Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-29 / 42. szám

*957. MÄJTJS 29. NÓGRÁDI Népújság mondani, hogy a falusi párt­szervezetek az ellenforradalmi események alatt teljes egészé­ben szétestek az ellenforrada­lom jóvoltából. A falusi párt- szervezetek különösen a ter­melőszövetkezeti pártszerveze­tek nagy részét át kellett szer­veznünk. Az igazság kedvéért azonban meg kell mondani azt is, a párttagok örömére, hogy a pártszervezetek munkájukat sokkal jobban, odaadóbban végzik, mint az ellenforrada­lom előtt. Az elvtársak sokkal odaadóbban, sokkal lendülete­sebben végzik munkájukat, mert tudják, hogy munkájukon keresztül építhetik a szocializ­must. A falusi pártszervezeteknek eleinte nehéz volt a munkájuk, mert az ellenséges elemek igyekeztek a parasztságot be­folyásolni. Vannak olyan párt­szervezetek, ahol kisebb lét­számmal dolgoznak pártszer­vezeteink. De azon leszünk, hogy a pártonkívüliek széles tömegét bevonjuk és egy ak­tívahálózatot hozzunk létre. Kedves elvtársak! Meg kell mondani, hogy párttagjaink az ellenforradalmi események alatt lelkiismeretes munkát vé­geztek. Nem szégyellték meg- vallani, hogy ők kommunisták, hogy ők kiállanak az elvükért, s ha kell, bátran meg is hali­nak. Ezután a proletár internacio­nalizmus tanításának fontossá­gával foglalkozott. S így foly­tatta: — Nap mint nap érkeznek haza azok az emberek, akik az ellenforradalom alatt tevé­kenykedtek. Sajnos, bennünket erről az illetékes szervek nem értesítenek. Ez szomorú dolog. Aláhúzni kívánom azzal, hogy ezeket az embereket már a vo­naton várják virágcsokrokkal, lakásukon dáridókat rendez­nek, ami éppenséggel nem megengedhető dolog. Ismételten kérem az intéző bizottságot és az aktívaérte­kezletet, hogy feltétlen értesít­sék pártszervezeteinket, ha ilyen ellenforradalmi magatar­tást tanúsító egyéneket enged­nek haza. Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Nyers Rezső elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagját a rész­vevők melegen köszöntötték, így kezdte beszédét. Tisztelt elvtársak! Ügy vélem, hogy a megyei párt-intézőbizottság referátu­ma reálisan mérte fel az el­múlt hat hónap politikai és gazdasági mérlegét. Kétségte­len, hogy az elmúlt fél eszten­dő alatt sokat haladtunk előre, pártunk politikai befolyása nö. vekedett. Az elért sikerek a párt szervező munkájának eredményei. Ezután arról beszélt, hogy a a nemzetközi reakciót nem­csak a magyarországi ellenfor­radalom leverésével érte sú­lyos kudarc, de vereséget szenvedtek az imperialisták Egyiptomban is. A nemzetközi kommunista mozgalom kihe­verte az imperialisták egyesült támadása okozta időleges ve­reséget, a kommunista mozga­lom új, nagyszerű kibontako­zás előtt áll. — Teljesen egyetértek a pártértekezlet vonalával, mely erőteljesen hangsúlyozta, hogy erősíteni kell hazánkban a pro­letárdiktatúrát. Az egész or­szágban, így Nógrád megyében is szilárd erő a népi demok­rácia ereje, minden eszközzel azon kell dolgoznunk, hogy még szilárdabbá tegyük. A proletárdiktatúra azt is je­lenti, hogy á párt szervező, agitációs munkáját a pártonkívüli tömegek között is érvényre juttassuk. Elindultunk ezen az úton és jó eredménye­ket értünk el, de szükséges, hogy tovább erősítsük a po­litikai munkát. Aktív szer­vező és felvilágosító mun­kára van szükség a töme­gek között. De elkerülhetetlen és szüksé­ges, hogy a reakciós rétegek felé adminisztratív intézkedé­seket tegyünk. De mindezt megoldani ezekkel az intézke­désekkel nem lehet. Szükséges, hogy a politikai meggyőzés vonalán a segítés, a támogatás érvényesüljön. Nagy vita folyik sok szervezet­ben ' arról, hogy felvegyék-e ezt vagy azt a párttagot, hogy ki lehet és ki nem a párt tag­ja. Ügy gondolom, hogy helyes, ha továbbra is szigorú mércé­vel mérjük: ki érdemes a párt­tagságra és ki nem. Nem kell lazítanunk ezen. Alapvető kö­vetelményeket illetően nem le­hetünk liberálisak. Az a döntő, hogy a párt tagja kommunista világnézetű legyen, ha nem az, nem lehet pártunk tagja, bár­milyen becsületes és érdemes ember is. Magatartásáért ne jutalmazzunk senkit párt­tagsággal. A kommunista vi­lágnézet mellett a pártunk azt az alapvető követelményt állít­ja tagjai elé, hogy egyek le­gyenek az október-novemberi események értékelésében, egy­ségesek az ellenséges erők el­len, hogy együtt építsük szo­cialista gazdaságunkat. Alap­vető kérdésekben mindenkinek ezt kell látnia, és csak az lehet párttag, aki a fentieket elfo­gadja. De még ez sem elég. Kell a kommunista meggyőző­dés. A népi demokráciához való feltétlen hűség, és az, hogy a párttag aktív, tevékeny mun­kát végezzen valamelyik alap­szervezetben. Lenin Martovval szembeni vitájában hangsú­lyozta, hogy a párt tagjának feltétlen részt kell vennie va­lamelyik alapszervezet mun­kájában. Ezt nekünk is meg kell követelni, Sok vita folyik pártszerveze­teinkben az értelmiségről. És itt is foglalkoztak ezzel a kér­déssel. Természetes dolog, hogy az értelmiséget nekünk meg kell nyernünk a szocializ­mus ügyének. Több mint 300 ezer párttagunk van, de be kell látnunk, hogy ez nem elegendő a szocia­lizmus felépítéséhez. A legszélesebb dolgozó réte­gek megnyerésére, így az értelmiség megnyerésére is szükség van. Elvi alapon meg kell magyarázni cél­kitűzéseinket, és meg kell értetnünk az értelmiségiek­kel az elkövetett hibákat, azt, hogy azok nem a népi demokratikus államrend- ből következnek, idegenek attól. Ezen a téren további aktív politikai, felvilágosító munká­ra van szükség. Az értelmisé­get a népi demokrácia mellé fogjuk felsorakoztatni. Volt olyan nézet is, amely az értelmiségnek szánta az or­szágban a vezető szerepet. Ez­zel természetesen nem értünk egyet; rendkívül káros ezen a téren is Nagy Imre és Loson- czi Géza csoportjának tevé­kenysége. Az értelmiség bevo­nása a nemzet nagy munkájá­ba egyre sürgetőbb feladat számunkra. Azt hiszem, nagy tanúságot jelent az itteni hozzászólások alapján is az, hogy az utóbbi időben, miután az ellenség szá­mára kilátástalan, hogy fegyve­res erővel vegyen részt a népi rend ellen, taktikát változta­tott. Igyekeznek bejutni a párt. ba, és a párton belül viszályt szítani a kommunisták között intrikával, rágalmakkal. Azt hiszem, rendkívül nagy szük­ség van kommunisták között a legszilárdabb egységre, hogy soha többé ne sikerüljön szem­beállítani a kommunistát, a kommunistával. Ezután gazdasági téren el­ért sikereinkkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság már megtárgyalta és hamarosan az országgyűlés elé terjeszti az ez évre szóló nép- gazdasági tervet. Foglalkozott a tervben kitűzött feladatokkal és azzal, hogy a szocialista or­szágok segítségével meg tu­dunk birkózni a gazdasági ne­hézségeinkkel, habár ez évben nemzeti jövedelmünk a múlt évihez viszonyítva tízmilliárd forinttal csökken. A feladat . megoldása nem kis gondot je­lent, mert a fogyasztás az októ- I bér előttihez képest nem csök­kent, hanem emelkedett. Az eb. bői adódó problémák rendkívül súlyos helyzetet teremtettek volna, ha a szocialista orszá­gok nem sietnek segítségünkre. A problémák megoldásához el­kerülhetetlen, hogy a gyárak­ban és üzemekben úgy dolgoz­zunk, hogy az év végéig eze­ket az alapvető feszültségeket (a termelés és a fogyasztás fe­szültségét) feloldjuk, hogy a jövő évre már ne legyen szük­ségünk hasonló arányú külföl­di segítségre. Nagy gondot kell fordíta­nunk a gazdaságos termelésre. Egy pillanatig sem vehetjük le erről tekintetünket. Felada­tunk, hogy ez év második felé­ben a termelékenység és a gaz­daságosság elérje az október előtti színvonalat. - Azt hiszem, minden munkás megérti ennek a jelentőségét, azt, hogy vala­mennyiünket érintő célkitűzés ez. A külföldi segítség kérdésé­vel kapcsolatban feltétlen szól. nőm kell — folytatta Nyers elvtárs — a Szovjetunióhoz fű­ződő gazdasági kapcsolataink­ról. Az ellenség gyalázatos rá­galommal illette ezt a kap­csolatot, azt állította, hogy a Szovjetunió kizsákmá­nyolja Magyarországot, hogy kevesebbet fizet áru­inkért a világpiaci árnál. Mi ezt a kérdést megvizsgál­tuk és megállapítottuk, hogy a Szovjetunió nem kevesebbet, hanem többet fizet számunkra. Ha mi a nemzetközi kereske­delemben szokásos árat kér­nénk a Szovjetuniótól, es szá­munkra 120 millió forinttal ke­vesebb bevételt jelentene. Ezért kértük a Szovjetuniót, hogy még ebben az évben a régi gazdasági kapcsolatok sze­rint fizessen. A mezőgazdaság kérdéséről szólva elmondotta, hogy a kor­mány mindent megtesz a me­zőgazdaság fejlődése érdeké­ben, azért, hogy az ipar nyers­anyagellátása. valamint a vá­rosi lakosság élelmiszerrel való ellátása zavartalan legyen. Vé­gezetül annak a véleménynek adott kifejezést, hogy meg fo­gunk birkózni feladatainkkal, és ennek a szocialista országok támogatása mellett alapvető feltétele, hogy pártunkban megvan az az erő és képesség, hogy problémáinkon úrrá le­gyünk! Kovács János, a Kisterenyei Állami Gazdaság MSZMP-el- nüke. Hozzászólásában a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulásával foglalko­zott. Sulyok Kálmán, Nagybátonyi Szolgáltató. “ Javasolja, hogy a pártérte­kezlet küldjön a Központi Bi­zottsághoz : dísztáviratot. A pártértekezlet egyhangúlag el­fogadta javaslatát. Pothornyik József, trösztigazgató, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Bevezetőben az ellenforrada­lom ténykedésével, az ellenfor­radalom okozta kárral foglalko­zott. Éberségre, osztályharcos hozzáállásra hívta fel a oártér­te kéziét figyelmét, majd így folytatta: A pártról és a párt nevéről: 1918-ban alakult meg a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja a Visegrádi utcában. Ennek történelmi jelentősége volt. Alig élt egypár hónapig, Illega.- litásba kellett vonulnia. Ez a párt is a nép érdekeit szolgál­ta. Ma is olyan a párt, de még­sem egyezik az én vélemé­nyemmel, hogy olyan, mintha mi valamit el akarnánk takar­ni az MSZMP nevével. Mint­ha mi nem is kommunisták volnánk. Véleményem szerint nincs sem módja, sem ideje a konspírálásra. Legyen a párt neve újra Magyar Kommunis­ta Párt. Ezután a bányászati munka fontosságát méltatta, s rámuta­tott arra, hogy szénbányáink méltánytalan helyzetben voltak a bérezésnél. Ezt a helyzetet felismerte a munkás-paraszt forradalmi kormány. Majd így folytatta: — Mi volt a magyar forra­dalmi munkás-paraszt^ kor­mány első feladata: December 1-én kiadta a rendeletet a da­rabbér-rendszer bevezetésére. A bányászoknak 30 százalékos földalatti pótlékot biztosított. Mi nem kérünk többet a bá­nyászoknak, csak annyit, amennyit megkap a vasas, az ipari munkás, plusz a 30 szá­zalékos földalatti pótlékot. Ezután a bányászok fokozott megbecsüléséről beszélt. Majd kihangsúlyozta, hogy az anyag­takarékosság terén még nagy problémák vannak. A jövőben anyagilag és ösztönző módon kell ezzel foglalkozni, hogy le­gyen érdekelve az illető bá­nyász az anyagtakarékosság­ban. A munkaverseny-moz- galmat is fel kell karolni. A legjobb elvtársakat, akik á munkaversenyben kitűnnek, jutalomüdülésben fogják ré szesiteni. Majd hozzászólását. így fe­jezte be: Nekünk, kommunistáknak kötelességünk, hosy a jövőben még harcosabb, lendületesebb munkát végezzünk, hogy ezen keresztül is a szocializmust mi­nél előbb felépíthessük. Me­rem állítani azt, ha a párt ál­tal kitűzött feladatokat becsü­letesen elvégezzük, akkor a m unokáink nem fogják azt az életet élni, amit mi éltünk. Is­mételten arra kérem az érte­kezlet részvevőit, hogy min­denki becsületesen, párttaghoz méltóan végezze munkáját hogy szocialista országunka felépíthessük. Szabó István, a Nógrád megyei ügyészség vezetője Engedjék meg, hogy néhány 1 szóval én is hozzájáruljak a pártértekezlet munkájához. Szeretnék felszólalásomban ki­térni a társadalmi tulajdon vé­delmére, és a törvényesség kérdésére. A nyugati országokban so­kan bíráltak bennünket, és azt mondják, hogy mi megsér­tettük a törvényességet. Ho­gyan is néz ki ez a kérdés? Akik a nyugati országokban a törvénysértésekről beszélnek, szeretik elhallgatni, hogy nálunk az ellenforradalom becsületes kommunistákat felakasztott, egyszerűen meggyilkolt. Én ennek Mis­kolcon szemtanúja voltam. Azt is szeretik elhallgatni, hogy az ellenforradalom meg akarta dönteni nálunk a népi demokráciát. Ezt elhallgatják, csak arról be­szélnek, hpgy törvénysértést követtünk el. Fáj nekik, hogy a mi karhatalmistáink, rend­őreink, ha őket valaki megtá­madja, vagy a becsületes dol­gozó emberre támadnak, azt visszaütik. Azt ezek az urak nem tartják törvénysértésnek, hogy az ő ügynökeik, még de­cember 10-én. Miskolcon, gép­puskával lőttek a békés embe­rekre, a szovjet hadsereg tag­jaira? Miért törvénysértés az, amikor mi nem engedjük, a népellenes emberek külön­böző dolgokat cselekedjenek? Mi igazunk tudatában cselek­szünk. Van egy törvényünk, amely előírja, ha minket bán­radalmi kormány rendelkezé­seit be kell tartani. Az ügyész­ség ebben a munkában a leg­jobb tudása mellett fog közre­működni, és ha a párt, a dol­gozó nép támogatja, akkor fel­adatát sikeresen tudja meg­valósítani. Tőzsér Gyula, vájár, Kazári bányatelep Tőzsér elvtárs felszólalásá­ban elmondotta, hogy teljes egészében egyetért az intéző bizottság beszámolójával, és ki­jelentette, hogy bízik ebben az intéző bizottságban, mert ezek az ellenforradalom legnagyobb dúlásának idején is vezették a pártot és támogatást adtak. El­mondta többek között, hogy a jelenlegi vezetők a legnehe­zebb időkben felkeresték a ka. zári kommunistákat, és ott gyűlést tartottak. Majd ezután bírálta a mun­kástanács tevékenységét és fel­vetette a munkástanácsok megszüntetésének gondolatát. Felhívta a pártértekezlet fi­gyelmét, hogy nagyon sok eset­ben az ellenforradalmárokkal szemben engedékenység mu­tatkozik, és kérte, hogy az el­lenforradalmárokkal szemben a legkeményebben kell eljárni* Adorján Gyula, a rendőrkapitányság megyei vezetője Felszólalásában a rendőrség tevékenységével foglalkozott. Elmondotta, hogy a rendőrség soraiban is voltak személyek, akik elárulták a pártot, a nép­hatalmat. Azonban mint ahogy a társadalmi élet más terüle­tén, úgy a rendőrség vonalán is akadtak kommunisták, akik a harcot nem adták fel, a párt segítségével és útmutatásával ezek az elvtársak sikeres har­cot folytattak az ellenforrada­lom felszámolásában. A továb­biakban a rendőrség eddigi konkrét eredményeivel foglal­kozott balassagyarmati, pásztói ellenforradalmárok, a Sartóris- és Lénárth-csoport felgöngyö­lítésével és elfogatásival, a megyei ellenforradalmárok képviselőit juttatták az igaz­ságszolgáltatás elé. A dolgozók segítségét és támogatását ké­rik a továbbiakban, mert enél- kül sikeresen nem tudnak har­colni, az osztályellenséggel szemben. Jakab Sándor elvtárs zár­szavával ért véget az első na­pirendi pont. A második napirendi pont a megyei küldöttek megválasztá­sa az országos pártértekezlet­re. A megyei pártértekezlet a következő elvtársakat fo­gadta el: Nyers Rezső, a Központi Bi­zottság tagja, Pothornyik József, a Köz­ponti Bizottság tagja, Andó István, az St-i városi intéző bizottság elnöke. Bemáth Rezső, a St-i járási intéző bizottság elnöke, Bodnár József, a szécsényi járási intéző bizottság elnöke. Cser Gyula, a megyei tanács . elnöke, Cs. Nagy László, az Ujrna- jori Kísérleti Gazdaság ku­tatója, Gergely Dénes, tűzhelygyár! alapszervi elnök, Jakab Sándor, a megyei in­téző bizottság elnöke, Hegedűs László, a KISZ Nógrád megyei titkára, Kovács József né héziasz­szony, a nőbizottság tagja, Rezsnyáik András tsz-elnök, Somostkői Lajos Árpád, csa­patvezető vájár, Vajó István, a balassagyar­mati városi intéző bizottság elnöke^ tanak, jogunkban van azt visz- szaadni, s ebben bármennyire is szeretnék rámksütni, nin­csen semmi törvénysértés. Mindezek mellett azonban nekünk a törvényességet való ban be kell tartani, meg kel valósítani, mert' megvannak törvényes eszközeink ahhoz hogy az osztályellenségge szemben eljárhassunk. Nincs arra szükségünk, hogy az utcán ítélkezzünk emberek fölött, kommunisták ezt nem teszik Ha ilyen előfordul, azt mi nem tesszük, ezt az ellenségein; akarják a kommunistákra rá fogni. A társadalmi tulajdonna kapcsolatban már itt sok szó esett. Többek között az Acél árugyárból elmondották,. 1 fegyelmi eljárást indította! olyan személyek ellen, akik az ellenforradalom idején sű lyos anyagi károkat okoztak népgazdaságnak. Ezeket az em bereket csupán fegyelmi el vitték és elbocsátották. De a acélgyári elvtársaknak má nem jutott eszükbe, hogy kár térítésre kötelezték volna eze két a személyeket. Vagy il van egy másik példa, ami Pothornyik elvtárs mondot hogy az ellenforradalom szénbányászatnak húszmillió forintos kárt okozott. Megva a törvényünk rá, hogy az ellen forradalmistákkal ezt a kár meg kell téríttetni. A törvén előírja, hogy aki kárt Okozot annál vagyoni elkobzást lehe eszközölni. Ezen az úton ke nekünk járni, valóban, a for­A margittárói és az üveggyári fiatalok életéből Nem egy KISZ-szervezétnek okoz problémát az anyagi jö­vedelem, annak biztosítása, logy a legjobbak például in­gyenes kirándulásban része­süljenek. Ezidéig ez volt a probléma Margittárón is, ma azonban megszűnt; Hogy ho­gyan? A KISZ-titkár kezdeménye­zésére május 19-én vasárnap a fiatalok a VII. Margit lejt- aknában termelő műszakra gyűltek össze huszonhármán. Tizenhét fiatal lett szénmun­kahelyre telepítve, míg a töb­bi a szállításnál dolgozott, mégpedig nem akárhogy. Szabados István és Tóth Jó­zsef 10 csillét rakott meg. A párt- és UB-elnök is kitett ma­gáért. Torják Gyula aknász és Bonivált János 50 mázsás fejteljesítményt ért el. Ba­logh Vilmos, Réti József, Réti György 15 csillét rakott. Med- vesi István üzemvezető. Len­gyel István körletvezető és Debnár József elővájáson egy métert haladtak előre és 11 csille szenet küldtek a felszín­re. A szállítók is kitettek ma­gukért. A jó munka eredmé­nye 7,3 vagon szén! Ezzel a szénnel a népgazdaság, míg az érte járó 1700 forinttal pedig a margittárói KISZ-íiatalok gazdagodtak. Üdvözöljük e jó kezdemé­nyezést, s reméljük hamarosan más üzemben is lesznek köve­tőik. A Salgótarjáni Üveggyárban a VI-os kádnál dolgozik Gör- bicz László négy fős KlSZ-bri- gádja. Kölnisüvegeket készít a fiatal brigád, ahol igen szép eredményeket érnek el. Az el­múlt évi 8—12 százalékos se- lejtjüket 2—3 százalékra csök­kentették. Teljesítményük is szépen emelkedett és a borí­tékba is több került. Mig 1956 szeptemberében 1500 forintot kerestek, addig most április­ban már 2400, forint a havi ke­resetük. A festődében dolgozik Ma­rosvölgyi János hét fős KISZ- brigádja. Az ő kezük alól ke­rülnek ki a szép, ízléses üveg- í áruk, nem egyszer tengeren túlra. A brigád most egész évJ re vállalást tett, ami nem ma« radt tettek nélkül; így pél­dául 10 nap alatt egy napra elegendő festékmennyiséget ta­karítanak meg. Selejtszázalék kuk 10 százalékról 2 száza­lékra csökkent; Uj színfolt a gyár életében a csiszoló tanműhely. Valenta György bácsi felügyeletével ilt tanulnak a jövő szakmunká­sai. Különösen szép eredmény« ről tanúskodik Talik József munkája. Az elsőévesek sem maradnak el. Itt az egyik leg« jobb Csurgai Lászlói <■» ^ -*> Befejezték a kányási bánya nagy víztelenítő hálózatának és berendelésének építését A nógrádi szénmedencébea befejezték a kányási bánya« üzem víztelenítő berendezései« nek felszerelését. Két évig tartó munkával új vízgyűjtő hálózatot építettek ki, amely a bánya legmélyebb pontján két 600—600 köbméter vizet befo­gadó zsompba torkolik. Ezek még nagyarányú vízbetörés esetén is csak négy óra után telnek meg, ami nemcsak a dolgozók biztonságos eltávozá» sát, hanem az értékes gépek megmentését is lehetővé teszi; A víz eltávolítására új szi­vattyútelepeket készítettek, amelyekkel a számítások sze* rint előfordulható 10 000 he­lyett percenként 20 000 liter vizet is a felszínre tudnak nyomni a 330 méter mély bá­nyából. A mintegy ötmillió forintba kerülő beruházásnak a dolgozók biztonságos munka- körülményeinek megteremté­sén kívül az a nagy előnye, hogy most már megkezdhetik a bánya nagyarányú fejleszté­sét is*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom