Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-28 / 33. szám

1957. április 24. NÓGRÁDI Népújság 7 Hogy a belterjes mezőgaz­dálkodás alapjait le tudjuk rakni, meg tudjuk valósítani, általában a következő főbb szempontokat kell biztosítani: 1. A talaj termőerejét fo­kozzuk (szervestrágya, műtrá­gya). 2. Vetésforgót beállítani. 3. Takarmánybáeist megte­remteni. 4. Az állatsűrűséget biztosí­tani. i 5. Kézi munkaerőt megfe­lelő számúra növelni, gépi munkát fokozni. 6. Forgótőkét alapozni. 7. Értékesítési (piac) lehető­tőségről gondoskodni. 8. Szakértelmet vinni a ter­melésbe. Nagy von alakbon ezek lenné­nek az előfeltételei a biztonsá­gos mezőgazdasági termelés­nek. Ha úgy megnézzük a felso­roltaikat, azt lehetne gondol- ni, hogy ezeket megvalósítani igen nehéz lesz. Azonban aka­raterővel, szakértelemmel, ke­mény elhatározással, talpra­esettséggel és nem utolsósor­GÖMOÍtl HEX ni Ki A belterjes mezőgazdálkodás lehetőségei megyénkben ban forró hazaszeretettel meg lehet valósítani. Megyénk dolgozóiban ezek az erények meg is vannak, hi­szen élniakarásukat a közel múltban lezajlott ellenforra­dalmi események alatt be is bizonyították. A fentiek bevezetése, meg­valósítása biztosítani fogja, hogy a terméseredmények emelkedni fognak és különö­sebben nem fognak ingadozni még egy kedvezőtlenebb idő­járás esetén sem. A leghelyte­lenebb volt, az elmúlt időkben, hogy a terméskieséseket az időjárás rovására írták. Vegyük most sorra a fen­tieket, ho«"r s részletesebben foglalkozhassunk vele. A talaj termóe re jenek fokozása Az lenne a legjobb, ha a megyénk összes szántóterüle­tére kétnapos trá^vaeső hul­lana. Miután ilyen nincs, ne­künk kell gondoskodni, hogy minden módon gyűjtsük a trá­gyát és minél nagyobb meny- nyiséget tudjunk biztosítani talaj trágyázásához. Ez­zel lehet elsősorban leggyor­sabban és legbiztosabban a ta­laj tápanyagát biztosítani. Igyekezzünk minden fajú állat trágyáját összekeverve gyűj­teni, mert az ilyen trágyába megvan minden tápanyag, a ■legnagyobb hatású. A trágyát lehetőleg a tábla szélén szarva­sokban tároljuk és azt ne a tél folyamán hordjuk szét és ku­pacokba rakiuk, hanem a nyár végén, de úvv megszervezve, hogy a széthordás után hala­déktalanul be legyen szántva- A szarvasokat lehetőleg dom­bos részen kell kijelölni és leg­alább 15—20 centiméter vas­tagon földelve legven. Az istállóban és a trágyate­lepeknél ne engedjük a trá- gvalevet elfolyni. Etetésre al­kalmatlan törekkel, pelyvával, kazlak tetején levő szalmával keverve kitűnő írását lehet készíteni. Minden csepp fel nem használt tráevalé elve­szett a gazdálkodás számára. X)e érthetetlen is lenne, mert amikor a szervestrágya pótlá­sára, műtrágyáért komoly ösz- szeget fizetünk ki és nem is lehet elegendőt kapni, akkor a meelevő és kitűnően felhasz- náható trágyalé az udvaron, az utca árkában és mindenfelé elfolyjon, elkallódjon. Ha ilyenformán nem lehet a trá­gyalevet felhasználni (esetleg nincsen rossz törekünk, vagy szalmánk) akkor téli időben az ősszel elvetett területek felül- trágyázására — különösen hó­takaró esetén — igen eredmé­nyes lehet. Más időben való felhasználásánál vízzel való keverés nélkül károkat okoz­hatunk. A trágyamennyiséget minden módon fokozni kell. Ezt lehet udvar, utcasöpredék, lombösszegyűjtés, WC-k anya­ga, baromfitrágya stb. össze­gyűjtésével. Ha az állatállomány még ke­vés ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű trágyát tudjunk készíteni és elegendő szalmá­val vagy törekkel rendelkezik, altkor nyersfoszfátos eljárással szinte az istállótráf>'ával egyenlő értékű trágyát lehet készíteni. Ki kell azonban itt hangsú­lyozni, hogy rossz gazda az, aki a szalmáját eladja és nem a trágyakészítéshez használja fel. Vetésforgó beállítása A vetésforgó a belterjes me­zőgazdálkodás elengedhetetlen része. Tudnunk kell, hogy egyes növények he"'’'"" szere­tik és hálálják meg a frissen trágyázott' földet. Mely növé­nyeket tegyük közvetlenül a trágyázott földbe és a későb­biek során hogyan kerüljenek egymás után. Vanhak olyan növények, amelyeknél a fris­sen trágyázott föld kárt okoz- Elrúgja a virágot, könnyen le­dől, megrothad, sőt káros is. Egymást követő években ha­sonló fajú növényeket termel­ni helytelen, mert ha meg is terem, nem lesz eredményes. Tudniillik a növényeknek minden tápanyagra szükségük van, azonban az egyik növény a foszfort, a másik a nitro­gént, a harmadik a kálit ked­veli és használja fel, mint fő tápanyagot és ha ezen fő táp­anyagfélék egyik évben fel­használódtak, a másik évben hiányozni fognak. Például nem helyes több évben egymás utón kalászost, va- kapást termel­ni. sőt például a vöröshere termelésnél is előfordul a ta- lajuntság. Változtatni kell a növények sorrendjén azért is, mert meg kell különböztetni gyomirtó és gyomnevelő növényeket. A kalászost váltani kell a talaj- gazdagító takarmánynövény­nek, vagy kapósnövénynek, mert a kalászos termelésnél romlik a talaj szerkezete, vi­szont a többszöri kapálás ha­tására a hő, a lég, jobban be­hatol a talajba, és az ott élő baktériumok ingyenes szerke­zet és humuszgazdagító mun­káját ezzel elő lehet segíteni. De fontos és szükséges még azért is, mert a kalászosokkal bevetett területeken a csapa­dék könnyebben elfolyik, míg a kapásterületek jobban beve­szik a vizet, a többszöri kapá­lással a nedvességet lobban lehet tárolni a talajban. A ta. lajszerkezet kialakításához, javításához pedig megfelelő mennyiségű vízre van szükség. A nitrogéngyűjtő takarmány- növények a talaj szerkezetét, összetételét, tápanyagtartalmát is növelik. Amilyen fontos a növényi sorrend kialakítása, ugyan­olyan fontos ezenbelül a ter­melendő növények megválasz­tása is. Olyan növényfélesége­ket kell a vetésforgóikba be­állítani, amelyek a tájnak megfelelők és a község határá­ban legjobban díszlenek, leg­nagyobb terméseket adták. Számításba kell venni a növé­nyek +enyészidejét. Úgy kell a növényeket előre betervezni, hogy azon területekre, ahová őszi kalászos vetés kerül, rö­vid tenyészidejű növény előz­ze meg. Jó előkészítő talaj­munkát. jó magágyat, csak az idejében végzett előkészítő munkával lehet biztosítani az őszi kalászosok alá. Itt nyomatékosan meg kell jegyezni, hogy a belterjesség fokozása nem jelenti most már az őszi kenyérgabona termelés mostohán való kezelését. Ugyanúgy, mint más növények termelését visszük a belterjes­ség felé, úgy vonatkozik az őszi kenyérgabonára is. Ha he­lyes vetésforgó alaoián gazdál­kodunk — az őszi kalászos is a neki megfelelő helyre kerül — a csökkentett területen is magasabb terméseredményt fogunk elérni. Mi is tulajdonképpen a ve­tésforgó? Röviden megfogal­mazva a következő: Ugyan­azon táblában a növények tu­dományosan helyes, évenkénti egymás utáni termelési sor­rendjének rögzítése. Belterjes gazdálkodásnál — az adott le­hetőségeket figyelembevéve — 4, 5, esetleg 6 éves vetésforgót lehet alkalmazni. Ha az állatállományunk sű­rűsége jó és megfelelően el tudjuk látni takarmánnyal, ak­kor lehet annyi szervestrágyát termelni, hogy a négyes vetés­forgót alkalmazhatjuk. Ez azt jelenti, hogy területünk egyne­gyedrészét évenként, négy év alatt pedig az összesét el tud­juk látni bőségesen szerves- trágyával. Ilyen adottság mel­lett a növényi sorrend a követ­kezőképpen alakuljon: ELSŐ ÉV: tavaszi kapás ku­korica, répa, burgonya, stb.) trágyázva. MÁSODIK ÉV: tavaszi ka­lászos, pillangós felül vetéssel. HARMADIK ÉV: Pillangós takarmánynak és magnak. NEGYEDIK ÉV: őszi kalá­szos. Amíg nincs megfelelő szá­mú állatunk és elegendő ta­karmányunk, úgy helyesebb az ötös, vagy a hatos forgót bevezetni, míg a négyes forgó­ra át lehet térni. Ez a követke­zőképpen néz ki: AZ ÖTÖDIK ÉVBEN egy­nyári pillangósokat vetünk (borsó, lencse, tavaszi, vagy őszi > bükköny stb.), a hatodik évben pedig erős műtrágyá­zással őszi, vagy tavaszi ka­lászos kerüL Megyénk homokos területén — különösen a balassagyar­mati járásban — a következő homoki vetésforgót tartjuk a legalkalmasabbnak. I év őszi keverék (trágyáz­va), 2 év rozs, 3 év- csillag- fürt, 4 év kukorica, burgonya, napraforgó. A szügyi tangazdaság ezzel a növényi sorrenddel igen ko­moly eredményeket ért el­Az olyan községek, ahol a dolgozó parasztoknak az állat- tenyésztésükhöz elegendő rét­területük van, amely ej tudja látni állatállományukat takar­mánnyal és évelő pillangós nö­vényeket ezideig nemigen ve­tették, ott ajánlatos a vetésfor­gó bevezetése céljából egy­nyári pillangósok vetését be­iktatni (borsó, lencse stb.). Ahol alkalmas a talaj, ott forgón kívül, minél nagyobb területen termeljenek lucer­nát. A lucernát, baltacimot, szarvaskerepet, egyszóval a több éven keresztül teripést adó takarmányféleségeket nem lehet a forgóba beállítani, mert ezek a növények a megneve­zett forgó alkalmazását gátol- nákj A váltakozó rendszerben va­ló növénytermelésnél többé- kevésbé a talaj pihentetve van. Nem lesz megerőltetve, a talaj nem lesz soha sem kizsa­rolva, tápanyaghiány miatt nem lesz komolyabb terméski- esésj Takarmány bázis megteremtése A takarmánybázis megte­remtése elengedhetetlen köve­telménye a belterjes gazdálko­dásnak. Ha takarmányunk nem elegendő, megfelelően nem tudjuk talkarmányozni, állataink rosszak lesznek, ele­gendő trágyát nem tudnak gyűjteni, talajunk szegény lesz és a növénytermelésünk ká- tviba jut. Ezért igyekezni kell annyi szálas és vizenyős ta­karmányt termelni, ho«rv álla­taink bőségesen el legyenek látva. Általában minden takar­mánynövény termelése ked­vezően hat a belterjes mező- gazdálkodás fokozására, mégis miután megyénkben a vörös­here díszük jól és ezt a nö­vényt szereti termelni paraszt­ságunk, ezért elsősorban ezen növény termelésével szeretnék foglalkozni bővebben; Az elmúlt évek hibás gaz­daságpolitikája elvette a pa­rasztság kedvét ezen nagy hasznot hajtó növény nagyobb arányú termelésétől és még in­kább a magtermelésétől. Már pedig ha magot nem termel­tünk. akkor vörösherét sem le­hetett vetni. Á központi kész­let pedig soha sem volt elég. Igaz. az elmúlt évben már a magasabb magárak ezen sokat segítettek. Jelenleg az alapunk megvan, mert az elmúlt év­ben már nagyobb területen volt magfogás és ennek nagy része megyénkben maradt. Ezenkívül a nemesített vető­magakció keretén belül ko­moly mennyiségű vöröshere "etőmagot juttatott kormány­zatunk dolgozó parasztságunk rendelkezésére. Ezen lehetősé­gekkel élnünk kell és ez év ta­vaszán már minden rendelke­zésünkre álló vöröshere és egyéb pillangósvirágú magot a földbe keli tenni. Meg kell említenem, hogy a lucerna termelésével jelenleg azért nem foglalkozom részle­tesen — bár javasolom min­denkinek, hoev minél nagvobb területen termeljen lucernát, ha megfelelő területe van —mert megyénkben nem mindenütt terem meg gazdaságosan, míg a vöröshere a balassagyarmati járás erősen homokos területé­nek kivételével mindenütt igen jól díszük, a vetésforgó­ba kitűnően be lehet illesz­teni. Nézzük meg, mit nyújtanak, milyen hasznosak a pillangós növények? Mint nitrogéngyűjtő növé­nyek a levegő nitrogénjét le­kötik, a szántás után ezen nit­rogénmennyiség a talajban marad és a spronkövetkező növényt ingyen nitrogénhez juttatják; Sűrű gyökérzete a leszántás után a talajban el­korhadva a humusztartalmat növeli, a talajszerkezetét erő­sen javítja. Idejekorán' lehet letakartam és az utána követ­kező kalászosok alá a megfe­lelő számú és minőségű elő­készítő talajmunkát és a ve­tést is jól és idejében el lehet végezni; Kedvező éghajlati viszo­nyaink lehetővé teszik a csíra- kéoes vetőmasvak termelését, amelyet a külföld legszíveseb­ben hazánkban szerez be és ellenértékűi komoly mennyi­ségű valutát tudunk biztosíta­ni népgazdaságunknak. Erre mindenkor, de különösen most nagy szükségünk is vám Á pillangósok adják általá­ban a legnawobb tömegű ta­karmányt és legtöbb — az ál­latok részére igen fontos emészthető fehérje-tápanya­got; A pillangósok termelésénél az a szokásmondás, hogy egy vetés, több aratás. Például a vöröshere er.’szeri vetés után, kedvező időjárás esetén, a tar­lóherét beleszámítva, három­négy termést is ad. A lucerna, melyet 4—5 évig gazdaságo­san lehet megtartani, 8—16 kaszálást is megadhat könv- nyen; E növények termelése nélkül gazdaságos, belterjes állattenyésztést folytatni nem is lehet. Aki nem foglalkozott vele, nem is gondolja, hogy az abraktakarmányokat milyen nagymértékben pótolja. Lisztté őrölve kitűnő «— a jó komával egyenlő ■— nevelő és hizlaló takarmány; Minél na. gyobb mennyiséget haszná­lunk fel az állatnevelésnél, an­nál több hizlaló abraktakar­mányt tudunk megtakarítani a hízószarvasmarhák és sertések részére; Á pillangósvirágú nö­vények termelésénél a hozam emelését is figyelembe kell venni; Ne csak azért vessük, hogy a rossz talajunkat javít­sa, hanem jó talajba vetve azt jobbá tegye és egyidejűleg a hozam is emelkedjen.­Éppen ezért ezen növénvek ve'.írűhez igen jó talajelőké­szítést kell végezni; Ä takarmánybázis megte­remtéséhez tartozik az egyéb pillan "ős Jx, szarvaskerep. bal­tacím, fehér-svédhere 6tb.-k termelése, takarmánynak, ter­mészetesen magnak is. Nógrádi sajátosság azonban, hogy az így megtermelt takar­mányok nagy részét tavasztól őszig feletetik; Amikor a téli etetés ideje elkövetkezik, nem sok maradt; Tavaszi etetéskor pedig nagyon sok helyen már csak a kazal helye csúfosko- dik. 3Ii történik ilyenkor ? Koplalnak az állatok, vagy drága pénzen kell részükre ta­karmányt vásárolni és hogy ez milyen takarmány, arról leg­többször nem is jó beszélni. Valószínűié«1 senki sem sza­badul meg tavasszal a jó ta­karmányától. Ilyen esetben az állatok kondíciójukban lerom­lanak, a tej és hústermelés csökken. Ezen a tarthatatlan állapoton ú"v kell változtat­ni, hogy nagytömegű egynyári takarmányt kell termelni, még pedig annyit, hogy tavasztól őszig megszakítás nélkül ál­landóan legyen elegendő vi­tami ndús zöldtakarmány kész­letünk; Erre azonban már a vetésnél kell gondolni. Ez a következőkből tevődhet össze: őszi takarmánykeverék, bíbor­here, rozsos, vagy őszi árpás borsó, pannonbükkőny, tava­szi bükköny, borsós csalamá­H uszonnyolc éves fiatal- asszony ül a Felső­petényi Tanács egyik íróasz­talánál. Ritka véletlen, hogy bent találja az ember. Szél­cserzette, napbarnította arca arról tanúskodik vajmi ke­veset ül négy fal között. Hiszen a hivataása is azt követeli meg tőle, hogy járja a határt, a tsz-től az egyéni gazdákig és vissza. Nézze a termést, a tavaszi, nyári, őszi mr inkákat ellenőrizze és intézze a hozzáfordulók ügyes-bajos dolgait. Sztraka Jánosné, született Svéger Gizella a tanácselnök és a községbeü gazdák véleménye szerint becsülettel eleget tesz minden kötelességének. Öröm hozzá fordulni kérés­sel, vagy tanácsért, szemé­lye bizonyíték arra, hogy a kívánság teljesülni fog, a probléma megoldódik. Per­sze csakis akkor ha az em­berileg lehetséges. Sztraka Jánosné agronó- mus asszony. Valamikor a A jubiláló agronómus-asszony helyi tsz-foen kezdte pálya­futását. A növényápolási brigádban dolgozott és itt tűnt ki ügyes hozzáértésével, munkaszeretetével. A falu népének bizalma iskolára küldte a parasztlányt, hogy tanuljon és művelődjön és segítse majd termőbbé tenni a földet; Az iskola végeztével nagy csalódás érte. Csak két hó­napig dolgozhatott agronó- mus szakmájában a dejtári József Attilában. Innét ..ki­emelték“ a Rétsági Járási tanácsra tervelőadónak. Az új munkakörben újra csak tanulni kellett, hogy valamit is konyítson a munkájához. 1955 májusáig tengette ott az életét, míg csak kérésére' fa­lujába nem került agronó- musnak. A napokban jubilál, Két éve lassan, hogy tanul­mányait, tudását a falubeli emberek szolgálatába állít­hatja. R ajongás lelkesedés je­lentkezik arcán, ami­kor azt kérdezzük, szereti-e miért kedveli hivatását; — Szeretek segíteni az embereken — feleli egysze­rűen. — Csakis az érti meg ezt, aki maga is benne van, hogy milyen jó érzés törlesz­teni a falu iránti adósságból; ök bíztak bennem és én most segíthetek a Juli né­niknek, Pista bácsiknak. Nem hívnak ám másként, csak Gizikémnek. Tán nem is tudják férjem után a ne­vemet, pedig falubelihez mentem feleségül. Szeretem a munkámban azt is, hogy enyém a természet.:., hogy olyan szabad vagyok, mint a madár, járok, kelek a földe­ken és közben lepkeként száll a gondolatom. Mert én nemcsak agronómus vagyok — teszi hozzá szégyellő« m llyal —, hanem fiatal- asszony. És ha az ember két­éves asszony, a gondolatai­nak fele otthon jár. Kis kamrácskában laktunk az első hónapokban, most épí­tünk egy szép szoba-konyhás lakást. Olyan jó képzelgetni, tervezgetni kinn a szabad­ban . s: A mi hivatásunkban éppen az a legszebb, hogy mindig 'rinn van a szabad­ban az ember; Elgondolkozik egypár pil­lanatig, csak a csend hallat­szik, majd folytatja egyszerű szerény mosollyal; — Rájöttem arra is, az a 14 hónapos iskola túl rövid volt. Tanultam sókat, de azért ez a két évi gyakorlat többre megtanított Hogy mennyi a gond! — legyint egyet. — A földméréssel, a tagosítással foglalkoztam az elmúlt hetekben; Aztán elő­adok gazdagyűlésekem::. Sok a munka nagyon, A beszélgetést kopogtatás zavarja meg. Gizikéhez jött az egyik gazda. Elmé- ’••ülten tárgyalnak valami­ről; dé, édesúrok, borsós naprafor­gó, takarmánykáposzta, takar­mánytök, stb; A silógödrök megtöltésére a szólás silóku­korica, a kertész"*' hulladé­kok, a cukorrépafej, az idejé­ben levágott és jól kezelt ku. koricaszár és a zöldtakarmá- nyozásból kimaradó készlet a legalkalmasabb. A juh-állo- mány részére ajánlatos ősszel rozsos repcét vetni; Ha nem gondoskodunk őszi vetésű és korán kaszálható zöld takarmányokról, úgy az alig 10—15 centiméteres évelős növényeket leszünk kénytele­nek már májustól kezdve ta­karmányozásra felhasználni; Ebből azonban többszörösen nagyobb területen termett ta­karmány szükséges, mintha kaszaéretté megmaradna; Sok helyen a 10—15 centiméteres magasságot sem várják meg, hanem sarjadzás kezdetén már legeltetik az állatokkal- Kino­'S; nősen a juhokkal való legel­tetés veszedelmes ilyenkor, mert a hosszú fogaikkal a kö­zépső főhajtásokat kirágják és az ilyen helyen komoly takar­mány termésre nem számítha­tunk; Külön részletezve nem aka­rok foglalkozni a takarmányok időben és jőminőségben való betakarításával. kazalozásá­val, a silókészítések fontossá­gával. a takarmányok adago­lásával; Mindenesetre ki kell hangsúlyoznom és ez lenne a leghelyesebb hogy annyi ta­karmányt termeljen minden­ki és úgy használja fel, hogy minden tavasz végén egy ka­zal takarmánya maradjon ki, Az állatok étrendi hatásának biztosítására a tejtermelés fo­kozására, a hizlalás-a, vala­mint a növendékállatok részé« re is gondoskodni kell megfe­lelő mennyiségű vizenyős ta- 1: -iánkról. Kiegészítő takar­mányként a jól kezelt pelyva, t""ek és tavaszi szalma igen jól felhasználható. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom