Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-18 / 39. szám

1957. május 18. NÓGRÁDI Népújság 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS VISSZHANGJÁBÓL Lissntjánssht/ Antal főmérnök: Mi eleget teszünk a feladatoknak Figyelmesen tanulmányoz­tam az országgyűlés beszámo­lóját, melyet Kádár János elv­társ tartott, és megragadta a figyelmemet hazánk gazdasá­gi helyzetének súlyossága, amely nemcsak azért ragadta meg, mivel magam is ezen a területen dolgozom, hanem azért is, mert párttag vagyok és kötelességemnek érzem, hogy azokat a súlyos gazdasá­gi nehézségeket és károkat, melyet az ellenforradalom, s a kéthónapos sztrájk eredmé­nyezett, azt minél előbb be­hozzuk, és elérjük, sőt túl­szárnyaljuk az október előtti szintet. Acélgyárunkban a termelés ma már elérte azt a pontot, hogy nyugodtan elmondhatjuk magunkról: ha továbbra is így haladunk, akkor még ebben a negyedévben nyereségessé tud­juk tenni gyárunkat! Igen ko­molyan foglalkozunk a terme­lés gazdaságosságával, sokkal jobban, mint az ellenforradal­mi események előtt. Különö­sen nagy súlyt fektetünk az anyag és energia gazdaságos felhasználására. Az import­anyagokkal való takarékossá­got is előbbre akarjuk helyez­ni, mint amilyen a közelmúlt­ban volt. Termelésünk nap mint nap emelkedik, és ha alapanyag vonalán nem lesz kihagyásunk, akkor a terme­lés mennyiségi értéke a har­madik negyedévi bázist felül fogja múlni. Nagy figyelmet fordítunk a bérezés kérdésére is. Fel fogjuk számolni azt a helytelen módszert, ami jelen­leg tapasztalható egyes üze­meinknél, hogy órabérben dol­goznak. Erre szükség van azért, mert ez nem ösztönző hatású és egyenlőtlenséget vált ki dolgozóinkból. Már tettünk intézkedéseket, melyek elő fogják segíteni az acélárugyár termelékenységé­nek növelését, gazdaságossá­gát. A huzalműnél olyan ötfoko­zatú gépeket állítunk be, ame­lyeknek kihúzó sebessége na­gyobb, mint a régieké volt. A régié 160 m/perc, míg az úja­ké pedig 215 m/percre emelke­dett. Megvalósítjuk a szögve­rőben a szerszámacélok tom­pahegesztését, s ezzel elérjük azt, hogy tetemes szerszám- acélt takarítunk meg. A hu­zalmű részére 2 darab 7 foko­zatú és 2 darab 8 fokozatú nagy kihúzó sebességű drót- húzó gépet állítunk be. A gazdasági szerszámgyár­ban a nagytípusú traktor eke- fejgyártás gépesítése szalag- rendszeres asztalon. Az eddig általunk nem gyártott ekefe­jek szerelését korszerű, folya­matos munkával kívánjuk el­érni. Szerelése folyamatban van. A krórnvanádiumos kulcsok készremunkálásának előké­születei is folynak. A kulcs ké­szítésének munkái ugyanis leg­nagyobb részt gyárunkban tör­ténik. Folyamatba tettük a minisztériumokon keresztül a teljes kikészítés átprofilírozá- sát üzemünkhöz. Ennek kivite­lezése után gazdaságossági ér­tékek emelkedni fognak. 2 db cefrés kaid 20—30 hektóliteres eladó a Bércéi és Vidéke körzeti FMSZ központjánál literenként 1,20 Ft-ért. ÉRTESÍTJÜK AZ UTAZÓKÖ­ZÖNSÉGET. hogy az elmúlt évekhez hasonlóan június 2-től is közlekedtetni lógjuk a Salgótarján—Bükkszéki járatunkat. Hétköznapokon csak Mátra- szelén keresztül. Bükkszékig fog közlekedni a járat, míg munkaszüneti napokon 3 Má;- raszelén keresztül közlekedő bükkszéki 1árat útvonalát Egeiig hosszabbítottuk meg. Ugyancsak munkaszüneti na­pokon Nagybátonyon keresz­tül is közlekedtetünk Bükk­székig autóbuszjáratot. 33. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Persze, ez csak röviden van vázolva, amelyet be akarunk vezetni a termelékenység ér­dekében, ettől sokkal több problémánk és feladatunk van, amelyet feltétlen meg kell va­lósítanunk annak érdekében, hogy népgazdaságunk súlyos veszteségét a legrövidebb időn belül behozzuk. Én tudom azt és bízom abban, ha mindezek­nek a feladatoknak eleget te­szünk és megvalósítjuk, akkor pártunk és kormányunk büsz­kén tekinthet a Salgótarjáni Acélárugyárra, mert kommu­nista módon eleget tettünk kö­telezettségünknek. Jertnendy fkaroltj főmérnök: Eleven, pezsgő élet van az üzemünkben Az országgyűlés tanácskozá­sát közvetlen környezetem, a Salgótarjáni Üveggyár dolgo­zóinak szemszögéből figyel­tem. Dolgozóink október végén kényszerhatásra hagyták abba a termelőmunkát, de önként vették azt fel az energiaszol­gáltatás megindulásával. Az egymásután beinduló üzem­részlegek termelésének, a dol­gozók munkakedvének növe­kedésére jellemző, hogy ez év márciusában már 108 százalék volt a termelés a múlt év azo­nos időszakához mérten, és dolgozóink ezt a színvonalat tartják. Ha azt vizsgáljuk, hogy az ellenforradalomtól két teljes hónapig tétlenségre kárhozta­tott üzem termelésének gyors felfutását mi okozta, a válasz egyértelmű: dolgozóink szlv- vel-lélekkel helyeslik a kor­mány gazdasági és szociális politikáját, és. munkájukkal tesznek hitet a kormány poli­tikája mellett. Ez a kormány elhárította felőlünk az inflá­ció rémét, míg a bérrendezés­sel a magasabb életszínvona­lat, a néphatalom megszilárdí­tásával m nyugodt termelő­munka lehetőségét biztosítot­ta rövid néhány hónap alatt az ország népének. Az első ne­hézségeken a baráti államok önzetlen segítsége vitt át, de boldogabb életünket már a kormány politikáját helyeslő dolgozók állandóan növekvő teljesítménye biztosíthatja csupán. Ennek érdekében dol­gozóink az akkordbér fenn­tartása mellett döntöttek, mert tisztán látták, hogy ,,a szocia­lizmust órabérben építeni nem lehet”. Kéh&ny hónappal ezelőtt még kenyérgondjaink voltak és sajnálattal néztünk félbeha­gyott beruházásainkra. Ma ele­ven, pezsgő élet jellemzi az üzemet, s megkezdett beruhá­zásaink folytatásán kívül a gyár további fejlesztésének tervén dolgozunk. Ezt az alko­tó munkát veszélyeztette az ellenforradalom, és ennek le­hetőségét biztosították azok a Szociális, gazdasági, kulturális intézkedések, melyeket Kádár elvtárs beszámolójában cso­korba szedett. Ennek hatására bontakozott ki most a munka- verseny, melynek jelszava: gazdaságosabb termeléssel, több üveget az országnak. Évente 2000 gépvoniatású ekefej megtakarított anyagból A Salgótarjáni Acél­árugyár termékeinek árát mintgy 80 százalék­ban az anyagköltség ha. tározza meg, ezért a ter­melési költség csökken­téséért vívott küzdelem­ben rendkívül nagy a szerepe az, anyagtakaré­kosságnak. Ennek első harcosai a gazdaságo­sabb és fejlettebb gyár­tási eljárásokat kidolgo­zó technológusok. Ja­vaslatukra például meg­változtatták a Moson­magyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár által megrendelt gépvontatá- sú ekefejek elkészítésé­nek módszerét. Az alap­anyagból olyan ötletes módon szabják ki az ekefejeket, hogy a régi eljáráshoz viszonyítva darabonként 8 kilóval kevesebb a hulladék. Az így megtakarított anyagból pedig évente 2000 gépvoniatású eke­fejet tudnak gyártani. Ezzel az eredménnyel teljesen egyenrangú si­kert értek el azzal, hogy a különböző gáz-, olaj- és légvezetékekhez szük­séges csőkarimák belső hulladékát beolvasztás helyett csavaralátét és olajtömítő szelence alapanyagként értékesí­tik a továbbfeldolgozó üzemekben. Ezenkívül még sok gyártási eljárás egyszerűsítésének fel­adata szerepel a napiren­den, amelynek megvaló­sításával a gyár az | idén több anyagot taka- § rítanak meg, mint az el- | múlt években bármikor. jC^O(XXX>OI»XXDOOOOCX>OOOOOOOOOOOOOC)OOOOOt3 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésének engedélyezéséről „Szívesen kelnénk versenyre a szorospataki bányászokkal'' JLerel 3fá ír unó ni íi nil A mátranováki bányaüzem üzemi bizottsága nevében szó­lok a Nógrádi Népújságnak a munkaversennyel foglalkozó anyagához. Egyetértünk a cikk írójával és igen helyesnek látjuk, hogy a munkaverseny szükségessé­gét felvetette. Jól tudjuk mindannyian, hogy gazdasági életünkben igen komoly lépé­seket kell tennünk. A szocialis­ta társadalom, szocialista mun- kaverseny nélkül nem képzel­hető el. A munkaverseny két fő tényezőt foglal magában, a termelékenység emelését és az önköltség csökkentését. Mindkét fontos tényező a gazdaságosság követelmé­nyeinek felel meg, mert úgy érezzük, hogy az ország min­den dolgozójának most ezt a két tényezőt kell elsősorban szem előtt tartania. Csak ezen az úton haladhatunk helyes irányba^ csak több és olcsóbb termeléssel tudunk leghama­rabb talpra állni és saját erőnkből gazdálkodni. Üzemünknél az MSZMP megalakulása után, elsőnek a KISZ-brigádok alakultak meg és kezdték a munkaverseny szellemét föleleveníteni és ab­ban igen gyorsan — gomba­módjára — szaporodtak a jobb­nál jobb eredmények. Üze­münknél már hat KISZ-bri- gád dolgozik szocialista munka- versenyben. a körülményekhez képest igen jó eredménnyel. A KISZ-nek további feladatában szerepel a szállító KISZ-brigá- dók megalakítása és bekapcso­lása a munkaversenybe. Üze­münk többi dolgozója is szük­ségességét látja a szocialista munkaversenynek. Üzemi bizottságunk a legszé­lesebb körben szervezi meg, de az eddigiektől eltérően nem bürokratikus módon, a szocia­lista munkaversenyt. De azt úgy képzeljük el. hogy az üze­mi munka folyamatosságát szem előtt tartva, szinte lépés­ről lépésre minden munkafo­lyamatot, szállítást, karbantar­tást, anyagellátást stb. brigá­donként kapcsolunk bele a munkaversenybe, különösen nagy feladatokat róva az üzem műszaki vezetőire. A verseny nyilvánosságára a régiekből a jó sajátosságokat átvesszük. így a versenyben jó : eredményt elért csapatokat, ü­letre dolgozókat a mozielőadá­sok előtt népszerűsítjük a bá­nyatelepi és Mátranovák köz­ségi hangoshíradókon nyilvá­nosságra hozzuk. Újra elké­szítjük a fényképes munkaver- senyhíradót, amelyre havon­ként bányáink legjobb csapa­tainak fényképeit kitesszük, s ismertetjük kimagasló ered­ményeiket, Tervbe vettük a bányászklub megalakítását, amelynek keretén belül egy munkaverseny albumot készí­tünk és ebbe időbeni sorrend­ben elhelyezzük ezeket a,fény­képeket úgy, hogy ez emlék­ként a bányászklubban megma­radjon. Üzemünkben verseny- táblát készítettünk és ezekre a táblákra minden csapat ered­ményét kitesszük. Ezenkívül készítünk dicsőségtáblát, ahol egy bizonyos szintnél jobban kiemelkedő csapatokat fogunk feltüntetni, illetve népszerűsí­teni, Tudjuk jól, hogy a jó ered­ményt elérő csapatok anyagi­lag is többet keresnek, de et­től függetlenül szükségét lát­juk annak, hogy dolgozóinkat r a szocialista munka versenyben érdekeltté tegyük.-A jutalma­zásra szánt, illetve kiosztott ér­tékek sokszorosan térülnek meg mind termelési értékben, mind az önköltség csökkenté­sében. Várjuk felsőbb szerveink anyagi támogatását a jutal­mazásokra és kérjük, hogy a bányaüzemek részére az igaz­gatói alapot osszák szét, hogy hz üzem önmaga is tudjon ju­talmakat kitűzni és a jobb eredményt elérő csapatokat megajándékozni. Ez természe­tesen maga után vonná a bá­nyaüzemek nagyobb önállósá­gát, amire bizony szükség is vam; Gondolunk a hazai szép tá­jakra történő kirándulások szervezésére és a baráti álla­mokba néhány napos látoga­tásokat tenni, hogy dolgo­zóink a proletár nemzetközi­ség szellemét jobban fejleszt­hessék. Üzemünk tudomást szerzett arról, hogy a szorospataki bá­nyaüzem párosvexsenyre akar keltei hasonló nagyüzemmel. Üzemünk szívesen venné, ha a szorospatakiak bennünket hívnának ki, mert kb azonos a termelési tervünk és létszá­munk is. Az elmondottak szellemé­ben tájékoztatjuk üzemünk dolgozóit, szervezzük meg a munkaversenyt és kérjük a felsőbb szervek támogatását. Eczet József ÜB-elnök A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány lehetősé­get adott arra, hogy a termelő- szövetkezetek — az érvényben levő mintaalapszabály elveit betartva — a helyi viszonyok­nak megfelelően, alapszabá­lyukat módosítsák. Több me­zőgazdasági termelőszövetke­zet azonban a szövetkezeti gaz­dálkodás szocialista alapelvei­től eltért, ami veszélyezteti a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek gazdasági megszilár­dulását és a tagok szocialista szellemben való nevelését. E veszélyes jelenség megszünte­tése a szövetkezeti demokrácia egészséges továbbfejlesztése, s az ügyvitel egyszerűsítése ér­dekében a földművelésügyi miniszter az alábbi rendelke­zéseket hozta: Az utasítás általános rendel­kezésekkel foglalkozó része határozottan kimondja, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja: a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet. A mintaalapsza­bály alapvető elvei gya­korlatban beváltak. A ter- melőszövekezetek alapítá­sa, fejlesztése folyamatos segítése során szigorúan be kell tartani a lenini elve­ket, s ennek alapján fokoz­ni az állami irányítást, el­lenőrzést. Az új szövetkezetek részére a megyei mezőgazdasági osztály- vezető ad működési engedélyt. Működési engedély akkor adható ki, ha a tagok földjü­ket, állataikat és egyéb ter­melőeszközeiket — a háztáji gazdaság határáig — a szövet­kezetbe beviszik. Ha a terme­lés minden ágában közös ter­melést folytatnak, s a munkát a tagok közösen végzik. A munkát éves termelési terv alapján szervezik meg, termé­keiket közösen értékesítik, kö­zös jövedelmüket a végzett munka alapján osztják el, s a munkateljesítményt munka­egység alkalmazásúval mérik. Fel nem osztható szövetkezeti alapot, kell létesíteni, amit a jövedelemnek — a közgyűlés által megállapított, dó legke­vesebb ■— 5 százalékával nö­velnek, s a szociális, kulturális alapra a közös jövedelemből — a közgyűlés határozata szerint — annyit tartalékolnak, hogy az alap hatékony segítséget biztosítson a munkaképtelen betegeknek, szülőnőknek és a munkából kiöregedetteknek. Fontos, hogy a gazdálkodásról folyamatosan hiteles könyve­lést vezessenek, valamint költ­ségvetést és zárszámadást ké­szítsenek. * A megalakulandó szövet­kezetnek már a megalaku­lásakor rendelkeznie kell a nagyüzem előnyeit bizto­sító területnagysággal és taglétszámmal. A szövetkezetnek gondoskod­nia kell a tagok szocialista szellemben való neveléséről, s óvnia kell a szövetkezetei az osztályidegen és egyéb ellensé­ges elemektől, s be kell tarta­nia az állami törvényeket és rendeleteket is. Csak e feltételek elfogadása, megteremtése juttatja enge­délyhez a szövetkezetei alakí­tani akaró dolgozó kis. és kö­zépparasztokat. Az utasítás több vitás kérdés eldöntéséhez ad megfelelő tá­jékoztatást. Például a háztáji gazdaság céljára a közgyűlés legfeljebb 800—1600 négyszög­öl területet jelölhet ki csalá­donként a közös munkában részt vevők számától az elvég­zett munkaegység arányában a szociális helyzettől stb. füg­gően. Az olyan alapszabályi ren­delkezést, amely a tagok részére a munkateljesít­ménytől függetlenül, előre meghatározott díjat (nap­számbért, órabért stb.) ír elő, nem lehet elfogadni. Előlegként — a mezőgazda- sági termelőszövetkezet mintaalapszabályának megfelelően — a reális ter­vek szerint egy munkaegy­ségre eső részesedés 50—60 százalékát lehet kiadni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet a jövőben csak ak­kor részesülhet bármilyen ál­lami támogatásban és a Ma­gyar Nemzeti Bank csak akkor folyósíthat a termelőszövetke­zetnek hitelt, ha alapszabály­szerű pénzügyi tervet készít és rendszeresen vezetett könyvei­ből a gazdasági felhasználások ellenőrizhetők. Támogatni kell az olyan tö­rekvéseket, amelyek alacso­nyabb fokú termelőszövetke­zeti csoportok, termelői szak­csoportok, társulások létesíté­sére irányulnak. De szervezett munkával gondoskodni kell ar­ról is, hogy az ilyen alaeso- nyabbfokú társulások műkö­désében a szocialista tenden­ciák állandóan növekedjenek, s ne válljanak a spekuláció eszközeivé, WUMYOOGRaD Március 18-án, egy borús, esős tavaszi napon néhány er­refelé ismeretlen ember je­lent meg a kányási bánya­üzemhez vezető úton. A hegy­oldalban sátrat vertek, majd rajzokkal a kezükben figyel­mesen végig szemlélték a te­repet, közben vitatkoztak, meg-megcsóválták a fejüket, Budapesti építők a bányászokért és türelmesen dagasztották a kiadós sarat. Azóta közel két hónap telt eins Ma már egy egész sereg ember forgolódik a hegyoldalban és munkájuk nyomán új lakóházak emel­kednek a kányási bányászok számára. Az építők pedig Bu­dapestről jöttek, a 22. Építő­ipari Vállalat dolgozói* 247 lakost építenek Februárban merült fel an­nak a gondolata, hogy a nagy­arányú bányászlakás építke­zést., a határidő pontos betar­tása érdekében a megyei építő­ipari vállalaton kívül más vállalat is segítse. így esett a választás a 22-esekre, akik most igen lelkesen, erőtelje­sen, megértve ennek a mun­kának a jelentőségét, fogtak a feladatokhoz. Kányáson 99, Rákóczi-telepen pedig 148 la­kást építenek majd fel, s szó van arról, hogy esetleg még Kisterenyén is bekapcsolód­nak az építkezésbe. A munká­latokhoz mintegy 540 dolgozó szorgalmas munkájára lesz szükség, hogy december 31-ig — vagy ahogy tervezik, még előbb — elkészüljön a 247 la­kás. Igaz, hogy a legjobbak- ból, a törzsgárdából válogat­ták össze a dolgozókat, s amennyiben jelentkeznek, az itteni környék építőmunkásait is felveszik. A vállalat összes kapacitá­sának mintegy 18—20 százalé­kát köti le a nógrádi bányá­szok részére végzendő körül­belül 28,5 millió forintos mun­ka. Az első megjelenésük óta már egy egész sor feladatot végeztek el. Kányáson 1000 méter ideiglenes vízvezetéket és a teljes közvilágítást, Rá­kóczi-telepen pedig 1,5 kilomé­ter vízvezetéket építettek meg. Ezenkívül 14 épület alapozása elkészült, illetve többnél a fa­lazás! munkálatok is előreha­ladott állapotban vannak. ftiiadelem a nehéaségehkel A vállalat vezetőinek:, dol­gozóinak munkáját külön di­cséri, hogy közben rengeteg nehézséget kell leküzdeniök. Mindenekelőtt a helyi isme­retek hiánya, majd pedig a szá­mukra kedvezőtlen időjárás, a nagy sár, az úttalan út okozott gondot. Azután itt van az anyagkirakás. A nagybátonyi állomáson szinte egy tenyér­nyi hely áll rendelkezésükre. Bizony nagy szükség lenne a MÁV sürgős és hathatós se­gítségére, mert előrelátható, hogy lesznek esetek, amikor Rákóczi-telepen kell majd az összes anyagot kirakni és a Kányáson szükségeset onnan újra visszaszállítani. Nem könnyű megoldani annyi dol­gozó szállásproblémáját sem, bár ebben segítséget kaptak a tröszttől is. Bár sok akadályt küzdöttek már le, s dacolva az időjárás­sal, egy nap is például este 6-ig dolgoztak az esőben, a hideg szélben — mégis van­nak, akik nemhogy segítenék, hanem hátráltatják őket. így például a Mélyépítő Tervező Vállalat, amelynek már ápri­lis 10-ig el kellett volna vé­geznie az összes épületek ki­tűzési munkálatait. Az eddigi 35 napos késésük bizony nem dicséretes és helyesnek tarta­nánk, hogy mulasztásukat sür­gősen pótolják. 34unkájukban él majd emlékük A vállalat, amelynek dolgo­zói egyben Budapesten a Kör­út Boráros tér és Rákóczi tér közötti szakaszán a helyreál­lítási munkálatokat is végzi — Nógrádban sem akar szégyent vallani. Annak ellenére, hagy a megyei vállalathoz képest sok tekintetben hátrányban vannak, szilárd elhatározásuk hogy a lehetőségek jó felhasz­nálásával, nagyfokú takaré­kossággal, a határidők pontos betartásával szorítják le az építkezés költségeit. Köszöntjük a megyénkbe ér-* kezett budapesti építőket él reméljük, hogy bányászaink al időre és jó minőségben elké' szült lakásokba bekö’tözvj szívesen emlékeznek majd vissza rájuk*:; —hg—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom