Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-01 / 43. szám

1957. június í. NÓGRÁDI Népújság 3 MTATAHOZAT az MSZMP Nógrád megyei pártszervezeteinek május 25-én tartott pártértekezletéről m Az 1954 tavaszán tartott megyei pártértekezlet óta sors­döntő események zajlottak le pártunk és országunk életé­ben. A népi demokratikus rend ellenségei kihasználva a párt és az állami, vezetés utóbbi években elkövetett hibáit, tu­datos ellenforradalmi támadá­sokkal célul tűzték ki a nép- batalom megdöntését, A budapesti események után rövidesen nálunk is aktivizá­lódtak az ellenforradalom hí­vei. Legfontosabb feladatuk­nak itt is a párt erejének szét­zúzását, az államhatalom átvé­telét tartották. A párt legjobb harcosai nagyon nehéz hely­zetbe kerültek. Mégis e rend­kívül nehéz körülmények kö­zött is a kommunisták, a mun­kások legjobbjai, a karhata­lomba ment kommunisták a lehetőséghez képest — fegy­verrel is — harcoltak az el­lenforradalom ellen. Ennek el­lenére az ellenforradalmárok a dolgozók megzavarodottságát kihasználva, sok helyen ered­ményt értek el, kezükbe kapa­rintották a hatalmat, November 4. a forradalmi munkás-paraszt kormány meg­alakulása megyénkben is tör­ténelmi jelentőségű fordulatot hozott. A kommunisták előtt világossá vált az út, amelyen haladni kell. Az ellenforrada­lom azonban nem mondott le aljas tervéről. Minden eszköz­zel sztrájkra buzdított, szov­jetellenes uszítással, fegyveres szervezkedéssel is gátolta a rend és a nyugalom helyreállí­tását. Ebben a zűrzavaros helyzetben éledtek újjá a párt szervei és szervezetei. A kom­munisták legjobbjainak moz­gósításával erőteljesen tevé­kenykedtek a párt további szervezésén, az ellenforradal­márok leleplezésén, a termelés megindításán. Üzemeinkben és falvainkban gyors ütemben alakultak meg az MSZMP szervezetei, s a kommunista bányászok, gyári munkások példamutatása és harca követ­keztében nagy erővel indult meg a termelő munka. Üze­meink többségében már elér­ték, vagy megközelítették az' október előtti termelési szin­tet. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt napi termelése például meghaladja az 1000 vagont. Jó eredmények születtek a gyá­rakban is, több üzem nyeresé­ges vállalat lett. Elért eredményeink annak köszönhetők, hogy harcunkban nem voltunk egyedül. Soha­sem fogjuk elfelejteni azt az erkölcsi és anyagi támogatást, amelyet barátainktól, elsősor­ban a Szovjetuniótól és a szomszédos Csehszlovákiától, de az egész szocialista tábortól kaptunk. A nálunk lezajlott események újból fényesen iga­zolták, hogy mily nagy ereje van a proletárnemzetköziség­nek a szocialista tábor egysé­gének. Helyes volt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány élesen elhatárolta magát az ellenforradalomtól s az ezzel szövetkező Nagy Im­re—Losonczy-csoport osztály- áruló politikájától, valamint a régi pártvezetés hibáitól. Alap­vető kérdésekben egyetértett és egyetért a pártvezetés és a párttagság, megvan a kölcsö­nös bizalom, a párttagság és a párt-kormány vezetés között. Ennek megőrzéséért továbbra is napról napra harcolni kell, mert ez előrehaladásunk dön­tő biztosítéka. □D Az előttünk álló nehéz fel­adatok végrehajtása erős, szervezeti és eszmei téren egy­séges, ütőképes pártot kíván. Éppen ezért fokozott eszmei, politikai harc szükséges a marxizmus—leninizmustól ide­gen nézetek ellen, a párt ideo­lógiai, szervezeti és cselekvési egységéért. A dolgozók előtt továbbra is magyarázni kell Nagy Imre és csoportja ellen­forradalmi, áruló tevékenysé­gét, a marxizmus—leninizmus­tól idegen nézetek tartalmát és keletkezésének okait, mint olyat, amik a párt egységének aláásását és végsősorban a munkáshatalom megdöntését célozzák. A politikai felvilágosító­munka a proletárdiktatúra ki­vívásának és megtartásának, a tömegek megnyerésének és ön­tudata növelésének nélkülöz­hetetlen eszköze. Ezért a po­litikai munka eszközeivel kell megvilágítani a dolgozók előtt a munkáshatalom, a párt poli­tikai és gazdasági intézkedé­seit, a belpolitikai élet és a nemzetközi helyzet eseményeit. Türelmesen magyarázni kell a dolgozókat érintő kérdése­ket, választ adni problémájuk­ra, orvosolni kell a jogos sé­relmeket, mert új, friss erőt tö­möríteni a párt köré csak jó politikai munkával lehet. A pártagitációra háruló fel­adatok megoldásának elenged­hetetlen feltétele, hogy a párt egésze, minden funkcionárius, minden párttag végezzen agi- tációs munkát, Agitációnkban többet kell foglalkozni az el­múlt 12 év eredményeinek is­mertetésével, mert csupán a hibák felvetése, vagy hangoz­tatása nem segíti elő a szo­cializmus lelkesítő eszméinek helyreállítását. A megjelent határozatok és intézkedések alapján kell magyarázni a fej­lődésünk útját, az elért ered­ményeinkkel és nehézségeink­kel összefüggésben. Őszintén rámutatni arra, hogy csak a termelési színvonal emelése, a gazdaságos termelés biztosít­hatja az életszínvonal emelke­désének reális alapját. Tovább kell fejleszteni a pártban, de más területen is az alulról jövő építő, segítő bí­rálatot, a kezdeményezések bá­tor kibontakozását. Az eddigi­nél minden területen jobban aBaaaBaaaaBaaaaBaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaBaaaaaaBaaaaaaBaaaaaai£aaBaBaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaa>?«aaBvaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaacaaaaaaaaaB«aaMaBaaasaaaaaaaaaaaraaaaaaai meg kell követelni a határo­zatok maradéktalan végrehaj­tását. Határozottan fel kell lép­ni mindenütt a párt egységét, cselekvő képességét gátló tevé­kenység ellen. Tovább kell erősíteni a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt sorait, elsősorban a munkás- osztály és a dolgozó paraszt­ság köréből, továbbra is nagy gondot kell fordítani a volt MDP-tagok legjobbjainak párt­ba való felvételére. Ugyanak­kor éberen ügyelni kell, hogy ne kerülhessenek a pártba eszmeileg zavaros nézetű, vagy karrierista ele­mek. Gondot kell fordítani arra is, hogy idős, a gyakorla­ti pártmunkában jártas, helyt­álló osztályhű elvtársakkal erősítsük a pártszervek és pártszervezeti, és gazdasági élet vezető posztjait. Javítani és segíteni kell a kommunisták tevékenységét a tömegszervezetekben. Létre kell hozni mindenütt az MSZMP-csoportokat. Különös gondot kell fordítani a Kom­munista Ifjúság Szövetség erő­sítésére. szervezeteink létre­hozására, támogatására. m Gazdasági téren a legfonto­sabb feladat a gazdaságos ter­melés megvalósítása. Az ipar­ban különös gondot kell fordí­tani a termelési költségek csökkentésére, a munka ter­melékenység emelésére. Ter­melékenységben minél hama­rább el kell érni és túl kell haladni az 1956. évi szintet. Meg kell szilárdítani az anyag- és bérfegyelmet. Javítani kell a termékek minőségét. Töb­bet kell törődni a munkaidő jobb és célszerűbb kihaszná­lásával. A fenti feladatok ered­ményesebb végrehajtása érde­kében támogatni és segíteni kell a dolgozók által újra fel­elevenített szocialista munka- versenyt. E téren különös fel­adat hárul a szakszervezetek­re és a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, Mezőgazdasági téren fő fel­adat, a belterjesség megterem­tése, a terméshozam növelése. Nap-v gondot kell fordítani a szocialista szektorokban, de az egyéni gazdáknál is arra, hogy jó minőségben és időre végez zék el a növényápolási mun­kát, amely egyik feltétele a magasabb terméshozamnak. Elő kell segíteni a termelési biztonság további növekedé­sét az egyéni parasztság köré­ben, de nagy gondot kell for­dítani a termelőszövetkezetek­nél a termelési érdekeltség fo­kozására, a szövetkezetek gazdasági és politikai megszi­lárdítására. Állami gazdaságok és gépál­lomások területén tovább kell szilárdítani a munkafegyel­met, a szocialista tulajdon fo­kozottabb védelmét, ugyanak­kor az eddiginél több gondot kell fordítani a termelési költ­ségek csökkentésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Központi Bizottság ál­tal megjelölt helyes politika következetes végrehajtása biz­tosítani fogja dolgozó népünk jólétének emelését, a szocialis­ta Magyarország megteremté­sét, Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Pártértekezlete Az ACÉLÁRUGYÁRBAN is megindult az MSZT munkája A Salgótarjáni Acélárugyár, ban újra megindult az MSZT munkája. Benn a gyárban és a lakótelepen is megalakult az ideiglenes intéző bizottság és megkezdtük az aktívaháló­zat kiépítését, tervbe vettük barátsági körök szervezését. A gyárban az ideiglenes intéző bizottságban minden üzem- részleig képviselve van. Egy- egy bizottsági tag patronál egy üzemet és később üzem­részenként is megválasztják a vezetőségi tagokat. A Magyar—Szovjet Társa­ság legfontosabb feladatának tartja, hogy széleskörben, rész­letesen ismertesse dolgozóink­kal a Szovjetunió sokoldalú segítségét Jancsár Sandámé Jk béke vétleltnében Ismét egy jelentős tárgya­lás zajlott le hazánk fővárosá­ban, Budapesten; Egyezmény jött létre a magyar népköztár­saság kormánya és a szovjet szocialista köztársaságok szö­vetségének kormánya között, a magyar népköztársaság terüle­tén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzeté­ről. Azért jelentős ez a tárgya­lás, mert olyan időben jött lét­re. amikor az Egyesült Álla­mok imperialista köreitől irá­nyítva a földgömb rpajd min­den kontinensén fegyvert csör­tetnek, háborúra készülnek. Nem kell messzire menni. Támadó szándékkal a szocia­lista országok felé, felfegyver- zik Nyugat-Németországot. Atlanti Szövetség és külön­böző elnevezéssel katonai töm­böket hoznak létre. Haditá­maszpontokért küzdenek az Arab országokban. Atom- és hidrogénfegyverekkel kísérle­teznek ellenünk, és minden eszközt felhasználnak táma­dásra a népi demokratikus or­szágok ellen. Vajon rakjuk ölbe kezeinket és nézzük tétlenül, hamis illú­ziókba ringassuk magunkat? Nem, ezt az emberiség, a vi­lágbéke védelmének megőrzé­se érdekében sem tehetjük. Ezek minket, a béke országait köteleznek^ A magyar népnek keserű leckén kellett ezt megtanulnia. Hiszen megrázta az országot, de az egész világ haladó embe­riségét is a nálunk lezajlott októberi esemény. Hogy ro­hantak ránk belső- és külső ellenségeink? Mint ragadozó az áldozatára. És hogy rohan­nának ismét ránk, ha nem áll­nánk most már igazán kemé­nyen, támogatva egy olyan nép erejétől, mint a legigazibb barátunk, a Szovjetunió, amely a nehéz óráinkban is mindvé­gig mellettünk maradt; Nem, a magyar és szovjet nép fegyverbarátságának iga- toréi minket nem lehet eltérí­teni. Mi a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok aka­ratából született varsói szerző­désnek a hívei voltunk, va­gyunk és leszünk; A most kötött egyezmény ezt az akaratunkat még meg­erősíti. Bizakodással tekintünk felé, mert habár kis népek va­gyunk, de olyan nagyhatalom, mint a. Szovjetunió, amely ké­pes az egész világ békéje fe­lett őrködni, egyenlő félként ült le velünk és kötötte meg ezt az egyezményt is. Elég csak utalni az egyezmény néhány cikkelyére. A második cikkely kimondja: „A szovjet csapa­toknak a Magyar Népköztár» saság területén, állomáshelyei­ken kívül történő csapatmoz­dulata ifaoz minden esetben a Magyar Népköztársaság kor­mányának, vagy a kormány által meghatározott magyar hatáságnak beleegyezése szük­séges"; De bármely cikkelyt» nézzük, az őrködik a magyar szuverénitás, a belügyeink tisztántartása felett. Nem csodálni való ez, hiszen azok között a népek között, akik egy elven, egy célért küz­denek, így van ez. Nem a fon- dorkodás. hanem az őszinte barátság jellemzi kapcsolatu­kat. És itt érdemes megemlí­teni azokat a közleményeket, amelyek az amerikai, angol, francia csapatok katonáiról szóinak, Németországból, Olaszországból, Dániából, Iz- landból és stb. Amelyek tudó­sítanak a parasztok elüldözé- séről a termőföldekről, mert ott repülőteret építenek, rabló­támadásokról, gyilkosságokról, amelyet idegen katonák kö­vetnek el és büntetlenül ma­radnak, az asszonyok és lá­nyok meggyalázásáról, amely­ből sportot űznek, a kormá­nyoknak való parancsolgatás­ról, hazafiak mozgalmának vérbefojtásáról stb. Hosszú a bűnlajstrom, de ők ezt eltépik, felrúgják, mert mint megszál­lók tartják hatalmukban azo­kat a népeket. És szándékuk is egyértelmű: támadni ellenünk, a Szovjetunió ellen és min­denki ellen, aki a békét őrzi. Hát nem fog ez ilyen köny» nyen menni, mert mi és a vi­lág jobbik fele a Szovjetunió vezetésével szembenézünk ve­lük. Elhatározásunk a béke védelme és ebben egységesek vagyunk. A Szovjetunió célja, a béke védelme. Ez a mi célunk is. Ha ezért a szovjet csapatok hazánkban tartózkodnak, ak­kor köszöntjük őket. Megosz- szűk velük földünk minden melegét Régi barátként vannak ná­lunk a szovjet emberek. Ki adta nekünk ezt az országot 1945-ben? A szovjet nép. Ki védett meg 1956-ban? Ismét a szovjet nép. így tekintünk mi erre az egyezményre. Azon­kívül úgy is, mint olyan ok­mányra, amelyben benne van, hogy 6zem*be nézzünk minden olyan kísérlettel, amely veszé­lyezteti a világ békéjét. Innen a nógrádi hegyek kö­zül üdvözöljük ezt a megbont­hatatlan barátság jegyében született, a békés építőmunkát szolgáló új okmányt, B. Gy. A termelőszövetkezeti mozgalom néhány problémájáról A z ellenforradalom nagy politikai és gazdasági károkat okozott a szövetkezeti mozgalomnak. Tevékenységük főként a szövetkezetek fel­oszlatására irányult. Felhasz­nálták a tagosításnál elköve­tett hibákat, s az „ősi jóidét vissza“ jelszóval a szövetke­zetek ellen akarták lázítani a dolgozó parasztokat. Másrészt azt hangoztatták, hogy „Ma­gyarországon nincs életképes­ségük a szövetkezeteknek.“ így akarták megtörni a szövetke­zeti tagok szövetkezeti gazdál­kodásba vetett hitét. Egyes helyeken erőszakkal is fellép­tek a szövetkezetek ellen. Például a ludányhalászi Alkot­mány és a honti Győzelem termelőszövetkezeteket erő­szakkal akarták feloszlatni. Szövetkezeteink többsége ki­állta a próbát, s hitet tett a szövetkezeti gazdálkodás mel­lett. A szövetkezetek kommu­nistái sok esetben életük koc­káztatásával is megvédték szö­vetkezeteiket, mint például a ceredi Buzakalász kommunis­tái. Miért védték szövetkeze­teiket a tagok? Azért, mert féltették a szocializmus ügyét, azért mert nem akartak régi cselédsorsban élni, azért, mert magukénak érzik a szövet­kezeteket, mert megtalálták benne számításukat. Az ellenforradalom leverése után a szövetkezeti tagok újjáválasztották a vezetősé­geket. A választások minden külső beavatkozás nélkül, a szövetkezeti demokrácia teljes érvényesülésével történtek. Azokat a szövetkezeti tagokat, párttagokat, pártonkívülieket, választotta a tagság a vezető­ségekbe, akik az ellenforrada­lom idején derekasan meg- állták a helyüket, akik élvezik a szövetkezeti tagság bizalmát. Például a szövetkezetek meg­választott elnökeinek 85 szá­zaléka kommunista. A vezetés helyreállta után erőteljesen indult be a téli és a tavaszi munka. A szövetkezeti parasz­tok eddig még soha nem ta­pasztalt lendülettel láttak hoz­zá a talajerő növeléséhez, s nagyobb gondot fordítottak az állattenyésztésre is. Mindez azt igazolja, növekvőben van a szövetkezeti parasztság ter­melési kedve. A szövetkezeti parasztság helyesléssel fogadta a kormány mezőgazdasági prog­ramját, főleg ami a belterjes gazdálkodás kialakításáról szól. Ennek tudható be, hogy az évelő pillangósok területét 90 százalékkal növelték az előző évhez viszonyítva. Ezzel megkezdték a belterjesség alapjainak lerakását. Helye­selni lehet ezt a törekvést, de a takarmánybázis biztosítása, vagy bővítése csak akkor ve­zet eredményre, ha a szövet­kezeti parasztok szakítanak az előző évek káros gyakorlatai­val. Ugyanis a takarmányokat megtermelték, de sok esetben elhagyták öregedni, főleg a réti szénákat. A lekaszált ta­karmányok egyes tsz-ekben a réten rohadtak meg, másutt tékozolták a takarmányokat. Ezeket a kirívó hibákat meg kell szüntetni. A belterjességre való át­térés másik helyes vonása a kertészetek létesítése, a meg­lévő konyhakertészetek bőví­tése. Megyénkben szépen dísz­ük, s főként kifizető a papri­ka, paradicsom, káposzta, s egyéb zöldségféleségek terme­lése, de magas jövedelemhez juttatja a szövetkezeteket a földieper, a málna, s a fekete- ribizli termelése is. Például egy kh feketeribizli több jöve­delmet ad, mint 5 kh más nö­vény külterjes viszonyok közt. Ezért is fontos, hogy a család­tagok ne az iparban, hanem saját szövetkezetükben vállal­janak munkát. Gyümölcstermelésre is jók az adottságaink. így nem cso­da. ha szövetkezeteink nagy része új gyümölcsösöket tele­pített, hiszen a nógrádi alma külföldön is keresett cikk, s belföldi fogyasztásra is ki­fizető a termelése. Bővíteni keli gyümölcsöseinket. A tsz- ek vezetői már most rendeljék meg a csemetéket az őszi ül­tetéshez. A meglevő gyümöl­csöseinket ne hanyagoljuk el, ne használjuk föl legelőnek, hanem a fák alját meg kell művelni. Az időszerű perme­tezési munkákat el kell vé­gezni. Csak így várhatunk jó termést. A felszabadulás óta paraszt­ságunk körében hagyo­mánnyá vált a szerződéses növénytermelés. Nálunk be­vált a borsó, a cukorrépa, a burgonya, s az aprómagvak termelése. Például a ceredi Búzakalász a múlt évben 25 kh földön termelt burgonyát, s jövedelme több mint 300 ezer forint lett. Helyes lenne, ha a megye minden szövetke­zetében ily eredményre vezet­ne a szerződéses termelés. A belterjes gazdálkodás ki­alakításához, a szövetkezetek megszilárdításához nagyon szükséges a szövetkezeti alap­szabály betartása. A szövet­kezeti tagság kisebbik része azt tartja, hogy mivel önállóak lettek a szövetkezetek, nem kell betartani az alapszabályt. Több szövetkezetben így is cselekednek. Így megsértették az alapszabály egyes pontjait. Például a bonsosberényi Hala­dás, a diósjenői Üj Barázda és a szendehelyi Kossuth ter­melőszövetkezetekbe a tagok nem vitték be az állatállo­mányt és a gazdasági fel­szerelést. Több szövetkezetben, mint a romhámyi Rákócziban, az erdőtarcsaj Szabadságban túllépik a háztáji gazdálkodás kereteit. Például a zsunypusz- tai Dózsában 1.5 kh földet osz­tottak a családfőknek, s fél hold földet a családtagoknak, így vannak olyan családok, akik 2—3 kh háztáji földön gazdálkodnak. Ez a jelenség igen veszélyes, hiszen a ház­tájiban látják egyes családok a nagyobb jövedelem forrását, s elhanyagolják a közös mun­kát. Ez a munkafegyelem la­zaságát, a közös jövedelem csökkenését idézi elő. E gyes szövetkezeteinkben eluralkodott a részes mű­velés. Például a nagyoroszi Úttörőben a tagok a cukor­wwwMw«M>w»»««mw»wa«Hm> répát és a kukoricát a termés­hozam 30 százalékáért művelik be saját maguknak. Hasonló a helyzet a nógrádi Békéinél, a galgagutai Táncsicsnál, s még több szövetkezetnék Ezeket a káros intézkedése­ket meg kell szüntetni, mert ellentétben áll a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseivel és sérti a szövetkezet törvényét. A Földművelésügyi Minisz­térium legutóbbi rendeleté megerősíti a szövetkezetek alapszabály szerinti működé­sét, s többek között kimondja, hogy csak azokat a szövetke­zeteket kell elismerni mező- gazdasági szövetkezeteknek, amelyek betartják a szövetke­zeti törvény alapelveit, Szövetkezeteinket sokat fog­lalkoztatja a gépvásárlás. Vá­sároljanak a szövetkezetek gé­peket ha telik erejükből. Bár nagy gépek helyett inkább vásároljanak szecskavágókat, darálókat, tejfeldolgozó gépe­ket, amelyek megkönnyítik, s jövedelmezőbbé teszik az állat- tenyésztést. Nehéz erőgépek vanak a gépállomásokon; A termelőszövetkezetek kom­M munistái vizsgálják felül szövetkezetük helyzetét, hogy az alapszabálynak megfelelően működnek-e és amennyiben hiányosságot tapasztalnak, ez esetben tárgyalják meg tag­gyűlésen, majd közgyűlésen, hogyan lehetne a szabálytalan­ságokat megszüntetni. A szö­vetkezetek kommunistái le­gyenek élharcosai az alap­szabály betartásának, s ők legyenek a kezdeményezői a belterjes gazdálkodás fokoza­tos kialakításának; Francia József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom