Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-21 / 31. szám

1957. április 17.

NÓGRÁDI Népújság

A rómaiak megvédik városukat a pápa vádjaival szemben I Kedm vendégeink érezzétek nálunk jól magatokat

R

óma polgárai, rendőrsége és hatóságai kihívásként fogadták a pápa Róma katolikus „és más becsületes lakosához’* intézett azon felszólítását, hogy tiltakozzanak a városukban elharapózott bűn és korrupció ellen.

A pápa vádjának legszélsőségesebb következménye az volt. hogy Enrico Nicola, az alkotmányos bíróság elnöke lemondással fenyegetőd zott. Csak a kommunisták és szocialisták — általuk ismert okokból — nem vették fel a pápai keztyűt, a sajtó azonban szorgosan gyűjti a bizonyítékokat, hogy megerősítse vagy megcáfolja a pápa kijelentéseit;

A vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy Róma nemcsak igen erkölcsös város, hanem egyenesen unalmas. Az „éjszakai Róma” csak az idegenforgalmi ügynökség kitalálása. Valójában a látogató egynapos városnézése után csupán aközött választhat, hogy gyönyörködik a reflektorfényben úszó Capitolium- ban, vagy beül egy kávéházba a Via Veneton. így aztán a turista átlagosan 2—3 napot tölt el Rómában, míg Párizsban rendszerint 7, a Cote d‘Azuron pedig 10 napig tartózkodik.

Rómában 15 éjjeli mulató van, ’de egyikük sem nemzetközi hírnevű. A strip-tease tilos és a varieték műsorait cenzúrázzák. A színházrendezők általában szem előtt tartják a város „szent” jellegét. Egy Rómában vendégszereplő nápolyi balett-társulattal {jóidéul közölték, hogy római színpadon nem hordhatnak levélbélyeg nagyságú öltözékei. Ami a televíziót illeti, — amelyről a pápa azt állította, hogy botrányos jeleneteket mutat be — igazgatói joggal a pápai feddés előtt felbontották egy táncosnő szerződését, mert öltözékét hiányosnak találták.

Mielőtt bemutatnák az olasz közönségnek a külföldi filmeket, újra cenzúrázzák és ha esetleg úgy találják, hogy az öltözékek nem sértik a köz- erkölcsöt, úgy gyakran kivágnak egy-egy frivol dialógot és így aztán sok olaszra szinkronizált francia film unalmassá válik.

Igaz, hogy az olasz filmek erősen hajlamosak az erotika felé. Ez az irányzat néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor a cenzorok kezdték felfedezni a neorealista filmekben rejlő felforgató hatást. Egyesek azt mondják, hogy a felső papság fedezte fel ezt a veszélyt és javasolta ennek orvoslását. Bizonyos azonban, hogy a producerek megijedtek és ezentúl szívesebben vittek filmre karcsú lábszárakat, mint nyomortanyákat Lollobrigida és Sophia Loren volt az úttörője ennek az irányzatnak.

A

Lollobrigidát és Sophia Lorent ábrázoló plakátokat eltávolították és Andreotti pénzügyminiszter azzal vigasztalta a polgárokat, örüljenek annak, hogy 101 olyan egyházközségi filmszínházunk van. ahol jól szórakozhatnak anélkül, hogy lelkűk tisztasága veszélybe kerülne.

A sajtó megállapította, hogy ebben az unalmas városban 15 bordélyház van, míg évekkel ezelőtt, amikor a lakosság száma a mainak a felét tette ki, 40 bordélyház működött. Az ódon utcákon ezer nyilvántartott prostituált sétál. Állítólag száz „találkahely“ van. ami az illetékes rendőri hatóság véleménye szerint igen kevés egy 2 millió lelket számláló városban. A szerencsejáték, amely igen elterjedt Nápolyban, alig divik Rómában és a kábítószereket csak átviszik a városon akkor, amikor a tengerpartra szállítják azokat. Az iszákosság olyan ritka jelenség Olaszországban, hogy nemi is szerepel semmiféle bűnlajstromban.

Róma azonban mentőok okai* találhatna arra is, ha az er-< kölcsi romlottság az eddiginél J nagyobbméretű lenne. Lakos-; ságának száma 1940 óta majd-, nem megkétszereződött, szá-1 mos menekült és bevándorló érkezett a félsziget minden, egyes részéből és a tengeren-^ túlról. Tíz év alatt Róma vi-' lágvárossá, nemzetközi von-] zóerővel bíró központtá, szá-” mos vasútvonal csomópontjá- * vá, valamint a zarándokok és' a filmkarriert kereső falusi 16-] nyok célpontjává vált.

A szegénységből és a sza-1 bad szerelemből eredő« bűnöket, ha keressük. megta-< Iáihat juk a város szegényebb]* negyedeiben: a gyors érvénye-« sülés vágya szülte korrupció < bizonyítékai azonban nem lelhetők fel. Amint a radikális* moralisták rámutatnak, a ró-« mai bűn igazi zamatát meg-; ízlelhetjük a Montesi-ügyben, j amelynek tanúi a társadalomi minden rétegéből kerültek ki.s

Szombaton délben 14 óvodás gyermek érkezett a csepeli Ady Endre úti óvodából három hónapos üdülésre Salgótarjánba. A pályaudvaron a Megyei Népfront-bizottság nevében Völgyi Magdolna fogadta a csöppségeket, majd a tanácsházára mentek, ahol izgatott „ideiglenes papák-mamák” és csokoládé várta őket. A kicsinyek hamar összebarátkoztak új szüleikkel, csak egy nagy barnaszemű, ötéves legényke tiltakozott sírva, hogy ő nem megy senkihez, végül is egy nénike meleg sv- mogatására „vállalta” a vendég szerepét. Reméljük, mindnyájan jól fogják érezni magukat nálunk, s mire visz- szamennek Budapestre, kerekebb és pirosabb lesz arcocskájuk, mint most, és nagyon sokat csacsognak majd hozzátartozóiknak, óvodás pajtásaiknak első nyaralásukról,

K|’

Híj S.'&Jei

I M ipíit; s JÉjplÍMr * rlläg

figyelem Honfiak, Héhalmiak és akiket érdekel

„helyszínen ” mélyhű tik a málnát, az epret

Az örök hideg birodalmában, a Mirelité Vállalatnál már szorgalmasan dolgoznak.

Naponta egy vagon paraj és több mázsa spárga kerül a mínusz 30 fokos hűtőtermekbe. Javítják a zöldborsó feldolgozó gépeket is, mert nagy feladat vár rájuk: 120 vagonnyit kell tartósítani ebből a főzelékből.

— A vállalat készítményei iránt igen megnőtt az érdeklődés külföldön is — mondotta a vállalat főmérnöke. —Az igényeket természetesen kielégítjük. Fagyasztóautót szerkesztettünk, amellyel a málnát és az epret bőségesen termő vidékeken a helyszínen mélyhűtik a gyümölcsöket. | Erre azért volt szükség, mert a két gyümölcs nem igen bírja el a hosszadalmas szállítást. így viszont friss, ép gyű- J mölcsöt tartósíthatunk. A fa- íj gyasztókocsi termékét, a naponta félvagomwi mélyhűtött gyümölcsöt, hűtőautókkal szállítjuk a vállalat raktárába. Természetesen a gyárban is tartósítunk gyümölcsöt. Később pedig, ha már nem terem eper és málna, fekete sze- dert mélyhűtőnk a fagyasztóautóban. Ebből a cikkből különösen sokat rendeltek a svédek. ,

[Halló Anyuka!

[Itt Pistike beszél.

Szerencsésen megérkeztünk Salgótarjánba...

Bányászélet NYUGATON

Szovjet oktatófilm készült egy érdekes szívműtétről

A TASZSZ jelenti:

Rövidesen szovjet sebészek széles körei megismerkedhetnek az egyik súlyos veleszületett szívbetegség, a tüdőverőér billentyűszűkületének sebészeti gyógyításával. Szovjet filmoperatőrök a bonyolult műtét előkészítésének és lebonyolításának minden részletét filmszalagra vették. A felvételeket tudományos szempontból Alekszandr Bakulev

professzor, a Szovjet Orvos- tudományi Akadémia mellkasi sebészeti intézetének igazgatója irányította.

A moszkvai állami politikai könyvkiadó a napokban jelentette meg L. Tolkunov és M. Ogyincev „Magyarország ma” című riportkönyvét. A hetvenkét oldalas füzet 75 000 példányban kerül a szovjet olvasókhoz.

y

Az olasz bányászok igen

nehéz körülmények között élnek, hasonló helyzetben van azonban az egész olasz nép. Olaszországban 2,5 millió a munkanélküliek száma, a Munkaügyi Minisztérium kimutatása szerint, ugyancsak 2,5 millióra tehető a részleges munkanélküliek száma. A bányászok átlagkeresete havi 30—35 ezer Ura — egy kilogramm hús ezer líra — a bányászok asztalára nem igen jut hús, esetleg hetenként fél kilogramm. Dél- Olaszországban még rosz- szabb a helyzet, ott a bányászok keresete még azt sem éri el. Vannak azonban bányászok kis számban, akik elérik a 40—45 ezer Ura havi keresetet, azonban ezek a tőkés emberei, s ezt a tőkés azért

teszi, hogy szakadás legyen ezáltal a bányászok soraiban, megbontsa azok akcióegységét.

A lakáshelyzet igen rossz. Családok laknak föl- despadlójú egy szobában, épít a tőkés lakást, de nem összkomfortosat és a lakásokból csak olyan dolgozó kaphat, aki nem tagja a kommunista, vagy szocialista pártnak, aki nem tagja a haladó szakszervezetnek és kötelezi magát, hogy nem vesz részt a sztrájkban. azt aki ezt megszegi, kiteszik a lakásból.

Betegség esetén a dolgozó alapbérének 60 százalékát kapja táppénzként, melyre 6 hónapig jogosult A bányászok 60 éves korukban mennek nyugdíjba, átlagosan 7—8 ezer lírával havonta.

A fizetett szabadság a leT7-°.szeg már korán reggel a kamrában ólálkodott. Lassú, de óvatos mozdulatokkal fordítgatta. egymás után az öreg nagykabátdkat, s könyökig benyúlva a legalsóba, 3 decis pálinkás üveget húzott elő. A bütykös puszta megjelenése megindította nyálmirigyeit. amely nem férvén meg szájában, kicsordult szája- szélén. De ellenállt egy darabig. Kéjelgett az előre várható élvezeten. Az éberség is fontos. Egy darabig hallgatózott, nem reccsen-e a padló mögötte, vagy nem leskelődik-e örzse a háif, mögött. Csalk aztán emelte szájához, bal kezével megtörölve, mintegy szokásból az üveg száját. Először csak egy kortyot ivott,

— De kicsi ez az üveg — suttogja, Majd amikor szájához emeli ismét, suta bajusza meg-megremeg a boldogságtól Mert ő nem nagyon ihat a kocsmában az asszonytól. Még hazára is csak vasárnap hozat neki az asszony hol egy korsó sört, hol egy fél liter bort. De 5 azért csak kiesélcözölt egy Ikis dugesz pálinkát a zsebpénzből, az oldalfuvarokból. Gyönyörűséggél számlálgatta a kortyokat. Három korty volt engedélyezve. De ma reggel különös nap van.

— Jó földet kaptam. Majd az kihúz agy kicsit a sárból — mondja félig hangosan. — Most már érdemes dolgozni Van értelme — gondolja tovább. — Keszeg a régi urasági földből kapott egy holdat. 51 óta tartalékföld.

— Bundás! — szól kedvenc kutyájának, majd az asszonynak még annyit: — Asszony, délre vágd le a nagy szűrke belgát, mert ma ünnepelünk, — S ezzel a Karpog-alja felé vette az irányt. Útközben vidám volt. Jókedvűen köszön- getett mindenkinek Az emberék utána fordultaik s csóválták fejüket.

F

'gre kiért földjére. Tarkójára tolta bütykös ujja- hegyével sok telet és még több esőt látott kalapját.

— Hej, de ki vagy száradva. De sökáig hevertél itt étlen- szomjan. Gondod senki sem viselte. Pedig milyen jó búza termett itt valamikor az uraságnak — motyogta magában, S ahogy végignéz a földön, jóleső érzés bizsergeti szívét. Már látta gondolatban a magas krumpliszárakat, az erőteljes kuikoricaszárat a barázdák mellett, a virító mákvirágókat a sorok között, Amikor a háta mögött megszólalnak:

— Adjék Isten, Keszeg szomszéd!

— Magának is, Mákos szomszéd

— Csak nem akarja feltöretni ezt az ugart, hiszen ez már tíz éve is ugaron van.

— Már pedig itt krumpli lesz, még pedig bőven, Mákos szomszéd.

— Igaz, ami igaz, jó föld volt ez valamikor, Mocsári uraság idejében. Kicsit partos, meg homokos, de ha jól kezelik, terem is ükkor. Kár volt ezt parlagon hagyni. Node senkinek sem kellett. Mindenki szabadult a földtől a beadás miatt.

— Hej, a régi szép idők! — sóhajtott nagyot Mákos szomszéd, s szemeit révetegen végigjáratja a határon. Bizony nem ok nélkül. Valamikor bíró korában nem nagyon dolgozott ő. Megkapálták néki felesben, meg harmadában És a napszám?! Hol, hogy! — Hol volt, hol nem volt, mint a mesében. Majd amikor ismét megszólal,

rejtett indulattól árnyalva szemét ismét Keszegre szegezi.

— De ha a forradalom sikerül, rendbe jött volna itt minden, lett volna magának is munkája. A nagyságos úr visszafogadta volna. Aranyos jó szíve volt. Hát még a fiatal urnák, hogy tudtak azok mulatni! Három éjjel, három nap. Nekünk is jutott volna belőle valami.

Keszegnek nem volt valami

ínyére a beszélgetésnek ilyen formán való alakulása. Noha nem volt hangos agitátora a népi demokráciának, szíve mégis ott volt. Hogyne lett volna, amikor azelőtt emberszámba se nézték Csák erről az egy esetről is lehet ítélni. Bíró korában Mákos tekintetes úrnak szólíttatta magát. Ma ő köszön előre. De Keszeg ezt jól tudta, hogy miért. Most, amikor megszólal, kicsit zavart még. Nyelve meg-megbotlfk — de igazságérzete biztatja őt.

T

udja, szomszéd, valahogy

úgy vagyok én ezzel a rendszerrel, mint a jó gazda a rakoncátlan *kis csikóval. Akárhogy mint van, magának tartja. Majd most másképp lesz, mint eddig. — Kis szünetet tart, s így folytatja: — Én senki fia voltam, 45 után kaptam a 3 holdhoz még kettőt. Magam gazdája lettem. Lovat is vettem. Kis házam is van. 51-ben beléptem a tsz-be. Igaz, az őszszel feloszlott. Kiadták a földet, lovat, most kaptam hozzá

még egy holdat, örülök néki. Majd termelünk úgy, hogy legyen mindenkinek.

Mákos más oldalról próbálkozott, miután ez aZ oldal nem sikerült neki.

— De azért, kedves szom- szédkám, mégis csőik nagy szégyen, hogy ebből a községből a múltban 10—15 vagon gabonát is kivittek, most meg a parasztok az üzletben vásárolják a kenyeret. De még milyen az a kenyér? Nem olyan, mint amit otthon sütött az asszony. Olyan volt, mint a spongya, be lehetett nyomni egészen, de aztán kirúgta magát. Nagyon értett a nagyságos úr a birtdkhoz. Igaz, hogy az uradalomban volt is fegyelem. Hajnaltól napestig muvlka.

— Abból nem is volt hiba. Magam is tapasztaltam azt a fegyelmet. Nem kívánja azt semmi porcikám. De az biztos, hogy egyik-másik falunkbeli megérdemelte volna, hogy legalább 2—3 hónapig szolgált volna az uraságnál, akit anyagira akartak vissza. Igaz, szomszéd? Akik most itt het- venkedtek, meg rázták a rongyot, hőzöngtek.

T\e ag utolsó szót már Mákos is szomszéd nem hallotta, mert felhajtotta kabátgallérját és köszönés nélkül távozott.

Vannak még, akik az igazságot nem szívlelik.

Molnár P.

dolgozott évekhez és helyhez van kötve. 18 nap fizetett szabadságot kap egy évben az a bányász, aki 20 éve dolgozik, ugyanazon üzemben.

A bányák egészségügyi állapota igen rossz, nagymérvű a szilikózis veszély, évente 500 bányász hal meg szilikózis megbetegedés folytán;

A bányarendészeti törvény 80 éves — igen sok * halálos baleset 1955-ben egy dél-olaszor.szági bányában robbanás következtében 42 bányász halt meft A szakszervezet már egy évvel előtte rámutatott a veszélyre, az UB elnökét erre elbocsájtották, a baleset bekövetkezett, de az ÜB-elnök még ma is munkanélküli;

Franciaországban szintén nehéz anyagi és munkakörülmények között élnek a bányászok; Vannak iparágak. ahol a dolgozók többet keresnek mint a bányászok. Egy magyar bányász, aki Franciaországba ment dolgozni, két műszak után, mikor meglátta, hogy milyen körülmények között kell dolgoznia és mit fizetnek, azt mondta, hogy 6 nem marad, mert Magyar- országon ezért a munkáért jobban megfizetik. Északfranciaországi bányákba 40 magyar ment, egy műszak után azonnal jelentkeztek, hogy ők nem maradnak, mennek haza. Számosán Franciaországba érkezéskor úgy nyilatkoztak hogy egykét évet van szándékukban kint maradni és egv autót kívánnak ez alatt venni; Két év alatt autót nem fognak venni, de a sziUkó- zis megbetegedést aligha fogják elkerülni. A francia bányákban is igen nagy a szilikózis-veszély és a végsőkig vannak hajtva a bányászok a munkában.

Vállalatok,

szövetkezetek figyelem I

Háromrétű használt, élelmiszeres nátron PAPIRZSAKOK KAPHATOK. Tájékoztatást ad Elelmiszercsomagoló Vállalat. Budapest, VII,, Peterdy utca B. Telefon: 428-314, 224-85S.