Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-06 / 53. szám

1957. július 6. NÓGRÁDI Népújság 5 Táppénz üzemi baleset BALESETEK és az orvosok felelőssége ■™-z ellenforradalmi ese­mények hatását a táppénzes állomány alakulásában is éreztük. Nagyon ingadozott, sőt növekedett táppénzes ál­lományunk megyénkben is. Például népgazdaságunk be­tegállományának együttese megyénk viszonylatában feb- ruár hóban 5,1 százalék volt, míg márciusban 5,3 százalék­ba emelkedett. Májusban ez már lecsökkent 4,6 százalék­ra Napjainkban is még he- ' tenként több ezer munkanap esik ki a termelésből, melyet komoly mértékben lehetne csökkenteni, ha sokkal többet foglalkoznánk a balesetek ala­kulásával, mert táppénzes ál­lományunk körülbelül 20 szá­zalékát még jelenleg is a bal­esetek adják. Azonban ezen adatok az 1956. évhez viszo­nyítva még mindig elég ma- igasak. Hiszen ezen emelke­déssel párhuzamosan nem emelkedett a biztosított dol­gozók létszáma. Az állomány emelkedeset, vagy csökkenését döntő mér­tékben befolyásolja a körzeti orvosok jó, vagy gyenge mun­kája és ezenkívül az üzemek üzemi és nem üzemi balese­tek alakulásai. Az ellenforra­dalmi események következté­iben és még ezt követően is 2—3 hónapig érezhető volt, htogy körzeti orvosaink nem mutattak kellő harcos kiál­lást azon dolgozókkal szem­ben, akik táppénzes állo­mányba akartak menni és az orvosaink szak-szempontból megvoltak győződve arról, hogy a dolgozónál megmutat­kozó betegség nem idéz elő keresőképtelenséget, hogy több orvost az ellenforrada­lom alatt megfenyítettek. • Ei gyes orvosaink az utóbbi Időben kezdik visszakapni azt az önbizalmat és határo­zottságot, ami a korábbi idő­ben náluk megmutatkozott. Ezt a is tőlük és egyben elvárjuk, Igen kirívó eset a Vasötvö- zetgyár, ahol május hónapban 20.5 százalék volt az üzemi balesetek száma az áprilisi 2,4 százalékkal szemben. Meg kell itt azonban jegyezni azt, hogy a magas emelkedéshez hozzájárul az üzemi megbe­tegedésből táppénzes állo­mányba kerülők napjainak száma is. Általában a bale­setek nagyobb százaléka ki­sebb sérülésekből adódik és hozzájárul az is, hogy nem minden esetben van dolgozók­nak megteremtve a biztonsá­gos munkafeltétel és dolgozó­ink a napi tervek teljesítése érdekében sietve, kapkodva dolgoznak, amelynek követ­keztében sokkal előbb éri őket baleset. A Jr*~ balesetek alakulásában komoly tényezőként hat az óvórendszabályok elhanyagolá­sa, melynek következtében már ezidáig is egy halálos és egy igen könnyen halálossá válha­tó baleset történt. Például az SZMT munkavédelmi felügye­lői ellenőrzést tartottak Ka- rancskeszi Gépállomásnál, ahol felhívták a figyelmet arra, hogy nem biztonságos a kö­szörűgép és a figyelmeztetés ellenére nem történt semmi változás. Az lett a következ­ménye, hogy körülbelül ,egy hét múlva annál a gépnél ha­lálos baleset történt. Vagy a vendéglátóipar területén is fi­gyelmeztetés történt a burgo­nyahámozógép állapotára és el­helyezésére. És ezután sem történt semmi változás, melyek következtében egy pár nap múlva az egyik ott dolgozó nőt áramütés érte. Táppénzes létszámunk he­lyes alakulása érdekében szak- szervezeti bizottságaink köve­teljék meg az üzemi orvosoktól még akkor is, hogyha az üzemi orvos a munkáját csak rész- foglalkozás képpen végzi, hogy többet foglalkozzon _ az üzemegészségügy helyzetével és vizsgáltassa az üzemnél megmutatkozó betegségek ne­meit, azok miből adódnak és tegye meg a szükséges intézke­dést a helyes és reális csök­kentés érdekében. Í*T zemi bizottságaink tűzzék napirendre a táppénzes létszám alakulását, ezen belül a balesetek alakulásait is és a munkavédelmi felügyelővel közösen tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket. Nyújtsanak nagyobb segítséget a körzeti orvosok munkájához, leplezzék le a dolgozók előtt azon dolgo­zót, aki spekuláns és minden­áron táppénzes állományba akar kerülni, de ugyanakkor, ha észreveszik azt, hogy vala­melyik orvos nem megfelelően bánik el a becsületes dolgozó­val szemben, járjanak el az illetékes szerveknél és tegye­nek meg mindent annak érde­kében, hogy dolgozójuk meg­kapja a szükséges orvosi ke­zelést. Szojka Irén SZMT. társ. bizt. előadó NAGYOBB GONDOT FORDÍTSUNK A HASZNOS VADAK VÉDELMÉRE A vadásztársaságok vezetői nem gondolnak megfelelően a hasznos vadak állományának vé­delmére. Több helyen előfordult, hogy külön­böző egyének gombozás­sal zavarják a hasznot hajtó vadakat, sőt elfog­nak újszülött szarvas­borjúkat, kis őzikéket, azt hazaviszik, s odaha­za megölik. Ezt nem akadályozzák meg. Töb- bekkőzött Mátrakeresz- tesen, Pásztón és Mátra- szőllősön fordult elő olyan eset, hogy megfog­tak kis őzikét. Haszno­son Csépe Ignác István kutyájával fogatott meg egy újszülött szarvas­borjút, akit ugyan Nagy Sándor erdész elfogott és átadott az illetékes szerveknek. Ez azonban ritkán fordul elő. A vadak haszontalan pusztítása nemzetgazda­sági kár. Büntetendő cselekmény. Helyes lesz, hogyha a vadásztársa­ságok, de a községi ta­nácsok is ismertetik ezt a lakossággal. nyom á b a n a II. negyedév tapasztalatai a nagybátonyi bányákban Az Acélárugyár fejlesztési terveiből Az Acélárugyár műszaki fej­lesztésénél az elkövetkezendő időszakban különös gondot kell fordítani arra, hogy a i gwsaagfta WLtSSá- jÄJfiSSUffi&S Sti. nyezzen a gyártási költségek­ben. Ennek megfelelően vál­eleget tegyenek. Számíthat- I iiak arra orvosaink, hogy a szakszervezettől, a gazdasági vezetőktől megfogják kapni munkájuk végzéséhez a se­gítséget, de ugyanakkor kér­jük azt is, hogy a beteg dol­gozóinkat megfelelő kezelés­ben részesítsék és szükség esetén táppénzes állományba helyezzék, vagy kórházi ke­zelésre utalják. Ne lássanak orvosaink a hozzájuk . menő dolgozókban minden esetben spekulánst és táppénzcsalót, mert nagyon sok becsületes dolgozó van, aki inkább dol­gozik és a termelés frontján áll "helyt kisebb betegség ese­tén, mint sem hogy a táppén­zes állományt választaná. Orvosaink védelmére pél­daként kell felhozni a Salgó­tarjáni Tűzhelygyárat, ahová bejelentés érkezett a balas­sagyarmati rendelőintézet ré­széről, hogy Nagylóc község­ben az egyik biztosított dol­gozó eléggé agresszívan vi­selkedett a felülvizsgáló or­vosnővel szemben, sőt a hő­mérőt eltörte. A tűzhelygyári igazgató elvtárs fegyelmi vizs­gálatot folytatott le és írás­beli megrovásban részesítette, valamint a hőmérő megtérí­tésére kötelezte az illetőt. A táppénzes létszám ala­kulását nagy mértékben be­folyásolja az üzemi és nem üzemi balesetek alakulása. Például a ménkesi üzemegy- ' ség a 7 százalékos állomány­nak több mint 20 százaléka, az aknamélyítő vállalat állo­mányának több mint 18 szá­zaléka üzemi baleset. A tiri- besi bányaüzemnél a 7,6 szá­zalékos üzemi baleset május hónapban 11,9 százalék lett. A tűzhelygyárban az üzemi baleset az előző hónaphoz vi­szonyítva 1,5 százalék emel- ’kedést mutat. De érdemes foglalkozni az üzemen kívül történt balesettel is, amelyek keresőképtelenséget okoznak az üzem területén. Ez is az elmúlt hónaphoz viszonyítva 1.8 százalékos emelkedést mu­tat. lantunknál az alábbi hatékony műszaki fejlesztéseket kíván­juk végrehajtani: A VASDRÓTIIÜZO üzem­ben a húzógépek műszaki fej­lesztését irányoztuk elő. Ezzel kapcsolatosan a húzási sebes­séget megemeljük, a gépek ki­szolgálását mechanjzáljuk, mi­által a munkát megkönnyítjük és időegység alatt nagyobb termelést tudunk elérni. RŰDHŰZÖ üzemünk gépi berendezése elavult. Ezeknél a gépeknél is tervbe vettük a gépek modernizálását, felújí­tását. A felújított, modemi- zá’t gépek nagyobb termelé­kenységet biztosítanak, ami kapacitás növekedést és ön­költségcsökkentést fog ered­ményezni. ACÉLHUZALGYÁRTAS­NÁL a jelenlegi gáz- és elek­tromos fűtésű kemencék mel­lett közvetlen ellenálás-fűtésű kemencék építését vettük tervbe. Az ilyen típusú ke­mencék alacsonyabb önköltség mellett többszörösét termelik a jelenlegi kemence típusok termelésénél. HIDEGHENGERMŰ üze­münk az elkövetkezendő idő­szakban lényeges műszaki fej­lesztésen megy keresztül, mi­vel új áthúzópácolót, modem, nagyteljesítményű hengerlő- gépeket és minő=égi acélszalag gyártáshoz szükséges edző­berendezéseket fog kapni. Az új berendezések termelésnöve­kedést és önköltségcsökken­tést fognak biztosítani. A GAZDASÁGI szerszám­gyár süllyesztékes kovácso­FR1SS KENYERET: Erről folyik a vita Hosszú idő óta folyik a vita Balassagyarmaton a Népbolt Központ és a Sütőipari Válla­lat között. Sehogy sem tudnak megegyezni a város kenyérel­látásának kérdésében. A Nép­bolt Központ következetesen követeli, hogy a város élelmi­szerboltjait pontos időben, mindenkor friss és jóminőségű kenyérrel lássák el. Ez a kö­vetelés jogos és indokolt is, mert a város dolgozói sok eset­ben csak másnapos, silány mi­nőségű kenyeret vásárolhat­nak. Miért? Talán a Sütőipari Vállalatnak nem egyformán fontos a város különböző pont­jain élő dolgozók kenyérellá­tása? Ügy látszik nem, mert a Sütőipari Vállalat csak a sa­ját mintaboltját látja el állan­dóan friss és kiválasztott ke­nyérrel. Itt van a baj, mert elfelejti a vállalat, hogy való­ban mi is a feladata. Nem gondoskodik eléggé a dolgozók igényeinek legelemibb kielégí­tésével sem. Pedig meglehetne ezt tenni, ahogyan az utóbbi időkben tud a Sütőipari Vál­lalat zsemlyét, kiflit, sóskiflit időben és jóminőségben készí­teni, úgy tudjon kenyeret is es jóminőségűt szállí­frisset tani. A szocialista kereskedelem­nek nincs szüksége az ilyen konkurenciára. A Sütőipari Vállalat mintaboltja nem egyenlő feltételek mellett ver­senyez a város többi élelmi­szer boltjaival. Miért van szükség erre az egyenlőtlen versenyre Balassagyarmaton? Nehéz lenne rá feleletet talál­ni, mert a dolgozók érdeke azt kívánja, tűnjön el végre a vá­rosból ez a káros verseny, amelynek egyedül a dolgozók isszák meg a levét. Az évek óta folyó vita csak úgy érhet véget, ha mindkét vállalat a megegyezés szelle­mében közeledik egymáshoz. A város dolgozóinak érdeke azt kívánja, hogy a két vitázó fél béküljön ki egymással, s tegyen pontot a vitára. A Sü­tőipari Vállalat lássa el az élelmiszer boltokat a minta­bolttal egyidőben, egyenlő mi­nőségű friss kenyérrel. Ha ez megtörténik, úgy gondoljuk pontot lehet tenni a hossza­dalmas vitára, a Népbolt Vál­lalat is és a város dolgozói is elégedettek lesznek. lás kapacitás növelése céljá­ból egy automata kovácsoló berendezést állít üzembe, mely a jelenlegi ejtőkalapácsok többszörösét tudja menhyisé- gileg teljesíteni. Azonkívül ez az üzemrész kifejleszti az eke­fej gyártását és bővíti a cső­perem gyártási programját. AZ ACÉLÖNTÖDE homok­ellátásának megjavítása érde­kében homokelökészítő beren­dezést fog az elkövetkezendő időszakban kapni. Mándoki A nógrádi szénmedence va­lamennyi bányaüzemében fo­lyik a szocialista munkaver­seny. Leggyakrabban fellel­hető formája a párosverseny, amikor minden üzemnek meg­van a versenytársa. A ver­senypontok mindenütt elké­szültek, a dolgozókkal ismer­tetve lettek. S itt szerepel az egyik pontként a balesetek csökkentése. A termelés terü­letén ismerjük a szép eredmé­nyeket. de mi a helyzet a bal­esetcsökkentéssel? A nagybá­tonyi bányarendészeten érdek­lődünk e „kényes” kérdésről. — Nincs olyan üzem, ahol ne tudnák a termelési ered­ményt az ott dolgozók. Az üzemi baleseti százalékot azon­ban még az üzemvezetők sem ismerik — mondja Zsidai elv­társ. Sajnos, ez így van. Az sem titok, miért. Minden üzemi baleset ki­vizsgálásra kerül, ahol részt vesz a bányarendészet képvise­lője és az üzemvezető. Ez azon­ban csak elmélet, mert a való­ságban az üzemvezetők he­lyettesüket küldik kivizsgá­lásra. Ennek eredménye aztán, hogy az üzemvezető nem is­meri a balesetek forrását és nyilván nem is tud harcolni ellene. A gyakoriság szempontjából nézve a legtöbb baleset szállí­tásnál történik. Ez alól egy üzem sem kivétel. Ez nem ti­tok, mégis úgy tűnik, mintha nem tudnának róla az üze­mekben. A bányarendészet utasításait ugyan végrehajt­ják, de vájjon kell-e külön in­tézkedés egy csillefogó-macs- ka beépítéséhez? A tapasztalat azt mutatja, hogy kell. mert annak dacára, hogy látják, még sem csináltatják meg az aknászok. Kivételes eset, ha értesülnek a bányarendészet látogatásáról, s akkor gyorsan eszközük a javítást. De hát vajon a bányarendészetnek fontos-e a biztonság, vagy a bányászoknak? Az sem titok, hogy a gondatlanság mit ered­ményezett. Katalin bánya­üzemben a zárókapu hiányá­ban egy súlyos baleset történt. Ez bizony elkerülhető lett volna, ha Sipos István aknász beépítteti a zárókaput. A másik gyakori baleseti forrás a vágatok oldalainak kiszélesítése. Kossuth-lejtősön nem ritka az 1—1.5 m széle­sítés. így meggyengül a vágat és nagyobb lesz a nyomás. Hí­ves Gézát ennek folytán érte a baleset. Sujtóléges bányában a gáz mérése törvényesen is kötele­ző a csapatvezetőknek. Hányá­son eddig azonban nem sokat törődtek ezzel az igen fontos kérdéssel. Az aknászok is tud­ták, hogy a csapatvezetők nem hogy a gázt nem mérik, de még benzinlámpát sem visznek magukkal, még sem tettek el­lene semmit. Vagy talán „nép­szerűségük” rovására ment volna? Viszont egy sujtólég- robbanás nemcsak a csapat, de az ő halálukat is okozná. Nem hinnénk, hogy ez Hányá­son oly mindegy lenne. Az elmúlt hónapokban és még jelenleg is kerülnek új dolgozók a bányába. Részükre hat napos bányajárással egy­bekötött oktatás van előírva. Sajnos, csak papíron. Kányá- son Viszócki bányamester bá­nyajárás helyett kerítését ja­víttatja egy új dolgozóval, míg műszakját bányajáráshoz írta. Vagy jelenleg szintén kányási jelenség, hogy az új dolgozó az irodában vár, míg a körlet­vezető bányába megy. S utána megtanul a bányában szaladni, beveri a fejét, de többet nem tanult a hat napos oktatáson. Nem az a fontos, hogy műszak legyen jegyezve az új dolgo­zóknak, hanem az, hogy meg­ismerjék a bányát. A munkaverseny folyik, de mi lesz a balesetek csökkenté­sével, amit vállaltak az üze­mek. Vagy talán törvényszerű, hogy bányában balesetnek kell lenni? Úgy hisszük, nem. A második negyedév tapasztala­tai azt mutatják, hogy a bal­esetek zöme gondatlanságból ered. Nem véletlen jelenség az aknászok bírságolása, de nem ez a kivezető út. Követel­jék meg a fegyelmet, a bizton­ságot, és a jövőben minden üzemi dolgozó legalább annyi­ra ismerje a baleseteket, mint az üzem tervteljesítésének százalékot. — H. A. — ICmiá tant el a Vők: izzólámpa sodronyszeg sinszeg tutó lakat ? Csáki szalmájaként bán­nak egyes bányaüzemben az anyagokkal. Erről került szó a június 27-én megtartott bányász értekezleten. Az anyag felhasználása te­kintetében az egyes üzemek­nél a kellő ellenőrzés nincs meg és az egyes anyagok ki­utalásánál ellenőrzést nem gyakorolnak, ezt pár számmal lehet megvilágítani, mert az elmúlt napokban egy-lcét anyagra vonatkozólag ellenőr­zést végeztettünk, melynek eredményei a következők: 1957 első negyedévében üzemeink felhasználtak 17109 darab izzólámpát, melynek értéke 171 000 fo­rint. Sodronyszegből fel­használtak 6379 kilogram­mot 74 ezer forint érték­ben, sínszegből felhasznál­tak 31 800 kilogrammot 400 ezer forint értékben, és felhasználtak negyedév alatt 1083 darab Tuto la­katot 18 600 forint érték­ben. Egyik legnagyobb tétellel, a sínszeg kérdésével kell, hogy foglal­kozzunk, mely negyedév alatt 31 800 kilogramm felhaszná­lást mutat. Ha alapul vesszük azt, hogy 80 centiméterként az új kihajtásokba 6 sínszegre van szükség, akkor az összes felhasznált sínszegnek csak 39 százalékát használhatták volna fel az új kihajtásokban, ami­hez ha hozzávesszük a fenn­tartásnál és meddőha.jtásnál felhasznált sínszegeket is, mindössze a felhasznált sínszeg ép­pen duplá.ja annak, mint amit szabályszerű gazdál­kodás mellett az üzemek felhasználhattak volna s ez kereken 200 ezer fo­rintos többletfelhasználást jelent, ami megközelítőleg az önkölt­ségünket tonnánként 25 fillér­rel emelte meg. Ha üzemenként vizsgálnánk ezt a sínszeg felhasználást, ak­kor meg kell állapítani, hogy egyedül a szorospataki üzem az, amelynél a sínszeg felhasz­nálás teljes egészében indo­kolva van a kihajtott vágatok, valamint a végzett kihajtások alapján, de a termelő üzemek nagyrészében, így Hányáson, Zagyván, Ró­nán, Nagybátonyban, Mi- zserfán és Ménkesen kb csak fele mennyiség­ben lett volna sínszeg fel­használható, de a nem említett üzemeknél is komoly túllépés mutatkozik ezen a vonalon. Ugyanilyen tapasztalatot vonhatnánk le a sodronyszeg felhasználásánál is, mert tel­jesen indokolatlan és bő fan­táziára van szükség ahhoz, hogy megérthető legyen, hogy egy-egy bányaüzemnél miért van szükség negyedévenként 600 kilogramm sodronyszegre, vagy az egyaknás üzemeknek, így Ménkesnek 435 kilogramm sodronyszegre, amikor gyakor­latilag még lakótelepe sincs. Senki sem tudná megma­gyarázni azt, hogy amikor a Salgótarjáni Szolgáltató, akii­hez a lakótelep karbantartás­nak, tröszti szinten mintegy fele tartozik és pedig a legrosz- szabb kolóniák, az felhasznált egy negyedévben 600 kilogram­mot, akkor mi indokolhatja a még ennél nagyobb felhasz­nálást termelő üzemeknél, ha ott az anyag kezelése szabály­szerűen történik. Bár az eddigi vizsgálat nem minden anyagra terjedt ki, de máris feltételezhető, hogy a szerszámok felhasználása tekintetében is visszaélés mutatkozik, illetve laza kezelés, ami a továbbiak­ban nem tűrhető meg. Tudo­másunk van róla, hogy a mi- zserfai üzemnél a sínszeg ki­utalása úgy történik, hogy az akna előtt egy nagy ládába sínszeget tesznek ki és min­denki annyit markol ki be­lőle, amennyit éppen akar, de azt, hogy hova használják fel, azt senki számon nem kéri. A társadalmi tulajdon vé­delme feltétlenül megköveteli azt, hogy az anyagok utalvá­nyozása és felhasználása te­kintetében az üzemeknél teremtsünk rendet és minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzuk a nem indokolt anyagfelhaszná­lást. Éppen ezért kötelezzük az egyes üzemvezetőket arra, hogy az utalványozást az üzemvezető és főmérnök, eset­leg ezek által megbízott üzem­vezető helyettes írja alá és a fe­lelőtlen anyagutalványozás megszűnjön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom