Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-15 / 47. szám

1957. június 15. NÓGRÁDI Népújság 5 Egy par sző Buják másik képéről BUJÁKRÓL már mindenki hallott, mindenki olvasott. Azok közé a ritka Nógrád me­gyei községek közé tartozik, amelynek híre nemcsak or­szágra, hanem világraszóló. Kismilliószor leírták, elme­sélték a bujáki népviseletet, a falu szokásait, ügyeslábú tán­cosait. Most egy másak Bujá­kat szeretnénk bemutatni, a szántó-vetőt, a szorgos dolgo­zók ebből a szempontból is hí­res községét. A legelső benyo­más, ami arrajártunkkor meg­ragadja az embert a sok új ház. Minden új ház kőből van és minden házon tágas, mo­dern, egészséges nagy ablakok vannak. A másik ugyancsak megragadó kép, a népes határt illeti. Amikor csak valameny- nyire is jó idő van, a falube­liek mindig találnák tenniva­lót, a jószagú határban és a zöldellő földeken. Általában el lehet mlondani, hogy kötelességteljesítöek az itteni dolgozók. Ebben az év­ben meg külön lelkesedés töl­ti el őket azért is, hogy most már valójában azt vetnek, azt termelnek, amit ők jónak, szükségesnek tartanak. Hiszen ki ismerné jobban, ha nem sa­ját gazdája földjét, azt, hogy mire képes, mit szeret legjob­ban adni. Mindenekelőtt a környék szokásához híven, itt is szívesen termelik a borsót. Kern is hívják másként ezt, csak borsózásnak. Elég jó jö­vedelem a kukorica, meg a burgonya is. Cukorrépát meg annyit termelnek, amennyi a szerződés. Azaz mindénki hű maradt adott szavához. Meg­értve, hogy a cwkorellátás raj­tuk is nagyban múlik. Az idén az előző évekhez ké­pest, jobban halad az adózás is. Pedig azt mondják az adó­ügyiek, hogy nem jártak utá­na. Mégis, az első negyedév­ben több mint 100 százalékot értek el. A második negyed­évben sem lesz baj. • A pár éve működő SZOT- üdülő is gyarapítja a község- beliek jövedelmét- A község­ben igen sok a gyümölcsfa, minden családnak van vala­mennyi a kertjében. Kora má­justól, késő őszig árusítják az üdülő vendégeinek a jobbnál jobb gyümölcsöt, cseresznyét, almát, szilvát. És a község gazdái ügyesen, jól megszer­vezve, könnyűének a dolgo­zó szülők terhén. A mimkahó- napokban, azaz tavasztól, őszig idény-napközi gondosko­dik a gyerekekről. Bár az óvo­da csali 40 férőhelyes, 46 gye­reket helyeztek el, mivel 46 szülő igényelte gyermeke fel­vételét. A dolgozókról való gondoskodás kedvet, lelkese­dést ad a gazdáknak, szíve­sebben, örömtelibben dolgoz­nák. BÁR •MIND az a szép dolog igaz, amit eddig elmondtunk, azt sem lehet tagadni, hogy komoly ondókkal is küszköd­nek a bujákiak. Köztudomá­sú, hogy a község Pasztától is, de különösen Tarjántól elég messzire van. Ha piacra akar­ják vinni terményeiket, bi­zony meglehetősen költséges. Már évek óta harcolnak a köz­ségbeliek a vásártartás jo­gáért. Mivel a járás második legnagyobb községe Buják, a felsőbb szervek is jogosnak tartották kérelmüket. De a vá­sártartás jogának kimondása még nem megoldás. Még a feltételeket is biztosítani kell, azaz be kell rendezni a vásár­teret. Fel kell építeni egy cé­dulaárusító boltot, standokat kell létesíteni. A község egy- emberként kívánja a piacot, ebből következően egyember- ként fáradoznak a létre­hozásán. Társadalmi mun­kával akarnak elkészíteni minden munkát, ami nem igényel különösebb szaktu­dást. Különösen jó helyzet­ben vannak, mert az építő­anyag beszerzése, (terméskő, faanyag, hennák) helyileg is megoldható, tekintve, hogy messzi környékre is innét hordják az anyagot az épít­kezéshez. EBBŐL ADÓDIK aztán a másik probléma. A követ szál­lító autókocsi,k jelentős mér­tékben rongálják az utat. Ha naponta javítanák, sem győz­nék a sok rongálást rendbe­hozni. Buják forgalmas útvo­nal egyébként is. Aztán újabb probléma a község nagymérté­kű szaporodását követni nem tudó gyermek elhelyezés, a gyerekek tanítása. A hényel- pusztai gyerekek is idejárnak az iskolába. Szükségessé vált az iskola bővítése. Eddig öt tanterem volt, az idén két tan­teremmel bővítik az iskolát. Szeptember 1-re már át is ad­ják rendeltetésének a létesülő tantermeket. Ebben is tevéke­nyen segít a falu apraja-nagy- ja önkéntes társadalmi mun­kával. Ugyancsak gondot okoz a fa­lu fiataljainak táncos-dalos, j szerepelgető kedve. Nem az a I baj, hogy a fiatalok szeretik a = tánccsoportot, szeretnek éne-1 kelni, szerepelni. Hanem az 1 okoz problémát, hogy a község f nem tud méltóképpen foglal- I kozni a fiatalokkal. A világ- f szerte ismert, országosan hí- I rés bujáki táncosoknak nin- f csen kultúrházuk. Igaz, több I száz személyt befogad a ha- \ talmas mozihelyiség. De az\ mégis csak mozi, ILYEN GONDJAI, tervei \ vannak ennek a falucskának. f És mégegy, de ez már spécid- \ lisan férfigond. Köztudomású, I hogy az itteni lányok, asszo- § nyok, menyecskék szeretik a\ sok szoknyát. Kétségtelen, j hogy a népviselet szép is, de í már az ilyen meleg nyári na- \ pókban nem egészséges. Már-1 pedig az igényes lányok, me-j nyecskék, 13—15 szoknyául alul nem is adják. Amellett, I hogy egészségtelen, még drá- I ga is a férfiaknak, hiszen csak | egy szoknyához hat méter f anyag kell. De már az is tény, I hogy egyre több az egészsé- i ges, kényelmes, könnyebb vá- | rosi viselet, az úgynevezett sí- \ ma ruha. Ügy, hogy lehet ab- 1 ban reménykedni, évek kérdé- | se, és megoldódik ez a problé- | ma is, a sokszóknyát, már csak 1 ünnepli alkalmakra öltik fel | a bujáki asszonyok, z ‘iiiiiiiMiHiiiiiiiiiifiimiiiiiiniiiiiiiiiiiiifiiitiiiiiniiiiiiiiittiiitit. Ünnepi A szalmatercsi földművesszövetkezeti élet problémáiról Nemrégiben alakult meg a körzeti földművesszövetkezet Szalmatercsen. Évekig Endre- falvához tartoztak az itteniek. A község hosszú utánjárás után érte csak el, hogy saját földművesszövetkezete legyen. Most Ságűjíalu és Karancsság is ide tartozik. Jobb lenne a földművesszö- vefckezet munkája, ha ezekben a községekben is lenne boltja. De az a helyzet, hogy a népbolt vállalat itt nem akarja megszüntetni fiók­jait, hogy helyüket a vi­dék életkörülményeinek jobban megfelelő földmü- vesszövet kezetek vennék át. Egyedül az italboltok működ­nek a körzetben a földműves­szövetkezet kezelésében a szal­matercsi vegyesbolton kívül. Ezért is évekig kellett harcol­nia a földművesszövetkezet­nek, amíg megszerezte. A földművesszövetkezet áru­ellátása úgy ahogy kielégítő. Megkapják a legszükségesebb cikkeket, de vásárolni lehet kevésbé fontos áruikból is. Hiány csak az édességfélék­ben van. de olykor ebből is korlátlanul kapni. Már az ital. boltok ellátása nem ennyire problémamentes. Pálinkaféléket lehet ugyan rendszeresen kapni, de sört. bort. amit jobban ke­resnek a gazdák, csak igen ritkán. Okát a földműveisszövetkezeti Ügyvezető, Lehcczky Sándor abban látja, hogy az ellenfor­radalom idején megszakadt az italféle szokásos felvásárlása. A felvásárlással már sakkal több a probléma. A községek lakóinak egyrészemár az ipar­ban dolgozik. Ebből követke­zik, hogy kevesebb a mezőgaz­dasági termék. Ettől függetle­nül azért több mint 600 a kör­zeti földművesszövetkezet tag­ságának a létszáma. Tojásból havonta mintegy 3000 darabot vesznek át. A felvásárlás mintegy 7000 forintos forgal­mat jelent a körzetben hóna­ponként. Nehezíti a munkát az is, hogy a földművesszövetkezet­nek ebben az évben elmaradt a szokásos kiértékelő közgyű­lése. Jött erre valami rendelet, hogy június 31-ig a gyűlést nem lehet megtartaná. Így vi­szont kevésbé lehet összefogni a tagságot, nem tudnak új ta­gokat sem toborozni. A múlt hónapban mindössze három új tagot vettek fel, illetve fogad­ták el a felvételi kérelmét. A közgyűléstől függetlenül kiosz­tották már a szokásos részese­dést. A felvásárlás után 15 százalékot tudtak fizetni ta­gonként. Bolti vásárlás után pedig 4 százalékot. Előfordul az az érdekes és meglehetősen értelmetlen jelenség is, hogy az egyes tagok nem látják a jelentőségét a felvásárlási könyvecskének. Sokan megfe­ledkeznek róla. A vásárlásokat nem veze­tik be a könyvbe, fgy vi­szont majd év végén ke­vesebb lesz a részesedésük. A múlt évről el lehet monda­ni. hogy aránylag jól zártak, 91 000 forintos nyereséget oszt­hattak ki a tagság között. Az idén felvásárlás tekinte­tében inkább az őszi hónapok­ban reménykednek. Ugyanis átvették a terményforgalmi vállalat hatáskörét, amiből az következik, hogy majd Kaszálnak a gépek az Érsek­vadkerti Gépállomáson. így sok gondja van Fülöp Zoltánnak, a gépállomás főagronómusának. Egyszerre kellene valamennyi tsz-ben a . kaszálást végezni. Szerdáig 100 holdat már elvé­gezitek, a hét végéig 200-ra szá­mítanak. A Zetor végzi a mun­kát. Fülöp elvtárs véleménye szerint ez évben vagy 400—500 hold kaszálásra számítanak. Mikor a gépállomás üzemi terve készült, ennyire ^bizony nem számítottak. Legtöbb tsz kijelentette, hogy sajá erejéből végzi el a munkát, és most, hogy itt a tavasz és elérkezett a munka végzésének ideje, már több tsz felkereste a gép­állomást pótszerződés megköté­se érdekében. A balassagyar­mati termelőszövetkezet sem szerződött kaszálásra a gépál­lomással; Jelenleg azonban már 28 holdat levágott a gép­állomás a tsz-nek és mintegy 40 holdas igény jelentkezik még. Az érsekvadkerti Tartós Béke csak 15 holdra kötött szerződést, de már 25 holdon a kaszálás befejeződött és még 10 hold kaszára vár. A honti a különböző terményeket a földművesszövetkezet ér­tékesíti és vásárolja fel. Így jelentősen nőni fog a nyereség, ebből következően az egyé­nenkénti részesedés is. Az idei áruellátás remények­kel kecsegtet. A fontos nyári hónapokra már biztosítva van az égetően fontos arató sza­lonna. sőt arató pálinka is. Hiány gyakran inkább ke­nyérből van. Ha van is ele­gendő kenyér, az minőségileg sokszor kifogásolható, repede­zett, száraz, túlsütött, vagy nyersen hagyott. Hiába pana­szolják el sérelmeiket az ille­tékeseknek, legföljebb beír­ják a panaszt a panaszkönyv­be. de nem orvosolják. A föld­művesszövetkezet vezetői azt kérik a sütőipari vállalattól, hogy a közelgő aratási idény­re feltétlenül biztosítsák a szükséges kenyérmennyiséget. Ne legyen hiány ebben sem, hadd mehessen akadály nélkül az új kenyér betakarítása. (M. M.) Győzelem Termelőszövetkezet 50 holdra kötött szerződést, itt is már 70 hold felé tart az el­végzett kaszálási munka. Bizony a fentiekből le kell egy kicsit vonni a tanulságot. A jövőben a termelőszövetke­zeteknek alaposan kell felmér­ni erejüket, a tényleges lehe­tőségeikhez mérten. Volna még bőven lehetőség a kaszálásra, mert a tsz-en kí­vül szívesen igénybe veszik a gépállomások fűkaszáit a vállalatok is, azonban első a termelőszövetkezet. Ami pedig a napi teljesítményeket illeti, ezzel nem dicsekedhet vala­mennyi fűkaszával dolgozó traktoros. Van olyan trakto­ros, aki nem szívesen kaszál, szívesebben végez szállítást vontatóval, mert a fuvarozta­tók ott még borravalót is ad­nak, azonban a szállításból nem lesz takarmány az állat- állománynak és az ilyen jelen­ségekkel szemben a gépállo­másnak keményen kell szem­beszállni.« Fuvarozni lehet ké­sőbb is, de a kaszálásnak most itt van az ideje, azt kell elő­ször elvégezni! (S. E.) Gyorsítsuk a szénabetakarítás ütemét Vessünk minél több | silókukoricát! Ez év tavaszán termelőszö- \ vetkezeteink és dolgozó pa- [ rasztjaink az elmúlt évekhez ] viszonyítva sokkal nagyobb te- j mieten vetettek vörösherét. A j belterjes mezőgazdálkodás I alapjai lerakásának ez igen \ kedvező. Ennek a kedvező ha- I tása azonban csak az 1958. év- f ben fog mutatkozni, miután a | számbajöhető kaszálása jövő \ nyáron lesz. Jelenleg azonban az a hely- f zet, hogy a vöröshere terüle- I teink általában gyengének j mutatkoznak. Alacsony ma- [ radt, ritka állományánál fog- | va begazosodott és nemcsak j értékéből, hanem mennyiségé- = bői is sokat vesztett. A szarvasmarha-állomá- I nyunk viszont nem csökken, i hanem enyhe emelkedést mu- I tat és így a betakarítható szán- [ tóföldi takarmányunk kevés- i nek ígérkezik. Ma még június van, a sok j csapadék hatására jó talaj- = munkát is lehet végezni, tehát! meg kell találni a módját, meg I keli keresni és fel kell használ- j ni minden olyan kihasználat- f lan területet, ahová másodve- I tésként silókukoricát lehet ! vetni. Rövid tenyészidejű ku- I korica van még a vetéshez, I csak igényelni kell a járási I mezőgazdasági osztálynál. A 40 centiméter sortávolság- I ra vetett, szuperfoszfáttal ellá- I tott terület k)h-ként 200 q kitű- | nő — szinte abrakkal egyenlő ! — tömegtakarmányt is adhat, 1 ha kelés után megfcgasoljuk és i két-háromszor lovas, vagy gc- = pi kapával meghuzatjuk. A ve- I tés utáni hengerezést semmi j körülmények között ne hagy- ! juk el. Természetesen minél előbb j van elvetve, annál biztosabb, f Ezzel a takarmánytermelés-el I a hiányzó pillangós takarmányt j szinte pótolni lehet és a máso- | dik kaszálását nagy részben j magnak lehet meghagyni, ami | a jövedelmet csak fokozza. Mi- I után csak viaszérésig kell vár- = ni a betakarításával, a vetés- j forgót sem fogja zavarni. Megyei Mezőgazdasági Osztály f Jó hallgatni a gyorsfolyású hegyipatak csobogását. w Adagolják az ízletes sertéssültet... w KÉPES RIPORT A PÁSZTÓI TRAKTORISTÁK ÜNNEPÉRŐL ebéd a lombos Iák árnyékában.;. (Foto: Lantos) Szép és kedves ünnepség volt június 9-én Pasztán. A gépállomás és az állami gazdaság közösen rendezték meg a traktorosok napját. A kora délelőtti órákban parádés felvonulást tartottak a mezőváros utcáin. Felvonultatták a legmodémebb mezőgazdasági gépeket, mely reálisan il­lusztrálta a mezőgazdasági termelés gépesítése terén elért nagy eredményeket. Az ünnepély az egyik romantikus szépségű mátrai részen folytatódott tovább. A traktorosok és hozzátarto-* zóik kellemesen szórakoztak. A gyermekek vadvirágot szedtek, a férfiak, asszonyok vagy táncolták, vagy az ár­nyékot adó zöld lombok alatt sörözgettek. Ebéd előtt ünnepi gyűlést tartották. Ez alkalomból Szalai elvtárs, az MSZMP járási intéző bizottságának tagja méltatta a negyedik traktoros nap politikai, gazda­sági jelentőségét. Ezután jutalomlkiosztás, ebéd, sörözgé* tés, s vidám tánc következetL Jutalomkiosztás.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom