Nógrádi Népújság. 1957. április (2. évfolyam. 26-33. szám)

1954-04-03 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! / • f Éljen április 4. haiánkfelszabadulásának évfordulója AZ MSZMP ÉS A NOGRADMEGYEi TANÁCS LAP3A II. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. Ara 60 fillér 1957. ÁPRILIS 3. Szabadságunk születésnapjára Tizenkét éve annak, hogy a magyar nén megindult a sza­badságot és felemelkedést je­lentő úton. Tizenkét éve an­nak, hogy a szovjet csapatok az utolsó fasiszta erőket is ki­szorították hazánk területéről és ezzel Magyarország terüle­tén végétért a háború. Ezt a napot ünnepeljük minden év április 4-én úgy, mint hazánk felszabadulásának, egy új élet kezdetének napját. Ezt a na­pot mint az új élet erőforrá­sát alkotmányunk a nemzeti ünnepeink sorába iktatta. Első gondolatunk ezekben a napokban azokhoz száll, akik a legtöbbet tettek e nap eljö­vetelének érdekében. Hozzá­juk. a szovjet emberekhez, a szovjet hadsereg katonáihoz, akik a legnagyobb áldozat, az emberi élet árán hozták el számunkra a szebb és boldo­gabb jövő lehetőségét jelentő feliszabadulást. Kettős fölsza­badulás volt ez. Felszabadul­tunk végérvényesen az akii az árkos hosszú évszázadokon ke­resztüli függőségtől, ami a 40-es években a hitleri fasisz­ták elnvomásában jutott kife­jezésre. A szovjet hadsereg megverte a fasiszta hordákat, megtisztította a levegőt a ma­gyar nép számára, hogy na­gyot lélegezve hozzá lásson a másik ellenség, a belső reak­ció felszámolásához. A ma­gyar nép a kommunisták ve­zetésével kemény harcokban támaszkodva a Szovjetunióra, megverte a belső ellenséget, megnyerte azt a csatát, amely a földosztásban és az államo­sításokban jutott kifejezésre. Megszabadultunk a gyárosok­tól, bankároktól, földbirtoko­soktól. a magyar nép elnyo­móitól. A magyar parasztság Vérével és verejtékével öntö­zött földet azok vették birto­kukba, akik megművelték. Több mint 650 ezer ember ka­pott földet a felosztott 100 ezer holdakból. A munkás­osztály is kezébe vette a gyá­rakat. kiásta azokatj a romok­ból, és megindította az életet jelentő munkát. A magyar nép megindult egy új úton, egy új élet felé. Hogy helyesen választott a magyar nép, amikor a kom­munista párt vezetésével a szocializmus építése mellett döntött, bizonyítják azok a ha­talmas eredmények, amelyeket az elmúlt tizenkét év alatt el­értünk. Az eredményeinket kisebbíteni akaró mindenféle ellenséges hírveréssel szemben bátran el kell mondanunk, hogy az elmúlt évek történel­mi változásokat hoztak orszá­gunk életében. Az élet minden területén olyan alkotások jöt­tek létre, amelyekről nem le­het hallgatni. Az ország ipa­rának háromszorosára való nö­vekedése. a több mint 3 mil­lió hold föld felosztása, a kizsák­mányolok kisajátítása, a szo­ciális és kulturális juttatások állandó növekedése, a közok­tatás úgy számszerű, mint tar­talmi tekintetben való kiszéle­sítése stb. nem-e azok közé az eredmények közé toldoznak, amelyek átformálták a magyar nép. az egész ország arcula­tát. Eredményeink felsorolá­sánál arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy ezeket az eredményeket a magyar dolgo­zó nép hozta létre, élen azzal a munkásosztállyal. amely munkásosztály rendelkezett egy forradalmi párttal. Csak egy forradalmi párt szervező és irányító munkája volt ké­pes a dolgozó nép alkotó kö­zösségét ilyen hatalmas győ­zelmekre vezetni. A hatalmas épitőmunka so­rán azonban — különösen az utóbbi években — a párt és a kormányvezetésben komoly hiányosságok jelentkeztek. A lenini vezetési elvek megsérté­se, a dolgozók érdekeiről való sokszori megfe'edkezés érez­tette hatását az élet minden területén. Jelentkeztek azok a rések, amelyeken keresztül az ellenség beférkőzhetett a párt­tagok. a párt és a tömegek kö­zé és ott megkezdhette akna­munkáiét. Ugyanakkor ami­kor a pártvezetés hibáiról be­szélünk, azt is hozzá kell ten­nünk, hogy ezek a hibák, ame­lyek a pártélet és az ország gazdasági irányítása terén megmutatkoztak, eltörpülnek azok mellett az eredmények mellett, amelyeket az elmúlt tizenkét év alatt elértünk. Az előző vezetés tragédiája abban volt, hogy ezeket a hi­bákat nem ismerték fel idő­ben és sokszor a felismerés után is fékezték a kijavításu­kért folyó harcot. Ezt használ­ták fel népünk ellenségei — úgy a párton belül, mint a párton és az országon kívül — és indítottak támadást vala­mennyi területen, de elsősor­ban a párt eilen. Itt találtak az első számú segítőtársra. Nagy Imrére és csoportjára, akik az első vonalban harcol­tak a párt megsemmisítéséért és így az egész rendszer fel­számolásáért. Igaz, ők erről keveset beszéltek, de céljaikat annál szélesebb • körben hozta nyilvánosságra a kapitalista országok sajtója. Az ellenfor­radalom vezetőinek a Nagy Imre féle csoportra igen nagy szüksége volt. mert velük és a nemzeti kommunizmus jelsza­vával álcázták igazi céljukat. Így szolgálták a fasiszta erő­ket. a kommunista álarcba búj*, ellení'orradalmárok, akik elárulták a magyar dolgozó népet. Hogy céljuk most sem sikerült, azt ugyanazoknak a szovjet katonáknak köszönhet­jük, akik már egyszer 1044— 45-ben leverték a fasizmus láncait a magyar nép keséről és most másodszor. 1956. no­vemberben ismételten letörték a felkelő ellenforradalmárok fegyveres erejét. Ha az első esetben , azt mondjuk, hogy a Szovjetunió 1945-ben meghoz­ta a szabadságot a magyar népnek, most elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió 1956. no­vemberében megvédte a ma­gyar nép szabadságát. Ahogyan 1945-ben a magyar nép segítségére sietett a ha­talmas Szovjetunió nemcsak katonai, hanem gazdasági és kulturális téren is. ugyanúgy az ellenforradalom szétverésé­vel egyidőben s azóta fokozott mértékben olyan gazdasági tá­mogatást kapunk, amely nél­kül országunk igen las;sán tudná kiheverni az ellenforra­dalom okozta károkat. A szov­jet nép önzetlen támogatása jut kifejezésre az élelmiszer, építőanyag és más igen fontos cikkek küldésében is. de a hosszúlejáratú kölcsönben is. amelyet a Szovjetunió a ma­gyar nép rendelkezésére bo­csát. Ezek azok az igazi té­nyek. amelyek ékes kifejezői a szovjet*—magyar barátságnak. A számvetéssel egyidőben le kell vonni azokat az ellen- forradalom alatt leszűrt leg­fontosabb tanulságokat, ame­lyek számunkra örökéletűék kell. hogy legyenek. Az első, amit soha nem szabad elfelej­tenünk. hogy a szabadságunk és függetlenségünk egyedüli biztos záloga, ha a szocialista országok nagy családjával együtt felzárkózva a Szovjet­unió mellé, éberen őrködünk a szocialista országok és íov saját hazánk békéje felett is. Minden ellenséges tevékeny­ség és propaganda ellenére megszilárdítanunk kell a szov­jet—magyar barátságot, mint ahogy ezt az elmúlt hetekben a gyakorlatban is tettük. A párt- és kormányküldöttségek moszkvai találkozója bebizo­nyította. hogy a két nép kö­zött nincsenek ellentétek és hogy a két nép , képes alkotó módon együttműködni. Nem szabad lemondanunk a forradalmi párt állandó erősí­téséről, még akkor sem. ha ez­zel többen nem értenek egyet. Az ellenforradalom tanulságai közül számunkra a legfonto­sabbak. hogv a pártról és a Szo”ietunió baráti támogatá­sáról semmilyen körülmények közöd nem mondhatunk le. Ezt a tapasztalatot figyelem- bevéve munkálkodunk most azon. hogy újjá szervezzük és erősebbé tegyük mint volt bármikor a magyar kommu­A szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokról | Kulturális életünk j néhány kérdéséről I Kézrekeriill a nógrádkövesdi -] ellenforradalom vezére! OOGOOGGOOÖC *OOrtÖCXXXXXXXXXX>aOOCXXXXXXXXX)OOOOOOCOOOOCXXXXXXXX> Gazdag műsorral ünnepli Salgótarján április 4-éf Salgótarján a gazdag, forra­dalmi múltra visszatekintő vá­ros méltó keretek között, ün­nepli meg hazánk felszabadu­lásának tizenharmadik évfor­dulóját. Az ünnepség már áp­rilis 3-án megkezdődik. Dél­után 4 érakor a város lakosai és a társadalmi szervek, meg­koszorúzzak a már teljesen helyreállított szovjet katonák hősi emlékművét. Hét órakor a városi művelődési otthonban folytatódik az ünnepség. Itt a legkiválóbb városi és környék­beli kultúrcsoporíok mutatják meg: mivel készültek a nagy napra. Az ünnepség keretében MSZMP intéző bizottság elnö­ke méltatja a nap jelentőségét. A 3-i ümiepség befejező ak­tusa — ágyúlövés helyett — a bányászok hagyományos tisz­telgő robbantása lesz. A váczi üzemek külön-külön rendeznek zártkörű ünnepségeket. 4-én zenés ébresztővel foly­tatódik az ünnepség. A város ................. k ülönböző helyein egésznapos sportműsor lesz. Este nyolc órakor tűzijáték zárja be Sal­gótarjánban felszabadulásunk 13. évfordulójának ünnepsé­geit. ■k Meleghangú, baráti központ; ünnepséget rendeznek Balas- J sagyarmaton a járási kultúr- I házban, április 3-án. A meg­emlékezés ünnepét az MSZMP járási intéző bizottsága és a Hazafias Népfront közösen 6 órakor tartja. ★ Emlékmű-avató ünnepséget rendeznek Vizsláson, Kazáron és Jánosaimén április 4-én a felszabadításunkért hősi halált halt szovjet katonák tisztele­tére. Április 4 -én nyitják a népidemokratikus filmek bemutatóját Április 4-én délután 5 órakor nyitják meg a népi demokra­tikus filmek bemutatóját Salgótarjánban. A filmbemutató ün­nepséggel kezdődik, ahol a Hazafias Népfront képviseletében Kaszás József méltatja a filmbemutató jelentőségét. Az ün­nepség keretében fellép Petress Zsuzsa film- és színművész- nő is. Ekkor kerül bemutatásra Makarenko: Az új ember ko­vácsa című könyvének filmváltozata. A rendkívül izgalmas, meghatóan emberi színes filmet nemrég készítették a Moszkvai Filmstúdióban. (---------------------------------------------------­A munkásosztály válasza... Termelési győzelmek április 4-e előtt Megyénik munkásosztálya, a! gyárak, bányák dolgozói j bármennyire is fáj ez az el­lenforradalomnak és nyugati gazdáiknak — munkasikerek­kel leészülnek hazánk felszaba­dulásának 12. évfordulójára. Az üzemekből érkező hírek a több és olcsóbb szénért tűz­helyért, hengerelt vasért folyó munkáról adnak számot. Ä bányászok A nagybátonyí üzemegység­nél két új KISZ brigád alakul, s az új brigádok a már meg­levőkkel lépnek majd verseny­be. A nagybátonyí KISZ-bri- gádok most készítik verseny- felhívásukat a szénmedence valamennyi KISZ-brigádjához. A verseny április 4-től indul s célja a több és olcsóbb szén. A zagyvái üzemegységnél a KISZ-brigádok teljesítmé­nyük 10 százalékos emelését vállalták, hazánk felszabadu­lásának évfordulójára. A fiatalok adott szavukat beváltották. Mizserfán a fejteljesítmé­nyekben születtek szép ered­mények- A Budavári njúsági brigád 81,25 mázsás fejtelje­sítménnyel dolgozik. Nem ma­radnak azonban el a fiatalok mellett az idősebb dolgozók sem. A Duclos-körletben Koós István bazsó-csapata 65,47 má­zsás fejteljesítményt ért el. De a pálmát ezúttal mégis Kővári .József csapata vitte el a nemes vetélkedésben 82,5 mázsás fej- teljesítménnyel. Az üzemegy­ség valamennyi dolgozója di­cséretet érdemel. Januári 3935 ton> >s szé­nen levő teljesítményük március 28-ig 4606 tonná­ra emelkedett. A tiribesi üzemnél két új KISZ ifjúsági brigád alakul április 4-re. Az üzemnél ed­dig még ifjúsági brigád nem volt, így az új brigád létre­jötte igen jelentős eredmény. A tröszt bányászai január­ban 40 903 tonna szénnel ter­meltek többet a tervnél. A bá­nyászok februárban és már­ciusban is túlszárnyalták ter­vüket, sőt januárhoz képest 4 mázsával növekedett a vájá­rok fej teljesítménye, ami azt eredményezte, hogy az év első hónapfához hasonlítva az előzetes számítások szerint 24 forinttal csök­kent a szén tonnánkénti önköltsége. A csökkenés dicséretet érde­mel, de meg kell jegyezni, hogy szeptemberhez képest még ennek ellenére is rendkí­vül költséges, 50 százalékkal drágább a szén. Ennek egyik okozója, hogy csökkent a szén­től mellett dolgozók száma és növekedett a csak szénterme­lést szolgáló elővájásol; szá­ma. A szénmedence termelése az utolsó öt napon már rendsze­resen meghaladja a szeptem­beri átlageredményt, ami ked­vezően hat az önköltségre is. Végeredményben a negyedévi terven felül, a szénmedence bányászai 80 000 tonna szenet küldtek a felszínre. Az Acélárugyár dolgozói március 28-ig bezáró­lag a negyedévi tervet tonná­ban 107,5, értékben 109,5 szá­zalékra teljesítették, amely 5 millió forint értékű többk t- termelést jelent. Március ha­vi tervüket 29-ig 12 százalék­kal szárnyalták túl. Egyedül 29-én 10.8 százalékkal töb­bet termeltek, mint múlt év október 23-án. A gyár összesített eredmé­nyén felül külön jelentős, hogy kivétel nélkül valameny- nyj üzemrész túlteljesíti ter­melési előirányzatát. A koráb­ban lemaradással küzdő gazdasági szerárugyár is ma­gasan terve felett termel. Mint arról a hírek szólanak az exporttervben is mintegy 5 százalékos túlteljesítésre szá­mítanak, s nem lépik túl a béralapot sem. A gyár dolgo­zóinak munkáját akkor érté­kelhetjük valóságosan, ha visszaemlékszünk a novemberi —decemberi 15—20 százalékos teljesítésekre, az ellenforrada­lom dühödt tevékenységére, A Tűzhelygyár már 26-án teljesítette negyed­évi tervét, s a hónap végéig mintegy 1,1 millió forinttal több terméket állítottak elő. Jellemző, hogy most március­ban félmillió forinttal maga­sabb volt a termelés; érték, mint 1956. márciusában. Hétfőn a további feladato­kat beszélték meg a dolgozók az üzemrészekben tartott röp- gyűléseken. A második ne­gyedévben az eddigi negyed­évektől eltérően 2 300 000 forinttal több áru termelését vették tervbe. Ennek érdekében olyan el­határozás született, hogy az öntödei selejtet 10, a kulcsse- lejtett 5 százalékkal csökken­tik. Több mint 7 ezer forinttal növelik a nikkelező kapacitá­sát, s sokat segít majd az új zománckemence üzembehelye­zése is. Mindent egybevetve 900 ezer forintra tehető az a többlet, amely a gyár dolgozóinak és vezetőinek elhatározásából a a második negyedévben jelent­kezik majd. nisták pártját, az MSZMP-t. Harcolnunk kel] elsősorban a Nagy Imréék által kitermelt pártellenzék és nézeteik ellen, leleplezve és megsemmisítve azokat, biztositani kell a párt szilárd egységét. Ugyanakkor következetesen be kel] tartani a lenini elveket, amelyet az előző vezetés sokszor megsér­tett. Ez a két fő tanulság, ame­lyektől egy jottányit sem sza­bad eltérnünk. Amikor ma az ellenforrada­[ Rendbehozzák a pusztulóban levő iVlyírjes-pusztai halastavat Siralmas volt látni, hogyan pusztul a Balassagyarmat nyírjespusztai halastó. Felvert benne a gaz, a nád, lassan- lassan kiszorította a tó vizét a jóízű pontyok kedves lakóhe­lyét. A halastó pusztulása egyéb­ként igen jelentős népgazda­sági kárt is okozott volna, hi­szen az öt lépcsőben megépí­tett halastóból évente több mázsa halat lehetett piacra vinni. A városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a hal­gazdaság helyzetét, és a h: ■ lastó rendbehozatalára egyelő­re 29 386 forintot fordított. Eb­ből a költségből iszapul .1 fog; ják a tó medrét. Majd egy tá­voli tervet készítettek amely 1958-tól 1960-ig tart. E . alatt az idő alatt teljesen -«'-dtoe hozzák a halastavat, bővítik a medret, a halállományt felírt:-, -sitik. któjafUk""»— tó' festőién szép környékét. Ezeknek a munkáknak a fedezéséi: 125 000 forintot fo1 dííanakt Igaz, napjainkban még ez csu­pán terv. Remélhető, hogy megvalósul. A dolgozók min­denesetre várják a finom. íz­letes halat. Megoldódik-e Salgótarján vízproblémája ? Talán kevesen tudják, hogy Salgótarjánban a városi ta­nácsnak egyik legnagyobb gondja a város vízellátása. Akik közelebbről nem ismerik* azok különbözőképpen ma­gyarázzák a vízhiányt. Legtöb. ben azzal, hogy Salgótarján alatt sok a bánya, s azok el­nyelik a kutak vizét. A valóság pedig nem ez, hiszen a felsza­badulás előtt is megvoltak ezek a bányák és akkor nem voltak ilyen gondok, elegendő volt a víz. Az igazság az, hogy Sal­gótarján város 1945-től retten­tő nagyot fejlődött. Több száz új lakást építet­tek, valamennyit fürdőszo­bával. Azonkívül üzemek­ben végig fürdőhelyiséget építettek, ahol a dolgozók minden időben fürödhet- _ nek. Tehát többszörösen több vi­zet fogyaszt most a város, mint 1945 előtt. A kutak pedig az 1945 előtti igényeknek megfe­lelően vannak beállítva. Volt már ugyan egynéhány új víz­derítés, de mindez kevés. A Városi Tanács végrehajtó­bizottsága most ilyen néző­szögből vizsgálta a város víz­ellátásának problémáit. Egy bizottságot alakítottak az üze­mek, a bányatröszt és külön­böző vízügyi szakemberek be­vonásával, akiknek feladata megvizsgálni, hogy erre a cél­ra rendelkezésre álló 800 ezer forintot hogyan használják fel a leggazdaságosabban a város vízellátásának megoldására. lom leverése után a felszaba­dulásunk tizenkettedik évfor­dulóját ünnepeljük, hitet kell tennünk amellett, hogy met7- védjülc szabadságunkat és füg­getlenségünket minden ellen- forradalmi támadással szem­ben. erősítjük a Magyar Szó* cialista Munkáspártot, mint a szocializmus építésének egye* dűli biztos zálogát és amelletl hogy „igaz barátai voltunk* vagyunk és leszünk a jövőben is“ a Szovjetuniónak*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom