Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-17 / 30. szám

4 NÓGRÁDI Népújság 1957. április 17. A Rákóczi úti iskolában is kibontották az úttörő zászlót GRAGIELA A salgótarjáni filmszínház május 2—5-ig tűzi műsorára a Graciela című argentin filmet. mm ———agy«-—— ■«' Hosszú ideig, a Rákóczi úti általános iskola gyerekei csak azért jártak be. hogy órákat hallgassanak. Szabad, óráikat, üres délutánjaikat semmi sem kötötte le. senki sem foglalko­zott velük. A szeretett és megszokott úttörő szervezet aludt. Nem volt, allá felébressze, életet öntsön bele. Az új igazgatónak nyitva volt a szeme és a szí­ve észrevette, hogy a gyere­keknek hiányzik a közösség melege, a szervezeti élet. Pe­dagógus társaival elbeszélge­tett arról, hogy újjá kellene éleszteni az úttörő szervezetet, magától értetődően úttörő né­ven, és nem új kitaláld nevek alatt. De nem volt. atki vállal­ja a feladatot. A nevelőknek az úttörő szervezés, a lekötött dél­utánok plusz munkát jelente­nek és talán az a szempont sem volt mellékes, hogy itt csak önzetlen segítségről lehe­tett sző. hiszen az úttörőkkel töltött óráfcé-rt nem jár külön díjazás. Végülis fiatal pedagógusok vették kezükbe az ügyet. Újra­alakították a szervezetet. Si- monyi Endre, Kovács Éva és a többi nevelő egyre inkább szívügyének tekintette az út­törő élet fellendítését. Meg­alakultak az első rajok, de most a hagyományos szokással ellentétben., nem lehetett bár­melyik gyerek tagja a szerve­zetnek. A belépés többek kö­zött a kisgyerekeik tanulmányi előmenetelétől is függ. A szervező munka első ered­ménye április 4-én mutatko­zott meg. Az iskolaünnepélyen mintegy 50 vörösnyákkendős fiú és leány jelent meg út­törő ruhában. A szervezés egyik célkitűzésének tekintet­te azt is a kin pedagógus cso­port, hogy ne szakadjanak el a Vili. osztály elvégeztével a szervezeti élettől a gyerekek. Ha kedvük tartja, az első- második gimnazisták is részt- vehetnének az úttörő munká­ban. Mert vannak ám komoV • ter­vek. elképzelések. Mindenek előtt sok-sok kirándulás, nyári táborozás szerepel a program­ban. Kisebb szabású kirándu­lásokat a tavaszi vasárnapok­ra terveznék, de három-négy­napos balatomi tanulmányi út is benne szerepel a tervben. A legjobbak számára pedig nyá­ron kéthetes balatoni táboro­zás lesz a jutalom. A Rákóczi úti iskola szerve­zete remélhetőleg rövidesen erőre kap. A lelkiismeretes fio­ta1 pedagógusokon kívül az úttörő szövetség vezetősége is belekapcsolódik a munkába. Máris két csapott működik. A leányok Dobó Katalin nevét választották, a fiúk II. Rákóczi Ferenc nevén alakítottak csapatot. Per­sze, a csapattagoknak még kevés a számuk, de ez nem is baj. Úgy lenne szép és jó, ha az úttörő-nyakkendő kiérdem- lése komoly vonzerő lenne a gyerekek szemében. Ügyesked­nének. szorgoskodnának, hogy minél többen tagjai lehessenek a nagymultú és most már új úton járó szervezetnek. TAVASZI Ezt a címet adta műsorának a népszerű Rátonyi-brigád sal­gótarjáni vendégszereplésekor. Rátonyi Róbert, a népszerű komikus. Gyenes Magda, az operettszínház primadonnája és Borvető János, az operett­színház népszerű művésze lá­togatott el vidám, szép művé­szi műsorral városunkba. .. budapesti művészek vendég- szereplése után sokszor ment el a néző keserű szájízzel, csa­lódottan. Ugyanis sok főváro­si művészt ejt rabul az a té­ves gondolat, hogy vidéken vi- dékieskedni kell. Rátonyiék nem estek ebbe a hibába. Művészi tehetségük I.— ....... E LŐLEG legjavát adták a hálás közön­ségnek. Szerelmes dalok, ka­cagtató magánszá mok. vidám operett-kettősök szerepeltek az est műsorán. Az ünneplés oly forró és magasztaló volt. hogy a közönség egyszerűen nem akarta elhagyni a kultúrter­met Csak tapsolt, csak újrá­zott és megint csak tapsolt a sikeres művészi és kacagtató számoknak. Jó útra lépett a kultúrház, kérünk még sok ilyen előle­get. még s'-vk ilyen műsort. És aztán talán lehetne próbálkoz­ni komolyabb, művészibb, mé­lyebb igényekkel alkotott szá­mokkal is. Nemcsak nevetni, gyönyörködni is szeretnénk. Színjátszó iskola indul A Salgótarján! Városi Kultúr­ház az acélgyári színjátszókkal közösen színjátszó iskolát indított április 15-én. Ebben az iskolában nevelődnének a Petőfi színjátszó­csoport kamaraszínházának leen­dő tagjai. A Petőfi színjátszók nagy hír­nevű rendezői, Vertieh József, Csics György és Somoskői István vezetnék az iskolát. Az előadások keretében a színpadi mozgást, a színpadi beszédet, a szavalás mű­vészetét sajátítanák el a részve­vők, Az iskolán bárki résztvehet, aki kedvet érez a színjátszáshoz, akiben van tehetség. A vezetőség különösen számit szép lányok, csi­nos fiók részvételére. Ettől függet­lenül természetesen az idősebb korosztály is képviseltetheti ma­gát. A színjátszó Iskolára április 15- Ig lehetett jelentkezni a városi kul­túrház ban. Bővebb felvilágosítás­sal a kultúrház vezetősége szol­gál. A nagybátonyi vájártanuló iskola nevelőjének levele egy példás magatartási! tanítványáról - szüleinek Kedves szülők! M ostanában volt a félévi konferencia. Ez az az időszak, amikor értékelik a. félév munkáját. Azóta fiuk már megörvendeztette az otthoniakat a bizonyítvánnyal. Talán János vitt haza legszebb bizonyít­ványt a több mint száz elsőéves tanuló közül. Szeretném megtoldani azt a bizonyítványt az­zal, amit a jegyek nem takarnak teljesen — őszinte dicsérő elismeréssel. Mint nevelője és számtan tanárja fiuknak ezúton mondok di­cséretet azért a példás jó nevelésért, amiben fiukat részesítették. A nevelői munkával jár a gyerek szeretete, ami sok örömmel, de nagyon sokszor mérgelődéssel jár, mert ahány fiú, annyi féle. Egyikkel több. másikkal kevesebb az öröm, vagy a mérgelödés. A maguk fiuk úgy szorgalomban, mint odaadó példás és "komoly viselkedésével kiemelkedik a többi fiú közül. A legnagyobb öröm lenne a nevelő munkája, ha sok ilyen Dér Jancsija volna. A fiuk okozta talán a legtöbb örömet és a leg­kevesebb mérgelődést. Nagyon sajnálom, hogy a kedves szülőket személyesen nem ismerem, de a fiuk által a lehető legjobb véleményt alkottam arról az édesanyáról és édesapáról, akik ilyen derék fiút neveltek. Fogadják őszinte tiszteletem. Kívánok sok sikert és egészséget az egész Dér családnak. Ha a fiuk hazajön, akkor di­csérjék meg nevemben is, és buzdítsák to­vábbra is ilyen jó munkára. Remélem, hogy a vájáriskola befejezése után bányaipari tech­nikumban folytathatja tovább tanulását. Bí­zom benne, hogy még sok örömet fog okozni szüleinek s talán még nekem is, aki nem mondhatom azt, hogy úgy szeretem, mint tu­lajdon fiamat, mert apjának még talán fiatal lennék, de azt mondhatom, hogy szeretem, mint testvéremet, Borbényi Ferenc nevelő A VIT rádiója A moszkvaiak jól ismerik a Puskin téren azt a háromeme­letes ódon épületet, amelyet most készítenek elő a VI. Vi- lágifjúsági Találkozóra. Itt lesz a VIT rádióközpqntja. A rádió épületét r láthatat­lan hullámok összekapcsolják majd a Szovjetunió valamennyi köztársaságával, határterületi és területi központjával, a vi­lág valamennyi országával. A tudósítók egyidejűleg 25 hely­ről közvetíthetik szalagra vett adásaikat, ezenkívül további 30 rádiókábel áll majd rendel­kezésükre. Az épületet úgy rendezik be, hogy a vendégék zavartalanul dolgozhassanak, a megfeszí­tett munkn után pedig minden kényelmet megtaláljanak.. A kislakásépítkezésekre kb. 1 200 000 forintot fordítanak a balassagyarmati járásban. • Hűtő-vitrint szereltek be a készülő salgótarjáni jégbüfé­be. A 38 000 forintos vitrin a leendő létesítmény legértéke­sebb darabja lesz. • Lukács György egyetemi tanár hazaérkezett a munkás­paraszt forradalmi kormány beleegyezésével, hogy folytassa tudományos munkáját. * Budapestre indít külön- vonatot május elején az IBUSZ. A részvételi díj: 33.20 forint lesz. Honfoglaláskari sírok alatt négyezer éves lakótelepre buk­kantak Vesztén az ásatások során. • Totó-lottó iroda kezdte meg működését Balassagyarmaton. • Labdarúgó-mérkőzést játszott szombat délután a Salgótarjáni Városi Tanács és a Vegyesipari Vállalat. • Fásítják a Hortobágyot. Az idén több mint másfél millió csemetét ültetnek el a Horto­bágyon. • Speciális büfét létesít a vendéglátóipari vállalat Salgó­tarján Fő terén. A büfében fagylaltokat, presszóárut, édes­séget és cukrászsüteményeket árusítanak majd. * Hogyan segítse a szülő a gyermek tanulását? címmel előadást rendez a pedagógusok részére a TTIT április 19-én délután 5 órakor. Az előadá­sok alapul szolgálnak majd a szülők iskolájához. * Minta községek adják a tojást a balassagyarmati Baromfikeltető Állomáshoz Szécsény, Rimóc. Bencúrfalva. Tereske, Szátok, Szente és Becske dolgozó paraszt­jai válogatottal! szép, egészséges tojásokat szállítanak. Aranyeső volt egy amerikai városkában. Az elrejtett dol­lárokat a nagy vihar mosta ki az egyik kanálisból. • Renoválják a bizományi áru­házát Salgótarjánban. Az áru­sítás és áruátvétel éppen ezért néhány napig szünetel. * Ilja Ehrenburg Tokióba Iá- togatott. A japánok meghívd- sóra a neves szovjet író három hetet tölt Japánban. * A moszkvai VIT nemzetközi előkészítő bizottságának meg­hívására nyugat-német tudó­sok és művészek küldöttsége érkezett a szovjet fővárosba. • Több mint 3 millió lottó-szel­vényt hoztak forgalomba a hato­dik fogadási hétre. * „A házasság nagyon jó" címmel új, francia film kerül bemutatásra hazánkban. * Fák-hetét rendezik meg or­szágszerte. Ebből az alkalom­ból Nógrád megyében több mint húszezer forint értékű csemetét ültettek el. • Hathetes tánctanfolyamot szerveztek a balassagyarmati járási kultúrházban. * Jéghűtéses elektromos hűtő- szekrényt kap a Nemzeti Szálló konyhája ebben a negyed­évben. * Kisfaludy Stróbl Zsigmond több mint hatvan alkotását mutatták be Rigában. • Száz férfira 108 nő jut Lengyelországban, fjz. ország lakosainak a száma 28 070 000. A kiékorú gyermek testi- és lelki fejlődéséről tartottak elő­adást pedagógusok részére pénteken a TTIT-ben. III. — Dehogy vannak — tilta­kozott Svejk. — Isten őrizz, hogy én akárkit ií összeha­sonlítsak akárkivel. A Pali- vec úr ismer engem. Igaz, hogy én még soha senkit se hasonlítottam össze senkivel? Csak épp hogy nem szeret­nék a Férdinánd őfelsége öz­vegyének a bőrében lenni. Most aztán mihez fogjon? A gyerekek árvák, a konopistei uradalom gazda nélkül ma­radt. Menjen hozzá valami másik trónörököshöz? Mit ér vele, megint elkíséri Szaraje­vóba és másodszor is özvegy lesz. Évékkel ezelőtt volt egy­szer Zlivben, Hluboká mellett egy erdész, nagyon csúnya neve volt, Pindournak hív­ták. No, a vadorzók lelőtték, ott maradt az özvegye két gyerekkel és két év múlva megint hozzáment egy er­dészhez Midlovaryban, a Pe­pik Savlovhoz. Erre lelövik neki azt-is. Aztán harmadszor is férjhez ment, megint csak egy erdészhez, és azt mondja: t,Három az igazság. Ha ez se sikerül, hát nem tudom, mit csinálok.” Es mit tesz isten, lelövik neki a harmadikat is, és akkor már összesen hat gyereke volt azoktól az erdé­szektől. Fogja magát, bemegy Hlubokára, a herceg őfensége irodájába, és panaszt tesz, hogy ő hogy megjárta az er­dészekkel. Azt mondták neki, menjen hozzá Jareshez, aki a halastónak volt a felügyelője. Es akár hiszi, akár nem, a Jares is belefulladt a tóba halászás közben, és tőle is volt két gyereke. Azután Vodnanyba ment férjhez, az ottani miskárolóhoz, az meg egy éjszaka fejszével agyon­verte és másnap önként je­lentkezett a hatóságnál. Ami­kor Písekben akasztották, a kerületi törvényszéken, leha­rapta a pap orrát és azt mondta, hogy nem bánt meg semmit, és még mondott va­lami nagyon csúnyát a csá­szár őfelségére. — Nem tudja, hogy mit mondott? — kérdezte Bret- schneider a reménységtől él- csukló hangon. — Azt én nem mondhatom meg magának, mert azt senki se merte még egyszer kimon­dani. Állítólag olyan borzasz­tó és szörnyű volt, hogy az egyik bírósági tanácsos, aki hallotta, ott helyben megőrült tőle, és a mai napig is elkü­lönítve tartják, nehogy kiszi­várogjon valami. Az nem egy olyan közönséges felségsértés volt, amilyet részegen szok­tak a császár őfelségének a fejéhez vágni. — Miért, részegen mit szok­tak a fejéhez vágni a csá­szár őfelségének? — kérdez­te Bretschneider. — Kérem, uraim, beszélje­nek valami más témáról — szólt közbe Palivec úr —, nem szeretem az ilyesmit. Valami kicsúszik az ember száján, és akkor nyakig ben­ne van a szószban. — Hogy mit szoktak része­gen a császár őfelségének a fejéhez vágni? — ismételte meg a kérdést Svejk. — Min­denfélét. Rúgjon csak be, hú­zássá el magának az osztrák hitfimxszt. majd meglátja maga is, hogy miket kezd beszélni. Annyi mindent ki fog találni őfelségéről, hogy ha csak a fele volna igaz, őfelsége már azzal is meg lenne áldva éle­te végéig. Pedig az öregúr igazán nem szolgált rá. Gon­dolja csak meg. Elvesztette a fiát, a Rudolfot, azt a derék fiatalembert. A feleségét, az Erzsébetet egy reszelővei szúrták le, aztán odalett az Orth János: az öccsét, a me­xikói császárt meg falhoz ál­lították valami várban és agyonlőtték. Aztán most, öreg napjaira lepuffantják neki a nagybácsiját. Bizonyisten, vas­ból legyen az idege az em­bernek. Es akkor jön egy ré­szeg alak és elkezdi szidni. Ha most kitör valami kava­rodás, én önként jelentkezek és az utolsó csepp véremig szolgálni fogom a császár ő- felségét. Svejk nagyot húzott a sö- röskancsóból, majd így foly­tatta: — Maga azt hiszi, hogy őfelsége ezt annyiban hagyja? Akkor nem jól ismeri őt. Mu­száj, hogy háború legyen a törökökkel. Megöltétek a nagybácsimat? Na jó, majd a pofátokra mászok én. Háború lesz és kész. Szerbia meg Oroszország majd segít ne­künk. Lesz itt haddelhadd. E prófétai pillanatban Svejk igazán szép látványt nyújtott. Nyílt, egyszerű arca csupa mosoly, mint a telihold, s csak úgy sugárzott a lelke­sedéstől. Olyan egyszerűnek látta az egészet. — Könnyen meglehet — folytatta előadását Ausztria jövőjéről —, hogy ha háború­ba keveredünk a törökkel, a német hátba támad, mert a német és a török mind egy követ fúj. Olyan csirkefogók ezek, hogy nines párjuk az egész világon. De akkor mi összeállhatunk a franciákkal, mert ők már 71 óta állandóan zabosak Németországra. Az­tán már úgy fog menni mir den, mint a karikacsapás. Há­ború lesz, nem mondok egye­bet. Bretschneider felállt és ün­nepélyesen így szólt: — Ne is mondjon, jöjjön csak utánam a folyosóra, ott majd ín mon­dok magának valamit. Svejk követte a titkosrend­őrt a folyosóra, s ott egy kis meglepetés érte, amennyiben a derék sörözőtárs megmutatta neki a jelvényét a kétfejű sassal, majd közölte vele, hogy letartóztatja és azonnal be is kiséri a rendőrkapi­tányságra. Svejk megpróbált kimagyarázkodni, hogy az úr talán téved, ö teljesen ártat­lan, nem mondott egyetlen szót sem, amivel bárkit is megsérthetett volna. Bretschneider azonban azt felelte, hogy igenis elkövetett egynéhány - bűncselekményt, amelyek között nem utolsó­sorban szerepel a hazaárulás. Ezután visszatértek a ven­déglőbe, és Svejk igy szólt Palivec úrhoz: — Volt öt söröm és egy kif­lim virslivel. Most adjon még egy stampedli sligovicát, az­tán el kell menjek, mert le vagyok tartóztatva. Bretschneider Palivecnek is megmutatta a kétfejű sast, egy ideig farkasszemet nézett a vendéglőssel, majd azt kér­dezte: — Nős? — Igen. — És a felesége el tudja vezetni a boltot, amíg maga távol van? — Igen. — Akkor semmi baj, Pali­vec úr — mondta Bretschnei­der vidáman —, hívja ide az asszonyt, adjon át neki min­dent, aztán este eljövünk ma­gáért. — Emiatt ne fájjon a feje — vigasztalta Svejk —, en­gem csak hazaárulásért visz­nek. — Es engem ugyan miért? — sopánkodott Palivec úr. —> Amikor olyan óvatos voltam. Bretschneider diadalmas mosollyal válaszolta: — Azért, mert azt mondta, hogy a legyek leszarták a csá­szár őfelségét. Majd odabent kiverik magának a fejéből az ilyen dolgokat. így hát Svejk elhagyta a „Kehely”-hez címzett vendég­lőt a titkosrendőr oldalán, s amikor kiléptek az utcára, jámbor mosollyal belebámult kísérője arcába és megkér­dezte tőle: — Menjek le a járdáról? — Hogy-hogy? — Gondoltam, ha le vagyok tartóztatva, nincs jogom a járdán menni. Amikor odaértek a rendőr­ség kapujához, Svejk így szólt: í — Milyen jól eltelt az idő! Gyakran jár a „Kehely”-be? S miközben Svejket bekí­sérték az irodába, a „Kehely”- ben Palivec úr átadta a bol­tot zokogó feleségének, és a maga módján ilyen vigasz­szavakat intézett hozzá: — Ne sírj, ne bőgj, mit csi­nálhatnak velem egy szaros Ferenc Jóska-kép miatt? így lépett be a világhábo­rúba Svejk, a derék katona, az 6 nyájas, szeretetve méltó modorában. A történészeket bizonyára érdekelni fogja, hogy messze előrelátott a jö­vőbe. Ha később a helyzet másképpen alakult is. mint ahogy ő a „Kehely”-ben 'meg­jósolta, figyelembe kell ven­nünk, hogy egyáltalán nem volt diplomáciai előképzettsé­ge. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom