Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

1851. június 19. NÓGRÁDI Népújság 1 A gyárkémény Minareteknél magasabbra törsz, S a nyári nap ha jelkél, Te lelkesítőbb ébresztőt dalolsz Kegyes müezzineknél. Isten-közeibe általad jutunk, S ha holnap már kibékül Az emberben az Ordas két világ, Hogy eggyé válna végül. Békebíróként te parancsolod Felkiáltójeleddel, Hogy ingerülten öngyilkos kezet Magára ne emeljen. Kísértet járja be a földgolyót: Az anyag és az eszme Teáltalad jut a, két pólusig Az éterben zizegve. Leomlanak előtted gyarmatok, S új arcot ölt a tajga , A milliók kinyújtott ujja vagy A nap felé mutatva. Itt már új ablakpárkányokra száll A pernye muszlicája. Kormát letörli majd a lélek is. Es ablakát kitárja. Elnéznek sokszor: éji műszakon Hogy virrasztasz a vártán. Dicsőbben állsz a csillagok között Trajánus oszlopánál. NAGY ISTVÁN A Pravda riportja Kisfaludi-Strobl Zsigmondról A Pravda hétfői számáb n közli budapesti tudósítójának. M. Ogyinecnek „a nép szolgá­lata“’ című riportját Kisfalu- di-Stróbl Zsigmond Kossuth- díjas szobrászművészről. Ogyi- nec a többi között megálla­pítja: — A szovjet emberek jól ismerik ezt a kimagasló szob­rászművészt. A műveiből ösz- szeállított kiállítást csaknem két év óta mutatják be igen nagy sikerrel a Szovjetunió városaiban. Kisfaludi-Stróblt ismerik és becsülik Angliá­ban, Franciaországban, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban és sok más országban is. A tudósító ezután beszámol a mesternél tett látogatásáról Leírja, hegy a többi között Lenin szobrát is megmintázta, majd elmondja, hogy a Szov­jetunió Képzőművészeti Aka­démiája újabb látogatásra hív­ta meg a kiváló magyar mű­vészt. Ogyinec így fejezi be cikkét: — A csodálatos, életigenlést, optimizmust 'hirdető szobrász ihletett művészetével híven szolgálja a népet s kivívta magának a széles tömegek közötti népszerűséget, az egész magyar nép szeretetét, Egyiptomi hetilap az Egyesült Államok újabb közel-keleti mesterkedéseiről A Róza el Juszef című egyiptomi hetilap közlése sze­rint az Egyesült Államok kor­mánya azzal a kéréssel for­dult Jordánia és Szaud-Ará- bia kormányához, engedélyez­zék a 6. amerikai flotta had­gyakorlatait az Akabai-öböl jordánáai és szaud-arábiai vi­zein.. A folyóirat szerint az enge­délyért „pénzbeli díjazást ígér­tek Jordániának és Szaud- Arábiának. éppen úgy, mint- fci katonai támaszpont bérbe­adásáról lenne szó“’; A nászajándék Sokan várták izgatottan va­sárnap az ifjúsági napon a szerencsés nyerőszám kihúzá­sát a Salgótarjáni Tűzhely­gyár termőiére, az újtípusú tűzhelyre. S bizony hiába so­kan csak egy lapátot, vagy még azt sem nyertek. De hát. ki nyerte a tűzhelyet? — kér­dezte mindenki. A boldog nyerő június 12-én jelentkezett. Fiatal acélgyári villanyszerelő. Nagy József, aki egyetlen jegyével nyerte a tűzhelyet. Mosolygó arccal mondta: — A nővérem most megy férjhez, szép nászajándékot adok neki. Bizony, ez nem mindennapi ajándék, megérte a 2 forintot. Mi a helyzet az önkéntes biztosításokkal? Ismeretes, hogy március 31- vel megszüntette kormányunk a kötelező biztosítást. Me­gyénkben mintegy 56 ezer la­kost érintett ez az intézkedés. Ugyanakkor az Állami Biz­tosító felszólítása folytán, so­kan fizették be az önkéntesség elvén a tűz-, jég- stb. biztosítá­si díjakat. A termelőszövetke­zetek közül alig akad olyan, amely nem kötött volna ön­kéntes biztosítást. Az utóbbi két hónapban igen sok kárt térített meg a megyei Állami Biztosító. Többek kö­zött kifizetett Balázs Bertalan­ná pásztói lakosnak 2 510, Tőzsér István felsőkazári lakosnak 3160. 5zv. Ko­vács Jánosné (paja) kazán lakosnak 9228, a diósjenői Üj Barázda Tsz-nek 15 488, Hovanyecz János heren- csényi lakosnak 2511 fo­rintot. Az újfajta önkéntes tűzbiz­tosítás kiterjed az épületekben a vihar által okozott károkra is, ha annak összege a 200 fo­rintot meghaladja. A Nógrád megyei Állami Biztosító úgy tervezi, hogy még az idén beszervezi az ön­kéntes biztosításba a kötelező biztosításban résztvevők 50 százalékát. A legutóbbi három év ada­tai szerint, az Állami Biztosí­tó országos viszonylatban, na­ponként 300 ezer forintot fi­zetett ki: tűz-, betörés-, jég stb. károkért, valamint bal­esetet szenvedett emberek anyagi gondjának enyhítésére. Nemzetgyűlés 1926 — országgyűlés 1957 Nem mindennapi újságot la­pozgatok. Színe erősen sárga, a hajtások mentén töredezett. A lap címe: „Bányamunkás.“ Az évszáma: 1926. július 20. Bizony nem mai újság, egy hónap múlva 30 éves lesz. Mit ír, miről tanúskodik? Érdemes közelebbről megnézni e régi­séget. „A bányamunkások nyomo­ra a nemzetgyűlésen“ — hir­deti az első oldalon az öklöm- nyi betű a szenzációt. Alatta valamivel kisebh betűből szed­ve: „A munkába menő bá­nyásznak nincs kenyere.;.” Bizony, sok ma is élő bányász saját bőrén tapasztalta ezt, nem az újság lapjaiból ismerte meg a nyomort. Ami azonban a legsúlyosabb volt ezekben az időkben, olyan ember emelke­dett szólásra a nemzetgyűlés előtt a bányászok nevében mint Peyer Károly. De hall­juk. hogyan ecseteli a siralmas helyzetet az úri rend e kipró­bált talpnvalója. ...; -. Nem először kerül ide a magyar bányamunkások ügye. A múlt hónapban került ide ennek a munkásságnak a sor­sa, amely csak olyan elkesere­dett és végső szükségben «szen­vedő munkások részéről tör­ténhetik. akik olyan nyomor­ban és nélkülözésben élnek mint a salgótarjáni kerületben a bányamunkások::: . utób­bi hetekben átlag három napot dolgoztak és csak elvétve dol­goztak heti négy napot. Itt van előttem egy jegvzék a munká­sok béréről. Ebből kitűnik, hogy havi 14—16 munkanapot dolgozva, ezeknek a munkások, nak a keresete 800—900 000 ko­rona. amelyből 103—108 000 korona összegű levonások van­nak. Betegsegélvző, nyugdíj, rokkantadó, világítás, kincstári­adó stb. címéin: Ezeknek a munkásoknak tiszta keresete, amit kikapnak 918—788—584 ezer korona.1’ A tisztelt ház előtt az sem titok, mi van a bányatelepen. „:.. Aki künn jár a bánya­telepeken. megdöbbenve látja azt a rettenetes hatást, ame­lyeket a munkásokra a nélkü­lözés gyakorol. Az emberek nemcsak hogy lerongyolódnak hanem arcban és testalkatban már annyira lesoványodnak hogy képtelenek a nehéz mun­kát elvégezni... Akik reggel lemennek a bányába dolgozni, még annyi kenyerük sincs a háznál, amit magukkal vihetné­nek. Azt mondja egyik pajtá­sának, hogy azért nem hozott kenyeret magával, mert a fe­lesége éppen ma süt. Három vagy négy sültburgonyával megy a bányász dolgozni: A nagy nyomor láttán az A Hunnia Filmstúdióból jelentik: Fejér Tamás, a Nem igaz című színes magyar mesefilm rendezője színes, szélesvásznú rövidfilmet készít Egerről. A film forgatókönyvét Vadász Imre írta. A felvételeiket a lós alakítják a fiatal művész- párt az Éjfélkor... című film­ben. A film forgatókönyvét Boldizsár Iván, Bánik László és Révész György írta, rendezője Révész György. A forgatást Hunnia Filmstúdióban készí- előreláthatólag augusztusban tett saját gyártmányú, széles- ■ kezdik meg. (Elmúlt heti szá- vásznú felvevőgéppel e hét munkban Holnap ilyenkor végén kezdik meg. '< címen jeleztük a filmet.) A római Olasz Fűmkor má- \ Gelléri Andor Endre és jusban a, Magyar Film Sereg- ) Köllő Miklós Vadvirág címen szemléje címmel szakembereik • forgatókönyvet írt, amelyet Herskó János fog rendezni. részére bemutatókat tartott filmjeinkből. A játékfilmek 'közül a legnagyobb sikert a Budapesti tavasz aratta, a kis- filmék közül az Akvárium, amely nyiltszini tapsot kapott. 13-án, csütörtökön a margit­szigeti teniszpályán forgatták a Bárány felhők-et. A Dani című film külső fel­vételeit a napokban Budán, Gül Baba házánál forgatják. A tettes ismeretlen külső felvételeit a Várhegyen készí­tik, a Külvárosi legenda for­gatócsoportja pedig a hűvös­völgyi villamos vonalán dolgo­zik csütörtöktől. Folynak a Nagyrozsdási eset befejező laborató.riumi mun­kái Ruttkai Éva és Gábor Mik­iiéit filmbemutatók : Két színésznő egy szerep címén kedves, derűs szovjet filmoperett jelenik meg. A szí­nes, magyarul beszélő film •hőse egy tehetséges kislány, aki a sok küzdelem után meg­érdemelt sikert arat a szín­padon. Felújításra kerül a régen nagy sikerrel vetített Dankó Pista című magyar filmm A nagy nótaköltő életéről és regényes szerelméről készült alkotás főszereplői Jávor Pál, Simor Erzsi, Lukács Margit, Tompa Sándor és Rózsahegyi Kálmán, rendezője Kalmár László. Boldogan élt a falu szélén Boriska, a Fülöpók tehene. Nem is volt vele egy ideig semmi baj. Mindennap meg­adta a hat-hét liter tejet, né­ha többet is, pedig dolgom! is járt a földekre. Nem is adta volna oda Fülöp bácsi semmi pénzért sem egyetlen dolgos jószágát. De nemcsak Fülöp bácsi szerette Boriskát, hanem az egész család. Szerette az asszony, mert fe- jés közben nem csapkodott a farkával se jobbra, se balra, szerette a két kisfiú, Ferike és Gyuszika. mert ha bármelyi­kük kiáltotta el a nevét: Bo­riska! — abban a pillanatban rájuk nézett és eibőgte ma­gát. Igen ám. de Boriska egyszer megbokrosodott: far Icát csap­kodta ide-oda, kevesebb tejet adott, nem figyelt oda Ferike és Gyuszi kérlelő szavára, ha megsimogatták, gorombán meglökte őket. Csodálkoztok mostan, ugye, kedves pajtások és kérditek magatokban: Ugyan mi tör­tént Boriakéval? Hát ez a változás a tehén életében azért történt, mert megérkezett a faluba az első traktor. Az még nem lett. volna baj, hogy megérkezett, de az már igen. hogy éppen a Fülöpék A TEHEN ÉS A TRAKTOR (MESE) regeit ék a nyalkát, vagy éppen a fülét vakargatták. Talán még az sem bántotta volna szegény tehenet, hogy kevesebbett törődtek vele, de az már igen, hogy egyszer a Feri gyerek azit a megjegyzést tette, hogy „többet ér egy traktor két tehénnél is.” Boriska csak sírt, sírt, majd­nem egy hétig sírt. alig győz­te törölgetni szép nagy sze­mét a szénacsomókba. Időn­ként, ki-kinézett az ablakon és szomorúan állapította meg. hogy Feri és Gyuszi mindig a traktor körül sündörög. Sőt még a szomszédok is át-átjön- nek a furcsa masinát csodálni. Még meg is simogatják, s . az illetlen jövevény még csak el sem bőgi magát érte. Hogy il­letlen, az már bizonyos, de ráadásul még egy kortynyi tejet sem ad. Elhatározta hát magában, hogy beszélni fog ellenfeléveL Egyik nap, amikor senki sem volt otthon, odaáll-t e'é. — Kedves traktor! — kezd­te meg beszédét. — Már na­pok óta figyellek téged, s az a tapasztalatom, hogy te illetlen, s ráadásul haszontalan állat udvarába hozták. Talán még vagy. Reggel nem köszönsz, ha az sem lett volna baj, hogy megtisztítanak, akkor sem. A idehozták, de az már baj volt, hangodat csak akkor hallom, hogy ettől a naptól kezdve a ha el kell menned valahova ház népe Boriskával keveseb- és akkor is csak morogsz. A bet foglalkozott, mint eddig, gazdasszonyám sohasem ül le Boriska pedig igen kedvelte, melléd, hogv megfejjen téged, ha a gyerekek bementek az is- márpedig engemet háromszor tállóba és hozzábújtak, megve- is megfej egy nap, amellett még szekeret is húzok. Vedd tudomásul, az ilyen állatiból, mint te vagy, semmi haszon sincsen. A traktor nem felelt. Boris­ka újra elmondta neki beszé­dét, de ő csak arra gondolt, hogy másnap, harmadnap, sőt amíg él, mindig jól működik, hogy az emberek elégedettek legyenek vele. De a tehén tovább nyugta­lankodott. — Ha nem felélsz, megrúg­lak! — monda dühösen, s máris belerúgott a szegény traktorba, mire az feldörrent: — Ne rúgdalj. Boriska! — mondta — én azt meg sem ér­zem. de bosszant, hogy nem becsülöd meg a város ajándé­kát. Én nem bántalak, mert tudom, hogy rád nagy szükség van, de ne hidd. hogy én meg haszontalan vagyok! Én is el­végzem a napi munkám. A tehén egy pillanatra el­gondolkodott. azután így szólt: — Már hogy végeznéd el a napi munkád, hiszen még csak nem is eszel? Márpedig, aki nem eszik, az nem is tud dol­gozni! Most a traktor gondolkodott egy kicsit és így szólt: — Még. hogy nem eszem? Ha akarod, meg is kóstolha­tod — azzal odaadta az olajat Boriakénak. de Boriska. alig­hogy megszagolta, akkorát rázkódott, mint amekkorát egy tehén tud rázkódni, s azon­nal visszaadta az edényt a traktornak: — Edd csak meg ezt a bü­dös olajat! — fintorgatta az orrát — én bizony ezt meg nem kóstoiom — s sietve be­ment az istállóba, ahol már várta a széna. De halljátok csak, mit eszelt ki a mi traktorunk!? Hogy próbára teszi a tehenet! Másnap Fülöp bácsiék hiá­ba Indították meg, meg sem moccant. Mindenütt megvizs­gálták. de semmi hibát sem találtak benne. — Hát amíg a szerelő meg nem nézi — mondta Gulyás bácsi, a szomszéd, szántsunk a teheneinkkel! Ezt várta a traktor, mert szerette volna, ha Boriska és az ő munkája között lemérik a kü'önbséget. Boriska is örült, hogy majd megmutathatja a traktornak, mit ér ő. Reggeltől estig szántottak. Néha meg-megálltak, mert a tehenek nem bírják az egy­folytában járást.’ Boriska teste csak úgy gő- zölgött: — Eh, nem tehénnek való a szántás — mérgelődött magá­ban. s arra a gondolatra, hogy a végén bocsánatot kell kér­nie. amiért kételkedett a trak­tor erejében, úgy megijedt, hogy akkorát rántott az ekén, hogy az eke szarva kicsúszott az ember kezéből. i— Ne te ne! — hogy ficán­kol — kiáltott Fülöp bácsi, s kirántotta az ekét a barázdá­ból. — Jó lesz. ha abbahagy­juk emberek! — szólt a töb­biekhez. — Mióta traktor van a faluban, semmi kedvem sincs állattal szántani. A tehén lehajtott fejjel kul­logott haza. Fáradt volt és a bánat is erőt vett rajta. Ott­hon. amikor senki sem látta, odaáilt a traktor elé, s beis­merte, hogy saját erejét nagy­ra. a traktorét semmire be­csülte. — Kedves traktor — mond­ta most már csendesen, nem úgy. mint előző alkalommal — naigyon szomorú vagyok, hogy meg kell alázkodnom előtted. Bocsáss meg. rájöttem tévedé­semre! — Az igazság beismerése so­hasem lealázó — felelte a traktor. Máskor vigyázz, ne ítéli meg senkit meggondolat­lanul. Tehát belátod, hogy én is érek valamit! Tanuld meg, kedves Boriska. az jó, ha tisz­tában vagyunk saját értékünk­kel. de ugyanakkor ismerjük el azt is, hogy más is rendelke­zik hasonló értékkel. A tehén, mivel látta, hogy a traktor, milyen megértő és igazságos vele szemben, újra visszanyerte régi kedvességét, s rájött arra is, hogy Fülöpék ugyanolyan szeretettel veszik körül, mint máskor. Azóta is. ha elmegy új ba­rátja mellett, mindig hatalmas bőgőssel köszönti, s az meg vi­szonzásul akkorát zörren. hogy egyikük sem állja meg neve­tés nélküL Juhász Margit sem titok, amitől oly rettegve fél az úri rend: :: Az éhség nagyon rassz tanácsadó éc ezek az emberek az éhség folytán már olyan ön­kívületi állapotban vannak, hogy nem lehet tudni, mit kö­vetnek el.. Igen. A munkásgyilkos Pe­yer megerőltette magát. Arról beszélt, hogy aggasztia őt a bányászok nehéz helyzete. ,A bánya uraival azonban más­ként beszélt. Pedig 1926-ban a helyzet valóban siralmas volt, most kivételesen még Peyer úr is igazat mondott. Nem csoda, ha a nagy nyomorban bekövet­kezett az, amitől oly nagyon féltek az urak. Az illegalitásba kényszerült párt harcra mozgósította a bá­nyászokat. 1928. augusztus 1-én egyórás tüntető sztrájk volt. Az elgyötört testiben új erő született. A csendőrök kor­donnal és sortűzzel akarták kényszeríteni a bányászokat a munka felvételére. Mi sem természetesebb, mint­hogy a sztrájk vezetőit letar­tóztatták, köztük Pothomyik József elvtársat is. A munkás- öklök azonban még jobban összeszorultak és egyre több bányamunkás csatlakozott fel a szakszervezetek mögé. Az úri rend jól szervezett csendőr és spicli hada sem tudta ezt meg­akadályozni Repüljünk az idő szárnyán: 1956. október 23. Az ellenfor­radalom az általuk oly jól óhajtott ..régi rendet’’ akarta visszaállítani. Nem rajtuk mú­lott. hogy ez a jó világ nem valósult meg. Igazuk van. hogy jó volt. csak nem a bá­nyászoknak. hanem a kizsák- mányolóknak. És most ugor­junk előre egy pár hónapot. Már nem remeg a kezem közt a sárga újság. A rádiót hallgatom; Közvetítés van az Országgyűlésről, ahol a nép képviselői tanácskoznak: És mi van a bányamunká­sokkal? Kormányunk közel 40 százalékos béremelést hajtott végre. Nem ritka az olvan bányász, aki műszakonként 140 forintot keres és a hónap vé­gén 3600 forintot visz haza csa­ládjának. A levonások meg­szűntek. És a bányatelepeken? Virágos kerttel övezett új. fürdőszobás lakások sorakoz­nak a bányatelepeken. Nagy- hitonyban teljesen úi bánya­város született. Munka után nehezen lehetne a jól öltözött dolgozókban a bányászt felis­merni. A munkában nemcsak kenyérre .de hozzávalóra is telik. A távollakók részére a régi munkásbarak helyett kor­szerű legényszállás van. Elgondolkozom. Mily jő, hogy a régi rendszer ma már csak egy rossz emlék. Lehet, hogy Peyer úrék visszasírják, de mi nem; *— Hortobágyi — Értesítjük az utazóközönséget, hogy f. hó 16-tól (vasárnaptól) mun­kaszüneti napokon KIRÁNDULÓ KÜLÖNJÁRATOKAT lnditunk be, Salgótarján v. a. és Salgó között Az autóbusz vasár- és ünnep­napokon Salgótarján v. á.-tól 7.00, 9,00, 14,00, 16,00, 18,00, 20.00, 22,00 órakor, Salgóróí 6.00, 8,00, 12,00, 15,00, 17,00, 19,00, 21,00 órakor Indul. 33. sz. Autóközlekedési Vállalat. Népboltok! Kiskereskedelmi vállalatok! Földműves- szövetkezetek ! Főtt és füstölt hen­tesárukat. szalámi és kolbász féleségeket, sonka és csemegesza­lonna, valamint kü­lönleges húskészít­ményeket kitűnő minőségben és nagy választékban rendelésre azonnal szállít a Nyugat-Nógrád megyei Húsipari Vállalat Balassagyarmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom