Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-29 / 42. szám

> 1957. MÁJUS 29. NÓGRÁDI Népújság 11 A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról — Interjú a megyei szövetkezeti felügyelővel — A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek működésének engedélyezéséről a földműve­lésügyi miniszter adott ki leg­utóbb utasítást. Ennek értel­mében lehetőséget kaptak a termelőszövetkezetek, hogy fokozottabb mértékben önál­lósuljanak, de ugyanakkor tartsák be az alapszabálysze­rinti gazdálkodást. Felkerestük Bokodi elvtár­sat. a termelőszövetkezetek megyei felügyelőjét, hogy nyi­latkozzon erről az új rendelet­ről. — Megyei viszonylatban ho­gyan alkalmazzák ezt a ren­delkezést? — Az idén nagy gondot for­dítunk arra, hogy minél keve­sebb téesz legyen olyan, ame­lyik alapszabályellenesen gaz­dálkodik. Reméljük, a határo­zatot megértve, sorban kikü­szöbölik a hibákat, megszün­tetik a szabályellenes tényke­dést. így például a zsunypusz- tai Dózsa követett el súlyos hibákat. A tagok családonként másfél hold földet kaptak, ők valahogy így értelmezték a fo­kozottabb önállóságot. Most elhatározták, hogy szabálysze­rűen a munkaegység arányá­ban oldják meg a kiadott töhbletföld helyes elosztását. — Mit jelent a termelőszö­vetkezetek fokozottabb önálló­sága? — Az alapszabályszerű gaz­dálkodás szigorú betartása mellett továbbra is arra kell törekedni, hogy megvédjük a termelőszövetkezetek önálló­ságát, megbeszéljük velük, hogy milyen elképzeléseik vannak. Ezentúl nem általá­nos séma szerint, hanem saját terveiknek, az éghajlatnak és a földnek legmegfelelőbb mó­don gazdálkodnak. Minden­esetre ki kell hangsúlyozni, hogy csak helyes értelemben vett önállóságról lehet szó, olyan gazdálkodásról, amely a tagok és a közös gazdálkodás érdekeit szolgálja. — Milyen irányban halad pillanatnyilag a termelőszövet­kezetek fejlődése? ■— Termelőszövetkezeteink többsége felismerte a nagy­üzemi gazdálkodásiban rejlő erőket, lehetőségeket. Mo6t igen nagy súlyt fektetnek a belterjes gazdálkodás megva­lósítására. ezen belül is a szarvasmarha tenyésztésre. Több termelőszövetkezet — köztük a karancsaljaj Béke és a varsányi Dózsa — elhatároz­ta, hogy szarvasmarha-állomá­nyukat évvégére megkétszere­zik. — Hogyan élnek a téesz ta­gok, kapnak-e rendszeresen előleget? •— Okulva a korábbi évek tapasztalatain, az idén a tée­szek arra törekszenek, hogy rendszeres, állandó bevételhez jussanak. így ennek következ­tében rendszeresen tudnak munkaelőleget adni saját ere­jükből. Vigyáznak arra is. hogy a mintaalapszabályzat- nak megfelelően előlegként az egy munkaegységre eső része­sedésnek legfeljebb 50—60 százalékát adják ki. A ka- rancslapújtői Uj Barázda tag­jai munkaegységenként 10, a ceredi Búzakalász tagjai 15 forintot kapnak havonta. Ki lehet jelenteni, hogy ebben az évben már valamennyi téesz- ben osztottak előleget. — Van-e javulás a munka­fegyelem terén? — Október után termelőszö­vetkezeteink többsége a nagy­üzemi gazdálkodás mellett döntött, bár voltak elég szép számmal kilépők is. De akik maradtak, meg is védik közös érdekeiket, közös eredményei­ket. Tavasszal olyan dolog for­dult elő, amit még eddig a termelőszövetkezetek történe­tében nem tapasztaltunk. Ta­valy a tavasz; munkák idején az összes tagoknak legfeljebb csak 80 százaléka vett részt a közös munkában. Mo*t majd­nem mindenki, a tagok 97.1 százaléka dolgozik rendszere­sen a földeken. — Milyen terveik vannak a termelőszövetkezeteknek, van-e az idén sok építkezés? — Ebben az évben a terme­lőszövetkezetek többsége, mint említettem is, a belterjesség irányában halad. A korábbi években megszokott nagyobb arányú beruházások helyett, az idén csak a legszüksége­sebbeket építik, olyan létesít­ményeket, amire telik saját erejükből. így ebben az évben készül el 8 darab szarvasmar­ha-istálló, összesen 374 férő­hellyel, egv 20 férőhelyes ló­istálló. két 50 férőhelyes ser- tésfiaztató létesül az idén. A termelőszövetkezetek most in­kább arra törekszenek, hogy minél több kisgépet szerezze­nek. mert ezzel kettős célt ér­nek el. Egyrészt gazdálkodá­suk technikájának színvonalát sikerül emelniök. másrészt így kevesebb munkaerőre van szükség ugyanahhoz a munká­hoz. Ezt a törekvésüket ml csalt helyeselni tudjuk. Megyénk üzemei az Ipari V ásáron A salgótarjáni iparvidék nagyüzemei közvetlenül, vagy közvetve csaknem valameny- nyien részt vesznek a buda­pesti Ipari Vásáron. A kiállítás üzemi előkészületei már a be­fejezés előtt állnak. A Salgó­tarjáni Acélárugyár több száz kiállítási tárgya közül különö­sen nagy érdeklődésre számít­hatnak az új típusú gyártmá­nyokkal felfrissített mezőgaz­dasági szeráruk, amelyeket a EZ IS ELŐFORDUL Nem a véletlen furcsa játé- mennyi lett volna. Vagy üresen Icának, inkább a szóban forgó eset gyakoriasságának köszön­hető, hogy a minap a salgótar­jáni főtéren álldogálva, felidé- lődött bennem egy gyerekkori játék: a bújócska. E gondolat a MÁVAUT dolgozóinak játé­kára ötlött az agyamba. A. mehetett volna a busz, hiszen az utasok keresésére már nem igen futotta volna a jegykezelő, sem a gépkocsivezető, sem a forgalmista erejéből. Zsembery Béla Világ minden táján szívesen- Vá­sárolnak. A Zagyvarónái Ma­gyar Vasötvözetgvár által be­mutatásra kerülő különböző ferróötvözetek mellett kiállít­ják- az importot feleslegessé tevő hazai bórkarbid és fém­szilícium mintadarabjait. A Salgótarjáni Üveggyár a Cso­magolástechnikai Intézet pa­vilonjában háromszáznál több üveget mutat be a legnagyobb 60 literes savballontól kezdve a legapróbb gyógyszeres üve­gekig. Itt megláthatják az ér­deklődők azt is, milyen nagy körültekintésre és gondosság­ra van szükség a tengeren túli üvegszállítmányok vízmentes csomagolásánál. A Zagyvapál- falvai Bányagépgyér és a Sal­gótarjáni Tűzhelygyár kiállítá­si tárgyai is elkészültek. A mi megyénkben vannak a legtakarékosabb gyerekek Tudósítónktól Nógrád megye változatlanul első az országos takarékossági versenyben, amelyet’ az általá­nos és középiskolás diákok számára rendeznek. Április hó végéig több mint 376 000 forint értékű takarékbélyeget vásá­roltak. A kislétszámú iskolák cso­portjában változatlanul a mi- zserfai bányatelep iskolája ve­zet. Náluk április végéig 104 forintot forított egy-egy gyerek bélyegvásárlásra. Pusztabo- donyban 75, Garábon 67 93, Nógrádkövesden 53,12 forint a gyermekek egyénenkénti át­laga. A középlétszámú iskolák so­rában Isméi a kazári vezet, ahol a pajtások egyénenként 57,80 forintos megtakarítással dicsekedhetnek. Karancsaljén 30,37, Csecsén 28,41. Dejtáron 27,49, Rétságon 21,63 forint a növendékek egyéneftkénti meg­takarítása. M ELHAGYOTT GYERMEKEK MEGSEGÍTÉSÉÉRT A Nógrád megyei Ha­zafias Népfront felhívás­sal fordul a megye la­kosságához, hogy csatla­kozzanak „Népakarat a Gyermekvárosért" moz­galomhoz. E nemes moz­galom a nem állami gon­dozott árva, félárva és elhagyott gyermekek szomorú sorsán akar könnyíteni azzal, hogy egy gyermekvárost fel­épít, ahol ezek a gyer­mekek meleg otthonra és szerető gondoskodásra találnak. Államunk je­lenlegi körülményei kö­zött saját erejéből nem képes ezt a feladatot megoldani és ezért az egész magyar nép áldo­zatkészségére, segítségé­re van szükség. , E nemes és értékes mozgalomhoz járuljanak hozzá megyénk üzemei, iskolái, kulturális szer­vei és valamennyi dol­gozója. Megyénk területén csak a Hazafias Nép­front vagy a megyei szakszervezet bélyegző­jével ellátott gyűjtőíve­ken lehet gyűjteni. 8 Nógrád megyei Hazafias Népfront ÍMOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO.S A bútorvásárlókat érdekli Tudósítónktól. A balassagyarmati Bútor­gyártó Vállalat dolgozói meg­feszített munkával igyekeznek a megnövekedett szükségletből rájuk háru’ó feladatot teljesíte­ni. Az év elejétől például 33 hálógarnitúrát és 175 konyha­garnitúrát (ez volt egyébként egész évi tervük), valamint több száz ajtó és ablakkeretet készítettek a kislakásépítőknek. A közeljövőben újabb 15 háló­szoba bútor kerül majd ki az üzemből. Ha a vállalat jelenleg még két részben levő üzemét sike­rül egyesíteni, altkor megold­hatják, hogy ebben az évben 50, olcsóbb kivitelű hálógarni­túrát bocsássanak a kereskede­lem rendekezésére. Javulóban a téeszek és a gépállomások kapcsolata A termelőszövetkezetek és gépállomások kapcsolatáról tárgyaltak a napokban a Me­gyei Gépállomási Igazgatósá­gon. Az értekezleten a gépállo­mások igazgatói, a járási taná­csok mezőgazdasági osztályé­nak vezetői és a megyei, vala­mint járási pártbizottság kép­viselői vettek részt. A beszámolót Szomszéd Jó­zsef elvtárs. a megyei gépállo­mások igazgatója tartotta. Be­számolójában foglalkozott a téeszek és gépállomások megromlott kapcsolatával és elemezte e viszony megromlásának okait. Sokan félreértelmezték a gép­állomások önállóságát, mások az új gazdálkodás iránt voltak bizalmatlanok. De napjaink­ban már ott tartunk, mondot­ta az előadó, hogy kezd újra megváltozni a helyzet. A gép­állomások továbbra is elsőren­dű feladatuknak érzik a ter­melőszövetkezetek erősítését. Most a tsz-mozgalom fejlődő­ben, erősödőben van. És ebben a fejlődésben újra egymásra talált a gépállomás és a tsz. Az ellenforradalomnak nem si­került egymás ellen uszítani az egymást segítő és kiegészítő szocialista szektort. A színvonalas beszámolót nagyon sok értékes javaslattal egészítették ki a részvevők. Kalapca elvtárs például he­lyesnek tartaná, ha-4V< a községi mezőgazdasági megbízottakat csak olyan, illetve elsősorban olyan he­lyekre tennék, ahol terme­lőszövetkezetek is működ­nek. így segítségükkel egyben pó­tolva lennének a gépállomá­sok mezőgazdászai. Javaslatát élénk helyesléssel egyhangúan elfogadták. Francia elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felhívta a figyelmet a munkák időbeni és jóminőségű elvégzésére. Ez a legjobb agitációs módszer a gépállomások részéről. És főleg a gépállomások csak akkor vállaljanak máshol munkát, ha a termelőszövetkezetekben már nincs szükség gépi munkára. Tóth elvtárs, a megyei me­zőgazdasági osztály vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly veszély az eladósodás veszélye is együtt jár a terme­lőszövetkezetek túlzott gépesí­tésével. Ellenben csak helyeselni lehet, ha a tsz-ek állattenyésztésük gé­pesítésére törekszenek. Ne költsenek feleslegesen pénzt, hiszen a gépállomás gé­pei rendelkezésükre állanak a megváltozott munkadíj rende­lettel. Az értekezlet hasonló sok hasznos javaslattal és gondo­lattal járult hozzá a kapcsolat megjavításához. Május 28-án életbelépték a Budapesti Ipari Vásár utazási kedvezményei A néhány nap múlva, május 31-én, pénteken déli 12 órakor megnyíló Budapesti Ipari Vá­sár országszerte hatalmas ér­deklődés központjában áll. Jellemző erre az a szinte pél­dátlan méretű igénylés, amely a vidék majd minden pontjá­ról jelentkezik újabb és újabb yásárigazolványok küldése iránt. A vásár központi iro­dája emellett a kérdezősködé- sek és tudakozódások állandó pergőtüzében áll a vásáriga­zolványok mikénti felhaszná­lására vonatkozóan. A megtakarított szén - 4300 háztartás áram szükséglete A Salgótarjáni Erőmű dol­gozói az elmúlt négy hónap alatt a leggazdaságosabban működő; porszén-tüzelésű ka­zánjaikat használták, hogy ol­csóbb árammal láthassák el az országot. Gondosan ügyel­tek arra is, hogy a kazánok­ban tökéletes legyen az égési folyamat és így minél keve­sebb éghető szénrészecske ke­rüljön a salakba. Fáradozásuk eredményeként az év első négy hónapjában 1750 mázsa szenet takarítottak meg, amelyből mintegy 4500 család háztartá­sának egy havi áramszükség­letéhez elegendő energiát tud­nak fejleszteni. Az erőmű dol­gozói és a kazánfűtők most arra készülnek, hogy a szén­takarékossági versenyt felújít-’ va még jobb eredményeket ér­jenek el és csökkentsék az erőmű viszonylag magas ön- fogyasztását is. 33 sz Autóközlekedési Válla-^,lll,"(ll','lin|,Il>l>IIIIIHIIIMIIlinillllUUUIIIIIIIIimilllllillHlimillttllimitlllliniimilllllllllia lat egyik személyjárati gép-1 kocsi vezetője, a forgalmista és s a jegykezelő játszották a kö-g vetkezőképpen: g A gépkocsivezető húsz perc- g eel az indulás előtt elment va* §§ lahová. Hogy hová? ..; Azt g nem mondta, nem is mondhat- g ta, mert tiltja a játék szabá- g lya. Ha megmondta volna, ak- g kor a keresésére indulók —g a forgalmi irányító és a jegy- = kezelő — hamar megtalálták = volna s így nem lett volna tel- g jes a játék, sem a siker. g Mivel a gépkocsivezető volt g a leleményesebb, a forgalmi g irányítónak és a jegykezelő- §§ nek több mint egy fél óráig g kellett őt keresni, amig nagy- g nehezen a forgalmista megta- g lálta. Ekkor meg a jegykezelő g tűnt el. Most a forgalmista és g a gépkocsivezető keresték a g jegykezelőt. A játék úgy ért g véget, hogy a jegykezelő, vesz- g téré előbukkant a népbüféből, g s rátaláltak. A forgalmista lett g volna a soros, hogy elbújjon, g de már megelégelték a játé- g kot. Aztán odamentek az autó- g buszhoz, amely körül a Ka- g rancs-völgyiek már legalább g ötvenen ott álltak elázva, g bosszankodva ... Még szeren- g cse, hogy ők is nem kezdtek g bújócskát játszani, mert akkor I talán még most is játszanának g és a fél óra késésből (mert kö- g rülbelül annyi volt), ki tudja ni Z öldhátú dombok ölelik körül a szép fekvésű Karancslapujtőt. Az első látásra azt hinné az ember, itt alig terem valami, de a dimbes-dombos táj ezt az első benyomást megcáfolja. És eleven cáfolatul ott van­nak a dombokat benépesí­tő dolgozó parasztok. Már a kora reggeli órák­ban megindulnak a határ­ba a tarka fejkendős asz- szonyok, kapát, kaszát ci­pelő férfiak. Ahogy öreg­szik a nap, úgy dobálják le magukról a felesleges- ruhadarabokat. A kapálás, fűkaszálás amúgyis ki- izzasztja az embert. S a pi­ruló férfihátak arról tanús­kodnak, a nap is kitesz ma­gáért. Néhol egészen mere­dek a domb. De a lele­ményes gazdák minden talpalatnyi szántóföldet ki­használnak. Szépen magas­uk már a kukoricájuk, a burgonyát is legtöbb he­lyen egyszer már megkapál­ták, sőt a Baloghék táblá­ján már töltögetni kéne. Amott, a Horváthék föld­jén az egész család, szorgos­kodik. Még a legapróbb csemetét is kihozták, a jó napsütésben gondfeletten játszhat. Horváth gazda Benépesül a határ csupasz hátára égető csó­kot lehel a nap, vörös nyo­mát fájdalmasan megérzi. De azért a parasztember nem kényes az effélére. Szorgalmasan, mit sem mu­tatva kapál. Ki is kell használnia minden percet az esőtlen időből, mert a megélhetéshez ez elenged­hetetlenül fontos. Amerre csak ellát a szem, mindenütt kinn van a gazda, hogy gondozza keze munkájával, kénysze­rítse homlokának verejté­kével minél többet terem-* ni a földet. De fiatalt alig látni a mezőn. Mindenütt csak öregedő arcok, fej­kendős nénikék, idős, ta­pasztalt gazdák. A lapuj- tői fiúk. lányok vagy az iskolával kötöttek egyessé- get, vagy pedig az iparral jegyezték el magukat. yt tsz központja előtt zí gépzúgás hallatszik. Nem lenne újságíró a ne­vem, ha nem kukkantanék be oda is egy pillanatra kí­váncsiságom kielégítésére. A gép a füvet vágja, si­lóznak. Itt bizony a belter­jesség nemcsak kimondott szó, hanem tettre váló cse­lekedet. öt tsz-tag készíti a jó zöld fűből a silót. A tsz-elnök, Serfőző István maga állt a munka irányí­tására. Kell a bőséges ta­karmány az állatoknak, erről viszont már most kell gondoskodniok. Az elnök elvtárs egy kicsit panaszko­dik: — A szokásoshoz képest elmaradtunk a növényápo­lással. A krumplit egyszer már megkapáltuk ugyan, de' a kukoricatáblába csak most mehettünk bele. Az idő húzta keresztül a szá­mításunkat. De azért mégis azt mondom, elkelne még egy jó párszor az aranyat érő májusi esőből. / tt van éppen Radvány Béla is, a község új mezőgazdasági felügyelője. Amolyan belemenős em­ber, így lehet tán legjob­ban jellemezni. Pár hete került a községbe, de már előre köszönti a paraszt- ember. Ami azt jelenti, tö­rődik velük, ismerik őt, gondjaikat-bajaikat meg­tárgyalják vele. — Milyen problémák van­nak a faluban? — kérdez­zük a napbarnított arcú mezőgazdászt. — Fenyegető rém az idén is a burgonyabog ár. Már le­petézett, érkezett többfelől a jelentés. Máris szervez­zük a védekezést. Kár len­ne a krumpliért, az idén is szép termés ígérkezik. TTogyérzi magát új mun- kahelyén? — Szeretem az itteni né­pet, dolgos, szorgos embe­rek. Azt hiszem, olyan baj nem lesz, hogy műveletlen hagynak területet, hogy pláne a növényápolást ha­nyagolják. Egyébként a szomszédfalu is hozzám tartozik. A karancsalji Bé­kének alapitó tagja vol­tam, ők adtak most is szál­lást, mivel hogy itt dolgo­zom. A lakásom egyébként Turjánban van, a csalá­dom' meg Pesten. Ilyen há­nyatott élet jut a munká­ját szerető mezőgazdász­nak — mondja. — De máris búcsúzom, gyűlésre kell mennem, bizony elfog­lalt ember vagyok. A járás tsz-einek könyvelői adtak találkozót a mi tsz-ünkben. A könyvelési problémákról, feladatokról tárgyalnak, és megbocsásson, nekem is lenne ehhez egy-két sza­vam. A viszontlátásra! (U. M.) Az érdeklődők ismételt fi­gyelmébe ajánljuk, hogy a vá­sári belépőjegyül is szolgáló vásárigazolványok egy sze­mélyre érvényesek és 10 fo­rintért szerezhetők be dara­bonként a MÁV jegypénztá­rainál. az IBUSZ Menetjegy­iroda vidéki fiókjainál és szá­mos város, valamint község tanácsánál. Az utazási kedvezmény mértéke A MÁV vonalain 50 száza­lék. a MÁVAUT járatain 25 s^pzalék. Az utazási kedvezmény a MÁV, MÁVAUT járatainál a belföldi látogatók számára a Budapestre való utazáshoz május 28. 0 órájától június 10-ig vehető igénybe, amely utolsó napon a látogatónak déli 12 óráig keli Budapestre érkeznie. Visszautazásra május 31-ének délután 16 órájától jú­nius 13-ának 24 órájáig lehet felhasználni a kedvezményes utazás lehetőségét. További menetdíj kedvezmény A vásárigazolvánnyal ren­delkező vásárlátogatónak ezen­felül joga van még ahhoz is, hogy az igazolvány 3. oldalán található külön szelvény alap­ján az említett vasútvállalatok vonalain a közölt időtartamon i belül valamely tetszés szerinti g magyarországi állomásra s on- Ü nan vissza. Budapestre utaz- s zon 33 százalékos kedvezmé- gnyű menettérti jeggyel. | Ügyelni kell a vásárigazolványok | megfelelő lebélyegeztetésére | A menetdíj kedvezmények g igénybevételének további szá­ll bályai a vásárigazolványokon 1 pontosan fel vannak tüntetve, g Különösen felhívjuk a vásár- g látogatók figyelmét arra, hogy § a vásárigazolványt a vidéki g indulási állomásnál, Budapes- ü ten pedig a vásár bejáratánál, : valamint a visszautazás meg- gj kezdése előtt a budapesti in- g dulási állomásnál okvetlenül = bélyegeztessék le. E bélyegzé- g sek nélkül ugyanis a közleke- ü dési vállalatok egyike sem ad- g ja meg a vásárigazolvány §§ alapján egyébként rendelke- g zésre álló menetdíj kedvez­el ményt. ..............................Iliim..... lllllllllllllllllllllllllllllllllliilM A z Eszak-magyarországi Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Váll. 3. sz. fióktelepén 1957. június hó 5—6—7—8-án leltár miatt az árukiadás szünetel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom