Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-10 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJA*! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI ki MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM. Ara 60 fillér 1957. Április 13. A társadalmi tulajdon védőiméről, a közrend és közbiztonság megszilárdításáról A z ellenforradalom fegy­veres támadásának meg­semmisítése után, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány az ország rendjének helyreállítását, a konszolidá­ciót tűzte ki harci feladat­ként. A harc politikai és gaz­dasági téren néhány hónap alatt hatalmas eredményekre vezetett. Munkásosztályunk, dolgozó parasztjaink és ha­ladószellemű értelmiségünk előtt nyilvánvalóvá vált az ellenforradalom aljas terve és a gyárakban, üzemekben, bányákban, kint a termőföl­dön, hivatalokban megin­dult a munka, amely elhárí­totta fejünk felől az infláció veszélyét. A munka felvétele melleit és mondhatni ezzel párhu­zamban a lejekben levő zűr­zavar is egyre jobban tisz­tult. Természetesen az ab­szolút konszolidációról még elért sikereink mellett sem beszélhetünk. Az élet szá­mos területén szükség van még arra, hogy stabilizáljunk, .rendet teremtsünk. A terme­lés fellendülése, a politikai tisztánlátás fokozódása mel­lett, állami és társadalmi feladatként mutatkozik a ■közrend és közbiztonság megszilárdulása, a társadal­mi és állampolgárok vagyo­nának megóvása. Nem fér­het ahhoz kétség, hogy bűn­üldözési szerveinknek, rend­őrségnek és ügyészségnek a karhatalmi szervekkel kar­öltve az elmúlt hónapokban is — és még a jövőben is az ellenforradalmi erők felszá­molása volt és lesz a legfőbb feladatuk. De ezen feladat állandó szemelőtt tartása mellett sem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi tu­lajdon és magánosok szemé­lyi és vagyoni megóvásának kérdését. A társadalmi va­gyon, mely az ellenforrada­lom alatt számokban alig fel­mérhető károkat szenvedett — szocialista gazdasági ren­dünk alapja volt és maradt is. A társadalmi vagyon meg­védése. tehát az ellenforra­dalmi erők felszámolása mel­lett, elsőrendű állami, közös­ségi érdek. Az állampolgárok vagyoni és személyi bizton­sága, szocialista államban — nemcsak a károsultak ma- . gánügye, hanem általános politikai ügy. A szocialista rendszerben vetett hit csak akkor lehet erős és megin­gathatatlan. ha az állampol­gárok egyebek közt érzik va­gyonuk és személyüknek minden jogtalan támadástól való intézményes megóvását. a z elmúlt évben a társa- A dalmi tulajdon' védel­méről és egyben a dolgozók anyagi felelősségéről szóló munkajogi rendelkezések jelentősen módosultak. Az új rendelkezések megjelenését követően több alkalommal mutattunk rá arra, hogy a társadalmi tulajdon védel­me nemcsak rendőri, ügyészi és bírói feladat, hanem az egész társadalom feladata. Felvilágosító munkánk nem volt eredménytelen, állami és gazdasági vezetőink az új rendelkezéseket általában helyesen alkalmazták, a tár­sadalmi bíróságok egyre ha­tékonyabban töltötték be leiadatukat. Érvényesülhe­tett az a jogpolitikai elv. mely szerint az először meg­tévedt, egyébként becsületes és kisebb kárt okozó dolgo­zók ügye nem került a bíró­ság elé. A nyilvános fegyel­mi eljárások, társadalmi bí­róságok erkölcsi nevelő hatá­sának következményeként, csökkent a kisebb üzemi kár­tevések száma és ezzel egy­idejűleg csökkent a büntető­bírói eljárások száma is, vi­szont növekedett az ítéleti szigor a szokásos bűnözők, a társadalmi tulajdont rend­szeresen fosztogatók, ko­moly kárt okozók ügyében. A milyen jelentős ered­ményeket értünk el a társadalmi tulajdon foko­zott védelme területén — minden dicsekvés nélkül ál­líthatjuk, hogy az állampol­gárok vagyonát ért kártevé­sek tekintetében is jelentős eredményeket mutattunk fel. Rendőrségünk szakmai fel- készültsége a krimináltech- nikai eszközök és módszerek fokozott alkalmazása volt a biztosítéka annak, hogy a fosztogató elemeket megérde­melt helyükre juttattuk. A szakmai felkészültség és egyéb feltételek ma is mara­déktalanul megvannak és rendőrségünk ma már a kar­hatalom ily irányú támoga­tásával erősödve, képes az állampolgárok vagyonát sze­mélyüket érő támadásokkal szemben kellő eréllyel fellép­ni. Természetesen nemcsak a társadalmi tulajdon védel­me. de az állampolgárok va­gyona és személye elleni bű­nös támadások megelőzése és felderítése vonatkozásában is szükség van a társadalom, az állampolgárok széleskörű támogatására. Visszatérve a társadalmi' tulajdon védelmére, tovább­ra is le kell szögeznünk azt. hogy a dolgozók jogtudatá­nak állandó fejlődése mel­lett még mindig nem alakult ki a szocialista tulajdonvi­szonyok tudata és a szocia­lista munkaerkölcs szelleme oly mértékben, hogy a társa­dalmi tulajdont támadási ve­szély ne érje. Az ellenforra­dalom idején kiszabadult bű­nözőknek éppen a társadal­mi tulajdon fosztogatásában is megnyilvánuló tevékeny­sége, raktárak, üzletek fosz­togatása, felgyújtása, ha nem is széles körben, de szűkebb területen a fosztogatás! hajla­mot növelte. a z októberben félbesza- A kadt egészséges harcot tehát folytatnunk kell. Az igazgatók fegyelmi hatáskö­rének kiszélesítéséről, a tár­sadalmi bíráskodásról meg­jelent rendeletek változás nélkül ma is érvényben van­nak. Megállapításaink sze­rint azonban állami és gaz­dasági vezetőink a törvény­adta lehetőségekkel alig, il­letve egyáltalán nem élnek. Természetesen megértjük azt is, hogy rendőri szerveink­hez hasonlóan, állami és gaz­dasági vezetőink részére is jutott harci feladat a terüle­tükön fellépő ellenforradal­mi jelenségek felszámolása, a termelőmunka megindítá­sa és egyéb gazdasági fel­adatok megoldása vonalán. R endőrségünk és ügyész­ségünk sem foglalkozott e kérdéssel eddig oly mér­tékben. mint ahogy azt az ügy fontossága megköveteli. Nem lehet vitás azonban az, hogy amikor az élet minden területén a konszolidációra törekszünk és eredményeket is érünk el, rendezni kell a sorokat a társadalmi tulaj­don megvédésében is. Bí­zunk abban, hogy régi és új állami és gazdasági vezetőink, mint proletárállamunk élen­járói megértik a kérdés je­lentőségét és a konszolidáció érdekében a társadalmi tu­lajdon védelmére fokozott gondot fordítva élni fognak törvényadta jogaikkal. Diósi Imre ügyész TARTALOMBÓL: Milyen előnnyel jár ti adóügyek egyszerűsítése A technika fejlesztésével kíméljük az embert Számonkérjük a bűnösök tettét * ■ ■■■■■■■■Ml l»M> A múlt héten megyénkben járt szovjet szakszervezeti küldöttség egy magnetofont és egy gramofont, lemezekkel ajándékozott a Salgótarjáni Üveggyár dolgozóinak. A magne­tofonszalagra most különböző műsorszámokat rögzítenek a színjátszók, hogy reggeli idő alatt a gyári stúdió szórakoztathassa a dolgozókat. , (Foto: TurgyanA Lényegesen javult az adófizetési morál, de azért még vannak hátralékosok Az ellenforradalmi esemé­nyek következtéiben 1956. ne­gyedik negyedévében az adó­fizetés megyénkben csaknem teljesen megállt. 1956 évet így jelentékeny hátralékkal zár­tuk. Több mint 15 millióval maradtunk adósai államunk­nak. 1956 december hónap végén azonban egyes községekben már javult az adófizetési kész­ség. sőt Szécsény, Romihány és Bércéi községekben csaknem elérte az ellenforradalom előtti szintet. 1957. évben végrehajtottuk az adókezeíés decentralizálá­sát. Az adó főkönyvek, az adók kivetése, a községi taná­csokhoz kerültek. Ez az in* tézkedés nagy megnyug­vást jelentett az adózók körében is. Nem kellett panaszaikkal most mán a járási székhelyekre utazni, mert minden kérdésre a községiekben megkapják a választ. Február második fe­lében az átszervezett pénzügyi csoportok megkezdték a hát­ralékok beszedését. A felvilá­gosító szónak meg lett az eredménye, mert a parasztság egyre nagyobb számban fizet­te ki múltévi hátralékát, de már sokan az első negyedévi adójukat is. ! Az első negyedév végén megállapítható lett. hogy parasztságunk érti az adófizetés fontosságát, mert a megye 134 közsé­ge közül csak egy, Kiste- renye nem teljesítette ne­gyedéves adófizetési ter­vét. A járások és városok vala­mennyien befizették előirány­zatukat és .bizonyítja az adó­fizetési készség javulását, hogy az első negyedévben nem kerül* sor sehol kényszerintéz­kedésre. Az adófizetési készség ja­vulása mellett meg kell mon­dani, hogy azért vannak még, akik tartoznak az államnak, nem fizették meg esedékes adójukat. Most az új negyedév elején minden adóz» vegye számba a még fennálló hátra­lékát és rendezze azt. Mert akik nem rendezik hátra­lékukat — és erre minden lehetőségük megvan — saját maguknak ártanak, mert a hátralék után ka­matot kell f izetni és az a szégyen is érheti őket, hogy kényszerintézkedést al­kalmaznak ellenük. A nógrádi parasztember mindig tudta kötelességét. remélhetőleg most is eleget tesz annak. Hűtőszekrenyeket kapnak a húsboltok A hús raktározása nagy gon­dot jelentett az elmúlt idők­ben húsboltjainknak. Ugyanis a nagy melegben sok vevő emelt panaszt az áruk minő­sége ellen. A Kiskereskedel­mi Vállalat vezetősége ezért az elmúlt négy hét alatt három hűtőszekrényt adott a húsbol­toknak, hogy a dolgozókat a nyár folyamán is állandóan friss hússal tudják ellátni; Ezenkívül a közeljövőben bővítik még a 42-es húsboltot (a Nemzeti Bankkal szemben). A közületi ellátás itt már kü­lön helyiségben lesz és ide a legnagyobb méretű hűtőszek­rényt (a 4-ket) adják majd , Pécseit elkezdték, Varsányban folytatni akarták, végül a rendőrség kezére kerültek A rend, a közbiztonság * zó rendőrségünk. A munká­minden becsületes ember leg­hőbb óhaja. Ezt azonban nem elég csupán óhajtani, ezért tenni kell. Méghozzá nagy kö­rültekintéssel, forradalmi éber­séggel. Ezt a feladatot tölti be a ma már alapos felkészültség­gel, nagy körültekintéssel és kellő szakmai tudással dolgo­Megkéíszerezik a minőségi üvegtermelési a Zagyvapálfalvi Üveggyárban A zagyvapálfalvi táblaüveg­gyár 110 százalék fölött telje­sítette első negyedéves tervét és a dolgozók termelékenysége jóval meghaladta a tavalyi legjobb negyedévi eredményt. A sikerekhez hozzátartozik, hogy az üveg minősége is elér­te a múlt évi átlagot, csupán az elsőrendű áruból volt vala­mivel kevesebb a szokásosnál. A gyár dolgozói ezért elha­tározták, hogy a második ne­gyedévben áttérnek a minősé­gi üveg termelésre. A műszaki vezetők már kísérleteket kezd­tek a kemence kedvezőbb hő­Vissza kapták az 50%-os vasul! kedvezményt a közalkalmazottak A közalkalmazottak régi problémája oldódott meg a napokban, amikor kormány­zatunk — a közalkalmazottak szakszervezetének kérésére — rendeletben visszaadta az 50 százalékos utazási kedvez­ményt. Sőt az SZTK dolgozói is megkapták, akik eddig so­hasem élvezhették ezt a lehe­tőséget. Ez a rendelkezés me­gyénkben mintegy 1600 dolgo­zót érint. A kedvezményt a családtagok (feleségek) is megkapják. mérsékletének kialakítására, megváltoztassák a szén keve­rési arányát. Ezenkívül tár­gyalásokat folytatnak a j®bb üvegnek való homok vásárlá­sára is. Az első negyedévi tervhez képest így a második negyedévben csaknem meg­kétszerezik az elsőrendű tábla- üveg termelését. hoz való ilyen hozzáállás hoz­ta meg azt, hogy mindenütt ahol tevékenykednek, a be­csületes emberek támogatását élvezik. Ilyen támogatás alapján tar­tóit a szécsényi járás rendőr- kapitánysága is egy jólsikerült, eredményes razziáit Rimóc- Varsány község körzetében. A közelmúltban bejelentés érkezett a rendőrséghez, hogy egy három tagiból álló csoport Percze János (csörgő) ri­máéi lakos, Pálmány Ber­talan és Percze János var­sányi lakosok nagy italo­zást csaptak és részegen azt kiabálták, hogy eljön még az ő idejük és meg­mutatják, kicsodák ők. A rendőrség felfigyelt a be­jelentésre és széleskörű raz­ziát indított. A razztia során nevezetteknél lakásaikon a fő és mellékhelyiségekben elás­Két kányási arckép Sütő Sándor, a kányási bányaüzem KlSZ-brigádjá- nak harmadvezetője. A fia­talok kitettek magukért. Az elmúlt hónapban 114.2 százalékos tervteljesítést értek eL Ugyancsak Hányáson dől. gozik Lavaj János elővájá- si csapata is. Lavaj elvtár­sik megelőzték még a fia­talokat is. Március hónap­ban havi tervüket 119,6 százalékkal zárták. va, elrejtve és szakszerűen le» zsírozva megtaláltak kettő da­rab dobtáras géppisztolyt, egy vadászpuskát, kettő darab rendőrségi pisztolyt, négy da­rab géppisztolytárat, 670 da­rab géppisztolytöLtényt, 21 da­rab pus'katöltényt és több pisz­tolytöltényt. Természetes, a rendőrség azonnal őrizetbe vette őket, s megkezdték a kihallgatásukat. Ekkor derült fény, kicsodák eziek a legyverrejtegetők, A csoport vezére Pálmány Bertalan volt. Már nem új vendége a rendőrségnek. Több­rendbeli lopásért többszörösen volt büntetve. Az októberi ellenforradalmi események Pécsett érték őket, ott dolgoz­tak. Az ellenforradalom felke­lése útán azonnal résztvet- tek a terrorcselekmények­ben, garázdálkodásokban. Tagjai voltak a „mecseki láthatatlanoknak” November 4-e után külföldre akartaik szökni, de elfogták őket és visszatoloncolták Pécs­re. Miután Pécsett meleg lett lábuk alatt a talaj, Budapest­re mentek és ott a romeltaka­rításnál jelentkeztek munká­ra. Itt találták a fegyvereket, amit gondosan elrejtettek. Egy szombati napon, amikor gép­kocsi szállította őket haza, a fegyvereket papírzsákba cso­magolták, lakásukra vitték, bezsírozták és elrejtették. Mit akartak ezek az embe­rek? Gyilkolni, fosztogatni; Becsületes embereket rette­gésben tartani. Nem is tagad­ják, beismerik, mint ahogy italozás közben mondták: kommunistákat akartak meg­gyilkolni és lábuknál fogva felakasztani. így tanulták Pé­csett is. Fosztogatni, a meg­szerzett értékeket tovább ad­ni. aztán menni valahová kül­földre. Nem sikerült tervük, de egyetlen ellenforradalmámak sem fog sikerülni. A fegyve­res csoport tagjai rövidesen a bíróság elé kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom