalásánál ellenőrzést nem gyakorolnak, ezt pár számmal lehet megvilágítani, mert az elmúlt napokban egy-lcét anyagra vonatkozólag ellenőrzést végeztettünk, melynek eredményei a következők: 1957 első negyedévében üzemeink felhasználtak 17109 darab izzólámpát, melynek értéke 171 000 forint. Sodronyszegből felhasználtak 6379 kilogrammot 74 ezer forint értékben, sínszegből felhasználtak 31 800 kilogrammot 400 ezer forint értékben, és felhasználtak negyedév alatt 1083 darab Tuto lakatot 18 600 forint értékben. Egyik legnagyobb tétellel, a sínszeg kérdésével kell, hogy foglalkozzunk, mely negyedév alatt 31 800 kilogramm felhasználást mutat. Ha alapul vesszük azt, hogy 80 centiméterként az új kihajtásokba 6 sínszegre van szükség, akkor az összes felhasznált sínszegnek csak 39 százalékát használhatták volna fel az új kihajtásokban, amihez ha hozzávesszük a fenntartásnál és meddőha.jtásnál felhasznált sínszegeket is, mindössze a felhasznált sínszeg éppen duplá.ja annak, mint amit szabályszerű gazdálkodás mellett az üzemek felhasználhattak volna s ez kereken 200 ezer forintos többletfelhasználást jelent, ami megközelítőleg az önköltségünket tonnánként 25 fillérrel emelte meg. Ha üzemenként vizsgálnánk ezt a sínszeg felhasználást, akkor meg kell állapítani, hogy egyedül a szorospataki üzem az, amelynél a sínszeg felhasználás teljes egészében indokolva van a kihajtott vágatok, valamint a végzett kihajtások alapján, de a termelő üzemek nagyrészében, így Hányáson, Zagyván, Rónán, Nagybátonyban, Mi- zserfán és Ménkesen kb csak fele mennyiségben lett volna sínszeg felhasználható, de a nem említett üzemeknél is komoly túllépés mutatkozik ezen a vonalon. Ugyanilyen tapasztalatot vonhatnánk le a sodronyszeg felhasználásánál is, mert teljesen indokolatlan és bő fantáziára van szükség ahhoz, hogy megérthető legyen, hogy egy-egy bányaüzemnél miért van szükség negyedévenként 600 kilogramm sodronyszegre, vagy az egyaknás üzemeknek, így Ménkesnek 435 kilogramm sodronyszegre, amikor gyakorlatilag még lakótelepe sincs. Senki sem tudná megmagyarázni azt, hogy amikor a Salgótarjáni Szolgáltató, akiihez a lakótelep karbantartásnak, tröszti szinten mintegy fele tartozik és pedig a legrosz- szabb kolóniák, az felhasznált egy negyedévben 600 kilogrammot, akkor mi indokolhatja a még ennél nagyobb felhasználást termelő üzemeknél, ha ott az anyag kezelése szabályszerűen történik. Bár az eddigi vizsgálat nem minden anyagra terjedt ki, de máris feltételezhető, hogy a szerszámok felhasználása tekintetében is visszaélés mutatkozik, illetve laza kezelés, ami a továbbiakban nem tűrhető meg. Tudomásunk van róla, hogy a mi- zserfai üzemnél a sínszeg kiutalása úgy történik, hogy az akna előtt egy nagy ládába sínszeget tesznek ki és mindenki annyit markol ki belőle, amennyit éppen akar, de azt, hogy hova használják fel, azt senki számon nem kéri. A társadalmi tulajdon védelme feltétlenül megköveteli azt, hogy az anyagok utalványozása és felhasználása tekintetében az üzemeknél teremtsünk rendet és minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzuk a nem indokolt anyagfelhasználást. Éppen ezért kötelezzük az egyes üzemvezetőket arra, hogy az utalványozást az üzemvezető és főmérnök, esetleg ezek által megbízott üzemvezető helyettes írja alá és a felelőtlen anyagutalványozás megszűnjön.
