Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-19 / 48. szám

1957. június 19. NÓGRÁDI Népújság BARÁTI TALÁLKOZÁS Román föld mű v esszov etkeze ti küldöttség járt Szécsényben Pár napra ro­mán földműves- szövetkezeti kül­döttség érkezett hazánkba; / A négytagú delegá­ció megyénk egyik földművesszövet­kezetébe, a szé- csényibe is elláto­gatott, A SZÖVOSZ román megfele­lőjének, a Cem- roccoopnak elnök- helyettese, Lukács László elvtárs volt a küldöttség ve­zetője. Nyíittekin- tetű, rendkívül barátságos ember. A küldött- séget minden érdekelte, kí­váncsian és elismerő pillan­tással néztek körül a szécsényi kisáru házban, Számukra új­donságként hatott, hogy ná­lunk a íöldművesszövetkezet hatáskörébe tartozik a köny­vesbolt, vas- és edénybolt, cukrászda, sőt italbolt is. Szűcs Ferenc elvtárs. az egyik román kerület vezetője még a hiva­talos látogatás után is vissza­ment a könyvesboltba hogy kedvére kigyönyörködje magát és alaposan megérdeklődje az üzlet forgalmát, választékát, gondjait és eredményeit. Meg­lepetéssel vette tudomásul, hogy Szécsény lakosságának 50 szá­zaléka. azaz minden második ember vásárol könyvet. Elis­meréssel adóztak a szövetke­zet kezelésében levő cukrász­dának is. melynek készítmé­nyei ízlésesek, gusztusosak. Nagyon tetszett a vendégek­nek a vas- és edénybolt. El­més megjegyzéssel fejezte ki az egyetlen kifogásolni valót Szűcs elvtárs: — Ebből a boltból hiányzik Blokkóra Nem könnyű dolog a Tolmácsi Gépállomás portájára bejutni, mert a portás bácsi tüstént igazolja az embert. A nagykapun meg óriási lakat van, a járművek sem tudnak egykönnyen bejutni. A portásfülkében szo­katlan géppel, egy bé­lyegzőórával találkozik az ember. Mióta ezt az órát Pesten megvették, a gépállomás főkönyve­lője szerint a munkafe­gyelem jelentősen meg­javult. Nem lehet késni, vagy korán hazamenni, mert az óratávozást és az érkezést is híven jelzi az óra. S még egy nagy-nagy haszna van. Ismert dolog a gépállo­másokon a szállítás el­számolásának problémá­ja. Most ezt is úgy ol­dották meg, hogy ami­kor a vontató fuvarba megy, a menetlevelet a blokkórával lebélyegez­tetik, hasonlóan a visz- szaérkezést is. így aztán ellenőrizni is lehet egé­szen pontosan a fuvar­ban eltöltött időt és az ezért beszedett fuvardí­jat. Van még egy másik újdonság is a gépállo­máson. Meglehet, ez nem valamennyire tet­szik az éjjeliőröknek. Ugyanis van még egy kisóra, szintén blokk- rendszerű, a telep végén elhelyezve. Ennek az a rendeltetése, hogy éb­ren tartsa az éjjeliőröd két. Ugyanis elég gya­kori eset, hogy a derék, jó éjjeliőrök átalusszák az éjszakát. Amióta ez az óra megvan, ez nem fordulhat elő, mert az éjszaka minden órájában kötelesek a telep végén elhelyezett kis óra egyik gombját megnyomni, mely papirosra rögzíti az óra állását. így biz­tosítva van, hogy az éjjeliőrök kőrútjukat a telepen elvégzik, mert reggel az ellenőrzés so­rán ez kiderül. Ezt mi csak helyeselni tudjuk és ajánljuk vala­mennyi gépállomásnak. Az eredmény nem fog elmaradni! jobban alkalmazkodunk — persze elsősorban a nyári hó­napokról van szó — a falusi lakosság életkörülményeihez, és még egyet! Helyes az. hooy minden kapható az egyes üzle­tekben. Iítu van ez rendjén. De nem tudok egyetérteni a ÚTKÖZBEN Kis falun 'megyünk keresz­tül. Az egyik kerítés mellett a földön megpillantunk egy isko­lai füzetből kitépett lapot, írásban még alig-alig jártas gyermek írhatta a következő sorókat: ,„Nagyon jól éreztem volna magamat a gyermekna­pon, ha én is elmentem volna a gyermeknapra. Sajnos, a a vas, mert mindenütt csak edényeket látok, ügy látszik, a szaktársak nem szívesen ráki ják a polcokra és általában szem elé a különféle vasárut. Hogy miért? Megfelelek erre magam is. Mert ez nem szép, nem olyan mutatós, mint a szépkivitelű edények. A látogatások után megkér­deztük a küldöttség vezetőjét. Lukács elvtársat, mennyit je­lent élményben, tapasztalat­ban magyarországi és szá­munkra különösen szécsényi útjuk? Barátságos, ked ves mo­sollyal válaszolt. — Sok minden tetszett. Meg­lepetéssel és testvéri őrömmel állapítottam meg. hogy a ke- resleedelem technikája sokkal előrehaladottabb, mint nálunk. Külön tetszik, hogy a iöldmű- vesszövetkezeti hálózatnak itt szakboltjai is vannak, sőt szákcsoportjai is. Nálunk ez hiányzik, de az itteni tapasz­talatokat mi is fel fogjuk használni. Tetszik az áruk szép kivitelezése és az is. hogy igen sok árut csomagol­nák. Gondolok itt a cukorka- és csokoládéfélékre, valamint a tésztafélékre. Okos ötletnek tartom azt is. hogy íkisebb-na- gyobb előre elkészített csoma­gokban lehet kapni lisztet, sót, paprikát stb. Nálunk ezeket a cikkeket csak vásárláskor mé­rik ki. a vevőknek. Nagyon tetszik a vas- és edénybolt. és különösen a játékok gazdag választék skálája. Az meg egyenesen meglevő, hogy falun is lehet kapni (és milyen na­gyon hiszik!) villanyvasalót, rezsót. mosógépet, alumínium- edényeiket . ; 5 — És mi az, amit helytelen­nek tart. ami nem nyerte meg n tötC7PcÁt^ u— Erre inkább hadd feleljek én — veszi ót a szót Szűcs Ferenc elvtárs. — Megdöbben­tően rossznak tartom^ és ért­hetetlennek a falusi üzletek nyitvatartási idejét. Ugye. ezek a boltok a falusi, lakosság igé­nyeinek kielégítésére hivatot­tak? De a paraszt korán kel ám és későn jön ha?a a határ­ból. Az Önök üzletei me- P-kor nyitnak és már a kora délutá­ni órákban zárnak. Mi például tOk, polcok és főként a kiralca- l gyermeknapon én otthon ma. tok nagymértékű túlzsufo'tsá- j radtam, mert nem mentem el gával... De hadd mondjak va- j a gyermeknapra. A gyerekek a lami jót en is. Magyarországi j gyermeknapon kalcaót. kiflit és utunk során — itt Szécsény- i cukrot kaptak. En nem kap- ben is — tetszéssel vettük tu- j mm semmit." domásul. hogy a földművesszö- j vetkezeti boltokban elég nagy j választékban kaphatók kisgé­pek, mezőgaz dasáfi szerszá­mok. Mi ezzel nem dicseked­hetünk. Ellenben raktári kész­leteik meglehetősen szűkre- szabottak. Nálunk olyan ha­talmasak. a raktárak, hogy egész hosszú időre biztosítva van segítségükkel » lakosság ellátása, A szécsényi házigazdák me­gyénk szokásaihoz ragaszkod­va. igazi, szívélyes nógrádi vendéglátással ültették asztal­hoz román vendégeink_t. Eb­ből az alkalomból jellegzetes nógrádi ételeket, magyaros csirkepaprikást, csípős halász­levet és különösen nagy ú'ion- g,ássál fogadott sztrapacskát tálalták fel a külföldi küldött­ségnek. A pohárköszöntők me­leg szeretettel éltették a ro­mén és magyar r.ép régóta vi­rágzó barátságát, melyet ez a mai nap még szorosabbá, ben­sőségesebbé tett. Búcsúzaikor megyénk parasztsága és dol­gozói nevében hálás köszönetét és üdvözletét küldték román testvéreinknek a szécsényi földművesszövetkeztti tagok. Ujl/iki Mária Eddig a- fogalmazás. A má­sik oldal még üres volt. Nagyorosziban megszólítunk egy fiúcskát: — Nem tudod, hol lehet vizet inni? — Dehogynem. Nálunk. _ 1 — Inni akarnak? — Szeretnénk. — Jöjjenek be hozzánk, én majd adok — mondja a gye­rek s uccu néki, beszalad a kapun, felugrik egy ládára az ajtójuk előtt, akkor hátranéz és: — Forduljanak el — mondja —, mert a kulcsot itt tartjuk az eresz alatt, ebbe a résbe és idegeneknek nem sza­bad megtudni, (Nem is tudtuk meg...) HELYREIGAZÍTÁS A június 15-én megjelent számunkban tévesen június 19- ére jelöltük a gyermek szép­ségverseny kezdetét. A verseny helyes időpontja: július 1. Védekezzünk a vadkár ellen Megyénk erdősültségére való tekintettel, a mezőgazdasági dolgozók széles tömegét érinti az évente mind nagyobb mér­tékben megmutatkozó vadká­rosítás. ami részben a megnö­vekedett, főleg vaddisznóállo­mány károsításából és nem utolsósorban a kötelező véde­kezés elmulasztásából adódik. A félreértések elkerülése és a termelők részére a 138— 1950. sz. M. T. rendeletben előírt kötelezettségek betar­tása végett az alábbiak betar­tására kérem fel a mezőgazda­sági termelőket: A fenti rendelet előírja, hogy a termelő köteles a ve­szélyeztetett területét őrizni, a vad elriasztása végett bábukat kirakni, drótra csillogó fémet, papírt, stb. drótra, vagy spár­gára kötözni, bűzös anyagot égetni és ezeket a módszere­ket időnként váltogatni kell, hogy a vad ne szokja meg. Továbbá a vadriasztás és kilö­vés végett az előforduló esete­ket a vadásztársaságnak is jelenteni kell, akik kötelesek a termelőknek segítséget biz­tosítani. Amennyiben az előírt véde­kezési előírások betartása mel­lett is előfordul a vadkár, kö­teles azt a termelő három na­pon belül a helyi tanácsnak bejelenteni. A helyi tanács az erdőgazdaság képviselőjé­ből, a MEDOSZ képviselőjéből és a tanács mezőgazdasági szakközegének közreműködé­sével vadkárbecslő bizottságot alakit, akik a helyszínen köte­lesek a fenti rendelet előírá­sainak betartását ellenőrizni és a jogos vadkárt jegyzőkönyvi­leg megállapítani, annak egy példányát a megyei tanácsra kell felküldeni; A mezőgazdasági termelők fogjanak össze a vadászokkal, hogy a vadkárosítást a mini­málisra csökkentsük megyénk területén és ne akarjanak egyes dolgozók jogtalanul az államunktól olyan bevételhez jutni, ami őket nem illeti meg. Hényelpusztán az utóbbi néhány évben nagyot változott az emberek élete. Ez megnyilvánul külső­ségekben is. Abban például, hogy pár éve kapott egy gyönyörű kultúrházat az álla­mi gazdaság és abban is, hogy a régi cse­lédházakat újjáalakí­tott, modem lakások váltották fel. Hosszú évekig lak­tak a dolgozók a régi egészségtelen cseléd­házakban. Négy csa­ládnak volt egy kö­zös konyhája és csa­ládonként a létszám­tól függetlenül egy- egy szobája. Ez egész­ségtelen és káros is volt. Most már ott tartanak a hényeliek, hogy egyszoba kony- hás speizos lakása van mindenkinek legalább is. Megol­dották azt az ugyan­csak egészségtelen je­lenséget is, hogy a gazdaság iskolaköte­les gyerekeit mind a nyolc osztályt egyet­len pedagógus taní­totta. Most már a gyerekek Bujákra járnak az iskolába. A gondos gazdaság azzal is törődött. Megjavult az élet Hényelpusztán hogy azt a hat kilo­métert ne gyalog te­gyék meg a gyere­kek. Van külön ta­nulókocsi, amely na­ponta kétszer viszi és hozza a gyereke­ket. Ennek különösen télen van nagy jelen­tősége, hogy fagyban, sárban, hóban nem kell gyalogolniok a kicsiknek. Ügy látszik sokat változott, tán éppen a sokirányú gondos­kodástól ösztönözve az emberek, a dolgo­zók munkaerkölcse is. Általában el lehet mondani, hogy min­den olyan napot, amelyben az eső vagy a sár nem gátolja őket, becsülettel vé­gig dolgoznák. Ez meglátszik a dolgo­zók keresetén is. Köztudomásúlag a gazdaság dolgozói há­rom rétegbe tartoz­nak. Vannak állandó dolgozók, bizonyos időre szerződött dol­gozók és alkalmi munkások. Az állan­dó dolgozók közül különösen az állat­tenyésztők tűnnek ki jó munkájukkal. Ho- lecz János ellető te­henész 1595 forintot keresett havonta, 36 év fűzte ezt az öreg munkást a gaz­dasághoz. A napok­ban kérte nyugdíjaz­tatását. Gondoskodás történt öreg napjairól is, 900 forint körül állapították meg nyugdíját. Szépen keres Ko­vács István fejős is, 13 állat gondozója. Havonta mindig meg­van az 1500 forintja. De nem sokkal ma­rad el idősebb társai mögött a fiatal 18 éves Tornyos Ferenc sem. Legutóbb 1309 forintot vitt haza. Az időszaki munkások havi fizetése munká­juktól, teljesítmé­nyüktől függ. Itt többnyire egészen fiatal, 16—17—18 éves lányok, fiúk dolgoz­nak. Munkaterületük a növényápolás. 700 —800 forintot ők is megkeresnek. A szor­galmas munka 50 forintos napi átlag- keresetet mindig meghoz. Gábor László 51 forintot keresett az egyik nap például. A cukorrépaegy elés­ben ugyancsak ki­tűntek a fiatalok, volt úgy, hogy fejen­ként 80—100 forintot is megkerestek. Életük megváltozá­sához hozzátartozik gondos ellátásuk is. Darnyik István üzlet­vezetőt kérdeztük meg, van-e elegendő a legfontosabb árufé­leségekből. Válasza megnyugtató. Élelmi­szercikkeik, ruha- és cukorkafélék bősége­sen kaphatók. Egye­dül a sör hiányzik, de ha van is, sokszor okoz bosszúságot. A gazdaságot állandóan mintegy 40 egyné­hány család lakja. Ezzel szemben 50 meg 75 literes hor­dókban küldik a sört. Egy-két nap alatt magától értetődően nem fogy el és a csapolás után gyak­ran előfordul a rom­lás. Azt kérik a pusz­taiak, számukra és a hasonlóan kis lakó­területek számára 25 —30 literes hordók­ban küldjék az italt. Kérésük valóban megfontolandó. Gyorsítsuk meg. a réti takarmányok betakarítását Évről évre megismétlődő jelenség megyénkben, hogy a rétek, utak, árokpartok fűtermésének jelentős hánya, dát, mintegy 20—30 százalékát későn kaszálják le, A ké- sői kaszálás azzal a következménnyel jár, hogy az elvé- nüléssel a legértékesebb tápanyagok eltűnnek, átadják helyüket a nehezen emészthető rostoknak. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy bár tömegében nagyobb mennyi­ségű, de takarmányozási értékben a szalmával egyenlő elvénült „fűszalmát1’ raknak kazalba. Vizsgálati eredmé­nyek igazolják, hogy a kései vágásnál mutatkozó 5—10 százalékos széna súlytöbblet egyidejűleg, mintegy 25—30 százalékos tápláló ériék veszteséget eredményez. Az ilyen takarmányt az állatok nem szívesen fogyasztják és tér- melésüket kedvezőtlen irányba befolyásolja, azaz csök­kenti. Az elvénülésböl adódó károk szemléletesére egy számszerű példát vegyünk. 1 kilogramm jóminőségű rétiszéna fehérje tartalma 45 gramm, 1 kilogramm elvénült rétiszéna 32 gramm, 1 má­zsa elvénült szénánál a fehérjeveszteség 1300 gramm. Ez a mennyiség 1 liter tej termeléséhez 50 gramm fehérjét alapul véve, 26 liter tej termeléséhez elegendő. Ezenkí­vül a késői kaszálás a füvek sarjadó képességét is csök­kenti. Ugyanis a sarjadzás a nyári nagyobb felmelegedés idejére esik és a forróságiba a kasza okozta nyílt sebhe­lyeket nehezen heveri ki a főállomány. Másrészt a késői kaszálásnál az értékes évelő fűfélék sarjúját biztosító és már fejlődöttnek indult mellékhajtásokat levágjuk, ezzel csökkentjük a sarjútermést. Rétjeinket a vezérnövények a többségében levő szál- füvek virágzásakor kel! kaszálnunk, hogy tömegében, va­lamint tápértékben is a legkedvezőbb mennyiséget kapjuk.­Mi a helyzet megyénkben jelenleg az elmondottakat illetően: A megyét járva, megállapíthatjuk, amennyiben nem gyorsítjuk meg a rétek kaszálását az elvénüléssel és az ezzel együtt járó veszteséggel jelenleg is számolnunk kell; Ugyanis a szálfűvek virágzása mindenütt erőteljesen be­indult, sőt egyes helyeken már be is fejeződött. Már pe­dig nekünk minden kilogramm jóminőségű szénára, külöi nősen minden gramm fehérjére szükségünk van. Az évelő pillangósok betakarításánál nagyobb lemaradás nincs. Ügyszintén az utak, árokpartok kaszálása és beta­karítása is szépen halad, mintegy 80 százalékban megtör­tént. A legkomolyabb lemaradás a megyénkben e munka mintegy 35—40 százalékig van elvégezve, habár az volna a 'helyes, ha az összes rétiszénánk petrencébe, kazalba volna, vagy legalábbis le volna kaszálva. Minden járásban szükséges meggyorsítani a munkát különösen a termelőszövetkezeteinknél. Állítsuk tehát munl kába minden fogatos és motoros fűkaszát és vegyük igénybe a gépállomás másirányú segítségét is. A mező- gazdasági felügyelők és minden mezőgazdasági szakem­ber fokozott munkájára van zükség most, hogy jóminő­ségű szénát rakjunk kazalba. Különösen az állattenyész­tők járjanak e munka szervezésében elől, hiszen a takar­mányozási gondok elsősorban az ő vállukra nehezednek és nem lehet közömbös számunkra, hogy a szálastakar­mány alapunk mintegy 30—35 százaléka milyen módon kerül kazalba. Takarítsunk be jóminőségű szénát és ezzel Is teremtsünk alapot az állati termékhozamok növelésére. H. D. Ideiében betakarították a rét füvét a nógrádi Békében A napfényes napok igen alkal­masak a rétiszéna betakarítására. Ezért a nógrádi Béke Tsz. tagjai egy percet sem késlekednek, ki­használják az időt. Idejében hozzá kezdtek a 10 kát. hold füvének kaszálásához és begyűjtéséhez. Érdemes Iparkodni a munkával, hiszen kh-ként 15 mázsa száraz­takarmányt biztosított a rét. Ez pedig nagyon szükséges a fejlődő közös állatállománynak. E szor­galmas munkát illusztrálja fény. kép sorozatunk. özv. Hajdú Jánosné és ifj. Piroska Jánosné az ingoványos részről gereblyézik össze a szénát, mivel e területen nem jó munkát végezne a lőgereblye .., , de az arra alkalmas területen már Srám Andrásé a sző. Lóvonta« tású gereblyével gyorsabb, jobb és könnyebb a munka. Bálint Ferenc és Piroska János, Koren K. András munkacsapatvezető irányításával végzik a széna boglyába való rakását, (Foto: űL-U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom