Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-27 / 24. szám

1957. március 27.

n'ÓGRÁDI Népújság

3

Szeptember óta első ülését tartotta a megyei tanács

Az októberi ellenforradalmi események óta első- ízben március 22-én tartott ülést a megyei tanács. A tanácsülést nagy érde'klödés előzte meg, mind a tanácstagság, mind a lakosság széles körében. Mutatja' ezt, hogy a tanácstagság egy-két kivétellel valamennyien megjelentek a tanácsülésen, a választóik által igen sok kérdéssel felszerelve.

A tanácsülés a megyei végrehajtó bizottság beszámolóját hallgatta, majd vitatta meg, melygí-Laukó ^György, a VB elnöke terjesztett elő.

A beszámoló első részében feltárta az ellenforradalom, valamint a Nagy- és Losonczy- féle csoport támadását a népi hatalom ellen. Mint a beszámoló mondja, ha el akarjuk dönteni az október 23. és november 4. között végbement események jellegét, azt kell vizsgálni, miféle társadalmi változásokat szolgáltak ezek az események. Ezek megmutatják. hogy a lezajlott esemény valóban ellenforradalmi tevékenység volt. Hiszen nem kevesebbről volt szó, mint meg- dcnteni a nép hatalmát, a néptől idegen. imperialista erőkre támaszkodva visszaállítani a régi Horthy-rendet. S ebbe Nagy Imre- és Losonczy- féle csoportnak volt a legnagyobb tevékenysége. Tagadták a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra szükségességét. Támadták a Szovjetuniót.

A nyugati imperialisták és a belső ellenforradalmi erők kihasználva a csoport osztály- áruló antimarxista nézeteit, fegyveres felkelést kezdtek Magyarországon. Majd a beszámoló ezután ismertette a Petőfi-kör, az egyes írók és újságírók tevékenységét a? ellenforradalom kirobbantásában. Elmondta,

világossá vált ezeknek ellenforradalmi osztályáruló tevékenységük, amit bizonyít, hogy a nyugati országok kapitalista vezető körei állandó dicséretet zengett róluk. Ez mutatja ho- vátartozásukat. Hiszen ami tetszik a gyárosoknak, a bankároknak, a földbirtokosoknak, az nem lehet jó a munkásnak, a dolgozó parasztnak.

Ezután a november 4-i döntő fordulatról beszélt, a forradalmi erők megerősödéséről, majd ezek által végzett országot mentő munkáról. Részletesen ismertette, hogy a forradalmi erők milyen erőfeszítéseket fejtettek ki a szocializmus vívmányai megvédése érdekében. Ebben a harcban — mondotta — felmérhetetlen segítséget adott a Szovjetunió, mely nélkül nem tudtuk volna megakadályozni az ország pusztulását.

A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a megyei helyzettel. Elmondta, hogy Salgótarjánban október 27-én indult meg az ellenforradalmi tevékenység, amely a csillagok leverésével, emlékművek lerombolásával vette kezdetét. Majd a párt és tanács elleni támadással folytatódott.

— Tudjuk, az ellenforradalomnak szándéka nem a termelő munka, az élet normalizálása volt, hanem a zűrzavarkeltés, a sztrájkszervezés, a népi kormány ellen való uszítás a becsületes hazafiak, főleg a kommunisták üldözése, a szocialista vívmányok elleni harc, városokban, falvakban a régi kapitalista tulajdonosok visszaállítása. Falvakban a legnagyobb támadás a termelőszövetkezetek ellen irányúit, ahol csakis a termelőszövetkezeti tagok harcos kiállása mentette meg a termelőszövetkezetet a nagyobb anyagi károktól. Ezt a népellenes harcot a megyében Mlinarik, I.ériárd volt népáruló tanárok, dr. Ga- ramvölgyi volt szolgabíró, Kecskés jobboldali szociáldemokrata és társai vezették, akik tudatosan az ellenforradalom szolgálatéba szegőd'ek,

— Mutatja ezt, hogy milyen mérhetetlen kárt okoztak a megyében.

Az ipar területén mintegy 14 millió forint, a bányászat területén havonta mintegy 22 millió forint kiesés, az acélárugyárban . 25 millió forint, az üveggyárban 18 millió forint, de minden területen mérhetetlen a kár.

November 4-e után ilyen körülmények között vette át a végrehajtó bizottság a megye vezetését. Legfőbb tevékenységének a termelés beindítását tartotta. Emellet a lakosság zavartalan ellátását, amit részben sikerült is megoldani.

Ezután az ipar terén jelenleg mutatkozó feladatokról beszélt, rámutatva, hogy az üzemekben jelenleg munkafegyelem lazulás van. Mert az 1956 szeptemberéhez viszonyítva mintegy 15—20 százalékkal kevesebbet termelünk. Például a

bányászatban a 10 százalékos béremelés mellett az egy főre eső termelési érték 15 százalékkal csökkent.

— Vonatkozik ez a tanácsi vállalatokra ;s, ahol az 1956. évi termelési tervet mindössze 97 százalékra teljesitették. És az éves nyereség 3 millió fo- rinttal kevesebb.

Majd ezután ismertette, hogy a végrehajtó bizottság milyen feladatokat tűzött maga elé. ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére.

Ezután a megye adóbefizetési tervével foglalkozott. Elmondta, hogy

az októberi események következtében mintegy 904 ezer forint béralaptúllépés van. Az elmúlt év negyedik negyedére előirányzott 14 millió forint adóból csak 3 milliót fizettek be.

Az elmaradt adó befizetését fontos feladatként tűzte a tanács elé.

—• Ma nagyon sokan új beruházásokat kérnek. De a meghatározott tervből mindössze csak 39 százalékát tudjuk megvalósítani. Amikor ilyen nehézségbe ütközünk, akkor mindig jusson eszünkbe az ellenforradalom, amely nyakunkba zúdította ezt a visszaesést.

A beszámoló további részében a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Ismertette a mezőgazdaságot ért károkat, amely közül csupán a termelőszövetkezetnél gyújtogatásból, lopásból, vagyon elherdálásból mintegy 150 ezer forint adódott. A gépállomásoknál, az ellenforradalom által okozott károk elérik a 260 ezer forintot.

A beszámoló továbbiakban foglalkozott a parasztság helytállásával. Kiemelte, hogy a parasztság nyugodtan, higgadtan az ellenforradalomnak nem felülve viselkedett. Majd elmondta, hogy azokat, akik az ellenforradalom szekerét tolták, ma felelősségre kell vonni. Többek között megemlítette, hogy a megyei tanácstagság sorából Takács Miklós salgótarjáni, Susán Bálint nemti, Kus-nyér János szandai kiközösítik, mivel az ellenforradalom csoportjához csatlakozva nem tanácstagokhoz méltóan viselkedtek.

Ezután a beszámoló megjelölte a tanács előtt álló feladatokat és meghatározta, hogy ebben a tanscstagságra milyen felelősség hárul.

A beszámolót széles vita követte.

Műszakról lás

— Nehéz volt. nagyon. Ti már így csináljátok — magyarázza műszakváltáskor Kazinczi László Kossuth-díjas vájár bányásztársainak a szurdoki bányaüzemnél.

(Foto: Gergely)

V V V V WV WWW W V V WVV W V V W V WV W W V V V V

Az SZTK és a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a nyugdijrendeletről

Kaparószalagot és új típusú bányamozdonyt exportálunk Jugoszláv iának

A Zagyvapálfalvai Bányagépgyártó Vállalat fennállása óta tavaly exportált először: Koreába szállított bányamozdonyokat. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalások alapján a gyár dolgozói újra kaptak külföldi megrendeléseket. Jugoszlávia részére máris hozzáfogtak 3 darab százméteres kaparószalag készítéséhez. Az első szállítószalagot már a jövő hónap közepén és a többit június végén szállítják. Sokkal több előkészület szükséges egy újtípusú Diesel-motoros ex- portbányamozdony sorozat- gyártásához. A mintapéldány tavaly már elkészül) és az első sorozatot a jugoszláv bányászok kapják. A gyár újfajta bányamozdonya sújtólégbiztos, amelynek érdekes megoldása az, hogy a kétszeres biztonsággal dolgozó védőberendezés önműködően leállítja a motort, mihelyt a hűtővíz hőfoka megközelíti a bányalég robbanás- pontját. A vá’lalat dolgozói most szerszámokat készítenek a sorozatgyártáshoz, amelyre előreláthatóan a harmadik negyedévben kerül sor. A külkereskedelmi szervek most tárgyalnak még arról, hogy a vállalat csővázas szállítószalagokat is exportáljon külföldre.

A szeptemberi termelékenységi tervet is túlteljesítették lágy hatomban

A nógrádi szénmedencében már megszokott jelenség, hogy naponta több bányaüzem meghaladja szeptemberi átlageredményét.

A vájárok mindkét termelési mutatót túlteljesítették: a szeptemberre előirt 3526 és a márciusra tervezett 3775 tonna helyett 41—42 mázsa szenet fejtenek műszakonként. Ennek megfelelően súlyosodott a fizetési boríték is. Az elővájó-, fejtési-, fenntartási- és feltáró brigádok napi átlagkeresete 67,12 forintról 100 forint fölé emelkedett. A bányászok eredményeihez sok segítséget adtak az üzem műszaki vezetői. A Katalin aknában megoldották például az ürescsiiie ellátást, amellyel műszakonként hússzal több csilléhez jutottak a csapatok. Uj munkahelyeket is készítettek elő és átalakították a frontfejtést, ahol így öt mázsával emelkedett a fejteljesítmény.. A műszaki vezetők és brigádok közös munkájának sikere most az. hogy csütörtökön este felszínre küldték a negyedévi terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet. A nagybá- tonyiak most elhatározták, hogy a hónap végéig 6200 tonna szénnel tetézik meg negyedévi előirányzatukat.

A magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak 1957. március 22-én megjelent 20/ 1957. korm. számú rendelete lehetőséget ad arra, hogy azok a nyugellátásban részesülő dolgozó nyugdíjasok, akik a 60. életévüket (nők 55. életévüket) betöltötték, vagy azt 1957. április 30-ig betöltik és 1956. október 23-án és 1957. március 22-én is munkaviszonyban állottak, a nyugdíjról való lemondás ellenében, a munkaviszonyuk megszűnése után ez új törvény szerinti öregségi nyugdíj megállapítását kérhessék.

Nem vonatkozik a kormányrendelet azokra, akik kivételes ellátásban részesülnek, akik mezőgazdasági járadékot kapnak és akik a megvont nyugdíjak átmeneti rendezéséről szóló kormányhatározat alapján részesülnek nyugellátásban vagy csökkentett nyugdíjat, kapnak.

Az új törvény alapján megállapításra kerülő öregségi nyugdíj általában a munkabérátlagnak az 55%-a, va- j gyis ezer forintos munkabér- i átlag esetén 550 forint. Ez a | nyugdíj munkaviszony esetén nem folyósítható.

Az új rendelet természetesen változatlanul hagyja azt a szabályt, hogy az a nyugdíjas, aki a nyugdíjazása óta újabb 10 évi szolgálati időt szerez, munkaviszonya megszűnése esetén (feltéve, hogy az öregségi korhatárt akkor már betölti) a nyugdíjról való lemondás nélkül is kérheti régi nyugdíja helyett az új törvény szerinti nyugdíj megállapítását.

Amennyiben a nyugdíj átcserélésével kapcsolatban további tájékoztatás szükséges, legcélszerűbb a lakóhelyhez legközelebb eső SZTK alközpontot, vagy nyugdíjfolyósító szervet alkalmilag személyesen felkeresni.

A nyugdíjról legkésőbb 1957. április 30-ig lehet lemondani.

A lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, a dolgozó nyugdíjas összes személyi adatait lakáscímét továbbá a munkáltató igazolását arra vonatkozólag, hogy 1956. október 23-án és 1957. március 22-én is munkaviszonyban állt;

A lemondó nyilatkozatot és a munkáltató igazolását az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest V. Guszev utca 10.) aki pedig a MÁV-tól kapja a nyugdíját annak a MÁV nyugdíjhivatalhoz (Budapest VI., Magyar Ifjúság útja 66.) kell küldeni.

A nyugdíjfolyósító szervek a nyugdíjról való lemondás elfogadását levélben igazolják. Ezt az igazolást a nyugdíjasok saját érdekükben gondosan őrizzék meg, mert az új nyugdíj megállapításánál azt fel kell mutatni. (MTI)

Tízezer mesterség között lehet választani...

Hányféle mesterséget választhat az ember? Világviszonylatban teljes pontossággal nem adhatunk még választ erre a kérdésre, de — statisztikai adatok alapján — megállapíthatjuk. hogy a földön gyakorolt mesterségek száma meghaladja a tízezret.

AAAAA4AAAAAAAA4A4AAA4AAAA*4A4AAAAAAAAAAAAA4A4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4A44AAAAAAA44AAAAAAAA4AAAAAAAAáAAAA444AAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

KANYASI RIPORTOK

Miért drágább 41 inrinílal egy ionná szén? pocsékolás.

A

z utóbbi időben mind gyakrabban esik szó az önköltség csökkentésről. Ezért kell most kemény harcot folytatni egész iparunkban, s így elsősorban a szénbányászat területén.

Az elmúlt időben rendezték a bányászok fizetését s ezen keresztül igen megnőtt a vásárlóerejük és nem csoda, ha gyakrabban keresik fel az üzleteket mint azelőtt. Nemegyszer hallani a boltokban az elhangzó kérdést „Ejnye de drága“. A kérdés nyitott, bőven lehet rá választ adni. Egyet azonban mindenekelőtt tisztáznunk kell, árcsökkenés az önköltség csökkentés révén válik lehetővé, a több és olcsóbb termelés révén. S mi van ma? Erre kerestünk választ a kányási bányaüzemnél.

A kányási bányászok 1 tonna szenet szeptemberben 308,67 forintért termeltek ki. Ugyanez a tonna szén februárban már 404,42 forint volt. Honnan ez az áremelkedés? Nézzük meg sorjában.

Egy tonna szénhez most 1,27 forinttal több az anyag fel- használás. A kifizetett bér 41,77 forinttal növekedett tonnánként. A bányafa felhasználás 6,39 forinttal növekedett 1 tonna szénnél, a korszerű biztosítási anyag pedig 5,06 forinttal. Hasonló az emelkedés az egyéb anyagoknál, ami 3,48 forint. A kányási bányászok drágábban termelnek az előírtnál. Ha tekintetbe vesszük a béremelést, még akkor is 44,98 forinttal drágább most 1 tonna szén mint szeptemberben.

A

z összüzemi létszám szeptemberben 695 fő volt, míg februárban ez a szám 742- re emelkedett. Megszűnt az üzemnél a munkaerőhiány. Mindennek dacára azonban a produktív dolgozók száma februárban mégis csak 10 fővel emelkedett. A fejteljesítménynél szintén nem jobb a helyzet. Míg szeptemberben, 2,402 tonna volt, februárban már 0,060 tonnával csökkent.

Ezzel szemben az átlagos vájárkereset Kánváson szeptemberben 1682 forint, míg februárban 2308 forint volt. Vagyis a kereset emelkedett s az önköltség pedig nem csökkent. Miért? — merül fel a kérdés. Hiszen azok a bányászok dolgoznak most is ott. akik szeptember-ben. Mi okozza akkor mégis ezt az indokolatlan emelkedést?

Igen nagymérvű a faanyag

A keleti mezőben levő frontfejtésen 1,80 centiméteres széntelep van és Ko- ronkai bányamester utasítására mégis 2,20 centiméteres fát küldenek le. így nem csoda, ha egy ácsolatnál 80 centiméter bányafa megy veszendőbe. Vágj- egy másik mindennapos eset. Egy köbméterre tehető naponként annak a bányafának a mennj'isége, amit a dolgozók hazavisznek. Egy köbméter fa ára 250 forint, amely egy hónapban összesen 7 ezer forint kár a népgazdaságnak. Egy köbméter rablóit fát munkálnak meg a külszínen, ami újból a bányába kerül. Ha tehát ehhez hozzászámolhatnánk azt az 1 köbméter fát is, amit naponta mint tőkét elvisznek, akkor már 18 tonna szén faszükséglete lenne biztosítva, ami napi 500 forint, s 1 tonna szén költsége már 1.50 forinttal csökkenhetne. Tehát láthatjuk, lenne lehetőség Hányáson is olcsó szenet termelni. És hogy mégsem csökken többekközött azért is van. mért az üzemben a tervosztály vezetőjén kívül senki sem ismeri a forint/tonna alakulását. Nem ismerik a körletvezetők, az aknászok és ezekután természetesen a szénfalnál dolgozók sem. Több dolgozóval beszélgettünk, de valamennyien egyet mondtak: „Mi erről még nem hallottunk.“

P

edig ma az önköltség betartása a legfontosabbak egyike, nemcsak Hányáson, hanem valamennyi bányaüzemnél. S hogy eddig ezzel mért nem törődtek, egyszerű megválaszolni. Nem kaptak rá külön utasítást a tröszttől. De hát szükség vari-e erre? Ügy hisszük nem. Komoly munkára van szükség, harcolni a műszakiaknak a vájárokkal karöltve azért, hogy ne legyen 1 tonna szén 41 forinttal drágább mint szeptemberben. Fogjon össze a párt-, a szak- szervezet, á munkástanács. S ha ezt megteszik ezzel hozzájárulnak a több, jobb és olcsóbb árucikkekhez. Ezt kéri tőletek kányási bányászok egész dolgozó népünk.

$óg«r*ág-Komaxág — vezető beosztás

Cokan nem tudtak még akikor Hányásról, amikor már Csesztvényi Sámuel elvtárs, az új üzem területén dolgozott. Ahogy az évek múltak, úgy nőtt ki a semmiből a két aknatorony a kis telep és Csesztvényi Sámuel boldogan látta két keze munkájának gyümölcsét. A külszíni műhely vezetője volt az első nápoktól. Nem sajnált 32 éves gyakorlatából a fiataloknak juttatni. Az iparosok szerették is. mint apjukat.

1954 után azonban itt is változás történt. Szőcs Józsefet, korábbi beosztásából leváltották, mert tevékenyen kapcsolódott be Bőte László törvénytelen házépítési akciójába. S amikor Bőte felett kimondta a bíróság az ítéletet, Szócsőt is fizikai munkára osztották be. Nem sokáig dolgozott Szőcs, hiszen Seffer Péter igazgató személyében jó támogatóra talált. Sőt mi több, kilátásba he- lj'ezték Szőcs részére a külszíni műhely vezetését. Az sem okozott nagy problémát, hogyan. Először bújtatott létszámban dolgozott a műhelynél, amit bizony eléggé megunt. A baj pedig ott volt, hogy Csesztvényi Sámuel elvtársat hogyan váltsák le.

Mire a dolgok idáig fejlődtek, már 1956-ot írtak. Kapóra jött október 23-a Szőcséknek. Hiszen nem kellettek akkor a kommunisták, Csesztvényi Sámuel meg az volt. Az ellenforradalom hamar véget ért Ká- nj7áson, a kommunisták győzelmével. így Szőcs még mindig bújtatott létszámban csellengett, igaz, nem sokáig. Kiadták az irodából a nagy műszakkönyvet, hogy ott vezessék. • Csesztvényi Sámuel idős dolgozó, aki szakmájáért élhal, de az irka-firkáért nem rajongott s nem csoda, ha nem

nagy lelkesedéssel jegyezte a műszakokat.

Rövid idő múlva Szőcs régi vágya teljesült. Kimondta az igazgatóság, hogy Csesztvényi Sámuel nem tudja ellátni a munkát, le kell váltani. így aztán Szőcs lépett az idős kommunista helyére. Csesztvényi elvtársat meg 32 szakmában eltöltött év után fizikai munkára helyezték. Jelenleg is ott dolgozik.

Hogy a sógor, Bőte se legyen mostohagyerek, arról is gondoskodott Szőcs. Bőte lett a bányai szerelők vezetője. És egyre gyakrabban szidják a bányászok az iparosokat, amióta Bőte szerelőivel járja a bányát. Erről panaszkodnak a Győri, a Tóth gergi csapaton is. így többek között a K-i bányamező frontján derékig ér a víz, mert a szivattyú nem jó már egy hete és lehetne még sorolni tovább.

E

gy azonban biztos. A só- gorság még 1957-ben is megvan Hányáson. Ezért váltották le a kommunista Csesztvényi Sámuel elvtársat. Ezért jutott ismét vezető helyre Szőcs József és sógora, Bőte László. Vezetők voltak már ezek az emberek, de eljátszották becsületüket. És most mégis kiszorítják a becsületes kommunistákat. Vajon meddig? Ezt kérdi valamennyi becsületes bányász Kányáson.

Hortobágyi András