Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)
1957-03-27 / 24. szám
Kovács László Kossutli-díjas iforgácsi vájár kislányának [tetszenek a csillogó kitüntetések, amelyek most Kossutli- f díjjal szaporodtak ■ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \cÁpak(L /íl fi fi < 0 Ít s- i Í -J* JII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. y\ra 60 fillér 1957. MÁRCIUS 37. A köz ügyeiért Az ellenforradalmi cselekmények nyomán országunk súlyos veszteséget szenvedett. Szegényebbek lettünk — szerényebben kell élnünk is. De igaz az is. hogy az egyszerűbb szerényebb életmód az élet minden területén nemcsak ebből eredő követelmény. Dolgozók régi, jogos kívánsága, hogy számolják fel a sokszor indokolatlan reprezentációs, dekorációs költségeket, az állami apparátus felduzzasztott létszámát a bürokratikus, gúzsbakötött ügyintézés felszámolásával — csökkentsük. A munkások, dolgozó parasztok, akik az élet javainak termelői, nem egyszer kimondva, vagy kimondatlanul joggal kifogásolták, hogv hiányzik a szigorúság és következetesség az ország pénzének fel- használásában. A forradalmi munkás- paraszt kormány jó negyedéves működése során is, már több intézkedést foganatosított a takarékosság a célszerűbb gazdálkodás érdekében. Az ügyvitel egyszerűsítése, az állami autók használatának szabályozása a racionalizálás — egyszóval a költségvetési kiadások „megszorítása“ kétségtelenül messzemenő helyesléssel találkozott. Ebből következik, hogy a takarékos; meggondolt, gazdálkodás nemcsak gazdasági, hanem — és elsősorban — politikai ügy. Politikai ügy ezért mert a dolgozók túlnyomó többségét megnyugtatja, ha látják, hogy fentről lefelé nemcsak szavakban. hanem a mindennapi tettekben is érvényesül a beosztás, az egyszerűség, a dolgozók pénzével való legszigorúbb bánásmód. Politikai ügy a takarékosság, a felesleges juttatások sokszor jóformán semmiféle eredménnyel nem járó kiadások felszámolása azért is — mert mérce abban, ki hogyan áldoz szabad idejében a köz javára. Sok'an emlékeznek még a 45—48 közötti időszakra, amikor időt és fáradságot nem kímélve falujárók százai keresték fel vasái-naponként a dolgozó parasztokat. Esténként a párthelyiségek kultúrott- honok, klubok megteltek vitatkozó, politizáló emberekkel. Kultúrmunkások végezték áldozatos- munkájukat a dolgozók szórakoztatása érdekében. Egyszóval — társadalmi munkások ezrei és ezrei adták a maguk munkáját ahhoz, hogy az egész nép gyorsan kiheverje a háború anyagi és erkölcsi kárait. És a társadalmi munkások, önkéntes építői a hazának többségében kommunisták voltak. Sajnos azután ez a nagy önkéntes megmozdulás a köz ügyéért elszürkült, lassacskán- minden tevékenység hivatásossá vált a meggyőződéses társadalmi munkát az anyagi érdekekért vagy jobb elhelyezkedési lehetőségért való tevékenység váltotta fel. A politikai és gazdasági életben egyre jobban jelentkező hibák súlyos károkat okoztak mindenféle mozgalmi életnek. És most? Jóleső érzés tudomásul venni, hogy újra bontogatja szárnyait. A pártnapokon, különböző gyűléseken, esti, vagy vasárnapi beszélgetéseken találkoznak a kommunisták, a vezetők és a dolgozók. Egyszerű tagjai a pártnak, áldoznak szabadidejükből, hogy magyarázzák a történeteket. világosságot vigyenek félrevezetett, megtévesztett emberek fejébe. Újra szervezik a szakszervezeti fogadóórákat, a szakszervezeti összejöveteleket. Tanácstagok, párt- s szakszervezeti aktivisták teszik saját gondjukká mások ügyes-bajos dolgait, hogy munkaidő után eljárjanak orvoslása ügyében. Kultúrmunkások munkálkodnak azon, hogy saját erejükből fenntartsák a kultúrotthont, színvonalas, vonzó kultúréletet teremtsenek. Az elmúlt napokban pedig mégjelentek Salgótarján utcáin kék munkásruhákban, keményen szorítva fegyverüket a munkásőrség alakulatai. A népi demokrácia új, fegyveres testületének tagjai mindennapi munkájuk mellett önkéntesen vállaltak fáradságot, veszélyt, hogy megvédjék vívmányainkat és méltó választ adjanak mindenféle ellenforradalmi kísérletre. Tisztelet és elismerés azoknak, akik a nemzet tragikus eseményei után ily ónodon is, beálltak a csatasorba. Az önkéntes társadalmi tevékenység- miiidig mutatta és mutatja, hogy a vezetők mennyire tűznek ki olyan feladatokat, amelyek a széles néprétegek egyetértésével, aktív támogatásával találkozik. Az, hogy nálunk is kezdünk kilábalni a bizalmi válságból, a kormány őszinte politikája, intézkedései nyomán kedvezően alakul a helyzet — úgy szűkül a várakozók csoportja és növekszik a szocialista építőmunka táborának száma. Mert egyre többen és többen látják. hogy jobbat, igazabbat teremteni — a mi dolgunk, az egész nép ügye. Senki ezt helyettünk el nem végzi, meg nem csinálja. Ahhoz viszont, hogy ae élet minden területén- szaporodjon az önként vállaló társadalmi munkások száma, ahhoz az is kell. hogy megbecsüljük őket. Megbecsülni olyan értelemben, hogy a köz érdekében fá- radozók panaszait, kéréseit, észrevételeit teljes lelkiismeretességgel intézzék az arra hivatott szervek. Megbecsülni a szerény. áldozatos munkát végzőket, hogy a vezetők mindenütt támaszkodhassanak rájuk. Nem kívánnak ők különösebb elismerést, hiszen a legfőbb tisztelet számukra, ha az ügyét rábízó dolgozó egy meleg kézszorítással, hálás pillantással mond köszönetét. Esténként, szabad időben újra népesednek a párthe Ív iségek, a klubok, a kul- túrházak. Napi munkájuk után a közért áldozó emberek intéznek ügyeket, vitatkoznak. tanulnak és tanítanak. Gyarapítsuk, fej lesszük a munkásmozgalomnak, a kommunistáknak ezt a szép és nemes tradícióját! A nép ügyének hűséges szolgálatában gyarapodjon a társadalmi mun kasok száma, a közért lelkesen és fáradhatatlanul dolgozók tábora — jelezve hogy a pezsgő, dolgos élet legyőzi a pusztítást, a romlás halálmadarát. TARTALOMBÓL: ki \mmi\ \ REViziQmiiisi ÉS KI HARCöl ELLENE ? ADATOK, SZÁMOK, DE «DOiKOZTATÚK CSODA HLRENCSÉNVBLN KÁIYÁSI RIPORTOK A MAGYAR KORMÁNY- IS PARTKOB.DOTISEG BARÁTI LÁTOGATÁSON VAN A SZOVJETUNIÓBAN A magyar kormány- és pártküldöttség már több nap óta baráti látogatáson a Szovjetunióban van. Útjukon a szovjet dolgozók mindenütt meleg szeretettel fogadják. A küldöttség 24-én két csoportra oszolva indult Leningrádból Szverdlovszkba, illetve Sztálingrádba. A szverdlov&zki csoportot Kádár elvtárs vezeti, aki megérkezésekor a következő beszédet mondta: Kádár János: A uiiigyar-szot jH b<tráá*úg kiállt;! a I«‘í»s iil> osiiliii |) ró Ilkát „Azért unióba, jöttünk a Szovjet- hogy a szovjet kormánnyal, a Szovjetunió Kommunista. Pórijának'Köapo,,ti Bizottságával időszerű állami és pártkérdésekről tárgyaljunk és hogy e tárgyalások ered menyeként elmélyítsük és tartóssá tegyük népeink, államaink és pártjaink barátságát. A magyar nép e tárgyalásoktól barátságunk és szövetséges; kapcsolataink megerősödését várja. Ugyanezt kívánja világszerte a Magyar Népköz- társaság minden igaz barátja. Küldöttségünk hivatalos útja során már volt alkalmunk közvetlenül az üzemekben találkozni Moszkva és Leningrád dolgozóival, a szovjet munkásokkal és dolgozó értelmiségiekkel. Mindenütt megfigyeltük, hogy az egyszerű szovkommunisták nevében kijelentette, hogy „nemzeti kommu nizmus’1 nincs csak internacionalista. nemzetközi kommunizmus van. A „nemzeti kommunizmus” jelszava a nemzetközi munkásmozgalom elleni kirohanást jelenti. Ez a jelszó a hitleri nemzeti szocializmus késve született ikertestvére, a kommunistáknak tehát harcol- niok kell ellene. Kommunistáknak mondjuk magunkat — folytatta a továbbiakban Kádár János — és az internacionalizmus álláspontján vagyunk. Harcolunk a bur- zsoá nacionalizmus ellen, erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat a szocialista tábor minden országával, az egész világ testvéri kommunista és munkáspártjaival, mert a pártok a marxizmus—leninizmus legyőz- hetelen zászlaja alatt harcolnak. Mi azt valljuk — folytatta Kádár János —, hogy a szocialista építés sorún minden.' or* szag munkásosztályának ál kell. vennie a szocializmust építő összes országok tapasztalatait, de óvakodnia kell a tapasztalatok mechanikus másolásától; a felmerülő összes kérdéseknél figyelembe kell venni országunk sajátosságait is. Ugyanakkor nekünk úgy tűnik, hogy a szocializmusnak vala- 1 miféle külön útjáról szóló elméletek feltétlenül zsákutcába vezetnek. 1 A magyar kormányfő végezetül kijelentette: „Elhoztuk nektek, az ipari Ural szovjet embereinek, akik mindig szolidárisak vagytok velünk, a szocialista Magyar- ország testvéri üdvözletét; Ä szocialista Magyarország eszmeileg egy a Szovjetunióval és annak harcostársa.” Kádár János beszédét több isiben szakította meg taps. j Ezután M. A. Szuszlov, SZKP Központi Bizottsá; elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz. Lelke«/ ünneplés fogadta; A sztálingrádi csoportot Dobi elvtárs vezeti, aki megérkezésükkor ugyancsak beszédet mondott. »A! Befejezték negyedévi tervüket a nógrádi bányászok A salgótarjáni szénmedencében dolgozó 1919-es vöröskatonák és fiaik, unokáik március 21-én 10 290 tonna szén kitermelésével ünnepelték a Magyar Tanácsköztársaság ki- *■ «»***■ rátái a magyar népnek és ; Ez az eredmény 140 tonnával nagyobb, mint a vasárnapi munka nélkül számított szeptemberi átlageredmény. őszinte hívei a magyar—szón- j jet barátságnak. A magyar—szovjet barátság I kiállta a legsúlyosabb próbát í és a jövőben még szilárdabb j lesz, mint eddig volt, mert ezt j a barátságot mindegyik oldalról kívánják, mind a vezetők, mind pedig a népek. Barátságunk ezért nemcsak kormányaink kívánságán, hanem népeink kívánságán is alapszik.“ Kádár János ezután hangsú- j lyozta, milyen nagy jelentő- j sége van a személyes találko- j zásoknak és annak, hogy kapcsolatokat teremtsenek a szov- | jet emberekkel. így erősödik a j népek barátsága. A magyar j kormányfő tüzetesen foglalkozott az október-novemberi magyarországi eseményekkel. Megállapította, hogy a magyar kommunisták ( leküzdötték soraikban a za- i vart, amelyet a revizionisták okoztak, egyesítették erőiket és a Szovjetunió segítségével : győzelmet arattak az ellenforradalmon. A szónok ezután elemezte Magyarország belső helyzetét. Nagy figyelmet fordított a párt belső ügyeire és különösen hangsúlyozta az úgynevezett „nemzeti kommunizmus” ellenforradalmi lényegét. Az im perialista sajtó buzgón propagálja ezt a gondolatot, reáerőszakolja a magyar kommunistákra. Kádár János a magyar Nem kisebb siker az sem, hogy hosszú idő után először ezen a napon a szénmedence mind a 11 bányaüzeme túlszárnyalta előirányzatát. Az ünnepi termelés méltó betetézője az első negyedévi terv korábbi teljesítéséért vívott küzdelemnek. A csütörtöki eredmény után már csak 2181 tonna szén kellett a terv befejezéséhez, amit a bányászok pénteken délelőtt 10 1 zaton félül. óráig ki is szállítottak a bányákból. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt így örömmel jelenthette, hogy csaknem tíz nappal hamarabb valóra váltotta első negyedévi tervét. A bányászok most úgy számítják, hogy a hónap végéig mintegy 77 ezer tonna szenet fejtenek a negyedévi előirányh | nyereséges gyártmányok az Acélárugyárban u ü öntési eljárás a Vasötvözetgyárban A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki vezetői eredményesen kihasználják a vállalatnak adott nagyobb önállóságot. Az idén már a minisztérium beavatkozása nélkül saját hatáskörükben bonyolították le kereskedelmi tárgyalásaikat, amelyeken elsősorban a gazdaságosság döntötte el a megrendelések elfogadását. Messzemenően figyelembe vették üzemük berendezéseit, termelési lehetőségét és megvizsgálták azt is, hogy a máshol esetleg ráfizetéssel készített árukat itt tudják-e nyereségesen gyártani. Ezt az elvet érvényesítették az olaj-, gáz-, víz-, levegő- és gőzvezetékek csőperemeinél is. Ezeket másutt igen költségesen oxigén-pisztollyal vágták ki a lemezből, itt viszont úgyszólván teljesen hulladékmentesen sajtolják, ami az utólagos megmunkálást is feleslegessé teszi. A gyártást már megkezdték és qz év végéig több mint 600 tonna csőperemet szállítanak a csepeli csőgyárnak, illetve a bányászatnak. A második negyedévben szintén nyereséges új gyártmány lesz a traktor ekefej. Ebből öt különböző típust rendeltek a vállalattól, amelyek között szerepel például a váltva forgatható és a szölőcsatonia-nyitó e'kefej is. Az év második felében megkezdik még a vonszoló láncok készítését amelyből, tízezer méternyit szállítanak majd a bányászatnak. A Vasötvözetgyárban Szalai Já. nos főmérnök és Horváth Dezső főtechnológus tervei szerint pénteken és szombaton új öntési eljárást próbáltak ki a 90 százalékos fér- roszilicium csapolásánáf. A nagy elektromos kohóból az eddigi módszerektől eltérően a masszával bélelt teknő helyett fél méter vastag öntöttvas-lapra ömlesztették a ferroszili- ciumot. A kitűnő mérnökök már a második csapolás után örömmel állapíthatták meg, hogy az új eljárás a réginek minden hátrányát megszünteti. Az öntöttvas-lapot nem keli előre felmelegíteni amellyel évente ezer mázsa fát lehet megtakarítani. Az anyag gyors lehűlésével sikerült biztosítani az egyenletes minőséget, amit a lassan kihűlő öntőteknőben nem tudtak elérni. Az új módszer lényegesen gazdaságosabb, mint a régi, nincs szükség a kihűlt ferroszili- cium utólagos tisztítására, amelynél azelőtt az anyag 5—10 százaléka a szemétbe került. Ezzel évente — a gyár teljes üzemeltetése esetén — mintegy másfélmillió forint értékű fer- rosziliciumot mentenek meg és hat dolgozó szabadul meg az egészségtelen ‘isztítási munkától. Szalai János és Horváth Dezső a ferro- szilicium többi fajtájánál is kipróbálják az új eljárást és ennek megfelelően teljesen átalakítják a kohók csapolási technológiáját.
