Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-14 / 29. szám

1957. április 13. NÓGRÁDI Népújság 5 Milyen előnnyel jár az adóügyek egyszerűsítése Az adókivetés, adókönyvelés és a panaszok intézése a községi tanácsok feladata Dolgozó parasztságunknak régi sérelmét orvosolta kor­mányzatunk, amikor az adó- igazgatást decentralizálta, va­gyis az adókivetést, adóköny­velési és s panaszok első fo­kon való elintézését közvetle­nül a községi tanácsokra ru­házta. Eddig ugyanis az adó- igazgatás minden ágát a járási tanács székhelyén végezte 3—4 adófelügyelő és 3—4 könyvelő. Egy-egy adófelügyelőre, illetve könyvelőre 3—4 ezer adótétel­nek a kivetése, illetve könyve­lése jutott és miután a pénz­ügyi dolgozók nem rendelkez­tek kellő helyi, illetve személyi ismerettel, bizony a legjobb akarattal is előfordultak olyan hibák, melyeket csak hosszú idő múlva lehetett orvosolni; Most nézzük meg, milyen hát­rányokkal járt ez dolgozó pa­rasztságunkra nézve? Az adó­kivetés elleni panaszok nagy része az adóztatott földterület nagysága ellen merült fel. Az a dolgozó paraszt, aki vitatta adóztatott földterületét, beuta­zott a járási székhelyre, ahol előadta panaszát, innen a köz­ségi tanácshoz utasították, hogy kérjen igazolást a hasz­nálatában levő tényleges föld­területről. Az adózó vissza­utazott, megkapta a községi tanácstól at igazolást és visz- szajött a járási székhelyre. Itt megnyugtatták, hogy csak menjen haza nyugodtan, pana­sza rövidesen elintézést nyer. Igen ám, de a panasz orvoslá­sához nem volt elég a községi tanács igazolása, mert ezt még egyeztetni kellett a földnyil­vántartási kartonokkal is. Ha történetesen nem egyeztek meg az adatok, az adózót be kellett hivatni a tanácsházára és újra ki kellett hallgatni. Bizony, egy-két hónap is eltelt míg azután panaszát el lehetett intézni Ezeket nézve láthatjuk, hogy milyen munkaidőkiesést jelen­tett dolgozó parasztságunknál ez az ide-odautazgatás és be- idézés. A panaszok másik nagy része a könyvelés ellen szólt. Mint tudjuk, az adóbefizetések le­könyvelése is a járási székhe­lyen történt. Sok esetben elő­fordult, hogy adózóink a befi­zetési lapra nem írták rá a fő­könyvi tételszámot és miután a legtöbb községben előfordul az, 'hogy több olyan hasonló nevű adózó van, akiknek még a feleségük neve is ugyanaz, így előfordult igen gyakran, sőt mondhatnám, a legtöbb eset­ben, hogy a befizetett összeg nem a befizető, hanem egy másik hasonló nevű adózó számláján nyert jóváírást, és miután az adóügyi megbízott követelte a hátralékot, az adó­zó részéről megint megkezdő­dött az ide-cdautazgatás és bi­zony, megint napok, sőt hetek teltek el, míg a panasz orvos­lást nyert. Az adóigazgatás decentrali­zálásával az adózók felesleges zaklatása, illetve azok utazga­tása teljesen megszűnik. A rendelet értelmében az adókezelés, adókivetés, könyvelés, panaszok első­fokú elintézése a községi tanácsok adóügyi csoport­ja hatáskörébe került. Mi jelent ez? Ez azt jelenti, Fentieket összegezve lát­hatjuk, hogy az adóigazgatás­nak a községi tanácsok ha­táskörébe való utalásával dol­gozó parasztságunk mentve lesz a fölösleges zaklatástól, az ide-cdautazgatással és küldöz­getéssel nem fog kiesni a ter­melő munkából és ami ránézve a legfontosabb, panaszának orvoslására nem kell várnia hetekig, sőt hónapokig. A rendelet megjelenése óta alig telt el három hónap és a szécsényi járás területén máris megmutatkozik dol­gozó parasztságunk hálája kormányzatunk ezen in­tézkedése iránt, amit bizo­nyít az is, hogy a járás el­ső negyedévi adóbevételi tervét március hó 15-re 100 százalékra teljesítette. De ehhez hozzájárul az is, hogy pénzügyi dolgozóink, meg­értve kormányzatunk helyes intézkedését, már eddig is min­den igyekezetükkel azon vol­hogy ha valakinek például az tak, hogy dolgozó parasztsá adóztatott földterület nagy­sága ellen van kifogása, be­megy a községi tanácshoz, ahol a jelenlevő pénzügyi dol­gozó azonnal megnézi adózó kartonját, kivetési, sőt ha kell, kataszteri birtokívét is és így panaszát legkésőbb 1 órán be­lül el tudja intézni. Vagy a könyvelés ellen jóformán nem is lehet panasz, hiszen a befi­zetési lapokat a pénzügyi dol­gozó állítja ki és ha története­sen el is felejti a főkönyvi szá­mot ráírni, az összeg leköny­velése nem okoz gondot, mert a pénzügyi dolgozó, azt lehet mondani, minden adózót sze­mélyesen ismer és így minden egyes alkalommal emlékszik majd rá. hogy a kérdéses ösz- szeget ki fizette be. gunk jogos orvosolják. sérelmeit azonnal Bárdos János adófelügyelő Szécsény Értekezlefet tartanak a méhészek A Nógrád megyei méhészek (akik szakcsoportokban van­nak) április 15-én tartják kül­dött értekezletüket. Ezen az értekezleten 53 küldött vá­lasztja meg azt az intézőbizott­ságot, amely érdekképviseleti és egyben szakfelügyeleti szer­vük is lesz. Az értekezlet he­lye a megyei tanács III. eme­let 334-es szobájában lesz. Érdemes önkéntesen is tűsbiztosítást kötni A kötelező biztosítás négy éve alatt az Állami Biztosító több mint 200 000 tűzesetből és 800 000 jégkái ból származó kártérítést fizetett ki, csak­nem 410 millió forint összeg­ben. A legutóbbi hónapokban például Balassagyarmaton a Nyírjes-pusztán ismeretlen Méhbazfo sítás A fertőző költésrothadás ál­landóan fenyegető veszedelme minden méhészetnek. Fertőző bajról lévén szó, ez ellen nem véd sem a tudás, sem a gon­dos kezelés, sem a legmesz- szebbrnenő óvatosság. Joggal alkalmazhatjuk rá a mentők jelszavát: „Mindnyájunkat ér­het baleset!” Egyetlen véde­lem — nem maga a baj, hanem csak az általa okozott károso­dás ellen — az előzetes bizto­sítás. Az utóbbi években nyúj­tott állami segély csak ideig­lenes, nagyon is esetleges és a legtöbbször meg sem közelít­hette a kár valóságos összegét. A haladó magyar méhészek­nek évtizedek óta hangoztatott kívánsága volt az, hogy más állatokéhoz hasonlóan, tegyék lehetővé a méhek biztosítását. Sajnos, ezt mindeddig nem si­került megvalósítani, mert nem voltak megbízható ada­taink a betegség elterjedésé­ről, gyakoriságáról és a károk mértékéről. A Gödöllői Méhtenyésztési Osztály éveken át folytatott el­lenőrző és bajmegállapíió munkája ma már legalább részben pótolja ezt a hiányt. Ezért az Állami Biztosító haj­landó — egyelőre egy évi pró­baidőre — a méhek biztosítá­sát is elvállalni. Most már csak rajtunk, méhészeken áll, hogy ez a „próbaév“ segítsen hozzá bennünket a kérdés végleges rendezéséhez. Részletesebb felvilágosítást a méhbiztosításról a földmű­ves- és méhészszövetkezetek, továbbá a méhészcsoportok adnak. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ a csoport és szövetkezeti tagok biztosítási díját kamatmentesen előlegezi úgy, hogy azt a szerződött méz elszámolásakor vonják le. LEVÉL H ÉH ALOM BÓL A napokban levelet kaptunk Körmendi Ferenctől. Hé- 'haiom község MSZMP-szervezetének elnökétől. Körmendi elv­társ levelében kiegészíti lapunk április 3-i számában meg­jelent „Emlékezés” című cikkünket. .,Helyesnek tartom, hogy a cikk felidézi a múlt nehézsé­geit. Viszont többet kellett volna írni az októberi események­ről. Ezt most én pótolom. A volt nagybirtokos volt bizalmija október 23-a után már ismét itatta a lumpeneket, hogy saját .jó’ kiagyalt terveiket végrehajthassák. 26-án este az egyik el­lenforradalmi ügynök már 'lazította a falut. 27-én este a párt- titkárt meg akarták gyilkolni. A klerikális reakció befolyása alatt álló családok egyes suhanc tagjai szövetkezve a lumpe­nekkel és a börtönviseltekkel, kivagdosták a címereket a zászlóból és a tanácsházról levették a csillagot. A tejcsarnok előtt kijelölték azt a vasoszlopot, amelyre fel akarták akasz­tani az üzem vezetőjét. Tanácskoztak a tanácstitkár elztivaráy sáról is. Szervezték a Kisgazda Pártat és az egyéb más reak­ciós‘ pártokat.“ Köszönjük Körmendi elvtárs levelét. Bár már ott tarta­nánk, hogy mások is elmondanák véleményüket, észrevételei­ket a lapunkban megjelenít cikkekről. Hogyan kaphat 50 igénylő lakást Balassagyarmaton ? Súlyosak a lakásgondok Balassagyarmaton is. Pillanat­nyilag legalább százhúsz jogos igénylő reménykedik lakáski­utalásban. A varos vezetői törték a fe­jüket a jó megoldáson Leg­utóbb felvetődött egy jó ötlet. A járási szociális otthont at kellene telepíteni a járás te­rületén kihasználatlanul he­verő földesúri kastélyok vala­melyikébe. A helyiség pedig magába tudná fogadni a hiva­talok nagy részét. Ennek kettős haszna lenne. Egyrészt mintegy ötven család jutna ilyen módon lakáshoz, másrészt pedig a városi lakos­ság különböző ügyes bajos dol­gait egy helyen, a város kö­zéppontjában tudná elintézni. A kiváló javaslat felsőbb szervek engedélyétől függ, ami szerintünk minden bi­zonnyal beleegyező lesz. okból tűzkár keletkezett. A tűz 18 egyéni gazdálkodónak okozott kárt. Az Állami Bizto­sító ezen károsultak részére 262 000 forintot fizetett ki még a kötelező biztosításra. Ubran- kovics Józsefnek például 2500 forintot fizettek ki, Csáki Istvánnak 8133 forintot, özv. Csáki Sándornénak 16 276 forintot, Mukrányi Jánosnak 29 338 forintot, özv Bartos Istvánnénak és Bencsik István­nak pedig több mint 32 ezret. Március 3I-vel megszűnt a kötelező tűz- és jégbiztosítás hatálya. A lakóépületek tulaj­donosainak nagy többsége azonban megkötötte az önkén­tes tűzbiztosítást. Igen sokan a felhívás nyomán postán küld­ték be a tűzbiztosítás! díjat, mások személyesen keresik fel a biztosító helyi megbízottait az önkéntes tűz- és jégbiztosí­tás megkötésére. A szerződéses magtermelés eredményei (Tudósítónktól.) Megyénkben a herefélék jó terméssel fizettek. Bíbor- heréből a megyei átlagtermés 2.6 mázsa volt. amely 32 szá­zalékkal meghaladta az orszá­gos átlagot Megyénk a bíbor- heremag-termelő megyék kö­zött ezzel az eredménnyel az első helyet foglalta el. A fe­hérhere 110 kilogramm átlag­termést adott, s 20 százalékkal haladta felül az országos át­lagtermést. így csak Győr megye tudott bennünket meg­előzni. Nyúlszapukából 1,4 mázsa volt a megyei átlagter­més. amely az országos átlagot 114 százalékkal múlta felül. Megyénk. így az ország leg­jobb nyúlszapukamag-termelő megyéje volt a múlt évben. Vörösheréből több mint 2200 mázsa vörösheremag került a központi készletbe. Több mint 5000 kh föld be­vetéséhez szükséges 1 522 500 mázsa vetőmagot diszponált le a Magtevmeftető Vállalat a szerződéses termelők részére. A korai vetésű növények veté­se már befejezéshez közele­dik, sőt a korábban földbe ültetett étkezési borsó sók község határában már szépen zöldell. ★ A megyében 3800 mázsa ve­tőburgonya kerül kiadásra, csereburgonyáért, készpénzért és kölcsönbe. A vetőburgonyák leszállítása jó néhány termelő- egység részére már meg is történt. A termelők így idejé­ben kicserélhetik saját, gyen­gébb minőségű vetőburgonyá­jukat és így az ültetést is ide­jében elvégezhetik. GAZDASZEMMEL A fagyok és az ellenük való védekezés Az idén a szokottnál koráb­ban köszöntött be a tavasz. Virágzik a mandula-, a barack- és a szilvafa. Bő termés ígér­kezik. És a bő termést még ezer veszély fenyegeti. Az egyik ilyen nagy veszély a fagy. Az utolsó fagy tavasszal, többnyire áprilisban szokott fellépni. Nem az úgynevezett „fagyos szentek” napjai a leg­gyakoribb időpontjai ezeknek a veszedelmes késő tavaszi fa­gyoknak. Inkább május első hete. A fagy elleni védekezés egyik legbiztosabb módja a legalsó levegőrétegnek kezdet­leges kis kályhákkal való me legítése. Sok ilyen apró kály­hát elosztva a megvédendő te­rületen, azokban lehetőleg nagy és sűrű füstöt fejlesztő anyaggal, (kőszén, kőolaj szár­mazék) tüzelnek. így kettős célt érnek el. Melegítik is a levegőt és a füst fejlesztésével mesterséges felhőt létesítenek a terület felett. Ez a füst s hő­kisugárzást és ezzel a lehyk.it gátolja. A füstfejlesztés kály­hák nélkül is lehetséges. Bő és nedves füstöt adó hulladék- tüzelő használatával. Kerté­szetekben a növényzet takará­sával is védekeznek, amelyhez rossz hővezető anyagot (papír, fa, szalma) használnak. Jó tudni, hogy a tavaszi fa­gyok esetén a hőmérséklet rendesen két-három órával napkelte előtt süllyed le 0 fok­ra és ez alá. Az aknászok felelősségéről a z októberi ellenforradalmi események súlyosan érin« J\ tették szénbányászatunkat is. A munka beszüntetése, a sztrájk mindennapossá válása következtében üzemeink jelentős része súlyosan megrongálódott. A széntermelés a minimumra csökkent. Szén nélkül nincs fejlődés, nincs élet. Szükségessé vált tehát a széntermelés gyorsütemü megindítása és fejlesztése. Az októberi események után nehezen, vontatottan indult meg szénbányászatunkban a munka, a termelés. Ma már elmondhatjuk, hogy a szénter« melás területén komoly eredményt értünk el. Üzemegységünk mennyiségi termelésben és az egyfőra eső termelésben, a teljesítmények tekintetében is nemcsak utolérte, de túl is szárnyalta az október előtti eredménye­ket. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ma már megKÖzelítd az október előtti termelést. Országos viszonylatban azonban még komoly lemaradás van, amelynek megszüntetése még jobb munkát, még nagyobb erőfeszítést követel meg szén­bányászatunk minden dolgozójától. Vizsgáljuk meg röviden, hogy milyen felelősség hárul ebben a munkában a műszaki vezetés alsó parancsnokaira* Mielőtt az aknászok felelősségét felvetjük, szükséges, hogy megemlítsük a kormánynak azon intézkedését, amely rendezte a bányászok bérezését. Ez két okból szükséges és helyes. A bányászat az összes iparágak közül az egyik leg­veszélyesebb, legnagyobb munkaerőt igénylő iparág* Másocíszor, csak a széntermelés gyors ütemű növekedésé­vel kerülhetjük el az inflációt, a nagyobb mérvű munka- nélküliséget és indulhat meg az országban a vérkeringés, a munka, a termelés, a normális élet. Szükséges, tehát, hogy a bányászok anyagi érdekeltségen keresztül is fokoz­zák termelésüket. A kormán^ helyesen mérte fel a helyzetet, eleget tett a bányászok kérésének és mintegy 40 százalékkal emelte a bányászok bérét. A bérezés rendezése után jogosan vethet­jük fel és követelhetjük meg a becsületes munkát, mind a fizikai, mind a műszaki dolgozóktól. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt egyes üzemeiben él­tek a kevés csille, sok forint jelszavával, minimálták a tel­jesítményt és maximálták a forintot. A kormány által biztosított béremelésnek az alapja az 1956. szeptember havi előírt 100 százalékos teljesít­mény. A kereset emelkedésében nincs felső határ, de telje­sítménynek kell mögötte lenni. Ezekután vetjük fel ismét az aknászok felelősségét* Az igazságos, teljesítményen alapuló bérezés kialakításá­ban főszerepet visz az aknász. Az aknász a termelés közvetlen irányítója, szervezője, akinek fellépése, munkája nagymértékben befolyásolja az üzem egész menetét. Legyen magabiztos, határozott, szi­gorú, de igazságos. Az igazságosság elsősorban domborod­jon ki a dolgozók által elvégzett munka helyes átvételében.; A munkaátvételnél ne a sógor-koma elv uralkodjon, hanem a becsületesen elvégzett munka. A munkaátvétel ne a szer­számos ládánál történjen, hanem a valóban elvégzett mun­ka helyszínén. A dolgozók megbecsülik azt az aknászt, áld a munkaátvételnél az elvégzett munkát veszi alapul, de jogosan lépnek fel azzal szemben, aki nem igazságos és ki­vételt csinál dolgozó és dolgozó között. Az aknásznak, de minden dolgozónak tisztában kell lenni azzal, hogy a szigorú munkaátvétellel nem az a cél, hogy a bérek csökkenjenek, de cél az, hogy jogtalanul, igazságtalanul senkit ne fizessenek. Az aknásznak harcolni kell azért, hogy a dolgozók bére emelkedjen, de a bér­növekedés mellett munkának, teljesítménynek kell lenni* A nem teljesítményen alapuló bérezés bérfeszültséget idéz elő az üzemek között, ellentétet szít a dolgozók között* Jogosan lépnek föl azon üzem dolgozói, ahol a bérrende­zést a kormányrendeletnek megfelelően hajtották végre azzal szemben, ahol ezen a területen lazaság van. Azokban az üzemekben, amelyekben a teljesítmény és béralakulás­ban lazaság van, az aknász felelősségét nyugodtan fel­vethetjük. Az aknász, mint a termelés közvetlen irányítója felelős a biztonságos üzemmenetért, a csapatnak anyaggal való el­látásáért, a helyes műszakarány betartásáért, a helyes mű- szakvezetésért, stb. amelyekkel külön részletesen nem foglalkozom. Az országnak több szénre van szüksége. A teljesítmé­nyek egyes üzemekben még elmaradottak. A teljesítmény normális alakulásának egyik fő tényezője az igazságos bérezés, amely csak igazságos munkaátvétellel valósítható meg. A z igazságos munkaátvételért elsődlegesen felelős az aknász. Minden aknász érezze ezt -a felelősséget, har­coljon a hibák megszüntetéséért és munkája feltétlen eredményes lesz. CSONGRÁDI JÁNOS a Nagybátonyi Bányaüzem főmérnöke Köszmétefák Debrecen környékén és Szentendrén a köszméte kis fákon terem. A köszméte fán való termesztését oltással nyerik. Ala­nya a sárgaribizke. Kötött talajon is kielégítően fejlődik* Igénytelen, erős sarjadzó képességű. A 80—120 milliméter vastag ágú alanyt májusban — lehe­tőleg borús napokon — oltsuk be. Tetejét lecsípjük és behasít­juk 4—5 centiméterre. Az anyafáról levágunk 5—6 centiméter nagyságú idei hajtást és a végét mintegy 2 centiméter hosszú­ságban ékalakúra metsszük. Az így előkészített oltóvesszőt be­toljuk az alany hasítékába, majd raffiaval átkötjük. A nemes részen levő kis levélkéket meghagyjuk. A májusi oltás őszre szép hajtást hoz. Debrecenben a 98—99 százalékos eredményt adó májusi zöldoltást kedvelik. Ügy gondoljuk, megyénkben is sikerrel lehet alkalmazni e köszméte termelési módszert; A villamos disznópásztor /ÜE A legeltető kanász legjobb segítsége a villamos disznó­pásztor. Enni nem kér. nem is ugat. mint a puli. A puli mint kanászsegítség régen ismere­tes, de a villany pásztor jobban összetartja a sertéseket. Szige­teletlen villanydrótból készí­tik. A drótba akkumulátor elemről gyenge áramot vezet- n®. .. Ez 03 áram helyettesíti a különben is igen kárhoztató fütyköst és a puli fogát. Ami- hor a sertés tilosba menne, hozzáér a vezetékhez. Enyhe áramütés éri. Erre természe­tesen jobbnak látja távoltar­tani magát attól a „titokzatos" dróttól Ez a módszer minden nagy­üzemi gazdaságban sikerrel al­kalmazható * A selyemhernyó tenyésztésről Megyénkben igen sok az eperfa. Legtöbb fát az ország­utak és a dűlőutak mentéit lehet találni. így megyénkben is sikerrel folytatható a se­lyemhernyó-tenyésztés. A se­lyemhernyó-tenyésztésre a földművesszövetkezetek meg­bízottaméi szerződést lehet kötni. A hernyókiosztás ide­jén 100—200 forint előleget* díjmentes tenyésztő papirost és szakszerű tanácsot kapnak a szerződő felek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom