Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

1957. június 19. NÓGRÁDI ? ± Bércsökkenéssel jár-e az önköltségcsökkentés? A közelmúltban az ország- gyűlés foglalkozott népgazda­ságunk helyzetével, különös tekintettel a gazdaságosabb termeléssel, az önköltségcsök­kentéssel. Miután a kormány a szénbányászatban bérrende­zés, helyesebben béremelést hajtott végre, feltétlenül emelkednie kellett az önkölt­ségnek is, a bázis időszakhoz, szeptember hónaphoz viszo­nyítva. Az országgyűlés vitá­jában mégis felvetődött a kér­dés, hogy figyelembe véve az indokolt béremelést, önkölt­ség terén el kell érnünk a szeptemberi színvonalat. Vajon mik azok a költségté­nyezők, melyeknek szigorú és takarékos gazdálkodásával el tudjuk érni a fentebb is emlí­tett színvonalat? Szükségesnek tartom meg­említeni, hogy az önköltség három fontos tényezőből tevő­dik össze, a közvetlen anyag­költségből, a közvetlen bér­költségből és az egyéb, bá­nyaüzemi költségekből. Ez említett három költségtényező százalékos aránya szerint az alábbi: Közvetlen anyag Közvetlen bér Egyéb bányaüzem! általános kta. Termelési önköltség 14—15 százalék 53—54 százalék 33—33 százalék munkaátvételek és fizikai dol­gozóinknak jogtalanul kifize­tett bérek is. Befejezésül még egyszer kell kihangsúlyoznom, hogy az önköltségcsökkentés nem jár bércsökkentéssel, de a jogtala­nul átvett munkák, béralap- és önköltség-túllépést okoznak, ezért körletvezetőinknek és aknászainknak teljes felelős­ség tudatában hivatásuk ma­gaslatán kell állniok, hogy fél­reérthetetlenül érezzék azt fi­zikai dolgozóink, hogy a jogo­san megdolgozott bérüket meg is kapják, s a meg nem dol­gozott munkáért bért nem kérhetnek. Molnár Tibor kazán vezető könyvelő Salgótarján vízellátásáról A napokban több panasz érkezett szerkesztőségünkhöz Salgótarján vízellátása ügyében. Ezzel kapcsolatban kérdést j intéztünk a városi tanács műszaki osztályán Jancsik Jánoshoz, aki a következő cikkben adott választ: Salgótarján a nógrádi szén­medence szíve. Történelmileg beigazolt tény, hogy az' 1918— 19-es forradalom idején az or­szág további sorsának léte, vagy nem léte függött Salgó­tarján megtartásán, avagy el­vesztésén. 1918 óta 38 év telt el. A város ezen idő alatt ro­hamos léptekkel fejlődött. Ha csak a lakosság lélekszámát nézzük, kiderül, hogy amíg 1944-ben a lélekszám 17 000 fő, 1957-ben már 29 000 fő. A fejlődés azonban az épít­kezés területén is rohamosan megmutatkozott. Részben el­A fentiekből az állapítható meg, hogy az önköltség alaku­lására túlsúllyal a bérköltség alakulása van kihatással. Igen, mert a szénbányászat bérigé­nyes iparág és a helytelen bér­gazdálkodás már eleve önkölt­ség-túllépést okoz. Fizikai dol­gozóink körében elterjedt az a téves nézet, hogy az önkölt­ségcsökkentésnek bércsökke­néssel is kell járnia. Erre, mint számviteli embernek, aki az üzem munkáját a számok tükrében kell vizsgálnom, a leghatározottabban nemmel kell felelnem. Mint már említettem, az ön­költségben a bérhányad je­lentkezik túlsúllyal és a jogo­san megdolgozott bérhez sem­milyen körülmények között sem kívánunk nyúlni, az ön­költség másik két mutatójánál kell azonban megszigorításo­kat alkalmaznunk. Igen szi­gorú és takarékos anyaggaz­dálkodással és az egyéb bá­nyaüzemi költség csökkenté­sével igenis elérhető önkölt­ségcsökkentés anélkül, hogy fizikai dolgozóink jogosan megdolgozott béréhez „hozzá­nyúlnánkBizonyításul szük­ségesnek tartok néhány pél­dát megemlíteni: március február közvetlen bér Ft/to 65,93 66,25 termelési önköltség Ft/to 144,18 136,20 A fenti táblázat ez év feb­ruár és március hónapjainak tényszámát mutatják, melyből megállapítható az, hogy feb­ruár hónapban magasabb volt a Ft/to bérköltségünk, mint márciusban és a termelési ön­költség mégis kisebb lett feb­ruárban március hóhoz viszo­nyítva. Hogy februárban még­is kisebb az önköltségünk ma­gasabb bérköltség mellett, ez annak következménye, hogy az anyagköltségeknél igen je­lentős csökkenés, illetve meg­takarítás mutatkozik a szep­temberi hónaphoz viszonyítva. Ha tehát a korábban emlí­fXXXXlOCOOOOOOOOOOOOCj 24 éve bányász Tíribest a medencében úgy emlegetik, mint a nógrádi bányák egyik legnehezebbjét. Bá­nyásznak kell annak lenni, aki a nehéz bá­nyában 24 éve dolgo­zik. Nem tartozik a 140—150 százalékot tel­jesítők közé, de az ő munkája is benne van az üzem eredményében. A keleti -fővonalon ta­lálkoztam vele. Rövid nadrágban dolgozik, fe­ketében fénylik a teste az izzadság és a rárakódó szénportól. Még csak 39 éves, de már 24 éve dolgozik a bánya mé­lyén. Szereti munkáját, szereti a bányát. Itt van az ö birodalma a föld mélyén. Az elmúlt 24 év alatt sok neh 'z helyzet­ben volt része, de min­dig kitartott. Nemrég épített új há­zat. 8 éves kisfiának szeretne már jobb életet teremteni, jobbat, mint amilyen az ő fiatalsága volt. Ez meglesz, hiszen keresetéből sok minden­re telik. Szabadidejében a kiskertben dolgozgat, fiával foglalkozik és me­sél neki a régi rosszról. Ilyenkor a legboldogabb, hatja munkájának gyü­mölcsét. A kis családért dolgozik Sulyok k. Já­nos, hogy életüket még szebbé tegyék. tett tervezet százalékos ará­nyát az üzem a közvetlen anyag és egyéb bányaüzemi általános költségeknél csök­kenti, a bérhányad változat­lanul hagyása mellett termé­szetesen önköltségcsökkentést értünk el. Vitatható azonban az, hogy mit nevezünk fizikai dolgozók körében, jogosan megdolgo­zott bérnek. Sajnos, tisztelet a kivételnek, vannak olyan ak­nászaink, akik '„nagyon is jól tudják“ átvenni a munkát. És vannak aknászaink, akik be­csülettel végzik el munkáju­kat. Szerencse, hogy ezek van­nak túlsúlyban, és béralapgaz­dálkodásunkkal nincs baj. Például, Gyulaaknán előfor­dult 20 köbméter meddő és talputánvét szerepelt munka­átvételként és megnézve a meddő csille kiszállítását meg­állapítható, hogy a 20 köbmé­ter meddőnek megfelelő csille nem jött ki a bányából, pe­dig még csak törmelékemelést sem végeztek. Elő váj ásón a vasútféktefés a fm árba be van építve, füg­getlenül attól azonban a hó végén a vasúffektetést még egyszer átveszik új munkaként. Kaparószerelés fejtésben 18 fm vágatban. Ezzel szemben mégis 23 fm kaparószerelés van átvéve, holott a vágat­hossz csak 18 fm volt. A fen­tebb említettek azt hiszem nem vitathatók, hogy jogtalan Elegendő öntvény lesz Az utóbbi időben mind gyak­rabban kerül szó a Salgótar­jáni Tűzhelygyárban az öntöde lemaradásáról. Ez a legna­gyobb probléma a tűzhely- és kályhaszerelőknek, akik nem kapják meg a szükséges önt­vénymennyiséget. így jutot­tam el az öntödébe, az okát keresve. A kis irodában éppen meg­beszélés folyik. Ott ül közé­pen Lipták elvtárs, az öntöde vezetője, mellette Spagina Béla, az MSZMP öntödei ve­zetője és Ivánfi Sándor a ho­mokelőkészítőből. Ide toppan­tam be kérdéseimmel, melyre Lipták elvtárs válaszol. — A lemaradás tűzhely- és kályhaöntvénynél van. Az oka az export gyártású kulcsönt vény gyártása. Egy kúpolóból két vasféleséget kell leönteni. Míg a kulcsöntés folyik, a szürke öntés szünetel. így az­tán a dolgozók munkaideje nincs kihasználva. — Hogyan kívánnak segí­teni ezen a problémán? — Házilag megoldjuk, hogy a megfelelő öntvénymennyisé­get biztosítsuk. A kulcsöntést kitelepítjük az öntödéből és helyére 4—5 légnyomású gép kerül, ami szürke öntvényt fog készíteni. Ez havi 120 tonna szürke öntvényt fog eredményezni. így a lemaradás megszűnik; — A kulcsöntést hová tele­pítik? — A kokszraktár helyére. Bár ez csak ideiglenes megol­dás. mert így a koksz a sza­badban lesz. A legjobb megol­dás új öntöde megépítésével válna lehetővé. Most Spagina elvtárs szól közbe. — Bizony úgy van, ahogy Lipták elvtárs mondta. Dolgo­zóink napi kiesése 1—1,5 óra. A dolgozók mindent elkövet­nek a minőség javításáért. Ez a fő célja a munkaversenynek is. — Történt javulás a selejt- nél? — Nagyon is szép, hiszen a mákőrlőnél 50 százalék volt a selejt, míg most már csak 20 százalék és ugyanígy a többi öntvényeknél is. — Hogyan tudták ezt a szép eredményt elérni? — Bátran feltártuk a dol­gozók előtt, a kommunisták előtt a leggyakrabban előfor­duló hibákat. Segítségüket kértük és így vált lehetővé a nagymértékű selejtcsökkentés. Amint az öntödében hallot­tam, minden remény megvan arra, hogy a lemaradás hama­rosan megszűnik, s lesz ele­gendő szürke öntvény. Több lesz a termelés és naponta több tűzhely és kályha jut majd a lakossághoz. ■—fob— tűntek a gyászos múlt pe­nészgomba fészkei és helyükre szocialista vívmányunk büsz­keségeként modern, egészséges bérházak, közintézmények, üzletek kerültek. Aki régen járt a városban és most újra meglátogatja, meglepetten kiált fel: „ez igen, ez szép munka!” A nagy mű még nincs kész, javában épül. A városrende­zési terv szerint a még meg­levő sárfészkek is lebontásra kerülnek, melyek helyén büsz­ke épületóriások fogják hir­detni a szocialista társadalom, az építkezés elvitathatatlan magasabbrendűségét a kapita­lista társadalommal szemben; A látszatra megnyugtató kép mögött azonban igen súlyos problémák, évek óta húzódó problémák feszülnek, amelyek sürgős intézkedésre várnak. Hiába vannak ugyanis szép bérházak, hiába juttatjuk dol­gozóinkat egészséges, szép la­kásokhoz, ha a vízcsapokon nem folyik a víz, a fürdőszo­ba és WC ennek következté­ben hasznavehetetlen. Igen, itt érkeztünk el ah­hoz a rákfenéhez, amely Salgótarjánban megnehe­zíti a dolgozók életét és el­keseríti a városi tanács 170 U tengelyes vonat megy megtakarított szénnel (Tudósítónktól) — Végre, hogy már minket is felkeresnek. Már azt hittük, hogy mostohagyermekei let­tünk a sajtónak. Pedig lehet miről írni. Téma nálunk is bő­ven akad — mondták a na­pokban a MÁV balassagyar­mati fűtőházában. A balassagyarmati fűtőház dolgozói az elmúlt évek során számtalan tanú jelét adták lel­kes munkájuknak. A tervtel­jesítés mellett nagy gondot fordítottak a szén megtakarí­tására is. Az októberi esemé­nyek következtében teljesen megszűnt a munka, a forga­lom. Novemberben mindössze négyezer haszonkilométer volt a fűtőház teljesítménye. Ebben az időszakban a szénhiány is akadályozta a fűtőház munká­ját, de még az ellenforradalom szekértolói december végéig is tartották magukat, csak csökkentett ütemben folvt a munka. Január hónapban azonban már a baráti orszá­goktól kapott segítség, vala­mint a pártszervezet és a dol­gozók aktív bekapcsolódása lehetővé tette a munka teljes beindulását. — Soha ilyen jő szenünk nem volt. Csehszlovák és len­gyel import szénnel fűtünk. Hazai szenet csak kis száza­lékban fogyasztunk — mond­ja Kormosói István művezető. Januártól kezdve menetrend­szerint továbbítjuk a teher- és személyvonatoka t; — Rendkívül fontos feladat­nak tartjuk a takarékosságot. Sok kicsi sokra megy. és ezt az aranyigazságot a fűtőház valamennyi dolgozója magáé­vá teszi. A meglevő géppar­kunkat gondosan ápoljuk. A jobb karbantartások révén gé­penként átlagban 10—15 szá­zalékos szénmegtakarítást tu­dunk elérni tonna/kilométe- renként. A takarékosság nép­gazdaságunk rejtett tartaléka. Ezt tették magukévá a fűtő­ház dolgozói, bizonyítják élért eredményeik. Az elmúlt hóna­pokban a szénfelhasználási tervüket 119 százalékban tel­jesítették. Gondos, köiültekim- tő munkájuk eredményeként 520 "tonna szenet takarítottak meg, mely mennyiséggel csak­nem 170 24 tengelyes vonatot lehetne Balassagyarmat és Aszód között lebonyolítani. Szénmegtakarítás + rém jó eredményt ért el Csernik Ist­ván mozdonyvezető és Csolák András fűtő. alti 377 646 szá­mú mozdonyával az elmúlt hónapban. 13 tonna szenet, ta­karított meg. Vagy Kovács Já- ros mozdonyvezető és Kapi­tány Sándor fűtő. aki 12 ton­na szénnel használ fel keve­sebbet a részére előírt tervből. A fűtőház dolgozód az elmúlt hónapok során elért eredmé­nyüket tovább kívánják fokoz­ni, a nyári és őszí nagy for­galmat is zökkenőmentesen kívánják biztosítani. Sbooooooooooooooooooi H amigoskodók, felelőttem elemek sokasága vitte a hangot az ellenforradalom alatt. Találni ezekből az elemekből minden bánya- üzemiben. De hát kik is vol­tak az elmúlt tizenkét év mocskolói, a néphatalom el­lenségei? Dorogházán lakik Bakos nagy József I. 1943 előtt egy rossz vál yog viskóban lakott és a felszabadulás után vált lehetővé az új há­zának felépítése. Állami tá­mogatással, téglából épült Bakes nagy háza. Nem volt nehéz, hiszen a bányában jól keresett. De maradjunk a ténynél. Szép új, nagy há­zat épített Bakos nagy és még Dorogházán az újtele­pen 120 bányász. Az állam­nak nem akart adósa ma­radni Bakos nagy sem. 1956 októberében ő volt a leg­hangosabb. ő szidta a leg­jobban az elmúlt 12 évet. Lehet, hogy azért, hogy ha visszajön az úri rend, nem kell lakására a felvett köl­csönt kifizetni. Ki tudja? Ebben az időben Ménke- sen volt csapatvezető. Az első munkástanács válasz­táskor kezdte bontogatni A ..SZABADSÁGHŐS'' te szárnyait. Dicshimnuszokat zengett Kotona g. Lászlóról, hogy mennyire becsületes és helye a munkástanács­ban van. Ez a kiállás nem puszta véletlen, hiszen ro­koni szálak fűzik Katoná­hoz. Hangjának lett követ­kezménye, hogy az elnök Katona lett. (Katonáról már korábban írtunk lapunkban, hogy mit csinált elnöksége alatt.) Ezután virradt fel Bakos nagy részére az „iga­zi szabadság*'. J árt az erdőre fáért, a ház udvarát töltögette. Mindezt tévedés lenne azt hinni, hogy ingyen. Az üzembe csak nagynéha lá­togatott el. de akkor nem fukarkodott az atyai aná- csókkal. Nem egyszer el­mondta — amíg az oroszok itt vannak, nem dolgozunk. A harmada követte is ve­zetőjét. Sőt, amikor már a sztráik megszűnt, ők még akkor sem dolgoztak. Azért nem tétlenkedett, nehogy azt higgye valaki. A rende­sen dolgozó Susán Sándor munkáját átadta, amiért a pénzt ő vette fel. Ezt azon­ban kevesellte és nem egy­szer bíztatta Susán elvtár­sat — adjál át több mun­kát. mert lehet. B izony novemberben, de­cemberben együttesen nem töltött 10 műszaknál többet a bányában. A be­csületes elnök. Katona azonban ajánlója bizalmát meghálálta, mert mi*- mutat a műszakkönyv? December­ben öt műszak fenntartás, egy műszak szenelés. két műszak őrség. 11 műszak csapatán, három műszak üdülés és nehogy valaki szóljon, még négy hiányzó­ja is volt. így összesen de­cemberben 22 műszak után 1666 forintot kapott. No­vemberben 15 szerelő mű­szak. 7 műszak őrség és 5 műszak hiányzó. Húsz mű­szak összesen és erre kapott 2143 forintot. Tehát meg­kapjuk a választ, miért volt rossz Bakos nagynak az el­múlt tizenkét év. Akkor a pénzért dolgozni kellett, nem úgy. mint az ellenfor­radalom alatt Januárban mindenki azt hinné, hogy Bakos nagy már csendben maradt. Ez nagy tévedés. Ö lett a leg­nagyobb kommunista s tagja az MSZMP-nek. Szerencsé­re párttagsága csak egy hó­napig tartott. S ha mégis szóba került, viselt dolgai­ról. akkor bánatosan mond­ja — tudod, akkor olyan vi­lág volt. Bűnbánatának meg is lett a hatása, mert most funkciót kapott. Katona g. László helyett ő lett a sport intézője. Ugye nem dolgo­zik rosszul Bakos nagy Jó­zsef? Csak az a kérdés, meddig tűrik mé- meg Ménkesen az ilyen köpö­nyegforgatókat. akik rend­szerünk legnagyobb ellen­ségei voltak, akik a kiutat a kommunisták legyilkolá- sában látták. B akos nagy József I. így köszönte meg a szép új házat, amit az oly rossz tizenkét év alatt szerzett. Szedje össze sátorfáját és induljon el az oly hőn óhajtott „szabad világba’* és ha lábát lejárta, akkor sem talál ilyen .rosszat", mint nálunk van a bányá­szoknál. — Hortobágyi végrehajtó bizottságát, va­lamint a műszakiakat. Évek hosszú sora telt el med­dő küzdelemben, hogy ezen a problémán segítsünk. Tervező intézetek tanulmányok egész sorát készítették már el. Ezen tanulmányokból egyelőre vL szont még víz nem fakadt. Felvetődik a kérdés, hogy va­jon milyen terveink vannak arra vonatkozólag, hogy a kör* zeljövőben — valamint a tá­volabbi időkben hogyan szán­dékozunk ezen égető problé­ma megoldását megtalálni; A Nógrád megyei Tanács tervosztálya 270 ezer fo­rint erejéig megbízást adott a Földtani Tervező Intézetnek, hogy készítse­nek el egy újabb tanul­mányt városunk vízellátá­sának megoldása érdeké­ben és jelöljék meg egy esetleges új mélyfúrású kútnak a helyét, valamint készítsék el városunk víz­mérlegét. A tervezet biztatónak látszik, viszont előreláthatólag csak 2 év múlva fakadhat víz a tanul­mányból. Városunknak viszont már jelen pillanatban is szük­sége lenne vízre. A vásártéri bérházak rövid időn belül át­adásra kerülnek, rákapcsolód­nak a jelenlegi vízhálózatra, s ha sürgős intézkedést nem tet­szünk, beállhat vízellátások szempontjából a katasztrófa, tekintettel arra, hogy ezt a feladatot már a jelenlegi víz­termelés mellett megoldani képtelenség. Szintén a Nógrád megyei Ta­nács tervosztályának finanszí­rozása mellett készül a tokodi mélyfúró vállalat vezérlete alatt a Tarján-patak forrásvi­dékén csőkutak süllyesztése, Fúrómesterrel történt be­szélgetések során megvan ’ arra a remény, hogy vi­zet találunk és ezáltal eny­híteni tudunk városunk nehéz helyzetén. A vár­ható vízmennyiségre vo­natkozólag még nem tu­dunk nyilatkozni, tekintet­tel arra, hogy a csőkutak süllyesztése még kezdeti stádiumban van. A városi tanács VB műsza­ki osztálya kísérletezéseket folytat a város területén levő kerekeskutak vízhozamának megállapítására és kedvező eredmények esetén hálózatba való bevezetésére. Városunk égető vízproblé­májának enyhítését szolgálja a Ferenc-telepi önálló vízháló­zat kiépítése, amelyet a dol­gozók társadalmi munkában végeznek el. A munkálatok si­keres befejezését a Salgótar­jáni Acélárugyár elősegíti az­által, hogy mind anyagi, mind műszaki segítséget nyújt fent- nevezett probléma megoldásá­ra; Ugyancsak kísérletezések folynak majd városunk kör­nyékén levő források vízhoza­mának megállapítása érdeké­ben és kedvező eredmények esetén megtörténik a háló­zatba való bevezetés. A bányával történő megbe­szélés eredményeként a bá­nyai vízhálózatból naponta 200 köbméter vizet kapunk már ezen a héten is, amely szintén emelni fogja a vízr mennyiséget és ha a jelenleg fennálló rendkívüli hibákat ki­javítjuk (tűzhelygyári mélyfú­rású kút, József lejtős aknában lesüllyedt szivattyú kiemelése) a lakosság vízellátásában né­mi javulás mutatkozik majd.­Városunk vízellátásában véglegesen a problémát egy 2000 méteres mélyfúrású kút oldaná meg, amelyre csehszlo­vák tapasztalatok alapján me­rünk hivatkozni, reméljük, hogy sikerülni fog, mivel a vá­ros ezen mostoha helyzetével most már egyre intenzívebben foglalkoznak, sőt 1957. június hó 17-én a városi pártbizott­ságon tárgyalás lesz a város vízellátásának megjavítása céljából, amelyen karmányunfe képviselője is jelen lesz; Jancsek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom