Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-01 / 34. szám

3 NÓGRÁDI Népújság 1957. május 1. A kormány iránti bizalom megnyilvánulása A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1008/1957. számú határozata értelmében az adók kivetésével és keze­lésével kapcsolatos feladato­kat a községi tanácsok végre­hajtó bizottságai szakigazga­tási szerveinek a hatáskörébe kellett leadni. A fenti határozat alapján (hozták létre Nógrádsáp köz­ségben is a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerveként az adóügyi csopor­tot. E csoporthoz tartoznak Le­gend és Nézsa községek is. A körzet pénzügyi dolgozói nem a legnagyobb kedvvel kezdtek munkához. Ennek oka az volt, hogy bár Nógrádsáp és Legend csaknem mindég jó köz­ségnek szár tott pénzügyi vonalon, Nézsa mindég és mindenütt oly n község­ként élt a tudatban, hogy itt pénzügyi vonalon sem­mi eredményt nem lehet elérni. Október utolsó napjaiban az ellenforradalmi események következtében, általában min­denütt megromlott az állam- polgári fegyelem az adófize­tés terén is. Ez az általános megállapítás különösen vo­natkozik Nézsa községre. A községi tanács iratait, köztük a községi adófőkönyveket fel­gyújtották, s az adófizetésről az adózok nagyrésze hallani sem akart. Ez év február végén is úgy látszott még hogy Nézsa to­vábbra is az előző évek útját fogja járni az adófizetés terén. A körzet másik két közsé­gében ebben az időben már egyre több adófizető állt a munkás-paraszt forradalmi kormány mellé és tett eleget önként állampolgári kötele­zettségének. A két község el­nöke és titkára már ekkor érezte, hogy a pénzügyi fel­adatok községekbe való le­adásával az ő feladatuk is megnőtt. Segítették a pénz­ügyi dolgozókat, maguk is egyre több hátralékossal be­széltek rendszeresen. A mun­ka eredménye nem maradt el; Legénd március 16-án tel­jesítette negyedéves adóbevé­teli tervét, Nógrádsápon pe­dig egyre növekedett az ön­kéntes adófizetők száma. Nézsa község még március 23-án is úgy állt a terv telje­sítésében, hogy az volt az ál­talános vélemény a községi tanács végrehajtó bizottságá­nál és a pénzügyi dolgozóknál is, hogy itt bizony kényszer- cselekményeket kell alkal­mazni. Ebben a lemondással tele helyzetben következett be a változás. A végrehajtó bizott­ság összeült. Behányi Sándor VB-elnök ismertette az adófi­zetés állását, s azt is, hogy Nézsa községben újból kény­szerintézkedésekhez kell nyúl­ni. A végrehajtó bizottság ha­tározott. A negyedévből még hátralevő pár nap alatt a végrehajtó bizottság tagjai, a pártszervezet vezetősége ke­reste fel a hátralékosokat, s felvilágosító, nevelő munká­val meggyőzte őket az adófi­zetés fontosságáról, úgy az adózó, mint államunk szem­pontjából. A határozatot tett követte. Egyetlen hátralékosnál sem kellett kényszerintézkedést foganatosítani, és március 26-án a végrehaj­tó bizottság örömmel je­lentette; hogy a község adózói elegeit tettek álla­munkkal szembeni köte­lezettségüknek, negyed­éves adóbevételi tervüket 100 százalékra teljesítet­ték. A nógrádsáp! körzet, mind­három község elnökei és titkárai, a községek adófize­tői és pénzügyi dolgozói el­mondhatják, 1957. első ne­gyedévében eleget tettünk pénzügyi vonalon államunk­kal szembeni kötelezettsé­günknek. Nézsa községben is köszörültünk az előző évek­ben szerzett csorbán. Győzelmi Jelentés a termelés frontjáról A Szénbányászati Tröszt április 26-án 4,5 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év szeptemberében. A bányák dolgozói nagytermelési hetet tartottak. Már eddig 1910,7 tonna terven felüli szén került a felszínre. Az ünnepi dekád átlagos napi eredménye 105 százalék. Kányáson április 27-én délután befejez­ték a havi tervet. Mint min­dig, a kányásiak most is élen jártak. Méltóképpen ünnepük május elsejét, hiszen 1-ig több­ezer tonna szenet termeltek tervükön felül. Mátranovákon nemrég szervezték meg a ver­senymozgalmat és máris szép eredményekkel dicsekedhet­nek. Különösen a KlSZ-brigá- dők jártak az élen. A Gáti kör­letben a Tőzsér KISZ-brigád elővájáson 120 százalékot tel­jesített. Eredményük különö­sen értékes, hiszen térdig érő vízben dolgoznak. Nem marad­tak el azonban az idősebbek sem. Nádasdi Béla csapata TH-gyűrűvel hajtott vágathaj­tásban 115,8 százalékot teljesí­tett; Mizserfán a Kaposvári KISZ-brigád pá­rosversenyre hívta ki a Buda­vári és Koós csapatot. Felté­teleikben szerepel a mennyi­ségfokozás, minőségjavítás, fa- és lőszertakarékosság, va­lamint a balesetmentes terme­lés. A gyárak, a bányák dolgozói termelési győzelmek­kel készülteik a világproletariátus nagy ünnepére, má­jus 1-re. Erről tanúskodtak az újjáéledő munkaverse­nyek, a minőség javulása, és a tervek határidő előtti teljesítése. ☆ Jelenleg a Budavári brigád vezet 125 százalékkal, míg Ka­posvári és Koós brigád 120 százalékos teljesítményt ért el. A nemes vetélkedésben a töb­bi KISZ-brigádok is részt vesz­nek. A legmagasabb fcjtelje- sílményt, 83 mázsát szintén a Budavári KISZ-brigád érte el. Elővájásnál a legjobb ered­ményt Csürke Ferenc csapata érte el egy főre eső 35 centi- méteres előrehaladással. A zagyvái üzemegységnél Somlyó bányaüzemben igen szép eredmények születtek. Kovács László KISZ-brigádja fejtésen 187 százalékot teljesít. Barják János csapata 10,7 fo­lyómétert hajtott ki terven fe­lül és a napi lövésnél 17 fo­rint megtakarítást értek el. Balga József csapata 25 folyó­méter vágatot hajtott ki ter­ven felül és naponta a robba­nóanyagnál átlagosan 13 forin­tot takarítottak meg. Vojtovsz- ki Ferenc csapata 115 csille szenet termelt tervén felül. A margittáróíak sem marad­tak azonban le. Tuza József KISZ-brigádja 137,2 százalékot és Torják II. Albin csapata 116,8 százalékot teljesített. Tiribesen a legjobb eredményt elővájá- son L/őrincz János csapata érte OOOOQOOOOOOOOOOCXJOCOOOOOOOOOOOOOCXXlOOOOOOOOOOOOOCXXlOOOOOOCXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOeOOOr Olcsó recept falusi háziasszonyoknak Mandulás pogácsa 8 dkg mézet 12 dkg írós vajjal habosra kikeverünk. Adunk hozzá 2 tojássárgát, 8 dkg darált mandulát, diót yagy mogyorót, fél csomag fa­héjat, egy csomag sütőpor harmadrészét és 18 dkg finom lisztet; Mindezt jól összedol­gozzuk, egy cm vastagra ki­nyújtjuk és pogácsaszúróval Kivágjuk. A sütőlemezt véko­nyan kikenjük margarinnal és kilisztezzük; belerakjuk a po­gácsákat, tetejüket meghint* jük vaníliás mandulával; mindegyiknek a közepébe gyű* szűvel kis lyukat nyomunk, melybe befőttet vagy kemény lekvárt téve, megsütjük. Sü­tés után porcukorral hintjük meg: JUHASZ GYULA Már jön a május. Én szegény szívem. Ki mindig múltak májusába szálltál Emlékezőn, borúsan és híven, Hidd el: nincs szebb jövendőnk májusánál! Ha neked nem volt soha tavaszod, Mely bíbor vágyak lángjától piroslott, Nézd: jön egy május, mely nem tűnt halott. Melyben a milliók nagy szíve boldog! Már jön a május. Minden szenvedők, Minden szegények és minden szerelmek, A tavasz tág, szabad lényére jertek! S a termő nagy 1öld szent színe előtt Erezzétek, hogy nincsen itt enyészet, Holt álmaink szabad jövőben élnék! el 105 százalékkal. Fejtésen Mákos Dezső csapata jár az élen nemcsak teljesítményben, hanem keresetben is, 102,81 fo­rint a műszakkeresetüb. A fenntartók sem maradtak el a május 1-i versenyből. Itt Gor- dos Péter csapata lett a leg­jobb, műszakonként 89,20 fo­rintot kerestek. Szorospatakon a KISZ-brigádok bizonyultak a legjobbaknak. Ezek közül is kiemelkedik Barabás István brigádja 54,6 mázsás teljesít­ménnyel. Az elővájáson László Dezső csapata 52 cm előreha­ladást ért el műszakonként. A Csúz csapat sem maradt le. Fejtésen 139,2 százalékot értek el 51 mázsás teljesítményükkel. Nagybátonyban Kossuth-tárón Berecz József érte el a legszebb eredményt kamrafejtésen a május elseje tiszteletére Indított verseny­ben. 118,7 százalékos tervtelje­sítést értek el. Kazáron is szép eredmények szülattek a nagy ünnep tiszteletére. Liszkóci József csapata 58 mázsás, Kollár János csapata 56,6 mázsás, Garami Gyula pe­dig 34,5 mázsás fejteljesít­ményt ért el. A szolgáltató vállalat mindkét üzeme kitett magáért, hogy biztosítsa a bányák za­vartalan csilleellátását- Munká­juknak nem kis része van ab­ban, hogy a bányák mélyén szép eredmények születtek, Különösen jó munkát végzett Misurda Sándor mozdonyveze­tő, Gübner Ferenc alagút fenn­tartó vájár; Lantos Zoltán üzemvezető, aki biztosította a műszaki feltételeket, Zsidal László, Honti Lajos, Pecha Jó­zsef lakatosok, Kazareczki Ist­ván kovács, akik biztosították a gyors javításokat, Galbács Margit és Hegyi Józsefné ra­kodómunkások. Az Acélárugyárban egyetlen üzemrész sem volt, amely nem teljesítette tervét, sőt valamennyi magasan túl­szárnyalta. így különösen szép eredmény született a vasöntö­dében, ahol 138,3 százalékos teljesítést, az acélöntődében 135 százalékot, a GSZ üzem­részben 115,6 százalékot, a hengerműben 112,7 százalékot és a huzalműben 103,5 száza­lékos tervteljesítést értek el. A május 1. tiszteletére indított verseny eredményeképpen a gyár havi tervet 105,6 száza­lékra teljesíti. A Salgótarjáni Üveggyárban igen sok versenyvállalás tör­tént. Versenyre lépett a Ma- rosvötgyi ifjú festőbrigád, akik a minőség javítását tűzték ki feladatuknak, Görbicz László, Máthé József és Galcsik Ist­ván brigádjai közösen léptek versenyre. Vállalták többek között a munkafegyelem meg­szilárdítását, 2 százalékos se- lejtcsökkentést, a műhely és a gép karbantartását és az anyaggal való takarékosságot. Az I-es fazekason Kollár Já­nos kis brigádja mint tanmű­hely vállalta 3 szakmunkás be­tanítását. A Gyüre festőbrigád tagjai túlteljesítik a második negyedéves exporttervüket és a selejtet teljesen megszünte­tik, A Tűzhelygyárban a hidegüzemben Varga István kályhaszerelő-brigádja május 1-i versenyben 160 darabról 200-ra emelte a kiszerelt kály­hák számát. A zománcozóban Sík Béla és Muklár György égetőbrigádja október előtti teljesítményüket 15 százalék­kal túlszárnyalták. Az öntödé­ben Besze Imre ürítőbrigádja a munkafegyelem megszilár­dításában ért el szép eredmé­nyeket. Pesze István olvasztó­brigádja a minőség megjavítá­sáért indult harcba. A kúpoló olvasztási sebességét 15 száza­lékkal növelte a brigád a vi­lágproletariátus nagy ünnepé­nek tiszteletére; fiíondatlanságbol főbb ezer forintos bar Az Acélárugyár GSZ/Á üze­mében a Haaser sajtoló prés­gépen egyik műszakban Zsélyi Jenő dolgozott. Gondatlanság­ból túlmelegített anyagot tett a matricába, ami belesült és üzemzavar keletkezett. Zsélyi Jenő ennek ellenére nem állí­totta le a gépét, hanem üzem közben akarta kijavítani a ke­letkezett hibát. A gép moz­gásba jött, de mivel a matri­cában levő anyag akadályozta a mozgásban, leszakadt az egész fogaskereke. A gép egy ideig hasznavehetetlen lett; amivel a gyárnak több ezer fo­rintos kára keletkezett; '*3<»c*cí'C8cgflK»c*a‘«<sKK«»*<»c#cKtc*cK»cp3cic*cis*c*ck»<scK»c6cK»asatt^^ IQ AZ EMBEREK... Emlékeit kellene állítani azoknak, akik mindvégig, a pusztító viharban is emberek maradtak. Nem szabad nagy szavakkal nyomorékká tenni tetteiket. Mert igaz, nagyot cselekedtek, de egyszerűen, hétköznapi gondolatokkal mély emberi érzéssel. Becsü­letből... Embertársaik és a hazai föld iránt érzett szere- tétből. így volt ezl... Dolgos hétköznapok ezernyi zaja olyan beszédessé teszi Nagybátonyt. A falut, a bánya­telepet, a bányavárost. Élet van itt. A drótköteleken egymást kergetve sietnek a csillék. Az égtáj minden irányából jön­nek. Hozzák a szenet, ver­sengve egymással, ki tud töb­bet adni a nagy éhesgyomrú osztályosénak, mert annak so­hasem elég. Elnyeli, ha mind­megannyi volna is. Pedig ömlik bele a 6zén, mert fürge függőcsilléken kí­vül a kis mozdonyok is viszik fáradhatatlanul: Ügy nyögnek, csattognak a kerekei. De az csak dörömböl egyhangúan, elégedetten. Akkor szusszan csak fel megkönnyebbülteb­ben, amikor alóla lihegve, szu­szogva, nyögve a tehertől a nagyvonat tele szénnel, piros csíkot húzva elindul, ki tudja merre az országba. Életet küldenek innen az. emberek. Ök siettetik a csillé­ket, vájják a kifogyhatatlan föld gyomrát; Ök, akik egy- egy váltásnál autókkal, gya­log benépesítik az utakat, a vasútállomást, ők, akik itt él­nek, szeretnek, nevetnék, bú­sulnak, vagy sírnak. S októberben ez az életet je­lentő lüktetés megállt itt is; Csak a maró szél lökdöste a kötélpályán haldokló csilléket; Rozsda marta a kismozdonyok útját, hallgatott az örökké do­romboló osztályozó. Az utak néptelenek voltak. Kacagás he­lyett sírás, jókedv helyett a komorság akarta a hatalmat. De a rémmel szembenéztek és legyőzték. Megállították a pusztító ellenforradalmat, nem engedték áruba bocsátani, ami az övék. Mindvégig emberek maradtak, ők, az egyszerű hétköznapok névtelen hősei: Nehéz volt a helytállás? Ne­héz .:: Az ellenforradalom vissza akarta fordítani a tör­ténelem kerekét. És életet is követelt. De megállították. És most itt jönnek .a napi munka után győzelmesen. Kezükben csákány, vállukon lámpa és nevetnek. Ezeket a munkásokat nem lehet legyőzni; Kísérjük el őket útjukon. So­kan mennek a szabályos sor­ban álló autók felé. Az szállít­ja őket haza. Másik csoport a falu felé tart; A harmadik a bányavárosba; Menjünk ezek­kel. A Mátra gyenge zöldjét eső­től terhes felhő nyaldossa. Nemsokára pásztázza is a kar­csú hegyhátakat az éltető, ta­Csak a második emeleten áll meg. A fehér ajtón tábla: Mrá- zik Rezső. Alig egy hónapja, hogy letette a fegyvert, a kar­hatalomnál volt. Visszatért a bányába, ahonnét november­ben elindult az ellenforrada­lom ellen. Leveti bányászruhá­ját és máris zuhog a melegvíz a fürdőkádba. A fürdés zajá­tól megtelik az egész lakás, A vaszi eső. Gyorsítják lépteiket, majd futnak. Hangosan nevet­nek, amikor ruganyosán át­ugorjék az utakon rekedt tó­csákat. Esőtől sarkukban el­érték az otthont. Még intenek egymásnak, aztán befogadják őket az újonnan épített szép, nagy házak. Egy nyúlánk, szélesvállú fiatal nyomában maradtunk, aki kettesével veszi a lépcsőt; zaj játszik a szobában, kö­szönti a gazdát, hisz’ oly soká oda volt; Még párolog teste a forró víztől, amikor kilép a fürdő­kádból, keskeny arcán veríték gyöngyözik, de már csomagolja a könyveket. Iskolába siet, ahol már várják a többiek, a technikum öreg bányászhall- gatóij így telnek a dolgos hétköz­napok, amit megvédtek nem­csak a maguk, hanem min­denki számára. Amig ők a könyvek fölé ha­jolnak, ml menjünk vissza ok­tóberük: Súlyosan terhes volt akkor a levegő. Haragosan csapko­dott a Mátra szele. A munka zaja is csak betegen hallat­szott, s egyszerre elnémult. A bányászok elkomorultak és amig felerészük dolgozott, a másik fele fegyverrel vigyá­zott. Aggódva hallgatták a pesti híreket. Október 29-ig úgy nézett, tartani tudják ma­gukat, a bányát megvédik, nem áll meg a munka; De akkor a szolgáltató válla­lattól mint a fagytól hajtott éhes farkasok fegyverrel ro­hantak a' bányára Szabó Er­vin, Jecsmenik, Kiss, Szád­vári, Beda vezetésével az or­szágból ki tudja honnét verbu­válódott gyülevész had és meg­bontották a kemény sort. Nem a hitet, csak a sort, hiszen nem volt, aki tanácsot adjon az igazoláshoz. De mert a hit megmaradt, megindult a kemény harc. Ott volt a harcosok között elejé­től végig Mrázik Rezső is. A bányavárosban rakott családi fészket két testvérbátyjával, Ferivel — aki jelenleg a rend­őrség tagja —, Jánossal, aki még a karhatalomnál van. Mindhárman, János vezeté­sével oda álltak az ellenforra­dalom elé, hogy először békés szóval letérítsék őket a rom­lásba forduló útról. De a vá­lasz fegyver volt. 30-án éjjel rátörtek a távollevő János la­kására és a héthónapos terhes­ségben levő asszonyát fegy­verrel lökdösték szobáról szo­bára, padlásra, alagsorba. Egy áldott állapotban levő asszonyt meghurcolni...? Em­bertelen kegyetlenség. Mi más választás lehetett: szembefordulni az ellenforra­dalommal, ha kell fegyverrel is, mert már nemcsak arról az egy asszonyról volt szó, ha­nem a másikról, a harmadik­ról, a gyerekekről, a bányáról; de az egész országról: János és Feri Salgótarjánba siettek, megteremteni a me­gyei irányítást. És a meggyen­gített párt védelmére állnak; Mrázik Rezső Bátonyban ma­radt és a többi kojnmunisták- kal szervezik a pártot, a mun­ka felvételét. Ekkor történt; Az ellenforradalom Szoros­patakra helyezte főhadiszállá­sát, számítva azzal az eshető­séggel, hogy nagyobb támadás' esetén a Mátrába vetik magu­kat. Mrázik Rezső, Sulyok And­rással felment Szorospatakra, hogy tömörftsék a kommunis­tákat, megszervezzék a pártot; Tudták, hogy ott székel az el­lenforradalom. De meghát­rálni 5 s s

Next

/
Oldalképek
Tartalom