Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)
1957-05-04 / 35. szám
1057. május 4. NÓGRÁDI Népújság S A biztonságosabb széntermelésért A z október 23-a és az azt követő ellenforradalmi események súlyosan érintették a bányaüzemeket is. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a bányabiztonságra, az egészségi helyzetre és a munkavédelemre egyaránt. Ennél természetesen nem szabad elhallgatnunk azt a szénmeny- nyiség-kiesést, ami súlyos katasztrófát okozott nemzetgazdaságunknak. Elsőnek azért említettem a biztonságot, az egészségi helyzetet és a műn- kavédemet, mert ez az alapja az állandóan növekvő és zavartalan termelésinek, életszínvonalunk emelkedésének. Hogy a bányaüzemek még súlyosabb helyzetbe nem kerültek. annak köszönhető, hogy egyes bányaüzemeknél a dolgozók nagy része megértette, hogy az ellenforradalom által elrendelt sztrájk milyen súlyos következményekkel járhat, s ezért naponta jelentkeztek bányamunkára, illetve bányafenntartásra. Ilyen körülmények között, mint előbb is említettem, 6zó sem tehetett arról, hogy az il- letékes bányahatóság és a szakszervezet a balesetelhárítással, az egészség- és munkásvédelemmel hatékonyan tudott volna foglalkozni mindaddig, amíg a forradalmi munkás-paraszt kormány és a szocialista munkáspárt felhívására és erélyes beavatkozásra a rend, fegyelem meg nem szilárdult. Az, hogy ma már a balesetvédelem és a bányabiztonság terén eredményeket tudunk elkönyvelni, elsősorban köszönhető az üzemekben megalakult pártszervezeteknek, a szakszervezetnek és a tröszt új felső vezetőinek, akik minden támogatást megadnak a bányamű- szaki felügyelőségnek (bánya- hatóságnak) munkájuk végzéséhez. A megváltozott helyzetre jellemző, hogy 1957 első ne, gyedévében halálos baleset nem volt. Ez a száma különösen sokat mondó most. amikor az első negyedévben mintegy 2 ezer új dolgozóval növekedett a bányászok száma. Ma már egyre jobban bebizonyosodik mennyire alaptalan az évtizedek alatt elterjedt hír, hogy a bányamunka halállal jár. Kétségkívül ebben nagy szerepe van a biztonsági szabályok megtartásának. A javuló eredmények ellenére azonban még számos tennivaló van a bányabiztonság megjavítása érdekében. A szénbányászati trösztnél - az elmúlt negyedévben a havi biztonsági szemléket elhanyagolták és az üzemekben csak elvétve tartották meg. Ennek egyik oka. hogy a szak- szervezetnél nem volt munkavédelmi felügyelő. Most örömmel vettük tudomásul, hogy a trösztbizottság munkavédelmi felügyelőt kapott. Bízunk abban, hogy közös munkánk eredménye hamarosan meg fog mutatkozni. Támogattuk a trösztnek az [. osztályú sújtóléges bányákban a lőmesteri intézmény megszüntetésére irányuló kérelmét. Tekintettel arra, ha az ilyen bányákban a függetlenített lőmesteri intézmény megszűnik, nagy létszámú, megfelelő szakképzettségű dolgozó kerülhet a közvetlen termelésbe. Ugyanakkor a II. osztályú sújtóléges bányáinál továbbra is részleges hiány van a sújtólégbiztos kivitelű gépekben és szerelvényekben. A kerületi bányaműszaki felügyelőség szükségesnek tartja, hogy Mátranovákon és Nagybátonyban a legsürgősebben állítson be a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetősége mentőautót, amelynek egyúttal a mizserfai, kazári és a kisterenyei üzemek mentőszolgálatát is teljesítenék. Nem egy esetben előfordult, hogy mentőautó hiányában a bányaüzemekben megsérült dolgozót csak hosszú idő múlva tudták megfelelő kórházi ápolásban, illetve elsősegély- nyújtásban részesíteni, ami súlyosan befolyásolta a gyógyulást. Súlyosbítja még a helyzetet az is. hogy az üzemeknél nincsenek üzemorvosok, így már az elsősegélynyújtás is a legtöbb esetben késik. Yr égeredményben további » feladat, hogy a gazdasági vezetők tovább javítsák munkájukat a bányabiztonság fejlesztése érdekében, s a szak- szervezetek bányabiztonsági megbizottaival szoros kapcsolatot teremtve, tegyék kielégítőbbé a bányászok munkakörülményeit. BAKOS JÓZSEF bányaműszaki felügyelő Az első lépéssek... Megújul a munkaverseny a gazdasági szerszámgyárban A május elsejét megelőző napokban, különösen a múlt héten tartott munkásgyűlés után többen felkeresték Halász elvtársat, a Salgótarjáni Acélárugyár gazdasági szerszámüzeme egyik művezetőjét. Nem egyébről folyt a beszélgetés, mint a szocialista munkaverseny megindításáról, kötelezettség-vállalások be jelenté, séről. Elgondolkoztató szántok... Ajánljuk az Acélarulíyár öntödéinek figyelmébe Megyénk ipari üzemének többségében a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a dolgozók életkörülményeire kedvező bérrendszert sikerült kialakítani — az ellenforradalmi demagógia minden mesterkedése ellenére. A teljesítményen alapuló bérezés hatása rövid néhány hét alatt máris jelentkezett a gyárakban, a bányákban. Azonban a példák sokasága ellenére mégis vannak gyárrészlegek, ahol vitáznak, sőt mereven elzárkóznak a teljesítménybér bevezetése elől. Ilyen helytelen álláspont alakult ki a Salgótarjáni Acélárugyár két öntödéjében is. Az Acélárugyárban február 1-tól a teljesítményen alapuló bérezésre tértek át. Az öntödékben azonban jelenleg is időbérben dolgoznák. És tíz eredmény? A szemléletesség érdekében elöljáróban érdemes a gyár gazdasági szeráru üzemének néhány adatát közölni. Ebben az üzemrészben a munkások háromnegyed része teljesítménybérben dolgozik. Ennek, valamint a törvényes fizetés- emelés nymián a fizikai dolgozók havi átlagkeresete az 1956 szeptemberi 1179 forintról ez év márciusára 1478 forintra emelkedett. Ez a javulás igen jelentős. S mit mutatnak a termelési adatok? Az egy teljesített órára eső termelési érték a múlt év harmadik negyedévében 37,76 forint volt, ez év márciusában pedig 40,45 forint. Bár a termelés növekedésének üteme még elmaradt a bérszínvonal mögött, de az ákkor még jelentős anyaghiány már megszűnt, s minden jel arra mutat, hogy az arányok áprilisban és az azt követő hónapokban tovább javulnak. És miről tanúskodnak az öntödék adatai? Itt is kezdjük az átlagbérek alakulásával. 1956 Acélöntődé Vasöntöde szeptember 1315 forint 1278 forint 1957 március 1557 forint I486 forint A bérek növekedése tehát jelentős, mindkét öntödében eléri a 16 százalékos emelkedést. S hogyan alakult az egy teljesített órára eső termelési érték? Acélöntődé Vasöntöde 1956. III negyedév 54,18 forint 67,21 forint a csökkenés 17 1957 március 44,02 forint 57,05 forint így tehát százalék )s! Azonnal felvetődik a kérdés, hogy helyes-e ez így, mennyire segítik az öntödék vezetői és dolgozói, hogy gazdasági nehézségeink minél hamarabb megoldódjanak? A válasz csak egyértelműen „nem” lehet! Mindkét öntödében vannak fejlett, a gazdasági kérdésekhez értő elvtársák, akik jól tudják, hogy a termelékenység növekedéséneik meg kell előznie a bérek növekedését. Csak ez biztosíthatja az állam- háztartás egyensúlyát, a dolgozók életszínvonalának emelését. Jól tudják, hogy csak annyit vehetnek el a nemzeti jövedelemből, amennyivel hozzájárulnak. Akkor mégis miért a több hónap óta tartó huzavona a teljesítménybér bevezetése körül? Kétségtelen, hogy elfogadható indokot nemigen tudnak felsorolni. A baj inkább az, hogy néhányon helytelenül ragaszkodnak álláspontjukhoz, s elégtelen a fel- világosító munka a helyes bérpolitika megvalósítása érdekében! Az itt közölt összehasonlító adat lkat igen ajánljuk az öntödei dolgozók figyelmébe, hogy gondolkozzanak el rajta: hogyan zárkózhatnának fel minél előbb a többi üzemek mögé! A tengelyeszterga üzem KISZ-brigádjának elhatározása például különösen értékes. Ez az üzem ama szerencsések közé tartozik ugyanis, ahol hónapról hónapra emelkedik a mennyiségi terv a rendelések szerint, s így a verseny egyik célkitűzése ennek segítése lehet. A múlt év szeptemberéhez viszonyítva például júniusban közel kétszerannyi szekér-tengelyt kell majd elkészíteni. A KISZ-brigéd tehát a növekvő feladatok láttán elhatározta, hogy a jelenleg napi 84—85 pár tengely helyett 100 párat fognak elkészíteni. Mozgalmukhoz már csatlakoztak a brigádon kívül álló dolgozók is, A brigád a mozgalom sikere érdekében elhatározta, hogy az új dolgozók eddigi 3—4 hónapos betanítási idejét 1.5—2 hónapra csökkenti. Segítségükre sietett a főműhelyből Da- nilla elvtárs, aki egy főjavított esztergagépet állított munkába az üzemben. A tengelyvéget beszorító újításának tökéletesítésével, illetve valamennyi gépen való alkalmazó' savai szintén hozzájárul a jobb munkához. A KISZ-brigád végeredményben azt akarja, hogy teljesen selejt nélkül, létszámemelés nélkül oldják meg a mennyiségi tervnek áprilistól júniusig történő 20 százalékos növekedésével járó feladatokat. A kapagyártóktól is elhangzott már a kívánság, hogy állítsák helyre a szocialista munkaversenyt. Tóth István 6, és csoportja megbeszélésük eredményeképpen a selejt csökkentését szeretnék elérni. S ebben teljesen igazuk van, mert szeptemberhez képest — ha nem is nagymértékben — emelkedett a kapagyártásnál a selejt. Itt azonban már nem olyan könnyű a helyzet. Az egész gyártási folyamaton dolgozók összefogása szükséges ahhoz, hogy eredményt érhessenek el. Tóth elvtárs és csoportja most azt a feladatot tűzte maga elé, hogy erről beszélgessenek a dolgozókkal. Elhatározásukhoz messzemenő támogatást Ígért az üzem pártszervezete és gazdaság- vezetése is, s így hamarosan jó hírt adhatunk majd a kapagyártók versenyéről. Megtörténtek tehát már a GSZ-ben is az első lépések, hogy a megindított munkaverseny a gazdaságos termelést, a dolgozók jobb életkörülményeit segítse élő. Mi újság a mezőgazdaságban? Jó meleg az idő. A talajhőmérséklet is kedvező. így a balassagyarmati járás dolgozó parasztjai és termelőszövetkezetei hozzáfogtak a dobánypalánták kiültetéséhez. * Drótféreg kártétele miatt 50 kh őszi árpa vetést kellett ki- szántani a kisterenyei Állami Gazdaságban, A felelősség a gazdaság szakvezetését terheli. * A salgótarjáni járásban is megszaporodott a föld adásvétel. Egy kh föld vételára 3500 — 5000 forint között mozog. * A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet már április végén szabadföldbe ültette a káposzta, karfiol és a karalábé palántákat. A szabadföldi saláta pár nap múlva piacképessé fejlődik. * A nógiádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet tagsága nagy gondot fordít a gyümölcstermesztésre. Most ravasszal 5 kh almásgyümól- csöt telepítettek a meglévő 5 hold mellé. * A rétsági járásban megnőtt a föld ára. Van olyan gazda, aki egy hold földet 8000 forintért tartogat. A fejőstehenekért 6—8000 forintot kémek a gazdák. * A diósjtnői Üjbarázda Tsz tavasszal 2 kh szőlőt telepített a meglévő öt hold mellé. * A tnohorai Növényvédő Állomás Pásztó, Itétság és Salgótarján körzeteiben — elsősorban az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben — 12 géppel kezdett hozzá a gabonavetések vegyszeres gyomirtásához. * A balassagyarmati járásban a rozsvetések magassága eléri a 30—60 centiméter magasságot. • A pásztói járásban 10 százalékos fagykárt szenvedtek , a termőszőlők. A szakemberek megfigyelései szerint *a tavaszi fagyok beköszöntéséig meg nem metszett szőlők jobban, jóformán kár nélkül tűrték az erős éjszakai lehűléseket. * Az idén jó borsótermés ígérkezik. Közepes termés esetén is 120 súlyvagon étkezési borsóra számíthatunk. Eperből 50 — 60 súlyvagon termésre van kilátás. • A dejtári gazdák kertjeiben már a 5—7 centi magasságot is elérte az előcsiráztatott, s korán földbe ültetett burgonya lombozata. A szorospataki példa A szorospataki bányaüzem — mint azt lapunk legutóbbi számában kivonatosan közöltük — intézkedési tervet dolgozott ki, amelyben megszabják a bánya előtt álló legfontosabb feladatokat az önköltség csökkentésére, a teljesítmények növelésére vonatkozóan. Az intézkedési terv kidolgozásár nál — helyesen — figyelembe vették műszaki lehetőségeiket és adottságukat, s így irányt mutat a jövőre nézve a termelés megszervezését, gazdaságosságát illetően. Bár a tervnek vannak általános kitételei, azonban nagy többségében helyesen és kézzelfoghatóan szabják meg a tennivalókat. Így például nagy súlyt fektetnek az elővá- jások gyorsítására, a gépesítésre, a gépek helyes kihasználására. Az intézkedési terv elkészítésénél a szorospataki elvtársak abból indultak ki. hogy előzőleg alaposan megvizsgálták üzemük helyzetét, a termelési mutatókat, kutatták azok alakulásának okait. A teljesítmények csökkenését például a termelő műszakok arányának csökkentése, az elővájásból eredő termelés arányának a fejtési szén terhére történő eltolódása okozta. Amíg például 1956 szeptemberében egy tonna szén költsége 89,40 forint volt. addig ez év márciusában 149,59 forintra emelkedett. Ennek legfőbb okozói, hogy az új darabárak megállapításakor a szén keménység! fokát — indokolatlanul — 1—2 fokival felemelték, a teljesítmények a szeptemberinek csak 85 százalékát érik el (az átlagos munkabér 60 százalékkal növekedett), s az egy tonna szénre eső közvetlen költség körülbelül 25 százalékkal emelkedett. Figyelemreméltó, hogy a szén minőségének romlása az üzem márciusi veszteségét 352 ezer forinttal növelte. A cél most az, hogy megfelelő, a tervben lefektetett intézkedések megvalósításával, a termelés költsége — beleszámítva a kormány által engedélyezett béremelés — már a második negyedévben elérje a múlt év harmadik negyedének szintjét. A lefektetett feladatok végrehajtásáért személyileg felelőssé tettek műszaki dolgozókat, akik állandóan ellenőrzik a végrehajtást. Eddig elérték, ho-v a bánya valamennyi műszaki dolgozó ia megismerte az intézkedési terv által saját munkaterületére megszabott tennivalókat. Most az a feladat, hogy a pártaktívákkal, majd munkásgyűlésen ismertessék valamennyi dolgozóval. A jövőre nézve — igen helyesen — azt vették tervbe, hogy havonta, rendszeresen műszaki értekezleten értékelik az intézkedési terv végrehajtó, sát, ugyanakkor a csapat- vezetőkkel is megbeszélik a feladatokat. A szorospatakiak bátor kezdeményezésére követendő példa lehet valamennyi gyárunkban és bányánkban. A helyi adottságok figyelembevételével. támaszkodva a dolgozók véleményére, javaslataira. induljon harc megyénk ipari üzemeiben azért, hogy minél előbb, már a második -'gyedévben elérjék a termelés gazdaságosságában a múlt év ha-—’tóik negyedének intjét. A párt Központi Bizottságának február 28-i határozata az ipari termelési költségek nagymérvű emelkedésének megszüntetéséről szólva megállapítja, ez elengedhetetlen feltétele, hogy „biztos alapot teremtsünk legfőbb célunk, a dolgozó nép életszínvonalának és életkörülményeinek további következetes javítása számára.” A termelés, a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében nagy feladatok hárulnak a pártszervezetekre, a kommunistákra. Ellenőriz, ni és példamutató munkával támogatni a gazdaságvezetést a fegyelem megszilárdításában. a műszaki feltételek biztosításában, a szigorú taka rékosságban. a technikai fejlődésben, a helyes bérpolitika kialakításában. A kommunisták álljanak az élre, s saját példájukkal, meggyőző szóval ragadják magukkal az összes dolgozókat a gazdaságosabb termelésért. Az üzemi pártszervezetek maguk is dolgozzák ki saját intézkedési tervüket, amelyben megszabják, hogyan akarják a _ kommunistákat mozgósítani az üzem előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtására. Ebben srabíák m«nr a mozgalmi szervek tennivalóit is. 1918-AS Sok fiatal természetesnek veszi ma, hogy május elsején a világproletariátus nagy ünnepén szabadon ünnepelhet; Mindez csak a mi társadalmunkban lehetséges. Azonban ezt a napot megünneplik a tőkés országok dolgozói is, sőt hazánkban ünnepelték akkor is, amikor még tőkés kizsákmányolás volt. Erről beszélgetünk Olaj Géza bácsival, aki elmondja, milyen volt május elseje 1918-ban, Salgótarjánban. — Május elsejét csoportosan ünnepeltük. Pécskőre, Sajgóra, Karancsra és a Tatárárokba mentünk Isi, mindannyian, egy céllal: ünnepelni. Persze nem volt ez könnyű, hiszen a csendőrök árgus szemekkel figyelték a csoportosulást; A gyülekező helyre az emberek egyenként szállingóztak. Volt olyan is, hogy az egész család kijött, ha esetleg a csendőrök megszimatolnák, ünnepünknek kirándulás jellege legyen. Az ünnep előtt két héttel összeszedték már a kommunistákat és ezekben a napokban elég volt egy piros színű nyakkendő ahhoz) hogy valaki börtönbe kerüljön; Ilyen körülmények között jöttünk össze 1918. május elsején a Tatárárokban. A dolgozók mellére piros tulipán volt kitűzve, de akinek nem jutott, az zöld levelet tűzött kabátjára, Mikor összegyűlt EMLÉK a tömeg az Acélárugyártól egy szakszervezeti megbízott mondott beszédet. Elmondotta, május elseje jelentőségét, majd arról beszélt, miért harcolunk; a munkaidő csökkentéséért és a béremelésért. Beszélt az Oroszországban végbement változásokról és arról, hogy fejezzék be a háborút; Mindez igen elevenen foglalkoztatott bennünket. Hiszen én is, mint fiatal gyerek a szögcsomagolóban 12 órát dolgoztam naponta, s ha nem lett kész ezalatt a kiszabott meny- nyíség. addig kellett ottmaradni. míg el nem készült. Arról nem is szólva, hogy korbács nélkül el sem lehetett képzelni a mestert, amely gyakorta csattant hátunkon. A beszéd után úgynevezett politizálás indult meg. Szinte csüngtünk azokon az elvtársakon, akik orosz fogságból jöttek haza. Minden új volt, amit hallottunk. Majd előkerültek az eddig titokban olvasott Népszavák és hangosan olvasgattuk, amint a képen is látható. Később szalonnát sütöttünk, majd megszólalt a harmonika. Sajnos, nem sokáig tartott, hiszen lassan haza kellett indulnunk. Lekerült a mellekről a piros tulipán és szívünkben jóleső érzéssel tettük meg az utat hazáig. Elhallgat Géza bácsi. Szemével messze a távolba néz; Maga előtt látja a fiatalságát, a 39 évvel ezelőtti május elsejét.-r lob —
