Nógrádi Népújság. 1957. március (2. évfolyam. 17-25. szám)

1957-03-02 / 17. szám

1957. március 2. NÓGRÁDI Népújság 5 A házállamosítások során elkövetett törvénysértések orvoslása - A feleslegessé vált hivatali helyiségek átalakítása lakássá - A sokgyermekes anyák jutalmazása Ülési tartóté a kormány A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány február 28-án ülést tartott, amelyen rendeletet fogadott el a ház- államosítások során elkövetett törvénysertések orvoslására. A kormány határozatot ho­zott az államigazgatás egysze­rűsítése során feleslegessé váló hivatali helyiségek lakás céljára való átalakításának meggyorsítására. A határozat értelmében az Országos Taka­rékpénztár hitelakciót indít. Ennek keretében a vállalati és a hivatali dolgozók a volt iro­dahelyiségekben részükre ki­utalt lakás átalakításához la­kásonként Budapesten legfel­jebb 20 000 forint, vidéken leg­feljebb 15 000 f orint hitelt kap­hatnak. A kormány rendeletet ho­zott arról, hogy az úgyneve­zett régi nyugdíjasok, akik jelenleg is munkaviszonyban állnak, munkaviszonyuk ké­sőbbi megszűnése esetén az új nyugdíjtörvény szerint kap­hassanak nyugdijat. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköz- társaság Elnöki Tanácsához a sokgyermekes anyák jutalma­zási rendszerének megváltozta­tására. Az előterjesztés értel­mében az anyák már ez év­től kezdve hat gyermek után is kapnak pénzjutalmat. (MTI) Emelik a pedagógusok és az iskolai személyzet fizetését A középiskolai igazgatók országos értekezlete Tegnap délelőtt értekezletet tartottak a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen az ország középiskolai igazga­tói és a megyei tanácsok ok­tatásügyi előadói. Az értekez­leten Kónya Albert művelő­désügyi kormánybiztos meg­nyitó szavai után Jóború Mag­da művelődésügyi miniszter­helyettes tartott vitaindító elő­adást. Az előadást követő vitában az oktatásügy legégetőbb kér­déseihez szóltak hozzá. Fel­szólalt Lukács Sándor elvtárs, a Pedagógusok Szabad Szak- szervezetének főtitkára is. El­mondotta, hogy a napokban napvilágot lát a pedagógusok és az isko­lai személyzet fizetéseme­léséről szóló rendelet. A fizetésemelés előrelátható­lag átlagosan mintegy 200 fo­rint lesz, s 105 ezer embert érint. A pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésének ér­dekében új alapokra fogják helyezni a jutalmazást is. Az értekezlet. Jóború Magda zárszavával ért véget. Április elsejétől kezdve gépállomásaink Önelszámolás alapján gazdálkodnak A gépállomások önálló el­számolású vállalati rendszer­re való áttéréséről tájékoztat­ta Szőke Mátyás földművelés­ügyi miniszterhelyettes a saj­tó képviselőit. A gépállomások alapvető feladata továbbra is a’ termelőszövetkezetek, a termelői társulások, az egyéni gazdák és a közületek részére mezőgazdasági munkák és szállítások elvégzése. Cséplést1— az állami gazda­ságok kivételével — ezután is csak a gépállomás végezhet. Mindezeken túl melléküzemági tevékenységet is folytathat a gépállomás, de ez nem mehet a lő tennivalók rovására. A rövidesen megjelenő ren­delet szerint a gépállomások április elsején térnek át az ön­elszámoláson alapuló gazdál­kodásra. Az 1957. január 1 utáni bevételeket és kiadáso­kat azonban már ennek meg­felelően könyvelik elv Március 1-i hatállyal meg­szűnt a kihelyezett mezőgaz­dászi munkakör. Ez mintegy háromezer szakembert érint, akik részben a termelőszövet­kezeteknél, községi tanácsok­nál helyezkedhetnek el. rész­ben a gépállomási traktoros- brigádofc élére kcr-"hiek. Meg­szűnik z. gépállomási tanács is. A gépállomások kiadása kát ezután sajat bevételeikből egyenlítik ki. A nyereséges gazdálkodást elősegíti, hogy egyszerűsítik az ügyvitelt, a tervezést. Megja­vul a fizikai és adminisztratív dolgozók közötti arány. Eddig az 50—60 féle gépi munka díjtételét egytől-egyig a minisztérium szabta meg. Ez­után csak a szántás, cséplés és a szállítás díját állapítja meg a minisztérium. A gabona- cséplés díjtétele változatlan marad. A szántásért normál- holdanként az egyéniek 140 fo­rintot, a termelőszövetkezetek 95 forintot fizetnek. Az új díj­tételek a rendelet kibocsátásá­nak napján lépnek életbe. A szolgáltatások díját a mun­kák elvégzésével egy időben kell fizetni. A traktorosok ezután teljes egészében a gépállomástól kap­ják fizetésüket. A normák továbbra is ér­vényben maradnak, de a bére­zés formáit a gépállomáson döntik el. Lehet norma, darabbér, a be­szedett gépi munkadíj bizo­nyos százaléka, vagy időbér. Megszűnik a munkaegység ré­szesedés, a természetbeni jut­tatás. Háztáji földeket a gép­állomás nem ad, de a dolgozók kérhetik, hogy a meglevő ház­tájit bérletként megtarthas­sák. Mód van arra is, hogy a cséplési vámkereset 15 szá­zalékát állami áron eladják a gépállomási dolgozóknak. Meg­szűnik a jelenlegi prémium- rendszer, de nyereségük egy- részét a gépállomások jutalma­zásra fordíthatják. ' A fokozott önállóság na­gyobb feladatok elé állítja a gépállomások munkástaná­csait, igazgatóit, de nagyobb le­hetőséget is nyújt az eredmé­nyesebb, jövedelmezőbb gaz­dálkodáshoz; Félmilliós önállósítási kölcsönt kapott megyénk - SEGÍTSÉG AZ ELBOCSÁTOTT DOLGOZÓIAK ­Az Országos Takarékpénz­tár megyei fiókja félmillió forintot kapott államunktól ar­ra a célra, hogy a racionali­zálások során elbocsátott dol­gozók önállósítási kölcsönké­relmeit kielégítse. Az OTP megyei és járási fiókjainál máris sokan jelentették be, hogy kölcsönt szeretnének fel­venni. A jelentkezők között van,, aki bádogos, vízvezeték- szerelő, kalapos, autószerelő iparban kíván tevékenységet folytatni. Az Országos Taka­rékpénztár megyei fiókja a KISOSZ, a KIOSZ, illetve a tanács javaslata alapján dönt a kölcsön megadásáról. Köl­csönt természetesen csak az kaphat, aki az illetékes ható­ságoktól már előzőleg meg­kapta iparigazolványát, illet­ve működési engedélyét és megfelelő munkahelyiség áll rendelkezésére. Gyümölcstermelő szakcsoport alakult Szendehelyen Múlt év októberében ellen- forradalmi tevékenység hatá­sára feloszlott a szendehelyi Alkotmány termelőszövetke­zet. A közös gazdálkodáshoz ragaszkodó gazdák — a rend és a közbiztonság helyreállta után — elhatározták, hogy a község 21 kh almásgyümölcsö- | seben közösen fognak gazdái-♦ kodni. így az elmúlt napokban 11 gazda megalakította a gyü­mölcstermelő szakcsoportot. Tex’veik között szerepel a gyümölcsös bővítése új telepí­téssel. A jövedelmet a végzett munka arányában osztják el. 101 kisipari kérelemre adtak ki engedélyt Szélesedik a kisipari, háló­zat. Egy legutóbbi felmérés alapján, 1956. októbertől ja­nuár 31-ig megyénk területén 101 kisipari kérelmet hagytak jóvá, s adták ki rá a műkö­dési engedélyt. Az engedélyek közül 36 esik Balassagyarmatra és Salgótar­jánra, 65 pedig a községekre. Érdekes az iparengedély-ké­relmek megoszlása. Legtöbb a cipészipar gyakorlására érke­zett. Mintegy 13. Férfiszabó: 12, fodrász: 11, asztalos: 9, ko­vács: 6 stb. A többi kérelmek bádogos, kádár és egyéb. To­vábbi felmérések folynak, ame­lyek azt mutatják, hogy me­gyénkben kisipari szükséglet mintegy .557. A KIOSZ me­gyei irodája gondoskodik ar­ról, (hogy a kiadott iparenge­délyek mellé most már bizto­sítsa a szükséges nyersanyagot is. Mint értesülünk, ha jelen­leg még vannak is bökkenők ezen á területen, minden re­mény* meg &wnp hogy > a«jövő­bei? »u-irffyíáji'Jcvjz,a .J^ÍÍParo- sok anyagellátása. Megalakult Diósjenő hatodik termelőcsoportja A múlt év utolsó hónap­jaiban több gazda kilépett az Uj Barázda Termelőszö­vetkezetből. Indokul azt hozták fel, hogy nekik még idegen és részben érthetet­len a legmagasabb szövet­kezeti forma. Az volt a szándékuk, hogy a község egyéni gazdái közül jóné- hányat maguk közé szer­vezve egy alacsonyabb tí­pusú, gondolkodásmódjuk­hoz legközelebb álló terme- tőcsoportot alakítanak. Elhatározásukat a napok­ban váltották valóra. A 14 dolgozó parasztcsalád 110 kh földön fog gazdálkodni. A helyi tanács tartalékföld- del segíti az űj csoportot; NYÍLT level a megyei bíróság Okolocsányi tanácsához Tisztelt bírói tanács! Soha nem hittem volna, hogy a gyilkost, a provokátort, a tyúktolvajt egykalap alá veszik az ítélethozatalnál. Ügy gondolom, hogy ezen sötétszándékú „mesterek” között van némi „kis” különbség. Ezt a „kis” különbségtételt viszont nem látni a megyei bíróság és az Okolocsányi tanács munkájában. Ha az állampolgárok személyi tulajdonát tolvaj dézs- málgatja, s ezért három évet sóznak a nyakába — ez érthető. Emiatt nincs közbotrány. De vajon nem „vak­merőség” három évi börtönnel sújtani oly véreskezű fehér- lovagot, mint Ferencz Istvánt, aki egyik előidézője volt a december 8-i véres tragédiának?! Emlékezzünk csak... December 8-án vér folyt az utcán... Sebesültek halál- hörgése, árvák, özvegyek keserves zokogása remegtette meg az emberi szíveket... Munkások, asszonyok, gyer­mekek voltak az áldozatok... Miért? Miért?! Száguldott, rohant a kérdés, a vád, a gyötrelem. Ki a felelős?! — csattant a hang. Ki a felelős? A Mlinarik- és a Kecskés-féle ellenforra- dalmista klikk, amely december 8-án Ferencz István kezé­ből röpítette ki a véres tragédiát előidéző kézigránátot. Munkások vére tapadt Ferencz István kezéhez. Árvák, öz­vegyek mély gyűlölettel említik nevét. Ferencz István kezéből kirepülő kézigránát és a többi fehérlovag gyilkos géppuskatüze, a munkás-paraszt hata­lom ellen, e hatalmat védelmező fegyveres alakulat ellen irányult, kiprovokálva annak választüzét. Provokáció, szervezett, fegyveres ellenforradalmi cse­lekmény, gyalázatos játék a néppel, bűnös visszaélés a tü­relemmel — ezért kell most felelnie többek között Ferencz Istvánnak, mint a véres tragédia egyik fő előidézőjének. És úgy látszik, a megyei bíróság Okolocsányi-tanácsa is visszaél a munkásnép türelmével. Ferencz István kezéhez munkásvér tapad és ezt a vért nem lehet lemosni három évi börtönbüntetéssel. És az az érzésem, hogy a fentebb vázolt vádoló tények semmit sem jelentenek a megyei bí­róság Okolocsányi-tanácsának és a népi ülnökök munká­jában. Három évi börtön — Ferencz István ezt nem büntetés­nek, hanem inkább kitüntetésnek, sőt talán további bízta­tásnak veszi hasonló ellenforradalmi provokáció elköveté­séhez. Erre nem gondoltak az Okolocsányi-tanács bírái és a népi ülnökök? Véleményem szerint az októberi eseményekben való egyszerű részvétel miatt senkit sem érhet bántódás. Bíró­sági eljárást, csak bizonyított bűncselekmények miatt lehet lefolytatni. Csak hát ez esetben ott a bökkenő, hogy Fe­rencz István ügye, nem egyszerű ügy. Ö nem egyszerűen nem vett részt az eUenforradalmista eseményekben, hanem aktív tagja volt egy olyan megyei eUenforradalmista tár­saságnak, amelynek célja a hatalom átvétele volt: a mun­kásosztályt akarták kiperdíteni a hatalomból. Persze, az ilyen ügy helyes megítéléséhez marxista világszemlélet szükséges. A megyei bíróságnál és az Okolocsányi-tanács bíróinál, de még a népi ülnököknél is baj van ezzel a világ­szemlélettel. Az ítélethozatal után tót kell hinnem, hogy a tisztelt megyei bíróság Okolocsányi-tanácsa az októberi eseménye­ket nem ellenforradalomnak, hanem valamilyen nemzeti szabadságharcnak könyveli el. Itt a hiba! Pedig a jó ítélke­zés egyik legfontosabb feltétele a helyes politikai tájéko­zódás. Ez teszi lehetővé a bűncselekmények valódi társa­dalmi veszélyességének felismerését, ezáltal a törvényes büntetés kiszabását. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az Okolocsányi-tanács és a megyei bíróság, de még a népi ülnökök is nélkülözik ezeket a fontos elveket. Ez alkalommal szeretném az illetékesek figyelmét fel­hívni a népi ülnökök újjáválasztásának szükségességére. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább vizsgálják felül a népi ülnökök tevékenységét, hiszen a jelek arra mutatnak, hogy egyes népi ülnökök „fejbólintó jánosként“ viselked­nek a fontos politikai bűnügyek tárgyalásakor. Az ilyen­fajta magatartás nem segíti győzelemre vinni a munkás- osztály ügyét. Szerény véleményem szerint az ellenforradalom megyei vezető klikkje — köztük Ferencz Istvánnal — a népi de­mokratikus államrend megdöntésére törekedett. Eszerint Ferencz István nem három évi börtönt, hanem ennél sok­kal súlyosabb, szigorúbb büntetést érdemel! Mint nővérét gyászoló testvér követelem, hogy a me­gyei bíróság Okolocsányi-tanácsának bírái és a népi ülnö­kök az eUenforradalmista kalózok felelősségrevonásában legyenek következetesek, igazságosak és szerezzenek ér­vényt a proletárhatalom törvényeinek. Üdvözlettel: LANTOS LÁSZLÓ Milyen szerencse, hogy a dolgok sokrétűbbek, össze­tettebbek, mint ahogy sok­szor az -újságíró látja ás lát­tatja a . világot. Mert nézzük csak: írtunk mi arról, hogy mit jelent a nemzetgazdaság számára a közigazgatás egy­szerűsítése (megyénkben is több milióra rúg az ezzel nyert megtakarítás) — de vaj­mi keveset írtunSk arról, hogy ez a leépítés, ez az ésszerűsí­tés mindenki számára ésszerű­sítésnek tűnik-e? Nem írtunk arról — hogy a közszáj kife­jezésével éljünk — a „racizás“ bár nyilvánvalóan jó a közös­ség számára, de hogyan véle­kedik arról, akit sújt, aki szá­mára egyáltalán nem ésszerű 'és még kevésbé „kifizetődő“. Ez alkalommal is önkénye- Seifc leszünk: nem arról írunk, hogy mit bosszankodik K. P., aki korábban — mondjuk — a megyei tanács egyik osztályá­nak vezetője, vagy helyettes vezetője volt és fizetése a „ki­szállásokkal“ együtt megköze­lítette a kétezret. És most. .. most meg falusi adófelügyelő — 1250 forintért. Vidékre jár, sárban, vízben — amikor úgy megszokta és megszerette a várost. Mert azért mégiscsak más Salgótarján, mint.. -, Sámsonháza ... Szóival történetünk hőse nem a képzelt K. P.. hanem a valóságos D. J. Nem is helyet­tes, hanem egy igén nagylét­számú osztálynak volt felelős vezetője. Olyan felelős, hogy rendes havi fizéié se (1550 fo­rint mellett 200 forintot, mint személyi fizetést, egyenesen a minisztériumtól kapott. És D. J. most falusi agronomy s — fizetése majd 400 forinttal ke­vesebb, mint korábbi munka­helyén. De hogy egy kis poli­tikát ’ is keverjünk a dologba, elmondjuk azt is, hogy D. J., Ha nem is lelkesedik a jöve­delem csökkentéséért (két gyereke van), de öntudatos kommunista módjára fegyel- thezétten, lelkiismeretesen végzi munkáját. Falujába ke­rült vissza, oda, ahonnan mint állványozó 1951-ben elin­„KIRACIZTÁK“ dúlt... hat elemivel — a me­zőgazdasági a'áádémiára, aztán a kertészeti főiskolára. És most azután, hogy midii agrár­városokban volt mezőgazda- sági osztályvezető, most... falusi agronómus. Ott, Ahol apja, a nincstelen szegéilV- ernber 25 éven át — kisbíi'Á volt. Lelke mélyén taJán bán_ tóttá is, hogy falujába került vissza, amitől — úgy érezte — a hosszú távoliét alatt egy ki­csit el is távolodott... Nem szokásban, életmódban — le másfelé kötötte hivatala. És, ha az ember túl is van aggá­lyain, mit szólnak a faluban? Érthető probléma úgy-e? Hán%íszor, de hányszor talál­koztunk az elmúlt években olyan megjegyzésekkel, hogy akit korábban kiemeltek“ és bármi okból visszakerült falu­jába, arról úgy beszéltek, hogy „lebukott“, „kirúgták“. D. J. sem volt mentes ilyen gondolatoktól, de a falu né­pének barátságos fogadtatása hamar eloszlatta ezt D. J. rövid ideje van új „állomás­helyén'’, de ez is elég volt ah­hoz. hogy faluja, a nehezen tá­rulkozó paraszti lelkek újra befogadják, nem hivatalosan, de megbecsülésből... D. J. nem tanult hiába. Szé­leskörű mezőgazdasági szak- istneretével nagy segítséget tud adni a falubeli tsz-nek (amelynek a felesége is tagja), de az tSdVéni gazdáknak is. A napokban valójában első nyil­vános bemutatkozásán elő­adást tartott a vetőmagvakról, előcsirázásukrc'l és az ezzel kapcsolatos száL'nci kérdések ről. Izgalmas i 'ott... De az előadó csakhamar megtalálta az igazi, jó kapcsolatit hall,ju­tóival. Jól sikerült a bem tul- Ikozás. D. J. a felst-úbaánl&s után néhány hold juttt. ott földjén maga is gazdái koá — és nem is akárhogyan. Volt, amikor búzának nem a legjobb talajban 16 mázsája termett egy holdon. Az elmé­lethez, az előadáshoz nem rossz bizonyíték a gyarkorlati példa. A tsz-ben valahogy el­maradlak a tavaszi árpa alá való szántással. D. J. nem nyugodott, míg meg nem győzte a tsz vezetőit; a mu­lasztást mielőbb pótolniok kell. Szaktudásán kívül a veze­tésben szerzett tapasztalata is nagyon hasznos. A helyi ta­nács vezetői is nagyra értéke­lik D. J. itteni Segítségét. Az állami tartalékföldeik nyilván­tartásának elkészítésével is sok problémát sikerült tisztáz- niak. Így derült ki például az is. hogy körülbelül 15 holdat eddig „feketén“ használtak. A kártalanítási problémák ren­dezését is közösen végezték. Nem hogy féltékenykedve, vagy rosszindulatúan kezel' D. j.-b a tanácson, hogy denbe beieiiti az megbecsülik munkáját, szor­galmát, mindenre kiterjedő fi­gyelmességét. Ezért mondja a tanács elnöke: ilyen helyi szü­letésű agronőmusra lenne szükség mindenütt. így halad­na a munka. Egy dolgot még mindenkép­pen el kell D. J. esetével kap­csolatban mondani. Nem egy­szerűen szakértelmének kö­szönheti, hogy rövid idejű fa­lusi agronómussága alatt meg­becsült embere lett a falunak. Nagyrészt emberi kiállásának köszönheti a falubeli emberek megbecsülését. Az ellenforra­dalom idején megmaradt párt­ja igaz katonájának, szem­beszállt az anarchista, zavart- keltő, kelekótya elemekkel. K; *ifocizták" és Um mégis megtalálta helyét. D. J, boldogulása, azt példázza, hogy aki szívvel-lélekkel leköti mr’" ’-•hová és becsületté "éri a dolgozói Mogul d

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom