Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-26 / 50. szám

1937. június 26. NÓGRÁDI Népújság Ahol a jó idő növeli a beteglétszámot Napsütésben 82 Esős időben 42 BETEG A szénbányászat egyik leg- I nagy égetőbb problémája és a tér- | nem melékenység további emelke­désének gátlója a tavaszi és nyári hónapokban a munkából kieső magas létszám. Rendkívül sok új dolgozó talált munkalehetőséget a bá­nyákban — más iparághoz ké­pest nagyobb jövedelmet re­mélve — (mely mind ez ideig a munkaerővándorlás fő moz­gatója volt, kivéve az 1957. év elejei racionalizálásokat). Az új dolgozók jó része több­kevesebb földterülettel is ren­delkezik, illetve valamilyen építkezésbe kezdett, de a tu­lajdonát képező földterület nem biztosította a megélhe­tést. Ezen dolgozók nyári mu­lasztásai jóval nagyobb szá­zalék kiesőt jelentenek, minta csak bányaipari munkát vég­ző lakótelepi és falusi dolgo­zók. A legszembetűnőbb esetek, amelyek a széntermelést hát­ráltatják, a mizserfai bánya­üzemnél az alábbiak: Dolgozóink egy része meg­hazudtolta azon megmásítha­tatlan tényt, hogy a napfény erő és egészség. 1957. május hó 6-tól az esős idő beköszön- tével a beteglétszám a felére csökkent, az előző napokhoz viszonyítva 1957. május 6-án 82 beteg volt, 7-én (esett az eső, 42 beteg volt). A napos idő beköszön tével, no meg az áprilisi kereset ki­fizetésével egyidejűleg a két- laki dolgozók jóval nagyobb hányada, mint az esős idő tartama alatt (és érthetetlenül sok lakótelepi dolgozó is) egy­szerre „megbetegedett“ és en­nek krónikus betegsége a mai napig is tart. A június 1-tól 20-ig terjedő beteglétszám a május elejei 41 fővel szemben átlagban napi 97 fő volt a mi­zserfai bányaüzemnél. Egy-egy betegellenőrzés al­kalmával pár emberrel csök­ken a beteglétszám, de a be­tegek nagy területi szóródott- sága miatt ezen módszer nem eredménnyel jár. Már egy ízben felhívtuk a nógrádi széntröszt munkás­ügyek osztályán dr. Kiss elv­társ figyelmét, hogy a legcél­ravezetőbb módszer a mező- gazdasági területen lakó, bá­nyaüzemi dolgozókat kezelő orvosokat meglátogatni és ne­kik számszerűen bemutatni a betegiétszám növekedését a mezőgazdasági munka elvég­zésének idejéhez viszonyítva. Úgy gondolom, ezen jelenség nemcsak Mizserfa bányaüzemi viszonylatban van így, hogy eső idején kevés a beteg, na­pos időben pedig fordítva. Ügy néz ki, hogy a nógrádi szén­trösztnek, már mint a kezelő­orvosok lelátogatása céljára (dr .Kiss elvtárs és egy másik, létszám-adatokban jártas dol­gozó által) nem kifizetődő a személygépkocsi. A hiányzókkal kapcsolatban is fel kellett számolnunk ed­digi liberális bánásmódunkat (egyes körleteknél még van tennivaló ezen a területen is). Ezen intézkedéseknek meg is lett az eredménye. A hűségju­talom felfüggesztése és a hiányzók miatti hűségjutalom­megvonások többet érnek és értek, mint a legszélesebb meggyőzésen alapuló agitáció. Ennek eredménye tonnákban van kifejezve a termelésen ke­resztül. Azon dolgozókkal szemben, akiknek ez sem használ, fe­gyelmi eljárást indítunk és az üzemből fegyelmi úton eltávo­lítjuk hogy ne rongálhassák meg magatartásukkal becsüle­tes dolgozótársaikat. Juhász József, mizserfai munkaügyi vezető A Romhányi Cserépkályhagyár dolgozói az olcsóbb csempéért Igen szép eredményekkel büszkélkedhetnek a Romhá­nyi Cserépkályhagyár dol­gozói. Egy csempe előállítási árát 2,85 forintról 2,65 forint­ra csökkentették. Havonta 6 vagon tűzifát takarítanak meg a kemence fűtésénél. £s ami talán a legszebb eredmény, mintegy 20 tonnával termelnek többet, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A gyár dolgozói szeretnének az eddigieknél is szebb ered­ményt elérni. így született meg a szocialista munkaver­seny. A generátor dolgozói vállalták az I. osztályú áru növelését és a szénfelhaszná­lás csökkentését. Az alagútke- mence kocsirakói a szállítás meggyorsítását, a mázolok a tervük túlteljesítését, a for­mázok az I. osztályú áruk nö­velését vállalták. A verseny július 1-én indul és az év végéig tart. Értékelé­se negyedévenként, illetve de­kádonként történik. A cserép­kályhagyár dolgozói így járul­nak hozzá a több és jobb kályhacsempe gyártásához. Mikor les* teljesítménybérezés a nagybatonyi szénosztályozón? Fekete arcú emberek soka­sága forgolódik a hangosan zakatoló gépek körül a nagy- bátonyi szénosztályozón. Fi­nom szénpor borítja fátyolát mindenüvé. Nem kis munka folyik itt. Nyolc bányaüzem szállítja függőpályán, gőzmoz­donyon és nyersolajmotorral a föld mélyének kincsét. Az osz­tályozott már várják a szalagok, a törők, hogy osztályozva vi­gyék a nagybátonyi szenet a piros színű vagonok a gyárak kazánjaiba. Naponta 360—370 szénnel tele vagon indul a nagy­bátonyi osztályozóról. VAJÁR LESZ A legnagyobb súlyt itt a szén fűtőértékére fordítják, ami­nek meg is van az eredménye. A hónap eleji 3192 'kalóriás tervüket 3210 kalóriára növel­ték, ami nagyon szép ered­mény. Pedig nem könnyű. Je­lenleg létszámhiánnyal küz­denek. Az 1956. szeptemberi termelés 95 százaléka jön az osztályozóra. Ez igen nagy és fontos munkát kíván az ott dolgozóktól. De legjobb akara­tuk ellenére is a kockaszén válogatásnál átlagosan 2—3 fő hiányzik. Jó lenne, ha ezt a problémát orvosolnák, hiszen nem kis mértékben lehetne így a szén minőségén javítani. Így közel 20 kalória növelés válna lehe­tővé. Sajnos ezen még mind a mai napig nem segítettek az illetékesek. A másik nem kiseb problé­ma a teljesítménybérezés be­vezetése. Jelenleg az osztá­lyozó dolgozói időbérben dol­goznak. Maguk a dolgozók kérték a teljesítménybérezést, de hiába, kérésük süket fü­lekre talált. Pedig úgy hisszük, nem mind­egy az, hogy a bányák állnak-e ürescsille hiány miatt. Mert hát mi is volt azelőtt? A szo­rospataki csilleürítők nem egy­szer még a fűtőiházig is elmen­tek a szénszállító vonatot sür­A vájártanuló-toborzás a bányaüzemek feladata Változás a vájáriskolában Még néhány nap és Pető Fe» J* rtne vájár képesítéssel kezé­ben kilép a nagybátonyi vár járiskola kapuján. Nem köl­tözik el Naqybátonyból, csu­pán csak a szomszédos le­gényszálló lesz majd az ott­hona. Már nemcsak papír sze­rint bányász, hanem szívével is. Mosolyogva beszél a magas, szőke fiú. Megtudom, hogy 1954-ben jött az iskolába. Nem fogadták kitörő örömmel, ami nem is csoda, hiszen itt a ,,pestieknek” nem sok becsü­lete volt. Ám nem riadt visz- sza, s végül is győzött. — Kivívta nevelőinek megbe­csülését. Sokat botladozott a bánya mélyén, nem egyszer beverte fejét a főtefába, hall­gatta otthon szülei vádját, miért mégy elevenen a föld alá.” Mindez már réqen volt. Ma már fejét sem veri be és; szülei is megnyugodtak, de! ami a legfontosabb, nem töl-! tötte el nyomtalanul a tanuló­időt. Bányász lett. Mint annyi fiatalnak neki! is meg vannak a jövőre aj tervei. Számolgatja, hogy' most már 1800 forintot ke­res. Ebből ruhát, cipőt vásá-i rol. Ha majd vájár, önálló! lesz akkor, régi vágyát váltja] majd valóra, tangóharmonikát] vesz. Kultúrcsoportban fog] aktívan résztéenni, no és háti ki lehet-e felejteni a sok szép tervből a bányavárosi lányo­kat? Bizony nem. Vájár lesz Pető Fere-nc. Ma még tanuló a Kossuth-lejtő­sön, de néhány nap és részt kér ő is a szénfal mellett. S nemcsak az Intézet nevelői lesz­nek büszkék tanítványukra, hanem a bányász dolgozók is szivükbe zárják a nyúlánk, magas, ifjú vájárt. — tob — Változás történt a vájár­tanuló iskolában Nagybátony- ban. S vajon miben? Erről be­szélgetek Dénes elvtár,ssal. az intézet igazgatójával. Ami ed­dig senki előtt nem volt titok, ott történt orvoslás. Még né­hány évvel ezelőtt a tanuló- felvételnél, a beiskolázásnál, egy volt a fontos, hogy meg legyen a létszám. Az viszont egy másik kérdés, hogy mit eredményezett. Nem volt ritka eset. hogy Kalocsáról, vagy még mesz- szebbről jöttek fiatalok vájár­tanulónak. Ez aztán azt ered­ményezte. hogy a fiatal fiú nem szerette meg a bányát, vagy el sem. végezte az iskolát, vagy elvégezte és úgy ment el vissza falujába. Sokezer forint veszett el itt. De ezt talán leg­jobban bizonyítja az, hogy 6 év alatt 590 fiatal szerezte meg a vájár képesítést, s ma a legjobb esetben sincs ezek­ből a vájárokból 200-nál több bányáinkban. Ez volt eddig és mi lesz most? A jövőben a tanulótoborzás a bányaüzem feladata lesz. Vagyis így biztosított lesz. hogy bányászszülők gyerme­kei kerüljenek az iskolába. S ami a legfontosabb, 2 év után nem lesznek hűtlenek a bá­nyászmesterséghez. Ennyit a jövő terveiről és hogyan biz­tosított a most végzett 36 fia­tal, leendő vájár elhelyezkedé­se. Minden bányaüzemet felke­restek az intézet dolgozói, és kérték, közöljék, hány fiatal vájárt tudnak foglalkoztatni. Azóta már a válasz is megér­kezett. Nem 36. hanem 95 ta­nulót kérnek a nógrádi bá­nyák. Ez is azt bizonyítja, várják az üzemek a fiatal vá­járokat. Amint Dénes elvtérs mondja, nem fognak csalódni az üzemek a fiatalokban, mert valamennyien jól felkészültek, elsajátították a bányászmes­terséget, a bánya szeretetét. Ezt bizonyítja a jelenlegi tel­jesítményük is, mert most már nem ritka az a tanuló, aki 1800—2000 forintot keres. Ügy hisszük, az üzemekben sem lesznek utolsók. A fiatal vájárok jó munkájához mi is „jószerencsét“ kívánunk. getni, a<mi érthető is, hiszen j nem volt mindegy az ürítők- S nek, hogy 15 vagy 40 csillét | ürítettek ki egy műszakon. Ma • azonban ez emlék csupán. Jói' lenne ezen változtatni, hiszen { a dolgozók is és a bányaüze-; mek is jobban járnának. Mi • bízunk abban, hogy az „illeté-s kesék” végre mély álom után; lehetővé teszik ismét a teljesít- i ménybér bevezetését. : ■ A második negyedév az ősz- ; tályozón is áprilisban kezdő- ; dött. A felsőbb szerveknél { azonban úgy látszik csak má- S jusban. Ugyanis a negyedéves; tervet csak akkor kapták meg. I Mit eredményezett ez? : Az üzemvezetőség nem is- : merte sem a létszám terve- j zetet, sem a rendelkezésre álló béralapot. így nem csoda, ha emiatt négyezer ; forintos béralaptúllépés i keletkezett. • S mindez hanyagság, nemtö- *•' rődömség miatt. Vajon a fel­sőbb szerv dolgozói saját pén­zükkel is így bánnak, mintáz államéval? Aligha hihető. Ez volt, de nincs kizárva, nem július végén kapják-e meg is­mét a III. negyedéves tervet, így pedig még az osztályozón sem tudnak tervszerűen dol­gozni. Többezer forint hever az osztályozón felelőtlenség, me­revség miatt. A bányák dolgo­zói a föld mélyén harcolnak a minőségért. Az osztályozó dol­gozói a föld felett az eddigiek­nél is többet tennének, ha meg lenne a szükséges létszám, a teljesítménybérezés. Válasz az illetékeseknek „A bányák mostohagyereke“ című írásunkra legutóbb közöl­tük a mátranovákiak és a szorospatakiak válaszát. Mint megígértük válaszolunk arra, miért nem kapták meg a mi- zserfaiak Szorospatakról 10-én a 8-án feladott levelet. A szorospataki levél dátuma valóban 8-a. Ez azonban Mi- zserfára nem tudni mi okból csak 11-én érkezett meg. így jelent meg lapunkban a mos­tohagyerekről az írás. A hibák ellenére is meg kell állapítanunk, hogy a cikknek meg volt a hatása. Igen örül­tünk a két bányaüzem levelé­nek s a tanulság az, hogy a jövőben nagyobb gonddal és alapossággal törődjenek az üzemek egymással. Albániába érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége Az Albán Munkapárt Közt ponti Bizottságának meghívá­sára hétfőn Tiranába érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amelynek vezető­je Jeanette Vermeersch, a Francia Kommunista Párt po­litikai bizottságának tagja. A verseny becsületéért Az ellenforradalom ideje alatt az ellenség igyekezett a szocialista munkaversenyt lejáratni és különféle rágal­makkal bepiszkolmi. A munkaverseny-szervezésben voltak hibák, például ott is szerveztük a munkaversenyt, ahol ennek feltétele nem volt biztosítva. A vállalások csak nagy számokat rög­zítettek papírra, de a nagy vállalási számokat csak kevés tettek követték. Nem tudták sokszor, hogy mire tettek vállalásokat. Hiba volt az is, hogy a versenyszervezésnél a dolgozók jó javaslatai kevés százalékban lettek figye­lembe véve. Az ellenforradalom leverése után a trösztbizottsághoz tartozó üzemeknél a dolgozók kezdeményezésére újra megindult a szocialista munkaverseny. Ma már a bányaüzemek és a szolgáltató üzemek pa­rkversenyben állnak egymással. A párosverseny-kötések- mél az üzemek KISZ-brigádjai, elővájó, fejtési, frontibri­gádok hívták ki egymást párosversenyre, kb. 60 brigád indult párosversenyre üzemek között egymással. Az üze­mek közötti párosverseny-kötésnél például Kazáron és Nagybátonyban azoknak a brigádoknak, akik párosver­senyre hívták ki egymást, az volt a kérésük, hogy tapasz­talatcserére mehessenek ahhoz az üzemhez, melynek dol­gozóival párosversenyben vannak. Ilyen tapasztalatcsere volt az elmúlt napokban a zagyvái üzemnél, ahol a Nagy- bátony üzem dolgozói voltak tapasztalatcserén. Majd a kazári üzemtől voltak a rónai üzemnél ugyancsak ebből a célból. Az üzemek közötti párosverseny-kötések és az üzemek közötti brigád-versenykihívások mindenütt lelkesen és bizakodó hangulatban folytak le. Sajnos, az üzemeket járva, azt kell tapasztalnunk, hogy a verseny értékelése* annak nyilvánosságra hozatala több üzemnél el van ha­nyagolva. Az üzemektől azt kértük, hogy az élenjáró csa­patok elért eredményeit dekádonként értékeljék ki és azo­kat a versenytáblára írják ki. Voltak olyan üzemek, Ró­nán, Kossuth-lejtősön. ahol a versenytáblák úgy voltak, ahogy az ellenforradalmárok ledobálták. Ki kell emelni Mizserfa üzemet, ahol a dolgozók kérésére mindennap ér­tékelik és kiírják az elért eredményeket, több üzem ve­zetői és az üzemi bizottságaink eddig kevés gondot fordí­tottak a versenynyilvánosság megszervezésére és az élen­járó dolgozók munkamódszerének kiszélesítésére és an­n.o't ifipnc7PTnsltii<u>rA A trösztbizottság kérése üzemvezetőink és üzemi tröszt» bizottságaink felé, hogy a jövőben a dolgozók által kezde­ményezett szocialista munkaverseny feltételeit, a verseny kiértékelését és annak nyilvánosságát üzemen belül biz­tosítsák, hogy ezen keresztül megyénkben egészséges munkaverseny fejlődjön ki. A trösztbizottság az elmúlt verseny hibáiból tanulva, új módszerekkel kívánja a versenyt irányítani. Jövőben a versenyszervezésünk főbb szempontjai mennyiségi, mi­nőségi és az anyagtakarékossági szempontokra fognak irányulni. Olyan versenyt akarunk, melyet a valóságnak meg­felelően ki lehet értékelni. Az élenjáró dolgozókat, jó eredményt elérő és külön­féle brigádokat a jövőben is' pénzjutalommal, kitünteté­sekkel jutalmazzuk. A trösztbizottságnak az a kérése az üzemek dolgozói felé, hogy a munkaversenyhez csatlakozva, igazi bányász szívvel és becsülettel végezzék a rájuk háruló feladatokat, hogy az ellenforradalom által okozott gazdasági nehézsé­gek minél előbb megszűnjenek, a dolgozók élete szebb és jobb legyen. Kooik Erna 1520 000 forint önköltségcsökkentésből (Tudósítónktól) Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk a Salgótarjáni Üveggyár szép termelési ered­ményéről. Nemcsak mennyisé­gileg és minőségileg teljesítet­ték túl tervüket, hanem a ter­melési értéket, az önköltséget is csökkentették. Ez eredmé­nyezte az egy főre eső átlag­kereset emelését is. Január—február hónapban még csak részleges üzemelte­tés volt vállalatunknál, mi­után energiahiány miatt az összes kemencéinket beindí­tani nem tudtuk. Eddigi ered­ménytöbbletünk 1 520 000 fo­rint. 1957 január—február havi önköltség 1957 március havi önköltség 1957 április havi önköltség 1957 május havi önköltség Az eredményesség okai: a dolgozók öntudatos magatartá­sa a termelés vonalán, miután a kormány felhívását maguké­vá tették és minden igyekezet­tel azon voltak, hogy minél több és jobb üvegárut adja­nak népgazdaságunknak ol­csóbb önköltséggel. 133.6 százalék 102.6 százalék 103,1 százalék 95,3 százalék tása. Selejt csökkenés: míg 1956. I—IX. hónapokban a selejtátlag 16 százalék volt, addig most 9 százalék körű! mozog. Az eredményességet igazol-' ják az alábbi mutatószámok is: Egy ipari munkásra eső Reymont: Népítélel A béremelés ösztökélő ha- ’ ipari termelési érték 1956 1957 Március hó 3509 Ft 3729 Ft Április hó 3157 Ft 3241 Ft Május hó 2715 Ft 3957 Ft Egy ipari munkás átlagkeresete: 1956 1957 Március hó 1218 Ft 1366 Ft Április hó 1184 Ft 1420 Ft Május hó 1183 Ft 1498 Ft Reymontnak, a nagy lengyel realista írónak itt egybegyűj- lött elbeszélései ugyanazokat az erényeket tükrözik, mint főműve, a Parasztok. Meglát­ja a városi és falusi szegény­ség életét, a nyomort, a sötét­séget, de ugyanakkor nem ma­rad érzéketlen szemlélő, hanem állást foglalt, részvétet és gyű­löletet kelt. elítéli az igazság­talanságot. Amit meglát, mű­vészi erejű, drámai feszültsé­gű képekbe foglalja. Erénye még elbeszéléseinek, hogy té­májuk igen széles skálájú, hangulatban is változatosak. A tragikus hang mellett meg­szólal a derűs, idilli hang, sőt a szatíra is. (Kb. 240 oldal, köt­ve 15.— Ft.) 100 forint ipari munkás I zó látja munkájának gyümöi- eső termelési értéket | csét. Megdőlt az oly sokat hangoztatott „ne dolgozz, ko­mám, hisz nem érdemes“ szó- iá smond ás. A gyár dolgozói a harmadik negyedévet szeret­nék még jobb eredményekkel zárni. S erre minden remény megvan, hogy sikerülni is fog. Ha bérre akarjuk összehasonlítani, ak­kor az 1956. évi 1 főre eső bé­reket 1957. évi szintre kell át­dolgozni, vagyis 15,3 százalék­kal megemelni. Mindezt nem volt könnyű elérni. Ma már minden dolgo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom