Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-15 / 38. szám

1957. május 15. NÓGRÁDI Népújság 1 Hogyan biztosítjuk a dolgozó nép kenyerét? Csak a valóságnak megfelelően A munkás-paraszt kormány I a dolgozó parasztság terme­lési kedvének növelése és a termelés fejlesztése érdeké­ben több' átfogó intézkedést hozott. A kötelező beadás meg­szüntetése után intézkedett a földtulajdoni és földhasználati I vitás ügyek rendezésében és — bizonyos keretek között — a föld adás-vételi forgalmának kérdésében. Ugyanakkor leszö­gezi, hogy a jövőben a mező- gazdasági termelés általános fejlesztésének és tervszerű irá­nyításának fő eszköze — az eddigi nem egyszer bürokra­tikus és adminisztratív intéz­kedések helyett — olyan gaz­daság-politikai rendszer le­gyen, amely a termelők anyagi érdekeltségére, a gazdaságok és szövetkezetek kezdeményezé­sére épül. A termelékenység növelése, az önköltség csök­kentése és a mezőgazdasági dolgozók munkájának meg­könnyítése megkívánja, hogy mind mennyiségben, mind mi­nőségben megjavítsuk a mező- gazdaság gépekkel való ellátá­sát, figyelembevéve az egyes helyek földrajzi adottságait.;. A beadási kötelezettség el­törlése maga után vonja a me­zőgazdaságban dolgozók ter­melési kedvének fokozását, amely természetesen mind me­gyei, mind országos viszony­latban nagyobb árutermelést eredményez és így az ország kenyérellátása szabadfelvásár­lás utján is biztosítható. Megyénk területén a kenyér- és takarmánygabona jó minő­ségének biztosítása érdekében vállalatunk a dolgozó paraszt­ságnak és a tsz-eknek kellő mennyiségű vetőmagot osztott ki, de kukorica és aprómag vetőmagot is rendelkezésükre bocsátottunk. A vetőmag iránt ebben az évben különösen nagy kereslet mutatkozott, mert a rendelkezésünkre bo­csátott készleteket úgyszólván teljes egészében kiosztottuk. Az ellenforradalom a megye központi készletében is káro­kat okozott, mert például a bujáki „forradalmi tanács" felelőtlenül mintegy kilenc va­gon kenyérgabonát osztott ki és ugyanilyen nagylelkű volt az állami készlet rovására az erdőkürti és a nógrádi „forra­dalmi tanács” is. Természete­sen ez a készlet hiányzott a malmok ellátásához, melyeket egyébként is csak szovjet im­port segítségével tudtunk meg­felelő mennyiségű őrlőanyag­gal ellátni. A Szovjetunió tá­mogatását megyénk is érzi, mert már eddig több mint 100 vagon búzát és 150 vagon ár­pát kapott. A beadási kötelezettség el­törlése — a termelési kedv és az árugabona termelés növe­kedésének ellenére is — na­gyobb feladat elé állítja válla­latunk, de egyes földműves­szövetkezetek apparátusát is — melyek ugyancsak részt- vesznek a felvásárlásban. Az elmúlt időszakban ugyanis a vállalat a beadási kötelezett­séget szabályozó törvények szerint vette át az árumeny- nyiséget és az ország készlet- gazdálkodását a begyűjtési törvény biztosította, most vi­szont a szükséges gabonakész­letet szabadfelvásárlás útján kell biztosítani, A szabadfelvásárlás mellett a szerződéses termeltetés, a rendszeresebb készletgazdál­kodás, a felvásárolt termékek forgalmi költségének csökken­tése és a helyesen alkalma­zott árpolitika azok a ténye­zők, amelyek a bérekkel arányban álló fogyasztási áron tudják biztosítani a lakosság­nak a főbb mezőgazdasági ter­mékekkel való zavartalan el­látását. Természetesen ezekhez elengedhetetlenül szükséges feltétel, hogy a piacon jelent- kező minden mezőgazdasági ! terméket az állam vásároljon fel és ne adjunk teret a spe­kulációnak és a kupeckodás- nak. A fentiek figyelembevételé­vel biztosítani tudjuk majd a megfelelő, nagy mennyiségű gabona és mezőgazdasági ter­mény felvásárlását, annak el­lenére is, hogy megyénk mező- gazdasági termékekben nem aktív és a piacokon a kis ál­lattartók és a kenyerüket egész évre biztosítani kívánó dolgozók megjelenésével is számolnunk kell. Megfelelő intézkedéseket te­szünk, hogy a termelők raktá­rainkból úgy távozhassanak, hogy mind az átvétellel, mind a minősítéssel teljes egészé­ben meg legyenek elégedve. Ha szüksége mutatkozik — a községi árumérleg birtokában — felkeressük a termelőt és felhívjuk, hogy az árufelesle­gét az államnak adják el. Apparátusunk, amely a be­gyűjtés idejében több-keve­sebb hibával megállta a he­lyét, remélhetőleg ezt az új fel­adatot is megfelelően oldja meg. Szükséges azonban, hogy már most, a legjobb kapcsola­tot — jobbat mint eddig — építsük ki a dolgozó paraszt­sággal, amely egyébként is tisztában van azzal, hogy a város, de a falu kenyérellátá­sát is változatlanul állami készletből kell biztosítani. Az önköltség csökkentése érdekében szüksége mutatko­zik annak is, hogy az eddigi begyűjtőhelyeket felülvizs­gáljuk és azokat, melyekhez egy-egy nagyobb befogadóké­pességű raktár közelebb fek­szik, megszüntessük. Termé­szetesen figyelembe fogjuk venni, hogy a termelők nagy távolságra ne legyenek kény­telenek feleslegeiket szállíta­ni. A költségcsökkentés jelen­tős előfeltétele az is, hogy a terményeket a lehetőség sze­rint a vasút felé mozgassuk és így a felesleges fuvarköltsé­geket elkerüljük. A raktárak takarítását és fertőtlenítést már most el­kezdjük, hogy az új termésből származó terményeket tiszta, szellős raktárakba fogadjuk. Feladataink maradéktalan eb látásához szükséges azonban, hogy a párt és tanácsi szer­vekkel a legszorosabb kapcso­latot tartsuk fenn, természete­sen nem olyan értelemben, mim ahogy az a begyűjtés sza­kaszában volt. A begyűjtési hivatalok ugyanis megszűn­tek, a termékeket mi vásárol­juk fel, de mindenesetre szük­séges, hogy a jelentkező prob­lémákat és nehézségeket kö­zöljük a helyi és a felsőbb szervekkel, amelyeknek ta­nácsadása, vagy esetleges irá­nyítása a felvásárláshoz is ko ­moly segítséget tud nyújtani. Lombos Jenő a Nógrád megyei Ter­mény-forgalmi V. igazga­tója Jó munkát végeznek a forgácsi kiszisták A Forgács telepi KlSZ-szer- vezet tagjai a kultúrotthon vezetőségével közösen az el­múlt időszakban dicséretre- méltó munkát végeztek. Tár­sadalmi munkájukkal nagy­mértékben elősegítették a kultúrház bővítésének mun­kálatait. A proletár-nemzetkö­ziség nagy ünnepére — május elsejére — szép, nagy terem várta a bányász telep szóra­kozni vágyó lakosait. Bemuta­tásra került: Csiky Gergely „Nagymama" című vidám da­rabja. Bemutatkozásuknak nagy sikere volt. Közkívánat­ra újra be kellett mutatkoz- niok. A vezetők és szereplők közül nem tudjuk kit dicsér­jünk, valamennyien rászolgál­tak a dicséretre. Salgótarján város közönsége véleményt mondhat majd az előadásról, egy pár nap múlva. A KISZ megyei szervező bizottságának rendezésében folyó hó 18-án este 7 órai kezdettel a városi kultúrházban bemutatkoznak. Kérjük a város szórakozni vá­gyó közönségét, hogy tekintsék meg a kiszisták előadását. Oravecz Ernő LEVÉL a pásztói járásból A Pásztói Járási Tanács er­dészeti előadója írta az alábbi levelet: „Kérem a Nógrádi Népújsá­got, hogy közölje a pásztói Pe­tőfi erdészeti brigád eredmé- nyelt. A brigád a mátraszöllő- si telepen dolgozik, és eddig 5000 darab csemetét ültetett el. Kiemelkedő az ültetésnél végzett jó munkájával Farkas Klára. A telepen már meg* kezdték a csemeteápolási munkálatokat is. De nem hagyhatjuk ki Pásztó községet sem, itt is jól haladnak a csemeteápolási munkálataikkal Rövidesen megkezdik a több mint 52 ezer csemete ápolását is,“ Ne hamisítsuk meg a tör­ténteket, mert ebből lesz történelmünk, ezt jegyzik a történelem lapjaira arany betűkkel. Ezzel a gondolat­tal kívánunk a „Magyar Ifjúság” május 4-én meg­jelent száma „Bányászok a viharban” című salgótar­jáni cikkéhez néhány szót fűzni. A cikk a bányászok hősi harcát örökiti meg nem kis pontatlansággal, a történ­tek elferdítésével. Ami itt történt, valóban hősi tett volt és ezt nem szabad nyo­morékká tenni nagy sza­vakkal, nem szabad a hely­zet pontos ismerete nélkül rögzíteni. Mi, nógrádiak tudjuk a legjobban, amit mi tettünk az egyik része volt annak a küzdelemnek, amelyet a párt Központi Bizottsága hűen a marxiz­mus—leninizmushoz irányí­tott szerte az országban. Elöljáróban azt szeret­nénk leszögezni, bármilyen kegyetlen is volt az ellen- forradalom tevékenysége, tűzét bármennyire is a pártra irányította, a pártot nem tudta megsemmisíteni. A párt — ha meggyengül­ve is — élt, dolgozott, de nemcsak nálunk, hanem az egész országban. Hogy az ellenforradalom a pártot nem tudta megsemmisíteni, ez természetesen annak eredménye, hogy összete­vője, a munkások nem en­gedtek. S nálunk is a párt legfőbb erőssége a viharban is a bányászok, a vasasok, a parasztok voltak. így érthető hát, hogy már október 23-án az ellenfor­radalmi felkelés első órái­ban fegyvert fogtak a párt védelmére. Méltán éri te­hát őket a dicséret. De az nem igaz, hogy a megyei bizottság több tagja elhagy­ta az ország területét. Két MB-tag ment el, a többiek itt maradtak és a lehető­séghez mérten dolgoztak, toborozták a kommunistá­kat. fegyveres harcra szó­lították az ellenforradalom­mal szemben. Ez a törté­neti igazság, s ezt nem sza­bad meghamisítani csupán azért, hogy az újságíró gondolata jól összefüggjék. 1956 októbere a nógrádi bányászok életében valóban ragyogó fejezet. Bebizonyo­sodott, méltó követői 1919 dicső Tanácsköztársaság­nak, a fiatalok pedig méltó utódai a 19-es hősöknek. A párt szavára fegyvert fogtak és harcba indultak az ellenforradalommal szemben. Tehát a párt hív­ta őket, a párt szavára in­dultak harcba. Darázs elv­társnak elismerésre méltó érdemei vannak, de bizo­nyára ő sem veszi szíve­sen, hogy a fegyveres el­lenállást a cikk neki, csakis neki tulajdonítja, hiszen őt is a párt irányította és bízta meg a fegyveres haro vezetésével. Az ellenforra­dalom elleni harcban na­gyon sok Nógrád megyei elvtárs tűnt ki. Milyen ér­zéssel olvassák azok a cik­ket, akik minden kockáza­tot vállalva éjjel-nappal jártak a pártszervezetek­hez — bányatelepekre, üze­mekbe, falvakba —, hogy a legjobb kommunistákat a karhatalomba fegyverbe szólítsanak? Ezeknek az elvtársaknak is érdeme, hogy egy erős, eredménye­sen működő karhatalom lett a megyében. Nehéz harcokat kellett megvívni Nógrádban is az ellenforradalommal szem­ben, s ezt a harcot a meg- újhodott párt sikeresen vívta, győzelemre vezette sok egyszerű katonáját. Már ezek a pontatlansá­gok csak mellékkérdések, hogy az ellenforradalmá­rok nem Karan csalja irá­nyából, hanem Salgótarján felől Karancsalja irányába támadtak volna, ha a szov­jet csapatok nem érkeznek meg. Ezek csak a szerzőt fi­gyelmeztetik, de minden­esetre jó lesz belőle okulni. Végül még annyit: vol­tak nálunk is a rendőrsé­gen, akik árulók lettek. Voltak egy néhányan, de többségükben becsületesek maradtak, hűek a párthoz és ma is becsülettel dolgoz­nak. Ezeket az elvtársakat nagyon élesen el kell vá­lasztani az árulóktól. ^ Nem a rosszindulat veze­tett bennünket e néhány kérdés tisztázására, mert hálásak vagyunk a meg­emlékezésért. Büszkék ar­ra, hogy van miről megem­lékezni. De amit tettünk, a párthoz való tartozásunk tudatában tettük, s ezt ne nyomorítsák el csupán a hangzatosság kedvéért. Borbál Gyula-------------------------------------------------O................................................................ A pilinyi Búzakalász Tsz terveiből Tegyen rendet a végrehajtó bizottság Nagyorosziban három hónapja húzódik a köz­ségi tanács tulajdonát képező épület eladása. Az épületben jelenleg a KTSZ asztalos műhelye van elhelyezve. A végre­hajtó bizottság minden ülésen más és más ára­kat szab meg és ezért képtelenek megegyezni a KTSZ-szeL A tanácsta­gok követelik, hogy ves­senek ennek véget és ha határoznak, akkor hajt­sák is végre. Erre a ta­nácsülés szó szerint a következő határozatot hozta: „A tanácsülés a beszá­molót elfogadta és tudo­másul vette. Egyben a tanácsülés elhatározta, hogy egyelőre leveszi a napirendről a KTSZ ál­tal használt asztalos- műhely feladásának kér­dését és csak akkor ke­rül újból tárgyalásra ez az ügy, ha annak tár­gyalását a tanácstagok fogják kérni.” Miért kell mégegyszer tárgyalni azt, amit már három hónapja „tárgyal­nak”. És a tanácstagok csak egyel kérnek: a VB vessen minél előbb vé­get a huzavonának. An­nál is inkább fontos ez, mert a községben nincs megfelelő hely a bölcső­dének, napközi otthon­nak, amely pedig nagyon szükséges volna. Ennek a kérdéses épületnek az eladásából pedig egy megfelelő épületet tud­nának venni erre a célra. Jól dolgozik a Sziráki Állami Gazdaság munkástanácsa A pilinyi Búzakalász Tsz tagjai úgy döntöttek, hogy a helyi körülményeknek megfe­lelően fokozatosan kialakítják a belterjes gazdaságot. Ennek megvalósítása érdekében leg­fontosabb feladatuknak tart­ják a talaj termőerejének fo­kozását. Márpedig a talaj ter­mőerejének fokozásához kellő mennyiségű szervestrágyára van szükség. Ezt a jelenlegi ál­latsűrűség nem tudja biztosí­tani, ezért úgy tervezzük, hogy növelik az állatállományt. A jelenleg két és fél hold szántó­földre jutó egy darab számos­állat kevésnek bizonyulna, ezért ezt a számot két hold szántóra kívánják növelni. Az állatsűrűség biztosítása érde­kében törzstehenészetet állíta­nak be. A legjobb anyáktól származó üszőborjúkkal bizto­sítják az utánpótlást, a többit pedig szerződésileg fogják ér­tékesíteni. Úgyszintén tervbe vették a juhtörzsállomány ki­alakításét is, valamint a kos­nevelésre való áttérést. A meg­lévő mangalica sertésállomá­nyukat fajtiszta1 berkshir kan­nal keresztezik s az ellésből származó malacokat többnyire hizlalásra állítják be. Az állatsűrűség növelésének legfontosabb feltételéből, a ta­karmánybázis biztosításáról sem feledkeznek meg. Tervük: növelni a takarmány vetéste­rületet, nagyrészt fehérjedús, pillangós növényeket termel­ni, ezenkívül nagyobb meny- nyiségű silótakarmányt bizto­sítani. A tehenészetben meg­javítják a takarmányozást, be­vezetik az egyedi takarmányo­zást, így növelik a tejhozamot. Már az elmúlt években is arra törekedtek, hogy minél magasabbra emeljék a holdan­ként! terméshozamot. Ezen tö­rekvésüket azonban a helyte­len gazdasági politika nagy­mértékben akadályozta, de most, miután a termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága maga döntheti el, hogy melyik földben milyen növényfélesé­get termelnek, úgy határoztak, hogy kialakítják a szabad né­gyes vetésforgót. Munkájukat körültekintően végzik és ügyelnek arra, hogy mindenütt jó elővetemény után vessék a gabonát. A talajelőkészítés és a műtrágyázás módszereit táb­lánként, illetve holdanként kí­vánják megállapítani. A ve­tésforgó beállításával a kapá­sok alá kataszteri holdanként 200 mázsa istállótrágyát biz­tosítanak. Az előző évek ta­pasztalatai alapján, a leghe. lyesebbnek úgy vélik, ha a kapások után a vetésforgó má­sodik évében gabonát vetnek, pillangós takarmány felülveté- sével. Majd az ezt követő év­ben takarmánytermesztést üte­meznek be, melynek második kaszálásakor a takarmányte­rület 50 százalékán magfogást eszközölnek. A negyedik évben őszi kenyérgabonát terveznek termelni, melyre holdanként 100 kg szuperfoszfátot és 50 kilogramm nitrogén műtrágyát szórnak ki. Távolabbi tervükben szere­pel a jelenleg meglévő 10 ka­taszteri hold kertészetük is, melyet öntözéses kertészetté akarnak átalakítani. A tsz tagsága több éves ta­pasztalata alapján meggyőző­dött már arról, hogy a gép nem versenytársa, hanem leg, megbízhatóbb és leghűsége­sebb segítőtársa. Ezért az ed­diginél sokkal inkább igény­be kívánják venni a gépeket. Az összes gabona learatását géppel fogják végezni, mely­nek érdekében már megkötöt­ték a szerződést a gépállomás­sal. Csakhogy a gabonater­mesztés gépesítésével nem érik be. A lehetőséghez mérten a kapásnövények kapálását is géppel akarják végezni. A tsz tervei szépek. Re­méljük, meg is valósítják. Szabó Sándor Eleinte, az ellenforradalom dühöngése idején nem ment minden úgy, ahogy szerették volna, de most már lassan egyre jobban belejönnek a munkába, teendőbe. A racio­nalizálás szükségessége itt is megmutatkozott, ekkor átszer­vezték a munkástanácsot is. Számuk 14 főre csökkent. Az ekkor újra választott munkás­tanácstagok már a dolgozók legteljesebb bizalmát élvezték. A munkástanács elnöksége minden héten tanácskozik. A heti üléseken részt vesznek a szakszervezet és á párt veze­tői is, megtárgyalják együtte­sen a soron következő felada­tokat és beszámoltatják az előző hétén végzett munkáról az egyes szakvezetőket. Ami az egyes feladatokat il­leti, megállapíthatjuk, hogy a termelőmunka folytonosságá­ban a munkástanács megala­kulása óta törés nem volt. A munkástanácsnak különösen az elkövetkezendő időben lesz komoly feladata. Az esőzések miatt ugyanis a növényápolási munkák eléggé összetorlódtak és jól meg kell szerveznünk majd a munkát, hogy mindent sikerüljön időben elvégezni. Úgy látszik ebben az évben a szokásos időszaki munká­sokra az elkövetett sok vissza­élés miatt nem igen számít­hatunk. A sajtó és a rádió út­ján az ellenforradalom idején felelőtlen egyének felelőtlen ígéreteket tettek, ezzel is árt­va népgazdaságunknak. így történhetett, hogy egy leszer­ződött munkáscsapat lemon­dott azzal, hogy nem azt az összeget kapja, amit az efféle ígérgetések után jogosnak vélt» Ezzel elvesztettünk 32 embert, amit igen megérez majd gaz­daságunk. A dolgozók munkabérének, járandóságának kifizetését a munkástanács ellenőrzi, így elérjük, hogy visszaélés nem történhet. Támogatja a mun­kástanács a gazdaság vezető­ségét az ellenforradalom ide­jén meglazult munkafegyelem megjavításában is. Részt vesz a tervkészítésben. A tervet úgy állították össze, hogy a tavalyinál jobb eredményt és főleg több jövedelmet érhes­senek el. Ennek érdekében tett is a munkástanács kezde­ményezéseket. A dolgozók létszámát a ve­zetőség, a minisztérium és a szakszervezet a párttal együtt megállapította. Az állandó dol­gozók száma 19 százalékkal csökkent, anélkül, hogy ebből kifolyólag a munkában fenn­akadás lenne. Az elbocsátott dolgozók nagy része különben is nyugdíjjogosult, a többi pe­dig időszaki munkásként to­vábbra is náluk maradt. Arra nagyon vigyáztak, hogy becsü­letes dolgozók ne maradjanak kenyér nélkül. Viszont, akik az ellenforradalom idején ma­gaviseletükkel rászolgáltak, méltó büntetésként elkerültek a gazdaságból. A fenti szervekkel történt tárgyalás után a dolgozók be­sorolása is megtörtént. Ebben a kérdésben a tanácstagok ed­dig tartózkodóan viselkedtek, de egy-két elvtárs igen talpra­esett, ötletes hozzászólással se­gítette a gazdaság munkáját! f / élet van születőben Itf/tfh n s as tiers f/elegen Egyházasdengelegen életerősen bontogatja szárnyait a fia­tal Uj Elet Termelőszövetkezet. Jelenleg 14 tagja van. 145 kh föld, 8 darab tehén, ugyanannyi ló és 29 kh termőgyümölcsös képezi gazdaságukat. Az utóbbi napokban 29 \kh legelővel bő­vült közös gazdaságuk. A tagok fegyelmezetten és jókedvűen munkálkodnak, a közös gazdaságuk gyarapításán. A kukorica kivételével befe­jezték a tavaszi vetést. Megkapálták a borsót és a cukorré­pát. A szakszerű állattenyésztő munka eredményeiként növe­kedett a tehenészet jövedelmezősége. Jelenleg 10—10,5 liter tej az istállóátüag. Tejből havi 4500—5000 forintot jövedelmez­nek. Ez lehetővé teszi a havonkénti előlegosztást. A havonta ledolgozott munkaegységekre egységenként 10 forint előleget osztanák. A borsó jövedelméből Zetort és hozzávaló pótkocsit fog­nák vásárolni. Hét vagon gabonatermésre számítanak és már megkötötték a szerződést a gépállomással, aratásra, cséplésre és az őszi talajmunkák elvégzésére, őszre duplájára fejlesztik a tehénállományt. Az Uj Élet célja: minden tag elégedett le­gyen és jó módban éljen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom