Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-22 / 49. szám
NÓGRÁDI Népújság 1957. június 23. Csak rutinból? — As elméleti képzés fontosságáról — A szocialista elmélet iránytű a szocializmus építésében. Ezt már ismerjük, tudjuk, hallottuk. Még sem szívleljük meg, 6 nem alkalmazzuk eléggé mindennapos tevékenységünkben. Sajnos az állandó elméleti képzés hiánya nemcsak az üzemi és falusi alapszervezetekre, hanem a megyei és járási szervekre is vonatkozik. Nem szívleltük meg úgylátszik eléggé azt a keserű leckét, amit az elméleti képzetlenség, az elmélet ferde alkalmazása és a jobboldali nézetek térhódítása következtében a szocialista gyakorlatban az elmúlt időkben elhibáztunk. Noha a jelenlegi helyzet sokkal bonyolultabb, mint korábban, mégis azt tapasztaljuk, hogy az elméleti képzés terén rosszabb a helyzet, mint a közelmúltban bármikor. Ennek egyik oka — és megmondhatjuk, csak „hivatalos“ oknak kell betudnunk, hogy a szokásos tanfolyamok a különböző szervezeti formák között nem indultak be és a központi pártiskola is csak kevesek részére nyújthat elméleti képzést. Mindezek mellett olyan észrevételeink is vannak, hogy elvtársaink nagy része nélkülözi a marxizmus—leninizmus elsajátításának nagyon fontos eszközét, az egyéni tanulást. Noha csaknem minden üzem, község rendelkezik a megfelelő marxista irodalommal és az ehhez szükséges segédanyagokkal. (Nem beszélve arról, hogy sok elvtársnak szép marxista könyvtára is van már). Ilyenformán veszély fenyegeti az elmélet és a gyakorlat helyes kapcsolatát, a marxista tudomány konstruktív módon való felhasználását. Az elméleti képzés fontosságát húzza alá az a tény is. amit főleg alapszervezeteknél tapasztaltunk —, hogy a pártvezetőség élén álló elvtársak többsége kicserélődött. Ezek az elvtársaik gyakorlati téren jól megállják helyüket, elvileg is szilárdak, hűek a népi demokráciához, a párthoz, de szűkében vannak az elméleti fölkészültségnek. S ez a hiba sajnos úton- útfélen kiütközik munkájukból. Vannak olyan elvtársak is, akik elvégeztek bizonyos időtartamú pártiskolát és úgy gondolják, hogy abból évekig megélhetnek. Ezeknél az elvtársaknál mindjobban kiütközik, hogy rutinból dolgoznak, munkájukban nem frissítik föl az eddig tanultakat. De az elméleti képzéssel való foglalkozás fontosságára világit rá az a tény, hogy szocialista gyakorlatunk követeli a lenini pártépítési elvek meghonosítását. Pártvezetőink egy része az utóbbi évek helytelen gyakorlata miatt a lenini normák elferdítő gyakorlatát ismerték csak. Feltétlen előmozdítaná szervezeti életünket, ha az üzemek és falusi szervek vezetői is tanulmányoznák a lenini szabályokat a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a bírálat-önbírálat, stb. anyagokat. Éhhez nagy segítségeit nyújt a nemzetközi munkásmozgalom általánosított tapasztalata a marxizmus—leninizmus, a Szovjetunió és a Kína Kommunista Pártjainak gyakorlata és az e téren végzett munkája. Az elmúlt hónapokban — főleg a megyei agitációs és propagandaosztály részéről — történtek ugyan kísérletezések az elméleti kérdések napirenden tartására. (Például: Zsemninzsi- pao: Még egyszer a proletárdiktatúráról, vagy az ellenforradalom hazánkban), de az utóbbi időben ez is elsikkadt. Helyes lenne, ha a. járások fontos elméleti és az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket akár konzultáción, akár egyéni foglalkozás, vagy egyéni tanulásiban adott segítséggel járuljanak hozzá a meg nem értett kérdések tisztázásához. Meg kell jegyezni, hogy a salgótarjáni járás már kezdeményezett ilyen lépéseket, csak ezek a lépések nem elég bátrak, s nem elég következetesek. Az ilyen segítséggel messzebbre mennek, s hamarabb célhoz érnek, mint azzal, amivel egy-két járásban találkoztunk, hogy úgy akarnak az alapszervi vezetőknek segítségére sietni, hogy taggyűlésit vázlatokat fogalmaztak, amelyeket az alapszervezetekhez juttattak le, s akik ugyan úgy felolvasták taggyűlésen, mint ahogy az eredetileg elkészült. . Az elméleti képzés további sikereink nélkülözhetetlen részé. Ne sajnáljuk tehát a fáradságot, M. P. Az amerikai igazságügyminisztériura fellebbezett a Girard-iigyben Washington, 1957. június 21. A Reuter-iroda jelenti, hogy az amerikai igazságügyminisztérium csütörtökön a legfelső bírósághoz fellebbezett egy alsóbbfokú bíróságnak az ellen a döntvénye ellen, hogy Willian Girardot, a gyilkossággal vádolt amerikai őrmestert nem szabad kiszolgáltatni a japán hatóságoknak. A fellebbezés, amelyet Brownell igazságügyminiszter irt alá, az ügy nagy fontosságára hivatkozva kéri, hogy a legfelső bíróság a lehető leggyorsabban döntsön ebben az ügyben. Ausztráliai járőrök találkozása egy primith törzzsel Darwin, 1957. június 21. A Reuter-iroda beszámol arról, hogy Észak-Ausztráliában egy rendőrségi járőr érintkezésbe került a primitív pinti- pu törzzsel, amelynek területén talán még sohasem járt fehér ember. A pintipu törzs tagjai teljesen meztelenül járnak, gerellyel és bumeránggal vadászva szerzik meg élelmüket, vizet pedig sivatagi tócsákból nyernek. amelyek annyira értékesek, hogy hollétük törzsi titkot képez és idegennek sohasem árulják el. A törzs vadászterülete Alice- springstől nyugatra terül el, járhatatlan homokbuckák láncolataival átszelt sivatagban. Az Ariano-sziget lakosai menekülnek az áradások elől A nagy áradások miatt félig víz alatt áll a Po deltájánál fekvő Ariano-sziget. A 32 000 lakos közül sokan elmenekültek. Az otthonmaradottak küzdenek az árral. Porto Tolle 20 ezer lakosa elhagyta a várost és a környező dombokra menekült. A víz helyenként két méter magasra szökött. Száznál több tanyát elöntött. A roppant károkat még nem tudják felbecsülni. A delta vidékén helikopterek cirkálnak, hogy megmentsék a rászorulókat. A megye kommunistáinak küldöttei Bemard Rezső, ai MSZMP salgótarjáni járási intéiő bizottság elnöke 1922-ben született, bányászcsaládból. ö maga is a bányász hivatást választotta. Szorgalmas munkája és szaktudása csakhamar aknásszá léptette elő. Innen kerül 1949-ben pártapparátusba. 1945-tól tagja pártunknak. Először a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa volt, majd osztályvezetője lett. Innen került öthónapos párt iskolára. Az iskola elvégzése után a mezőgazdasági osztály vezetésével bízzák meg. Jó munkája jutalmául a 3 éves pártfőiskolára küldik, amelyet az ellenforradalom kirobbanása miatt nem tudott befejezni. Az ellenforradalom alatt aktívan bekapcsolódott a pártmunkába. Megingást soha nem tapasztalhattak nála. Nagy segítséget adott a bányász pártszervezetek megalakításához. Közvetlen elvtársi magatartása következtében munkatársai és az alsóbb szervek vezetői szívesen fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. Somoskői Lajos Árpád elvtárs Salgóbánya intéiő bizottságának elnöke A salgói bányaüzem doU gozói, de a lakótelepiek is jól ismerik és igen becsülik Somoskői elvtársa t. Szerény, becsületes, igaz kommunista, és ami a róla alkotott képhez feltétlen hozzátartozik: kiváló bányász. Ezért voltak bizalommal iránta a bányász pártszervezet tagjai is, amikor az intéző bizottság elnökének megválasztották. Somoskői elvtárs meg növekedett tekintélyének alapja az Októberi ellenforradalom alatti derék magatartása, bátor kiállása, Fegyverrel állt az ellenforradalommal szemben. Amikor a forradalmi erők of- fenzivája megkezdődött, ettől kezdve a karhatalomban védte a proletárhatalom ügyét. Néhány hónapos fegyveres szolgálat után a termelés frontján mutatta meg erejét és azt, hogy tudja, kötelességét. 1945-től járttag. Áldozatos, hú fia a munkásosztálynak. Az elmúlt hetekben nagy boldogság érte: megyei ba- nyászküldöttséggel a Szovjetunióban járt. Felejthetetlen út ez számára. Cser Gyula, a megyei tanács elnöke 1918-ban született, bá- nyász szülők gyermeke* ként. Alig, hogy elvégezte az elemi iskolát, munka után kellett néznie. A tűzhelygyárba került, ahol először mint segédmunkás, majd később vas- és fémcsiszoló lett, Innen vitték el katonának, s került a frontra, ahol fogságba esett. 1947-ben jött haza. A köz- igazgatásba került, majd eredményes munkája után — járási tanácstag, majd a pásztói járási tanács elnöke lett. Innen került a megyei tanácshoz titkárnak. A párt jó munkája jutalmául 3 éves pártfőiskolára küldte, amelyet az ellenforradalom kirobbanása miatt nem tudott befejezni. Az ellenfor- ' radalom ideje alatt, szilárd elvtársnak bizonyult. A Kádár kormány megalakulása után, a kormány Nóg- rád megyébe, küldte kor. mánybiztosnak. Nagy része van abban, hogy a megyében a rend, viszonylag hamar helyreállott. Kormánybiztosi megbízatásának letelte után lett a megyei tanács elnöke, 1947 óta tagja a pártunknak. Magyar művészek sikerei a moszkvai nemzetközi esztrád-műsorban Moszkva, 1957. június 21A Érdekes nemzetközi esztrád- fnüsor szórakoztatta egy hónapon át a moszkvaiakat az Er_i mitázs-1 ért nyári színházában. Tizenegy ország kiváló esztrádművészei szerepeltek a1 „Barátság” című összeállítás-1 ban, köztük lengyel, csehszlo-' vák, bolgár, román, magyar, német, albán, kínai, vietnami, koreai és szovjet énekesek, táncosok, artisták. A színvonalas műsort a ren-\ dezők a Moszkvában nyáron sorra kerülő világifjúsági találkozó előkészületének szán-: ták. A moszkvai közönség nagy tetszéssel fogadta a kezdeményezést. Különösen nagy sí-' kert aratott a Magyarorszá-] gon is jólismert koreai táncos-. nő. An Szón Hi, továbbá a ro-\ mán népi zenekar, amelynek1 szólistája a világszerte ismert, pánsip-művész: F. Luca. A magyar esztrádművésze. két a műsorban Zsolnai Hédi énekművész és a három Schneller zsonglőrcsoport kép-, viselte. A magyar művészek\ számait estéről estére nagy1 taps kisérte s a megjelent bí-} rálátok — így a Szovjetszkaja' Kultúra és a Trud kritikái —■ külön kiemelik Zsolnai Hédi] dalait. A műsort magyar szakemberek is megtekintették és tárgyalásokat folytattak több külföldi művész magyarországi£ vendégszerepléséről. A tervek szerint például ősszel ismétel Budapestre látogat An Szón HL A marxista ideológia— az emberiség leghaladóbb ideológiája Sokan megpróbálták már a történelem folyamán az emberekkel elhitetni, hogy a marxizmus—leninizmus elavult és a fejlődés gátlójává vált. Ennek a hirdetői napjainkban az Amerikai Egyesült Államok úgynevezett vezető ideológusai. E nézeteiket megpróbálják elméletileg is alátámasztani. A magyarországi októberi ellenforradalom idején az úgynevezett Szabad Európa rádió volt a fő szószóló. A bemondók egyike (állítólag pap és az egyik legnagyobb uszító) elmondta. e dicstelen múltú rádiónál, hogy a kommunista ideológia teljes csődbe került. Majd ezt alátámasztotta olyan tudományos tételekkel többek között, hogy a kommunista ideológia amit. mond, az jó az emberiségnek, de a gyakorlatban ezt nem lelhet megvalósítani. Nem lehet azért, mert ez a világnézet az emberek egymás elleni gyűlöletét hirdeti. Nem lehet továbbá azért sem, mert a kommunista ideológia csak egy szűk ’kasztnak az ideológiája, világnézete és nem a nagy tömegeké. Ezt aztán a magyarországi eseményekkel „bizonyította”, mondván, hogy az októberi „forradalom"1 bebizonyította. hogy a kommunista ideológiát, a marxizmus—leniniz- must nem támogatták a magyarországi dolgozók. Végül befejezésként átkot szórt a magyarországi kommunista vezetőkre. mint ahogy ez általában bevett szokássá vált az idealizmus képviselői részéről. No de ettől a kommunisták élhetnek tovább, s dolgozhatnak a nép javára, hiszen az átok, .mint ahogy a magyar nép mondja: „1848 óta nem fog”. Mi nagyon jól tudjuk, hogy honnan fúj a szél. Tudjuk azt, hogy a „tisztelendő úr” szája gazdái véleményét mondta el és gazdái Amerika mai, a trösztök, szindikátusok, a konszernek urai, akiknek hangszórós hangcsöve a Szabad Európa rádiónál többek között a tisztelendő úr is. „Istenáldotta“’ szónoki tehetségét arra használta és használja fel, hogy régi nótát fújjon, olyan nótát, amelynek úgy a szövegét, mint a dallamát az imperialisták szerezték és úgy a szerző, mint a nóta öreg, elhaló, de még most is legény- kedni akaró. Igen sokan megpróbálták már a szocialista ideológiát, a marxizmus.—leninizmust megcáfolni. Például egy német filozófus, Sombart Vertner azt próbálta bizonyítani az I. világháború előtti időkben, hogy a marxizmus—leninizmus csak papíron van meg és a gyakorlatban még nem tudták a kommunisták az „álmok országát” megvalósítani. Erre az orosz munkásosztály marxista —leninista pártja segítségével csattanás választ adott 1917 októberében. győzött a szocialista forradalom a világ egyha- todán. Erre azt mondtak az imperialisták szolgálatában álló úgynevezett ideológusok, hogy ez csak sajátos orosz jelenség és sehol máshol a világon ez nem ismétlődhet meg. A győztes proletár forradalom egyre nagyobb tömegeket nyert meg a kapitalista országokban is és a munkásosztály ideológiáját egyre több ember vallotta magáénak. Tért hódított Franciaországban. Olaszországban, ahol a marxistaleninista. pártok a burzscá demokratikus viszonyok között is a legnagyobb pártákká fejlődtek. Csődbe került a marxizmus — leninizmus ? Ez jelentené a marxizmus— leninizmus csődjét? — Nem, pontosan az ellenkezőjét, diadalmas térhódítását. A II. világháború után még nagyobb teret hódított a szocialista ideológia. A népi demokratikus országok létrejötte is a gyakorlatban bizonyította be a kommunista ideológia helyességét és ennek segítségével érik ei ma is úgy gazdasági, mint politikai téren az eredményeket. Hogyan is nézünk ki a fentebb említett tisztelendő úr megállapításával, hogy a kommunista ideológia, amit mond, az jó. de a gyakorlatban nem lehet megvalósítani, mert ez a világnézet az emberek egymás elleni gyűlöletét hirdeti. Úgy gondolom, nem kell arról említést tenni, bár igen fontos, hogy hogyan élt a munkásosztály, a parasztság, s az értelmiség egy része a kapitalizmus viszonyai között. Mindenki tudja, hogy mennyi nyomor. megalázás jutott osztályrészül ezeknek az osztályoknak. Nem kívánom fejtegetni a 12 év alatt elért eredményeket sem. bár igen fontos kérdés, ment egyesek néha elfelejtik. de ha el is felejtik, mégis kénytelenek elismerni, mert hatalmasak, s az élet minden területén érezni áldásukat, a tisztelendő úr minden átkai ei’enére. A tisztelendő úr azt mondja. hogy azért nem lehet megvalósítani a kommunista ideológia által mutatott célt, mert ez az emberek egymás elleni gyűlöletét hirdeti. Mindenki tudja, hogy ez szemenszedett hazugság Céljuk ezzel °z, hogy elidegenítsék n nem proletár dolgozó tömegeket és esetenként. a proletár dolgozó tömegeket is a kommunista ideológiától, szembeállítsák a nem proletár dolgozókat a proletárokkal és a proletárok pártjával. Ezzel gyengítik a munkás- osztály diktatúráját és annak felszámolására törnek. Tényként áll előttünk az októberi ellenforradalom ebben a tekintetben. Az ellenség olyan módszerekkel dolgozott, mint a párt szétbomlasztása. Ezt sajnos elérték a Nagy és Losonczi csoport áruló tevékenységével, akik eszmei zűrzavart idéztek elő a pártban. A kommunista ideológiától idegen. ellenséges nézeteket vallottak. gyengítették a párt eszmei-ideológiai egységét, és ezzel természetszerűen az akarat és cselekvés egységét is. Tudjuk, milyen nagy kárt okoztak ezzel a magyar proletárdiktatúra és az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, A tisztelendő úr azt mondja, hogy a marxizmus—leniniz- mus egy szűk kaszt világnézete. Hogyan is állunk ezzel a kérdéssel? Ezt a kérdést le kell egyszerűsíteni, hogy tekintet nélkül iskolai képzettségére mindenki megértse. Nézzük először azt, hogy mit tűz ki célul a kommunista ideológia. A kizsákmányolásmentes osztálynélküli társadalmat, s ennek érdekében megszünteti az ellenséges osztályokat, a hatalom egyedüli birtokosává teszi a munkásosztályt. Ennek útmutatója a marxizmus—leninizmus. Még a különböző idealista ellenséges „filozófiák”, a pozitivizmus, az objektív és a szubjektív idealizmus, vagy napjainkban a népi kapitalizmusról szóló „ideológiák” arra vannak hivatva, hogy a kapitalista társadalmi rendet védjék és minél tovább konzerválják, A szocialista ideológia hatalmas fegyvere a régi rend elleni harcnak, és az új társadalom építésének egyaránt Mi jó hát a munkásosztálynak? A kizsákmányolás konzerválása? Minél hosszabb ideig tartó fennmaradása? Vagy pedig a saját maga felszabadítása a pártja vezetésével és az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus megteremtése? Nyilván az utóbbi az érdeke. Az igaz, hogy egyesek még ma sem ismerték fel a kommunista ideológia jelentőségét a társadalom átalakításában a munkások közül és főleg a nem proletár dolgozók. De azért az mégis természetszerűleg is figyelembe véve a társadalom fejlődésének objektív törvényszerűségeit, az ő ideológiájuk is a marxizmus—leninizmus. A munkásoaEtály pártja viszi bele a széles dolgozó tömegekbe a kommunista ideológiát úgy a kapitalista, mint a szocialista viszonyok között. Minél szélesebben terjed el a marxizmus—leninizmus eszméje a kapitalizmus körülményei között is, minél jobban megerősödik a munkásosztály és az összes dolgozók tudatában, annál közelebb van a kapitalizmus pusztulása. A szocializmus körülményei között a marxizmus—leninizmus elmélete nemcsak a régi rend maradványai ellen vívott harc fegyveréül szolgál, de hatalmas eszköze az új társadalom építésének is, alkotó ere- le az új világ fejlődésének. Minél kevésbé aktívak a tömegek politikailag, a kapitaliz-
