Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-20 / 22. szám

h VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: ^^tUmüsáa MSZMP n. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. NOGRADMEGYEI tanacs la pia Ára 60 fillér 1957. MÁRCIUS 20.-X)00000(x000000cxx)0000000000000<x»00000000000000000000000000000000000000000000 I Az 1919-es Tanácsköztársaság legnagyobb forradalmi hagyományunk H olnap ünnepeljük a dl- gyár nép szívéből, emlékét csőséges tanácsuralom, azonban nem sikerült el- az első magyar proletárköz- homályosítani, mert a kom 1- w rtt*- O O 1Y11 1 TI tpf n /"l 1 TARTALOMBÓL: Igazságosabb bérezést. Emlékezzünk... Ne felejtsünk ... 3 i w I ’ Első tisztelgés a jnép előtt. A mun- • •kásőrség élén a ‘parancsnoki kar­.ral felvonult Sál- * ■gótarján utcáin és ‘ ellátogatnak a .környező falvak- *ba, bányatelepek­éig w I kult szövetkezetek kitéphe- sítani. A szocializmus épá­társaság kikiáltásának 38 évfordulóját. Nem lebet e napot egyszerű emlékezte­tőnek tekinteni, nem lehet és nem szabad erre úgy visszaemlékezni: volt, de megbukott. Miért nem? Azért, mert a dolgozó népnek, a munkásosztály­nak, a dolgozó parasztság­nak, a néphez hű értelmi­ségnek gyakorlati Ízelítőt adott arról a perspektívá­ról, amiről addig csak könyvekből olvasott, scsak hallomásból ismert, s elér­hetetlennek hitt. Megvaló­sult a munkások régi vá­gya: övék lett a gyár, a termelés parancsnokai let­tek, munkaerejüket nem zsákmányolta ki többé a tőkés. Munkáink gyümölcsét, maguk élvezték. Az eddig elérhetetlen helyeken: par­kokban, üdülőkben saját gyermekeik boldog kacagá­sában gyönyörködhettek. A Balaton a munkás gyerme­kek örömteli sikongásáiól volt hangos. Először ünne­pelhették a szabad május elsejét, a nemzetközi mun­kásmozgalom ünnepét. Megnyílt a felemelkedés útja a dolgozó parasztság számára is. Bár a feudális nagybirtok fojtogató lég­körétől nem tudtak meg­szabadulni. De a megala munista és -demokratikus hazafias erők 1848—49-et hagyatékuknak tekintették a nemzeti függetlenségért folytatott harcban. Annak ellenére, hogy önerőnkből nem tudtuk kivívni szabad­ságunkat és függetlenségün­ket, és 1945-ben a Szovjet­unió felszabadító harca kö­vetkeztében kaptuk vissza szabadságunkat és adta meg a lehetőséget a proletárdik­tatúra másodszori megte­remtéséhez, mégis elmond­hatjuk és bátran kijelenthet­jük, hogy 1919 és a Ta­nácsköztársaság nevelte harcosok munkája is hoz­zájárult társadalmi haladá­sunkhoz ég függetlensé­günk kivívásához. A szovjet nép hős fiainak köszönhetjük, hogy a Ta­nácsköztársaság néhány hónapos szocializmust épí­tő munkáját — amelyet a Horthy-fasizmus 25 éves el­nyomása szakított meg — folytathattuk. Maggal-orszá­gon eddig soha ne m tapasz­talt ütemben kezdődött meg í az ipar, a mezőgazdaság, a nagymúltú t kultúra, a tudomány fej­lesztése. Kis országunk rö­videsen ismertté vált a vi­lágban. Termelvényei a vi­lág csaknem minden tájá­ra eljutottak. Az eredményéket a hi­bák sem tudják elhomályo­Közérdekű dolgokról nyilatkozott a megyei tanács elnöke tetten gyökereket eresztet­tek a dolgozó parasztság gondolatvilágába. A néphez hű értelmiség is megtalálta számítását. Legjobbjai, Móricz Zsig- mond. Ady Endre stb. a haza javára bontakoztat­hatta ki tehetségét. A Horthy-fasizmus idején sem feledkeztek el a nem­zet haladó erői a dicsősé­ges Tanácsköztársaságról. A kommunisták őrizték meg és mentették át a Tanács­hatalom emlékét a nemzet számára, a dolgozók örö­mére. Annak ellenére, hogy a Horthy-Magyarország, a nemzetközi tőke propagan­dahadjárata. a munkásáru­lók sajtóorgánumai fő fel­adatuknak tekintették 1919 programját kitörölni a ma­tése közben előfordult hi­bákat népi demokráciánk ellenségei föl akarták hasz­nálni ellenünk s úgy fel­tűntetni, hogy ezek a szo­cializmusból, mint rendszer­ből fakadnak. Az eddigi né­hány ihónap, ami az ellen- forradalom visszaverése után elmúlott, a Szovjet­unió és a népi demokráciák tapasztalatai és példái élénk cáfolatai ezen. hamis állításuknak. Hős munkás- osztályunk, dolgozó pa­rasztságunk és néphű ér­telmiségünk munkája nyo­mán hozzákezdhetünk és sikeresen haladunk az el­lenforradalom ejtette se­bek begyógyításán — hogy folytassuk — az elkövetett hibák nélkül a szocializmus építését, 1919 forradalmi hagyatékát. Munkatársunk felkereste a megyei tanács elnökét, és több, a dolgozókat érintő közérdekű kérdést tett fel. Az elnök a kérdésekre a következő vála­szokat adta: usy értesültünk, hogy a tanácsi vállalatok közül több deficittel zárta a eazdasáai évet. A me­gyei tanács VB mit akar tenni azcrt, hogy ezt a jövőben meg­szüntessék? A megyei tanács felügyelete alá tartozó 28 vállalat közül 14 (kilenc ipari, két élelmiszer- ipari, egy építőipari és két szolgáltató) vállalat zárta vesz­teséggel 1956-os gazdasági évet. A vállalatok deficitjét főleg a termelés kiesése okozta, s eh­hez hozzájárul még olyan mun­kabérek kifizetése is, amelyek mögött nem volt termelés. Veszteségünk további meg­szüntetése érdekében felhív­tuk az előbb említett vállalato­kat, hogy január hónaptól min­den hónapban küldjenek je­lentést az önköltség alakulásá­ról, hogy ezzel is fokozzuk az ellenőrzést és hamarabb érte­süljünk a hibákról, hogy előbb tudjuk azt kijavítani. Az 1020/ ,1957. számú kormányhatározat végrehajtási utasítása a pénz­ügyminisztériumtól nyert érte­sítés szerint a napokban jele­nik meg, amely elrenedli a rosszul működő vállalatok bi­zottságilag történő felülvizsgá­latát. Segítjük a vállalatokat a termelési program kellő kidol­gozásában, hogy minden vál­lalat fokozatosan elérhesse az 1956. III. negyedévi termelési szintet és egyben nyereséget is. A vállalatok termelési prog­ramjának jóváhagyása után fogjuk annak végrehajtását helyszíni ellenőrzések során se­gíteni. elsősorban a munkás- tanácsokkal való szorosabb összműködés biztosításával. Ugyancsak súlyt helyezünk majd a helyes számvitel meg­valósítására és a gazdaságos­ság legmesszebbmenő megte­remtésére. Hogyan akarják növelni a köz­ségi tanácsok önállóságát? ... Hol tartanak a hatáskörök rendezésé­vel? ... — A községi tanács önálló­ságának növelésére a megye részéről szervezett intézkedés — saját hatáskörömön belül — még nem történt. A pénzügyi feladatok átszervezésével, va­lamint a mezőgazdasági agro- nómusok körzetesítésével le­adott feladatok növelték csak eddig a községi tanácsok ha­táskörét. A községi tanácsok gazdasá­gi önállóságát kellene elsősor­ban növelni, hogy községfej- Icsztés terén is tevékenyked­hessenek. Jelenleg ugyanis a költségvetési gazdálkodásban sem tudnak hatáskör hiánya miatt érdemleges intézkedése­ket tenni. A tanácsülés meg­tárgyalja ugyan a költségve­tést. de azon belül lényeges változtatást végrehajtani nem tud. mivel csak a megadott kerettel gazdálkodhat. Az ön­állóság fokozása érdekében ter­vezünk olyan önálló bevételek biztosítását, mel5Tet saját ha­táskörben használhatnánk fel a tanácsülések által meghatáro­zott céllal. Ilyen a fejlesztési alap fizetési kötelezettség ki- terjesztése, vagy a községi adóalap után bizonyos száza­lék visszatartása. Növelhető lenne továbbá a község gazda­sági önállósága, a községi mo­zik, szeszfőzdék, helyi szükség­leteket kielégítő vállalatok, költségvetésben való üzemelte­tésével is. Véleményem szerint a mostani irányzat a község gazdasági önállóságát csök­kenti. ha a meglevő szeszfőz­déket is földművesszövetkezeti kezelésbe adjuk. Hatáskörök rendezése: Le­adható a községi tanács VB. hatáskörébe: a közületi elhe­lyezkedésekkel kapcsolatos el­sőfokú döntés, ipari vonalon a kontárok elleni feljelentési kö­telezettség (eddig ugyanis csak javaslatot tettek a járásnak a feljelentésre), bontási és lak­hatási engedélyek kiadása. Megvizsgálásra szorul még, de véleményem szerint lead­ható a L munkakönyvek kiállí­tásával ' kapcsolatos feladat­kör is. A hatáskörök rendezésének előkészítését a megyénél is megkezdtük. Eddig a pénz­ügyi, igazgatási építés-közle­kedési és művelődési osztá­lyokkal, valamint a kereske­delmi osztállyal tárgyaltunk a hatáskörök kialakításáról és az alsóbb szervek felé hatáskör leadásáról; A szakosztályok által össze­állított hatásköri tervezetet a VB-titkár vezetésével bizott-! ság tárgyalja majd meg. Ennek! alapján — amennyiben szük­séges — a felsőbb szervek felé javaslatot tesz, az alsóbb szer­vek felé pedig intézkedik a végrehajtásról. A megyei szakosztályok ál-; tál elkészített tervezetnél aj * figye-‘ járások javaslatait is lembe kívánjuk venni.­Hogyan vált be az üj adófize-1 tési rendszer, mely szerint mostj már mind az adókivetés és adóti-j zetést maguk a községi tanácsok' végzik? — Az adókezelésnek a köz­ségi tanácsok hatáskörébe való • leadása az adózók körében I kedvező hatást váltott kid Mivel az adókezeléssel és ki-? vetéssel kapcsolatos valameny- . nyi munka a községi tanácsok j pénzügyi csoportjaira tartozik;, ahol a lakosság minden adóraj vonatkozó ügyét a helyszínen tudja intézni. Megyénkben a községek összevonásával adó-j ügyi körzeteket szerveztünk j két-két pénzügyi dolgozóval.;: A bevételi tervek teljesítésé-;< nek alakulása azt mutatja,, hogy az átszervezés helyes J volt. Alig egy hónapja fejező-: dött be az átszervezés, az ered­ménye máris látszik. A műit évben a bevételi tervek telje­sítése alig haladta meg a 1» százalékot, ma már 55 száza­léknál tartunk. Bár községi ta­nácsaink nagyrésze örömmel vette az adóügyek intézését, mégis azt kell megállapítani,? (Folytatás a 2. oldalon.) Túlteljesítette szeptemberi eredményét a Salgótarjáni Üveggyár A Salgótarjáni Üveggyárban március elején megkezdte a termelést a vállalat nyolcadik, egyben utolsó kemencéje és dolgozik már az országban egyedülálló tízkarú üvegfúvó gép is, amely 28—.10 ezer bo­ío<xx»oooocxx)cooooooocooooooooooooooc»otxxx»oooooooiMoooooooooooooooooooooooooa» Lovaskocsiliajtók figyelmébe A Nógrád megyei Főkapi­tányság az alábbi felhívást közli a dolgozók életének vé­delme érdekében: „Az ellenforradalom és az az. óta eltelt idő óta nagyon elha­rapódzott a lovaskocsi hajtők között az a jelenség, hogy it­tasan ülnek kocsira. A baleset­és statisztikai kimutatás sze­rint emiatt igen sokan kerül­nek kórházba, vagy vesztik életüket. , Hasonló szerencsét­lenség származott felelőtlen­ségből február hó 27-én Mátra- vverebélyen is. Id. Surányi Ist­ván mátraverebéiyi lakos itjas állapotban vadul hajtotta a lo­vakat és az önkívületben lévő ember kocsijával árokba borult és életét vesztette. A többgyer­mekes családfő gondatlan könnyelműsége miatt kereső nélkül maradt.” Ki volt a rétsági nemzetorzászióaij parancsnoka? Negyven mázsa tejport ka­pott a Vöröskereszttől Nóg rád megye. A tejport a megye bölcsődéi és napközi otthonai között osztották ki. Az elmúlt hetekben a rend­őrségi szervek fontos ellen- forradalmi dokumentumra bukkantak a rétsági járásban. Előkerült az úgynevezett rét­sági járási nemzetőr zászló­alj „hadsereg nélküli" vezér­kara. A zászlóalj parancsnoka Sztranyovszky Pál horthysta vezérkari százados, romhányi földbirtokos sarjadék lett volna. Helyettesül Mosonyi József egykori Horthy-tisztet nevezték 1ki, hogy biztosítva legyen a- „fehérterror vonal” a nemzetőri zászlóaljban. A század- és szakaszparanesno- kok is „megbízható" emberek voltak. Például: Szabó Ele­mér, aki Nyugatra disszidált, miután 'két teherkocsi lisztet vételezett fel, hogy Pestre vi­szi az éhező lakosságnak. — D? nem messzire jutott vele — ... Talán ebből fedezte a disz- szidáiási költségeit? Lehet. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy alsóbb be­osztásokban becsületes tarta­lékos tiszteket is bevettek szemfényvesztésképpen. A zászlóalj azonban a gyér jelent­kezés (öt fő legénységi jelent­kezett) miatt, meg aztán a szovjet csapatok közeledése miatt nem alakulhatott meg. 1 s nem teljesíthette azt a hiva­tását, hogy: „hazánk I szent földjére lépett orosz csizmák viselőit és Rákosi—Gerő- rendszer itt maradt bújkáló ávósait meg kell semmisíteni” (körülbelüli idézet a kiáltvá­nyokból). rosiiveget készít naponta. Ez­zel mindjárt rohamos emelke­désnek. indult az üzem terme­lési grafikonja és a hónap el­ső harmadának eredményeit vizsgálva, szerdán örömmel je­lentették a statisztikusők, hogy a gyár 80-nal kevesebb dolgo­zóval is csaknem száz tonnával és 300 ezer forint értékű áru­val termek többet március el­ső tíz napján, mint szeptember azonos időszakában. Sokat nyomott a latban az is, hogy négy kádkemence alapos kija­vításával ezeknél átlag 30 szá­zalékkal emelkedett a terme­lékenység. Elfogták megyénkben a Köztársaság téri vérengzések egyik résztvevőjét Drégelypalánk községben az elmúlt napokban gyanús idé- gen őgyelgett az utcákon. Nyugtalan tekintete, kalapja alól kivillanó szemei gyanút keltettek a járókelő helybe­liek szemében. A rendőrség szervei igazoltatták, s megle­pő dolgokat tapasztaltak. A rendőrség kezére került egyén nem volt más, mint a Fehér Könyvben szerepelt Köztársa­ság téri vérengzés egyik rész­vevője. Szombathi Vilmos 55 éves újpesti lakos, volt csend­őr, akj jelen volt és segédke­zei nyújtott Papp ezredes elv­társ bestiális meggyilkolásá­ban, majd felakasztásában. Bár körmönfont módon ta­gad, s a hozzáintézett kérdé­sekre kitérő, és cinikus vála­szokat ad. azt mégis meg le­het állapítani, hogy elég benn­fentes volt. jól ismeri a rész­leteket is. Egyszerű emberek, ha kíváncsiskodtak is a ter­rorcselekmények láttán, el­hagyták a pártház előtti teret. Ö azonban a vérfagyasztó gyilkosságok után is a hely­színen maradt és két napig munkálkodott társaival az „ál­lítólagos” ávós rejtekhely fel­kutatásán. Miután látta, hogy számára és társai számára befellegzett, egy darabig Pesten bújdosott, majd vidékre utazott, hogy megbújhasson. így érte el a végzete. Ügyét a budapesti katonai bíróság elé terjesztet­ték. (A II. sz. Fehér Könyv 56. oldalának fényképén a közép­ső kalapos ember feletti kala­pos egyén Szombathi Vilmos.) 450 kisiparosra lenne szükség Nórádban Nógrád megyében 155 kis­iparos kapott iparengedélyt október 23-a óta; Ezenkívül mintegy 20 háziipari és 5 ván­doripari engedélyt is kiadtak a kérelmezőknek. A megyei tanács ipari osztályának és a KISOSZ megyei titkárságá­nak véleménye szerint azon­ban még 450 kisiparosra lenne szükség ahhoz, hogy a lakos­ság igényeit ki tudják elégí­teni. A legszívesebben a sza­bó, a fodrász, a bognár, a ci­pész és a kovács-mestereket fogadnák. Kérelmekben nincs is hiány, de a problémát az' okozza, hogy nem azokból a községekből jelentkeznek; ahová a mesteremberek kelle­nek; A tanács és a KIOSZ ezért a jelentkezők átirányítá­sával akarja megoldani ezt a problémát. Az elmúlt napok­ban máris 10-nél több kisipa­rosnak adták ki a működési engedélyt olyan községben, ahol abból a szakmából hiány volt. Szakrendelőt kap Balassagyarmat, bővül a salgótarjáni és pásztói kórház Az ország gazdasági helyzete miatt az eredetileg tervezett összegnél kevesebbet fordíthatnak Nógrád megyében is egész­ségügyi beruházásokra. A megkezdett építkezéseket azonban befejezik. így a pásztói kórház gyermekosztályán a bővítés után húsz kis beteggel többet tudnak elhelyezni. A salgótarjáni szülészet és gyermekosztály túlzsúfoltságát húsz szülő-és tizen­öt koraszülött-ággyal, szülőszobával és más helyiségekkel bővítik. Jelentős lesz még a több mint százezer forintos átalakítás­sal létesítendő balassagyarmati rendelőintézet is. Eddig ugyan­is a kórházban kellett tartani a szakrendelést és ez zavarta-a fekvőbetegek nyugalmát, a kórház rendjét és távol esett a várostól is. Negyedévenként jutalmat kapnak a nógrádi szénmedence legjobb újítói A nógrádi szénmedence bá­nyaüzemeinek újítási megbí­zottjai az ellenforradalmi ese­mények pta először kedden megvitatták Salgótarjánban az újítási mozgalom fellendí­tésével járó feladatokat. Az értekezleten többek között el­határozták, hogy az újítások elbírálásának meggyorsításán kívül az eddigi jó tapasztala­tokat felhasználva minden ne­gyedévben megjutalmazzák a szénmedence iegjobb újítóit és újítási megbízottait. Az idén először a második negyedévi eredmények alapján 'osztják ki a jutalmakat;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom