Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-11 / 37. szám

1957. május 11. NÖGRÄDI Népújság 5 Vonják be a párttagokat és a pártonkíviili dolgozókat az előttünk álló gazdasági feladatok végrehajtásába Jk május 9-én megtartott megyei pártaktíva ülésről Február 2-a óta most ült össze először a megyei kommu­nista aktíva, hogy megbeszélje az előttünk álló legfontosabb gazdasági kérdéseket. A referátumot, amellyel a Központi Bizottság május 7-i ülése foglalkozott Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottsága elnöke tartotta. Jakab elvtárs beszédét az ellenforradalom utáni kiala­kult politikai és gazdasági helyzet elemzésével kezdte. Elmondotta, hogy a szocialis­ta konszolidáció — amely po­litikai és gazdasági területen egyaránt jól halad —, a prole­tárnemzetköziség elméleti és gyakorlati megnyilvánulásá­nak köszönhető. Itt külön ki kell emelni a Szovjetunió sokoldalú politikai és gazda­sági segítségét A munkás- osztály is nagy erőfeszítése­ket tett a termelés megindí­tásáért. Ugyanakkor nem sza­bad elhallgatni azokat a ne­hézségeket sem, amelybe az országot az ellenforradalom taszította. Csak január I-ig 14—15 milliárd forint esett ki a nemzeti jövedelemből, amelyek az épületkárból, áru­készlet fosztogatásból és fi­zetett sztrájkból tevődnek össze. Ehhez járulnak még a januári veszteségek, amelyek szintén 5—6 milliárd forint ki­esést „eredményeztek‘’j A termelés területén pedig az első negyedévben jóval alatta maradtunk a tavalyi har­madik negyedévi szintnek. Noha az áprilisi termelési eredmények biztatóak. Mégis azt tapasztalhattuk, hogy dolgozóink jobban él­nek, a bányászok 30—40 szá­zalékos béremeléshez jutott- tak, de a többi dolgozók bére is emelkedett. Béremelésre 4,5 milliárd forintot fordítottunk, ami által az életszínvonal mintegy 13—14 százalékosan emelkedett országos szinten. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy az üzletek és kirakatok tele vannak, a vásárló erő megnövekedett. Nyilvánvaló, hogy ellent­mondásról van szó, Nem le­het tartósan fenntartani ezt a helyzetet, Saját magunknak kell megteremteni azokat a feltételeket, amely biztosít­ja számunkra a bővített újratermelést jelentő beruhá­zásokat, amely nélkül ko­moly veszély fenyegeti ha­zánkat, s nem utolsósorban azt, hogy saját lábunkon meg tudjunk állni; Nyíltan fel kell tehát vetni gazdasági nehézségeinket, 4,5 milliárd forintnak nincs áru­fedezete. Pillanatnyilag úgy kellett határozni, hogy több, nem közvetlen közszükségleti cikk, (főleg vasipari, műszaki, fényűzési és egy-két italféle­ség, különösen vendéglői és kávé) árat fel kell emelni. De nem szabad ezt a mód­szert az egyedülinek s végle­gesnek tartani. Jakab elvtárs ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek elősegítik és lehetővé teszik gazdasági problémáink megoldását. Legfontosabb dolog az, hogy ipari üzemeink összes dolgo­zóit felsorakoztassuk a tervek maradéktalan teljesítésére, sőt a szénbányászatban a tervek túlteljesítésére, vasiparban pedig a minőségi tényezők megjavítására, s főleg a ter­mékek előállítási költségeinek csökkentésére; a termelékeny­ség emelésére. Tekintettel megyénk adottságára különö­sen alá kell húzni az anyag­takarékosságot (bányafa, ipa­ri üzemekben a termékek anyaghányadának csökkenté­se) a selejtszázalék csökken­tését, a bérügyi fegyelem meg­tartását. Különös tekintettel arra, hogy a még meglevő idő­béres bérezést, ahol azt lehet, szüntessék meg, cseréljék azt fel, az ösztönzőbb teljesítmé- nyes bérezéssel. Racionalizálásról is sokat beszéltünk, de nem hajtottuk azokat végre megfelelően. Csupán a tarjáni járásban néhány millió forintot fizet­tünk ki racionalizálási pénz­ként, ugyanakkor nem, vagy alig csökkent az adminisztra­tív apparátus. Nagy figyelmet kell fordí­tani az export-tervek teljesí­tésére is, mert ezzel deviza forintot tudunk szerezni. Ugyanakkor olyan tartaléko­kat is ki kell használni, mint amilyen a dolgozók öntevé­keny aktivitása a munkaver- seny-mozgalom terén. A dol­gozók szeretik és kedvelik a munkaversenyt, ha azt nem a sematikus, hibás szemlélet alapján szervezik, s ha azok konkrét célokért folynak. Fontos tényezőként szerepel az elsőként alkalmazandó nyereségrészesedés az ipari üzemekben, Lényeges és hatékony té­nyező a termelési pártellen­őrzése, amely az adott terü­leten a munka megjavítását jelenti, Ugyanakkor be kell vonni még aktívabban a 11500-as létszámú párttagsá­gunkat — miután a politikai kérdések terén sikereket ér­tünk el — a gazdasági kér­dések megoldásába is. A si­ker nem maradhat el. A megyei intéző bizottság elnökének beszámolója után az aktíva részvevői közül so­kan részt vettek a vitában., A felszólalások közös hangja: gondos felelősség és az előt­tünk álló feladatokból való tevékeny részvállalás volt. Csaknem valamennyi felszó­laló beszélt a Szovjetunió ön­zetlen segítségéről, arról, hogy a dolgozók milyen nagyra ér­tékelik az igaz barátságnak gyakorlati megnyilvánulásait. Gonddal, felelősséggel szóltak ezután előttünk álló felada­tainkról; Pál István (mizserfai kül­dött) arról beszélt, hogy bá­nyaüzemünk dolgozói min­dent elkövetnek a szénterme­lés növelése, a gazdaságos termelés érdekében. Üzem­egységünkön belül munka- versenyt indítottunk — mon­dotta. — Az üzem kommu­nista fiataljai is derekasan kiveszik részüket a termelés­ből: versenyre hívták ki a szomszédos bányaüzepiek KISZ-brigádjait. Minden tö­rekvésünkkel azon vagyunk, hogy a párt- és a kormány irántunk megnyilvánuló gon­doskodására becsületes mun­kával válaszoljunk. „Én a magam részéről he­lyeslem a kormánynak azt az intézkedését, hogy bizonyos iparcikkek árát — nem élet- fontosságúak ezek — felemel­te. Ilyen eszközzel is azon kell lennünk, hogy pénzügyi nehézségeinket úgy oldjuk meg, hogy a dolgozó embere­ket ne sújtsa az infláció.“ Beszéde befejező részében Pál ©ívtárs arról szólt, hogy szerinte teljesen szükségte­len a lőmesteri intézmény fenntartása. A szükséges rob­bantásokat el tudnák végezni a csapatvezetők, így a lőmes- terek közvetlenül részt vehet­nének a termelő munkában. Az aktíva részvevői élénk he­lyesléssel fogadták Pál elvtárs javaslatát. Faragona József elvtárs (Kisterenye, Szolgáltató Vál­lalat) a munkaidő pontos ki­használására hívta fel az aktíva figyelmét. — -Rengeteg a tennivaló ezen a téren. Ál­talános tapasztalat, hogy a munkaidőt későn kezdik, míg a tényleges termelést jóval a munkaidő előtt befejezik — mondotta. Ezután a munka­verseny jelentőségéről be­szélt, s arról, hogy a verseny legjobbjait jutalomban kell részesíteni. Baksa elvtárs, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöke részletesen foglalko­zott a termelés frontján a szakszervezetekre háruló fel­adatokkal, elmondotta, hogy az ellenforradalom után a szakszervezetek csak érdek- védelmi kérdésekkel foglal­koztak és a termelési prob­lémák megoldására való ösz­tönzés teljesen háttérbe szo­rult. Teljesen káros volt ez a gyakorlat. A dolgozók valódi érdekvédelme a szükségletek reális kielégítésének döntő feltétele, a termelés szünte­len emelkedése. Azon le­szünk, hogy a dolgozók ér­dekvédelmét egybekapcsoljuk a termelés emelésére való ösztönzéssel. Az intéző bizottság vezető­jének referátuma élesen bí­rálta az acélárugyári viszo­nyokat. ahol a dolgozóknak csaknem kétharmada nem teljesítmény szerint kapja a fizetését, hanem órabér alap­ján. Füszter elvtárs, acélárugyá­ri küldött arról beszélt, hogy gyárunkban miért idegenked­nek a dolgozók a normá­tól. Elmondotta, hogy minden erejükkel a teljesítménybére­zés bevezetéséért fognak har­colni. Lizsnyánszki Antal elvtárs. az Acélárugyár főmérnöke, a gyár egyre növekvő termelé­séről számolt be: Januárban az egy főre eső napi termelés értéke 187 forint volt. Feb­ruárban ez 299, márciusban 315 forintra emelkedett, és áp­rilisban is tovább javult a helyzet. Ezután arról szólott, hogy a termelés további eme­lésének fontos feltétele, hogy a pártszervezet segítse az üzem gazdasági és műszaki vezetőit. Ezután a gyáruk ex­portjával foglalkozó külkeres­kedelmi szervek felelőtlen, hanyag munkájáról szólt és elmondotta, hegy a gyár rak­táraiban már hosszú hónapok óta 200 ezer export-lapát vár elszállításra, de az illetékes szervek valószínű „megfeled­keztek” a lapátokról. Befeje­zésül arról beszélt, hogy véle­ménye szerint helyes lenne, ha a gyár exportját közvetle­nül ők intézhetnék. Gergely Dénes elvtárs, ' a tűzhelygyári pártszervezet vezetője elmondotta, hogyan érték el eredményeiket. — Az ellenforradalom leve­rése után a dolgozók nem kis része a norma megszüntetését és az órabérrendszer beveze­tését követelte. Mi. elvtársak, láttuk, tudtuk, hogy órabérben nem lehet szocializmust épí­teni. Ezért szüntettük meg az időbéres bérezést. Áttértünk a darabbérrendszerre. Eredmé­nyesnek mutatkozik ez. A dolgozó látja, hogy munkája arányában becsületesen meg­fizetik. Döntő feladat, hogy az egyéni érdekeket a közösség érdekeivel összekapcsoljuk. Eredményeink nem kis rész­ben azzal magyarázhatók, hogy idejekorán megszaba­dultunk az üzemen belüli fa­siszta hangadóktól, nem en­gedtük őket tovább uralkodni. Megmondtuk, hogy elég volt, nincs tovább! A kommunisták munkájá­nak legfőbb mutatója a válla­lat termelése. Minden erőt ennek érdekébe kell állíta­nunk. Ezért szerveztük meg a pártszervezet megerősítése után a szétbomlasztott szak­szervezetet és ezért szorgal­mazzuk most a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezé­sét és megerősítését. Nagy feladatok vannak még előt­tünk. Igen magas a selejt. De a munkakörülmények meg­javultak és egyesült erővel az üzem minden szervét mozgó­sítva azon leszünk, hogy a se- lejtet lecsökkentsük és a mi­nőséget megjavítsuk. Oláh János elvtárs, nagybá- tonyi küldött arról beszélt, hogy a bányász dolgozók örömmel látják a párt és a kormány irántuk megnyilvá­nuló gondoskodását. Ennek a' gondoskodásnak egyik jele, hogy ez évben tízezer bá­nyászlakás épül az országban. A bányászok a termelés nö­velésével válaszolnak erre. Egy dologban szeretném az in­téző bizottság segítségét kérni — folytatta. — Nagyon rossz a bányaváros kenyérellátása, de igen gyászos egészségügyi helyzete is. Ugyanis két orvo­sunk disszidált. Pintér László elvtárs, szo­rospataki küldött elmondotta, hogy bányaüzemük egyik fő fészke volt az ellenforrada­lomnak. Ez a körülmény is rendkívül megnehezítette munkájukat. De a kommunis­ták lelkes, fáradtságot nem is­merő munkája meghozta az eredményt. A márciusi ter­meléshez viszonyítva április­ban 60 kilogrammal nőtt az üzemi fejteljesítmény. Sőt, vannak olyan elvtársak is, akik elérték a napi 61 mázsás termelést. A munkaverseny kérdésé­ről is szeretnék beszélni — folytatta. — A párt és a szakszervezet együttesen moz­gósította a dolgozókat a ver­sengésre, mert tudjuk, hogy a szocializmus építése elkép­zelhetetlen munkaverseny nélkül. A megtartott értekez­leteken és taggyűléseken 150 rárttagunk lelkes csatlakozá­sát jelentette be a verseny­hez. Fülöp Zoltánné elvtárs, a berceli kommunisták küldött­je arról beszélt, hogy milyen nagy feladatok hárulnak a pártszervezetekre, különösen a falusi pártszervezetekre bi­zonyos cikkek árának feleme­lésével kapcsolatban. Nem szabad meghunyászkodnunk, bátor, felvilágosító munkát kell végeznünk és nyíltan meg kell mondanunk, hogy a kormány miért döntött így — mondotta. Ezután a bíró­ságok munkájáról szólt és ki­fogásolta, hogy ítéletükben nem elég kemények a népi rend ellenségeivel szemben. Surányi János alezredes új­szellemű, megtisztult hadsere­günk kommunistáinak és pár- tonkívüli katonáinak üd­vözletét tolmácsolta az aktí­vának. Egyben biztosította a részvevőket, hogy minden ere­jükkel azon lesznek, hogy ne ismétlődhessen meg még egy­szer hazánkban a gyalázatos októberi ellenforradalom. Meg­fogadjuk, hogy halálunkig hűek leszünk fogadalmunk­hoz: a néppel tűzön-vizén át! A mindvégig nagy figye­lemmel kísért, lelkes hangu­latú aktíván felszólalt még Sótér István (Rónabánya), Toldi Ferenc (Nagybátony), Mártom Lajosné (Salgótarján), Nádasdi András (megyei párt- bizottság) és Priska elvtárs (Ludányhalászi) küldött, A tisztázatlan problémákra befejezésül Jakab elvtárs vá­laszolt. Az aktíva az Intemacionálé eléneklósével ért véget, A nagy forgalom szinte járhatatlanná tette a Jobbágyi és Szarvasgede közötti útvonalat. Az útépítő vállalat dolgo­zói nagy erőfeszítéssel munkálkodnak az út megjavításán. Megnyílt a Nagybátony Bányavárosi gyógyszertár Május elsején du. 4 órakor megnyílt na^vbátonyi Bánya­városban a Nógrád megyei Ta­nács Gyógyszertári Központtá új 4/31. sz. gyógyszertára. A gyógyszertár az állami komp­lex beruházások keretében épült fel és a 32 íves ház sar­kán lévő helyiségeket foglalja magában. Teljesen korszerű, modem gyógyszertár, amely már úgy épült, hogy idővel nagy forgalom lebonyolításá­ra is alkalmas helyiségekkel és bútorzattal rendelkezik. Így majd a jövőben is biztosítani tudja a folyton növekvő város lakosainak gyógyszerszükség­letét. 100 ezer forint értékű gyógyszerrel és 50 ezer fo­rint értékű fogyóeszközzel lát. ta el a Gyógyszertári Központ, A bútorzat és egvéb felszere­lés mintegy 200 ezer forintot képvisel. Egy nap alatt 15 hálószoba berendezést adtak el az Állami Áruházban Nagy a forgalom az Állami Áruház bútorosztályán, viszont kevés a bútorfényező szakem­ber a KTSZ-ben, ezért deká­donként csak egy-egy széria bútort fognak munkába, ami 10—15 garnitúrát jelent. Az első negyedévben 180 kony­habútort adtak el. nagyrészt bányászoknak. Jelenleg 60 garnitúra konyhabútor vár ki­dolgozásra. A nagy kereslet­re jellemző, hogy hétfőin egy nap alatt 15 háló fogyott el, 5400 forintos árban. Cseh- és német importból elegendő szo­babútor áll a vevők rendelke­zésére. de helyi viszonylatban az efajta simavonalú, világos hálók nem keltenek nagy tet­szést, inkább a sötét színék találnak vevőre. Csőbútor hat fajta színben fordul elő az osztályon. A vállalatnál jelen­leg 24 háló, több két- és há- romajtós szekrény van raktá­ron, nyers állapotban; Szé­kekből folyamatosan elegendő mennyiség van biztosítva* Hiánycikket képeznek a kerek dohányzóasztalok és a kárpi­tozott székek. Fotőlvárú bőven kapható. Szilárdabb mint valaha a Hanti Győzelem Tsz Az ellenforradalom idején a Honti Győzelem Tsz tagságát is megfertőzték. Voltak, akik kiléptek, de azért legtöbben szilárdan ragaszkodtak a kö­zöshöz. Ezek ellen léptek fel a külső bújtogatók. Felgyújtot­tak 14 kazal szénát és még sokféle kísérlettel próbálták meggyengíteni a termelőszö­vetkezetet. Az erőszakra, a bujtogatásra a tsz úgy felelt, hogy erősebb lett, szilárdabb lett mint valaha. Igaz, meny- nyiségileg kevesebben marad­tak, de aki maradt, az élete végéig hű lesz a közöshöz. A honfiakat segítik a környező erősebb termelőszövetkezetek* kapálógépeket kaptak a Nö­vényvédő Állomástól, támogat ja őket a gépállomás is; Most nagy munkában van­nak a hontiak. Építkeznek, Nagy vita folyt az 50 férőhe­lyes Istálló építése körül és ma már ott tartanak, hogy az istálló befejezés előtt áll*. Megtörtént az első határszemle A balassagyarmati járásban az idén fokozottabb gondot fordítanak a járás vezetői a munkák ellenőrzésére, E célból szervezték meg a rendszeres határszemléket. A tavaszi munkákat ellenőrző első szemlét már megtartot­ták. A határszemiéken a köz­ségek mezőgazdasági bizottsá­gának tagjai, a tanácselnökök, a legjobban dolgozó parasztok és a mezőőrök vesznek részt. Az első határszemlén sehol sem találtak elmaradást, sőt legtöbb községben meg is di­csérték a gazdákat az időben elvetett, és a szépen fejlődő növényekért. Legközelebb a növényápolá­si munkák idején kerül sor határszemlére. A szemlék résztvevői már most felhívják a gépállomások figyelmét, hogy hozzák rendbe, javítsák meg a gépeket, mert a rossa időjárás miatt valószínű a szokásosnál is többen fordul­nak a gépállomás segítségéhez, Termelési értekezlet Mizserfán (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban terme­lési értekezletet tartottak a mizserfai bányászok, ahol el­sősorban a termelés növelésé­nek, az önköltség csökkentésé­nek feladatait vitatták meg a bányaüzem vezetői és dolgozói. A Pálhegy II. körletben meg­tartott értekezlet harciassága bizonyította, hogy a dolgozók mennyire törődnek ezekkel a a fontos kérdésekkel. Ebben a körletben azonban nemcsak a Az új, modern vadaskerti munkáslakás. termelési értekezleteken, ha. nem rendszeresen, nap mint nap tanácskoznak a vezetők és a doglozók, a javaslatokat pedig lelki- ismeretesen megvizsgálják, végrehajtják. Nemrégiben például Józsa Pál főmérnök és Hajnal Ottó bá. nyamester a tervben nem sze­replő 100 méteres bányavága­tot készítettek el, s így 600— 700 tonna szénvagyont tártak fel. Ezzel Pálhegy II. élettar­tamát 3 évvel meghosszabbí­tották* Ebben a bányában már naponta értékelik a mun­kaverseny eredményeit, a leg jobbakat a versenytáb­lán népszerűsítik. A dolgozók a versenyt any. nyira szívügyüknek tekintik* hogy -''Idául Kaposvári Fe­renc elvtárs az értekezleten elhangzott felszólalásában a munkaidő jobb kihasználása, különösen a szállítószemélyzet- nél t'maszta'hntó visszaélések megszüntetéséért szállt síkra. Hozzá hasonlóan több felszó­lald szóvátette a fegyelem la­zulását- Ezenkívül számosán tettek javaslatot a szén minő­sége, a műszaki feltételek ja­vítása érdekében. Az értekezleten értékelték a KISZ-brigádo1' és a párosver­senyzők eredményét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom