Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-22 / 40. szám

9

NÓGRÁDI Népújság

1957. május 22,

Műszaki alkotások csodái a Budapesti Ipari Vásáron

frekvencia-modiulátt” adások

Ml ÚJSÁG A MEZŐGAZDASÁGBAN?

HETET EGY CSAPÁSRA

A Hetet egy csapásra című színes német mesefilmet június 6- tól 12-ig játssza a salgótarjáni November 7 filmszínház. A film főszereplője, a kis szabólegény, sok csalafintaság útján elhiteti magáról, hogy nagyon erős ember, s így sikerül megszerettetnie magát a néppel és Trautéval, a kis cselédlánnyal, akit viszont

szeret.

Itt a nyár — mit vásárolhatunk ?

Május 31 és június 10-e közt nyitva álló BIV — Budapesti Ipari Vásár — látogatói többek között oly különleges iparcikkekkel is találkozni fognak, amelyek általában csak egész ritkán szoktak szerepelni egyes vásárokon. Áll ez például a MOM — Magyar Optikai Művek — készítményeire, amelyek közül ezúttal első ízben állítják ki a gyár nagy újdonságának számító s a fotósokat igen érdeklő, nagy teljesítményű, magas kategóriájú, tükörreflexes és cserélhető objektív-sorozattal bíró fotogra- fáló gépeket. Ezeknek egyik értékes újítása, illetve találmánya megszünteti a filmek oly gyakran előforduló összekarcolódósát. Ezt a kiváló új típust jóval olcsóbban hozzák forgalomba, mint a hasonló jellegű külföldi készítményeket,

Olcsó, újszerű fotokészúlék a dolgozók számára

A kispénzű tömegek foto- kedvtelésének ösztönzésére egy másik újdonságot is találunk a MOM kollekciójában, éspedig egy igen mérsékelt árú, 3,5 fényerővel működő, re- dőnyzáras, precíziós, kisfilmes géptípust. A különféle geodéziai műszerek, optikai és finommechanikai cikkek, teodo- litok, modem mérőasztalok, üvegkörös szintezők, új típusú különleges szemüveglencsék, elsőrendű ébresztőórák, precíziós ipari mérőeszközök,, mikrométerek és tolómérők gazdag változatai mellett a MOM igen érdekes és tanulságos példákon fogja bemutatni — laikusok számára is érthetően hogy mily magas műszaki fokot ért el az a magyar iparág.

Ujrendszerfi, tökéletes rádiók

Az ORION Villamossági Vállalat ugyancsak nagy meglepetéseket készít elő a vásár látogatói számára. A vállalat mindenekelőtt kiállítja valamennyi új rádió típusát. Ezek sorában legérdekesebb az „AR 602” és „AR 702” jelű készülék. Mindkét típus el van látva úgynevezett „ultrarövid,

vételére. Az ily1 természetű adások vétele azt a benyomást kelti, mintha a tánc, vagy klasszikus zeneszámot játszó zenekar ott volna benn a szobában. E készülékek a legkorszerűbb nyomógombos hullám- váltó-réndszerxel is el vannak látva s egymástól függetlenül szabályozni, lehet a magas vagy mély hangok teljes kielégítő megszólaltatását. A hangszórók különleges elhelyezése révén a műsor a szoba bármely sarkában ts oly tökéletesen hallható, mintha a készülék közvetlen közelében állanának. Az Őrion-gyár kiállítása ezenkívül még négy további egész különleges meglepetést tartogat a televízió, akusztika és rádió terén is.

Különféle egyéb műszaki újdonságok

egész'sora vár még a vásár látogatóira. Így a Műszer és Gépipari Értékesítő Vállalat keretében az EMG (Elektronikus Mérőműszerek Gyára) többek között kiállít és működésben bemutat a helyszínen egy rendkívül szellemes készüléket, amely láthatatlan elektromos sugarak alkalmazásával a betörőt megakadályozza munkájában olyképpen, hogy a betörő feltétlenül beleütközik az egész terepet állandóan végigpásztázó elektromos sugarakba, s e pillanatban a riasztó, illetve jelző apparátus működni kezd. Ugyancsak az EMG, valamint egyes műszergyártó kisipari szövetkezetek első ízben jelentkeznek oly készülékkel, amelyek az olyannyira időszerűvé vált — az emberi szervezetre rendkívül veszélyes — nukleáris sugarak jelenlétét azonnal kimutatják és ezzel lehetőséget nyújtanak az idejében történő védekezésre. A Geofizikai Mérőműszerek Gyára többek között egy komplett szeizmikus kocsit állít ki. Ez egy terepjáró autó, amelynek belsejében oly műszerek vannak elhelyezve, amelyek alkalmasak a legkülönfélébb talajtani kutatások elvégzésére, s a különféle ásványi kincsek jelenlétének megállapítására.

Másodszor kapálják a szőlőt a nagylóci Dózsa Termelőszövetkezetben. Emellett a napokban végeztek 40 kh gabonatábla vegyszeres gyomirtásával.

*

Mezőgazdasági állandó bizottság részére tartottak értekezletet 17-én a megyei tanácson. Az értekezlet fő napirendi pontja az állattenyésztés helyzetének megvitatása.

*

Ötven mázsa műtrágya fogyott el az idén Becskén. A dolgozó parasztok látva a műtrágya termés főkozó erejét, j as idén nagy bizalommal vannak iránta.

Burgonyabogár kereső szolgálatot eddig csak hét községben szerveztek. Felhívjuk a községi tanácsok figyelmét, a szolgálat minél sürgősebb megszervezésére.

*

Belvízveszélyek ellen védekeznek a mohorai gazdák. Az új mezőgazdasági felügyelők kezdeményezésére az 50 '-old- nyi rét megmentésére árkokat ásnak és hidakat építenek.

Szépen fejlődik a berceli i Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsöse. A nyolc- holdnyi gyümölcsösből mintegy ötholdnyi a meggyes. A becslések szerint az idén is szép termés várható meggyből.

A nyári viselet különösen a nőknek okoz nagy gondot. Érthető, mindenki szeretne a legcsinosabb lenni. Nos, nincs különösebb baj, a kereskedelem várja a vásárlókat. Az Állami Áruházban újdonságok kelletik magukat. Nagy választék van a kripsz-vászorv- ban. Különböző színekben tarkáinak, igaz még a pultokon. Már gyengébb az ellátás a tropikál anyagból, selyemből, no de azéit itt sem lesz baj. Bőségesen van kínai tisztaselyem. brokátok, gyűrhetetlen női ruhaanyagok és a vidékek kedvence, a kázsmér.

A szép ruhához ízléses szandálok különböző kivitelben kaphatók. Ezenkívül a ktsz- eink valamennyien lázasan dolgoznak újabb készítményeken.

Megjött a nők legújabb kedvence a jersey anyagból készült készruhák. Csinosak, minden bizonnyal a férfiaknak is fog tetszeni. Na és a szép ruhához, ott a csinosító is. Különböző színárnyalatú rúzsok, azonkívül illatos parfümök, kölnik. Ez is biztos keresett cikk lesz.-----------------------------------------A

mikor az olvasó is beleszól a szerkesztés munkájába

A többnapos hideg eső egy kicsit hátravetette a kultúrnövények fejlődését, viszont elősegítette a gyomnövények növekedését. A meleg, napfényes nappalok és langyos szellők felszárították a talajt s így a dolgozó parasztok hozzákezdhettek a növény- ápolási munkákhoz. Ezt tette Tamás István szurdokpüspöki dolgozó paraszt is. Már reggel munkához látott, délelőtt a Zagyva parti parcellában, míg délután a mflút melletti földben irtotta a gyomot kézi tolókapájával. „Jó földben könnyen megy a munka" —■ mondotta. S amikor az újságíró engedélyt kért lefényképezésére, ezt mondta: „Csak fényképezzen, legalább dolgozó paraszt képét is fogják látni a lapban, nemcsak a szövetkezeti tagokét.” Bírálata jogos.

hiszen Taniás István hűséges olvasója a Nógrádi Népújságnak. Magáénak érzi, s ha valamilyen hibát észlel a szerkesztés munkájában: szóvá teszi. Elmondása szerint különösen a szakcikkeket szereti olvasni Már többször kísérletet tett a szaktanácsok gyakorlati alkalmazására. A jövőben érdekesebb, újszerűbb, tanulságosabb szakcikkeket szeretne olvasni a lapból.

Ismét emelkedik megyénkben a takarékbetétek összege

Mint ismeretes, az októberi események során a dolgozók nagy része magához vette takarékpénztárban őrzött megtakarításait. A zavaros időkben semmiféle biztosítékát nem látta annak, hogy a pénze ott továbbra is jó helyen van. Nem voltak bizonyosak efelől, hogy az állam továbbra is szavatol, a takarékbetétek visszafizetéséért, A megingott bizalmat azonban az azóta eltelt időkben a munkás-paraszt kormány intézkedései isimét megszilárdították és az állam iránti bizalom egyik megnyilvánulása az is, hogy ismét egyre többen helyezik takarékba megtakarításaikat. Ez az országos jelenség nálunk is nyomon követhető. Megyénkben január 1. és április 30. között mintegy 2,3 millió forinttal nőtt a takarékbetétállomány,!

XI. FOLYTATÁS

6. Svejk ismét otthon, miután kitört a bűvös körhői

A rendőrkapitányság épületét teljesen belengte egy idegen hatalom szelleme, amely hatalom azt igyekezett megállapítani, hogy a lakosság mennyire lelkesedik a háborúért. Néhány ember kivételével, akik nem tagadták, hogy fiai annak a nemzetnek, amelyet teljesen idegen érdekekén akarnak elvéreztetni, a rendőrkapitányság a bürokratikus fenevadak leggyönyörűbb se- regletének volt tanyája, s e fenevadak gondolatvilágát maradéktalanul betöltötte, a töm- löc és az akasztófa, mellyel a csűrt-csavart paragrafusok létét óhajtották megvédelmezni.

Ez irányú működésük során maró szívélyességgel kezelték áldozataikat, és gondosan megfontoltak minden szót, mielőtt kimondták volna.

— Végtelenül fájlalom — mondta egy ilyen feketesárga- csikos fenevad, amikor elébe vezették Svejket — végtelenül fájlalom, hogy ön ismét a kezünkbe került. Azt hittük, jó Ultra fog térni, de csalódtunk.

Svejk némán bólintott s oly ártatlan kifejezést öltött, hogy t, feketesárga fenevad gyanakodva nézett rá és keményen így szólt:

— Ne vágjon olyan ostoba képei.

De aztán rögtön fölvette

megint a nyájas modorát és így folytatta:

— Számunkra igen kínos kötelesség az ön fogvatartása, és én biztosíthatom önt, hogy véleményem szerint az ön bűne nem is olyan nagy, hiszen kétségtelen, hogy önt, a csekély intelligenciájával, tévútra vezették. Mondja meg nekem, Svejk úr, tulajdonképpen ki akarta rávenni önt, hogy ilyen ostobaságokat műveljen?

Svejk köhmtett, maid így szólt:

— Kérem, én nem tudok semmilyen ostobaságról.

— Hát az nem ostobaság, Svejk úr — mondta az erői- letten atyai hang — hogy ön, az önt kísérő rendőrbiztos jelentése szerint csődületet idézett elő a sarkon kiragasztott háborús kiáltvány körüli és ilyen szavakkal izgatta az embereket: „Soká éljen Ferenc József császár. Ez a háború meg van nyerve!’’?

— Én azt nem bírtam tétlenül nézni — • jelentette ki Svejk, az inkvizítor arcára meresztve jóságos szemét — én egészen kijöttem a sodromból, amikor láttam, hogy mindenki olvassa ezt a háborús kiáltványt és egyáltalában semmi örömet nem mutatnak. Semmi éljenzés, semmi hurrá,

semmi a világon, tanácsos úr, kérem. Mintha semmi közük se volna az egészhez. így hát én, a kilencvenegyes regiment öreg katonája, nem nézhettem ezt csak úgy, és akkor odakiáltottam, amit kiáltottam, és azt hiszem, hogyha a tanácsos úr lett volna az én helyemben, akkor éppen úgy tett volna, mint én. Hogyha háború van, akkor meg kell nyerni és éljenezni kell a császár őfelségét, ezt nekem senki sem veri ki a fejemből.

A feketesárga fenevad teljesen megtört és összeomlott az ártatlan bárány, vagyis Svejk pillantása alatt, s lesütve Jzemét a hivatalos aktákra, így szólt:

— Tökéletesen méltányolnám az Ön lelkesedését, ha más körülmények között nyilvánult volna meg. De Ön nagyon is jól tudja, hogy önt éppen egy rendőrbiztos kísérte, miáltal az ilyen hazafias tüntetés inkább ironikus, mint komoly hatást gyakorolhatott és kellett is, hogy gyakoroljon a közönségre.

— Ha egy rendőrbiztos kíséri az embert — felelte Svejk — az egy nehéz pillanat az ember életében. De ha az ember még az ilyen nehéz pillanatban se felejti el. hogy mit illik tenni, amikor háború van, akkor azt hiszem,, hogy az nem is lehet olyan nagyon rossz ember.

A feketesárga fenevad felmordult és még egyszer a szemébe nézett Svejknek.

Svejk pedig pillantásának ártatlan, lágy, szerény és gyengéd melegével válaszolt.

Egy ideig így nézték egymást merően.

— Ördög vigye magát, Svejk — mondta végül a hivatali kisisten — ha még egyszer idekerül, egy szót se kérdek többé magától, hanem egyenesen röpülni fog a hradeanyi hadbíróságra. Meg vagyok értve?

Mielőtt még észbekapott volna, Svejk odalépett hozzá, megcsókolta a kezét és azt mondta:

— Isten fizesse meg a jóságát, ha egyszer szüksége lenne valami fajtiszta kutyácskára, tessék csak hozzám fordulni. Én tudniillik kutyakereskedő vagyok.

S így Svejk nemsokára azon vette észre magát, hogy ismét szabad és útban van hazafelé.

Egy kicsit gondolkodott, hogy ne nézzen-e be előbb a „Kehely’-be. s végül is benyitott az ajtón, amelyen nemrég Bretschneider detektív úrtól kísérve távozott.

A söntésben síri csend honolt. Csak néhány vendég üldögélt odabent, közöttük a Szent Apollináriusz-templom sekrestyése. Igen borúsnak látszottak. A .«intés pultjánál Palivecné, a vendéglős felesége ült, és meredten bámulta a söröscsapokat.

— Na, megjöttem — mondta vidáman Svejk — adjon egy pohár sört. Merre van a Pa- livec úr, ő is hazajött már?

Válasz helyett Palivecné sírva fakadt, és szerencsétlenségét abban sűrítve össze, hogy külön-külön hangsúlyozón minden szót, így fájdult fel:

— Tíz ... évet ... kapott ... egy ... héttel ... ezelőtt.

— Nahát —- mondta Svejk

— akkor hét napot már letudott belőle.

— Milyen óimtos volt — sírta Palivecné — ő maga is mondta mindig.

A söntésben ülő vendégek makacsul hallgattak, mintha Palivec szelleme ott lebegne fölöttük és még nagyobb óvatosságra intené öloet.

— Óvatosság a bölcsesség anyja — mondta Svejk, leülve az asztalhoz a pohár söre mellé, amelynek a habjában kis lyukacskák keletkeztek Palivecné belepotyogtatott köny- nyeitől — a mai idők olyanok, hogy direkt óvatosságra kényszerítik az embert.

— Tegnap két temetésünk volt — próbálta másra terelni a szót a Szent Apollináriusz-templom sekrestyése.

— Nyilván meghalt valaki

— mondta egy másik vendég, mire egy harmadik megkérdezte:

— Ravatal is volt?

— Kíváncsi vagyok — mondta Svejk — milyenek lesznek most a. háborúban ezek a katonai temetések.

A vendégek felálltak, fizettek és némán távoztak. Svejk magára maradt Palivecnével.

— Nem gondoltam volna — mondta — hogy tíz évre ítéljenek egy ártatlan embert. Hogy egy ártatlan embert öt évre ítéltek, olyat már hallottam, de, hogy tíz évre, az sok egy kicsit.

Amikor az én drága uram bevallotta — zokogta Palivecné —, hogy mit mondott itten azokról a legyekről, meg arról a képről, hát, ugyanúgy elmondta megint a kapitányságon és a bíróságon. Engemet beidéztek a tárgyalásra tanúnak, de hát mit tanúskodhattam, amikor azt mondták, hogy rokoni kapcsolatban vagyok az urammal és hogy megtagadhatom a tanúvallomást. Én úgy megijedtem ettől a rokoni kapcsolattól, hogy isten őrizz, még valami ki ne jöjjön belőle, és ezért megtagadtam a tanúvallomást, és akkor a szegény uram úgy nézett rám, hogy amíg élek, nem felejteni el a szemét. Aztán ítélethirdetés után, amikor elvezették, annyira meg volt tőle bolon- dulda, hogy odakiabálta nekik a folyósón: „Éljen a Szabad Gondolat!’’

— No és Bretschneider úr már nem jár ide? — kérdezte Svejk.

— Volt itt egypárszor — felelte a vendéglősné — megivott egy-két sört, kérdezte tőlem, hogy kik járnak ide és hallgatózott, hogy mit beszélgetnek a vendégek a futball- ról. Amikor őt látják, mindig csak a futballróí beszélnek. És ő folyton rángatózott, mintha minden pillanatban őrjön- geni és rúgkapálni akarna. Az egész idő alatt csak egy kárpitos ment neki lépre a Pricná utcából.

— Az ilyesmi gyakorlat kérdése — jegyezte meg Svejk — nagy marha volt az a kárpitos?

— Körülbelül olyan, mint az uram — felelte Palivecné sírva, — Bretschneider úr megkérdezte tőle, hogy lőne-e a szerbekre. Ó meg azt mondta, hogy nem tud lőni. de egyszer volt egy ilyen vásári lövöldében és ott átlőtte a koronát. Aztán mindenki látta, hogy Bretschneider úr előveszi a noteszét és azt mondja: „Nocsak, megint egy szép új hazaárulás!” És elment azzal a Pricná utcai kárpitossal, és az nem is jött vissza többé.

— Lesznek még egypáran,

akik nem jönnek vissza — mondta Svejk — adjon egy rumot, (Folytatjuk.)