Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-07 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Ára 60 fillér ☆ Néhány tükörkép fejlődésünkről Megfontoltság — forró fej Bányászválasz az ellenforradalomnak ☆ 1957. Április 6. =-Till Magyarország csak a szocialista táboron belül fejlődhet9lehet független és szabad Marosán György elvtárs ünnepi beszéde az Operaházban felszabadulásunk 12. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a Magyar Szabad Szkszervezetek Országos Szövetsége szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP In­téző Bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a társadalmi szervek és tö­megszervezetek több vezetője, a termelőmunka, a tudomány, c művészet, az irodalom számos kiváló képviselője. Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a felszabadulás ünnepe alkalmából hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője, M. B. Mityin akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az össz-szövetségi Poli­tikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság elnöke. A színpadot, ahol az elnökség helyet foglalt, piros-fehér- zöld drapéria, előtte a gellérthegyi szabadság szobor kicsinyí­tett mása, magyar és szovjet zászló díszítette és gyönyörű virágok ékesítették. Az Operaház nézőterén ott voltak a politikai, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei, kiváló dolgozók, tudó­sok, írók, művészek, a néphadsereg képviselői. Jelen volt az ünnepségen a Budapestre akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. Részt vettek az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség tagjai, valamint a szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Marosán György elvtárs beszéde — Tizenkettedszer ünnepel­jük a felszabadulás napját — kezdte beszédét Marosán elv- társ. — De talán sohasem éreztük át annyira a magyar szabadság napjának nagy je­lentőségét, mint ma, amikor mindössze néhány hónap vá­laszt el egy véres ellenforra­dalom fegyveres erőinek le­győzésétől. Tizenkét évvel ezelőtt, ezen a napon verte ki a vöröshad­sereg Magyarország területé­ről a Hitler-fasiszta hadsereg hordáinak utolsó maradvá­nyait. Velük együtt űzte ki az Országból Szálasi fasiszta ban­dáját. amely példátlan haza­árulással szolgáltatta ki ha­zánkat, nemzetünket, a ma­gyar népet az idegen bitorlók garázdálkodásának és véreng­zésének. A szovjet (hadsereg győzelmének eredményeként szűnt meg Magyarország Hit­ler utolsó csatlósa lenni, fel­szabadult a legszörnyűbb el­nyomás. kizsákmányolás. a legvéresebb terror alól. Mit adott ez a nap a dol­gozó magyar népnek? Füg­getlenséget, szabadságot, le­hetőséget a néphatalom megteremtésére. Népünk tudott élni ezzel a hatalommal. Azok kezére ad­tuk a földet, akik megműve­lik. A munkások lettek a gyá­rak és üzemek gazdái. Értel­miségünk, tudományos dolgo­zóink és művészeink előtt az alkotó munkának olyan lehe­tőségei nyíltak meg, amilye­nekről szinte álmodni sem mertünk. Megteremtettük a népi demokratikus államot, és ezzel arra az útra léptünk, amelyért Dózsa., Rákóczi. Pe­tőfi, a dicsőséges 1919 népe harcolt. Április 4 megtestesí­tője minden magyar forrada­lomnak, örök ünnepe a meg­bonthatatlan szovjet—magyar barátságnak. (Nagy taps.) A fasiszta bandák kiverésé­vel az 1919. augusztus 6 óta uralkodó fasiszta rendszer, a magyar történelem legszomo­rúbb és leggyalázatosabb feje­zete zárult le. Horthy Miklós és fehér bandái 1919-ben haza­árulással. a név legjobb fiai­nak. a kommunistáknak be­börtönzésével. kivégzésével kezdték el dicstelen pályafu­tásukat és 1945-ben a magyar történelem leg gyalázatosabb mészárlásával fejezték be. A 25 éves fasiszta korszak után csak üszők és rom maradt az országban. Éhség és nyomor szakadt volna a magyar népre, ha a felszabadító vöröshadsereg nyomában nem jött volna azonnal segítség a szovjet néptől. A magyar nép soha nem felejtheti el, mit köszönhet a Szovjetuniónak, nem felejtheti jel történelmének sötét évszá­zadait. Különösen nem azt a véres gyalázatot, amelyet a Horthy-fasizmus zúdított rá. Mégis vannak olyanok, nem is kevesen, akik arra töreked­nek, hogy elhomályosítsák a magyar nép emlékezetében a szörnyű történelmi múltat. Megszépítő hazugságokat ter­jesztettek, 'hogy elfelejtessék, kitöröljék a nép emlékezetéből szenvedéseit. Jól tudják, hogy ha a nép elfelejti a rajta esett gyalázatot, elveszíti harci szel­lemét, ellenálló képességét a haza ellenségeivel szemben. Milyen volt az az úri Magyar- ország. amelyre október fekete lovagjai fátyolt szerettek volna borítani? Alig volt nép Euró­pában, amelyről több joggal lehetne elmondani, hogy a középkor állapotában élt. Emlékezzünk! Hazánk a nagybirtok és a hitbizo- mány, az arisztokraták és a főpapok, a finánctőkések és az iparbárók hazája volt, amelyben a feudális elnyomás mellett szabadon dúlt a leghitványabb, leg­gonoszabb kapitalista ki­zsákmányolás. Évszázadokig Habsburg-gyar- mat voltunk, és amikor úgy látszott, hogy független országi törték össze hatalmas csapá* lehettünk volna, Horthyék ki­szolgáltatták hazánkat a nem­zetközi tőke gyarmatosító po­litikájának. Hazánk az első fasiszta ország volt a világon, és ezt a jellegét megtartotta a második világháború végéig. Azokat, akik feledtetni akarták és felejteni szeretnék a múl­tat. hadd emlékeztessük a régi Magyarország nyílt választási rendszerére, a korrupt kép­viselőházra, amely díszma­gyarjával. álhazafiságát lep­lező nemzeti lobogóval takarta el a magyar nép rabságát. 3 millió koldusparaszt, éhbéren nyomorgó ipari munkás, re­ménytelen jövő elé néző értel­miség jellemezte az úri Ma­gyarországot. Sajtószabadság, gyülekezési szabadság, szer­vezkedési szabadság helyett rendőri, csendőri önkény tom­bolt. Ezt a rabigát verte le ró­lunk a vöröshadsereg, ezt a szorosan záródó acélbilincset sai. (Nagy taps.) 1945. április 4-én független, szabad, önálló nemzetté lett a magyarság. Soha a felszabadu» lás óta nem volt akkora szük­ség a visszapillantásra, a meg­tett út felmérésére, eredmé­nyeink rögzítésére, mint ezen az évfordulón. Az a. feladat áll előttünk, hogy szétzúzzuk az ellenforradalom taktikáját, amelynek egyik tényezője az elkövetett hibák túlhangsúlyo­zása, másik tényezője elért eredményeink semmibevevéset harmadik tényezője a náció* nalizmus volt. Az ellenforra­dalmi erők az őket irányító imperialista cinkosaikkal együtt, valósággal konspirált pert indítottak a magyar népi demokrácia ellen. Rossznak, bűnösnek kiáltottak ki min­dent, amit szocialista rend­szerünkben alkottunk, és égig dicsőítették a kizsákmányoló^ kapitalista rendszert, Büszkék vagyunk népi demokráciánk 12 évére Ma, a felszabadulás ünnep­ségén nyíltan és messzehangzó erővel ki kell jelentenünk, hogy A Szovjetunió iránti hála és szeretet jegyében emlékeztek meg megyeszerte A szabadság tizenkettedik születésnapjára legszebb mo­solyával nyílott ki a tayasz. A gyönyörű, napsütéses idő igen sok embert kicsalt az utcára, terekre. Megyeszerte lelkes, meleghangú ünnepségek ke­retében emlékezett a hálás Nógrád megyei nép. Verőfényes, szép tavaszi délután került sor a megye- székhely központi ünnepségé­re. A párt, tanács és külön­féle hivatalok, üzemek, vál­lalatok és az ifjúsági szerve­zet elhelyezték megemléke­ző koszorújukat az újjáalakí­tott szovjet emlékműnél. Az ünnepi beszédet Andó István, az MSZMP megyei intéző bi­zottságának tagja tartotta. A koszorúzás! ünnepségen vá­rosunk több száz dolgozója jelent meg, hogy lerója hálá­ját a szabadságunkért elesett hős szovjet katonáknak. emlékművét- Az ünnepség őrség, határőrség és rendőr- előestéjén és áiprilis 4-én is ség tagjai az újjáalakított em- díszőrséget álltak a munkás- lékműnél. Ahol munkával is ünnepeltek Ünnepi nagygyűlés a kultúrházban Este 7 órakor ünnepi nagy­gyűlést rendeztek a salgótar­jáni városi művelődési ott­honban. Mintegy 800 hallgató előtt tartotta meg ünnepi be­szédét Kiss Dezső elvtárs, a csepeli pártbizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. Az ünnepségen részt vettek a testvéri orszá­gok küldöttei is. A csehszlo­vák, szovjet és lengyel elv­társak együtt ünnepeltek a magyar dolgozókkal. Az ün­nepség második részében me­gyénk legkiválóbb kultúr- együttesei szórakoztatták az ünneplő közönséget. Kazári, kisterenyei, szécsényi, rimóci, balassagyarmati és a salgótar­jáni kultúregyüttesek mutat­ták be legjobb műsorszámai­kat. Az est kiemelkedő pontja a balassagyarmati helyőrség gyermek színjátszó csoport­jának fellépése volt. A színvonalas műsor után reggelig tartó tánccal szó­rakoztak a vendégek. A köz­ponti ünnepélyről kintreked­tek számára a környező he­gyeken lobogó tábortüzek és a látványos tűzijáték tették még szebbé a szabadság ün­nepének előestéjét. 4-én reggel zenés ébresztő­vel köszöntötte a város lakos­ságát az acélgyári és a bányai fúvószenekar. A délelőtti órák­ban sportrendezvényekkel folytatódott az ünneplés. Atlé­ták, röplabdázók, sakkozók, a délután folyamán pedig labda­rúgó-csapatok mérték össze erejüket. A városi filmszín­ház szintén erre a napra tűz­te ki a népi demokratikus filmhét ünnepi megnyitóját. Ebből az alkalomból díszbe­mutató keretében vetítették le az Uj ember kovácsa című színes szovjet filmet. Rétságon a mozi helyiségé­ben tartották a járási székhely központi ünnepségét. Az el­nökségben a járás vezetői és legjobb dolgozói foglaltak he­lyet. A járási intéző bizottság egyik tagjának ünnepi beszé­de után ingyenes filmvetíté­sen vettek részt a község dol­gozói. dolgozó parasztjai. Az ünnepség alkalmából az ördö­gi kör című filmet mutatták be a közönségnek. Keszegen és Nagyorosziban április 4-én délelőtt került sor a megemlékezésre- A járási szervek, párt. tanács, rendőr­ség küldöttei vettek részt a koszorúzási ünnepségen. El­helyezték a hála és szeretet koszorúját a termelőszövetke­zetek. földművesszövetkezetek és az iskolások küldöttei is. A nagyoroszi ünnepségen szovjet elvtársak is képviseltették ma­gukat. A honvédség, rendőr­ség és munkás-milicia díszőr- sóget adott a szovjet emlék­műnél. A járásban a legtöbb köz­ség csütörtökön délután és este készülődött a nagy nap megünneplésére. Számos he­lyen ugyanis az ünnep regge­lét munkában töltötték el a dolgozó parasztok, hogy ne maradjanak el a szántás-ve­téssel sem. Ünnepi hangulat a pásztói járásban Ünnepi volt a hangulat az’ egész pásztói járásban, Szirá- kon, Vanyarcon az iskolások kezdték meg a nagv nap meg­ünneplését. Ök adtak műsort a kultúrházban megjelenő ün­neplő közönségnek. Szirákon az ünnepi beszéd után együtt maradtak a dolgozó parasztok és hosszantartó beszélgetésben vitatták meg az október 23-i ellenforradalmi eseményeket. Pásztón 10 órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség. Meg­jelentek a nagy község vala­mennyi hivatalának, intézmé­nyének képviselői, hogy lerój- ják hálájukat az emlékműnél elhelyezett megemlékező ko­szorúkkal. Tar községben maguk az is­kolások is külön ünnepséget tartottak és külön vonultak a szovjet emlékmű elé, hogy megkoszorúzzák a hős szovjet katonák emlékére állított léte­sítményt Kétnapos ünnepség a gyarmati járásban Emlékeztek a szécsényiek is Balassagyarmaton is az ün­nep előestéjén kezdődött meg a megemlékezés. A járási kul­túrházban mintegy 350 dolgo­zó vett részt az MSZMP in­téző bizottsága és a Hazafias Népfront által rendezett dísz­ünnepségen. Az ünnepi beszé­det Szabó József, a városi in­téző bizottság titkára tartotta. Az ünnepség második részé­ben került sor a legjobb muso­együttesek színvonalas rára. Az ünnepséget április 4-én folytatták a balassagyarma­tiak. Délelőtt 10 órakor a párt, tanács és mintegy har­minc hivatal, üzem küldöttei gyűltek össze a szovjet em­lékmű előtt, hogy megemléke­zésük és hálájuk jeléül meg­koszorúzzák a magyar szabad­ságért hősi halált halt katonák A szécsényi járás legtöbb községében zenés ébresztő- kö­szöntötte az ünnepre készülő dolgozókat. Nógrádme-veren április 3-án adóztak a hála és megemlékezés koszorújával a szovjet emlékműnél. Szécsényben mintegy 400 dolgozó paraszt vett részt a párt és a tanács által rendezett emlékwvwovóye'' Az ünnep­ségre eljöttek a szomszédos Csehszlovákia küldöttei is, hogy ewütt ünnepeljenek a szabadság napján a magyar dolgozókkal. A járási kultúr­házban a megemlékező ünne­pély után a szécsényi és holló­kői lányok ropták a vidám táncot a színpadon. Kedves műsort adtak a község úttörői is. Járásszerte hasonlóan le’v« forró volt a hangulat. büszkék vagyunk népi de­mokráciánk 12 évére, amely hibái ellenére is ezerszere­sen többet adott a dolgozó magyar népnek, mint a múltnak bármely évszá­zada. (Taps.) Történtek hibák, de a műit* káshatalom megteremtése, d szocializmus építése nem hiba volt, hanem el nem múló ér­dem, nagy történelmi tett: d magyar dolgozó nép tömegei­nek hatalmas teljesítménye a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar kommunisták vezető* sével. Meg vagyunk győződve, hogy az utókor az eddigi magyar történelem legdicsőbb korsza­kának fogja értékelni a népi hatalom úttörő, legnehezebb éveit, 1945-től 1948-ig. Arról is meg vagyunk győződve, hogy a történelem a forradalmi munkás-paraszt kormány meg­alakulását, cselekedeteit és tetteit is történelmünk nagy tettei közt fogja emlegetni. Az eredménytelenség, az erőszak és az önkény tizenkét esztendejének ócsárolják az ellenforradalmárok és a nem­zetközi imperialista uszítok azt a tizenkét esztendőt, amelyben népi demokrá­ciánk győzelemre vitte a parasztság évszázados har­cát a földért, a nagyüze­mek és bankok államosítá­sával megtörte a munkás­ság vérszívóinak gazdasági hatalmát és kisajátította a kisajátítókat, Európa egyik legreakciósabb köz- igazgatása helyén népi de­mokratikus közigazgatást szervezett, a hatalmat vér- telen forradalommal a munkásosztály kezébe adta. Tisztelt elvtársak! Az elmúlt tizenkét év alatt 100 milliárdot fordítottunk az ország iparj fejlesztésére, helyreállítottuk a világhábo­rúban lerombolt gyárakat, lét­rehoztunk olyan hatalmas új létesítményeket, mint a Komlói Szénbányák, a Diósgyőri Nagyolvasztó, a Kazincbarcikai Vegyiműveis, a Berentei Erőmű és Kokszoló, a Hejőcsabai Cementgyár, a Mályi Téglagyár, a Dunapeníelei Vasmű, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom