Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-29 / 42. szám

1957. MÁJUS 29. 4 NÓGRÁDI Népújság III. Töwnegsservezeti* úllanuhaiultni és egyéb munkákról Az ellenforradalmi támadás nem kímélte a tömegszerveze­teket, rendőri, igazságügyi szerveinket sem. Támadást indítottak a szakszervezetek, az ifjú­sági szervezetek, becsüle­tes tanácselnököket, vég­rehajtó bizottsági titkáro­kat távolítottak el helyük­ről. A szakszervezetek üzemi szervei közül 12-öt feloszlattak, 83 tanácsel­nököt, 43 tanácstitkárt vál­tottak le törvényellenesen. Az ellenforradalom azon­ban nemcsak szervezeti tá­madást indított a tömegszer­vezetek ellen, hanem politi­kailag is támadta, s igyekezett a tömegszervezeteket, állam­hatalmi szervek soraiban esz­mei zűr-zavart előidézni. Rész­ben a szakszervezetek köz­ponti szervei hibájából is a szakszervezetek vezetésében az ellenforradalom alatt és még az ellenforradalom fegy­veres leverése után is nagy teret kapott az úgynevezett független szabad szakszerve­zetnek a hangoztatása, a sztrájkjog fenntartása stb. Ezen túl a szakszervezetek megye vezetése engedett an­nak az ellenforradalmi nyo­másnak is, hogy november vé­gén felhívásába a kormánytól kért magyarázatot a deportá­lásokra; Az ifjúság szervezésénél a fordulat éve előtti időkhöz ha­sonlóan rétegszervezeteket ál­lítottak fel. Meg akarták sem­misíteni a gyermekek leiké­vel annyira összenőtt úttörő szervezetet. A fegyveres tes­tület péhány tagja az ellen­forradalom után is hangot adott az úgynevezett semleges rendőrség hamis nézetének; A párt ebben az időben nem tudott kellő figyelmet for­dítani a tömegszervezetek működésére Azonban miután a párt sorait sikerült ren­dezni. miután megindult a termelés, akkor már a tömeg­szervezetekre. is több figyel­met fordítottunk. A párt fel­lépése, a kérdések elvi tisz­tázása választó víz volt a szakszervezetek, államhatalmi, szerveink munkájának. A me­gyei szervezetek vezetésében megalakítottuk az MSZMP csoportokat, politikai tájékoz­tatót adtunk a szervek veze­tőinek. segítettünk a változott körülmények között folyó tö­megszervezeti munka kialakí­tásában. A párt segítségének meg volt a hatása, amit meggyor­sított a SZOT X. teljes ülésén hozott határozat feldolgozása. Az eszmei tisztánlátás után a szakszervezetek hű se­gítői lettek a pártnak, a termelés beindításáért, az élet normalizálásáért foly­tatott munkában. Jelenleg a szakszervezetek és más egyéb szervek _ eleget tesznek a rájuk háruló fel­adatoknak. Naponta javuló munkájukkal egyre nagyobb elismerést érdemelnek ki a tömegszervezetekben tömö­rült párttagság részéről is, A KISZ-ről Kedves elvtársak! 1957. március 21-én bontott zászlót megyénkben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A fiatalság, de a felnőt­tek is örömmel fogadták a központi bizottságnak az ifjú­ságról hozott határozatát. Az üzemekben gyorsan meg­alakultak a KISZ-szervezetek, tömörítették magukba azokat a fiatalokat, akik az ellenfor­radalom idején sem távolodtak él a párttól. A Kommunista Ifjúsági Szövetségbe tömörült fiata­lok megalakulásuktól kezd­ve eredményes munkát fejtettek ki a többtermelés, a szocialista munkaverseny felélesztése érdekében. Jelenleg a megyében a KISZ- nek 86, alapszervezete van, 2788 taggal. A fejlődés gyor­sabb is lehetne, hiszen a2 érdeklődés a fiatalok részéről megvan. A KISZ-szervezetek alakítása, működésük hiányos­ságának oka elsősorban abban keresendő, hogy a pártszerve­zetek az eltelt időben eléggé el voltak foglalva saját ügyük­kel. Emiatt van aztán az is, hogy a fiatalsággal való törő­dés nem lett társadalmi ügy, hogy az ifjúság nevelését kü­lönböző helyeken dolgozó ve­zetőink nem tekintik szív­ügyüknek, ebben kimondottan KISZ-feladatot látnak. A KISZ-szervezetek lassú fejlő­dését gátolják olyan tényezők is, amelyek részben a fiata­loknál, részben a felnőtteknél megtalálható. Több helyen van olyan gyakorlat, hogy a KISZ-be való felvételnél majdnem olyan szigorú mértéket ál­lítanak fel, mint a pártba való átigazolásnál. Elhangzanak olyan vélemények is, hogy a KISZ-nek csak a fiatalok legjobbjait kell ma­gába tömöríteni és nem akar­nak azokkal a fiatalokkal fog­lalkozni, a KISZ-be felvenni, akiknek ugyan különösebb bűnük nem volt, csak a poli­tikai vagy a társadalmi ügyek­kel szemben közömbösek. A KISZ-szervezeteknek ezekkel a nézetekkel szemben feltétlen fel kell venni a harcot. A leg­főbb feladata az, hogy a KISZ átfogja a magyar fiatalság zömét, nevelje hazaszeretetre, más népek megbecsülésére és felsorakoztassa az ifjúság minden részét a szocializmus építésére. E feladatát viszont csak abban az esetben tudja ellátni, ha a KISZ-szervezetek már most kiirtják a gyakor­latból azt a hamis nézetet, amit egy-két helyen kifejeztek, hogy a KISZ politikamentes szerv legyen. Ennek a nézet­nek nem szabad teret engedni a KISZ-en belül, mert ez az egész KISZ-szervezet rossz irányba való fejlődését hoz­hatja. Pártszervezeteink tart­sák kötelességüknek, hogy az eddiginél sokkal behatóbban, hozzáértőbben segítsék a KISZ munkáját, hogy megyénkben is minél nagyobb számban át­fogja a fiatalokat. Elsősorban a pártszerveze­teknek, de minden más szerv­nek le kell vonni októberből azt a tanulságot is, hogy az ifjúságot meg lehet fertőzni, hogy az ifjúságot sokszor fia­talos gondolkodása miatt bű­nös dolgokra is fel lehet hasz­nálni. Jellemző erre legjobban a Gépipari Technikum esete. Az ott tanuló diákok 98 szá­zaléka munkás-paraszt szülők gyermeke és októberben, no­vemberben e diákok túl tettek sok szerven. Nyilván ezekért felelős az ottani nevelőtestület is, de felelősek vagyunk ezért mindnyájan. Elhanyagoltuk az ifjúságot, nem vittük magunk­kal úgy, mint lgl9-ben, az illegalitásban, amikor az ifjú­ság ott volt a tőkés rend, a fasizmus elleni harcnál. Ne­künk nagyon meg kell szív­lelnünk Makarenko szavait: „Gyermékeink a mi bol­dogságunk. A helyes ne­velés a mi boldog öregsé­günket jelenti. A rossz nevelés a mi leendő bána­tunk, könny hullatásunk, a mi vétkünk más embe­rekkel szemben, hazánk ellen.“ Éppen ezért az ifjúsággal törődjünk többet. Elsősorban idős párttagjainkat, kommu­nista pedagógusainkat, a szü­lőket kérjük, hogy az eddigi­nél többet foglalkozzanak az ifjúság nevelésével. Neveljük őket hazaszeretetre, más népek megbecsülésére, munkára, a szocializmus építésére. Éppen ezért javasoljuk a pártértekez- leinek, adja pártmegbizatás- ként a KISZ megyei szervező tének. hogy járjanak élen a gazdaságos termelés megvaló­sításában. Legyenek élharco­sai a terv teljesítésének, az olcsóbb, termelékenyebb minő­ségi munkának; A szakszervezetekről A szakszervezetek a koráb­ban tapasztalható eszmei hibák után a párt segítségével talpra álltak. Az ellenforradalom ál­tal okozott taglétszám-csök­kenés nagyrészét megszüntet­ték, mert amíg a szakszerve­zetekben 1956 októberében az összdolgozök 85 százaléka tö­mörült, jelenleg ez 77 száza­lékot tesz ki. Áz igazság ked­véért viszont azt is meg keli mondani, amit több üzemben a munkások is kifejeztek, hogy a szakszervezetek több helyen elmaradnak az élet követel­ményeitől. Ha csak a munka­verseny. vagy a teljesítmény­bérezés példáját vesszük, saj­nos mindkét esetben meg kell állapítani, hogy a munkások a kérdések gyakorlati végre­hajtásában előbbre vannak, nemegyszer haladóbb állás­pontot képviselnek, mint a szakszervezeti vezetők. Itt az idő, hogy a szakszervezetek teljes mellel kiálljanak a munkaverseny mellett, a telje­sítménybérezés mellett és en­nek érdekében sorakoztassák fel erejüket. A tanácsokról Tanácsszerveink munkája állandóan javul. Úgy a me­gyei. mint a járási és községi tanácsok ma már több olyan kérdést hajtanak végre önál­lóan, amit azelőtt pártszer­vezetek végeztek, vagy csak a pártszervezet unszolására lát-, tak el. Ezzel a mj tanácsszer- veink nagy terhet vettek le a párt válláról Javuló munká­jukat mutatja az a tény is, hogy a tariáes vezetése alá tartozó vállalatok gazdasági szempontból hónapról hó­napra javulnak. Többet fog­lalkoznak a mezőgazdaság, a kereskedelem helyzetével is. Túlnyomó többségében tanács­szerveinknek sikerült megol­dani a személyi kérdéseket, amivel megteremtették a jó munka feltételeit. A jövőben a tanácsszer­veinknek az eddigieknél na­gyobb súlyt kell fektetni az állandó bizottságok működteté­sére. El kell érni, hogy az ál­landó bizottságok legyenek a különböző szakágak vezetői, hogy gyakoroljanak ellenőr­zést az osztály munkájára. Több figyelmet kell szen­telni a tanácsülések elő­készítésére, napirendi pontjainak jó megvá­lasztására, hogy a tanács­ülések vitassák meg a fa­lat érintő tanácsi felada­tokat. Rendszeressé kell tenni a ta­nácstagok fogadó óráit és be­számolóinak megtartását. El­sősorban a megyei és salgótar­jáni városi tanácsra vonatko­zik, hogy behatóbban kell fog­lalkozni a megye -egészségügyi és szociális dolgaival, kórházi ellátással, a köztisztasággal, a vezetése alatt álló vállalatok gazdaságos termelésével. Mindezt sikeresen viszont csak akkor tudják végrehaj­tani, ha felélesztik a taná­csokban működő MSZMP munkáját, ha kérik a tanács­nál levő hivatali pártszerve­zetek segítségét. A fegyveres testületről A fegyveres testületnél, munkájának értékelésénél az egyszerű beosztottak viselke­dését el kell választani né­hány, az ellenforradalomban lepaktált vezető magatartásá­tól. A közlegénység helytál­lóit volna az októberi ellen­forradalmi események alatt is, ha erős. helytálló a felső vezetés. Miután a fegyveres testület­re a pártszervezet több figyel­met fordított, megerősítette azokat a megbízható, helytállt elvtársakkal, a munkafegyelem állandóan javult. Az ellenfor­radalom felgöngyölítése köz­ben több nagy ügyet sikere­sen felszámoltak. A nyomozói, bűnüldözői munka egyre ered­ményesebb és ha a fegyveres testületünkben dolgozó kom­munisták mindent elkövetnek a forradalmi fegyelem be­tartására, akkor további si­kereket érhetnek el az ellen­forradalmi elemek felkutatá­sában, a társadalmi tulajdon fokozott védelmében, a köz- biztonság további megszilárdí­tásában. A forradalmi fegye­lem betartása vonatkozik a nemrégiben felállított mun­kásőrségre is. Megyénk dolgo­zói is — mint az országban mindenütt — örömmel üdvö­zölték a kormánynak, a mun­kások felfegyverzésére vo­natkozó határozatát. Eddig a munkásőrség becsülettel helyt- áillt a rábízott feladatoknak, és azon kell lenni, hogy a kezdeti lendület ne hagyjon alább és rendszeres kiképzé­sekkel. a munkásőrség sorai­nak tisztaságának megőrzésé­vel tegyük még erősebbé. Az élet konszolidálását se­gíti az igazságügyi szerveink javuló munkája is. A korábbi hibákat az ügyészi és bírói szerveink elkerülik. ítélkezé­sükben egyre jobban érvénye­sül az osztályharc szem előtt tartása. A szocialista törvényesség betartásával segítsék az ellen- forradalom megsemmisíté­sét. a társadalmi tulajdon megvédését. Az e téren levő feladataink: 1. Javítani kell a tömeg­szervezetek, s más állami szer­vek pártirányításán. Minden tömegszervezetben meg kell alakítani az MSZMP-csopor- tokat és az ott dolgozó kom­munisták megbízásán keresz­tül felsorakoztatni e szerve­ket a ránk váró feladatok megvalósításában. Nyomaté­kosan hangsúlyozni kell, hogy a tömegszervezetekben és más helyen dolgozó kommu­nisták a párthatározatok vég­rehajtására kövessenek el mindent, elvi képzettségüknél, tapasztalatuknál fogva, poli­tikailag irányítsák az ott fo­lyó munkát. 2. A tömegszervezetek javu­ló munkájukkal érjék el, hogy legyenek a munkáshatalom szilárd bástyái. Maradéktala­nul hajtsák végre a párt- és kormányhatározatokat. Tag­létszámunk emelésével, bizal­mi hálózat kiépítésével, ta­nácstagok mozgósításával szé­lesítsék a tömegkapcsolatokat, minél több embert sorakoztas­sanak fel a pórt és a kormány által kitűzött feladatok vég­rehajtására. 3. A Hazafias Népfront leg­főbb feladata, hogy folytassa a mozgalom újjáélesztéséért irá­nyuló munkáját, megoldja a szükséges szervezeti kérdé­seket, s felsorakoztassa a me­gyénk becsületes dolgozóit az ellenforradalma károk helyre­állítására, a szocialista építés nagy munkájára. Érjen el for­dulatot a megyei képviselők aktivizálásában, a képviselői fogadóórák, "beszámolók meg­tartásában. 4. A magyar nők megyei szervezetének feladata, hogy „segítse a párt és a kormány politikájának érvényre jutá­sát a nők között — ugyanak­kor kísérje figyelemmel a csa­lád, a gyermek, az anya és a női jogvédelem aktuális prob­lémáit, nyújtson segítséget megoldásukhoz. Célkitűzései fejezzék ki a nők legszéle­sebb rétegeinek érdekeit és vonja be őket a szocializmus építésébe“; IV. Gasiiasági és kulturtílis életünkről Az ipar mégis emelkedés tapasztalható; Az október 23-án kezdődött ellenforradalom az országban, mintegy 20 milliárd forintnyi kárt okozott. A megyében kb. 200 millió forintra tehető az az összeg, amely a termelés kieséséből, termelő berendezé­sek pusztulásából, épületká­rokból, erdőírtásokból kelet­keztek. Az ellenforradalom azonban ennél jóval jelentő­sebb kárt okozott a munkafe­gyelem lazulásával, az anya­gok pazarlásával, a nemtörő­dömséggel, a felelőtlenséggel és így tovább. A fegyveres el­lenforradalom leverése után a legfőbb feladat a termelés megindítása volt. Miután a pártnak sikerült az öntudato- sabb munkásokkal karöltve az esztelen politikai sztrájkot megszüntetni, a termelést megindítani, az élet egyre ja­vult. Napról napra emelkedett a termelés. A sikerekben a legna­gyobb érdem a bányászoké, akik minden várakozást felülmúlva, rövid idő alatt olyan mennyiségű szenet küldtek felszínre, amely a baráti államok segítsége mellett biztosította az inf­láció megakadályozását, a nagyszámú munkanélküli­ség elkerülését. Ebből megyénk bányászai is derekasan kivették részüket és osztályhűségükről tettek tanú­ságot. Á január első napjainak 514 vagonos napi termelését jóval 1000 vagon fölé emeltük. A mizserfai,' kazári, a kányási bányászok 1957 első negyed­évben már túlszárnyalták az 1956. év hasonló időszakának termelését. Gyárüzemek közül elsőnek a Salgótarjáni Tűz­helygyár ért el jó eredménye­ket, de márciustól a Salgótar­jáni Üveggyár, Acélárugyár, a Romhányi Cserépkályhagyár is nyomába szegődött. A taná­csi vállalatok, a kisipari ter­melőszövetkezetek kezdettől fogva jó ütemben végezték a termelést. Az elért eredményekben a munkások öntudata mellett látni kell a kormánynak azo­kat az intézkedéseit is, ame­lyeket bérügyi vagy szociális kérdésekben hozott. Ezentúl az elért eredményekben nagy ré­sze van a mozgalmi szervek, elsősorban a párt és a kom­munisták munkájának. Most, hogy fél évvel az el­lenforradalom után megvizs­gáljuk a termelést, meg kell mondani, hogy a vártnál gyor­sabban sikerült a gazdasági kérdéselcet megoldani. A no- vemberi, decemberi igen ala­csony termelési szinttel szem­ben bányáink, üzemeink közül már sok elérte, vagy túlhalad­ta az október előtti termelést, s még több megközelítette azt. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogv úgy az önköltség, mint a termelékenység terüle­tén javuló helyzet van. A szén­bányászaiban például a janu­ári 212 forintos tonnánkénti önköltséget áprilisra 179 fo­rintra csökkentettük. Üze­meink közül március előtt csak a Tűzhelygyár volt nye­reséges vállalat, márciusra már — a fizikai és műszaki dolgozók jó munkája követ­keztében — az Acélgyár, a? Erőmű, az ÉMÁSZ is nyere séggel zárt. A termelékeny­ség is javult, A szénbányászatban a szakmányos összteljesít­mény januárhoz képest majdnem megháromszoro­zódott. Más üzemekben — mint az Acélgyár, Üveg­gyár, Tűzhelygyárban az egy főre, egy napra eső tel­jesítmény túlhaladta az el­múlt év azonos időszaká­nak eredményeit. [gaz, hogy gyorsan talpra áll­tunk, de az elért sikerek mel­lett azonban látni kell azt is. hogy nemzetgazdaságunk bizo­nyos ellentmondásokkal küzd. Gazdasági téren nincs minden rendben. Ennek a magyaráza­tát elsősorban a múltbani hi­bákban kell keresni, amikor a hadsereg túlzott fejlesztése, erőnket meghaladó nehézipari beruházások miatt már októ­ber előtt is nemzetgazdasa­gunk komoly nehézségekkel küzdött. Növelte ezt a feszült­séget az Is, hogy elhanyagol­tuk a mezőgazdasági beruházá­sokat. A mezőgazdaság egy év­ben sem kapta meg az előírt beruházási összeget, ami a mezőgazdasági termelés csök­kenéséhez és egyéb hibákhoz vezetett. Mindezeket a külföl­di kölcsönök felvételével kí­vántuk egyensúlyozni és ép­pen ebből kifolyólag külkeres­kedelmünk 1956 októberében elég nehéz helyzetben volt. Te­tézi e nehézséget a már emlí­tett ellenforradalom által oko­zott kár. Ennek ellenére október után a kormány jelentős bérrendezést esz­közölt és a reálbér 14 szá­zalékos emelése következ­tében jobban élünk. A helyzet úgy áll, hogy a drága termelés ellenére emeltük az életszínvonalat. Nemzetgazda­ságunkban előállott feszültsé­get csak abbán az esetben tud­juk megszüntetni, ha felsora­koztatjuk a hibák kijavítására a dolgozók széles tömegeit, ha megértetjük, hogy az eddig el­ért eredményeinket megtarta­ni, majd továbbfejleszteni csak abban az esetben lehet, ha népgazdaságunknak e nehéz­ségeit sikeresen felszámoljuk. Nem lehet azt a körülményt mindaddig folytatni, hogy drá­gán termelünk és olcsón adunk el árukat. Éppen ez a helyzel tette szükségessé a kormány­nak azokat az árintézkedéseit, amelyek az árualap növelésé­re vonatkoznak. A kormány nem ezen az úton kíván járni és éppen ezért kell nekünk so­rainkat rendezve, minden erőt a politikai sikerek mellett a gazdasági sikerek elérésére felsorakoztatni. Erre vonatko­zó intézkedéseket az 1957. éri terv tartalmazza. Nekünk mini az iparban elég jelentős helyei elfoglaló megyének meg van­nak az ezzel kapcsolatos sajá­tos feladataink. Ezek közül elsősorban kell megemlíteni, hogy mind a bányák, mind az egyéb üzemeknek leg­fontosabb feladata a gaz­daságos termelés megva­lósítása. Ma még nem egy helyen tapasztalható, hogy bár javul az önköltség, mégis még kü­lönböző okok miatt mindig elég magas. A Salgótarjáni Tűzhelygyár, amely most már hosszú idő óta nyereséges vál­lalat és figyelmük jó részét a selejt csökkentésére fordítják, Am>g márciusbein 6.8 volt a selejtszázalék, áprilisban 7,2-re emelkedett, amely nemcsak azért hiba. hogy jelentős több­letkiadásokkal jár, hanem még az anyag megfelelő fel- használását is nehezíti. E té­ren milyen n-agy lehetőségek vannak, azt az acélgyári pél­da is igazolja. A selejt 0,6 szá­zalékról 0,3 százalékra való csökkentése több százezer fo­rint bevételt eredményezett. A szénbányászatnál az ön­költség csökkentését a fajla­gos anyag, robbanóanyag ta­karékosabb felhasználásával lehet javítani. Az önköltség csökkentésénél kell megemlí­teni a bérezés néhány fogyaté­kosságát. Október előtt üze­meink nagy része teljesít­ménybérben dolgozott. Most ugyan már több üzemben erő­teljes fordulatot vettek a tel­jesítménybér bevezetésére, még mindig sok javítani való van. A megyei Építőipari Vál­lalatnál például a munkások 63 százaléka időbérben dolgo­zik, a Tatarozó Vállalatnál 95 százalékos időbérezési arány van. Hasonló a helyzet az ÉMÁSZ-nál is. Követendő pél­dának lehet odaállítani e vál­lalatok elé a Salgótarjáni Üveggyárat, ahol a munkások 97 százaléka teljesítménybér­ben dolgozik, aminek gazda­sági kihatását azonnal meg le­hetett látni. Mi amikor a tel­jesítménybérezésről beszélünk, nem azt akarjuk, hogy a ko­rábban alkalmazott teljesít­ménybérezési formát minden hibájával átvegyük. Errol nincs szó, mi ezt nem akar­juk. Mi azért vagyunk a tel­jesítménybérezés mellett, mert a legtöbb helyen az a legjob­ban bevált bérezési forma, amely kiküszöböli az egyen- lősdit és javítja a munkafe­gyelmet. érdekeltté teszi a munkást a többtermelésben. A teljesítménybérezés bevezeté­sével arról sincs szó. hogy ez keresetcsökkenést hozzon, mert éppen Mátranovák példája iga­zolja, hogy 6 forinttal emelke­dett a vájárátlag és ezzel szem­ben csökkent a ft/to költség. Ez nemcsak Mátranovákon valósítható meg, hanem más­hol is, ha a fizikai és szellemi munkások összefognak. A gazdaságos termelés te­rén nagy feladatok vannak a munkafegyelem megja­vításánál. Üzemeinknél, bányáinknál baj van a munkaidő kihasználásá­val. Különösen most a jó idő beálltával nagyon megnőtt a a beteglétszám, az igazolatlan hiányzás. Néhány helyen ka­pun belüli munkanélküliség van. Mindezeken a mozgalmi és gazdaságvezetőknek közösen javítani kell. Jelentős javulást hoznak a gazdaságos terme ésben, ha javítani tudnák a produktív munkát végző dolgozók ará­nyát. az adminisztratív dolgo­zók rovására. Nem hozok pél­dákat arról, hogy a racionali­zálás milyen édeskeveset ért e téren, mert sok helyen ott va­gyunk. ahol voltunk. Vélemé­nyünk szerint a ■ pártnak, a kormánynak e kérdés megol­dásában ugyanazt a kemény­kéz politikát kellene alkalmaz­ni, mint eddig ezt különböző kérdésekben helyesen alkal­mazott. Helyes lenne, ha az országos pártértekeidet e téren döntő fordulatot tudna teremteni a minlsz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom